Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)

1958-05-21 / 100. szám

1958. május 21., szerda NEPŰJSÄG 5 Világszerte ismert lesz a „Gyöngyös-gyöngye" GYÖNGYÖS A MÁTRA ka­puja. Ott épült, ahol az öreg Mátra lankái egybeolvadnak az Alfölddel. Messzi földön hí­res borvidék, ma rohamosan fejlődő iparváros. A Sárhegy, a Zsombrák, Ürdombja, meg a Szurdok termése már sok száz év előtt megszerezték a város hírnevét. Írásos bizonyí­tékok vannak, hogy a Sárhe­gyen már az 1300-as évek ele­jén is szüreteltek. Akkoriban piros kadarkát, meg burgun­dit. A város hírnevét, gazdagsá­gát, szerzett jogait kitűnő bo­rainak köszönhette. 1609-ben királyi kiváltságlevelet kap, mely szerint borait szabadon szállíthatja, eladhatja, mente­sülve minden tized, harmin­cad és egyéb dézsmavámok alól, sőt a kiváló borok szer­zik meg városi rangját is, hisz emiatt már 1334-ben Gyön­gyös Buda városhoz hasonló jogokat élvez. A múzeum és a könyvtár régi, megsárgult könyvei, a fa­kó írások azonban már emlí­tést tesznek, sejtetnek valami vészt, ami bajt hozhat a sző­lőkre. Egy kétszáz évvel ez­előtt Budán nyomtatott könyv így ír: „Védeni kell ám a sző­lőt a köd és főd gőzölgésitül.” A nagy baj 1890-ben végképp beköszöntött. A filoxéra kiöl­te a gyöngyösvidéki szőlőket is. Imitt-amott maradt csak néhány tőke hírmondónak. — Megjelent a peronoszpora is és a két szörnyű szőlővész nyomán sivár pusztasággá vál­tozott a Sárhegy és vele együtt a többi gyöngyösi szőlődomb is. KI HITTE VOLNA akkor, e szörnyű pusztulás után, hogy nem is sokára, hogy alig né­hány évtized múlva az emberi akarat, a gyöngyösiek szívós munkája, szorgalma nyomán több mint kétezer holdon újra­telepítik a „mátrai aranyat”, a szőlőt és szüretelők vidám da­lától lesznek hangosak ismét a szőlőhegyek. Pedig az akkori kormányzat nem állt a szőlő- termelő kisemberek mellé, nem alakulhatott ki igazi népi szőiőkultúra. A parasztnak nem volt pénze, félt a filoxé- rától és a kisemberek földjei­ket jórészt noachhal, otellóval telepítették be, melynek min­den előnye megvolt, csak ép­pen értékes, jó bort nem adott. Ilyen örökséget vett át Gyön­gyös a múlttól és ebből az örökségből kell rövid idő alatt igazi népi szőlőkultúrát terem­teni. Ma, amikor újra híres a gyöngyösvidéki bor és e táj­egység hazánk legnagyobb ösz- szefüggő szőlőterülete, arra kell törekedni, hogy a mennyi­ségi növelés mellett minde­nekelőtt a borok minőségét kell olyan színvonalra emelni, mely versenyképes a külföldi borokkal is. Ezt csakis a noach kiirtásával lehet elérni, mert a noach még ma is árnyék a gyöngyösvidéki borok hírneve mögött. TERMÉSZETESEN emellett van néhány olyan tennivaló, melyek szintén elsőrendű fon­tossággal bírnak. Így minde­nekelőtt az öreg szőlők pótlá­sa. A gyöngyösi szőlők 30 szá­zaléka már kiöregedett, 50 éves szőlő, 50 százalék 20 és 50 év közötti és csak 20 száza­lékuk a 20 éven aluli, még aránylag fiatalnak mondható szőlő. A kiöregedett szőlőket fokozatosan kellene pótolni a táj adottságainak megfelelő oltványokkal, melyeknek ter­mése egyúttal emelnék a bo­rok minőségét is. A gyöngyö­siek előtt jól ismert 15 éves terv olyan feladatokat és célo­kat tűz ki, melyek megvalósí­tása nagy lépésben viszi majd előre a vidék borainak hírne­vét és minőségét. E terv kere­tében akarják megvalósítani a gyöngyösiek a csemegeszőlő­termelés növelését. Jelenleg mintegy 400 holdon termelnek csemegeszőlőt és ezt a terüle­tet 750 holdra kívánják emel­ni. Ez azt is jelenti, hogy e vi­dék nagy mértékben hozzájá­rul majd az ország csemege- szőlővel való ellátásához, ugyanis e fontos cikkből, saj­nos, még a hazai szükséglete­ket sem tudjuk kielégíteni, nem beszélve a kiváló export- lehetőségekről. A 15 éves távlati terv három alapvető feladatot irányoz elő. Ezek közül legelső a sikeres peronoszpóra-elhárítás. Ez azért fontos és legelső, mert csak akkor lehet telepíteni, fejleszteni, karókat, felszere­léseket vásárolni, ha tele a hordó. A peronoszpóra miatt áll fenn még ma is az a hely­zet, hogy hazánk a világ ösz- szes szőlőtermelő országa kö­zött a legkevesebb és legdrá­gább bort állítja elő. A tudatos peronoszpóra-elhárítás alapja a sikernek. A ma már egyre inkább ismert, Kecskés-féle módszerek alkalmazása meg­hozhatja a várt eredményt. A második feladat a gondos és jó talajművelés. A gyöngyösi sző­lők általában kevés szerves­trágyát kapnak, éppen ezért az egyetlen járható út a gon­dos és jó talajművelés, mely fél trágyázással is felér. A ta­laj kondícióját gondos és mély talajmunkával hosszú évekig meg lehet tartani. Természete­sen ez nem jelentheti a szer­vestrágya jelentőségének le­becsülését, vagy kiküszöbölé­sét. A gyöngyösiek a talajmű­velésnél ma már egyre inkább többen és többen alkalmazzák a Kecskés-féle szőlőekét, melynek gyári sorozatgyártása is folyik. Ennek az ekének az ára 1400 forint, viszont sok időt és emberi erőt takarít meg a jó és eredményes munkája mellett. A harmadik, de nem utolsó feladat a minőségi bor­termelés minden vonalon. Ál­lami gazdaságokban, termelő- szövetkezetekben, egyéni gaz­dáknál egyaránt. Ez egyrészt a noach kiirtásával, másrészt kitűnő oltványszőlők telepíté­sével érhető el. Ezen az úton már komoly lépést jelent elő­re a 10 holdas vadalany-telep. Igen okos és helyes kezdemé­nyezés, hogy a Sárhegy olda­lából mintegy 10 holdat meg­kap a Vak Bottyán gimnázium és a politechnikai oktatás szer­ves részeként a fiatalok meg­kísérlik, hogy szőlőt ültesse­nek oda, ahol a nagy filoxéra- pusztítás óta hírmondója sem volt a szőlőnek. A TERVEK KÉSZEK, meg­vannak. A gyöngyösiek továb­bi jó munkáján, akaratán, el­szántságán, de talán legelső sorban tudásán múlik, hogy a gyöngyösvidéki borok híre mi­kor lép túl az ország határain és mikor lész világszerte is­mert az új „Gyöngyösgyön­gye”. SZALAY ISTVÁN. Német vendégek a gyöngvöstarjáni békegyűlésen Cikkünk nyomán; Őrizetbe vették a visontai Petőfi Tsz volt vezetőjét Lapunk május 8-i számában cikket írtunk a visonta Petőfi Termelőszövetkezet volt elnö­kének üzelmeiről, aki a saját hasznát nézve, többezer fo­rinttal megkárosította a szö­vetkezet tagjait, elnöki funk­ciójában nem a termelőszövet­kezet felvirágoztatására töre­kedett, hanem maszek bor­üzleteinek takarására használ­ta fel beosztását. A termelő­szövetkezeti tagok Holló Bélát leváltották és ki is zárták a termelőszövetkezet tagjainak sorából. Napirendre tűzte Hol. ló viselt dolgainak megvitatá­— AZ MHS HATVANI ejtőernyős klubja 24-én, szombaton délután nyolc fővel ejtőernyős ugrást hajt végre, az Űj Élet Tsz terü­letére, ahol már több eset­ben is történt ugrás. (Szűcs Ferenc). sát a pártszervezet is és ki­zárták a pártból. A cikk nyomán alapos vizs­gálatot indított a rendőrség is s a vizsgálat következtében őrizetbe vették Holló Bélát és vejét, valamint Szabó Bélát is. (Tudósítónktól.) A hűvös, szeles idő után új­ra napfényben fürdik a köz­ség. Ezen a reggelen az embe­rek egyszerre keltek a nap­pal. A tanácsháza udvarán szor­gos kezek foglalatoskodnak. Ácsolják az emelvényt, széke­ket hordanak, feliratok kerül­nek a falakra, amelyekről ezt olvassuk: „Éljen a magyar és a német nép megbonthatatlan barátsága!” Alig múlt 9 óra, a tanács­háza bejáratához gördült a diplomáciai kocsi, amelyből mosolyogva szállt ki Paul Ebersbach elvtárs, a Német Demokratikus" Köztársaság bu­dapesti követségének II. tit­kára és felesége. A fogadás olyan egyszerű, mintha a tarjániak és a német nép képviselői naponként ta­lálkoznának egymással. A nép­gyűlés kezdetéig még csaknem két óra van hátra. Ezt az időt beszélgetéssel töltik. Közben a tanácsháza tágas udvarán százak és százak gyü­lekeznek a tűző nap alatt. Lu- dányi József, a Hazafias Nép­front elnökének német és ma­gyar nyelvű megnyitó szavai után nemzeti viseletbe öltö­zött leány rózsacsokorral kö­szöntötte a küldötteket, majd Ebersbach elvtárs emelkedett szólásra és a többi között a következőket mondotta: „Mai gyűlésünk a népek ba­rátsága hónapjának keretében tovább erősíti a magyar és a német nép közötti barátságot. Ezért tettünk szívesen eleget meghívásuknak. Önök tudják, hogy hazánk még 13 évvel az átkos második világháború után is, két részre van szakít­va. Ez a kettészakítottság az Egyesült Államok és a német imperialisták politikájának a következménye, — mondotta Ebersbach elvtárs, majd így folytatta: — Míg a Német Szö­vetségi Köztársaságban a régi fasiszta és imperialista erők ragadták magukhoz a hatal mat, a politikai és gazdasági életben és a hadseregnél ismét régi pozíciójukat foglalják él, a Német Demokratikus Köz­társaság a német történelem első békeszerető állama. A mi népi demokratikus köztársasá­gunkban nincs ellentét a kor­mány és a nép között a béke­politika kérdésében. A mi munkásaink, parasztjaink és értelmiségünk örömmel helye­selte kormánya és az NDK Népi Kamarájának nyilatkoza­tait a Szovjetunió békeszerető lépéseivel és Nyugat-Német- ország újrafelfegyverzése elle­ni nyilatkozataival kapcsolat­ban. Ebersbach elvtárs befejezé­sül a budapesti német nagykö­vetségen dolgozó elvtársak szí­vélyes üdvözletét tolmácsolta és személyesen is jó egészsé­get kívánt Gyöngyöstarján né­pének. Hegedűs Béla elvtárs, isko­la-igazgató, a gyűlés szónoka, megrázó szavakkal beszélt egy esetleges háború borzalmairól és a tartós béke biztosításának feltételeiről. Minden jószándé­kú embernek adva van — mon­Van, aki így képzeli dotta Hegedűs elvtárs —, hogy béketörekvésével, mindennapi tetteivel olyan szilárd alapoi teremtsünk ennek a sokat em­legetett szónak, hogy azon ku­darcot kell, hogy valljon a há­borús gyújtogatok minden rossz szándékú próbálkozása. A gyűlés után közös ebéden látták vendégül a küldötteket, A délutáni órákban pedig meg­tekintették az állami gazdasá­got, a termelőszövetkezetet és látogatást tettek több egyéni gazdánál és szívélyesen elbe­szélgettek velük. Ezek a láto­gatások éppen úgy, mint a nagy délelőtti békedemonstrá­ció, sokáig emlékezetes lesz minden részvevőnek, mert az egyik idősebb tarjáni magyar szavaival élve, akkor jó itt az egyetértés, ha eljönnek hoz­zánk azok, akik a politikát irányítják "és saját maguk mondják el, hogy mit te­gyünk.­— Kérek két hét rendkívüli szabadságot, beutalót a Gályára, és ezer forint rendkívüli gyorssegélyt, akkor ki­fizetem a szakszervezeti tagsági díjak «(!Ő04ÍD4Ű'úl Védekezzünk az amerikai burgonyabogár ellen Az elmúlt napokban bekö­szöntött hőség hatására a rovar- kártevők a vártnál korábban és nagyobb mértékben jelentek meg. Elsősorban az amerikai bur­gonyabogát, és az ellene való hathatós védekezésre kell a fi­gyelmet felhívni. Mint ismeretes; megyénkben 1954-ben jelent meg első ízben ez a veszélyes kártevő, s most 1958-ban eddig nem tapasztalt megjelenésre számolhatunk. Má­jus 18-ig 84 község jelentette be a burgonyatáblák fertőzöttségét. A védekezés három részre ta­gozódik: 1. A burgonyatáblák rendsze­res figyelése, az egyéni és tár­sadalmi úton történő kerestetés- ben való részvétel. 2. A megjelent bogarak, tojás­csomók és lárvák összeszedése és megsemmisítése erőművi úton. 3. Vegyszeres védekezés. Mi a kötelessége a termelőnek? Egyéni és népgazdasági ér­dekből eredően minden terme­lőnek kötelessége hetenként legalább egy alkalommal átvizs­gálni burgonyavetését, nem-e fertőzött a kártevő valamely fej­lődési alakjával. A községi tanács által egy adott napra szervezett társadal­mi irtásban részt venni. Az esetleges fertőzést a köz­ségi tanácsnak bejelenteni, s ezzel egyidejűleg az erőművi védekezést megindítani. Erős lárvafertőzés esetében a községi tanácsnál, illetőleg a földműves­szövetkezeti boltokban lehet be­szerezni a DDT 10 százalékos porozószert. Mi a kötelessége a mezőgazdasági felügyelőnek ? Tudatosítani a termelőkkel a burgonyabogár elleni védekezés fontosságát; megszervezni és működtetni a társadalmi úton történő kerestetést, ellenőrizni a védekezés végrehajtását, a mulasztókkal szemben alkalmaz­ni a 43/1957. számú kormány- rendelet értelmében, a közérdekű védekezés végrehajtását háti­gépes brigádok útján, valamint erős lárvafertőzés esetében biz­tosítani a szükséges védekező- szert. A porozószer biztosítása két irányú. Részben a növényvédő állomás látja el a községi taná­csot díjmentes szerrel, de emel­lett gondoskodni kell arról is, hogy legalább 100—150 kilo­gramm DDT 10 százalékos po­rozószer álljon rendelkezésre a község boltjaiban. Mi a kötelessége a növényvédő állomásnak ? A növényvédő állomás fel­adata a védekezés terén lényege­sen korlátozottabb az elmúlt évieknél. Ugyanis védekezést csak abban az esetben hajt végre motoros gépekkel, ha a fertőzött összefüggő terület nagy­sága meghaladja a három ka- tasztrális holdat, vagy ha a fer­tőzés termelőszövetkezeti bur­gonya ültetvén yen található. A feladatok ismertetése után különös hangsúllyal kívánom fel­hívni a figyelmet arra, hogy a megjelent bogarak ellen a vegy­szeres védekezés a bogár ellen­álló képessége miatt nem ki­elégítő. Legbiztosabb és legol­csóbb védekezés a bógarak erő­művi úton történő összeszedése és megsemmisítése. Ebben a munkában az úttörő-csapatok óriási segítséget tudnak nyújta­ni. A bogárszedéssel i ' id a termelőket, mind pedig a nép­gazdaságot hatalmas anyagi megterheléstől tudják mentesíte­ni. MARTINECZ MIKLÓS Növényvédő Állomás, Legyünk hűek a szocializmus eszméjéhez ... Május 19-én tartotta ünne­pélyes fogadalomtételét az eg­ri járási tanács KISZ-ifjúsága a járási tanács tanácstermé­ben. A 23 KISZ-tag fehér blúz­ban, piros nyakkendőkben gyűlt össze, hogy ünnepélye­sen letegye a szervezet foga­dalomtételét. Dudás József KlSZ-titkár ünnepi beszédé­ben ismertette a KISZ előtt álló feladatokat. Elmondotta, hogy szervezetük volt az, amely az ellenforradalom után az elsők között alakult meg és felvette a Hámán Kató ne­vet. A névadóhoz méltóan akarnak élni, s nem a látszat­sikerekre törekednek, hanem tettekkel akarják bebizonyíta­ni, hogy méltóak a kiszista névre. Az elmúlt időkben a szervezet fiataljai aktív mun­kát végeztek. Részt vettek a papírbegyűjtésben, kultúr- munkákban, ünnepségek meg­rendezésében. — „Legyünk hű­ek a szocializmus eszméjéhez és következetesen harcoljunk a béke nagy ügyéért” — fe­jezte be ünnepi beszédét Du­dás elvtárs. Ezután következett a foga­dalomtétel. Én ... a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség tagja, fogadom ... KISZ-taghoz mél­tóan élek, s hazámat, ha kell, fegyverrel is megvédem! — hangzott a fogadalomtétel szö­vege. A fogadalomtétel után valamennyi KISZ-fiatal a fényképükkel ellátott emlék­könyvbe írta be nevét. Az ünnepség után vidáman szórakoztak a tanács KISZ- fiataljai és a meghívott ven­dégek. Brüsszel, a világ fővárosa mély fordul meg itt, ez a szám a kiállításon rendezett esemé­nyektől és ünnepnapoktól füg­gően változik. Minden ország pavilonjában megtalálható a gasztronómiai sarok — itt min­den nép konyhája és étkezési szokása képviselve van. Az 1939-es New-Yorki kiállí­tás kivételével ez az első alka­lom, hogy két különböző vi­lág mutatkozik be a nagykö­zönség előtt. Az Atomium ár­nyékában ezt a két világot az Egyesült Államok és a Szov- jetúmió képviseli. A szovjet pa­vilon látogatóinak tömegéből ítélve a kiváncsi érdeklődőket a szocialista világ kiállított tárgyai vonzzák jobban. a kiállítás részvevői elfogulatlanul és minden be­folyástól mentesen hasonlít­hatják össze ennek a két or­szágnak szinte szédületes ará­nyú ipari, technikai és tudo­mányos fejlődését. VIE NUOVE-ból Nagy Katalin fordítása. te kétmillió négyzetméter, eb­ből 450 ezer négyzetméter a külföldi kiállítóké, (USA, Hol­landia, Szovjetúnió, Francia- ország) 80 ezer négyzetméter­nyi területet kapott Afrika, és 13 ezer négyzetméter jutott a nemzetközi szervezetek szá­mára. (ONU, és a Vöröske­reszt) 47 ezer négyzetméter­nyi területet foglalnak el a ki­állítás területén lévő szállodák és egyéb nagy épületek. Végül a megmaradt területet, körül­belül 600 ezer négyzetmétert gyönyörűen gondozott parkok, virágágyak és kertek töltik ki. NÉHÁNY SZÁMADAT aki­állítás méreteiről: az építke­zéshez 30 ezer tonna acélt használtak fel, az épületek térfogata 5.5 millió köbméter, a kiállítás területén lévő mű- utak hossza 25 kilométer, és több mint 100 kilométer azok­nak a folyosóknak és galéri­áknak hossza, melyet a láto­gatóknak végig kell sétálni. Naponta 175—700 ezer sze­emelkedo femtömege, mely 18 méter átmérőjű csillogó gömb­jeivel egy fém-molekula kilenc atomját ábrázolja 150 milliár­dos nagyításban Az óriási mé­retű fém-molekula minden egyes gömbje külön kiállítási terem, ahová lift viszi fel az érdeklődőket. A fémgömböket folyosók kötik össze egymás­sal. AZ ATOMIUM KÖRÜL kap­nak helyet a különböző orszá­gok a kiállított tárgyaik számá­ra. A Szovjetúnió pavilonja csak üvegből és aluminiumból épült fel, előregyártott ele­mekből. A látogatók szeme nem tud betelni az érdekesnél érdekesebb ultramodern pavi- lon-formákka Anglia például három óriási kristálygömbben állította ki iparcikkeit és ter­mékeit. Lenyűgöző látvány, amint a sötét éjszakában a csodálatosan kivilágított épít­mény egy mesterséges tó vizé­ben tükröződik. A világ fővárosának terüle­APRILIS VÉGÉIG több mint egymillió látogató lépte át az ünnepélyes külsőségek között április 17-én megnyi­tott Nemzetközi és Világkiál­lítás 10 hátalmas kapuját. A kiállítás időtartama 180 nap, ez alatt aZ idő alatt a város, amely most a vi|ág érdeklődé­sének középpontjában áll, a látogatás és forgalom szem­pontjából a világ fővárosának számít. A belga rendezők még körülbelül 40 millió vendégre számítanak a világ minden részéről. Maga a kiállítás az emberi akaraterő és humanizmus győ­zelmének a tudomány és tech­nika hatalmas fejlődésének bizonyítéka, és nagy lépéssel viszi előre az emberi szolida­ritás, a népek barátságának és összefogásának, a nemzetközi kapcsolatoknak az ügyét. Az atom égisze alatt rende­zett nagy seregszemlén 50 or­szág képviselteti magát. A ki­állítás középpontja a Atomium hatalmas, 110 méter magasan

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom