Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)

1958-04-11 / 67. szám

1958. április 11. péntek népújság H Közös nyilatkozat a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének tárgyalásairól A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a magyar munkás-paraszt kormány meghívására április 2-től 10-ig, a magyar párt- és kormányküldöttség múlt év­ben a Szovjetunióban tett útja viszonzásául a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége látogatást tett a Magyar Népköztársaságban N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága első titká­rának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnö­kének vezetésével. A látogatás idején tárgyalások folytak a Magyar Népköztársaság párt- és kormány- küldöttsége. valamint a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége között. A tárgyalásokon részt vett: A Magvar Népköztársaság párt- és kor- mánvküldöttsége: Kádár János, a Magyar Szocialista Mun- kásná-t Központi Bizottságának első t*tkára. a kiiMSOspqr vezetnie, dr Miinnieh Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a magvar forradalmi m»nkás-para«zt kormány Miniszlorfonóoca elnöke: Marosán Gvörgv, az MSZMP Politikai Bizottságának tagia, a Köz­ponti Bizottság titkára: Kállai Gyula, az MSZivrp Politikai Bizottságának tagia, a Köz­ponti Bizottság titkára! Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagia a Köz­ponti Bízottéig titkára: Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a Szakszervizetek Országos Tanácsának elnöke; Fock Jenő, az MSZivtP Po’itikai Bizottságá­nak taeia. a Központi Bizottság titkára és dr. Siir a Magyar Népköztársaság külügy­minisztere. A Szovjetunió párt- és kormányküldött­sége: N Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommu­nista Pánttá Központi Bizottságának első tit­kára a Sw''ofi,nió Minisztertanácsának el­nöke a küldöttség vezetője; F. R. Kozlov, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tag­ja a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökholvettese; A. A Gromiko. a Szovjet­unió kiiiiievTniniczteeo; v. V. Grisin, a Szov­jet Szaksz"r-ro-.etek Központi Tanácsának el­nöke. P. E. Se’zszt. az TTkrán Kommunista Párt k'ievi területi bizottságának első titkára; A. P Bo’knva. az SZKP leningrádj bizottsá­gának másodtitkára és J I. Gromov, a Szov­jetunió magvarnrszági nagykövete. ...... A t'ieez'a'ásolzat mindvégig a szívélyes ba­rátság légköre és a teljes egyetértés jelle­mezte. A Szovjetunió nárt- és k«rmánvkiiidött- sége részt vett a Magyarország nemzeti fin­nen» — a fasi«z<a iga alól ts-tént fel«zaba- du'ásának 13 évfordulói;» gtlt-Váliói rende­zett országos üun°nsógeken, meglátogatott Inari üzemeVet. tudományos intézményeket és terme'nszövotkezotokot iárf az ország kü- lönhö-s városéiban és falvaiban. A Szovjetunió párt- és kormányküldött­sége magyarországi látogatása ideién számos ízh°n ta'á'koaott és folytatott, baráti beszél­getést nárt- és ál’ami verőtökkel, közé’et* «zc­ipé’visófrokkoi^ m**nlré«okka,l, narasrtetkal. értoim'sé"S»kko1 F találkozón és be'Z^lgete- seken ő«zinte véi»mónv»soro folyt a k»t or­puró«» tf'ctvPl’í Ifpnpcol f<vílfíf|ŐcpJ és további megerősödését érintő különböző kérdésekről. A Szovjetunió nárt- és ko*rn*wvfcíii<lött- sécrének aík^ma vo't m«trpr*m7;odni g, maervar dnV'’7''Í£ nötrplrvn nrl^’lfíí.i aIftívitÁ|!á',óI és mvnkalen'íide^pnl. arról faniíctodik. hoe;v 3 mapri^r rendít Nőtlenül a szopblbmws nnrv e«^rnéiéhen és elt^k^ték bosfv c^ioro^an öss^efoqrva a szo­cialista tábor fn*»hi pt«3iróeróv?i feTénít>k ba- zábik brldo" vivőét A k;»ldött«é8f szemólvp- sen. is mrsfiffiri,r^z^dí>tt arról. i-»oo;v a magyar dol- jrozókb^n él a barátság a, szeviet nén iránt PC ocry» nf Ób Iríirőniőlr Vk fo51r»^ «Ofiolf és erősöd i»nek a. ma gvar—szoviet kapcsolatok a testvéri. kö’eröpös sogjtsóg és a prolotár- internaoi0neiizmns magasztos elvei a’aaláu. A' szoviet küldöttségnek a Ma.gva.r Nép- köztársaságban aikajma. volt m°gicmerkední azokkal a nagv s:ker"kkel. am.elveket a me­gvár nén a, hé,báró utáni években maid pedig az eBonforradalmi felkelés következményei­nek fe'számo’ásáőrt, és a néni hatalom meg­erősítéséért vívott harcában elért. A Magvar Népköztársaság nárt- és kor- mánvkö’döttsége a maga részéről szükséges­nek tarfia ha«g«ű’vozni. hogv a. Szovjetunió pe’it'ka; és erkö’osi támogatása ielontős mér­tékben hozzájárult az elie**forzgda,lom követ- kezméuveinek gvors f»,ezé***olá«ához. anvagi S0frítcögro pedig horaásoeítetto a VIaevi\r Nén­köztársaság kormánvát ahhoz hogv igen rö­vid idő alatt úrrá legven a gazdasági nehéz­ségeken. elhárítsa a m-eh»nélküliség veszé­lyét és e'keriiHe az inflációt, A tárgyalásokon a küldöttségek tájékoz­tatták egymást nárt***k és országuk belső eszmecserét folytattak a Magvar Népköztársaság és a Szovjetunió baráti kap­csolatainak továbbfejlesztését szolgáló lépé­sekről. a nemzetközi boiyzoirői és a hékeharc idöszerii problémáiról a kü'döftségek a7 eszmecsere alapián mceáiianí*ották, hogy nézet"ik valamennyi megtárgyalt kérdésben teljesen azonosak. A tárgyalásokon a felek megelégedéssel szögezték le hogy az 1957. március 28-i közös nyilatkozatukban foglaltak végrehajtása elő­mozdította a két ország testvéri kapcsolatai­nak mélyülését, a magyar és a szovjet nép barátságának erősödését. A Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió baráti kapcsolatai­nak és együttműködésének elmélyítése céljá­ból több fontos megállapodást írtak alá. Lét­rejött a Magyarország területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzetére vonatkozó egyezmény, a kettős állampolgár­ságú személyek állampolgárságának rendezé­séről szóló egyezmény és a konzuli egyez­mény. Előkészületben van több más, a két ország kancsnlatait érintő egyezmény. A felek nagy megelégedéssel szögezték le, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió "»zda.sági egviitl működése az 1957. már­cius 28-i közös nyilatkozatban foglaltak szel­lemében eredményesen fejlődik A közös nyi­latkozatnak megfelelően a'áirták az 1958—60. évi hosszai le >áratú áruszállítási egyezményt, amely biztosítja Magyarország inari kapaci­tásának kihasználását és mpzfe'elő magyar iparcikkek export iát a Szovjetunióba. A hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmény a kölcsönös áruszállítások további növelését irányozza elő A magyar kormány kérésére a szovjet kormány a magyar népgazdaság to­vábbi feilődését elősegítendő, kiegészítő gaz­dasági segélyt nyújt a kohászati, gépgyártási, elektrotechnikai, vegyi, olaj-, könnyűipari és más ipari és közlekedési üzemek építéséhez és rekonstrukciójához. Hosszú időre szóló megállapodást kötöttek és annak alapján bővítik a Magyar Népköz­társaság és a Szovjetunió inarának tudomá­nyos és műszaki együttműködését az erős- és gyengeáramú berendezések, műszerek és Die­sel-motorok gyártásában. A küldöttségek hangsúlyozzák, hogy nép­gazdaságuk fellendítése, népeik életszínvona­lának további emelése végett fokozottabban össze kell hangolniuk néngazdaságfejlesztési terveiket országaik lehetőségeinek és gazda­ságuk fejlesztési távlatainak legmesszebb­menő figyelembevételével, A felek nagv megelégedéssel állapíthatlak meg hogy a két ország tudományos és kul­turális kapcsolatai eredményesen és gyümöl­csözően fejlődnek. A tudományos és kultu­rális kapcsolatok feiipiztésében elért sikerek nagymértékben hozzájárultak a magyar és szovjet nép barátságának elmélyítéséhez és egyben gazdagították mindkét nén kultúráját. 1957-b»n a magyar tudományos és kulturális élet számos képviselője járt a Szovjetunió­ban. Nagy számban érkeztek Magyarországra is a szoviet tudomány és kultúra ismert mű- ve'ö*. E látogaiások lehetővé teszik a két or­szág gazdag tudományos és kulturális örök­ségének kölcsönös megismerését, ami c'ött a szocializmus viszonyai között korlátlan táv­latok nyílnak. A kulturális és tudományos Kapcsolatok további fejlesztése érdekében alá­írták az 1958 évi kulturális muuketorvot és a két ország tudományos akadémiáinak megállapodását. A felek nagvraértékellk a Magyar Nép- közfáreaeághan és a Szovjetunióban működő baráti társaságok munkáiét a két nén kultu­rális kapcsolatainak bővítése szemnontiából és kijelentik, hogy ezeknek a szervezeteknek minden támogatást megadnak. A tárgyalások folyamán a nézetek teljes azonossága nyilvánult meg a védelmi ieilegű varsói szerződés szerepét és jelentőségét ille­tően; ez a szerződés a benne részvevő orszá­gok biztonságának fontos ténvezőie az agresz- szív Észa.kzt'anti Tömb mind fokozódó hábo­rús készülődéseivel szemben. A felek tárgyalásaikon egyöntetűen leszö­gezlek. hogv minden szocialista ország nem­zeti függetlenségének és szuvorénitásának legfőbb biztosítéka a szocialista államok egy­séges táborba való szoros tömörülése a köl­csönös testvéri segítség a telje« égvén iogú- ság, a területi sérteilenség az állami függet­lenség és szuverenitás, az egvmés belögve'be való be nem avatkozás elveinek ti«zteietbon- tartása alapján. A szocialista államok szoli­daritása egyetlen állam o'len sem iránvul, hanem az összes nének érdekelt szolgáüa, mert fékezi az ímnerialista körök agresszív törekvéseit és támogatja a béke és haladás nap mint nap növekvő erőit. A Magvar Nénköztársaság és a Szovlet- unió külpolitikái téren az egyetemes béke megszilárdítása érdekében ezután is a hatal­mas szocialista tábor összefogásának és to- váhbi megerősítésének feladataiból indul ki. Semmilyen erő nem kénes megbontom ezt az egységet, amely a marxizmus—'eninizmus kö­zös nagy eszméin, a kommunista társadalom felépítésének közös célián ős a szocialista or­szágoknak azon elszántságán alapul hogy visszavernek minden kísérletet ame'v zavar­ni nrébálná népeik bAkés émtő munkáiét. A tárgyalásokon meeáHa,ní*ást nvert, hogy mindkét fél azonos álláspontot foglal e’ a je­lenlegi nemzetközi helyzet minden kérdé­sében. A Magyar Nénköztársaság és a Szovjet­unió. híven a kommunista és a munkáspár­tok által 105*7. novemberében. Moszkvában iláírt nyilatkozat és a békekiáltvány elveihez Äs eszméihez, legfontosabb feladatának tartja, hogy minden erővel elősegítse a béke összes erő'nek összefogását a népek valódi bizton­ságáért az új háború veszélyének elhárítá­sáért vívott harcban. A Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió megállapítja: A mai nemzetközi helyzet 'egfőbb problémája továbbra is az, hogy meg­állapodás jöjjön létre a nemzetközi feszültség enyhítését, a fegyverkezési hajsza megszün­tetését és a mi századunkban az emberiséget súlyos következményekkel fenyegető háború veszélyének elhárítását szolgáló konkrét és halasztást nem tűrő intézkedésekről. A két küldöttség kifejezte azt a mélységes meggyő­ződését hogv e téren fontos lépés lenne a ve­zető államférfiak értekezletének a közeljövő­ben való összehívása, a kormányfők részvéte­lével. A Szovjetunió kormánya által a legmaga­sabb szintű tárgyalásokon megvitatásra java­solt kérdések pozitív megoldása megfelelő alapja lehetne hathatós európai kollektív biztonsági rendszer létrehozásának. Ennek kü'önös jelentősége van a béke védelme szempontjából. bűzén Európa az e'raúlt fél évszázadban két ízben is véres és az európai népeknek mérhetetlen szenvedéseket okozó háború keletkezésének tűzfészke volt. Ebből a szempontból különösen nagyjelentőségű lenne, ha megkötnék az Északatlanti Tömb és a Varsói Szerződés Szervezte országainak megnemtámadási szerződését. A je'en körül­mények között amikor a népek állhatatosan követelik a legfontosabb nemzetközi problé­mák rendezését előmozdító intézkedéseket, e megállapodás lehetővé tenné, hogy megkez­dőd iák a? államok viszonyában meglevő fe­szültség csökkentése, s megtörtén iék a kellő fordulat a nemzetközi kapcsolatok alakulá­sában. A Magyar Nénköztársaság és a Szovjet­unió kijelent* hogv határozottan törekedni fog a sürgető nemzetközi prohlémák meg- o’dásra érett kérdéseinek rendezésére. így az atom- és hidrogénfeywerkfsérletek azonnali és általános beszüntp+ősére. a Németország, valamin! más az E«zakatla,ntl Szövetséghez és a Vácséi Szerződéshez tartozó államok te­rületén tartózkodó külföldi csanatok Ictszá- mán<*k csökkentésére a közéneurónai nukleá­ris- és rakétafegyvermentes övezet létrehozá­sára A Magvar Nénköztársaság küldöttsége tör­tévei**** jelentőségűnek tartÍR a Szovicttmió Legfelső Ta**áocá**ak azt a dönté.sét. amelv- lvel egyoldalúan beszünteti az atom- és hid- rogénfe<*vverkísérietekot. Ez a mélységesen humánus lénés. melyet a nőnek békéiéért való aggódás sugaj't s amelynek célja az emhprnk egészségét fenyegető atom- és hid- rngénfeewprkí«“rlefek veszélyének megszün­tetése. megfe'M a nének létfontosságú érde­keinek és felheesiilbetet’en hozzájárulást je­lent a kívánatos nemzetközi bizalom meg­teremtéséhez Ez a döntés meenvitia. a lehe­tőségét annak, hogy minden állam örökre be- szüntesse az atom- és hidrogénfegyverkisér- letekot A két fél kifelezi azt a reményét, hogv a nukleáris fegyyprrel rendelkező más hatal­mak is haj adéktaienvl h»«g»*ntet*k az a töm­és bidroeénfegwerekkel folytatott kísérteti robbantásokat és ezzel maguk is hozzá tárul­nak a népek közötti béke megszilárdításának ügyéhez. A Magvar Népköztársaság és a Szovjet­unió síkraszáll a leszerelés ügyét szolgáló kouk-át intágkgoésekért és erélyesen elítéli az Eszakatlgnt; Tömb tagállama* által folyta­tott fegyverkezési rercpnvt és háborús készü­lődést Elítélik az Eszakatlanti Tömb tagá'Ja- mainak t***udon arra iránvulr kísérletét hogy a leszerelés késelésé**élt: megvitatása, kanosán elvan feltételek elfogadását erőszakolják, oToeluok sértik a. Szovjetunió és a töhbi szo­cialista állam biztonságát, ugyanakkor még inkább szabaókezet nvűitamak az E=zak- aüanti Tömb részvevőinek az agresszív hábo­rús noBtika megvalósításához ' A két ország leváhhra is heférnzottan szembeszáll a hideg- háherűval és annak minden megnyilvánulási form»jáva,! és harcol az pgves országok által fnlvtatott háború« nronaeanda megszünteté­séért a nemzetközi gazdasági k-'**f“'oTatnk és ■j uomzotközi kereskedelem szabad feilőde- séért ami az államok közötti bizalom meg- or,■ I' '„,'1,0*.; IggsíTÍlgrdabb R1 n**i;i. A Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió következetes híve az idegen területeken levő katonai támaszpontok felszámolásának, minthogy a támaszpontok létezése a nemzet­közi viszonyokat mérgező gyanakvás és bizal­matlanság egvik fő oka A két fél kénytelen komoly aggodalmát kifpiezni amiatt, hogy a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi évűié«» felbatetmo.ztg, g. SZÖvet«égí kormá.nvt Nyugat-Németország hadseregének atom- és tiidroeénfegwerekkel való felszerelésére. A felek kifejezik aggodalmukat amiatt is- hogy Nyugat-Németország területén előkészületek fo'vnak külföldi atom. és rakéta-támasznon- tok elhelyezésére, minthogy Nyugat-Német­ország e politikáiénak eredményeként Euró­pában kialakuló légkör sokban hasonlít ah­hoz. amelyet a hitlerista Németország terem­tett a második világháborúra való felkészü­lése idején. A felek remélik, hogy Nyugat- Vémetországhan lesznek erők amelyek nem mgedik meg, hagy országukat az atomháború előkészítésének veszélyes útjára sodorják* e háború pusztító tüze elsősorban Nyugat- Németország területén söpörne végig. A két küldöttség kijelenti, hogy Német­ország egyesítésének ügye teljesen a két szu­verén német állam, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztár­saság hatáskörébe tartozik és hogy Német­ország békés egyesítéséhez az első lépés — mint azt a Német Demokratikus Köztársaság kormánya javasolja — a német konföderáció létrehozása lenne. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió teljes mértékben támogatja az NDK e javaslatát. A Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió úgy véli. hogy a tudomány és a tech­nika hatalmas eredményei, amelyek a Szov­jetunió által fellőtt első mesterséges holdak­ban fejeződtek ki, a nemzetközi együttműkö­dés korábban nem létezett új lehetőségeit tárják fel a természet törvényeinek az egész emberiség javát szolgáló megismerése terén. Mindkét fél úgy látja, hogy a kozmikus tér­ségek katonai célokra való felhasználásának megtiltásáról és az idegen területeken levő kü’földj katonai támaszpontok felszámolásá­ról kötendő megállapodás — amint ezt a Szovjetunió javasolja — nemcsak a kozmikus térség tanulmányozása területén folytatandó széleskörű nemzetközi együttműködéshez nyitna utat. hanem egyben olyan jelentős lé­pés volna, amely elősegítené a lefegyverzés egész problémájának megoldását­A küldöttségek ismét kifejezik a Magyar Népköztársaságnak és a Szovjetuniónak azt a szilárd elszántságát, hegy erélyes harcot folytatnak az államok közötti ellenségeskedés élesztésében érdekelt körök minden arra irá­nyuló próbálkozása ellen, hogy a nemzetközi tégkört olyan provokativ kérdések felvetésé­vel mérgezzék, mint a keleteurópai országok­ban fennálló helyzet kérdése. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozottan leszögezi, hogy a népi demokratikus országok államrendie nem lehet vita tárgya nemzet­közi értekezleten, mint ahogvan nem lehet az bármely más szuverén állam esetében sem • , mivel ezt a kérdést ezen országok népei már régen eldöntötték amikor határo­zottan és véglegesen ráléptek a szocializmus építésének útjára. A népi demokratikus or­szágok helyzetének megvitatását erőszakoló kísérletek mindkét fél véleménye szerint ösz- szeegyeztethetetlenek az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapnkmánvában kifejtett el­vekkel és megengedhetetlen beavatkozást je­lentenek szuverén országok belügyeibe. A felek határozottan visszautasít iák az ilyen­fajta a béke ügyére ártalmas kísérleteket. A kelefeurópai népi demokratikus orszá­gokban fönnálló helvzet kérdésének felveté­sét, valamint azt a követelést, hogv nemzet­közi értekezleten vitassák meg Németország gépesítésének kérdéséi — »ml a két szuve­rén német állam illetékességébe tartozik —, nem lehet másnak tekinteni m*n# arra irá­nyuló kísérletnek, hogy meghiúsítsák a hideg­háború felszámolásáról és a fegyverkezési haisza megszüntetéséről szóló megállapodás Ietreiöttét. Nem lehet másként értékelni, mint olyan kísérletnek, hogy meghiúsítsák a legmagasabb színvonalú értekezlet össze­hívását, aminek célia az esztelen fegyverke­zési ha'sza megszüntetése és a háborús ve­szély kikü«zöt*ölése halaszthatatlan kérdései­nek megvitatása. Csak olvan törekvésnek lehet tekinteni, hogy a néneket a holnaptól való rettegésben tartsák, fokozzák az ellen­SÓnreskedést PS a <***ant* Iroget a.Z államok 1*0“ zött, szítsák a háborús pszihózist, s ugyan­akkor egyesek hetnimas profitokat húzzanak a katonai szállításokból. A kü'döttségek küe ten tették, hogv a Ma­gyar Nénköztársaság és a Szovietunió telies mértékben egvüttérez a nemzeti felszabadu­lásukért harcoló gv».m*ati és függő országok népeivel s meggvőződésüfc hogv a gyarmati rendszernek — egves országok mások feletti uralmának — pusztulása feltartóztathatatlan történelmi folyamat. A Ma**var Nénköztársaság nárt- és kor- menvkül'iöttsége kiie’enti: ;{ Magvar Nép­köztársaság kermánva arra törekszik, hogy helyreállítsa, iiiető'eg megteremtse a normá­lis viszonyt minden országgal a.melv ezt kí­vánta A kii'döttsée nagv fepfQscágot tulaj­donit azoknak a lépéseknek. ame'v“ket a Magvar Nénköztársaság a sznm=zÄ<in« Auszt­riával való keoeseiotoioak mee!a*Tí*ása érde­kében tesz. mivel Ma.gvarország és Ausztria egviittmüködése. amennvihen egvmás sznve- rénitásának és a he,ú”*-ek*»o való heuemavat- kezás elvének következetes tisztelpthep tar­tásén Man'll hozzájárulás lonoe a.z eurőuai béke és biztenság megteremtéséhez. A Ma­gvar Nénköztársaság kormánvának ezen ál'ásnentia a Szovietunió nárt- és knrmánv- kii!düt*ségének teljes megértésével talál­kozott A Magvar Nénköztársaság és a Szovjet­unió párt- és knrmánvkiudüttsége kifeiez.i azt a határozott ineggvőződesét hogv a n“oek közötti béke moző-zéséuolc és tuez«z!*árdjtá- ának nemes céliái. a ..bidogháhorú,, és a '*-zwo*k»zésj haisza megszüntetése, az ösz- szes. — kis- és nágv-államok oevüttwiíködé- -éuok k*«zé*os»tác,» n*»g*-aiécíti-gté I»-i társa­dalmi rendszerükre való tekintet nélkül he- 'a'tiák az államok ö-k*« mei’ett élé­Anek elvét amelv már széleskörű nemzet­közi e’ismerósre talált A szoviet nárt- és ke-ruép-fküidöttség ma­gyarországi tartózkoüi^ Idolén a ns.zvar (Folytatás a 4. oMetSBl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom