Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)

1958-05-22 / 101. szám

1958. május 22., csütörtök

NßPÜJSÄG

5

Néhány gondolat a ma szovjet filmjeiről

A felszabadulás utáni években a burzsoá ideológia befolyása csak lassan csökkent. A fegyveres harc elvesztése után az állásaiba visszahúzódó jobboldal ezekben az időkben olyan támadási felületeket keresett, melyeket aránylag feltűnés nélkül ostromolhatott. Ilyen volt például a szovjet filmek népsze- rütlenítése, hiszen velük csak akkoriban ismerkedett meg jobban a hazai közönség.

Tagadhatatlan, hogy még három-négy évvel ezelőtt is — de elvétve még ma is — akadtak s akadnak, akik a tömegek egyre fokozódó érdeklődése ellenére úgy vélekednek, hogy a szovjet filmgyártás mesz- sze a nyugati alatt marad, főleg ami a francia-olasz filmeket illeti. Hat-nyolc évvel ezelőtt az ellenséges erők egyenesen bojkottot szerveztek a szovjet filmek ellen, mígnem belátták, hogy csak saját magukat büntetik vele. Ez a fasiszta bojkott megismétlődött — bár csak átmenetileg és egészen erőtlenül — az ellenforradalom utáni időkben is.

Az elmúlt 13 év alatt sok száz szovjet filmmel ismerkedett meg a magyar közönség. És mert a notórius mozilátogatók, s a magukat „tárgyilagosnak” tartók között is akad nem egy, aki hajlik a szovjet filmek fejletlenebb voltát állító véleményre, érdemes néhány szavas helyzetképet festeni e filmekről, s felvázolni a szovjet filmek hazánkbeli múltját és jelenét.

A felszabadulás utáni években hozzánk került filmek legnagyobb része a Nagy Honvédő Háborúval foglalkozott, vagy történelmi témákat dolgozott fel. Elvétve néhány könnyebb műfajú film is akadt: a jól sikerült Expressz szerelem, vagy a Szibériai rapszódia. A magyar közönség már ezekben a filmekben sok, számunkra újszerű és szokatlan feldolgozásmóddal, eszközzel ismerkedett meg, amelyeknek egy része merőben elütött a kizárólag gördülékenységre, „jólfésült- ségre” berendezett sekélyes nyugati filmekétől. Itt mindenekelőtt a szovjet film és színjátszás drámai hagyományaira gondolok. A tíz évvel ezelőtti szovjet filmek egy része valóban nem volt eléggé filmszerű, ami a gördülékeny- séget illeti, mert az akkori rendezők igyekeztek a nagy orosz színházi hagyományokat maradéktalanul átmenteni a filmre. így születtek az olyan felejthetetlen alakítások, mint a Nagy Péter, Patyomkin, vagy Mereszjev ezredes figurája, de e túlsúly kétségtelenül a film- szerűség rovására ment. Ma már bátran elmondhatjuk, hiszen bizonyos távlattal rendelkezünk, sok-sok film megnézésével, hogy az akkori szovjet filmeket a nagy egyéni alakítások mellett nem egyszer a darabos, vontatott technikai szerkesztés jellemezték, bár olyan filmek is készülte^: s nem is egy, mint a Vidám vásár, vagy a Cirkusz.

■l-'s még valami: az akkori filmek rendezői mostohán bántak a negatív s pozitív figurák jellemének kimunkálásával. Mintha féltek volna egyik vagy másik alakra ellentétes vonásokat aggatni.

Minden jószándék és építő jellegű mondanivaló dacára természetes, hogy az első időben az amúgy is nyugati, polgári ízlésű filmeken nevelődött mozi közönségünk előtt e filmeknél a tartalmilag legtöbbször sekélyesebb, de ábrázolásmódjukban sokrétűbb, fejlettebb nyugati filmek nagyobb sikert arattak. A fordulatot itt is a XX. pártkongresszus hozta.

De kétségtelenül nagyon jelentős lehetett a szovjet filmesek s a franciák kölcsönös tapasztalatcseréje, — amely majdnem egy teljes éven át tartott s ezalatt a legnagyobb francia szakemberek keresték fel a szovjet műtermeket s fordítva. De még ennél is fontosabb, hogy maga a szovjet filmgyártás ismerte fel alkati fogyatékosságait, s nem késlekedett ezt olyan filmek tömkelegével bizonyítani, mint a Zsurbin család, a Rumjancev ügy, Elárult szerelem, Halhatatlan garnizon, Negyvenegyedik, Hajsza, Feleség, Uljanov család, stb., stb.

íyr i volt e változás lénye- ge? Elsősorban felfogásbeli. A régebbi szovjet filmek túlzott szeméremmel közeledtek az élet mindennapos problémáihoz, például a szerelemhez. A gyakran a ló túlsó oldalán kikötő magyar filmgyártásnak is volt egy olyan kora, amikor filmen meg sem csókolhatták egymást a szereplők. Állítsunk csak szembe egy percre a már-már naturalista szélsőségekbe eső franciák szerelmi jeleneteit a tíz év előtti prűd filmekével! Nyilvánvaló a hatalmas kontraszt. Ezeknek az ellentéteknek egy része a Rumjancev ügyben, a Negyvenegyedikben, vagy a mostani Hajszában feloldódott.

De megszínesedett a jellemek ábrázolásmódja is. A Kisdobos c. Gajdar-film kémjéről pl. sokáig azt hisszük, hogy rokonszenves, ártatlan bácsika. A Negyvenegyedikben pedig egyenesen központi szerepet kap a fehérek egyik kapitánya, aki egy ízig-vérig bolsevik lány szívét és szerelmét nyeri el anélkül, hogy — mint ez művészileg tökéletesen bizonyítható is — a konfliktus megalkuvó módon bármiben is elkenődnék. Sőt! A Rumjancev ügy „pozitív” hőse már esendő ember, mégis rokonszenvezünk vele, de a Halhatatlan garnizon rettegő hőseivel is, mert érezzük: emberi közelségbe kerültünk velük.

Nagyot fejlődtek a szovjet filmek a rendezés gördülé- kenységében és a fényképezés módjában is. Bár a régebbi filmek is sok szép bravúrt mutattak (Egy igaz ember, Heten a hó ellen, Bátor emberek) a maiak aránya már szinte teljes. A mai szovjet filmek legnagyobb része már nemcsak jó, de jobb is, mint a behozott nyugatiak zöme. Gondoljunk csak a gyenge Becsületrablók c. francia-olasz, a Marty c. amerikai, az Akasztottak lázadása c. mexikói, vagy a Till Ulenspiegel c. francia filmre, de sorolhatnók a Pick- wick-klubot, az Egy halálraítélt megszökött-et, a gyenge 1 \ Aidát (mennyivel nagyobb ná- 5 la a szovjet Othello!) stb, stb.

A szovjet filmek zsúfolt nézőterei indennél beszédesebbek. Ha a világon egy olyan filmszcvetség 'Vő'1 -> amely az egyes államok között fel- i jztaná a készítendő filmek műfajait, a történelmieket minden bizonnyal a szovjet filmgyártásra bíznád Nagyszerűen értenek a felfokozott pátosz, a magasabbrendű indulatok megkapó ábrázolásához. De mint a B. 206-os ügy, a Hajsza, s más kalandfilmek bizonyítják, e széles tömege-, két megmozgató, könnyebb szórakozást ígérő műfajban is érdekeset, színvonalasat nyújtanak. A Hajsza például - izgalom tekintetében — felért/ egy vadnyugati kalandfilmmel / — de ráadásul eszm«1-' monda- |i nivalóia volt. c ez a többlet, az, amit a nyugatiak nem tud- ' nak utánozni. '

S hogy a pártos mon-' danivalót mennyire műszók-,1 ta a uazú ' özönség. mennyi-1 re hiányzik neki, ha nincs, ar-j ra legértékesebb bizonyíték, í hogy a közönség elégedetlenül1! morgott a Becsületrablók c.,' egv^^ként elég érdekes, gör-i dülékenv fűm alatt csak azért,/ mert a mondvacsinált és tár- , sadalmileg gyökértelenül fitye- < gő probléma már nem tudta ' lekötni! Nemcsak a szovjet i filmek: a hazai közönség ist egyre jobban ’•i-seázik. ami a művészi fejlődést, az igé-, nyes szórakozás keresését il-1 leti. , j

PAGONY LAJOS <!

Ifi kultúrcsoport alakult a gyöngyösi gazdakörben

Vasárnap tartották meg a gyöngyösi Petőfi Sándor Gazdakör közgyűlését. A gyűlésen mintegy 350-en vettek részt. A vezetőség beszámolt a végzett munkáról és bejelentette a gazdakör ifi kultúrcso- portjának megalakulását. Az új kultúrcsoport 24 parasztfiatalból áll.

|7 ger idegenforgalmának leghatékonyabb vonzóereje a vár. Tavasztól őszig százezres tömeg jön Egerbe, és majdnem mindenki felmegy a várba még akkor is, ha már járt itt, ha már nem új számára az, amit ott lát. Sokan vannak szerte az országban rajongói a várnak, akik figvelik sorsát és sokáig keseregtek elhanyagoltságán. Emlékezzünk vissza, hány riport és hány újságolvasó levele vetette az egriek szemére a várban uralkodó állapotokat, hányán tették szóvá a Gárdonyi-sír ügyét, legtöbbnyire olyanok, akik ezzel segíteni akartak.

Aki most veszi magának a fáradságot és felmegy a várba, több helyen szorgos munkára lesz figyelmes. Ha a Varkoch-kaputól nem a kaza- máták felé, hanem egyenesen előre tart, a volt laktanya bejárata felett új feliratot lát: a Dobó István Múzeum-ét, bent az udvaron pedig, a gótikus épületen az Országos Műemléki Felügyalőség egri művezetőségének táblája hirdeti a vár története egy új korszakának kezdetét.

A múlt év őszén a Honvédelmi Minisztérium polgári célokra adta át az egri várat is (mint még egynéhányat az országban), és ezzel a vár a Művelődésügyi Minisztérium kezelésébe került. Ez a változás több tulajdonjogi problémát oldott meg, melyek azelőtt akadályozták a vár karbantartási és fejlesztési terveinek megvalósítását. A Művelődés- ügyi Minisztérium — a helyi párt- és államigazgatási szervek egyetértésével — a várat teljes egészében múzeumi és egyben idegenforgalmi célok szolgálatába állította. Ezzel olyan gazdája akadt a várnak, mely biztosítani tudja majd a rendszeres és folyamatos karbantartást, a falak helyreállítását, ugyanakkor a több mint 20 éve abbahagyott ásatások folytatását is.

JlíÁzimi h az ujM aaßhaji

romokkal) így szerves egyse-i get fog alkotni, mint a vár1 virágkorában. Áttekinthetővé \ 1 válik a teljes festői romterület1 ] és ugyanakkor megoldható lesz [ a várudvaron keresztül a ka-! zamátákba való lejárás is. A’ XVI. század harcainak pa- [ • rancsnoki épületét, az úgyne-i vezett Dobó-palotát is fel le-'! hét majd tárni, mert alapjai!1 nagyrész ez alatt a mai, elbon-1 ] tandó raktár alatt feküsznek. \ A várudvar északkeleti sár-!' kában modern épület van, egy <! istálló, mely az 1930-as évek-/ ben épült. Eddigi tervek sze-11 rint az istálló tanulmányi rak-1! tár lesz, az országos vasgyűj-/ temény raktára. Ez évben a'' múzeum egy nagy és értékes/ gyűjteménnyel gyarapodott: az/ Iparművészeti Múzeum átad-1 ta teljes vas-anyagát, mely [ • művészi értékű kovácsolt-vas tárgyakat — csillárokat, külön-1! böző rendeltetésű rácsok, ka-|i púk, lámpák, szobrok — fog-! lal magában. A tanulmányi'! raktár olyan módszerű raktá-ő ri elhelyezést jelent, mely le-11 hetővé teszi az egyes tárgyak1, megtekintését, tanulmányozd.!1 sát. '!

A nyugati oldalon emele-! tes épület áll, a másik, i idén helyreállított épület. A | földszinti termek nagyobb ré-, szében a múzeum népművé-1 szeti anyagát mutatjuk majd | be, két szobában pedig az egri természettudományi gyűj-' tők tárgyait. Két gyűjtemény-! ről van itt szó: Legény Ferenc' őslénytani, őstörténeti gyűj te- ] ményéről és Reskovits Miklós; lepkegyűjteményéről. Az eme- < létén képtárat rendezünk be,' mely egyrészt a volt érseki gyűjteményből, másrészt újabb gyűjtési anyagból áll. A képtár mellett két kisebb helyiségben iparművészeti tárgyak lesznek. A múzeum e részlegeinek megnyitását június végére, a Heves megyei Napok-! ra tervezzük. i

(Folytatjuk)

BAKÓ FERENC

Külföldi Híradó

LENGYELORSZÁG:

Varsó egyik legnagyobb új lakótelepét, a Muranov városrészt mutatjuk be ezen a képen.

OLASZORSZÁG;

A román népi tánc- és énekegyüttes Szicíliában vendégszerepelt, ahol nagy sikert aratott színvonalas műsorával.

FRANCIAORSZÁG:

Ezen a képen Franciaország női autóvezető bajnokát...

... míg ezen a másik képen az egyik legújabb nyári kalapdivatot mutatjuk be.

NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG:

Német divattervezők és manekenek egy csoportja Egyiptomba utazik, ahol részt vesznek a nemzetközi egyiptomi gyapotvásáron.

ményeik mellett részt vállalnak a vár fenntartásában a helyi- tanácsok is. Heves megye tanácsa jelentős összeget juttat már ez évben is a falak helyreállítására, Eger város tanácsa pedig kisebb ösz- szeggel a vár területének szépítéséhez járul hozzá. Itt említjük meg, hogy a városi tanács a múlt évben 15,000 forintért megvásárolta dr. Iványi Béla ny. egyetemi tanár terjedelmes kézirat-másolat gyűjteményét, amely a vár és a város történetének igen gazdag forrása. A jelentős részében ma nehezen hozzáférhető, nyugateurópai levéltárakból származó anyag oklevélmásolatokat és regesztákat (oklevél kivonatokat) tartalmaz. — A gyűjtemény a múzeum adattárába került és tanulmányozása már meg is kezdődött. Adatai értékes támpontokat adnak a várban tervezett feltáráshoz és helyreállításhoz is.

T ássuk most, hogy mi■*-J lyen épületek vannak a vár felszínén és hogyan kívánja qzeket a múzeum felhasználni. A bejárati épület földszintjén irodák és a gondnoki lakás, emeletén pedig három lakás van, a múzeum dolgozóinak. Ennek és egy másik épületnek múzeumi célra való átalakítása az elmúlt télen történt meg, és egy hónapja fejeződött be. A múzeum-udvar keleti oldalán földszintes, barakk-szerű épület helyezkedik el, mely most raktár, de néhány év múlva lebontásra kerül. Távolabbi tervek szerint a várudvar és a romkert (a székesegyházai Művelődésügyi Minisz- i térium ezzel nagy fel- i adatot vállalt magára, mert ] csak a várfalak karbantartása j is — éppen költséges volta mi- ; att — évszázadok óta elhanya- ] golt kötelesség. Nagyon kevés i ilyen munkálatról van tudó- i másunk, annál inkább a falak ; bontásáról, erőszakos rongálá- ; sáról. Nem beszélve itt a i XVIII. század végén megin- i dúlt és a XIX. század köze- : péig folytatódott tervszerű bontásról, csak azt a példát hozom fel, hogy a Tömlöc- ■ bástya külső falának kőbur- i kolatát 5—6 éve éjszaka ismeretlen tettes kifejtette és el- i lopta. Reméljük, hogy a jö- : vőben ilyen kísérletre nem kerül sor, mert a veszélyeztetett részek bekerítésével módunkban áll ezt megakadályozni, de reméljük ezt a nép művelődési szintjének emel- dekésétől is.

A vár jelenlegi kezelője azonban nem áll egyedül ezekkel a gondokkal. Az Építésügyi Minisztérium a legtevékenyebb segítő társ, melynek Országos Műemléki' Felügyelősége nemcsak pénzt és eszmei irányítást ad az itt folyó munkálatokhoz, hanem a munkák kivitelezési részét is saját egri művezetőségével bonyolítja le. A Felügyelőség művezetőségének felállítása a munkák gondosabb és egyben műemlékileg szakszerűbb elvégzését teszi lehetővé. Ez a művezetőség végzi a karbantartási, a helyreállítási, a feltárási és a tereprendezési munkát.

A minisztériumok és intéz-