Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)

1958-04-11 / 67. szám

NÉPŰJSAG 1958. április 11. péntek A népi hatalom Magyarországon áll, * létezik és örökké létezni fog N. Sz. Hruscsov beszéde Csepelen létezik és létezni fog. Ez hatalom örök időre szól! fNagy taps, felkiáltások: Úgy van!) Elvtársak! Párt- és kor­mányküldöttségünk most el­jött önökhöz Magyarországra. Sok helyen jártunk, sok em­berrel találkoztunk és beszél­gettünk. Büszkén nézünk az önök szemébe, a becsületes munkások, parasztok és hala­dó értelmiségi dolgozók sze­mébe. Mi önzetlen segítséget nyúj­tottunk önöknek, olyan segít- . séget, amely katonáink véré­be került. Ezt követően test­véri segítséget kellett adnunk, hogy pótolhassák azt az óriási anyagi veszteséget, amelyet az ellenforradalmi puccs oko­zott Magyarország népgazda- Hágának. A Szovjetunió és a többi szocialista ország sok árut és nyersanyagot küldött, hogy a gyárak, az üzemek normálisan dolgozhassanak, hogy Magyarország munkásai, dolgozói minél előbb begyó­gyíthassák az ellenforradal­márok okozta sebeket és hogy növekedjék, erősödjék és fej­lődjék a szocialista Magyar- ország. (Nagy éljenzés és taps.) Ez, elvtársak, valóban ön­zetlen testvéri proletársegít­ség volt. Az ellenség pedig vonja le ebből a kellő követ­keztetéseket Az ellenség min­den fondorlatára elkerülhetet­len kudarc vár. A magyarországi fasiszta zendülési kísérleteknek mesz- szemenő céljai voltak. Nem véletlen, hogy az ellenforra­dalmi erők magyarországi fellépése egybeesett az angol- francia-izraeli csapatok Egyip­tom elleni támadásával. A világreakció, a világ im­perializmus erői megpróbál­ták kitapogatni, hogv meny­nyire akarunk, mennyire tu­dunk szembeszállni agresszív mesterkedéseikkel. De mi méltó választ, szemléltető órát tartottunk számukra. (Derültség. Nagy éljenzés és taps.) Senki se kételkedjék, ha az imperialisták mégegy- szer újabb provokációt kísérelnének meg. bárme­lyik szocia’ista ország el­len, akkor a Szovjetunió azonal minden erejével barátainak segítségére siet. (Viharos éljenzés és hosszan­tartó taps.) óbban kielégíteni sükségleteit fogőan és szüntelenül gondos­kodik a munka emberéről, a nép életének javulásáról. A szocialista országok munkás- osztályának harcos marxista- leninista pártjának egész munkáiét az a cél vezeti, hogy egyre jobban k'eiéaül- jenek a nép anyagi és szel­lemi szükségletei. Épp erre förekedve kell erőfeszítéseket tennünk és győznünk a leg­fejlettebb kapitalista orszá­gokkal vívott gazdasági ver­senyben. Hisszük, hogy ebben a versenyben is miénk lesz a győzelem. (Nagy taps.) Elvtársak, a csepeli kom­binát jól ismert országunk­ban. Azt kívánjuk önöknek, nuinkástestvére’nknek. Vörös Csenel dolgozóinak, hogy mindig a magyar dolgozók szocialista viv- mánvronak bástyái« és a szocialista Magvarország minden ellenségeinek ré­me legyen. (Nagy taps.) Szívből kívánjuk, hogv gaz­dagodjék és erősödjék a ma­gyar munkásoknak, az or­szág igazi gazdáinak osztály­öntudata, legyenek kérlelhe­tetlenek az ellenség mester­kedéseivel szemben és ny­modon állandóan erősödjék a munkásosztály é<s a magyar dolgozó parasztság testvéri szövetsége — mondotta viha­ros helyeslés közepette Hrus­csov elvtárs majd beszéde következő résében a gyár­ban szerzett tapasztalatainak ismertetésére tért át. ról, hogy a magyar munká­sok, dolgozó parasztok és ér­telmiségiek rövid idő múltán i valamennyien belátják és megértik, hogy számunkra, a szocialista szovjet állam számára, ak­kor az egyetlen helyes út volt: segítséget nyúj­tani magyar osztálytestvé­reinknek. (Lelkes, ütemes taps. Felkiál­tások: Úgy van! Éljen a szovjet—magyar barátság!) Ami pedig azt illeti, hogy ellenségeink úgynevezett be­avatkozásról üvöltöznek, tud­nánk nekik ezzel kapcsolat­ban egy példát mondani. Jusson eszükbe 1919, amikor a magyar munkásosztály fel­kelt és megteremtette a Ta­nácsköztársaságot. Vajon ak­kor békén hagyták-e az im­perialisták? Nem! Csapatokat küldtek, szétzúzták és a nép vérébe fojtották az 1919-es dicső magyar forradalmat. Ezt ők jogosnak tartják, mert akkor a magyar munkások és parasztok vére folyt és az el­lenforradalom győzött. Amikor azonban a Szovjet­unió, egy testvéri ország ka­tonái segítséget hoztak, azért, hogy a magyar munkásokat, a magyar dolgozókat meg­védjék a fasiszta zendíilők- től és imperialista gazdáiktól, akkor ők tüstént nagy hűhót csaptak, hogy mi nemtelenül jártunk el. Nem, imperialista urak! Hisztérikus rikoltozásaikkal önök nem tudták és nem in tudják elferdíteni a valóságot és ez alkalommal keresztet vethetnek arra a pénzre, ame­lyet a véres magyar forrada­lomba fektettek. Hiába reménykedtek, hogy ezzel a pénzzel kiszakít­hatják Magyarországot a szocialista országok nagy családjából. (Lelkes, ütemes taps.) Jó uraim, már megmond­tuk, s most is megmondjuk önöknek, hagyjanak fel a re­ménnyel, hogy visszaállíthat­ják a kapitalizmust a szocia­lista országokban. Az önök ilyen politikája homokra épül. (Taps, felkiáltások: Úgy van!) Ha tőkét fektetnek eb­be, akkor nemcsak a kamato­kat, hanem magát a tőkét is elvesztik. A népi hatalom Magyar- országon, miként a többi szocialista országban, áll, Célunk: Egyre f< népeink $2 Elvtársak! A szocializmus erői világszerte növekednek és szilárdulnak. Ezeknek az erőknek az alapja a hatalmas szocialista tábor. Ma már az egész emberiség egyharmada a szocialista fejlődés útján jár. A szocialista országok egymást kölcsönösen segítve szüntelenül növelik gazdasági erejüket A szocialista orszá­gok népeinek egysége és test­véri együttműködése az a forrás, amelyből minden egyes szocialista ország és az egész szocialista tábor meríti erejét és legyőzhetetlenségét. Országaink az óhajtott cél. a kommunizmus felé vezető út más és más szakaszát iár- iák. A Szovjetunióban fel­épült a szocialista társada­lom, Magyarországon még nem értek véget a szocialista átalakulások. De mi egy úton megyünk és utunkat a marxizmus- leninizmus csillaga ra­gyogja be. (Nagy taps, felkiáltások: Ügy van!) Rendkívül örülünk a Ma­gyar Népköztársaság sikerei­nek, örülünk annak, hogy or­száguk népe mind szorosab­ban tömörül a magyar nép vezető ereje, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány köré. A néptömegek ereje, legyőzhetetlenségük zá­loga abban van, hogy szoro­san tömörülnek pártjuk és kormányuk köré. Szocialista életformánk egyik fontos, döntő előnye, hogy az egész társadalom át­mányokat hoznak forgalomba. Szemtelenül azt erősítgetik például, hogy 1956. őszén Ma­gyarországon maguk a mun­kások keltek fel a népi demok­ratikus rendszer ellen, nem pedig gyülevész ellenforradal­márok. Érthető, hogy az el­lenségnek miért van olyan rosszindulatú rágalomra szük­sége — Ismeretes, hogy a magyar munkások nagy többsége hű volt a népi demokráciához. Igaz, voltak olyan munkások is, akiket megtévesztett az ellenséges propaganda, akik eleinte nem igazodtak el az események között és az ösz- szeesküvök horgára akadtak. De legtöbbjük hamar ráéb­redt, hogy saját érdekei ellen küldik harcba. tásosziály kijárta tcrnény iskoláját vei bizonyította be a szo­cializmus és a proletár internacionalizmus iránti odaadását. — Csepel és sok más gyár munkásai fegyvert követeltek az ellenforradalmárok elleni harchoz. De az akkori vezetők tehetetlensége és egyes veze­tők árulása miatt, a munká­sok nem juthattak fegyver­hez. Nagy Imre és áruló cso­portja aljas tetteivel dezorga- nizálta a csepeli kombinát és az ország munkásainak har­cát. A magyar munkásosztály- ' nak a szocializmus iránti hű­sége, az ellenforradalmi láza­dás gyors szétzúzásának és következményei felszámolásá­nak egyik döntő feltétele volt. A magyar néptömegek meghiúsították az ellenség aljas terveit, megvédelmezték hazájuk szocialista vívmánya­it és jövőjüket, és teljesítették a nemzetközi munkásmozga­lom iránti kötelességüket. égünk l kötelesség volt elemek bestiális kegyetlenség­gel kezdték irtani a becsüle­tes, a szocializmushoz hC munkásokat, kommunistákat Embereket gyilkoltak meg azért, mert tevékenyen rész! vettek Magyarország szocia­lista építésében és népi hatal­mukat védelmezve ellenálltak a fasiszta lázadóknak. Amikor döntenünk kellett, hogy teljesítsük-e a magyar forradalmi munkás-paraszt kdrmány és a Magyar Szocia­lista Munkáspárt kérését, hogy fegyveres erőinkkel se­gítséget nyújtsunk a magyar népnek, mi azt is tudtuk, hogy az ellenforradalmi fel­kelésben a munkások egy ré­sze is részt vesz. Tudtuk, hogy nekünk sze­münkre hányhatják, hogy fegyveres erőinkkel állítólag beavatkozunk Magyarország belügyeibe. Mégis, intemac'onal'sta köteles­ségünkhöz híven úgy dön­töttünk, hogy egy szocia­lista ország, amelynek megvan az ereje és lehe­tősége, hogy segítséget nyújtson egy másik test­véri országnak ne á'l.ion fé're ne szemlélje tétle­nül. hegy a horthysták és egyéb ellenforradalmi egyének akasztják és agyonlövik a kommunis­tákat. Mert ha félreáll és semlege­sen nézi a vérontást, nem ne­vezheti magát szocialistának és ennek az országnak a kép­viselői nem nevezhetik ma­gukat kommunistáknak. <Nagy taps. felkiáltások: Ugv van') A történelemben senki nem bocsátotta volna meg nekünk azt, hogy amikor Magyaror­szágon a munkások vére folyt, mi félre álltunk és tétlenül szemléltük az eseményeket Tudtuk, hogy az imperialis­ták eszeveszett üvöltözést fog-, nak csapni, hogy mi „beavat­koztunk” a magyar belügyek- be. Meg voltunk győződve ar­ácsokat, pékeket, dolgozó parasztokat, tudósokat, írókat, művészeket — csupa dolgozó embert lá­tunk ott. (Nagy taps.) Az önök vezetői a munka emberei! Nekem el­mondták itt, hogy a népi ha­talom alatt csupán a csepeli üzemek dolgozói közül öte­zer embert emeltek ki, ezek­ből miniszterek, miniszterhe­lyettesek, diplomaták, gyár­igazgatók, katonatisztek let­tek. — A szocializmus orszá­gaiban minden hatalom a dolgozó népé. A dol­gozókat itt nem sújtja a kizsákmányolás, munka­nélküliség és nyomor. — Az imperialisták érzik a proletárdiktatúra ellen felho­zott érveik gyengeségét és ezért mindenféle hazug kohol­A magyar muiiL az osztály harc I — Természetesen azt sem szabad elfelejteni, hogy a ma­gyar munkásosztály összetéte­lében az utóbbi években bizo­nyos változások következtek be. Az ipar gyors fejlődése miatt, erősen megnőtt a mun­kások száma. Sok ezer ember özönlött a munkásság soraiba a lakosság kispolgári rétegei­ből és az egykori horthysta tisztviselők, csendőrök, tisztek közül is. A sok, volt kizsák­mányoló azonban — munka­ruhában is — a szocializmus ellensége marad. Érthető, hogy amikor arra lehetősége nyílt, az ilyen — tisztesség ne essék szólván — „munkások” azonnal a népi hatalom el­len fordultak. — Ami a magyar munkás- osztály törzsét illeti, amelyik kijárta az osztály harc kemény iskoláját, az sohasem állhatott az el­lenforradalom oldalára, hanem forradalmi tettei­Scgítsi internacionalista Elvtársak, önök nehéz idő­ket éltek át, de a Szovjetunió dolgozói, a szocialista orszá­gok dolgozói nem hagyták önöket cserben. Segítségükre siettek, amikor az ellenforra­dalom erői, az imperialista reakció támogatásával a ma­gyar munkások, parasztok és a becsületes dolgozók vérébe akarták fojtani a népi hatal­mat és el akarták ragadni a magyar dolgozóktól szocialis­ta vívmányaikat. Előttünk akkor rendkívül bonyolult kérdés merült fel. Láttuk, hogy az ellenforra­dalmi erőknek — kihasználva az előző magyar vezetés hi­báit és torzításait — sikerült félrevezetniük és maguk mö­gé állítaniok a nép bizonyos ■észét. S azt is láttuk, hogy az imperialista reakació erői egyre nagvohb mértékben se­reglenek külföldről Budapest­re és hogy milyen aktívan kezdenek dolgozni az imperia­lista ügynökök. Ezek Guatemala pé'dájára az önök országában meg akarták dönteni a törvé­nyes hatalmat és nekik tetsző rendszert akartak létrehozni. Hiszen az amerikaiak nem­hiába irányodnak elő állami költségvetésükben több száz­millió dollárt a népi demok­ratikus országok elleni fel­forgató akciókra. A különbség azonban az, hogy Guatemala Hondurasz- szal határos, Magyarország szomszédai vedig szocialista országok. (Taps.) Ezért az imperialistáknak nem voltak meg azok az elő­nyeik, amelyeket a törvényes hatalmát védelmező guatema- 'ai nép ellenállásának eltip- rásakor felhasználhattak. Itt nem sikerültek terveik. Elvtársak! Amikor a szov- ;et csapatok kivonultak Bu- danestről, véres szenvedél­lyel tombolni kezdtek az el­lenforradalmárok. A fasiszta ritás szálai fűzik össze őket. A munkásoknak, a világ­proletariátus hatalmas se­regének nagy, történelmi hivatása, hogy az embe­riséget elvezesse a kom­munizmusba. A munkásosztály a néptöme­gek évszázados vágyainak ki­fejezője. Ez az osztály tes­tesíti meg a felszabadító har­cokhoz szükséges energiát, kitartást. Csők ez az osztály képes a nehézségek és a vi­harok legyőzésére. ftrftáus diktatúrája? gyarázta, hogy a proletár- diktatúra: a proletariátus és a dol­gozók többi rétege, első­sorban a parasztság kö­zötti osztályszövetség kü­lönleges formája. E szö­vetség célja a kizsákmá­nyolok ellenállásának, a kapitalizmus visszaállítá­sára irányuló törekvései­nek elfojtása, hogy vég­legesen kialakíthassuk és megszilárdíthassuk a szo­cialista társadalmi rendet. — Teljesen hazug az ellen­ségnek az az állítása, hogy a proletárdiktatúra kizárólag erőszak A tőkések, a földes­urak és szekértolóik szembe­szegülnek a nép akaratával, akadályozzák a néptömegeket abban a törekvésükben, hogy életüket a szocializmus elvei alapján rendezzék be. — Országunk munkássága és a dolgozó parasztság már 1917. októberében ' megdön­tötte a kizsákmányolok hatal­mát. A földesurak és tőkések azonban a nemzetközi reak­cióval szövetkezve megpró­bálták visszaállítani a régi rendszert, polgárháborút rob­bantottak ki, megindították az intervenciót. Csak azért tudtuk meg­védeni szocialista vívmányain­■ kát, mert országunk munkás- osztálya, dolgozói ingadozás ■ nélkül legyűrték az osztály­■ ellenséget. A magyar nép a szovjet csapatok segítségével leverte az ellenforradalmat után megbüntették a népelle­nes puccs fő szervezőit. Min­den becsületes munkás tudja, hogy jobb a börtönbe ültet­ni néhány tucat bujtogatót, mintsem veszélybe sodorni magát a népet. (Taps, felkiál­tások: Ügy van!) — Kedves elvtársik, enged­jék meg, hogy felolvassak önöknek egy részletet Lenin: „Üdvözlet a magyar munká­sokhoz” című cikkéből, ame­lyet 1919. május 27-én írt. Azt üzente, hogy a proletari­átus diktatúrája feltételezi a kíméletlen szigor, gyors és határozott erőszak alkalmazá­sát a kizsákmányolok, a ka­pitalisták, a földbirtokosok és lakájaik ellenállásának elnyo­mására. Aki ezt nem érti meg, az nem forradalmár, azt el kell távolítani a proletariátus ve­zetőinek, vagy tanácsadóinak sorából. Lenin arra is rámuta­tott, hogy a proletárdiktatúra lényege nem csupán az erő­szak és nem főképp az erő­szak. Leglényegesebb vonása a dolgozók vezető osztályá­nak, a proletariátusnak a szervezettsége és fegyel­mezettsége, élcsapata, pártja vezetésével. A proletárdiktatúra célja a i szocializmus megvalósítása. — Vagy itt van 1956. októ­bere, amikor fasiszta összees­küvők és szekértolóik marok­nyi csoportja a külső imperi­alista reakciótól sugalmazva és irányítva, fegyveres erővel akarta kivenni a hatalmat a magyar munkásosztály, a magyar dolgozók kezéből és újból vissza akarta állítani a kapitalista rendet. Beleegyez- hettünk-e ebbe? Az önök né­pi demokráciája, amely mint ismeretes, a proletárdiktatúra egyik formája, megbékélhet-e a fasiszta elemek véres tom- bolásával? Természetesen nem! — Az összeesküvők lázadá­sát leverték. A magyar munkások, pa­rasztok dolgozók össze­szedték erőiket és a szov­jet csapatok segítségével szétzúzták az ellenforra­dalmi banditákat és meg­akadályozták őket abban, hogy letérítsék Magyar- országot a helyes szocia­lista útról (Lelkes, nagy taps.) — A burzsoá propaganda, amely „a demokrácia virág­zásának” tüntette fel a láza­dás napjaiban tomboló fasisz­ta terrort, azt rikácsolta, hogy Magyarországon az erőszak uralkodik, mert a magyar né­pi hatalom szervei a lázadás A magyar munkások nagy többsége hű volt a népi demokráciához — A burzsoa demokrácia a gazdagok demokráciája. A néptömegeket ott kirekesztik a termelés és az államigazga­tásából, a társadalmi és poli­tikai kérdések eldöntéséből — Nézzük meg, kikből áll a Magyar Népköztársaság parlamentje, vagy kormánya! Munkásokat, vasasokat, gépgyártókat, bőrösöket, — Az imperializmus politi­kusai és ideológusai minden­képpen dicsőítik a burzsoá demokráciát és kórusukhoz csatlakoznak a modern revizi­onisták. Ha nekik hinnénk, akkor úgy festene a dolog, hogy a burzsoá demokrácia biztosítja a nép teljes hatal­mát, az emberek egyenlősé­gét és szabadságát. Ezután hatalmas éljenzés közepette N. Sz. Hruscsov emelkedett szólásra: — Kedves elvtársak! Bará­taim! Engedjék meg, hpgy átadjam önöknek, a dicső cse­peli gyár munkáskollektívá­jának, a magyar munkásosz­tály egyik élcsapatának a szovjet munkásosztály, a két­százmilliós szovjet nép test­véri üdvözletét. (Éljenzés és taps Hurrá kiáltások.) — A világ összes munkásai testvérek. Az osztályszolida­Mlt jelent a proleti — Különösen megnő a mun­kásosztály szerepe a hatalom kézbevétele után. Mi, önökkel együtt, ta^- pasztalatból tudjuk, mi­lyen hatalmas erőfeszíté­seket követel az új, szo­cialista élet építése, hiszen munkánkat állandóan akadályozzák a régi világ erői. A reakciós erők — ame­lyek szeretnék örökre fenn­tartani a kapitalista rend­szert azokban az országok­ban, ahol az még létezik, s visszaállítani a kapitalizmust a szocialista országokban — támadásuk élét elsősorban a munkásosztály hatalma, a proletariátus diktatúrája el­len irányítják. De a népnek, a dolgo­zóknak a proletariátus diktatúrája saját hatal­mat, a demokratikus sza­badságjogokat biztositó rendszert jelent. Proletár- diktatúra nélkül a dolgo­zók soha nem szabadul­hatnának meg a kizsák­mányolok uralmától. Mit jelent a proletariátus diktatúrája? A proletariátus diktatúrája annyi, mint a mun­kásosztály vezető szerepe ab­ban a harcban, amelynek célja a töke hatalmának meg­döntése, a dolgozók államha­talmának kivívása és meg­szilárdítása, a kommunista társadalom felépítése. Lenin, a dolgozók nagy ve­zére és tanítója, sokszor ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom