Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)
1958-04-30 / 83. szám
4 JN EPC js> äg 1958. április 39. szerda FÖLDI PÁL. Beszéljünk a filozófiáról A félelem teremtette az isteneket — mondjuk mi, marxisták —, s nem az istenek teremtették a félelmet. Az összes vallás és minden vallásosság a félelemre vezethető vissza. A vallásnak ugyanakkor igen kedvező táptalaja a tudatlanság, a műveletlenség, a szellemi sötétség. A vallás maga is a sötétség, a tudatlanság ideológiája. A vallást már az ősközösségi társadalomban a félelem és a tudatlanság szülte. Az ősközösségi ember igen gyakran szembetalálta magát a természet olyan jelenségeivel, mint például a mennydörgés, a villámlás, a földrengés, az árvíz, az aszály stb., amelyeket nem volt képes megérteni, s mivel emberileg ellenállhatatlan természeti jelenségekről volt szó, kezdte azt hinni, hogy ezek nem természeti, hanem természetfeletti okokra vezethetők vissza Az ősember fejében, tudatában a valóság mindezenáltal eltorzítva, meghamisítva, misztifikálva jelent meg.'Ez a misztifikáció pedig nem volt más, mint az ősi vallás. A vallás tehát igen kezdetleges időben keletkezett az embereknek egészen ferde, torz képzeteiből, saját magukról és az őket környező külső természetről. Később azonban az emberek felett uralkodó természeti erőkhöz társadalmi tényezők is járultak. A magántulajdon megjelenése a kizsákmányolást eredményezte, s lassan kialakultak az osztályok, megjelent az osztályharc. A társadalom egyre inkább két nagy csoportra szakadt: a tulajdonosokra és a nincstelenekre, az elnyomókra és az elnyomottakra, a kizsákmányolókra és a kízsákmányoltakra, a tel- jesjogúakra és a jogfosztottak- ra, a rabszolgatartókra és a rabszolgákra. Mindezzel egyidejűleg létrejött az állam, mint a gazdaságilag uralkodó osztály (a rabszolgatartók) politikai hatalma, erőszakszervezete. Az állam a társadalom felett álló hatalmasságnak tűnt az emberek számára, s mivel szinte teljesen tehetetlenül álltak vele szemben, kezdtek isteni erőt tülaidonítani neki, és az államhatalom személyes képviselője (a király, a császár) lassan fogalommá lett, azaz kialakult az egyisten képzete. Ez a vallás már a kereszténységet jelentette, amely az egy- istenhiten alapszik. Már Feuerbach (1) bebizonyította, hogy a keresztény isten csak az ember fantasztikus reflexe, tükörképe. Hozzá kell azonban ehhez tennünk, hogy ez az isten maga csak hosszú elvonatkoztatást folyamat terméke, a régi törzsi és nemzetségi istenek sűrített kivonata. Nem nehéz most már megérteni, hogy nem az isten teremtette az embert, hanem az ember alkotta meg az Isten képzetét. Ezt két és fél ezer évvel ezelőtt észrevette és megértette egy jeles ó-görög gondolkodó Henophanes. Szerinte minden vallás az anthropomorfizmus(2) betegségében szenved, amely gyógyíthatatlan, ö már felismerte azt, hogy az emberek saját képükre és hasonlatosságukra alkották meg az isteneket. Ezért van az, hogy az aithlópsok piszeorrúaknak és feketéknek, a thrákok viszont kékszeműeknek és vöröshajú aknak ábrázolják őket Sőt — teszi hozzá, a művészekre célozva—, ha a lovak vagy a szarvasmarhák festeni és szobrot faragni tudnának, akkor istenképmásaik ló, vagy szarvasmarha alakját öltenék magukra. A világcivilizáció legkiemelkedőbb képviselői által felhalmozott vallásellenes kritika alapján állapította meg Marx (Hatodik rész) A hégeli jogfilozófia kritikájához írott Bevezetés-ben: Az ember csinálja a vallást, nem vallás csinálja az embert. A vallás annak az embernek az öntudata és az önérzete, aki vagy még nem szerezte meg önmagát, vagy már ismét elvesztette. De az ember nem alami elvont, a világon kívül kuksoló lény. Az ember, az ember világa: az állam, a társadalom. Ez az állam, ez a társadalom teremti a vallást, egy visszájára fordított világtudatot, mert maga is visszájára fordított világ. A vallás ennek a világnak (a kizsákmányoló társadalomnak) általános elmélete, enciklopédikus összefoglalása, népszerű formába öntött logikája, spiritua- lista becsületügye, lelkesedése, erkölcsi szentesítése, ünnepélyes kiegészítése, általános vigasztaló és igazoló alapja. A vallás elleni küzdelem tehát közvetve küzdelem ama világ ellen, amelynek szellemi aromája a vallás. A vallási nyomorúság a valóságos nyomorúság kifejezé- , s egyszersmind tiltakozás valóságos nyomorúság ellen, vallás a szorongatott teremtmény sóhaja, egy szívtelen világ lelke, mint ahogyan szellemtelen állapotok szelleme. A vallás a nép ópiuma. A marxista-leninista világnézet sarkköve a vallás kérdésében éppen ez: o vallás ópium népnek. Félelem szüli a vallást és a vallásosságot. Mindig is az szülte és jelenleg is az szüli Félelem a tőke vak hatalmától, amely vak, mert a nép tömegei nem láthatják előre, amely a proletárt és a kistulajdonost lépten-nyomon azzal fenyegeti (és nemcsak fenyegeti), hogy „hirtelenül”, váratlanul”, „véletlenül” tönkreteszi, pusztulást zúdít rá, koldussá, pauperré, prostituálttá változtatja, éhhalálba taszítja, — ez a mai vallás gyökere, írja Lenin A munkáspártnak a valláshoz való viszonyáról című munkájában. Érthető, hogy a vallás minden eszközzel védelmezi és erősíti a maga alapját, azt a gazdasági rendet, amely a vallás forrását: a félelmet szüli és táplálja. A vallás a tudatlan emberek szívébe tud legköny- nyebben beférkőzni és ezeknek a lelkében képes a legmélyebb gyökereket ereszteni. Éppen ezért a vallás minden emberi tudás, minden igaz tudomány halálos ellensége, a sötétség, a tudatlanság szószólója. A megfélemlített és tu datlan embereket a másvilági boldogság, a mennyország ígéretével elkábítja, megrészegíti, elámítja, öntudatától megfosztja és a tőke, a kizsákmányolás jármába hajtja. Ez az értelme annak, hogy a vallás a nép ópiuma. Ismerünk olyan embereket, akik azt mondják, hogy a vallás magánügy és ugyanakkor méltatlakodnak a valláskritika miatt. Valamiféle ellentmondást látnak e két probléma között. Vizsgáljuk meg, hogy van-e ebben ellentmondás. Hazánkban a vallás magánügy az állammal szemben. Ez azt jelenti, hogy minden törvényes vallás szabadon működhet és az emberek, mint állampolgárok, teljes mértékben önmaguk döntenek arról, hogy elfogadják-e a vallásos világnézetet, vagy pedig nem. Az, hogy a vallás magánügy — vallásszabadságot és lelkiismereti önállóságot jelent. Mindez közismert és világos. Mindebből azonban nem következik az, hogy a vallás a marxizmus—leninizmusra, a marxista-leninista pártra vonatkozólag is magánügy. Sőt az sem következik, hogy a vallás kritikája magánügy. A vallás az állammal szemben magánügy, de semmiképpen sem tekinthetjük a nép ópiuma elleni harcot, a vallásos babona, misztika, képmutatás stb elleni harcot, „magánügynek”. Ez igenis pártügy, mindnyájunk ügye, tehát közügy. Lenin a vallás elleni harc elméletét és módszerét így foglalja össze: A marxizmus materializmus. Mint ilyen, éppen olyan kérlelhetetlen ellensége a vallásnak, mint a francia enciklo- pédisták materializmusa (Diderot, Helvetius, Holbach stb.) a XVIII. században, vagy mint Feuerbach materializmusa. Ez kétségtelen. De Marx és Engels dialektikus materializmusa az enciklopédistáknál és Feuerbachnál tovább megy, mert a materialista bölcseletet a történelem- és társadalomtudomány területére alkalmazza. Nekünk a vallás ellen harcolnunk kell. Ez az egész materializmus ábécéje, tehát a marxizmusé is. A marxizmus azonban nem olyan materializmus, amely az ábécénél megáll. A marxizmus tovább megy. Azt mondja: érteni kell a módját a vallás elleni harcnak. Ehhez az szükséges, hogy a néptömegeknek materialista módón magyarázzuk meg a hit és vallás eredetét. A vallás elleni harcot nem szabad elvont ideológiai prédikációkra korlátozni, nem szabad ilyen prédikációkra leegyszerűsíteni. Ezt a harcot össze kell kapcsolni az osztálymozgalom konkrét gyakorlatával, amely arra irányul, hogy a vallás társadalmi gyökereit eltávolítsa (3) Ezekkel a problémákkal más alkalommal és behatóan kell foglalkoznunk. Nem beszélhetünk most róluk, mert már így is eltértünk kissé a tárgytól. Voltaképpen nem tartottunk másra igényt, csak arra, hogy bebizonyítsuk: a vallás nem filozófia. Egyben felhasználtuk az alkalmat annak tisztázására, hogy mi a vallás lényege és szerepe a társadalomban. JEGYZETEK: 1. L. Feuerbach (1804—1872) német materialista filozófus volt, aki különösen a keresztényiég kritikájával tűnt ki. 2. Az anthropomorfizmus 6- görög összetett szó: anthrópos, a. m. ember, morphe, a. m. alak. Anthropomorfizmus a. m. emberiesítés. 3. Lásd Lenin: A harcos materializmus jelentőségéről című munkáját. (Folytatása következik) tiinst — A MAGYARSÁG őstörténetéről beszél ma este 7 órakor a TTIT klubban, Lavotha Ödön egyetemi adjunktus.- A HEVESI községi tanács legutóbbi ülésén megválasztották a községi népi ellenőröket és megbeszélték az 1958. évi községfejlesztési terv feladatait. — JÓL SIKERÜLT előadást tartottak Hevesen a kultúr- házban az I-es számú iskola tanulói. A gyermekek a Hófehérke című mesejátékot mutatták be. Az előadás jövedelmét egy balatoni kirándulás céljaira fordítják.- A VERPELÉTI Dózsa Termelőszövetkezet szakcsoportja borkóstolót nyitott Verpeléten. A híres verpeléti bornak máris sok kóstolója akadt az átutazó idegenek és a falubeli dolgozók között. — 55 EZER FORINTOS beruházással járdát létesítenek Csányban a községfejlesztési alapból.- A HATVANI Cukorgyár KISZ-szervezete április 30- án tartja meg a zászlóavató ünnepséget. A zászlóavatás során 100 fiatalt vendégel meg a KISZ-szervezet. — „RÉGI MÁJUS elsejék” címmel koplex-klubest lesz szerdán este 8 órakor a TTIT klubban.- A KISKÖREI Állami Gazdaságban KISZ zászló- avató ünnepséggel kötik ösz- eze a május 1-i ünnepséget. A fiatalokat a pártszervezet ajándékozza meg zászlóval. — 25 EZER FORINTOT fordítanak Atkáron az idén a sportpálya felújítására. A költségeket részben a községfejlesztési alapból, részben társadalmi munkával fedezik.- GYÖNGYÖS városnak erre az évre 2560 forintot szavaztak meg a községfejlesztési alapra. Ebből a kertmozi befejezéésre 120 000, százférőhelyes napközi befejezésére 70 000, új orvosi rendelőre 120 000 forintot biztosítanak. — KÖZÖS ÉRTEKEZLETEN vitatták meg a napokban az atkári termelőszövetkezetek és termelőcsoportok elnökei a szövetkezetik fejlesztésével kapcsolatos tennivalókat.- TAKARMÁNYTER- MELÖ szakcsoport alakult Tarnaörsön. A szakcsoport a feloszlott rizstermelő csoport tagjaiból tevődik össze. A TENKI „Béke” Termelőszövetkezetnek jelenleg 14 tehene van, de az év végére 50-re emelik az állomány számát. Az alapos munkához idő kell Miből adódnak a hamis jelentések, az eltorzított pontatlan adatok? — fejtegeti a kérdést a füzesabonyi járási tanács munkaerőgazdálkodási előadója. Magyarázatképpen nem is késve a válasszal, az alábbi kirívó példát említi. Március 30-án levelet kaptak a megyei tanács munkaerőgazdálkodási csoportjától. A levélben egy határidős jelentést kérnek a most végzett tanulóifjúság szociális helyzetéről, elhelyezkedési körülményeiről. Több adatot kell itt pontosan felsorolni, többek között ilyeneket: A tanulók szülei közül mennyien élnek bérből és fizetésből, hány tanuló tud odahaza, szülei gazdaságában elhelyezkedni, ezek közül külön és részletesen feltüntetni, menynyi a fiú, mennyi a leány és így tovább sorakoznak a kérdések. Mindez nem is volna baj, ha az említett leirat elég időt adna az adatok pontos összeállítására. A hiba azonban ott kezdődik, hogy április 3-i határidővel a jelentésnek már benn kellene lenni Egerben. Március 30. éppen vasárnapra esik. A járási előadó 31-én kapja kézhez a levelet, rendelkezésére áll tehát összesen három nap. Felmerül a kérdés, hogyan lehet ennyi idő alatt írásban értesíteni a járás 22 iskoláját, ott a tanulóktól az adatokat összeszedni, az összesítést visszaküldeni a járásra, és még onnan Egerbe is eljuttatni? Ilyen rövid határidő alatt mindez képtelenség, és lehetetlen. Igaz, van egy megoldás erre is, mégpedig az, hogy a járási előadó a hasára üt és beküld egy körülbelül megsaccolt, hamis jelentést. De mi következne ebből? — Félrevezetés, torzítás, hamis adatok tömkelegé, amely egyáltalán nem adna reális képet a tényleges helyzetről. Ilyen adatokra, ilyen munkára pedig nincs szükség. Igaz, az a mondás, hogy jó munkához idő kell. Adjanak hát ehhez a jövőben elfogadható határidőt. Cs. I. Mint minden községben, városban, Hevesen is nagy lelkesedéssel készülnek május 1 méltó megünneplésére. Holnap reggel, a munka ünnepén hat órakor zenés ébresztővel köszöntik a község lakosait. Féltízkor a hivatalok, vállalatok és szövetkezetek dolgozói felvonulnak a főtérre, ahol megtartják az ünnepséget. Az ünnepi beszédet Sallós Gyula, a járási pártbizottság első titkára tartja. Délután gazdag sport- és kultúrműsor várja a vendégeket, a község főterén. Ahol a Háziipari Szövetkezet, a földművesszövekezet, a KISZ és az iskolák kultúrcsoportjai szórakoztatják majd a részvevőket. Este 8 órakor utcabál lesz, majd később reggelig tartó táncmulatság a starndfürdőben. A közel 2000 lelkes csárda- pusztái, sándortanyai és szi- laposi dolgozók kérését tolmácsoljuk az illetékesek felé. Kérik, hogy úgy közigazgatásilag, mint postai szempontból csatolják őket a boconá- di tanácshoz, illetve postahivatalhoz. Jelenleg Heveshez tartoznak közigazgatásilag és postailag is, s ez 10 kilométeres távolságot jelent, viszont Boconád négy, max,i(dőjárás,jelentés Várható időjárás szerdán estig: Nappali felhőképződés, néhány helyen futó zápor. Mérsékelt északkeleti szél. A nappali felmelegedés kissé fokozódik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: 3—6 fok között, helyenként még talajmenti fagy. Legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán: 1.1—Ili fok között. A hőmérséklet tovább emelkedik. műm öt kilométerre van. *■ Régi kérésük és kívánságuk ez. Úgy hisszük, hogy ideje lenne a panaszt orvosolni. A mezőgazdasági munkák elvégzése szempontjából sem közömbös, hogy a dolgozók a legközelebb esÖ községben intézzék el ügyes-bajos dolgaikat, hiszen ez 50 százalékos út- és időmegtakarítást jelentene, nem beszélve arról, hogy szövetkezeti felvásárlási ügyek elintézése is rövidebb időbe telne. A postai anyagok, hírlapok kikézbesítése is sok kívánni valót hagy maga után. Vizsgálják meg és mielőbb tegyék lehetővé a Csárdapuszta és környéke dolgozóinak, hogy ügyeiket hamarabb el tudják intézni köz- igazgatási, szövetkezeti, mint postai vonalon egyaránt. TÓTH JÓZSEF Látogatás a csányi takarékszövetkezetben Kommunista pedagógus-ankét Füzesabonyban hasznos tapasztalatait. Az értekezleten megjelent és hozzászólt többek között Horváth Ferenc elvtárs, a járási párt- bizottság titkára és Kelemen János elvtárs, a járási tanács elnöke is. — HEVES MEGYÉBEN május 10-lg befejezik a megyei békekonferencián résztvevő küldöttek megválasztását. A TAKARÉKOSSÁG gazdasági felemelkedésünk egyik fontos tényezője. Ha takarékosan élünk és kerüljük a pazarlást, ezzel nemcsak saját anyagi helyzetünket, hanem népünk jobblétét is szolgáljuk. Ismeretes mindenki előtt a kormány takarékossági felhívása, mely mindenkihez szól és melynek ma már kézzelfogható eredményei is vannak. A takarékosság céljait szolgálják a régebben és mostanában születő takarékszövetkezetek, melyek közül nem egy, már megyénk területén is szépen működik. Ellátogattunk az alig öt hónapja működő csányi takarékszövetkezetbe, hogy megismerjük életét, munkáját, terveit. Herceg Oszkár, a takarékszövetkezet elnöke ad tájékoztatást a szövetkezet életéről. — 1957. DECEMBERÉBEN a dolgozó parasztok, a helyi földművesszövetkezet tagjaii vetették fel a gondolatot, hogy alakítsunk egv takarékszövetkezetet. A gondolatot csakhamar tett követte és megalakultunk 108 taggal. Ma már 155 a tagok száma. Van alapszabályunk, amit be is tartunk és aszerint működünk. Hetente kétszer van üzletnap, csütörtökön és vasárnap. Később az a tervünk, hogy irodánkban mindennapos szolgálatot tartunk. \ mi szövetkezetünk tulajdonképpen önsegélyző szövetkezet, mely saját erejéből elégíti ki a parasztság átmeneti hitelszükségletét. Jelenlegi betétállományunk 71 ezer forint, melyhez hozzá kell adni a részjegyalapot, ezzel összesen 86 ezer ötszáz forintot tesz ki. Alapszabályunk szerint az összes tagok által addig befizetett összeg 50 százalékát lehet kölcsönképo -*n kiadni, a többit tartalékolni kell, hogy bármikor bárkinek kiadhassuk betett péi.' .ssze- gét, ha azt kéri. A betétek titkosak és a betett összegekért az állam szavatol. Takarékszövetkezetünk egyik fogyatékossága, hogy mindössze 16 főnek van betétje. Igaz, hogy ezek között van 40 ezer forintos betét is, de nekünk jobb lenne, ha sokkal több embernek lenne betétje. Éppen ezért több bizalmat kérünk a község dolgozóitól, valamint azt. hogy megtakarított pénzeiket saját takarékszövetkezetükbe helyezzék el. Herceg Oszkár elnök a továbbiakban a kölcsönfolyósításokról beszélt. — Rövid fennállásunk óta 21 dolgozónak adtunk ki kölcsönt. A folyósított kölcsön legmagasabb összege esetenként 5000 Ft. A kölcsönök zömét kisebb beruházásokra, tatarozásra, építkezési anyagbeszerzésre kérték a tagok. AZ EDDIGI működésünk is azt mutatja, hogy hasznos ez a szövetkezet és sokat segít a tagságnak, különösen akkor, mikor valakinek hirtelen pénzre van szüksége. Nem rossz dolog ötezer forint kölcsönt kapni félévi törlesztésre, ha valaki mondjuk valamit vásárolni szeretne. Egyik tagunk nemrégiben Berva kis motort vásárolt a szövetkezettől felvett kölcsönből. Érezzék ezért a község dolgozói, hogy övék a szövetkezet és helyezzék el megtakarított pénzüket a takarékszövetkezetben. SZALAY ISTVÁN Éljen a magyar ifjúság és harcos szervezete, a Kommunista Ifjúsági B csárdapuszfai dolgozó parasz'ok kérése a Megyei Tanácshoz és a Miskolci Postaigazgatósághoz Május 1-i ünnepségek Hevesen Fontos találkozásra ültek össze az elmúlt hét végén Füzesabonyban a járás kommunista pedagógusai. Az ankét résztvevői előtt Bukucs József elvtárs, a járási pártbizottság munkatársa mondott vitaindító előadást. Beszédében a párt értelmiségi politikájával foglalkozott és konkrétan elemezte a teendőket, amelyek a járás kommunista nevelőire hárulnak. Bukucs elvtárs előadása után sok nevelő szólt hozzá | és mondta el észrevételeit, —
