Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)

1958-04-01 / 59. szám

1958. április 1. kedd NfiPDJSAQ 5 A Domoszlói Állami Gazdaság terveiből A DOMOSZLÖI Állami Gaz­daság a megye egyik legna­gyobb szőlő- és gyümölcster­melő gazdasága. Kétszázhet­venhat hold szőlője és kilenc- venkét hold gyümölcsöse van. Ez arányos a gazdaság szán­tóterületével, sőt állatállomá­nyával is. Az utóbbi fontos té­nyező, hisz a szőlő- és gyü­mölcsösök istállótrágyázása is elsőrendű feladat. A gazdaság legjövedelme­zőbb üzemága a szőlőtermelés. Kettőszázhuszonhat hold ki­váló minőségű borszőlőjük van. Többsége olaszrizling furmint, hárslevelű, pozsonyi fehér, bánáti rizling fajták. Ezenkí­vül 50 hold csemege szőlő. A múlt évben 3970 hektoliter bo­ruk termett. A borok jelenleg a gazdaság pincéiben vannak, azonban a MONIMPEX- és ALKER-vállalatok pár héten belül elszállítják azokat. A gazdaság borainak kilencven százaléka minőségi bor, ex­portra alkalmas. Nemzetközi kiállításokon több ízben sze­repelt. Azt tervezik, hogy 200 hektolitert saját palackozó üzemükben fognak palackozni, és úgy hozzák forgalomba. A borok jó minőségét az is bi­zonyítja, hogy a gazdaságban termelt borok 62 százalékára kaptak 10—20 százalékos fel­árat az átvevő vállalattól. Ügy tervezik, hogy a kö­vetkező két évben nem tele­pítenek új szőlőt, hanem a meglévő szőlőterületet állítják be száz százalékig. A szőlőte­rület jelentős része ugyanis régi 30—40 éves szőlő és így feltétlen felfrissítésre, pótlás­ra szorul. Ez idő alatt akar­ják új vesszőkkel beültetni a kivénhedt, öreg, gyengén ter­mő, vagy elszáradt tőkék he­lyét Ez évben a szőlőterület 30 százalékát fogják istálló­trágyázni, ami nagy mértékben fokozza majd a termőképes­séget is. 1960-ban 50 hold új szőlőt telepítenek. A GAZDASÁG 28 százaléka gyümölcsös. A szőlő után eb­ből származik a legmagasabb jövedelem A négyezernégy- százhat darab télialmafa a múlt évben 22 vagon almát adott. A gazdaság 110 hold fiatal almása szintén sokat ígér, bár egy részénél egérkár mutatkozik. Jól jövedelmezett a múlt évben a kajszi és cseresznye is. Az idén jó és szép termésre számítanak. Ko­ra tavasztól kezdve mindent megtesznek, hogy a fák egész­ségesek maradjanak és jól te­remjenek. Befejezték a fák tavaszi tisztogatását és amint az idő engedi, megkezdik a Az éjszaka hó esett, s reg­gelre vastag bundába öltözött a város, hogy megtompult benne minden zaj, villamos- csilingelés, az autók kürtje, az emberi lábak csoszogása. Szép volt így a város és jó is. Jó, mert a Király utcában is húsz ember kaphatott la­pátot a kézbe, a székesfővá­ros megbízottja jóvoltából, hogy a lehető leggyorsabban, kerek egy pengőért megtisz­títsa az úttestet téli köntösé­től. A húsz ember a Körút­tól kezdte a munkát, s dél­előtt már jó darabon behalad­tak a városliget felé. Munka­felügyelő nem volt, de nem is kellett. Az emberek dol­goztak, mert végre dolgozhat­tak, a kilátásba helyezett pen­gő, a remény, hogy holnap is lesz hó és újabb egy pengő, biztosabb hajcsárnak bizonyult minden felügyelő­nél. Csikorogtak a lapátok, s verítékeztek az emberek. Volt itt csupa rongyba, folt­ba öltözött, olyan ki madzag­gal kötötte lábára a zsákból és papírból formált sajátos nyomor-cipőt, volt, aki vala­miféle síöltönyhöz hasonló öl­tözetben lapátolta a havat, s voltak, akik kalapban, kifé­nyesedett, de jószabású téli­kabátban, szürkecsíkos nad­rágban, félcipőben forgatták kopott kesztyűjükben is átve- resedett kézzel a lapátot. Volt itt öreg, szuszogó, emberi roncs, akinek gondolatai már nem terjedtek túl a lapáton, az egy pengőn és az érte vá­sárolható nagy halom olcsó töpörtyűn, volt, aki lesütött szemmel szégyenkezve dolgo­zott, s volt, aki dacosan fel­permetezést is. A permetezést többnyire géppel fogják vé­gezni, ami annál is inkább lehetséges, mert elkészült 3 darab permetlé-tartály, amely vontatóval a helyszínre szál­lítható és előnye még, hogy nagy mennyiségű permetanyag fér el benne. így jobb munkát tudnak majd végezni, sőt csökken az önköltség is. A fiatal gyü­mölcsösök termőtalaját is ki­használják, mert a sorok közé dinnyét, konyhakerti vetemé- nyeket ültetnek, ami nem be­folyásolja a fiatal fák fejlődé­sét. A gazdaságnak szép jövedel­met biztosít még az 56 holdas faiskola. Ebből jelenleg 10 hold telepítés, majd 14 holdban 1 éves suhángok, 31 holdon már koronás fák, 1 'holdban vadfák vannak. Ezeket a gyümölcs­fákat elszállítják állami gaz­daságoknak, termelőszövetke­zeteknek és egyénileg gazdál­kodó parasztoknak. A fais­kola múlt évi jövedelme 8— 900 ezer forint körül mozgott. A tervek szerint ez évben is körülbelül ennyire számítanak. A gazdaságban, bár szép számmal tartanak állatokat, — nincs meg a nagyüzemi állat- tenyésztés minden feltétele. Egyik legnagyobb probléma az, hogy a szarvasmarhák, te­henek több helyen, egymástól távol vannak elhelyezve. Ter­veik szerint ez évben 115 da­rab szarvasmarha hizlalására szerződnek, míg a sertésszapo­rulatot, mint tenyészsüldőket értékesítik. Juhtenyésztésre már kevésbé van lehetőségük, bár van 192 anyajuh és azok idei szaporulata 160 darab szo­pósbárány. A mezőgazdasági termelvé- nyek közül tervük szerint, kü­lönösen a takarmányfélék ter­mesztésére fektetnek nagy súlyt, hogy megfelelő minősé­gű és menyiségű állatot tudja­nak tartani, ezzel elegendő is­tállótrágyát biztosítsanak a szőlő- és gyümölcstermesztés­hez. A KŐVETKEZŐ években a gazdaságban igen nagy súlyt kell helyezni a takarékosság­ra és önköltségcsökkentésre. Számos olyan terület van, ahol körültekintéssel, takarékosság­gal sok ezer forintot lehet megtakarítani. így a helyes műtrágyakezeléssel, az időben elvégzett munkákkal, a gépek jó állapotának megőrzésével, kímélésével, egy kis akarattal, emberséggel nagy összegeket lehet megmenteni a gazdaság, és egyben a dolgozók számára. SZALAY ISTVÁN A Selypi Cementgyár és a zagyvaszántói úttörőcsapat kapcsolata Az úttörőcsapat tagjai vál­lalták, hogy a cementgyár sporttelepét facsemetével ül­tetik körül. Ezt a munkát fél­beszakította a zord időjárás. A cementgyártól egy futball- felszerelést és röplabda fel­szerelést kaptak az úttörőit. A gyár igazgatója és a csa­pat vezetője rendszeresen tár­gyalják meg az úttörők és a gyár problémáit. Ez a kapcsolat segíti elő, hogy a zagyvaszántói úttörő- csapat jól és eredményesen dolgozik. Az egyik legjobb csapat Andó László vájár Petőfi al- tárón dolgozó 12-tagú csapata, a gyöngyösi Xll-es akna 25-ös csapatával kelt versenyre, hogy április 4 tiszteletére tervüket túlteljesítsék. A csapat a rob banóanyag takarékosságban is példát mutat, mert méter-ki­logrammonként 0.3 kilogramm robbanóanyagot takarítanak meg. Bózsár József, csapatvezető WWSAAAAAAAA/NAA/WNAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/V^NAAA/VWNAA^wAAAAAAAAA/VWVVA/VS/yVNAA/SA/ Miért halt meg Lauretano? Rómában az idei tél túltett az összes eddigin. A napsuga­ras, meleg napok után, amikor már mindenki azt hitte, hogy végétért a tél, visszatért a hideg. De milyen hideg ! Jó a tél, ha az em­bernek van meleg otthona. Rómában azonban a legtöbb olasz számára a tél valóságos csapás. A házakban rendszerint nincs kályha, fűtőbe­rendezés, s a lakás­ban a hőmérséklet alig magasabb, mint a szabad ég alatt. — Ezenfelül Rómában, a város szélén száz­számra állnak a fa­bódék, amelyekben emberek laknak. Az időjárást nehéz megváltoztatni, de az GYURKÓ GÉZA: ember életében sok minden megváltoztat­ható. Természetesen az átlag olasz ember számára nem a ked­vezőtlen időjárás a legnagyobb rossz, ha­nem egészen más: a munkanélküliség és az árak állandó emel­kedése. íme, egy epizód Róma életéből. Már­cius 11-én reggel G. Lauretano a Ti- berisbe vetette ma­gát. Claudio Madgi, a jelenet szemtanúja, megpróbálta őt meg­menteni. Sajnos, a férfit nem sikerült kiragadni a halál karmai közül. Az esemény magá­ra vonta a közvéle­mény figyelmét. Ki­derült, hogy G. Lau­retano munkanélküli festőművész. Felesé­ge és két gyermeke van. Kétéves kisfia gyermekbénulást ka­pott. Az orvosok azt mondják, hogy re­mény van a szeren­csés gyógyulásra. Re­mény van, de pénz nincs. Az apa alkal­mi hordár-munkát végez. A pénzt, amit kap, elsősorban a csa­lád élelmezésére for­dítja, ha marad vala­mi, hát elviszi a gyermekét az orvos­hoz. Az a legnagyobb vágya, hogy a kis­fiút beadja valame­lyik klinikára. Vagy itt van egy másik család tragédi­ája. Az apa munka- nélküli maradt, az anya hasztalan kere­sett segítséget. Végül, amikor már gyerme­kei három napon át éheztek, bement egy péküzletbe és kért egy darab kenyeret. Megtagadták tőle. — Ekkor az asszony kö­nyörögni, követelni kezdett, s hirtelen el­vesztette az eszméié tét. Kórházba szállí­tották. Az asszony megőrült, a gyerme­keit menhelyre vit ték. Az olasz sajtó méltatlankodott. Igaz hát, hogy a „demok­ratikus" Olaszország­ban meg kell őrülni, vagy öngyilkosnak kell lenni ahhoz, hogy munkához, vagy egy darab kenyérhez jusson az ember? Mit lehet ehhez hozzátenni? Naponta rengeteg hasonló eset leplezi le a kapi­talizmus „virágzásá­ról" szőtt legendát. Húsvéti tanácsadó KAVÉLIKÖR Hókupac üvegből 4 deka, lehetőleg frissen pör­költ zamatos kávét megdarálunk és üvegbe téve leöntjük 3 dec’ % százalékos finomított szesszel és két deci vízzel. Gyakrabban összerázva, két napig állni hagy­juk. Ezen idő elteltével leszűr­jük a folyadékot, s ezt is hozzá­adjuk az előbbi kivonathoz. 40 deka cukrot melegítve feloldunk 3 deci vízben, a még meleg cu­kor oldatot hozzáöntjük a sze­szes kávékivonathoz, s a lehűlés után még annyi vizet, hogy a li­kőr mennyisége egy liter legyen. CSERESZNYE-BÓLÉ Bolé-tálba tegyünk 50 deka mag­nélküli cseresznyét, 2 evőkanálnyi porcukorral szórjuk be. öntsünk hozzá fél coctail-pohárnyi jamaicai rumot, s egy coctail pohár sher­ry-brandy t. Hagyjuk állni egy ke­veset, azután öntsük fel egy üveg hideg pezsgővel. WHISKY-TODDY (meleg) Melegített puncspohárba tegyünk két darab kockacukrot és 4 likc- rös pohár whiskyt, öntsük fel me­leg vízzel és tegyünk oele egy szelet citromot. Ezt lehet ginnel, rummal, valamint brandyval is 1 készíteni. ROPOGÖS SONKA Főtt sonkát megdarálunk, sű­rű vastag tej mártással összeke­verjük, a tűzhelyről levesszük és hűlni hagyjuk. Utána gömböc alakúra, vagy hosszúkásra meg­formáljuk, tojással zsemlyemor­zsában bepanírozzuk, forró zsír­ban kirántjuk, gyenge zöldborsó- főzelékkel felszolgáljuk. SZALONNÁVAL PÁROLT MARHAHÚS A marhahúst keskeny, vékony késsel hosszában több helyen át­szúrjuk. A nyílásokba ujjnyi vas­tag hosszú szalonnákat préselünk bele ujjunkkal és az így elkészí­tett marhahúsból párolt marha­sültet készítünk. Tálaláskor a marhasültet saját mártásával le­öntjük, közben füstöltszalonnából kakastarély-alakokat csinálunk, zsírban kisütjük és a párolt mar­hahúst a tetejére helyezzük, s így szolgáljuk fel. KOLOZSVÁRI SERTÉSBORDA A finomra vágott hagymát zsír­ban megpirítjuk, hozzáadjuk a paradicsompürét, a megka lapált és megsózott sertésbordákat kö­ménymaggal és szétzúzott fok­hagymával együtt. Felhígítjuk húslevessel, vagy vízzel és be­födve 10—15 percig pároljuk. Ek­kor a külön edényben a kockára vágott füstöltbússal együtt meg­főtt, előzőleg jól megmosott ká­posztát is hozzátesszük, s az egé­szet együtt készre pároljuk. Tá­lalás előtt két deci tejfellel meg­locsoljuk. hogy Amerikában üvegből építkeznek... Csodálatos, mi­re képes az emberi elme. Üvegből, felhőkarcolót... Le­het, hogy nem olyan szép, mint a középkor, vagy a ba­rokk építészete, de merészsé­gében ... nos ... igazán cso­dálatos — ismételgette a szót, szinte kóstolgatva ízét, zama­tét. A kalapos topogni kezdett, s két kezével vállait csap­kodta: — Ha megáll az ember egy pillanatra, mindjárt fázni kezd ... Hiába, nem szoktam hozzá még. Idő kell csak eh­hez, és hozzáedződik az em­ber, nemcsak üvegből felhő­karcolót építeni — tette hoz­zá alig titkolt gúnnyal. A szemüveges felkapta a fejét, s egy pillanatra elön­tötte a méreg, aztán elszé- gyelte magát. Valóban, itt áll egy hókupac előtt, kopot­tan, fázva, éhesen egy pen­gőt esdve, s üveg felhőkarco­lókról álmodozik. — Elnézést, tényleg gyere­kes lehettem — motyogta zavartan és gyorsan lapátolni kezdett. A kalapos nézte egy ideig, míg végülis megszólalt: — Bocsásson meg, nem akartam megsérteni... Miért éppen mi? Különben enged­je meg, hogy bemutatkozzam: Faragó Gábor B-listázott bankt'sztviselő vagyok ... — Örvendek... Nem sér­tett meg, igaza volt... Nagy Péter éítészmérnök — rázott kezet a két férfi. Aztán mindketten lapátol­ták tovább a havat, mere­dekfalú kupacokba, hisz ép­pen ez felelt meg a hó tapa­dási készségének... SÜLLÖSZELET molnarné-mödra A megtisztított hal bőrét lehúz­zuk, lefejtjük a pilléket a csont­ról, besózzuk, kevés töröttborssa! hintjük, és lisztbe hempergetjük; A serpenyőbe egy rész olajat és egy rész vajat adunk. Ha forróra melegedett, beleadjuk a haldara­bokat és mindkét oldalán világos­ra sütjük. A megsült halat cit­romszeletekkel díszített tálra rak­juk, citromlével jól meglocsoljuk, és vágott petrezselyemmel hint­jük. Tálalásig melegen tartjuk. Tálaláskor a serpenyőbe jókora darab vrajat adunk, ezt habzásig melegítjük és a habzó, barna va­jat a halra öntve, mindjárt fel­adjuk PAPRIKAS SERTÉSSZÍV A szivet kettévágjuk, több víz­ben kiáztatjuk, előbb egészben; majd paprikásnak aprítva, azután rendes paprikást készítünk be­lőle. Olyan, mintha a legfino­mabb húsból készült volna. KÉPVISELŐ-FÁNK 4 5 deci vízzel, 35 deka vajat főzni teszünk. Mikor forr, hoz­záadunk 56 deka lisztet, s adaig hagyjuk a tűzön, míg az edény­től elválik. A tűzről leemeljük, hűlni hagyjuk és egyenként 18 darab tojást keverünk bele. Sütő- pléhet megkenünk vajjal, vízzel megspricceljük, papírból tölcsért készítünk, a tésztát belehelyezzük és a pléhre gömbölyűre, vanília- krémmel töltjük. Vanilia-krém: félliter tejet forrni hagyunk, 7 deka cukorral, 4 to­jássárgáját 7 deka liszttel és ke­vés hideg tejjel elkeverünk. Mi­kor a tej forr, a tojássárgáját és egy félrúd vaníliát adunk hozzá, 4 tojásfehérjének 7 deka cukor­ral keményre vert habját hozzá­keverjük, a megsült tésztát ket­tévágjuk, s megtöltjük krémmel. KEDD: Karalábcleves, szalonnával pá­rolt marhasült, burgonyapüré, SZERDA: Babgulyás, diós metélt. CSÜTÖRTÖK: Tavaszi leves, kolozsvári ser­tésborda. PÉNTEK: Zellerkrémleves, süllöszelct, Molnárné-módra. SZOMBAT: Arpagyöngyleves, paprikás aer- tésszív, galuska, VASÁRNAP: Húsleves, ludaskása, savanyú; képviselő-fánk. Szakács- és cukrászversenyre készülnek a mátrai üdülőkben Nagy a készülődés ezekben a napokban a mátrai üdülők sza­kácsai és cukrászai körében. Az üdülők étkeztetésének meg­javítása céljából április 12-én a galyatetői Nagyszállóban or­szágos szakács- és cukrászver­senyt rendeznek, melyen a Mátra és a Bükk üdülőin kí­vül részt vesznek a balatoni, a mecseki és más üdülők sza­kácsai és cukrászai. A verse­nyen közel 50-féle ételt és cuk­rászati süteményeket készíte­nek, melyeket az üdülők bevo­násával szakemberek bírálnak el és a legízletesebbet. legked­veltebbet be fogják vezetni az >rszág üdülőinek étrendjébe. (Készéi.) (dőiárásielentég A hőmérséklet csökken« Dánia, Németország és Len­gyelország, a kelet-európai anti­ciklon uralma alá került. E terü­leteken ma éjjel ismét fagyott. A Földközi-tenger vidékén kialakult újabb ciklon Dél-Európában és a Kárpá t-rnedencében csapadékos időjárást okoz. Várható időjárás kedden estig: Erősen felhős idő, több helyen eső, a hegyeken havazás, havas, eső, mérsékelt, időnként élénk északi-északkeleti szél. A hőmér­séklet csökken. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet ma éjjel: Északon mínusz 2—plusz 1, délen plusz 1—plusz 4. legmagasabb nappali hőmérséklet kedden, északon 3—6, délen &—3 fok között. (MTI) hajtott, eldobta maga is a cigarettát és neilátott a hóla­pátolásnak. Egy ideig szó nélkül dol­goztak, nem nézve, nem fi­gyelve sem egymást, sem a többieket, akik hasonló né­masággal, vagy magukban morfondírozva szaporították a járda szélén a hókupacokat. A szemüveges törte meg a csendet; lapátolás közben, mintha csak hangosan gon­dolkodna, megjegyezte: — Az emberrel veleszületett a mértani érzék... Ki kért meg rá, hogy lesimítgassuk a hókupacok oldalát? — aztán feleletre sem várva, maga tette hozzá — Senki! Csak szeretjük a helyes arányokat, a kiegyensúlyozott vonala­kat ... Én is szerettem, min­dig. — Csapott oda a lapát­tal a hókupac oldalához, hogy az olyan lett rögtön, mint va­lami masztaba. Elsimította még a kupac tetejét is, s egy pillanatra kedvtelve nézte a művét. — Na mit szól hozzá? — fordult kicsit gyerekes naív- sággal a kalaposhoz. Az meg­fordult, egy pillanatig össze­húzott szemmel nézte, aztán megjegyezte: — Mintha túlságosan mere­dek lenne ... Nem? — Dehogy meredek ... Ép­pen megfelel a hó tapadási készségének... — fordult most már meg egészen a szemüveges és mégegyszer megszemlélte művét, ö, nagy­szerű dolgokat hallottam, tékosan és félrelépett, hogy egy autó elmehessen mellette. — Nem tehet — válaszolt a kalapos — a mai időkben mindent meg kell becsülni, s félre kell tenni az álmokat. Az álmok hamisak, az élet — intett jelentőségteljesen — vi­szont nagyon is reális ... — Reálist mondott? — for­dult felé kérdően a szemüve­ges és rátámaszkodott a la­pátra. Nos, én nem állítanám. A realitást én máskép képzel­tem el és másnak is ismer­tem meg .. annak idején ... Én inkább ezt tartom álom­nak, ami most van... A havat, ezt a lapátot, azt, hogy mi most itt ismeretlenül be­szélgetünk, hogy egy pengőt kapunk ... Ha ez volna a reális, akkor nem volna érde­mes élni... — horkant fel a végén és féligszívott ciga­rettát nagy ívben belehají­totta az előtte álló hókupac­ba. A cigaretta egy ideig még parázslóit, aztán hirtelen csak egy fekete csonk maradt a helyén ... — Na de csináljuk, ha már vállalkoztunk rá — s újból ráhajolt a lapátra. A kalapos egy ideig tűnő­dött. Nem lehet tudni, hogy az embereket nézte-e a má­sik oldalon, akik egykedvűen siettek a dolguk után ezen a februáreleji délelőttön, vagy a szembenlevő kirakatokat, ahol hatalmas kupacban sárgállott a narancs, s a kupac közepén, mint valami véres száj, úgy virított egy félbevágott rek­lámpéldány. Aztán nagyot só­vágta a fejét, kihívóan nézett a világba, s úgy emelgette a lapátot, mintha buzogány lenne, amellyel agyon lehetne csapni mindenkit, aki felelős azért az életért. Sokfajta em­ber, s mégis így együttt úgy néztek ki, mint valami jól kiképzett, reguláris hadsereg, amelynek káplárjai elvették a katonák gondolatát, helyébe lapátot adtak fegyvernek, ko­pottságot, rongyot egyenruhá­nak és egy pengőt, ki tudja mennyi időre zsoldpénznek. — Azt hiszem megállhat­nánk egy pillanatra... úgy vélem — emelte fel a fejét az egyik szürke kalapos férfi, s ránézett a mellette lapátoló- ra. Az is kiegyenesedett, meg­igazította szemüvegét, s rá- huhukolt a kezére: — Igen ... egy kis pihenő nem árt. Jó darabot halad­tunk hajnal óta — nézett vissza a letakarított úttestre. A másik cigarettát sodort, aztán mikor megnyálazta, odatartotta tárcáját: — Parancsoljon... Az utóbbi időben megszoktam, hogy so­dorjam ... Jobb izű, ha maga készíti az ember ... különben, képzelje, ha kővel lett volna borítva az utca ... — Akkor nem egy pengőt fizetnének ... — És ha? — tette fel a kér­dést a kalapos. A szemüveges gondolkodott egy kicsit, aztán megrántotta a vállát: — Akkor is megcsinálnám... Az ember nem tehet mást... Hát tehet? — kérdezte nyoma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom