Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)

1958-05-25 / 104. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Gyermeknapra... AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 104. szám ÄRA: 60 FILLÉR 1958. május 25-, vasárnap ^Jelünk, leglő ntas a bb- kévcléjérőt Valahol fent, a Bükk északi széltől ciháit faházában ül egy erdész és életünk legdöntőbb kérdéseiről gondol­kodik. Valahol lent, Tiszanána vadvizektől táplált, zöld me­zőjében áll egy gulyás mozdulatlanul, görcsös-végű som­fabotjára támaszkodva, bodor füstfelhőket eregetve pipá­jából és a békéről gondolkodik. Valahol, mélyen a föld alatt, a XII-es akna egyik folyosóján, ahol némán és feketén szikrázik a szén, egy vájár megpihen egy pillanatra és imbolygó fényű lám- pácskája világánál életünk féltve őrzött kincséről, a bé­kéről olvas. Valahol Gyöngyösön, az egyik ipari üzem szerszám- műhelyében egy főmérnök találkozik a három egyszerű és forró szóval: életünk legdöntőbb kérdése. Valahol a Tárná mentén, egy édesanya altatja szen­dergő gyermekét és a csillagfényes estében életünk leg­döntőbb kérdéséről a békéről, a nyugalomról dúdol dalt. És erről a döntő kérdésül lágyai ma Egerben, a Me­gyei Békekonferencia. Arról, ami most a legfontosabb a Bükkben, a tama- menti házban, a bánya folyosóján és ami magyar ügy és német ügy, koreai ügy és ázsiai ügy, francia ügy és al­gériai ügy, ami a legdöntőbb ma, az atomkorszak elején egy bristoli tisztviselőnek és egy tiszanánai gulyásnak: a békéről. A békéről, amelytől egyformán függ Kiss János egri szőlősgazda és a tőle sok kilométerre, egy afrikai sivatag­ban teveháton bandukoló, humuszos fellah élete. A békéről, mely összeköti életünket a ceyloni gyöngy­halász sorsával, a békéről, amelyre talán ebben a pilla­natban ugyanúgy gondol egy tenger fövenyén üldögélő olasz, mint mi. Itt nincs idő és nincs határ, nincsen tér, mert közös az ügyünk, a világ minden jószándékú emberével. De vajon elég e csupán gondolkodni, dalt dúdolni, olvasni és tárgyalni a békéről? Ki mondhatja el magáról igazán, hogy harcosa a győzelmes eszmének? Elég csak annyit elmondani, hogy már milliárdos tá­bora van a békének? Elég, ha csak gyűlöljük a háborút és a háborús uszítókat? Elég, ha félünk a kobalt-bombá­tól? Nem! A sötéten látók, a félénkek nem békeharcosok! Csak olyanok lehetnek azok, akik hiszik, hogy a háborút meg lehet akadályozni, akik feltétel nélkül hisz­nek abban, hogy a békét meg lehet védeni. És felvetődik a kérdés: mi az alapja a bizalomnak, a bizakodásnak, a derűlátásnak? A Szovjetunió vezette béketábor egyre növekvő erő­fölénye. A szovjet és népi demokratikus országok tudósai­nak csodálatos alkotásai — a tudomány és a technika vi­lágában. A Föld körül száguldozó szputnyikok, az inter­kontinentális rakéták, és a népek, akik nem akarnak vért, pusztítást. És a másik oldalon a válság mind ijesztőbb és ijesz­tőbb felhői tornyosulnak. A gyarmatokon szakadoznak a rozsdaette láncok, a délamerikai államokban egyre több és türelmetlenebb hangja szólal meg az elégedettlenség- nek. A dolgozó milliók életbe, békébe és szabadságba vetett hite erősödik, mert erőt és hitet önt beléjük az a tudat, hogy a Szovjetunió áll mellettük, amelyet — mint most Churchi] emlékirataiból kiderült — már régen elpusztí­tottak volna, ha sikerül a tervük. Csakhogy ebben a Szovjetunió ereje, a napról-napra nagyobbodó ereje megakadályozta őket! A mi szívünkben még él az elmúlt háború minden szörnyűsége, s a szíveken ejtett háborús sebek még nem hegedtek be. Megyénk népe sohasem felejt és békét akar! Életünk legdöntőbb kérdésében nap, mint nap állást- foglal az üzemek tervteljesítésében, a mindennapos mun­kában. Egyszerű fejkendős parasztasszonyok, üzemi dolgo­zók, papok, hivatalnokok gyűlnek ma össze Egerben, hogy felkészüljenek a népek barátsága hónapját bezáró nagy demonstrációra, az ötödik magyar békekongresszusra; hogy felkészüljenek a megye népének egyre növekvő kül­politikai érdeklődésének kielégítésére. A békemozgalom a stockholmi béke-világkongresszusra való készülődés során egyre csak fokozódik és az a leg­főbb célja, hogy megmutassa: a népek között nincsenek ellentétek, a népek békét akarnak. Heves megye dolgozói együtt akarnak örülni és ün­nepelni a világ minden népével. A békés életet segíti az erdőt védő bükki erdész, a gulyát őrző alföldi gulyás, a XII-es akna szenetadó vá­jára, az alkotó főmérnök, a gyógyító orvos, a termelő pa­raszt — mindenki, aki hazánk, népünk erősítésén fára­dozik. Mi hiszünk a béke megvédésének lehetőségében és meg is teszünk érte mindent! Ez életünk legdöntőbb kérdése, amelytől gyermeke­ink sorsa függ és Indonézia sorsa, a Bükk. az Alföld, Petőfibánya és Tiszanána sorsa. És mindenkinek sorsa, akinek bölcsője mellett valaha egy édesanya dúdolt altatódalt... S. J. MA: Dér Ferenc: NÉHÁNY gondolat A GYERMEKNEVELÉS RÖL ★ NEMZETKÖZI SZEMLE ★ KÖLTŐK ÉS VERSEK ★ AZ „ÁRMÁNY ÉS SZERELEM" AZ EGRI SZÍNPADON ★ Halassy László: GYÖNYÖRŰ VAGY MÁJUS ★ REJTVÉNY ★ HÍREK ★ SPORT Magy ar-szovJ et műszaki napokat rendez a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság a megyében. A szakszervezettel közösen ren­dezett műszaki napokat a me­gye húsz üzemében tartják meg. A műszaki napok meg­rendezésére június hónapban kerül sor. (FOTO: MARKUSZ) Az egri főiskolai napok május 25—26-i műsorából Délelőtt 9 órakor felvonulás a szovjet hősi emlékmű, és Gárdonyi Géza sírjához, ahol koszorúzás lesz. 10 órakor a kiállítások megnyitása. Meg­nyitó beszédet mond Szokodi József igazgató-helyettes és Xantus Gyula, a Pedagógiai Tudományos Egyetem mun­katársa. Kiállítások: A főiskola ta­nárainak tudományos munkái (I. em., 46.). A főiskola föld­rajz-, rajz-szakos hallgatóinak kiállítása (I. em. aula). Poli­technikai kiállítás (II. em. 70.). Gyermekrajz-kiállítás (díszte­rem). Kiállítással egybekötött ankét a helyszínen. Előadó: Dr. Berecz Jánosné, megyei rajz-szakfelügyelő. Korrefe­rensek: Bereczky László fő­mérnök, országgyűlési képvi­selő, Dr. Hangai László orvos, Sáli Imre főmérnök. Varga Gabriella VI. oszt. tanuló, a Népszabadság rajz- pályázatának első helyezettje munkáinak kiállítása (fsz. 9.). A kiállítások megtekinthe­tők május 25-től június 1-ig, 10—18 óráig. 26-án, 17 órakor, Dr. Né­medi Lajos „Kultúrpolitikai kérdések a magyar felvilágo­sodás irodalmában” címmel tart előadást (fsz. 19.). Földi Pál „A társadalom alapja és felépítménye” cím­mel tart előadást (fsz. 19. sz.). n belkereskeüelm május 26-tól országos szezonvégi kiárusítást rendez A belkereskedemi minisz­térium sajtóosztálya közli, hogy a kereskedelem 1958. május 26-án kezdődően or­szágos, szezonvégi kiárúsítást rendez. A kiárusítás körébe vont iparcikkeket az állami és szövetkezeti boltok csök­kentett áron hozzák forga­lomba. A kiárúsításra többszáz ru­házati, vasműszaki és más iparcikk árát értékelték le. Ezek jóminőségű árúk, csu­pán divatjukat múlták, vagy iififoncyos® korábban túlmagasan állapí­tották meg az árukat. Számos cikk lényegesen olcsóbb lett. Mintaaiapszabáiynak fogadták el a gyöngyösi gazdakör alapszabály tervezetét Debrecenben tartották az Országos Hazafias Népfront értekezletét. Az értekezletén ismertették a népfront kereté­ben működő gyöngyösi gazda­kör alapszabály-tervezetét. Is­mertetés után megvitatták a tervezetet és úgy döntöttek, hogy a gyöngyösi Petőfi gaz­dakör alapszabály-tervezetét országos mintaalapszabályként fogadják el. Híradás a megnyitóról Gyöngyös kitárta kapuit. A Mátrai Napokra egyre-másra érkeznek az emberek, ki autó­busszal, ki vonattal, motorral és kerékpáron. Szerte a városban sárga táb­lácskák, piros útjelzők mutat­ják az irányt: „A múzeum fe­lé”, „A gépkiállítás felé”.. Az Orczy-kastély homlokza­tát zászlók, feliratok díszítik, alig múlt el reggel 8 óra, máris látogatók, kirándulók százai keresik fel a kiállításo­kat. Mindenki örömmel látja, hogy a kastély termeit ez al­kalommal szépen rendbehoz­ták. Az Orczy-kastélyban meg­rendezett kiállításokat dr. Mol­nár Mihály, a Hazafias Nép­front városi titkára nyitotta meg. Beszédében rámutatott, hogy a nem is olyan régen mezőgazdasági városkából ma fejlődő iparvárossá alakult Gyöngyös, s ennek legszebb bizonyítékai itt a kiállításon láthatók. A kastély udvarán a Mátra- vidéki Szénbányászati Tröszt kiállításával találkozik először a látogató. Az újítások kö­zül igen érdekes Kiss Sándor bányász hornyoló gépe, amely- ivei a fronti bányafák kisoro­lását végzik. Tvpa József, pe- tőfibányai bányász a kaparó­szalagon végzett olyan újítást, amely a munkát könnyebbé és lényegesen olcsóbbá teszi. Az Épület- és Bútorasztalos KTSZ kiállítását a kastély emeletén találja meg a láto­gató. Komplett hálószoba bú­tor és a kiállított konyhabe­rendezés, különösen a fiatal lányok és a lányos mamák tetszését nyerte meg. Gyönyörű cipőket láthat az ember a Cipőipari KTSZ ki­állítási részlegénél. A szép férfi és női cipők szinte be szélnek maguk helyett, es örömmel veszi kezébe a lá­togató az ízléses, alig 15 de­kányi női szandálokat. A 214-es számú MŰM In­tézet kétszobás kiállítását min­denki megcsodálta. Itt mint­egy 40 szakma munkája van képviselve. Láttunk egy mi­niatűr cséplőgarnitúrát, amely nemcsak tökéletes hű mása az eredetinek, hanem ténylegesen munkát is végez, 24 óra alatt egy mázsa búzát tud elcsé­pelni. Beszélni kell még Cseh Sán­dor lakatos kisiparos remek­beszabott vasmunkáiról, a ko­vácsolt vázákról, éjjeli lámpák­ról, vagy fényképtartóról. A gimnázium udvarán is jönnek-mennek az emberek. ­Itt rendezték meg a földmű­vesszövetkezet mezőgazdasági kisgép-kiállítását. Innen kar­szalagos rendezők irányítják a látogatót a Mátrai Erdőgaz­daság kiállításához. A kíván­csiskodó itt végignézheti a la- termelés minden fázisát, me­netét, megfigyelheti az erdő- gazdaságnál végzett korszerű gépesítést is. A kis úttörők, a fiatalok, a gazdaság őzikéjét nézegetik és \tetgetik sós kenyérrel. Délelőtt 10 órakor került sor a városi és a járási út­törő sportverseny ünnepélyes megnyitására a sporttelepen. Itt Montvai Andor elvtárs, az MSZMP városi bizottságának munkatársa mondott ünnepi beszédet. Megemlékezett a né­pek barátsági hónapja jegyé­ben rendezett Mátrai Napok jelentőségéről, és azon belül az úttörő sportversenyekről, ahol a város és falvak fiatal­jai találkoznak. Buzdította őket és annak a reményének adott kifejezést, hogy a ver­senyen a győztesek jó ered­ményeket érnek majd el. Délután 2 órakor kezdődött meg a repülőnap, amelyről és a további eseményekről la­punk következő számában szá­molunk be. SZALAY ISTVÁN ' A megyeszékhelyen, az Eger patak partján heten­ként kétszer van zsibvá­sár, másnéven: ócska piac. Nincs amit itt be ne le­hetne szerezni: a görbe szögektől az ócska rádiók­ig, zsebkendőktől a felső ruhákig, lábbeliig, a gyúj- tóspapírostól a könyvekig minden kapható. De áll­junk meg egy pillanatra a könyveknél... A kiterített ponyvákon nagyon sok a lélekmérgező „művet” lát­hat a szemlélő Courths- Mahler-től Max Brandig, az első világháborút dicső­ítő tábornoki emlékiratok­tól a hajdani arisztokrata világ „csodálatos” színeit ecsetelő úgynevezett „könnyű” regényekig. És sajnos vannak, akik meg is 'ipszik ezeket a könyveket. De hogy ne tudja senki megvenni, hogy ne mérgez­te főleg a fiatalok lelkét "z a sok szennv. jó lenne, ha városi tanács — az illetékes állandó bizottsá- 'n keresztül megszervez­né a zsibvásár könyvpia- t--’•'rrlalmi ellenőr­zését. Nagyon hasznos cselekedet lenne. (—r) i I :í I z l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom