Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)

1958-04-16 / 71. szám

6 NÉPÚJSÁG 1958. április 16. szerda II belterjes gazdálkodásról *SfV0*4 Meglepetés nélküli forduló a megyei első osztályban Napjainkban egyre többször hallani ezt a bűvös két szót: belterjes gazdálkodás. A gép­állomás dolgozója úgy ma­gyarázza a belterjes gazdál­kodást, hogy ha minden me­zőgazdasági munkát géppel fo­gunk végezni, csak akkor be­szélhetünk igazi belterjes gaz­dálkodásról. Az egyénileg dol­gozó erre viszont azt mondja, hogy jó a gép, — ha szépen dolgozik, de a .talajerő után­pótláshoz kevés köze van a traktornak. Szerinte a belter­jes gazdálkodás azt jelenti, ha két holdra jut egy számos­állat. Kérdezzünk meg egy ezüst- kalászos tanfolyamot végzett tsz-tagot, mi az ő véleménye a belterjes gazdálkodásról ? Ügy mondja, ahogy azt ta­nulta: többet termelni, s ezt úgy lehet elérni, ha több mun­kát, több trágyát, több gépet használva, több állatot tarva igényesebb, de nagyobb hoza­mú növényeket termel a ter­melőszövetkezet. Vannak örök vitatkozók, akik az amerikai mezőgazda­ságot tartják a létező legbel- terjesebbnek. Pedig nincs iga­zuk, mert Amerikában nem a belterjesség fokozásától függ a gazdálkodás eredményessé­ge. hanem a termelési költsé­gek csökkentésétől. A Szovjet­unióban p gyorsan fejlődő, szocialista nagyüzemi formá­ban szervezett szovjet mező- gazdaságban a legfőbb cél: a termelés bővítése, ezáltal az élelmiszerek és mezőgazda- sági eredetű nyersanyagok megteremtése. Ezt a termelés szűzföldekre való kiterjeszté­sével. továbbá a tudomány, a gépek és a fejlett technikai módszerek alkalmazásával érik el. Az elmondottak alapján ért­hető, hogy más a véleménye a gépállomási dolgozónak és az állattenyésztőnek a belter­jes gazdálkodásról. Még az egyes országokban sem azo­nos a belterjesség szemlélete. Tudományos körökben is más­ként határozza a belterjesség fogalmát, a közgazdász és az üzemgazdász. Nem egyeznek a közgazdá­szok és az üzemgazdászok a belterjesség megvalósításának egyes módját illetően. A köz­gazdász a gépi technikát, a tu­dománnyal felfegyverzett munkát tartja döntő fontos­ságúnak. míg az üzemgazdász a technika fokozott alkalma­zása mellett nagy fontosságot tulajdonít a gyalogmunkának. Ez olyan dolog, mint ha a kömlői és a boconádi közép- paraszt vitatkozik. Más a bel­terjesülés iránya Kömlőn, ahol fokozottabban veszik igénybe a gépi munkát a nö­vényápolásnál, betakarításnál, mint Boconádon, ahol a zöld­ség, paprika termelésénél, a kézi munkaerőt foglalkoztat­ják nagyobb mértékben. Más a belterjesülés iránya ott, ahol sok terület jut egy-egy csa­ládra. Ott a fokozott gépesí­tés alkalmazásával tudnak magasabb hozamot elérni. Más az irány ott, ahol egv családra kevés terület jut. Ott viszont az igényes és főként munkaigényes növények ter­melésével foglalkoznak. Mit is jelent tulajdonképpen a belterjes gazdálkodás? Leg­érthetőbben a pétervásári já­rási főállattenyésztő fejezte ki: A terméshozamok rendszeres növelése a különféle fokozott munkaráfordítások által. Ah­hoz, hogy az egységnyi megmű­velt földterület hozamát nö­velhessük, több belterjes kul­túrát kell termelni. Melyek a belterjes kultúrák? Azok, amelyek egységnyi területről magasabb jövedelmet biztosí­tanak. Nagyobb területen keil — az adottságokat és lehetősé­geket figyelembevéve — me­gyénkben szőlőt, gyümölcsöt, kapás- és ipari növényeket, zöldséget termelni. Ezekhez viszont gondoskodni kell a talajerő utánpótlásáról, ami­hez sokkal több istállótrágyát szolgáltató állatra és sokkal több műtrágya felhasználására van szükség. Érdekes következtetés von­ható le az egyes országok mezőgazdaságára jellemző adatainak összehasonlítása al­kalmával. Míg nálunk egy mezőgazdasági dolgozóra 4.7 hold szántóföld jutott, Hollan­diában 5.3, Dániában 9.6 és mégis a munkaerőben viszony­lag gazdagabb Magyarorszá­gon a mezőgazdasági termelés mintegy 60 százaléka a ke­vésbé munkaigényes növény- termelésből, míg az említett országokban 65—70 százalék a belterjesebb gazdálkodást igénylő állattenyésztésből áll. Megyénk termelőszövetkeze­tei között már több van olyan, ahol az árbevétel 50 száza­léka származik az állatte­nyésztésből. Ugyanakkor a növénytermelés hozamai is meghaladják a megyei terme­lőszövetkezeti átlagot, például a füzesabonyi Petőfi, a verpe­léti Dózsa tsz-ekben. Ezek szerint a belterjesség megvalósítása megköveteli a mezőgazdaság szervezetének megváltoztatását. Kétszer any- nyi állatra, főként szarvas- marhára van szükség ahhoz, hogy a belterjes gazdálkodás megvalósuljon megyénkben. A fentiek szerint a belterjesség általános fogalom és ma még csak a mezőgazdaságban a belterjesség eddig elért foká­ról beszélhetünk. A termelőszövetkezetek bel­ter jességi fokának meghatáro­zására az árutermelést veszik alapul. Ennek alkalmazásával bármely tájjelleg termelőszö­vetkezete, vagy más gazdasá­ga belterjességi foka mérhető és összehasonlítható. Lényege ennek a mérési módnak, hogy kiszámítják az 1 hold redukált szántóra jutó árutermelés ér­tékét (10 hold redukált szán­tó — 2 kh termő szőlő, vagy 2.5 kh termő gyümölcsös, vagy 3.3 kh öntözéses szántó, vagy 10 kh szántó, vagy 33 kh rét, stb.) és aszerint értékelik az adott mezőgazdasági üzem belterjességi fokát. Az így kiszámított mutató­számok ismeretében minden gazdaság megtervezheti a bel­terjesülés irányát és megha­tározhatja a belterjesség fo­kának növelését. A belterjesség fokának nö­velése nemcsak üzemszerve­zési feladat. A belterjes gaz­dálkodás kialakítása agrárpo­litikai feladat is. Ahhoz, hogy az emberi munka minél több és minél hatékonyabb eszkö­zökkel legyen ellátva, szocia­lista nagyüzem szükséges. Korszerű agrotechnika, gép stb. gazdaságosan csak nagy­üzemben hasznosítható. Ezért is kívánatos, hogy a mezőgaz­daságnak belterjesebbé tétele a mezőgazdaság szocialista át­alakításával — az önkéntesség teljes érvényesítése mellett — párhuzamosan haladjon. Megyénk termelőszövetkeze­tei 35 000 holdon bizonyítot­ták be, hogy mintegy 20—25 százalékkal magasabb belter­jességi fokon folytatják gaz­dálkodásukat, mint az egyéni, kisüzemi gazdaságok. A bel­terjesség fokozásának nincse­nek határai. A Szovjetunió az elkövetkezendő három-négy évben például három és fél­szeresére kivánja növelni a hústermelést és már egyes uk­rajnai körzetekben ezt egy év alatt elérték. Hazánkban is folyamatban van a belterjes­ség fokozásának nemcsak éves, hanem távlati tervezése is. Ezért a közeljövőben egyre többet olvasunk és hallunk a belterjes gazdálkodás elért eredményeiről. NEMES GYULA- ÁPRILIS 15-ÉN, a gyön­gyösi járási tanács mezőgazda- sági osztálya a járás területén működő peronoszpóra-jelzőál- lomás kezelőinek oktató elő­adást tartott. nepojsag Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács napilapja Megjelenik hétfő kivételével minden nap. Szerkeszti a Szerkesztőbizottság. Taglal: Suba Andor felelő9 szer­kesztő, Papp János helyettes szer­kesztő. Gyurkő Géza főmunkatárs. Felelős kiadó: Putnokl László. Eger, Beloiannisz utca S< Szerkesztőség i Telefon: 56-74. 56-78. SZ; Kiadóhivatal: Eger, Bajcsy Zsilinszky u. L Telefon: 24-44; Postafiók: 23. Hevesmegyei Nyomda Vo Eger; F; vt: Mandula Ernő, Eger; Vízilabda EGRI SC ÚJONC—BP. POSTAS ÚJONC 13:0 (5:0) Budapest. Az első újonc-bajnoki mérkőzésen a következő összeállí­tásban játszott az egri csapat: Mártoníy — Béta, Szepesi K. — Bolya — Katona, Szepesi L. Gál. Az egri fiatalok végig óriási fö­lénnyel játszottak, pontos átadá­sokkal közelítették meg a postá­sok kapuját. A gólokat Szepesi L. (5), Bolya (3), Bóta, Szepesi K. és Katona lőtte. A csapat valamennyi tagja jól játszott, de ki kell emelnünk Bolya és Szepesi K. re­mek teljesítményét, © Sporthírek :fí: — BP. POSTÁS—EGRI Vasas Elektromos 6:6. Az egri tekecsa­pat az NB II. első helyezettjével szemben nagyszerű döntetlent harcolt ki. 4:4-ig fej-fej mellett haladtak a csapatok, majd a fia­tal Tősi megszerezte az egriek ré­szére a vezetést és így 6:4-re ala­kult a mérkőzés állása. Az utána következő Horváth Slamerral, a válogatottkeret tagjával került össze és sajnos, vereséget szen­vedett. így lett 6:6 a végered­mény. — FÜZESABONYI VSC II.— Mezőszemerei FSK 6:1 (2:1). Fü­zesabony. A megyei III. osztályú bajnokság füzesabonyi csoportjá­nak rangadóját a hazaiak biztosan nyerték meg az eddigi éllovas el­len. Góllövő: Horváth I. (3), Hor­váth (2), Jaskó és Kovács III. — RECSK IFI—Tiszafüred ifi 6:0 (4:0). Recsk. A hazai ifjúságiak ilyen arányban is megérdemelten győztek. — GYÖNGYÖSÖN a Bányász Klubban zajlott le a Gy. Bányász labdarúgó szakosz ál nak és az üzemi KISZ-szervezet asztaliteni­szezőinek háziversenye. Meglepe­tésre, a kiszesek csapata várat­lanul fölényes győzelmet aratott, a jobb játékerőt képviselő, de fáradtan mozgó labdarúgók fölött. Győzött: Lőrinczi (4), Királyházi (3), Kávéi (3), Kis (1), illetve Her­nádi (2), Seres (2), Farkas (1) és Kovács 0. — petöfib Any a n.—Detk 2:1 (2:0). Megyei II. osztályú mérkő­zés. A petőfibányaiak megérde­melten győztek. G: Alattyáni és Bócsó. I Olvasd! I Terjeszd! j a népújságot í _______________________ j ii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii A Füzesabonyi Vegyes KTSZ. megrendelésre készít fényezett és festett hálószoba és konyhabútort, minőségi garanciával. Miskolci 2 szobás, összkomfortos, belvárosban levő lakásomat elcse­rélném egri hasonlóért. Érdek­lődni: Heves megyei Nyomda Vállalatnál. 500-as oldalkocsis motorkerékpár 12 000-ért eladó. Eger, Grónai u. 18. Eladó 2800 négyszögöl szőlőnek való föld — 2200 négyszögöl már géppel megforgatva — egerszóláti határban, Rózsás dűlőben. Érdek­lődni lehet: Pavlyák ügyvédnél, Szervita u. 4. Főútvonalon 2 szoba, konyhás ház pincével és mellékhelyiségek­kel, folyóvíz bent, külön kút a gyümölcsösben, locsolásra alkal­mas, szabadkézből eladó. Azonnal beköltözhető. Cím: Nagykékesi József Gyöngyös, Vörös Hadsereg útja 25/b. Szalagfűrész 6 HP. benzinmotor­ral (külön-külön is) príma álla­potban, sürgősen eladó. Cím: Eged Andor, Pétervására; „VAKU“ falburkoló lap (mű­csempe) minden színben kapható. Bp. VIII., Bacsó Béla u. 7. Varga László. BMW motorkerékpár, 400 kcm. typ „Militán“ eladó. Eger, Vécsei- völgy 12. Családi ház részbeni beköltöz- hetőséggel eladó. Eger, Rozsnyói u. 1 sz. Érdeklődni: csak vasár­nap. 350-es Izs, 5000 km-t futott, el­adó. Eger, Mecset u. 8. Az egri Gondozónő és Gyer­mekápolóképző Iskola szeptember 1-én 2 éves tanfolyamot indít. 18—30 éves korig jelentkezhetnek, elsősorban érettségivel rendelke­zők. A tanfolyam végeztével el­helyezés biztosítva. Cím: Eger, Almagyar u. 3 sz. (Tudósítóink jelentései) FÜZESABONYI VSC—GYÖNGYÖSI BÁNYÁSZ 2:1 (2:1) Füzesabony, 700 néző. Vezette: Hajabács. FVSC: Nyári — Gulyas, Gál H. Barankovics — Kakukk, Turóczi, — Erős, Bernáth, Kelemen, Imre S., Bocsi II. Edző: Halász Károly. Gyöngyös: Baracsi — Szőllősi, Falcsik, Somod! — Juhász, Söregi — Hernádi, Farkas, Fellegvári, Borosi, Keszthelyi. Edző: Kovács J. Nagyiramű játékot hozott a két csapat találkozója. A hazaiak kezd­tek jobban, de az első veszélyt Her­nádi hatalmas lövése jelentette a kapura. A másik oldalon Bocsi II. jó helyzetben, közelről Baracsi kezébe fejelte a labdát. A 25. percben született meg az első gól, Bocsi II. átcselezte magát a gyön­gyösi védelmen és pontos beadá­sát Kelemen három méterről a kapuba vágta. 1:0. Nem sokkal ké­sőbb Kelemen kapufára fejelte a labdát, majd Fellegvári biztos helyzetben hibázott. A 35. perc­ben Erős a félpályáról kiindulva lefutotta a védelmet, majd a meg­lepett Baracsi lába között a háló­ba gurította a labdát. 2:0. Ezután Imre S. találta el a ka­pufát, majd a 38. percben Gulyás szabálytalanul szerelte az előre­törő Borosit, a megítélt 11-est Hernádi értékesítette. 2:1. Szünet után is a hazai együt­tes támadott többet. A 72. perc­ben Gál II. 25 méteres szabad­rúgása ismét a kapufán csattant, majd a 74. percben Erős találta el a kapufát! > Az utolsó negyedórában a já­tékvezető Farkast utánrúgásért ki­állította. Jó: Gál II., Erős, Ber­náth, Kelemen, Imre, Bocsi II.» illetve Falcsik, Keszthelyi, Far­kas I. HEVESI TRAKTOR—SELYPI KINIZSI 2:0 (1:0) Heves, 600 néző. V: Lombosi. A hevesi csapat a következő összeállításban játszott: Lövei — Nagy B., Frank, Szuromi — Gombaszegi, Nagy S. — Balogh, Nagy I., Burovincz, Bessenyei, Pataki. Edző: Nagy F. A hevesi együttes kezdett job­ban, széllel hátban. A selypi ka­pusnak már az első percektől kezdve sok dolga akadt, de az első gól a 18. percig váratott ma­gára, amikor Frank jól eltalált szabadrúgása a sorfal fölött a jobb felső sarokba vágódott. 1:0. A gól után a vendégek erős tá­madásokkal válaszoltak, különö­sen a jó formában levő balszár­nyuk volt veszélyes. Azután is­mét a hazaiak vették át a játék irányítását, pataki, Nagy I., Gom­baszegi, majd Bessenyei lövései kerülték el a selypi kaput és Burovincz hatalmas bombája a felső kapufát találta el. Szünetig több szabálytalan belemenés ron­totta a játék képét. A félidő után is a hevesiek léptek fel támadólag, állandó me­zőnyfölényt harcoltak ki. A vendé­gek jól védekeztek és néhány gyors előretörésük veszélyeztette Lövei kapuját. A 65. percben Gombaszegi — Balogh — Nagy 1. volt a labda útja, aki éles szög­Beosastott könyvelőt felveszünk a Hatvani iTcild- művesszövetkezethez, havi 1000—1200 forint fizetéssel. Érettségi, vagy felsőbb is­kolai végzettség és köny­velői gyakorlati tudás szükséges. Illlllllllllllllllllllllllilllllllllllll 000000000E Egri Kiskereskedelmi V. felvételre Kifutófiukat 16 éves korig, áruszállítás végett. 0000000000 bői nagy lövést eresztett meg, a labda a kapufa belső éléről visz- szapattant, a selypi védők rövi­den szabadítottak fel és a szem­füles Burovincz a későn mozduló kapus mellett a hálóba fejelt. 2:0. A közepes iramú, változatos, he­lyenként ötletes játékot csak az rontotta le, hogy mindkét csapat játékosai idegesen játszottak, s sokat veszekedtek a pályán. Jó lenne erről mindkét együttesnek sürgősen leszokni. Jó: Nagy B., Nagy S., Nagy I.. Bessenyei és Gombaszegi, illetve a selypi balszárny. EGRI DOBÓ SPARTACUS—APCI VASAS 2:2 (2:2) Apc, 500 néző. V: Boly ki. Eger: Szűcs — Török, Bóta, Bo- zsik — Lubai II., Mélypataki — Heninger, Lubai I., Polonkai, Árvái, Erdélyi. Edző: Szentmarjai Tibor. Apc: Szuhányi — Bagó, Dobró- csi, Kovács II. — Zsilinszki, Su- rányi — Litkei, Bendik, Udvari, Fáczán, Kovács I. Edző: Wämser Gyula. Jó talajú pályán, kitűnő időben kezdődött a játék. A negyedik percben Heninger lefutotta a vé­delmet, de beadását a belsők el­hibázták. A mezőnyben mindkét csapat szépen adogatott, A 11. percben egy előrevágott labdára Polonkai ugrót* fel, de a labda közben Árvái elé került, aki ka­pásból a hálóba bombázott. 1:0. Ezután az egriek kerültek fölény­be és megszerezték a második gólt is. Egy ártatlannak látszó tá­madás végén Heninger kapta a labdát és mintegy 17 méterről hirtelen kapuvá lőtt és ‘a labda a meglepett kapus mellett az alsó sarokba vágódott. 2:0. A gólra rendkívül heves apci támadások következtek, az egri csapat beszorult, és néhány per­cen belül megtörtént a kiegyen­lítés. Fáczán és Litkei lövése ju­tott a hálóba, mindkét gól kitűnő csatárteljesítmény volt. A második félidőben óriási iramot diktáltak a hazaiak, az egriek ezt az ira­mot igyekeztek lelassítani, de ez csak részben sikerült, mivel az egri támadósor már nem mozgott úgy, mint az első félidőben. Eger csak kitűnően védő kapusának köszönheti, hogy nem szenvedett vereséget. Jó: Sztics, a közvetlen védelem, Polonkai, illetve Dobró- csi, Zsilinszki és Kovács I. RECSKI BÁNYÁSZ—TISZAFÜRED 4:1 (2:1) Recsk, 600 néző. V: Ferenczy. Recsk: Korsós — Hadobás, Nagy, Bódi J. — Maruzs, Kovács — Kányási, Horváth, Szabó, Bódi I., Kocsis. Edző: Mészáros Ber­talan. Tiszafüred: Madarász — Tóth, Szukop, Barna — Remenyik, Far­kas, Balogh, Ferenczi, Számos- vári, Bondor. Edző: Fehér Lajos. Kitűnő időben, kifogástalan pá­lyán került sor a tiszapartiak Az ITSK április 13-án Gyöngyö­sön rendezte meg a terület me­zei bajnokságát, amelyen a gyön­gyösieken kívül Salgótarján és Jászberény versenyzői is indul­tak. A kellemes időben nagy­számú érdeklődő előtt rendezett versenyen feltűnt a gyöngyösi Gubancsik nagy formája és szép, csiszolt mozgása. Biztos győzel­met aratott a szinte edzés nélkül kiálló Tiszóczy Lívia. EREDMÉNYEK Női serdülők: 1. Tiszóczy (Gy.) 2. Lengyel (Gy), 3. Bognár (J.) Csapatban: 1. Gyöngyös, 2. Jász­berény. Női ifjúsági: 1. Tógyer (Gy.), ...4. Ferencz, 5. Nagy L„ 6. Varga G. (Mindhárom Gy.) Csapatban: 1. Jászberény, 2. Gyöngyös. Férfi serdülő: 1. Tóth (S), ...4. Szilágyi, 5. Erdélyi, 6. Czibolya (mind Gy.) Csapatban: 1. S-tarján, 2. Gyöngyös I., 3. Jászberény, 4. A hatvani lányok és az egri Mácsár József vasárnap az orszá­gos mezei bajnokságon vesznek részt. A hatvaniak — amennyiben a csapat harmadik tagja jól fut — helyezést érhetnek el. Gyenes és Radnóti bekerülhet a legjobb 10 közé, Mácsár — bár jó for­mában van — csupán tapasztalat- szerzés céljából indul a négy ki­lométeres távon, ahol „csak“ Ró­zsavölgyi, Iharos, és Szabó Miklós ellen kell felvennie a harcot. Gyöngyösi futása alapján a me­zőny első harmadában végezhet. Gyöngyösön a Csathó-kertben újból mezei versenyt rendeznek. recski vendégjátékára. A hazaiak az első perctől kezdve támadólag léptek fel, de a sok lövést Ma­darász biztosan hárította. Az el­lenfél csak szórványos előretöré­sekkel kísérletezett, egy ilyen gyors támadás végén a 13. perc­ben a rosszul kifutó Korsós mel­lett Ferenczi megszerezte a veze­tést. A gól után a helyiek ostromba kezdtek és 6zinte a le­vegőben lógott a kiegyenlítés. A 30. percben szép Bódi—Kocsis ado­gatás után Bódi a jobb felső sa­rokba lőtte a kiegyenlítő gólt. 1:1; A gól után gyenge színvonalú játék alakult ki és újabb gól csak a 40. percben esett Kocsis 11-esé- ből. 2:1. Szünet után a recskiek Igye­keztek a földre vinni a labdát, az 55. percben szép helycserés táma­dás után Horváth kitűnő fejessel juttatta a hálóba a labdát. 3:1. A tiszafürediek támadásai csak a 16-os vonalig jutottak el. A 80. percben Kocsis megsérült, majd Bódi J. a kiállítás sorsára Jutott, s így a hazaiak 9 emberrel ját­szottak tovább. A 86. percben esett a mérkőzés utolsó gólja; mikor a közben visszatért Kocsis lövése jutott a vendégek hálójá­ba. 4:1. A helyiek a gólokon kí­vül még négy kapufát is lőttek. Jó: Nagy, Maruzs, Kányási, Bó­di I., Kocsis, illetve Madarász (a mezőny legjobbja) Barna és Ba­logh. EGRI SC II.—MÁTRADERECSKE 9:0 (1:0) Eger, 1000 néző. V: Szabó Z. Eger: Nagy III. — Révész, So­mod!, Bóta — Báder, Kelemen — Váraljai, Kollár, Hídvégi, Balázs, Szász. Edző: Tóth Ferenc. Mátraderecske: Odor — Erdei, Kiss, Vinczek — Márkus, Schrei­ner — Magyar!, Kállai, Vajda, Bártfai, Orosz. Edző: Bártfal Vil­mos. Már az első félidőben Is abszo­lút fölényben játszott az egri csa­pat, de a vendégek szervezetten és lelkesen küzdő védelmét csak a félidő befejezése előtt egy perc­cel tudták áttörni és megszerezni a vezető gólt. Az ESC taktikai hibát vétett ebben a félidőben; gólratörés helyett, inkább mutatós cselekkel, rövid oldaladogatássai szórakoztatták a közönséget; A második félidőben hamar felőrlő­dött a vendégek ereje és ekkor gyors egymásutánban potyogtak a gólok. Ebben nagyrésze volt a gyengén védő kapusnak Is. Gól­lövő: Kollár (4), egyet 11-esből; Hídvégi (2), Balázs (2) és Szász. Az egri csapat védelme kevés dol­gát jól végezte. A két fedezet ki­tűnő labdákkal támogatta a tá­madósort, amelyben különösen Kollár gólképessége, Hidvégi gyor­sasága és Szász ügyes húzásai érdemelnek dicséretet. A mátra- derecskei fiúk közül Kállai, Bártfai és Orosz nyújtott jó tel­jesítményt. Gyöngyös II., 5. Gyöngyös III. Férfi ifjúsági: 1. Gubancsik (Gy.), 2. Molnár (S), 3. Sándor (S), 6. Csontos, 8. Lászka, 9. Fü- leki (mind Gy.) Tizennyolc futó állt rajthoz, azonnal Gubancsik állott az élre, de hamarosan előz­te őt az S-tarjáni Molnár. Három­száz méter után ismét Gubancsik vette át a vezetést, de Molnár 1200 méterig szorosan a nyomá­ban volt. Innen kezdve a gyön­gyösi fiú erősített, fokozatosan elhúzott és körülbelül 150 méte­res előnnyel futott át a célon. A csapatversenyt az egységesebb s-tarjáni csapat nyerte a gyön­gyösiek előtt. Az eredmények alapján a gyön­gyösi női serdülő futók (Tiszóczy, Lengyel, Nagy (és az ifjúsági fiú győztes Gubancsik részt vesznek az április 27-én Budapesten meg­rendezendő országos ITSK baj­nokságon. Az ISK területi versenyén, mely egyben válogató az országos baj­nokságra, Eger, Hatvan, Gyön­gyös, Salgótarján és Jászberény ipari tanulói vesznek részt. Az ismeretlen versenyzők sok megle­petést okozhatnak, de a gyön­gyösi Gubancsiktól győzelmet vá­runk az ifjúságiak mezőnyében. A serdülő fiúk közül Mester (Hat­van), Czibolya (Gyöngyös), a ser­dülő lányok közül pedig Ti­szóczy (Gyöngyös) szerepelhet jól. A verseny győztesei április 27-én az országos bajnoki címéit küzdenek Budapesten. Tiszóczy Lívia és Gubancsik Sándor területi mezei bajnok Atlétáink vasárnapja *

Next

/
Oldalképek
Tartalom