Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)

1958-04-26 / 80. szám

to' ah\ ver Vál. épít riu köz mu í sze zés . be; : erő az tán rú; g y ná he \ bet \ kel : nisz t Fllá ' .ál ból ■}., H-i' és foly j OSZt rání-d. lens' : fel ; mu v és®1 nye j rés f ke jj örö f mef' > ala’ ■ .na főni tosl és mu idői anj vén nag. csőit váll..- ye! met mai nap kia’ lat S . idó két tor. élm dob nye tek colt C.es E a< Tf ' I i’.-C, •= : if Jer >P tet de: 70 év 1 &?* be anv r<si* nyö llet ’ .öt A ' :a "V g­2er. .uet; nu’ v ^U>‘. dőliJ ti ÖV: rió szó > jest t Igaz hogy ségr fizol* falat. ■ la tls” rnagv , vese kap uf e cc.r 8 ­B fSldmümsz<iv%tkezeti kereskedelem a mezőgazdaságért Március hónapban lezajlott küldött (köz) gyűléseken ta­pasztalható volt. hogy a gyöngyösi járás dolgozó parasztjai fölrtmnvesszövetkezeti tagok ragaszkodnak a szövetkezeti mozgalomhoz A földművesszövetkezeti tagságot túlnyomó többségben dolgozó parasztok alkotják. Ezért a közgyűlése­ken. eevéb számos felvetett prob'émák mellett, élénk vita alakult ki a földművesszövetkezeti kereskedelem körül Tud­valevő, hngv a gyöngyösi iárás meaöqazdasági jellegű és így a kereskedelmi tevékenysége, többek között, mezőgazdasági cikkek és szeráruk beszerzése és árusítása felé irányul. Nézzük meg tehát hogy hogyan segítik a gyöngyösi járás földmű vesszövetkezetel a mezőgazdasági termelést? A szántóföldeken a szőlőtőkék között még hó volt és a későn beköszöntő tavasz ellenére is. a szervezés már megindult. Bolthálózatunkban megjelentek a tavaszi nemesített vető­magvak A múlt hónap folvamán a zöldségtermelők részére meleeásryi ablakokat biztosítottunk a palántanevelés elősegí­tése érdek»hen Tok>nt»tte1 arra. hotrv egységeink megfelelő n.ő'-'ií' n és egvéb növénwédőszerekke! vannak felszerelve, eddig akadály nem mutatkozott a szükségletek beszerzésé­ben. A háziasszonyok a konyhakerti zö'dségtermes"t"shez szük­séges tgcairo.! magvakat is megtalálhatták üzleteinkben. Réz- gá'iehói ■ -zíikségletnek megfelelő mennyiséget tudunk a ter­melők rendelkezésére bocsátani. Jó termést csak jól megmun­kált földből várhatunk, ezért a jó munkához jó gép és jó szerszám szükséges. A földmfivesszövetkezeti boltok időben biztosították a különféle szerszámokat, de amelvik gépből és szerszámból hiány mutatkozna, a termelők kérésére a bolt­kezelők azonnal megrendelik. A MÉSZÖV Igazgatóságának határozata alapján a járás több földművesszövetkezcténél bővítjük a mezőgazdasági kis­gép-készleteket: vetőgénekkel, fedőekékkel, triőrökkel. sze­lektorokkal, permetezőkkel, amit a földművesszövetkezeti tagok minimális használati díj ellenében igénybevehetnek. Annak ellenére, hogy kereskedelmünk igyekszik minden segítséget megadni, mégis mutatkoznak érdekes jelenségek a tavaszi aprómagvak vásárlásánál, A tapasztalat szerint a termelők szívesebben vásárolják meg szükségletüket fi pia­con és egyéb helyeken azért, mert esetleg pár forinttal olcsób­ban kapják meg. Figyelmen kívül hagyják azonban azt. hogy kereskedelmünk kizárólag fajtiszta, ólomzárolt, szavatolt vetőmagvakat hoz forgalomba, amellyel a jó terméseredmény elérése biztosabb. A kereskedelem által nyújtott segítségek ellenértékéül szövetkezeti hálózatunk ugyanakkor elvárja a termelőktől, hogy a felesleges mezőgazdasági termékeiket a földművesszövetkezetekben értékesítsék. Mindezekből le­szögezhetjük, hogy a szövetkezeti kereskedelmünk szoros kapcsolatban áll a mezőgazdasági termelőkkel, ugyanakkor maga a földművesszövetkezeti mozgalomnak kellően együtt kell működni a termelőkkel, mert csak így tudjuk népgazda­ságunk jövedelmét növelni. LUKACS LÄSZLÖ, Gyöngyös. Csapatzászlót adományozott a MÉSZÖV az egri I. számú iskola úttörőinek Dobpergés ütemére lépve, emelt fővel, csillogó szemmel vonultak be az egri I. sz. ál­talános iskola vörösnyakken- dős úttörői április 4-én a Vá­rosi Kultúrház dísztermébe. Ez a nap az idén kétszeres ün­nep volt számukra. Drága ha­zánk szabadságának születés­napján zászlót avatott a Len- key János Úttörőcsapat. A zászlót a MÉSZÖV — mint az iskola patronálója ajándékozta az iskolaszövetkezettel is ren­delkező iskola úttörő csapatá­nak. Az ajándék értékét (anyagi értékén túl) mindig az ajándékozó szándéka, célja és a megajándékozott érzel­mei határozzák meg. Nos ak­kor az ünneplő úttörők műso­ra, s az egész megjelent ifjú­ság magatartása elárulta mit jelent számukra az új csapat­zászló. A műsor keretében — amelyet Farkas Sarolta tanár­nő állított össze és tanított be — bemutatták az úttörők, hogy a zászló milyen szerepet töl­tött be népünk életében: min­dig a nemzeti becsület, a ha­zaszeretet, a szabadság jelké­pe volt a zászló, történelmünk valamennyi szakaszában. Meg­hatottság és büszkeség csillo­gott a szemekben, amikor a dicső harcainkról, keserű rab­ságunkról, majd diadalmas felszabadulásunkról szóló ver­sek és dalok elhangzottak. Szárnyalt a dal és a termet betöltve túláradt a falakon : „Lobogj te szent lenini zászló.. A MÉSZÖV részéről Barto- lák Mihály, a MÉSZÖV igaz­gatóságának elnöke adta át a nemzetiszínű csapatzászlót a boldog úttörőknek, amelynek selyme lángol és világít, hir­deti a szabad magyar ifjúság új életét, boldog jövőjét. Az ünnepi beszédet Dancza János rendőrőrnagy elvtárs, az úttörő csapat szervezőtes­tületének tagja mondta, ösz- szefoglalta és hangsúlyozta, hogy az iskola úttörő csapata mély és igazi hűséggel kíván­ja hordozni a MÉSZÖV dolgo­zóinak ajándékát, az új csa­patzászlót, amelyet bátor és tiszta szívvel emel magasra ifjúságunk legyőzhetetlen szo­cialista hazaszeretete. A haza- szeretet, amely eggyé forraszt felnőttet és fiatalt, dolgozót és úttörőt, a szocialista béke­tábor minden igaz hívét. Ez az Ígéret egyben a csa­pat köszöneté is, köszönet a jelképért, amely kifejezi: a haza, a nép minden előtt! LÖRENTE1 ÖDÖNNÉ tanár. Megalakult az abasári takarékszövetkezet Április 12-én tartotta ala­kuló közgyűlését az abasári takarékszövetkezet. Annak el­lenére, hogy beköszöntött a jó idő és a dolgozó parasztok megkezdték a tavaszi mező- gazdasági munkát, igen szép számmal jelentek meg az ala­kuló gyűlésen. A takarékszö­vetkezet 105 taggal alakult, melyből már 95-en be is fizet­ték a lejegyzett részjegyet. Az alakuló közgyűlésen mintegy hetvenen jöttek ösz- sze és hozzászólásaikkal, kér­déseikkel csak emelték a gyű­lés színvonalát. Többek között Szabó József, dolgozó paraszt, arra kérte a tagságot, hogy olyan vezetőséget válasszanak, amely képviseli a takarékszö­vetkezeti tagság és a falu lakos­ságának az érdekeit. Többen felvetették a takarékbetétek titkosságát, valamint a betét elhelyezést és a betétből való felvétel lehetőségét. A Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának 1952. évi 9. sz. tvr. megadja erre is a feleletet. Ki­mondja, a takarékbetétekről, valamint a betétesek jogairól „a takarékbetétek visszafize­téséért az állam szavatol, a ta­karékbetét és a kamat kifize­tésére vonatkozó követelés nem évül el A takarékbetétek titkosak és annak betét-kama­tai mentesek mindennemű adó alól. A takarékbetétekre és a betétesekre vonatkozó adato­kat a legszigorúbb titkosság mellett kezelik. A betétes ne­véről és az általa elhelyezett betét összegéről, a betéttel kapcsolatos egyéb adatokról senkinek felvilágosítást adni nem szabad.” A felvilágosítá­sok után nem is csoda, hogy a tagság lelkesen üdvözölte a ta­karékszövetkezet megalakulá­sát és a jelölőbizottság által beterjesztett vezetőségi tago­kat — mely nagyobb részben dolgozó parasztokból áll — egyhangúlag elfogadta. A takarékszövetkezet veze­tőségébe a belépett dolgozó parasztok legjobbjait választot­ták be: így pl. az igazgatóság elnökének Valiskó Imrét, a felügyelőbizottság elnökének pedig Szabó Józsefet. A gyűlésen részt vett helyi szervek vezetősége minden tá­mogatást megígért a fiatal ta­karékszövetkezetnek. A közsé­gi tanács elnöke többek között '"géretet tett arra, hogy a volt földművesszövetkezeti iroda- helyiséget a takarékszövetke­zet rendelkezésére bocsátja. A takarékszövetkezet meg­alakulása Abasáron is fejlő­dést jelent a falu életében, hi­szen a lakosság azért hívta életre, hogy a pénzbeli megta­karításait összegyűjtse és az átmenetileg jelentkező hitel- szükségleteit kielégítse. Köl­csönöket folyósít, általában termelési célokra, pl. kisgép vásárlásra, egyéb felszerelé­sekre és vetőmagvak vásárlá­sára. Kölcsönt ad még ezen­kívül a termeléssel összefüggő beruházási célokra, mint pl. állatvásárlás, szőlő-gyümölcs- telepítés, esetleg egyéb beru­házási célokra: tatarozás, ki­sebb építkezés, kútfúrás stb. Az alakulásnál igen nagy gondot fordítottak a tagság összetételére. Ezért úgy hatá­roztak, hogy Csóka László pá- losVörösmarti lakost — tekin­tettel arra, hogy korábban bor- űzérkedéssel foglalkozott — ki­zárta soraiból és a befizetett részjegyét visszafizetik. Re­méljük, hogy az alakulú gyű­lésen tapasztalt lelkesedés az év folyamán csak emelkedni fog és a betétgyűjtésnél a tag­ság segítségével, megyei szin­ten kiemelkedik a takarékszö­vetkezetek közül. Akció a kezdő méhészek segítségére Az elmúlt években nagyra nőtt az érdeklődés a méhészet iránt. Ez természetes is, hi­szen a méhészkedés igen szép szórakozás, mellyel a dolgo­zók hasznosan tölthetik el szabad idejüket. Olyan szórako­zás, mely ezenfelül jelentősen hozzájárulhat egy-egy család jövedelméhez. A méhészkedést kezdők szá­ma megyénk területén is az elmúlt években igen nagyra- nőtt. A kezdő méhészek a földművesszövetkezeti rend­szeren belül már eddig is je­lentős segítséget kaptak. Azon­ban a méhészkedés elkezdésé­hez — mint mindenhez — el­sősorban pénzre van szükség. Az állam a méz biztos értéke­sítésének megszervezésével korlátlan fejlődési lehetősége­ket biztosított a méhészkedők számára. Mindazok, akik méhészetet akarnak létesíteni, az Orszá­gos Takarékpénztáron keresz­tül 3 éves lejáratú méhészet­fejlesztési kölcsönt kaphatnak. A kölcsön összege 3000 forint­tól 5000 forintig terjed. Az anyagiak mellett az Országos Méhészeti Szövetkezeti Köz­pont a kölcsönt felvevők ré­szére, kedvező eladási feltéte­lek' mellett, méhcsaládokat is ad. Az eladásra kerülő csalá­dok kitűnő minőségűek, jó tu- lajdonságúak, kinemesített anyákkal rendelkeznek, szé­pen épített, fiatal lépeken van­nak és teljesen egészségesek. Az eladásnál a méhészek egészségügyi bizonyítványt kapnak. A kezdő méhészeket segítő akció növelni fogja a méhész­kedők számát és egyre több dolgozónak teszi lehetővé, hogy ezt a szép és amellett hasznos szórakozást elsajátít­sa. Ezzel az új intézkedéssel méhészetet beállítani akaró dolgozók kapnak nagy segítsé­get. A kölcsön felvételére, vala­mint a kedvezményes méhcsa­lád-vásárlás lebonyolítására részletes felvilágosítást ad a MÉSZÖV Mezőgazdasági Osz­tálya és az Egri Méhészszövet­kezet. SZTRANCSIK ZSIGMOND. ■I mii A „Nagymama“ bemutatójára készülnek Hevesen A hevesi földművesszövet­kezet kultúrcsoportját az el­sők között emlegetik. Meg is érdemlik ezt a helyezést, mi­vel munkájuk nem kampány- szerű, hanem rendszeresen dolgoznak. Esténként hangos a szakszervezeti kultúrotthon a földművesszövetkezeti fiata­loktól. Jelenleg Csíki Gergely: „Nagymama” című háromfel- vonásos, zenés víg játékának bemutatójára készülnek. A szövetkezeti fiatalok mellett ott találhatjuk az idősebbéket is, mint pl. a 65 éves Alföldi Lászlónét, aki kora ellenére is szívesen vesz részt a kul- túrcsoport munkájában. Az előrelátható sikerüket csak még fokozza, hogy a szerepe­ket megfelelő korú dolgozók játsszák. Nem csoda tehát, hogy lelkesen dolgoznak a fia­talok, hiszen az idősebbek jó példát mutatnak nekik. A csoport jó munkáját Bern­jén Dezső és Réz Tiborné igaz­gató-tanítók vezetik, akik a napi munkájuk után szívesen tanítják a földművesszövetke­zeti fiatalokat. Az előadás be­mutatóját május 1-én Kiskö­rén tervezik és utána Pély, Kömlő, Tiszanána és a kör­nyező községekben mutatják be. A befolyt összegből egyna­pos kirándulást terveznek a csoport tagjai részére. Jó szer­vezőmunkát fejtett ki Mikus Kálmán, a földművesszövetke­zeti kultúrfelelős, aki egyéb­ként a népi tánccsoportnak is a vezetőie. A csoport még eb­ben az évben egy másik há- romfelvonásos színdarab be­mutatását tervezi. SZABÓ LAJOS Pályázati felhívás! A Szövetkezetek Országos Szövetségének Oktatási Osz­tálya pályázatot hirdet a magyar szövetkezeti mozgalom tör­ténete egyes kérdéseinek tudományos színvonalon való rész­letes feldolgozására és megírására. A következő témakörök elkészítésére lehet pályázni: 1. Szövetkezetek szerepe a kapitalista Magyarország mezőgazdaságában (kettő—három ív terjedelemben). 2. A Hangya szerepe a gazdasági és politikai életben. (3—4 ív terjedelemben.) 3. Magyar munkás-szövetkezés története. (ÁFOSZ 1919. 2—3 ív terjedelemben.) 4. A lenini szövetkezeti terv megvalósítása Magyar- országon. (A felszabadulás utáni magyar szövetkezeti mozgalom — beleértve a termelőszövetkezeteket és a kisipari termelőszövetkezeteket is — 4—5 ív terjede­lemben.) Az egyes témák megírásánál közgazdasági módon kell elemezni a szövetkezetek helyét és szerepét a társadalmi, gazdasági és politikai életben, hiteles adatokra és dokumen­tumokra kell támaszkodni. Meg kell jelölni a felhaszná­lásra került forrásmunkákat A gondos és alapos munkával elkészített és beküldött pályaműveket az alábbiak szerint díjazzuk: I. díj: A pályamű kiadása és a vele járó szerzői tiszteletdíj, ívenként 1600 Ft. 11. díj: ívenként 800 Ft. A kézirat beküldésének határideje: 1958 július 15. A pályázat jeligés. A szerző nevét és címét, a jeligével ellátott, lezárt borítékban kell közölni. A pályázaton való részvétellel kapcsolatban a SZÖVOSZ Oktatási Osztálya (Budapest, V., Szabadság-tér 14.) bővebb felvilágosítást nyújt. SZÖVOSZ Oktatási Osztálya. * TWÓIiTÁfAi Tisztelt Tagtársaim! Mindenekelőtt, szíves enge- delmükkel, egy idézetet sze­retnék közölni az alábbiak sze­rint: „Alulírott Tóth Lajos, Feldebrő, Fő-út 165. szám alatti lakos, kijelentem, hogy min­den kényszer és befolyásmen­tesen, saját elhatározásomból, tulajdonomat képező 1 db. 16 kalapácsos darálót, villany- motorral (Ganz, 16 lóerős), va­lamint tulajdonomat képező 1 db, MÁV AG-gyártmányú cséplőgépemet (1770) villany- motorral együtt (Ganz, 15 ló­erős, valamint tulajdonomat képező, 1 db vetőmagtisztító­gépemet (Grapper-gyártmány), valamint tulajdonomat képező 1 db, Tátra-gyártmányú sze­mélyautót (4 hengeres), 1 db árpakásahántoló-gépet a fel- debrői földművesszövetkezet javára, örök tulajdonba adom azzal a kikötéssel, hogy engem a földművesszövetkezet daráló és cséplőgép vezetésével bíz­zon meg. Természetesen a mindenkori működési szabá­lyokat magamra nézve kötele­zőnek ismerem el és amennyi­ben rendellenességet követek el, úgy magam a szövetkezet eljárásának alávetem és amennyiben indokolt, a fel­mondásomat elfogadom. Fel­debrő, 1949. április 2-án." Eddig az idézet, tisztelt Tag­társaim, és most nem az 1949-es, hanem az 1957-es és 1958-as levelekből kellene idéz­nem, melyek szerint Tóth La­jos, úgy gondolva, hogy az el­lenforradalom után újra be­következett az az időszak, amely alapot nyújt arra, hogy visszakövetelje azokat a gépe­ket, amelyeket annakidején önszántából adott át a föld­művesszövetkezetnek azért, hogy kulákká ne nyilvánítsák. Mindezeket azért írtam le így, különösebb magyarázat nél­kül, hogy tisztelt Tagtársaim tisztán lássák az ilyen és eh­hez hasonló ügyeket nemcsak egymás között, hanem nyíltan is ítéljék el ítéljék el azokat, akik ismét a mások nyakén való élősködésből kívánnak hasznot húzni. Tóth Lajos meg­nyugtatására pedig közlöm, hogy ehhez hasonló személyi érdekű panaszait, hosszú leve- lezgetéseit és a vizsgálgatáso- kat ezzel tekintse lezártnak. A földmüvesszövetkezet ér­dekeinek védelmében, a tag­sággal egyetértésben, szövetke­zeti üdvözlettel: „Földművesszövetkezet’’ Szerkeszti a MÉSZÖV Szerkeszti Bizottsága: A leveleket kérjük MÉSZÖV Titkárság, Eger, Knézich Károly o, 2. szám alá küldeni Éljen a magyar termelőszövetkezeti parasztság, a szocializmus úttörője a falun!

Next

/
Oldalképek
Tartalom