Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)

1958-04-26 / 80. szám

4 népújság 1958. április 26. szómba OSVÄTH GABOR dr.: Betegellátásunk néhány időszerű kérdése II. rész. A számok itt is nagyon be­szédesek. 1951-ben a kórház vagyona (ingatlanok, berende­zések, felszerelések, textiliák, járművek, anyagok stb.) 20 millió forint volt, 1957. év vé­gén 46 és fél millió forint. — 1951-ben a kórház fenntartá­sára 8 millió forintot, 1957-ben több mint 18 millió fofintot költöttünk. Az államosítás óta a kórházi szakorvosok száma 15-tel, a szakképzett ápolónők száma 80-nal növekedett, 1952- ben 13 300 beteget ápoltunk, 1957-ben közel 18 000-et. Hasonló, a kapitalista viszo­nyok közt elképzelhetetlen fejlődést mutat a kórház ren­delőintézete is. Az államosí­táskor csak néhány alapszak­mában folyt a régi OTI-ban rendelés, napi néhány órában. Napjainkban a kórházhoz kapcsolt rendelőintézet a kor­szerű járóbeteg-ellátáshoz szükséges minden modern vizsgálóeszközzel fel van sze­relve, az orvostudomány min­den ágában magas színvonalú szakellátást biztosít a napi 154 szakorvosi munkaórában. Az elmúlt esztendőben a ren­delőintézetben a gyógykezelési esetek száma megközelítette a 350 000-et. Ez a szám kifejezi azonban azt is, hogy rendelő- intézetünk nagyon zsúfolt, túl­terhelt. Az egy betegre jutó átlagos vizsgálati idő a külön­böző szakmákban 5 és 10 perc között mozog, sőt a röntgen és a laboratóriumi szakrendelé­sen 5 perc alatt van. Fejlődésünk belső ellentmondásai A kapitalista társadalom is létrehozta az egészségügyi el­látást, illetően a maga ellent­mondásait, amelyekből a leg­lényegesebb az, hogy bár az orvos tevékenységének célja és értelme a gyógyítás, az egészség megőrzése, de egyéni anyagi érdeke az, hogy minél több betege legyen. Ez termé­szetszerűen abból következik, hogy a kapitalista viszonyok között az orvos és a beteg üz­leti kapcsolatban állanak, az orvos tudását és munkáját árulja és közvetlenül a beteg­nek „adja el”. Nyilvánvaló, hogy a szocializmust építő tár­sadalomban a szocialista egészségügyben egészen más jellegű ellentmondások jelent­keztek. Milyen ellentmondásokat ta­pasztaltunk a mi egészségügyi ellátásunkban? A területi elv és az orvos szabadválasztásá­nak elve közt levő ellentmon­dás a beteg bizalmatlanságá­nak forrása. Amikor először megy a beteg orvoshoz, akit nem ismer, munkájáról nincs tapasztalata, szükségszerűen bizonyos fokú bizalmatlansá­got érez. A betegek egy része, elsősorban a saját megnyugta­tására, ezt az ellentmondást honoráriummal, ajándékozás­sal, „borravalóval” gondolja feloldhatónak. Megvásárolja az orvos jó munkáját. Ez a szemlélet ugyanakkor egyik forrása a törvénytelen magán­praxisnak, mert az ingyenes ellátásra jogosult biztosított anyagi áldozatvállalását okoz­za. Persze, a bizalmat az or­vos elsősorban és kizárólag csak a jó és lelkiismeretes munkával szerezheti meg. Eh­hez három dolog kell az orvo­sok részéről, hivatástudat, szaktudás és politikai öntudat. Mert az állami egészségügyi szolgálat orvosa a beteg bizal­mát nemcsak a saját maga, hanem a szocializmus, a mun­kás-paraszt hatalom betegellá­tási rendszere részére szerzi meg egyúttal. Az orvosi magán­gyakorlat éz az állami feladat közti ellentmondás A lakosság 40 százaléka még nem biztosított, . nem részesül az állami betegellátásban, ugyanakkor az orvosoknak gyakorlatilag 100 százaléka ál­lami alkalmazott. így a „ma- szek-ek” orvosi ellátása is az állami egészségügyi szolgálat amúgy is túlterhelt orvosaira hárul. Ez zökkenőket okoz, az állami , feladatok ellátásának rovására megy. Tovább mé­lyíti ezt az ellentmondást, hogy az orvosok és egészség- ügyi dolgozók bérezése lema­radt az egyéb területeken el­ért reálbér-emelkedésekhez képest, s a törvényes magán­praxis afféle fizetéskiegészí­tésnek számít. Tudott dolog, hogy például egy kórházi fő­orvos havi fizetése 2300—2500 forint között van. Ugyanakkor átlagon felüli szakmai felké­szültség, legalább 10 éves szak­orvosi gyakorlat szükséges ilyen állás elnyeréséhez, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy 35—36 éves korában jut el egy orvos olyan szakmai színvo­nalra, amikor alkalmas kórhá­zi osztály vezetésére. A fiatal, kezdő kórházi orvosnak 1300— 1500 forint, a körzeti orvos­nak 2000 forint körül van a havi fizetése A kétéves ápoló­nőképző iskolát végzett, nagy­részt ma már érettségizett ápolónők fizetése 900—1100 fo­rint között mozog. Az állami egészségügy-ellátás kapacitása és a lakosság fokozódó igénye és igényessége közti ellentmondás A művelődés, az egészség- ügyi kultúra társadalmi rend­szerünkre jellemző nagyará­nyú fejlődése következtében az emberek gyakran és beteg­ségüknek már a kezdetén fel­keresik az orvost. Ilyen érte­lemben tehát több a beteg. Ez helyes és örvendetes dolog. — Ugyanakkor a betegek jogosan és okkal elvárják, hogy kultu­rált körülmények között, az emberről való fokozott gon­doskodás elvének megfelelően történjék gyógyításuk. Más­részt az orvostudomány fejlő­dése révén ma már sok időt (sokszor a betegnek felesle­gesnek tűnő járkálást és kül­Az egri Kisipari Szövetke­zet kultúrcsoportjának 26 tagja. — javarészt idősebb dolgozók, — néhány hónap óta csaknem minden este összejönnek a városi tanács kultúrtermében, hogy beta­nulják és előadják Kodolá- nyi János: Földindulás című színdarabját. A darab betanulását nehe­zíti az, hogy szegedi tájszó­lással van írva, ami igen sok próbát igényel ahhoz, hogy hűen adják vissza a darab mondanivalóját. A színdara­bot Forgács Kálmán, az egri Gárdonyi Géza Színház mű­vésze rendezi. Az utolsó próbákra mi is ellátogattunk, s megkértük Kiss Bélát, a darab főszerep­lőjét, hogy nyilatkozzon az előkészületekről. — A szerepekkel nagyon meg vagyok elégedve, s nem félek attól, hegy nem lesz si­kerünk. A baj inkább ott van, hogy nem lesz lehe­tőségünk a többszöri bemu­tatásra Egerben. A két kul- t úrházból a (városi és a szak- szervezeti) mozihelyiség lett, s ha szünnap van, csaknem munkásotthon mozi, egek Április 26-án, szombaton: Előadás nincsen. EGRI VÖRÖS CSILLAG Patkányfogó EGRI BRÖDY Nem volt hiába EGRI BEKE Ök voltak az elsők EGRI SZABADSÁG Vágyakozás (16 éven felülieknek) GYÖNGYÖSI PUSKIN Hajsza dözgetést) jelentő, bonyolult szakorvosi vizsgálatokra van lehetőség és szükség, mind a járó-, mind a fekvőbeteg-ellá­tást illetően. Ezért zsúfoltak kórházaink és rendelőintéze­teink. A kórházak és rendelő- intézetek túlterhelése és zsú­foltsága a betegek egy részét átsodorja a magánpraxis vo­nalára, etikai vétségek elkö­vetésére ad lehetőséget. Mi a teendő? Nyilvánvaló, hogy betegellá­tásunk időszerű kérdéseit a fentebb vázolt ellentmondások fokozatos és céltudatos felol­dásával oldhatjuk csak meg, úgy, hogy egészségügyi ellátá­sunkban is egyre jobban érvé­nyesüljön a proletár osztály­jelleg, azaz a munkásosztály, a biztosított betegek érdekeit fokozottan és következetesen biztosítanunk kell az egész­ségügyi ellátás minden ágá­ban. Meg kell tehát teremte­nünk ezen célkitűzés objektív feltételeit: 1. a kórház, a ren­delőintézet és a körzeti orvosi hálózat bővítését, 2. az orvosi­etikai vétségek felszámolását. Mit teltünk? A Megyei Kórház nagyará­nyú bővítéséhez, ágy- és lét­számfejlesztéshez az ellenfor­radalom előtt már hozzákezd­ünk, azonban 1956. októberé­nek „vívmánya”, a 22 milliár­dos nemzeti kár szükségsze­rűen kihatott az egészségügyi beruházásokra is. Építkezé­seink ütemét lassítanunk kel­lett, népgazdaságunk áldozat- vállalásából így is 1960-ra több mint 100 ággyal bővül a kórház. Korszerű, minden igényt kielégítő elhelyezéshez jut a szülészet, a nőgyógyá­szati osztály, fejlesztjük a bal­eseti-sebészeti és belosztály ágyszámát, a daganatos beteg­ségek gyógyítására új osztályt alakítunk ki, rádióaktív izotó­pokkal felszerelve, tovább korszerűsítjük műszer- és vizs­gálóeszköz állományunkat • (Folytatjuk.) minden esetben táncmulatsá­got rendeznek 26-án este ugyan előadjuk a színdara­bot, de mindez kevés ahhoz, hogy legalább a kiadásain­kat fedezhessük az előadás bevételeiből. A díszletek és a jelmezek ez'dáig már több mint 12 000 forintba kerül­tek amit szeretnénk az elő­adások bevételével törlesz­teni. Erre azt hiszem, csak úgy lesz mód, ha kimegyünk vidékre, és az ott befolyt összegekből pótoljuk a kia­dásokat, — fejezte be nyi­latkozatát Kiss elvtárs. Ez bizony elkedvetleníti a kultúrcsoport tagjait. Helyes lenne, ha a városi művelő­dési osztály megvizsgálná ezt a panaszt és keresne megol­dást arra, hogy ha valami­lyen szerv kultúrcsoportja betanul egy színdarabot, ak­kor lehetősége is legyen ar­ra. hogy Egerben nemcsak egy, hanem több esetben is előadhassák azt. Reméljük röv'desen megol­dást nyer a KTSZ kultúrcso­portjának a gondja. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Kicsik és nagyok HATVANI VÖRÖS CSILLAG Az éjszaka szépei HATVANI KOSSUTH A 101-es sas FÜZESABONY Ganga petervasara Elbeszélés az első szerelemről HEVES Makrancos feleség Egerben este fél 8 órakor: IDA REGENYE (Szelvénybérlet) Derékba tört igyekezet (Terenyei) Április 26, szombat: 1878-ban született Miklós Jenő költő. 1863-ban született Arno Holz német író. NÉVNAP Ne feledjük: vasárnap ZITA, ARISZTID — A DETKI SZABADSÁG Termelőszövetkezet vezet a szerződéses növénytermelés­ben eddig, a gyöngyösi járás­ban. Területük 66 százaléká­ra kötöttek szerződést, mely­nek bevétele eléri az egymil­lió forintot. — VASÁRNAP tartják a kultúrotthon avatását Bükk- szentmártonban. Az avatá- ünnepség után díszebéd lesz, s este 7 órai kezdettel bált rendeznek. — SZOMBATON délután 5 és este 7 órai kezdettel az egri Szakszervezeti Székház nagytermében a KISZÖV színjátszó csoportja bemutat­ja a Földindulás című szín­művet. — MÁJUS 1-RE a hevesi tömegszervezetek kínai ven­dégeket hívtak meg. — ANDORNAKTAGY AN községfejlesztési tervből 15 000 forintos beruházással a Sza­badság utat kikövezik. .4 község lakosai 10,000 Ft értékű munkával járulnak hozzá 0.2 út mielőbbi elkészítéséhez. — A KÁLI LEGELTETÉSI Bizottság május 1-re a legelő területén új kutakat furat, s a meglevő kutaknál a beton­vályúk helyett vasvályúkat állítanak fel. — A HAZAFIAS Népfrortt gyöngyösi járási bizottsága ma tartja kibővített ülését, ahol megvitatják a népfront első negyedévi munkáját, ugyan­akkor a tapasztalatok fel- használásával megszabják a következő tennivalókat, Az ülésen Kocsis Lajos, a járási népfront elnöke tart beszá­molót. — „KOREA a hajnalpír or­szága” címmel, koreai élmé­nyeiről beszél dr. Halmy Ká­roly főorvos (Bp.) vetítettké­pes diá-k bemutatásával ma este 7 órakor Egerben a Fő­iskola zenetermében. Belépő­díj 3 forint. — SZOMBATON délután 5 órakor, Egerben, a Szak- szervezeti Székház olvasóter­mében József Attila szavaló­verseny lesz, üzemek, hiva­talok és iskolák részvételé­vel. fl „dohánymentes“ cigaretta Az amerikai Jean U. Koree olyan „dohánymentes” ciga­rettát állított elő, amelynek jóízű füstjében sem nikotin, sem pedig kátrányi anyagok nincsenek. Az újfajta cigaret­tákat nádcukor melasszal töl­tötték meg. FILM: A 101 -es sas Román film A film egy kémtörténet, s ugyanakkor egy szerelmi háromszög tör­ténetét és prob­lémáit viszi a néző elé. A filmet a hatvani Kossuth Film­színház játssza április 27-ig. Hajsza Színes szovjet film Az intervenció éveiben történt, utasokkal zsúfolt 1 relvény haladt a város felé, még a vonat teteji utaztak. Ott talált magának helyet Kátya is, aki melle. magát állatorvosnak bemutatkozó férfi telepedett. A belsejében izgatott, őszhajú öreg tör utat magának, amikor egy keménytekintetű vöröskatona elé ért, kérte, hogy kövesse. A lépcső mellett egy férfi hever, öreg orvos hozzá hívta Zavragint, a vöröskatonát. A dokió elmondta neki, hogy a fehérek lázadást tervez" . városban, vissza akarják foglalni. A filmet a gyöngyösi Puskin mozi mutatja be hó 28-ig. > Hallotta-e már? ... hogy az emberi hang elő­idézésére negyvennégy kü­lönböző izom összeműködése szükséges? ... hogy van egy békafajta, amelynek a hangja megtévesz­tésig hasonlít a kutyaugatás­hoz? ...hogy Brit-India határain belül 132 különböző nyelvet beszélnek? ... hogy a daktiloszkópia egy­általán nem új találmány? Timur Lenk tatár khán már 700 évvel ezelőtt minden fon­tosabb okmányt olyképpen hi­telesített, hogy tenyerét egy ad hoc leölt rabszolga véré­be mártva, a szöveg alá nyom­ta. A török szultánok évszá­zadokon keresztül szintén te­nyérlenyomatukkal hitelesítet­ték diplomáciai szerződései­ket — nem ugyan embervérbe, hanem tintába mártva. ... hogy a középkorban egyetlen európai város lakos­ságának létszáma sem halad­ta túl a 40,000-et. Idwjárásjelcntc Az éjszakai lehűlés mérsék Várható időjárás szombatoi tsg: Ma kevés felhő eső n< holnap nyugat felől felhős helyenként záporeső, zh .• Mérsékelt délkeleti, holnap nyugatira forduló szél. A • szakai lehűlés mérséklődi nappali hőmérséklet alig 7 zik. •) Várható legalacsonyabb . r séklet ma éjjel: Nyugaton ' keleten 2—5 fok közöft, L ' ként még talaj menti fag.y. < magasabb nappali hőrrtf r - szombaton: a nyugati megy 13—16, máshol 16—19 fok V (MTI) - t B Lottó 17. heti nyeröszáit ’i \ 19, 36, 43, 51, 8 Pénteken délelőtt a kect méti városi moziban tartó1 ■ meg a lottó számsorsjáté' ; hetének nyereménysorsol. Beérkezett 3 514 531 szelv Egy-egy nyerőosztályban , rülbelül 1 314 000 forint rül felosztásra. A május első hetében rákerülő tárgynyereménj soláson a 16. heti szelvé; vesznek részt. (MTI) Jó munka után megérdemelt nyereségrészeset! A 3. számú Kőbánya Vál­lalat recski üzemében is ki­osztották a múlt év nyeresé­gét. Az ellenséges propagan­da igyekezett kétséget tá­masztani aziránt, hogy a ren­deletben szabályozott nyere­ségrészesedés valaha kifize­tésre kerül. Ezt a hiedelmet erősítette az a tény, hogy a mérlegfelülvizsgálatok nagyon elhúzódtak. Arról azonban hallgatott a hírverés, hogy a felülvizsgálat éppen azért késett, mert egyes vállalatok igyekeztek könyvelésüket úgy irányítani, hogy a tényleges­nél nagyobb eredményt tud­janak kimutatni. A sok ellenséges hír elle­nére a nyereségvisszatérítést megkapták a recski kőbányá­szok. Megérdemelték, mert a tervüket 115.2 százalékra tel­jesítették 97.7 százalékos lét­szám és 104.9 százalékos bér­felhasználással és ezzel nem­csak, hogy elérték az ellen- forradalom előtti szintet, ha­nem túlszárnyalták minden vonalon, még a termelékeny­ségben is. Egy havi összeg mellé még egy „kis” ráadást is kaptak azok a dolgozók, akik 5, vagy ennél több éve dolgoznak a vállalatnál. Hűségük jutalma 820 forint volt. A szakma leg­jobb dolgozóit is külön dí­jazták. Volt azonban olyan dolgo­zó, akinél a felvilágosító munka nem járt eredménnyel. Voltak olyanok, akik igazo­latlanul maradtak távol az üzemtől. Az italozásokból ere­dő hiányzásokkal elvesztették az ebédpénzt, csökkent a fi­zetett szabadságuk és keve­sebb nyereségrészesedést kap­tak. A becsülettel helytálló dol­gozóknak többezer forint ré­szesedés jutott, mint pé:, Balázs Ferenc kővágó forintot, Zezeczky Pál gó 2670 forintot, Gál bunkózó 2670 és Gál k. vagonrakó, aki 2510 fc° vitt haza a borítékban. ■ A jó munkához a feite ebben az évben is biztc vannak, sőt az üzem mi erő hiánnyal küzd. A i nya mindent elkövet, ho£ üzem létszámát 100 fővel, porítsa. A várható létí növekedés miatt az üze lakást építtet, hogy a vidékről jövő dolgo/ókn , kást is tudjon biztosít? • közelebb lakó dolgozók ponként autóval szállíU munkahelyre és haza. , a szükséges létszám f , dik, az üzem régi ó . megfeszített erővel riolg , hogy a terv csökkent számmal is teljesítve lt Deák Fa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom