Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)
1958-04-01 / 59. szám
4 NÉPÚJSÁG 1958. . 1. kedd TÖBB MINT 240 évvel ezelőtt az angol Hénry Mill szabadalmat kapot.t olyan „apparátusra, amely technikai módon visszaadja a betűket”. Ez az „apparátus” volt az első írógép. Sajnos, akkor senkit sem érdekelt ez a találmány, és az 1714-ben kiadott szabadalom hamar feledésbe merült. A Mill „apparátus” félgömb volt, amelyből kis mozgatható rudacskák nyúltak ki. Ezeket a rudacskákat írás közben a félgömb közepe felé kellett tologatni, hogy a betűk leütöd jenek. Több mint 100 év múlt el, hogy Drais báró, a hajtány feltalálója, Mannheimben ugyancsak azon törte a fejét, hogyan lehetne a kézírást „gépesíteni”. A badeni nagy- hercegség bürokratái azonban nem értették meg a „bolond bárót” és megtagadtak tőle minden pénzügyi támogatást. A mai írógép feltalálója 1822-ben született Dél-Tirol- ban: Peter Mitterhofer. Ácsmesternek készült, de különös tehetsége volt a barkácsoláshoz. Ügy jutott o is arra az ötletre, hogy a kézírást kezdte gyártani az írógépet és ezzel bealkonyult a „második" korszaka, akik évezredeken át 10—15 szótagos percenkénti „sebességgel” dolgoztak, míg ma a nők milliói ugyanannyi idő alatt 50—100 szótagot is leütnek a gépen. Az írógép csak lassan tudott tért hódítani, az üzletemberek akkoriban még igen konzervatívak voltak, — azonfelül egy Remington-gép 25 dollárba került, ami akkor igen nagy pénzt jelentett. Mark Twain az elsők között volt, aki Remington-gépet vásárolt, s ő gépelte le a világ elsői könyv-kéziratát: „A Mississippi folyón” című művét. Természetesen leveleit is gépen írta, ami növelte az írógép népszerűségét, mert mindenki nála érdeklődött, honnan is szerezte ezt a furcsa masinát. A „vakírást” McGurrin vezette be. McGurrin ügyvédi irodában dolgozott, főnökepedig igen vígkedélyű ember volt. Egy napon azt mondta alkalmazottjának, hogy az Mesefilmek egyik irodában fiatal nőt látott, aki gépelés közben kibámult az ablakon. Ez ugyan nem volt igaz, de McGurrin azt mondta: amit egy nő tud, azt én még inkább tudom, s addig gyakorolt, amíg tökéletesítette a tízujjú vakírást, s ezzel a módszerrel 190 szótagot írt le percenként. Az első használható villanyírógép 1925-ben került a piacra. A legelső Remington-gépe- ken csak „igen erős, fiatal lányok” tudtak írni, mert nagy erővel kellett a billentyűket leütni. A villanyírógépeknél a leütés ereje 60—70 gramm, a normál írógépeknél pedig még ma is 120—200 gramm. QWERTZUIOPŐ - nem, nem valami nyomdahiba, hanem az írógép első betűsora. Hogy honnan ered ez a betűösszeállítás? Onnan, hogy az amerikai nyomdászok szedőgépszekrényében a leginkább használatos betűfc ilyen sorrendben voltak elhelyezve a szekrény közepén. I — • gyerekeknek Kedves kezdeményezés született Verpeléten. A szülői munkaközösség elnöke, Feuer Zoltánná, vasárnap délután filmvetítéssel szórakoztatta a kis iskolásokat. Vállalkozását már az első nap nagy siker, illetve sok taps és kacagás jutalmazta. A szülőkkel meg is beszélték, hogy minden vasárnap délután más és más szülő lesz ügyeletes a vetítőgépnél. Mesefilmet, történelmi tárgyú, egészségügyi és sportfilmeket vetítenek. így elérik azt, hogy a hosszú vasárnap délutánokat nem töltik az utcán a gyermekek, nem csavarognak el, hanem kellemesen szórakoznak, s amellett tanulnak is. mechanizálni kellene. 1864- ben elkészült fa-írógépe. Be is mutatta Ferenc József császárnak, aki megdicsérte és pénzjutalmat adott neki. De az írógép tömeges elkészítésére senki sem gondolt. 1873-ban Gliddén, amerikai mechanikus, aki Bécsben tanult, véletlenül tudomást szerzett a tiroli ács találmányáról. Összeköttetésbe lépett Remington fegyvergyárossal, akinek nagyon megtetszett az ötlet. Mitterhofert azonban már régen elfelejtették. 1864- ben elkészült első, fa-írógépét, csak 1911-ben találták meg egykori házának padlásán, s azóta az innsbrucki műszaki iskola múzeumában őrzik. A feltaláló 1893-ban szegénységben halt meg, az amerikai „másolók” viszont meggazdagodtak REMINGTON tömegesen A gyerekekről A gyermeknevelésről so-, kát írtak már a Népújság hasábjain, most én is erről szeretnék egy esetet elmondani. Ugyanis az az érzésem, hogy az a jónéhány szülő, akinek gyermekéről akarok beszélni, szinte beleneveli gyermekébe a kapzsiságot, a harácsolási, szerzési 'vágyat. Szemtanúja voltam, mikor egy kocsi tűzifát szállítottak az Egri Bútorgyár munkás- szállójához és a kocsiról lehullott néhány darab fa. A szomszédos házakból mintegy vezényszóra 4—5 éves, sőt idősebb gyermekek tűntek elő, s a fát felszedve, mintha mi sem történt volna, visszaiparkodtak. Nem hiszem, hogy szüleik túlságosan megfedd- ték volna őket cselekedetük— a szülőknek ért, mert másnap ugyanezek a gyermekek már a téglát kibontva jeltörték a gyár fáskamráját és onnét körülbelül egy mázsa fát hordtak el. Feltehető, hogy a szülők nem vették rossz nét>en gyermekük helytelen cselekedetét, sőt biztatták arra, hogy „menj, fiam és hozz még, ha ' van”. Sőt azt sem tartom lehetetlennek, hogy délután már így dicsekedett „élelmes” fiával a mama, „milyen talpraesett a gyerek, megél ez a jég hátán is”. Pedig az ilyen élelmes gyerekek sorsa könnyen a lejtő felé vezet, mert aki lopáson kezdi, legtöbbször a börtönben végzi. Jó lenne ezt figyelembe venni az említett szülőknek KOVÁCS IMRE Nem nagy ügy... AZ ÉRINTETTEK csodálkoztak rajta, hogy foglalkozunk vele, hogy ilyesmire van kocsi és ember, hogy nem sajnáljuk a kilométert. Hiszen „csak” egy kis ipa- ritanuló-lányról van szó. Nem történt itt semmi, cgupán az, hogy a gyöngyösi Fodrász Ktsz vezetősége felbontotta egy iparitanuló-lány szerződését Ehhez még joguk van. A dolog nem tartozik senkire, legfeljebb az érintett Kiss Erzsébetre, akit az elmúlt év .júniusában szerződtettek a galyatetői részleghez tanulónak. Igen ám, de Kiss Erzsébet elkeseredett hangú levelet írt a szerkesztőségnek, melynek nyomán napvilágra jutott, hogy nem megy még minden rendben a fiatalok nevelésének. támogatásának frontján. Mert nézzük csak, mi történt. A galyatetői részleg vezetője egy, — hogy enyhén fejezzem ki magam — korosodni kezdő hölgy volt, aki — ez is régi recept — úgy próbálta magát fiatalítani, hogy magával vitte esti szórakozásaira a 16 éves Kiss Erzsébetet is. A fiatal lánynak nyilván tetszett az újfajta élet és az idősebb barátnő, aki mellesleg a főnöke is, így több esetben munkaidő után vele tartott. Ne gondoljon itt senki rosszra. Az effajta kiruccanásokon nem történt semmi — de a sasszárnyakon járó pletykának ez is sok volt. Aztán a szövetkezet vezetősége — miután erre a gályái üdülővezetőség a figyelmüket felhívta — leváltotta a vezetőnőt és újat osztott be helyette. Végre úgy látszott, hogy rendbejön Kiss Erzsi ügye is. Az új vezető mellett tanulhatott, mert a régi csak a hajmosásokat végeztette vele. Megszűntek az esti kima- radozások, a kislány komolyan vette szakmáját és magatartása ellen semmi kifogás nem merült fel. IGEN ÄM. De mint a közmondás tartja: Isten malmai lassan őrölnek, — úgylátszik a Fodrász Ktsz-nél még lassabban —, mert majdnem két hónappal a történtek után egyszerre minden előzetes értesítés nélkül jött a hír: Kiss Erzsit elbocsátották. Elbocsátották anélkül, hogy a részleg vezetőitől és dolgozóitól érdeklődtek volna munkája felől, anélkül, hogy az MTH intézettel ezt megbeszélték volna, anélkül, hogy a lányt egyszer is figyelmeztették, vagy megintették volna. Amikor szülei érdeklődtek az elbocsátás okáról, azt mondták nekik. kérdezzék meg a lányukat. Amikor a lány kérdezett, akkor homályos célzásokat tettek viselkedésére. Ennyi az egész. Huszár Tibor, a szövetkezet elnöke azt mondja, hogy nem érdemes a dologgal foglalkozni, hisz fodrásztanulónak akár ezer jelentkező is akad, nem beszélve arról, hogy ez a kislány amúgy sem lett volna valami kiváló szakember. Azt belátja, hogy a szerződés felbontása nem éppen támadhatatlan, de kijelenti, ha esetleg vissza kellene venni — természetesen csak a felsőbb szervek utasítására — abban az esetben egy hónap múlva úgyis találna ürügyet arra, hogy akkor már támadhatatlanul felmondjon a lánynak. Arra a kérdésemre, próbálta-e figyelmeztetni a lányt, vágy kérte-e az MTH pedagógusoknak a segítségét, határozott nemmel válaszolt és közölte, hogy ez nem az ő feladata. Sándor László MTH igazgató és a lány osztályfőnöknője nem értenek egyet a szerződés felbontásával és azt állítják, hogy a lány az intézetben rendesen viselkedett. semmi kifogás nem volt ellene. EZ HÁT A tényállás és most felvetődik a kérdés, hogy mit lehetne itt tenni. Először is az érintetteknek és a többi ipari tanulót foglalkoztató vállalatnak is levonni a tanulságot, hogy nem szabad ilyen felelőtlenül dobálózni egy fiatal, kialakulatlan gyerek életével. Hisz Kiss Erzsébet mo«t elvesztett 1936. A szocialista és a kommunista ifjúsági szervezetek egyesülése. Megalakult az Egyesült Szocialista Ifjúsági Szövetség Spanyolországban. 1868-ban született E. Rostand francia drámaíró. 1873-ban született Sz. V. Rah- maninov orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester. NÉVNAP Ne feledjük: szerdán ÁRON limst — ÁTÉPÍTIK a gyöngyösi Tőzsér cukrászdát. A helyiséget ízléses boxokkal látják el, valamint újjáfestik a bútorzatot is. — „NÉMETALFÖLDI MŰVÉSZET" címmel, vetítéssel egybekötött előadás lesz, szerdán du. fél 6 órakor, a főiskola II. 65. sz. termében. Előadó: Dr. Baskai Ernőné. — EGERBEN, március 26-án és 27-én tanácsülést tartottak a Járási Tanács nagytermében. Napirenden a költségvetés végrehajtása, az állandó bizottság munkájának értékelése és a népi ellenőrző bizottság megválasztása szerepelt. — SZERDÁN du. 5 órakor tartja élüzemavató és nyereségrészesedés kiosztó ünnepségét a Borsod—Heves megyei Téglagyári Egyesülés Egerben, a Park Szállóban. — A PEDAGÓGIAI FŐISKOLA II. 70. sz. termében „a fényelektromosság, fotocella" címmel, szerdán du. fél 6 órakor igen érd«;-, kés, kísérletekkel egybekapcsolt előadás l«!sz. Elöadqj.J Szabó Lajos, főisk. adjunktus. — BALATONBAN egészségügyi tanfolyam kezdődött, ahol 30 iskolai tanuló vesz részt. A , tanulók nagy lelkesedéssel készülnek a tanfolyam sikeres elvégzésére. Az oktatásban a tantestületen kívül a község védőnője és szülésznője is segítségükre van. Az osztályok között tisztasági versenyt szerveznek, s nagy gondot fordítanak az iskola külső területének csinosítására. Napirenden: Mi a véleménye? Két hónap alatt ezer levél étkezett a Népújság szerkesztőségéhez. A megye ipari vezetőinek értekezletén í „csak” tizenketten kaptak szót az idő rövidsége miatt, ' de legalább mégegyszer annyian szólaltak volna fel. — Üzemi értekezleten, szakszervezeti gyűlésen, taggyűlésen: egymás után állnak fel az emberek és mondják el véleményüket sokszor országos, vagy éppen inlágot érintő kérdésekben. Népszerűek azok a statisztikák, amelyek kimutatják, hogy egyetlen perc alatt hány házasság köttetik, hány ember születik, vagy hal meg a Földön. Arról még nem volt statisztika, hogy egyetlen perc alatt* ebben az országban, amely nemcsak a hárommillió koldus, de a sok millió „néma” ember — helyesebben: némaságra ítélt ember — országa is volt, hányán mondják el. írják meg véleményüket az illetékeseknek az illetékesekről, az üzem. egy kisebb közösség dolgáról, A nyugati sajtóorgánumok kedvenc csemegéje volt, és még az ma is. hogy• a szocialista országokban — így hazánkban is —, elnyomják a vélemények szabadságát, hogy az emberek félnek, hogy az emberek nem mernek beszélni. Szabadság? Kiknek? A népnek, a dolgozó népnek, a szocializmushoz, a béke ügyéhez hü embereknek soha nem volt olyan szabadsága a véleménynyilvánítás terén is. mint van most, a népi demokrácia keretein belül. Egyszerű emberek üzemekben, vagy a termelőszövetkezetekben, hivatalokban, vagy az élet bármely területén nyugodtan, mindenféle kertelés nélkül mondhatják el, s mondják is el, mindazt, ami a szívüket nyomja. Az emberekben él, kipusztíthatatlanul ott él a közlési vágy. El akarják mondani gondolataikat, terveiket, képet akarnak adni elképzeléseikről. részt kérnek — és joggal — az ország sorsának, saját életüknek irányításából. S ezt a jogos „részt” megkapják! A tanácsülések, üzemi értekezletek jegyzőkönyvei, az újságok hasábjai, a rádió igazolják, hogy nemcsak véleményük van a magyar dolgozóknak, de van fórum, ahol véleményüket elmondhatják, kifejthetik, ahol vitatkozhatnak más véleményekkel, elképzelésekkel. S hogy ezek a viták, ezek a megnyilatkozások nem valamiféle „ál-demokráciát” jelentenek, ahol megengedik ugyan, hogy szóljanak, de a szavaknak nincs hatásuk — nos, erre ismét ezernyi példát lehetne hozni. Egy üzemben megjavul az anyagellátás, járda és kultúrház épül egy közséaben, leváltanak egy vezetőt, átszervezik a munkát, felépül a fóti Gyermekváros, új gyártmányok termelésére tér át valamelyik üzem és új mezőgazdasági termelvények kerülnek piacra egy községből: mindezek azt igazolják, hogy a véleményeknek nemcsak fóruma, de meghatározó ereje is van. Felszabadult népünk hatalmas aktivitással, az évszázadokon keresztül elnyomott, s most kibontakozható energiával látott a szociálisra haza felépítéséhez. A párt megjelölte a célokat lépésről-lépésre — ha nem is mindenkor hibátlanul és könnyen — hagyott maga mögött, oldott meg vilá,graszóló feladatokat, változtatta meg az egész ország belső és külső arculatát. De a célok helyes kijelölése, énnek az aktivitásnak helyes felhasználása elképzelhetetlen lett volna, s az lenne ezután is. magának a dolgozó népnek megkérdezése, véleményének kikérése nélkül. A szocialista társadalmi rend jellegéből fakad a véleménynyilvánítás szabadsága! Ha az emberek tudják, hogy szavukra számítanak, hogy szólhatnak és meghall- gattatnak. akkor magukénak érzik mindazt, amiért szóltak, amiért dolgoztak: a szocialista hazát, a szocializmus ügyét. w „Szól a szája szólítatlan” mindenkinek, aki együttérez nagy ügyünkkel, mert mindinkább szólítani sem kell már, mert ki hallgathat, ha saját dolgáról, népéről hazájáról, a békéről van szó, és adnak, várnak senílő véleményére... (gyurkó) egy évet és még nem lehet tudni, hogy Huszár Tiborék lelkiismeretlensége milyen kihatással lesz életére. A második tanulság talán az lehetne, hogy a tanulók nevelésében a pedagógusok fokozott segítségét kell igényelni és elfogadni. Ha annak idején Kiss Erzsébet problémáját is megbeszélték volna az MTH tanáraival, talán nem juthatott volna idáig a dolog. Úgyszintén helytelen az, hogy a szerződés felbontás esetében sem kérik ki a pedagógusok véleményét. Ezek lennének a tanulságok, de ebből a szerencsétlen kislánynak nem sok . haszna van. Mi lesz hát vele. A ktsz — mint az elnök mpndta — csak a KISZÖV utasítására veszi vissza, de akkor sem valami szép perspektívával. Ez sem okos álláspont, de így van. Nem tudom, hogy a KISZÖV utasítaná-e a szövetkezetei, de ha meg is tenné. Huszár Tibor nem éppen önkritikus kijelentései után nem lenne benne sok köszönet. Viszont nemcsak Gyöngyösön lehet tanulni és ebben segíthetne ' a KISZÖV, vagy esetleg valamelyik magánkisiparos. NEM TUDOM ki tudná, vagy ki akarja helyrehozni a gyöngyösi ktsz által elkövetett hibát, de aki átérzi, hogy egy szegény fiatal lány jövőjéről van szól az segítsen. HERBST FERENC FILM: érdekházasság A film a régi paraszti problémát, a földéhséget veti fel. Mit ér a vagyon szerelem nélkül? A gazdag hozomány szédíti meg Enot, a fiatal gazdát, s ezért hagyja el szép, de szegény menyasszonyát. Az ő történetét mondja el az Érdekházasság című bolgár filmdráma, melyet a füzesabonyi mozi mutat be április 1-3-ig. MUNKÁSOTTHON MOZI, EGEK Kedden nincs előadás. EGRI VÖRÖS CSILLAG 420-as urak EGRI BiyÜDY Gerolstein! kaland EGRI SZABADSÁG Nincs előadás EGRI BEKE Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN Cimborák GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nincs irgalom HATVANI VÖRÖS CSILLAG Elveszett nyom HATVANI KOSSUTH Elveszett melódiák FÜZESABONY Érdekházasság PETERVASAKA A két Lotti HEVES Nincs előadás műsorát égerben és*c
