Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)

1958-03-30 / 58. szám

Í958. március 30. vasárnap N JtS 1' L) J i> A O I 3 *é[£ ~V O ;:Í! Harcban a Heine—Medin-kór ellen A KIS LILIKÉ éppen egy­éves volt, amikor megtanult járni. A szülők, akik rajongá­sig szerették a csöppséget, mindennap végigrohanták az utat hivataluktól az otthonig, hogy minél hamarabb gyö­nyörködhessenek Liliké bájo­san butácska tipegésében. Telt, múlt az idő, Liliké mind biztosabban szedte apró lábacskáit a szobában, s a kis család olyan boldogságban él­te napjait, mint csak a mesék­ben. Ám egy őszeleji napon Lili­kének fájni kezdett a torka, s másnap nem tud ráállni az egyik lábára, s ha felemelik, Ismét összerogy a szőnyegen, mint szárnya-szegett madárka. A szülők kétségbeesése leírha­tatlan volt, rohantak az orvos­hoz a gyermekkel, reszketve várták a vizsgálat eredményét, amely valósággal a porba súj­totta őket. Gyermekbénulás ... Így szedte évtizedeken ke­resztül áldozatait, — főleg a gyermekek köréből — a gyil­kos Heine—Medin-kór. A tu­domány tehetetlenül állt szem­ben ezzel az ismeretlen, félel­metes ellenféllel, az orvosok legfeljebb a kór lefolyásának enyhítésére szorítkozhattak. A négyévenként fellépő járvá­nyos megbetegedések rettegés­ben tartották az egész világot, hiszen nyomukban járt a ha­lál s a sokszor még ennél is ke­gyetlenebb, az örök bénulás. A tudósok azonban nem nyu­godtak bele az ezer és ezer kísérlet eredménytelenségébe, s végül egy dr. Jonas Salk ne­vű amerikai professzor pró­bálkozásait teljes siker koro­názta, megtalálta a Heine— Medin-kór okozóját, s az álta­la felfedezett vaccinával szin­te tökéletes, preventív védett­séget biztosított a szérummal beoltott gyermekek részére. AZ EGYESÜLT ÄLLAMOK után az elmúlt esztendőben Dániában is nagyarányú vé­dőoltásokat eszközöltek gyer­mekek számára, és a sikert mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Dániában 1957-ben majdnem minden bénulásos megbetegedés az idősebbek sorából került ki. 1957-ben Magyarországon is ritkán tapasztalt, erős Heine- Medin járvány-hullám szán­tott végig, úgyannyira, hogy egyes területeket — járvány­gócokat — valósággal el kellett zárni a külvilágtól a tovater­jedés megakadályozására. — Hasztalanul... Már ekkor felvetődött ha­zánkban a védőoltások sürgős alkalmazása. Egyes orvosi kö­rök azonban amellett foglal­tak állást, hogy járvány ide­jén nem hatásos, sőt veszélyes az oltás, és a huza-vona odáig vezetett, hogy az emberek el­vesztették a vaccinába vetett hitüket. A magyar kormány óriási anyagi áldozatok árán nagy- mennyiségű vacclnát szerzett be Kanadából és az USÁ-ból, s még az ősz folyamán elkezd­ték közegészségügyi és jár­ványügyi szerveink - karölt­ve a Vöröskereszttel — a gyer­mekek beoltását. Eleinte gyengén mentek ezek az oltások — éppen a fent em­lített bizalmatlanság miatt, — később azonban látva azt, hogy sehol sincs az oltásnak reak­ciója, mind többen és többen vitték el gyermekeiket az ol­tást végző egészségügyi szer­vekhez. — Megnőtt a bizalom, — mondja Dr. Szabó Gyula, a Közegészségügyi és Járvány­ügyi Állomás egri igazgató-fő­orvosa. — ENNEK KÖSZÖNHETŐ, hogy Heves megyében ezidáig mintegy 80 százalékos sikerrel folynak az oltások. Főleg az iskolásoknál volt alapos a szer­vezés, náluk 100 százalékos oltási sikerről beszélhetünk. Sajnos, a 14—18 éves korosz­tálynál már korántsem ilyen jó a helyzet. Ezek az iskolá­ból részben már kikerült fiata­lok, főleg parasztfiatalok, hú­zódoznak az oltástól, s jófor­mán semmibe sem veszik azt. Hevesen például nyolcszáz 14 —18 éves oltásra jogosultból- csak százan jelentkeztek ol­tásra. Átányban egy 18 éves fiatalasszony azzal válaszolt, amikor megkérdeztem, miért nem oltatja be magát: — Hát én már asszony va­gyok ... Ez a helytelen felfogás sú­lyos tragédiák okozója lehet, hiszen a paralízistől nem men­ti meg az embert az, hogy már idősebb, sem az, hogy „már asszony”. Ez a korosztály a legsúlyo­sabb veszélynek van kitéve egy esetleges járvány idején, — saját szűklátókörűségük miatt. Pedig megyeszerte foly­nak a felvilágosító előadások, a falragaszok ezrei jelennek meg, mozielőadások igyekez­nek meggyőzni a tömegeket a vaccina áldásos hatásáról. Április folyamán mégegyszer módot nyújtanak egészségügyi szerveink ezeknek a fiatalok­nak, hogy pótolhassák az el­maradt oltást. Az addig ren­delkezésre álló kevés idő alatt a KISZ-nek kellene kezébe venni az oltásra való mozgó­sítást! A 10—12 EZER FŐT kitevő fiatalnak és az idősebbeknek is meg kell érteniük, hogy jobban tudunk betegséget meg­előzni, mint gyógyítani! Meg kell érteniük, hogy a kormány nem hiába fizet sok-sokezer dollárt a vaccináért. Meg kell 1 érteniük, hogy a három oltás tökéletes, egész életre szóló vé­dettséget nyújt a legszömyűbb betegségek egyike, a Heine- Medin, más szóval a gyermek bénulás ellen. A kutak köré it. ’ kávát csinálunk, nehogy bele -! essen a gyermek... Április a hagyományos tisz­tasági hónap. A tisztaság is egyik eszköze a járvány elleni küzdelemnek A köztisztaság, a közegészségügy az egész tár­sadalom ügye, túlnő az orvo­sok feladatkörén. A társadal­mon, az emberek tömegein múlik, hogy ez a tisztasági mozgalom állandó jelleget kapjon és akkor biztos, hogy kevesebb lesz a fertőző beteg­ségek száma. — Nem arra gondolunk, hogy most mindenki vegyen söprűt a kezébe és kezdje el a tiszto­gatást a Fő-utcán, mint egy­kor egy nagy paralízis-járvány idején tette a 30-as években Bukarestben a román egész­ségügyi miniszter. MINDEN ÖNTUDATOS em­ber tudja azt: mit és hogyan kell tennie a tisztaságért, a járványok leküzdéséért vívott harcban. SOMODY JÖZSEF Külföldi Brazília Sergio Cancino brazil földművest Buenos Aires kör­nyékén kígyó marta meg. A hüllő min­den jel szerint mér­geskígyók csoport­jába tartozott. A megmart áldozat végső kétségbeesésében az övéből előrántott késsel tőből lemetszette megharapott ujját. Mint utóbb kiderült, kár volt a fáradságért; támadója az ártalmatlan siklók családját képviselte. , „ . Franciaország Nemrég jutott a sajtó tu­domására, Aristoteles Socra­tes Onaxis görög hajótulajdo­nos és kereskedő gavalléros tette. Az új esztendő napján meglepetésként feleségének egy eaész divatházat ajándé­kozott. Az ajándék azelőtt a híres Jean Desses tulajdonát képezte, az élelmes görög kereskedő alkalmi vétel út­ján jutott hozzá Sokrates ’ kései utódja ez­zel a tettével azt akarta bizonyítani, hogy semmivel sem ér kevesebbet, mint sógora. A rokon ugyanis — szintén dúsgazdag üz­letember — feleségének a párizsi Chanateilles- palotát ajándékozta. mo«aifcok Egyesült Államok IUSZ meg- . i • itesek ki- A/M - V> ' o, fiatal v- jL' W iái síit íi ivriVjiL*^ / f\ Egy newyorki autóbuszmeg­állónál ismeretlen tettesek rabolták Anna Cielo, ____ ne wyorki lakost. Mialatt a ígjUS? leány felszállt a kocsiba, óva- =- tos kezek kihúztak a hóna alól egy elegánsan és fino- ' man becsomagolt dobozkát. A tolvaj nyom­talanul eltűnt a tömegben. A károsult felje­lentést tett és közölte, hogy a kis láda a leg­mérgesebb kígyófajta, a csörgőkígyó egy ritka példányát tartalmazta. Kiskorúság Hosszú sajtóhadjárat ered­ménye Mississippi államban az a törvény, mely szabályozza a fiatalok házasságkötésének alsó korhatárát. Ez nőknél 15, férfiaknál 17 év. A közvéle­mény akkor emelte fél első­ízben a hangját, amikor a sanatoblai városház kapuján két különös pár lépett ki. Éppen az anya­könyvvezetőtől jöttek. Elsőnek egy 44 éves férj vezetett karján egy 11 esztendős asz­szonyságot, mig az utánuk következő újdon­sült házaspár korkülönbsége 52 év volt; a férj ezúttal 66, a feleség csupán 14 eszten­dős volt. Hussár Sándor újítáaa Ismeretes, hogy — különö­sen a nagyobb vállalatok és intézmények—nem mindig da­rabos szenet kapnak. Termé­szetesen ebből igen sok kár származik, mert nem tudják teljesen elégetni és nagy szá­zaléka kikerül a szemétbe, vagy töltésnek használják fel. Az ilyen poros szenek gaz­daságosabb felhasználására Huszár Sándor, az egri Vörös Csillag Kollégium fűtője egy rostát szerkesztett. — Február elején kezdtem meg ennek a kis rostának a megszerkesztését, és most már csak kivitelezésre vár. — A rosta lyukjai 2.5 milli­méter átmérőjűek, melyen már csak a tényleges szénpor jut át. A kirostált szén még kovácsszénnek is megfelel. Egy óra alatt 15 mázsa szén­port lehet rostálni rajta, melynek 60—70 százaléka használható szén lesz — tá­jékoztat Huszár Sándor. Nem világraszóló újítás, de a sok-sok szenet, illetve fo­rintot lehet vele megtakarí­tani. Helyes lenne, ha olyan vállalatok és intézmények, ahol nincs központi fűtés és a poros szén tüzelésére van­nak utalva, megtekintenék ezt a kis rostát. Ez nemcsak ne­kik, de népgazdaságunknak is érdeke. Huszár Sándor bárki­nek bemutatja ezt az egy­szerű, de hasznos újítást. (kiss) Vizsgáztak a* fvz ü st kalászos tanfolyam hallgatói Nagy tál yán Nagytályán 20 dolgozó pa­raszt használta fel a téli hó­napokat arra, hogy meghall­gassa az Ezüstkalászos, tanfo­lyam előadásait. A vizsgára az elmúlt napokban került sor, s a hallgatók mindannyian ki­tűnőre és jelesre vizsgáztak azokból a kérdésekből, me­lyeknek egy részét már alkal- — a gyakorlatban is. — (Tóth Jánosné.) KOLACSKOVSZKY LAJOS: II dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság Legfőbb ideje immár, hogy a nyugtalankodni szerető ele­meknek örökre elvétessék a kedve hasonló zenebonák ■ megrendezésétől. Ennélfogva a forradalmi törvényszék tel­jes szigorral lép fel a felbúj- tók ellen. Ez az egyik követ­kezménye a június 22-i ellen- forradalomnak. Másik a mun­kásszázad felállítása. A gottsfalmi törvényszék az összefogdosott főkolomposok közül két parasztot halálra, egyet 10 évi kényszermunkára ítélt, a negyedik háromévi fegyházbüntetést kapott, A ha­lálos ítéleteket felsőbb helyen életfogytiglani fegyházbünte­tésekre változtatták át. A munkásszázad felállítását az egri Munkás-, Katona- és Paraszttanács még május 23-án elhatározta. Feladata se­gítségére lenni a vörösőrség­nek a közrend fenntartása te­kintetében. Most aztán, az el­lenforradalom után két nappal elkezdődött a toborzás. A szá­zad egykettőre felszerelt. _ Pa­rancsnoka előbb Singer József tartalékos főhadnagy, utóbb Ankli József kőműves. Gyön­gyösön július 2-án alakult meg a munkásszázad. A frontkatonaság soraiban mutatkozó hézagok kitöltése végett a Forradalmi Kormány­zótanács még június 10—20 közt elrendelte az általános sorozást. A sorozást július IX. folytatás. 16-án és 17-én megismételték. A megyei sorozóbizottság el­nöke Hevesy Gusztáv, várme­gyei II. főjegyző, a politikai megbízott Lájer Dezső. Az előállított 3000 hadköte­les közül 1570 egyén vált be katonának. Hevesen hárman a nők közül is soroztatni ki-, vánták magukat, felajánlkozá­sukat egyelőre nem vették igénybe. XI. Még a Károlyi-korszakban az ország majd minden részé­ben megalakult a Nevelőmun­kások (tanárok, tanítók, óvó­nők) Kamarája. Gyöngyösön december 14-én, Egerben 15-én alakult meg. A Nevelőmunkások Orszá­gos Szövetsége azonban in­kább a reakciót, semmint a haladást szolgálja. Emiatt többen távoltartották magukat a Szövetségtől. Utóbbiak in­kább a szociáldemokrácia felé orientálódtak. Heves megyé­ben dr. Kalovits Alajos, tan- felügyelőségi tollnok képvi­selte leghatározottabban a szo­cialista irányzatot, ezért a helybeli Munkás-, Katona- és Paraszttanács a diktatúra ki­kiáltása után Kalovitsot bízta meg egyrészt a pedagógusok megszervezésével, másrészt a tanfelügyelői jogkör ellátásá­val. Dr. Kalovits azonban gyen­gének bizonyult a vállalt fel­adatok elvégzésére. A reakciót nem tudta felszámolni az is­kolákban, a tanítás menete a régi maradt. Mindössze Jonák Frigyes gyöngyösi középiskolai tanár próbálkozott új Szellem­ben tanítani. A középiskolai növendékek Egerben is, Gyöngyösön is — kevéssel a diktatúra kikiáltá­sa után — külön diáktanácsot szerveztek. A Szocialista Diá­kok Országos Szövetségének egri fiókja Wallandt Ernőt vá­lasztotta meg elnökének. Gyön­gyösön dr. Waldner Fülöp tö­mörítetté a fiatalokat. Érde­kes vívmánya a diákszervez­kedésnek, hogy az osztálybi­zalmiak részt vehettek a ta­nári értekezleteken Gyöngyösön a VII. osztály növendékei még április havá­ban ,Ady-ünnepélyt rendeztek, ezen Móricz Zsigmond író be­szélt, Beregi Oszkár színmű­vész szavalt. Május 5-én a diákok Marx emlékének hó­doltak. A tanév bezárása után az Oktatásügyi Népbiztosság el­érkezettnek látta az időt ren­det teremteni az iskolában. A tanítókat külön átképző-tanfo­lyamokon való megjelenésre szorította. Gyöngyösön július 8-án, Egerben július 10-én kez­dődött a háromhetes tanfo­lyam. Előadók Egerben: Ju- vanc Iraeneus és Berzeviczi Gizella. Tananyag: Marx é* Engels tanítása. Ezektől a tanfolyamoktól függetlenül — ugyancsak jú­liusban külön tanfolyamok in. dúltak agitátorok képzése cél­jából. A szervezés munkáját egy érdekes expap, dr. György János végezte. Dr. György még a világháború előtt önként lett fizikai munkás, mert rá­jött, hogy a papok Krisztus tanítását a századok folyamán meghamisították, Krisztusból istent csináltak, holott ember volt. Egerben hetenként két estét foglalt le az agitátorkép­zés. Előadók: Lájer Dezső, Fischer Manó, Kolacskovszky Lajos, dr. Bertalan József pro­fesszor. XII. Stromfeld tavaszi offenzivá- ja nagy zavart keltett a győz­tes hatalmaknál. Mi lesz, ha Csehország összeroppan? Mi lesz, ha a magyar vörös csapa­tok, eljutván a Gránicig, kezet fognak a szovjetekkel? Cle- menceau tehát késznek nyi­latkozott kiparancsolni a ro­mánokat a Tiszántúlról, ha viszont a vörösök visszaaad- ják az elfoglalt területeket és visszavonultak a demarkációs vonalra. A Forradalmi kormányzó- tanács is, a kongresszus is kapva-kapott az ajánlaton, csak Szamuelly és Stromfeld ellenezték a megegyezést. Stromfeld tudta tapasztalás­ból, hogy a forradalmi sereg addig erős, amíg támad; ha hátrál, elkerülhetetlen az el- kedvetlenedés, a fegyelem meglazul. A következmények Strom­feldnek adtak igazat. Clemen- ceau pedig megmásította adott szavát, s a Tiszántúlt nem ürítette ki. A Forradalmi Kormányzó- tanács erre fel új offenzíva elindítására határozta el ma­gát a Tiszánál. A támadó vö­rös sereg elég tekintélyes. Százhatvanhat gyalogsági zászlóalj, 14 géppuskás szá­zad, 11 lovaskülönítmény vár­ta a jelt az indulásra, velük együtt kilenc repülőszázad és három páncélos vonat. Szol­noknál a mieink 210, Tisza­fürednél 70 ágyút összponto­sítottak. Az árkászok, a hidá­szok elégséges hadianyaggal rendelkeztek. A román hadvezetőség ez­zel az erővel nem egészen hat hadosztály katonát tudott csak szembeállítani. Ily erő­viszonyok mellett majdnem biztosnak látszott a győzelem. Csakhogy a hadműveleteket már nem Stromfeld irányítot­ta (aki közben leköszönt, s elvonult a magányba, Sió­fokra), hanem az áruló Julier. Július 20-án indult meg az offenzíva és az ellenség jú­lius 18-án már tudta, mi készül? A 3., 5., 6., 7, hadosztályok­ból alakított főerő július 20- án éjjel kezdte a támadást Szolnok felől. Az északi szárny bátran tört előre Kis­újszállás—Karcag, a déli szárny Túrkeve—Mezőtúr irá­nyában. Odébb Csongrádnál és Tiszafürednél az átkelés vontatott. A csongrádi csa­patokat megbízhatatlan egyén, Politovszky ezredes vezényel­te. Ahogy a vörösök Tisza- derzszsel szemben is átkel­tek a folyón (július 22-én), Tiszafüredet a románok rög­tön kiürítették. Dr. Fülöp fő­szolgabíró velük együtt távo­zott. Előbb az Egyekhez tar­tozó Félhalom-pusztán vonta meg magát, majd Balmazúj­városba költözött. Tiszafüredet a nemzetközi ezred szállta meg. Ez Losonc alól jött a Tiszához. Régebbi parancsnoka Kaufmann, az új Tormássy. Az ezred lét­száma körülbelül 800—900 fő, ezek közül 80 százalék volt orosz hadifogoly, a többi oszt­rák és német nemzetiségű, a magyarokat 80—100 ember képviselte. Közben a vörös főerő már Fegyvernekig küzdötte előre magát, de mert a szárnyak messze mögötte kullogtak, az offenzíva már július 24-én elakadt. A románok persze tüstént ellentámadásba len­dültek. A vörösök kedvezően indult offenzívája ettől fogva hátrálássá, majd vad futássá fajult A nemzetközi ezred a Tisza túlpartján hasztalan próbálta feltartóztatni a románokat, a fegyverek a legkritikusabb pillanatokban csütörtököt mondtak. A poroszlói direk­tórium Gödöllőn is eljárt kül­döttségének jelentéséből ki­tűnik, hogy egész heveder géppuskatöltény földdel, fű­rés zporral volt megtöltve. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom