Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)

1958-03-30 / 58. szám

NÉPÚJSÁG 1958. március 30. vasárnap Magasabb szintű, gondosabb vezetést üzemeinkben — tanácskoztak a megye Ipari vezetői — Lapunk tegnapi számában közöltük a megyei ipari veze­tők tanácskozásán elhangzott beszámolót, s ezúttal a vitá­ból adunk közre néhány rész­letet. Ursitz József a Mátravi- déki Tröszt főmérnöke: Jövőre is megtartjuk a .vörös vándorzászlót Ursitz elvtárs hozzászólásá­ban arról beszélt, hogy a ván­dorzászló elnyerését a kommu­nista és a becsületes párton- kívüli bányászoknak köszön­hetik, s elhatározták, hogy jö­vőre is megtartják a SZOT és a Minisztertanács vándorzász­laját. Ez évi tervükben 28 szá­zalékos emelkedést írtak elő a múlt évihez képest, az önkölt­séget 14.50 Ft-al kell csökken- teniök tonnánként, mégis bíz­nak a terv teljesítésében, mert a bánya vezetősége maga mö­gött érzi a bányászok nagy többségét a feladatok végre­hajtásában. Bátran alkalmazzák a gépe­ket, s előreláthatólag a pajzs­fejtéssel 2.5 millió forintot tudnak megtakarítani évente. A fiatalok támogatására is számíthat a bánya vezetősé­ge, mert vasárnaponként le­járnak a bányát tisztítani, s ezáltal máris 17 százalékkal csökkent a balesetek száma a tavalyihoz képest. Csepelyi Károly a Mátra- vidéki Fémművek párttit­kára: Takarékoskodni az import anyagokkal Üzemünkben a termelt áruk nagyrészét import anyagok­ból állítjuk elő. Az import anyag tudvalevőleg nehéz fo­rintokba kerül a népgazda­ságnak, s mégis előfordulha­tott, hogy 84 tonna anyaggal nem tudnak elszámolni a gyárban, lobból 24 tonnát tud­nak igazolni selejt címén, de ezzlel is 615 ezer forint kárt okoztak a gyárnak és a nép­gazdaságnak. Ez sürgetően követeli a bizonylati fegye­lem megszilárdítását, úgy, hogy ne váljon bürokratikus­sá, ne kelljen újabb létszám- emelést végrehajtani miatta. Mi arra törekszünk, hogy a jelenlegi improduktív létszá­mot tovább csökkentsük. Ed­dig már ?5 fővel csökkentet­tük a termelésben részt nem vevő alkalmazottak létszámát, de még mindig vannak lehe­tőségek további csökkentésre. Csepelyi elvtárs kifogásolta azt is, hogy a minisztériumba túl sűrűn hívják értekezni az igazgatót és a gyár többi ve­zetőit, s ha elbocsájtanak egy- egy lógóst az üzemből, az nem­sokára feltűnik egy másik gyárban, s ott még az előző­nél is jobb beosztásba kerül. Flórián Gusztáv, Gyön- gyösoroszi Ércbánya: Az idei felemelt tervet is teljesítjük „Az elmúlt évben 111.6 szá­zalékra teljesítette a bánya az éves tervét, s az önköltséget a tervezetthez viszonyítva 4.3 százalékkal csökkentettük. Az idei felemelt tervet is teljesítjük, erre biztosíték bányászaink nagy munkaked­ve, a versenyben való részvé­tele. Javasolta Flórián elvtárs, hogy a Gyöngyösorosziban előállított horganykoncentrá­tort helyes lenne belföldön fel­használni, mert ezzel a szá­mítások szerint két és fél­millió deviza-forintot lehetne megtakarítani. A festékipari üzemek azonban még idegen­kednek ettől a belföldi anyag­tól. Sólymos József a Borsod- Heves megyei Téglagyári Egyesülés igazgatója: Csak célprémiumért haj­landók dolgozni egyes üzemek Téglagyáraink az idén elő­ször nyerték el az élüzem cí­met. S a múlt évet 1 800 000 forintos nyereséggel zártuk. Ám munkánkat, s üzemeink korszerűsítését nehezíti az a körülmény, hogy egyes nagyüzemek a fo­gaskereket és más alkat­részeket határidőre csak célprémium fejében haj­landók elkészíteni. Aki nem fizet, kinevetik, nemhogy segítenének raj­ta. Az idén a kedvezőtlen idő­járás miatt egy hónappal ké­sőbb kezdhettük meg a tég­lák gyártását — mondotta Sólymos elvtárs, de munká­saink megfogadták, hogy az eddigi kiesésből származó 4 millió téglát és 100 000 csere­pet még az idén legyártják. Deli István a szakszerve­zetek megyei tanácsának titkára: Nem népszerűsítik eléggé a munkaverseny jó for­máit A szakszervezetek felelőssé­géről szólva meg kell jegyez­ni, hogy nem népszerűsítik ma sem eléggé a munkaver­seny jó formáit, s a legtöbb helyen így a spontanitás alap­ján folyik a versenyzés. A munkaverseny formáit to­vábbra sem akarjuk „hiva­talból” megszabni, minden üzem azt a formát választja, amelyik adottságainak legjob­ban megfelel. Azonban nem lehet teljesen magukra hagy­ni az üzemeket, a munkaver­seny szervezésében, s tovább­ra is népszerűsíteni kell a munkaverseny legjobb for­máit. Dr. Osváth Gábor, a Me­gyei Kórház igazgatója: Sok a táppénzes beteg Több éves tapasztalat alap­ján el lehet mondani, hogy az idén feltűnően sok a táp­pénzen lévő betegek száma. Három százalék lenne indo­kolt, de februárban is a dol­gozók 5.1 százaléka volt táp­pénzen, s ezt nem lehet sem­mivel indokolni, mivel feb­ruárban semmiféle járvány nem volt. Ez a nagy százalék azt jelentette, hogy majdnem kétmillió forintot kellett ki­fizetni a megyében táppénz címén és másfélmillió forin­tot gyógyszerekre. Ez arra hívja fel a figyel­met — mondotta dr. Osváth igazgató, hogy szigorítani kell az ellenőrzést a táppénzes betegeknél, nagyob gondot kell fordítani a táppénzcsalók leleplezésére, különösen a nagyüzemeknél, ahol helyen- kint az összdolgozók egytized része beteg. Ha szükséges, ad­minisztratív intézkedést is te­gyenek az üzemek vezetői, mert tűrhetetlen a magas be­tegségi és baleseti százalék. Balogh Géza, a Recski Kőbánya igazgatója: Szigorúan kell bánni az igazolatlan mulasztókkal. Az elmúlt évben a kőbá­nyában 4318 hiányzó miatt 372 000 forint termelési érték esett ki, s ezek a hiányzások főleg a fizetési napok után szaporodtak S ezért azt aján­lanám, hogy akik az italtól betegszenek meg, ne kapja­nak táppénzt. A balesetek nagy részét is az ital okozza, s ez is 971 műszak kiesését jelentette. Szilágyi Antal a Mátra- vidéki Erőmű párttitkára: Minden üzemre kidolgoz­zuk a önköltségcsökkentés tervét A mérlegbeszámoló során érdekes adatok kerültek az üzem dolgozóinak tudomásá­ra. A mérlegbeszámolót hat­órás vita követte, s nagyon sok hasznos javaslatot adtak a költségek csökkentésére. Ki­derült, hogy a múlt évben közel félmillió forintot „tele­fonáltak el" a vállalattól, s a postaköltség is negyedmil­liót tett ki. A lakótelep fenn­tartására másfélmillió forin­tot fordítottak. A tanácskozás végén határozatot hoztak, hogy egy hónapon belül min­den üzemben kidolgozzák az önköltségcsökkentés tervét, hogy az idén a tavalyi 12 milliónál is nagyobb összeget fizethessenek be a nyereség­számlára. A hozzászólásokra Putnoki László elvtárs válaszolt. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy a takarékoság lehetőségeit minden üzemnél precízen dol­gozzák ki, hogy a munkások tudják, milyen feladat vár rá­juk személy szerint, munka­helyük szerint a takarékos- sági mozgalomban. Felhívta a figyelmet arra is, hogy tart­sanak munkásgyűléseket, s ott ismertessék a takarékos­ságról szóló kormányhatáro­zatot, s törekedjenek arra, hogy a határozat megvalósí­tására megnyerjenek minden becsületes munkást. 3800 mázsa terménvre kötőnek szerződést mepénkSten az első 10 napon Termelőszövetkezeteink, de egyénileg dolgozó parasztjaink is mind többen élnek azzal a lehetőséggel, hogy leszerződje­nek az állammal gabona érté­kesítésére. Az elmúlt egy hét alatt a mezőtárkányi Petőfi tsz. 200 mázsa búzára és 23 mázsa napraforgóra, a nagy- kökényesi Rákóczi tsz. 150 má­zsa sörárpára és 50 mázsa bú­zára, a kiskörei Üj Élet tsz. 300, a kiskörei Rákóczi tsz. 170 mázsa búzára kötöttek szerző­dést. A nemrég alakult boldo- gi Béke termelőszövetkezet 50 mázsa búza, 50 mázsa sör­árpa és 15 mázsa napraforgó értékesítésére kötött szerző­dést. A viszneki Béke tsz. 280 mázsa búzára és 100 mázsa napraforgóra, a tarnamérai Béke 150 mázsa búzára kötött szerződést a Terményforgalmi Vállalattal. Nagy az érdeklő­dés az egyénieknél is a szer­ződéskötés iránt, már az első 10 napban összesen 282 mázsa búzára, 21 mázsa rozsra, 593 mázsa sörárpára és 903 mázsa napraforgóra kötötték le. A Termény forgalmi Vállalat előleget is fizet a szerződött terményekre, búzánál és rozs­nál 60, sörárpánál és naprafor­gónál 80 forintot mázsánként. Már az első napokban 226 000 forint előleget fizetett a vál­lalat azoknak a szerződőknek, akik igényt tartottak rá. Győztesek köszöntése Örömhírek érkeztek, örömhírek, szép eredményekről. A Mátrav’déki Szénbányászati Tröszt bányászai, akik az ellenforradalom idején is termeltek, akik egész évben be­csülttel dolgoztak, a múlt évi eredményeik elismerésekép­pen megkapták a SZOT és a Minisztertanács Vörös Ván­dorzászlaját. Ugyanez a kitüntetés érte a Hatvani Cukor­gyár dolgozóit. Élüzem lett a szűcsi 10-es, 11-es akna, a Borsod-Heves megyei Téglagyári Egyesülés, s az ünnepig talán még úiabb üzemek kapják meg e kitüntető címet. Őket köszöntjük most, akik becsülettel dolgoztak, a szor­galmas, a becsületes munkásokat. Őket köszöntjük, akik az ellenforradalom rombolása ellenére nehéz körülmények közt kezdve a munkát, az év bégére folyamatossá tették a termelést, és jóval túlteljesítették az 1957-es év tervét. Ezért köszöntjük őket, a győzteseket, megyénk kitün­tetett bányáinak, üzemeinek munkásait és sok sikert kívá- nusk nekik további eredményes munká jukhoz. A Szovjet Statisztikai Hi­vatal 1957. évi tervjelentése gyorsütemű felemelkedésről számol be az ipar és a mező- gazdaság területén egyaránt. Természetszerűleg felmerül a kérdés: milyen hatást gyako­rol a termelés növekedése a szovjet emberek életére? Hi­szen a szocializmusban az anyagi—technikai eredmények az emberi igények mind jobb kielégítését célozzák. Ha eb­ből a szempontból vizsgáljuk a Statisztikai Hivatal jelen­tését, számos, érdekes adatra bukkan unk. 1957-ben csakúgy, mint az előző években, munkanélkü­liséggel nem találkozhattunk az országban. Sőt, a gépesítés és az automatizálás ellenére is növekedett a munkaerő­kereslet. A tavalyi év végén a népgazdaságban dolgozó munkások és alkalmazottak száma 52 100 000-re emelke­dett, vagyis az 1956. decem­beri színvonalat 2 100 000-rel szárnyalta túl. A foglalkozta­tottság növekedése egyben a lakosság anyagi ellátottságá­nak emelkedését is mutatja. Ezt egyébként a nemzeti jö­vedelem 6 százalékos növe­kedésén is lemérhetjük. A nagyobb nemzeti jövede­lem lehetővé tette, hogy a szovjet kormány további :n- tézkedéseket tegyen a lakos­tailyen lesz a jöv< — ezzel a kérdéssel fordult a Szovjet Tájékoztatási Iroda munkatársa R. Alekszejevhez, a „Krasznoje Szormovo” gyár főtervezőjéhez, aki egyik ter­vezője volt a „Rakéta” szár­nyashajónak. — Tervezőink jelenleg víz- alatti szárnyakkal ellátott te­her- és utasszállító gőzösök, valamint gyorsjáratú kishajók Új főútvonal Vosztocsnij Lucs — így hívják azt az új főútvonalat, amely Moszkva központját a most épülő délnyugati kerü­lettel köti majd össze. Az út mintegy 8 kilométer hosszú és 28 méter széles lesz (a jár­dákat nem számítva). Épül a Szovjetunió legnagyobb kikötője A Don folyó partján, a rosztovi területen megkezdő­dött az ország legnagyobb ki­kötőjének építése — Nyiko- láj Vinokurov, az építkezés vezetője a következőket mon­dotta a Szovjet Tájékoztatási Iroda munkatársának: — A Volga-Don hajózható csatorna üzembehelyezése után a volgai és doni vízi- utak jelenetősége megsokszo­rozódott. Ezeken a folyókon évente többmillió tonnányi áru halad keresztül. Az új kikötő lehetővé teszi, hogy a Donyec-medencéből még több árut szállítsanak az ország más területére. Az új kikötő több mint megháromszorozza a Volga- Don csatorna áruforgalmát. A szovjet politikai könyvkiadás 1958. évi terveiből Idén a moszkvai Politikai Könyvkiadó Vállalat mintegy 500 különféle könyvet jelen­tet meg. Ezek között a marx- izmus-leninizmus klassziku­sainak műveit, az SZKP és a nemzetközi munkásmozga­lom kiemelkedő személyisé­geinek alkotásait, s sok po­litikai ismeretterjesztő köny­vet találhatunk. A pártépítés sorozatban például tervbevet­ték a következő két füzet megjelentetését is: „Miért csak egy párt van a Szovjet­unióban?” és „Hogyan vezeti a kommunista párt a szovjet társadalmat?” 1958-ban megjelenik Marx és Engels műveinek négykö­tetes második kiadása és Le­nin összes műveinek első két kötete. Befejezik Plehanov műveinek ötkötetes gyűjtemé­nyét is. A könyvkiadási terv­ben Szolovjev, ismert orosz történész, valamint Ricardo és Hegel művei is szerepel­nek. Az olvasók nagy érdeklő­déssel várják Mao Csu-huan „A Kínai Kommunista Párt története” és Szeiti Itikava „A Japán Kommunista Párt harcának rövid története” — című könyveit. Előreláthatólag a testvéri kommunista és munkáspártok vezetőinek legújabb művei is megjelennek a szovjet köny­vesboltokban. Ezek közé tar­tozik majd Maurice Thorez, Jacques Duclos, Szu Jat-szen, Palmiro Togliatti és Csou En- laj írásai. A kiadóvállalat tervéből nem hiányoznak a különféle naptárak és ismeretterjesztő jegyzetek sem. Nagy anyagot ölelnek fel pl. „A külföldi po­litikai személyiségek életraj­za” és a „Szovjetunió 49 éve” kiadványok. Az idén az ukrán cukoripar 14 új gyárral gazdagodik, amelyek egyenként naponta 30 000 mázsa cukorrépát dol­goznak fel A tervek szerint az idén az ukrán cukoripar 14 százalékkal több cukrot ál­lít elő, mint 1957-ben. Időjárásielentés Csendes, párás idő. A skandináviai anticiklon mep erősödése folytán északkeleti széllel újabb hideg légtömegek érkeznek Európa belső területei fölé Ma reggel Lengyelországban már újra fagyott és sok helyen havazik. A dél-felől érkező enyhe légtömegek, Így a Kárpátmeden-, cénél megtorpanván, az érintett területeken ködös, párás időjárást okoznak. Várható időjárás vasárnap es­tig: felhős, párás idő, helyenként köd. Holnap több helyen kisebb eső, a hegyeken havaseső, hava­zás. Mérsékelt keleti szél, a nap­pali hőmérséklet főként északon csökken. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: Északon 0—plusz 3. máshol 3—6 fok kö­zött. Legmagasabb nappali hő­mérséklet vasárnap, északon hat— kilenc, az ország többi részén tíz —tizenhárom, délen helyenként 13 fok felett, (MTI) ság jólétének emelésére. Ilyen intézkedések voltak például: egyes munkáskategóriák fize­tésének emelése, néhány adó­tétel megszüntetése. Folytató­dott az ipari munkások átté­rése, a 7, illetve 6 órás mun­kanapra anélkül, hogy mun­kabérük csökkent volna. Növekszik a szovjet pai N. Szidorov, a „Centro- szojuz” igazgatóhelyettesének nyilatkozata a Szovjet Tájé­koztatási Iroda munkatársá­nak. — A szövetkezeti boltok 1957-ben 27 milliárd rubellel több árut adtak el, mint 1956-ban. A kiskereskedelmi áruforgalom az 1940-es szín­vonalhoz viszonyítva, csak­nem megháromszorozódott. A szovjet parasztság jólétének, valamint a falu kulturális színvonalának emelkedése gyö­keresen megváltoztatta a fa­lusi lakosság igényeinek mé­reteit és jellegét. Tavaly pél­dául selyem-anyagból 11-szer, gyapjúszövetből pedig 5.5-ször annyit adtunk el, mint 1940- ben. Ezenkívül sokan vásá­roltak rádiót, kerékpárt, fény­képezőgépet és más kultúr- cikkeket. Nagy volt a keres­let építőanyagokban is. í folyami flottája ? szerkesztésén dolgoznak. Ugyanakkor 300 személyes fo­lyam-tengerjárók készítését is tervbevettük. Ezek szintén úgynevezett „szárnyashajók” lesznek, amelyek óránként 80 kilométeres sebességgel szá­guldanak majd. A tengeri és óceáni „szár­nyashajók” alkotják majd a jövő flottáját. Moszkvában Az út építőinek számos ne­hézséggel kell megküzdeniük, hiszen az út vasúti pályates­teket szel át, máshol pedig régi épületek akadályozzák az építést. Az egyik pályaudvar­nál alagutat építenek, a Köz­ponti Lenin Stadionnál pedig 700 méter hosszú hidat emel­nek. 230 ezer tonna A kurszki mágneses ano­mália (a Szovjetunió európai részének központja) területén nagyteljesítményű ércbányá­szati kombinátot építenek. A kombinát évente 15 millió tonna kiváló minőségű vasérc­cel látja el a kohászati gyá­rakat, vagyis, csaknem annyi­val, amennyit Anglia vala­mennyi ércbányája termel. A Szovjetunióban naponta több mint 230 000 tonna vas­ércet állítanak elő. Az elkö­vetkező 15 évben az ércho­zam csaknem 3,5-szeresére Hogyan alakultak a reáljö­vedelmek az elmúlt évben? A munkások és az alkal­mazottak reálbére — 1 mun­kásra számítva — 7 százalék­kal, a parasztok pénzbeli és természetbeni jövedelme pe­dig 5 százalékkal emelkede't. asztok vásárlóképessége Idén méginkább növekszik a lakosság igénye. Ezért áru­forgalmi tervünket is kibő­vítettük. Különféle élelmi­szer és iparcikkekből az idén 20—25 százalékkal többet szállítunk falura, mint tavaly. A barátság számai Évről-évre bővülnek a szovjet nép baráti kapcsolatai más népekkel. Erről tanúsko­dik a következő néhány, szám is. Míg 1954-ben és 1955-ben a világ 73 országából 1369 különböző küldöttség érkezett a Szovjetunióba, addig az elmúlt két esztendő (1956-57) során 89 országból 2625 kül­döttség, vagyis mintegy 25 ezer ember látogatta meg a szovjet népet. Ezenkívül a VI. Világifjúsági Találkozón 131 ország küldöttei vettek részt, s ez mintegy 34 ezer embert jelentett. Ugyanakkor növekedett a külföldre utazó szovjet kül­döttségek száma is. Míg 1954-ben és 1955-ben 1703 de­legáció 46 országba látoga­tott el, addig 1956-ban és 1957-ben már 2050 szovjet küldöttség utazott (több mint 22435 részt vevővel) 61 or­szágba. Jelenleg a különböző szov­jet szervek több mint 100 nemzetközi szövetség, egyesü­let, vagy társaság munkájá­ban vesznek részt. A Szov­jet Tudományos Akadémia például 38 nemzetközi tudo­mányos egyesülés tagja és munkája közben 69 nemzet­közi szervvel áll szoros kap­csolatban. A szovjet sportolók 32 nemzetközi szövetségben képviseltetik magukat. vasérc naponta növekszik. Ezt elsősorban új vasérc-lelőhelyek feltárásával érik el. Óriástorta a brüsszeli világkiállításra Leningrádban a cukrászati készítmények gyárában elké­szült a „Békét a világnak” csokoládétorta. A 80 centimé­ter átmérőjű és 130 kg súlyú csokoládétorta a földgömböt ábrázolja, csokoládé galam­bokkal és csokoládé rózsák­kal díszítve. Az óriástorta a brüsszeli világkiállításra ké­szült. Szovjet élet — szovjet emberek A szovjet ember életszínvonala a statisztika tükrében

Next

/
Oldalképek
Tartalom