Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)
1958-05-22 / 101. szám
4 NEPÜJSAG ^958. május 22., csütörtök A külföld humorából: Erich Hanko: Mikor, miért és meddig füstölög az ember? A dohányzás folyamata ismert és nem nehéz megérteni. Az ember beszívja a füstöt, hogy újra kiengedhesse. Erre legalkalmasabb a dohányfüst, mert a kályha, vagy a kémény füstjétől esetleg köhögni lehet. Az emberiség már évszázadok óta szívja a füstöt, cseppet sem csodálatos tehát, hógy tudós koponyák ismételten fölvetették a kérdést; tulajdonképpen miért is dohányoznak? Sikerült is felfedezni néhány nyomós okot. A molyok közismerten a nemdohányzók osztályába tartoznak, nem tudják elviselni a bagó illatát. Egyes emberek tehát azért füstölnek, hogy ezek a káros rovarok ne falhassák fel ruháikat. Mások a mérges baktériumoktól akarják megvédeni egészségüket. A növénykedvelők a cigaretta hamujával trágyázzák cserepes virágaikat, szerintük ez erre kiválóan alkalmas. Szívnak, ha éheself, de nincs mit enniük, szívnak, ha teljesen jóllakottak, s már egy falat sem menne le a torkukon, mert akkor jobban emésztenek. Egyesek füstölnek, ha szomorúak, mások szívnak, ha vidámak, ismét mások, ha bú sem bántja szivüket, de azért madarat sem lehetne fogatni velük. Képesek szívni állva, ülve és fekve, kivéve, amikor énekelnek, vagy fogat mosnak. Aki a nemdohányzó szakaszban rágyújt, megbüntetik. Ez nem igazság, mert viszont aki dohányzó szakaszban nem gyújt rá, nem büntetik meg. Ezen a vérlázító igazságtalanságon változtatni kell. Egyesek esküsznek rá, hogy a füstölés egészségtelen. A dohányosok viszont állítják: aki sokáig füstöl, sokáig él, mért aki nem él soká, nem is füstölhet soká. Ez az érv nagyon erős, erősebb a legkomiszabb kapadohánynál is és nem ismertem eddig olyan nemdohányzót, aki megdöntötte volna. Ezért az irigy nemdohányzók különböző szakkifejezéseket találtak ki a dohányárukra (méregrúd, koporsószeg, te- metőgyöliér). Az a baj, sokan nem tudják, mennyit szívjanak. De van erre egy kitűnő módszer. Aki valamelyes bizonyságot akar szerezni, folyvást egy piócát hordjon magával* s tűrje, hogy az szívja. Ha a pióca ilyen körülmények között sápadt, ösz- szeesett lesz, esetleg el is ájul, ez annak a jele, hogy a vér nikotintartalma elég magas és nyugodtan bevezethetünk egy : aarettaszünetet. A berlini Eulenspiegel-ből fordította: RÚZSA GYULA Ez a divat Nyári blúzok FILM: Mexikói szerenád Színes mexikói film 1958. május 22. csütörtök: 1813-ban született Wagner német zeneszerző. 1878-ban halt meg Franz von ozjozsauaz laui^u uiaisioH. NÉVNAP Ne feledjük: pénteken DEZSŐ EGRI MUNKÁSOTTHON Boszorkány és szoknya ... hogy van abban valami igazság, amikor a felnőttek egy 5Ö kilós sóhaj kíséretében megjegyzik, hogy „Hajaj (esetleg hajajajaj), rettenetesen neveletlenek és rosszak ezek a mai fiatalok.” Ezután következik az a kijelentés, hogy „bezzeg, a mi időnkben ezt nem merte volna egy taknyos kölyök megcsinálni”, mely esetben a taknyos kölyök alatt az illető sóhajtozó értendő. Tényleg igaz, hogy ami a fiatalokat illeti, nem minden fenékig tejfel ebben a kérdésben és ezért indokolt, hogy ezt a néhány percet a probléma feszegetésének szenteljük. Segítségül vegyünk egy gyereket, akit nevezzünk el Péternek. Péter 1945-ben kezdte meg földi pályafutását, tehát most tizenhárom éves, masza- tos, eleven kölyök, olyan, akitől éppúgy tiltják a mamák csemetéiket, mint ahogyan Péter mamája tiltja őt minden más gyerektől. Áldott rossz gyerek a lelkem, akiről ég a ruha és aki minden percben szolgál valami meglepetéssel, úgy, hogy környezete egy pillanatra sem lehet nyugodt. Mindemellett Péter úgy hazudik, mintha ez volna a főtantárgy az iskolában és emiatt jó szülei nem győzik agyabugyálni, aminek persze az lesz a következménye, hogy Péter rájön arra, hogy a felnőtteket nem olyan könnyű átejteni, tehát igyekszik tökéletesíteni munkamódszereit. Es ebben nagy segítséget jelentenek kedves szülei és pedagógusai. Tudom, hogy merész dolgot mondtam, szinte magam is megrettentem a kijelentés súlyától, de nyugalom, mindjárt megmagyarázok mindent. Péter otthon ül és a számtankönyvébe rejtett P. Howar- dot olvassa, amikor hazaérkezik a papa és sürgősen hazugságon kapja Pétert, ami, tekintve, hogy Péter még kezdő, nem is olyan nehéz dolog. Ekkor a poroló és a mama segítségével megkezdődik a fiú pedagógiai nevelése, ami abból áll, hogy a poroló működésbe lép Péter hasának túlsó felén, miközben a mama éktelenül visongat és szidja a neveléssel elfoglalt apát, amely szidalomáradatban az a legenyhébb kifejezés, hogy „agyonvered szerencsétlen ártatlant, te vadállat”. Ez csak nagyobb dühre ingerli a szülőapát és a gyerek két dologról értesül: egyik az, hogy a poroló igen kellemetlen szerszám, a másik, hogy az az ember, akit addig apjául tisztelt, nem más, mint egy vadállat ... Most jön a drámai fordulat, mert odakint csengő harsan, s ez egyszerre véget vet a zenének. Az apa abbahagyja a nevelést, az anya pedig falfehéren rebegi:' — Ez biztos a Kovács! > De a családfő megmenti a helyzetet, az anyát az ágy alá vezényli, maga pedig a szekrényben foglal helyet, miközben imigyen oktatja egyszem magzatát: — Péterke, mondd meg a bá. csinak, hogy apukáék nincsenek itthon. Anyuka elment a barátnőjéhez, apuka meg kuglizik valahol __ Pé terke letörli a könnyeit és afeletti örömében, hogy ezzel a szolgáltatással eloszlatja a családi ház békéje felett go- molygó viharfelhőket, elindul ajtót nyitni és máris mondja a leckét: — Csókolom, Kovács bácsi, apukáék nincsenek itthon. Apuka elment a barátnőjéhez, anyuka meg kuglizik valahol... Es vidáman elindul befelé. Természetesen ismét megverik, ezúttal azonban nem azért, mert hazudott, hanem azért, mert olyan figyelmetlen kölyök, hogy semmit nem lehet rábízni. Péter persze ezt a verést is igazságtalannak tartja, mert elvégre ő még kezdő és nem hazudhat olyan folyékonyan, mint a papa. Az iskolában azt hallja a tanító nénitől, hogy nincs isten, otthon a mama arra oktatja, hogy igenis van isten, csak nem szabad mondani az iskolában. A tanító nfni azt mondja, hogy vasárnap délelőtt kirándulni kell menni, a mama a templomba küldi Pé- terkét, de lelkére köti, hogy ezt sem szabad megmondani az iskolában. A mama vasárnap délelőtt a barátnőivel a cukrászdába megy, a tanító néni viszont a templomba. Péter délután látja a papát egy nénivel a Népkertben, este viszont azt hallja, hogy a papa hosszú értekezleten volt, és rettenetesen szidja a rendszert, mert nem hagyják, hogy az embernek magánélete is legyen. Mikor aztán észreveszik, hogy Péter az egész litániát hallja, sürgősen kioktatják, hogy ezt nem szabad máshol mondani, tán Péter fogékony feje pedig raktározza az ismereteket. — Tudja már, hogy Kovács bácsi előtt le kell tagadni a papát, Kiss bácsi előtt viszont nem szabad szidni a kormányt, de ha Plohacsek néni jön, annak dícsértessékkel kell köszönni és mindent szidni kell. Egyedül ez a gyerekszületési história sötét előtte. Ezen a fronton nem lehet tisztán látni. A mama azt mondja, hogy a gyereket a gólya hozza, de Péter nem hisz a mamának. Az iskolában mesélt valamit a tanító bácsi, de azon nem lehet kiigazodni. Amit pedig a Recsák mond, aki egy osztály- lyal felette jár, az olyan hülyeség, hogy a kutya is megveszne tőle. Pedig ennek a Recsáknak nagy tekintélye van, mert azt beszélik róla a fiúk, hogy neki már lehetett volna gyereke, csak nem akarta. A papa a múltkor egy lépe gető exkavátort hozott az üzemből és azt mondta a mamának, hogy „elvégre, mienk a gyár, hát én kivettem a magam részét”. Péter ezen felbuzdulva, kivette a maga részét a mama pénztárcájából, egy darab kétforintos képében, mire fel a papa rettenetesen elkalapálta, mondván: — Mit gondolsz, te büdös kölyök, lopom én a pénzt? ... Természetesen Péter papája mélységesen elítéli a mai fiatalságot, nagyokat sóhajt és siránkozik a mai fiatalság erkölcsi romlottságának láttán és rezignáltan emlékezik visz- sza saját romlatlan ifjúságára. Aztán efeletti elkeseredésében ismét jól megveri a fentemli- tett Pétert, akiről most már elárulhatom, hogy nem is létezik, csak egy példának gyártott alak, a célból, hogy e kis eszmefuttatást szemléltetni is tudjam, melynek végső következtetése az lehet, hogy tényleg rettenetes ez a mai fiatalság. Csak néha nem ok nélkül... Hát ezúttal ezt akartam mondani. HERBST FERENC EGRI VÖRÖS CSILLAG Mexikói szerenád EGRI BRODY Nincs előadás EGRI BÉKE Nincs előadás EGRI SZABADSÁG Nincs előadás EGRI KERTMOZI (Szélesvásznú) Trapéz GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Spanyol kertész GYÖNGYÖSI PUSKIN Patkányfogó HATVANI VÖRÖS CSILLAG Don Quij ote HATVANI KOSSUTH A bigámista FÜZESABONY Ez történt Belgrádban PÉTERVASARA Nincs előadás HEVES Ali baba Felvételi pályázat az MSZMP Heves megyei Bizottsága Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetem 1958—59. tanévére. Az MSZMÍ* Megyei Bizottsága felhívással fordul mindazon dolgozókhoz, akik tovább akarják fejleszteni marxista-leninista műveltségüket, hogy jelentkezzenek -a marxista-leninista esti egyetemre. Az egyetem célja, hogy pártállami-, tömegszervezeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók (orvosok, mérnökök, jogászok, pedagógusok), vezető propagate dislák szervezett marxista-leninista oktatását egyetemi színvonalon biztosítsa. Az egyetemen a tanulmányi idő 3 év. A hallgatók az első évben filozófiát, a második 'v- ben politikai gazdaságtant a harmadik évben nemzetközi és magyar munkásmozgalom történetet tanulnak. A tantárgyakból félévenként vizsgáznak és a tanulmányi eredményről bizonyítv' yt kap- uak. Ennek törvény-s elismerését az 1088/1957. M. T. rendelet biztosítja. A tanév szeptembertől június 30-ig tart. Hetenként egyszer, meghatározott napon kötött foglalkozás (előadás, osztályfoglalkozás) van, amelyen a részvétel kötelező. Tandíj egy Ävre 150 Ft, plusz 20 Ft nyomtatvány díj. Az egyetemre való felvétel feltétele: egyetemi, főiskolai, gimnáziumi végzettség, vagy ennek megfelelő általános műveltség és a tanuláshoz szükséges ismeret. Az egyetemre párton- kívüliek is kérhetik felv 'telüket. A hallgatók felvételi vizsgát tesznek a marxizmus-Ieninizmus alapkérdéseiből. Nem kérheti felvételét, aki más egyetemre, tanfolyamra is jelentkezett, (gimná zium, technikum, stb.) Vidékiek abban az esetben jelentkezzenek amennyiben biztosítják, hogy a kötelező foglalkozásokon részt tudnak venni. A pályázatot az MSZMP Heves megyei Pártbi. ittság Agitá- ciós és Propaganda Osztályára július 15-ig kell beküldeni. A pályázat a pártbizottságon beszerezhető kérdőív alapján történik. A kérdőívhez mellékelni kel! 1. Részletes önéletrajzot. 2. Az üzemi, hivatali, vagy körzeti pártszervezet ajánlását. 3. A vállalat, intézmény ig> zolását jelenlegi munkaköréről. MSZMP HEVES MEGYEI PARTBIZOTTSAGA. tf.im.ium, sum »«««öt trömM A színházat zsúfolásig megtöltő közönség viharosan ünnepli Alma Riazt, a világkörüli útjáról nemrég visz- szatért gyönyörű énel.esnőt. Ráadást követelnek tőle: a Mexikói szerenádot. Az énekesnő hajlik a kérésre és bejelenti, hogy ezt a dalt annak énekli, akit a világon legjobban szeret. A közönség soraiból egy eddig feszülten figyelő férfi kisurran az oldalajtón. Néhány évvel ezelőtt történt. Alma és zenekara szerződés nélkül várja sorsának jobbrafordulását. Ekkor megjelenik náluk egy régi jó barátjuk, aki ajánlja őket egy mulató tulajdonosánál. Itt ajánlkozik Tomas, az ugyancsak szerződés nélküli énekes. A tulajdonos elutasítja, de Rosttá — a mulató primadonnája — meghívja asztalához. Tomas Alma mellé megy és együtt énekelnek, nagy sikert aratnak, szerződtetik mindnyájukat. A filmet az egri Vörös Csillag mozi mutatja be május 28-ig. Május 23-án: Schiller: ármány és szerelem bemutatója a Gárdonyi Géza Színházban Az egri Gárdonyi Géza Színház az idei évad zárására a dráma híveit megajándékozza Schiller: Ármány és szerelem c. ötfelvonásos szomorújátékával. Schiller polgári szomorújátéknak minősítette alkotását, de mai szemmel és a költő akkori szándékával a darab sokkal több szomorújátéknál: a huszonegyné* hány éves költő hatalmas pátosz- szál vádol minden emberi aljasságot, amit a kor, a 18. század hordozott. Johann Christoph Friedrich Schiller 1759. nov. 10-én született Marbachban és 1805. május 9-én halt meg Weimarban. A két dátum között negyvenhat esztendő telt el, a két helység között rengeteg hányattatás, munka és lázadás a zsarnokság ellen. Apja hadnagy, amikor születik és Schillernek — minden bizonnyal apja szándéka eF- lenére — élete nagy részében nz uniformizált barbár zsarnokság ellen kell hadakoznia önmagáért. Schiller élete tele szenvedéllyel. Nemcsak drámákat ír, de saját életében is hemzsegnek a drámai feszültségtől terhes helyzetek. Figyeljük csak, mi történik a németek legnagyobb drámaírójával 1782-ben, amikor az Ármány és szerelmet írni kezdi? A zsarnok megtiltja, hogy költői munkálkodást folytasson. A tilalom után három hétre megszökik Würtembergből Mann- heimbe. Felolvassa a hercegnek Fiesco c. darabját — sikertelenül. Kettesben elgyalogol Frankfurtba, ahol Dalberg elutasítóan viselkedik vele szemben. Másfél hónapig Oggersheimben él, ott írja meg az Ármány és szerelem első vázlatát. Bauerbachba megy és decemberben folytatja a szo- morújálékot 1783. januárjában sorsdöntő szerelme kezdődik. Áprilisban dolgozni kezd a Don Carlos-on, Mannheimben sikerül a Fiesco-t nyomdába vinni, majd elő is adják a darabot Mannheimben. Súlyos anyagi gondokkal küzd Schiller 1781. elején, amikor átdolgozza az Ármány és szerelmet. Április 13-áu Frankfurtban, majd április 15-én Mannheimben mutatják be. Aztán könyvalakban is megjelenik. Szerelmek, munka, lázongás, átdolgozások, kíméletlen küzdelem önmaga ellen és önmagáért Schiller élete, míg eljut Wei- marig, ’ Goethe barátságáig, az Olympuszig. Utolsó éveiben még megírja Teli Vilmost, lefordítja Racine Phaedráját, kisebb töredékek munkáit újrakezdi, kegyetlen szívóssággal dolgozik, aztán május 1-én, 1805-ben lázroham lepi meg a színházban, hogy május 9-én végezzen vele. Schiller a Sturm und Drang- korszak óriása, a német dráma legnagyobb mestere. Európa éppen az ő idejében szülte meg a francia forradalmat, ö azonban a saját viszonyai, a saját sorsa miatt és a saját eszközeivel lázadt a zsarnokság, az emberi igazságtalanság és aljasság ellen. A darab mondanivalója? Tizenegy személyen keresztül megmutat egy kort, tizenegy emberbe sűrítve kapjuk a 18. század liliputi német hercegségek des- potizmusát, annak külső és belső termékeivel együtt. A színen Miller, városi zenész leánya, Luise körül bonyolódnak a szerelmi szálak, intrikák és az emberi bűnök. S mindez a lángész, a hu- szonnégyéves, már sokat próbált Schiller átélésében és szövegezésében. A Gárdonyi Géza Színház nagy feladatra vállalkozott, amikor ezt a sokrétű, bonyolult jellemekkel felépített darabot választotta évadzáróul. Az előadáson legjobb erőit vonultatja fel és reméljük, hogy megérdemelt sikert fognak aratni a bemutatón. (f. a-) Készülnek a csóplésre a lőrinci brigádszállás dolgozói Az idén sok segítséget adtak a tavaszi munkák elvégzéséhez a Horti Gépállomás lőrinci üzemegységének dolgozói. Segítettek a körzetükhöz tartozó termelőszövetkezeteknek és egyénieknek a tavaszi talajelőkészítés, vetés munkáiban, most majd a szénabetakarításban és a növény- ápolásban segítenek. Közben készülnek a nagy nyári munkákra, az aratás-cséplésre. A brigádszálláson 25 cséplőgé van. Noha a javítási műnk/ kát erősen hátráltatja egye alkatrészek hiánya, a javítá 80 százalékát már elvégeztél A karbantartási munkákho sok segítséget kap a brigád szállás a Mátravidéki Erőmű tői, ahol a nagyobb, vagy spe ciális alkatrészjavításokat el végzik. (Lévay András)
