Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)

1958-03-29 / 57. szám

1958. március 29. szombat NÉPÚJSÁG 3 KOLACSKOVSZKY LAJOS: II dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság Velük szemben, a vörös raj­vonal a felnémeti völgyön ke­resztben, a Zúgó-szőlőtelepet és a Dobic-malmot érintve, a Ráchegytől a Birkáig húzó­dott. A Rizskása malom fe­lett a mieink erős gépfegyver­állást építettek ki. A vörös lövegek a Rác-hóstyán, részint a Kővágóban, részint az Ár- nyékszalában nyertek elhelye­zést. Az ágyúzás reggel fél nyolc­kor kezdődött. Az első két grá­nát a Széchenyi utca és a Maczky Valér utca sarkán csapott le. Féltízkor a csehek a hatvani városnegyedet lőt­ték. Az éppen országos vásár­ra begyűlt falusi nép, meg­riadva az ágyúszótól, hanyatt- homlok menekült jobbra, bal­ra. Egyik egri atyafi búfelej- téni a pincébe igyekezett, azt a gránát éppen a pince lép­csőién sebezte halálra. Gál Márkusnak hívták az érdemes férfiút, aki így szomjan kény­szerült útra kelni a csillagok birodalmába. A vörös tüzérség különbnek bizonyult a csehekénél; egyik ellenséges löveget a másik után némította el. A lövöldözésnek egy cseh és hat vörös katona esett ál­dozatul. A halottakat a felné­meti sírkerten kívül, a zsidó emlékkövek mellé temették. Déltájban hirtelen abba­maradt a lövöldözés, s kezd­ték a vörösök Egert kiüríteni. Miért? Egyesek tudni vélték, hogy elfogyott a muníció, mások szerint a vakhír ijesz­tette volna meg a mieinket, hogy Egerbakta felől cseh csapatok igyekeztek a vörösök hátába. Valójában máig sem tudjuk az okát a visszavonu­lás elrendelésének. A hadsereggel egyidejűleg a vörösőrség is elhagyta a várost, Füzesabonyba tette át a székhelyét. Idehozta magá­val a túszokat, magát az ér­ceket is az oldalkanonokjá- val és még két más kanonok­kal, akik közül az egyikről (Török Kálmán) kiderült, hogy az ellenforradalmár A tisztek május 1-én éppen a kánonok lakóházában- eldu­gott géppuskával riasztották a tömeget. A csehek Felnémetről fél­lek kimozdulni, hadicselt gya­nítottak. Az új vörös hadiszállás Makiár. Az előőrsöket Kistá- lya előtt, az Ujmalom tájékán állították fel. Stromfeld bosszúsan érte­sült a visszavonulásról. Azon­nali támadást követelt. „Vé­delmi vonal vételéről szó sem lehetett, - így szólt az utasítása, — az ellenséget tá­madólag kell visszavetni !” És Stromfeld helyesen ítélte meg a helyzetet. A másnap hajnalban elindí­tott támadás tényleg gyors visszavonulásra késztette az ellenséget. A szép szál somogyi és zalai bakák Egeren, majd Felnémeten át ellenállhatat­lan erővel vitték előre a fron­tot a szarvaskői völgyszűkü­letig, onnan tovább a Bélkő felé. Egy páncélvonat járt mindenütt a had előtt; ezt a páncélvonatot a csehek Apát- falvánál kisiklatták. Május 13-án már magáért Mikófalváért, Borsodszent- mártonért, Mónosbélért és Bélapátfalváért folyik a harc. A Cyilitka-kápolna környéke szinte belékerült a harc for­gatagába. A mónosbéli harc nem volt erős, itt mindössze néhány ember pusztult el, köztük egy vörös katona. Bél­apátfalván azonban formális ökölharcra került a sor; ud- varról-udvarra, kertről-kertre terjedt a küzdelem. A szilvásváradi cseh pa­rancsnokság az erdők védel­me alatt, a vádregényes Ko- rotna-völgy felől, a Panna- réten át próbált segítséget nyújtani Bélkő alján erősen szorongatott osztagainak, a vö­rösek azonban, élve a gyanú­perrel, már előbb, jelenté­keny fegyveres erőt toltak a Kőúton a csehek útjába. A vörösöket a tereppel jóismerős egyik felsőtárkányi erdész ka­lauzolta. Az ellenfelek a Ká- •ás-úton, valahol az Ördög­(8. folytatás) hegy oldalában találkoztak. A harc igen rövid, de elkesere­dett volt, a csehek véeülis tá­gítani kénytelenek. A bélapátfalvi harcoknak összesen 43 ember esett áldo­zatául, ezekből egy cseh, egy civil, 41 vöröskatona- A vö­röskatonákat az ódon Árpád­kori templomhoz közeleső sír­kertben temették el egytömeg- ben. A balszámyon, Mikófalvánál összesen 19 embert veszítettek a mieink. A katonákat itt is közös sírba temették a sirkert szélében. A Bélkő alatti kudarc után az ellenség egészen Szilvás­váradig hátrált. Az üldöző vö­rösök a szilvási erdőségekben lefolyt csatározások során ösz- szesen két embert veszítettek. IX. Eger megbiztosítása után sor kerülhetett végre a Tama- völgye felszabadítására is. Tormássy türelmetlenségében úgy tipeg-topog már Recsken, akár a tojó-galamb. Sűrűn küld stafétát Egerbe, a pa­rancsnoksághoz, szót érteni, megállapodni valami közös tervben a csehek ellen. Május Í8-án a vörösök, kö­rülbelül 160 puskával, hét gépfegyverrel titkon, feltűnés nélkül végre kimozdultak Egerből, elindultak Sírok felé, keresztül a baktai tölgyerdőn, hogy két tűz közé szorítsák a cseheket. Az egrieket Czvan- cziger Lajos őrmester (civil­ben bádogosmester) dirigálta Megállapodás szerint elő­ször Tormássy támad, éspedig Recsk felől, minél nagyobb hujjahóval, puskaropogtatás- sal. Tormássy a támadást meg­előzőleg földre helyezett ka­tonai sapkáiból hosszú csa- ■ tárláncot formált, valamelyik mély út mentén, hadd higgye az ellenség, hogy ott is vörö­sök vannak beásva a földbe! A csel sikerült. A csehek egész figyelme a sapkák el­len irányult. így aztán az egriek feltű­nés nélkül felfejlődhettek Bakta felől, ágyújukat, gép­fegyvereiket sem vették észre a csehek. Az ágyút a volt törzsőrmester, Kóczán, egri kőmíves kezelte, Lusztig Géza volt a megfigyelő. Ahogy elkezdték az egriek a koncertet, az ellenség töké­letesen megzavarodott. Meg sem próbálta felvenni a har­cot, két tűz közt fejvesztve menekült észak felé. Tormás- syék, az egriek, s a hozzá­juk hirtelen felzárkózó V. hadosztálybeli osztagok egé­szen Pétervásárig, azon is túl zavarták a futó cseheket A május 21-én kelt hivatalos jelentés szerint a vörösök Sí­rok és Pétervására körül egész cseh zászlóaljat ejtet­tek foglyul, 35 géppuskát és sok, nagyon sok hadianyagot zsákmányoltak. Nincs az a sakkjáték, ami több meglepetést tartogatna, mint ezek az előre-hátra való vonulások, össze-összecsapá- sok, lesvetések! A terep is nagyszerűen kedvez. Azonban képzelhetni, hogy érzik ma­gukat a hadak-közé szorult falvak direktóriumai, állandó­an Damokles kardjával a fe­jük felett! A fehérek bosszú­jától tartva, együtt utaznak az útrakelt sereggel, ágyúdör­gés mellett, barátságtalan pa­rasztok házainál kopogtatva egy falat kenyérért, egy bög­re tejért, az éjszakát a bol­dogtalanok leginkább fagaly- lyakból rögtönzött tábortüzek­nél kénytelenek átnyavalyog­ni, lefekszenek az egyik fü­lükre, a másikkal betakaróz­nak. És az ég ezen egész idő alatt (1919 májusában) ko­mor, akár a kétségbeesés; az esőzésnek nincs vége-hossza; a Kékes, az Örkő, a Tarkő nap mint nap felhőkalapot vi­selnek. Mindazonáltal ezek a testi­lelki megpróbáltatások, ezek a hadi fáradalmak nem hiá­bavalók! Mert zavartalanul végbemehet a felvonulás Mis­kolc ellen. Május 20-án hajnalban Mályinál, Miskolc közvetlen- közeiében kezdődött a nagy offenziva és este nyolc óra öt perckor már vörös zászlót lenget a szél a miskolci posta­épület homlokzatán. Az elsők, akik Miskolcra behatoltak, a fővárosi rostá­sok, az istvántelkiek, az 6- budai hajógyári munkások A Sajószentpéterig visszavo­nult csehek május 23-án és 24-én ellentámadásba lendül­tek de a vörösök megállták a sarat. A Bükk nyugati szegélyén a vörös csaljatok a Sajóig, a Rimáig törtek előre; Putnok elesett. A Sajószentpéternél harcoló cseheknek immár számolniok kellett a hátba­támadás veszélyével. Ezért május 28-án megkezdték a Sajónál a visszavonulást. A vörös hadak előtt meg­nyílt az út Kassa, Eperjes, a Gránic felé. Az ötágú csillag sohasem fényesebb, mint ekkor! 1925 tavaszán Stromfeld ar­ra a kérdésemre, hogy ezen örökké emlékezetes hadjárat alkalmával mi szerepet szánt a Bükknek, ezt válaszolta: — Ismeri elvtárs, az Argonneokat? Ez a hegység, közel a német-francia határ­hoz, 1792 őszén kiváló szol­gálatot tett az újdonsült francia köztársaságnak. A poroszokat addig tartotta fenn diadalútjukban, amíg a jako­binus seregek felfejlődhettek. A Bükk a magyar Argonne. Fel nem használása aligha tette volna lehetővé Miskolc visszafoglalását. X. Május elejétől kezdve min­denütt kormányzótanácsi biz­tosok kerültek a várme­gyék élére. így a központ szorosabb kapcsolatba jutott a vidékkel. Mostantól a me­gyei Munkás-, Katona- és Paraszttanácsok jelentősége csökken. A direktóriumok mint .fölösleges szervek, el- csökevényesednek, lassan visz- szafej lödnek. Hevesben az új megyefőnök Jackwerth Ede vasesztergá­lyos, előbb budapesti lakos, május 7-én foglalta el hiva­talát. A volt főispáni lakba költözött. Csendes ember, nem ^sok vizet zavart. De jó szo­cialista, s ami fő, tisztakezű! Egyike azoknak a derék fér­fiaknak, akik 1918 tavaszán Budapesten a nagy háború­ellenes sztrájkot megszervez­ték. Emiatt büntetőszázadba osztották, s a front egyik leg­veszélyesebb szakaszara vit­ték ki. A mindenféle politikai és közgazdasági megbizotiaknak egész légiója segít a kor­mányzótanácsi biztosnak, ne­hogy fennakadás legyen a fe­lülről jött rendeletek végre­hajtásában. A központi nyil­vántartás május 26-tól kezdve hatvan egynéhány politikai és gazdászati megbízottat tart számon a megyében. Egyike a legsürgősebb te­endőknek, a katonai felszere­lési tárgyak begyűjtése. Eger­ben május 13-án jelenik meg a kincstári holmik mielőbbi beszolgáltatására vonatkozó rendeletet. Ezeket még az őszirózsás forradalom kitöré­sekor hordták szét az elha­gyott katonai raktárakból. Voltak, akik vonakodtak ele­get tenni a meghagyásnak, a hatóság az ilyeneknél ház­kutatást rendelt el. A meg­bízottak aránylag rövid idő leforgása alatt tekintélyes mennyiségű egyenruhát, fegy­vert, kulcsot, tarisznyát, há­tibőröndöt, miegymást gyűj­töttek össze. A burzsoázia persze ezt úgy igyekszik feltüntetni, mint a tisztességes osztály levetkőz- tetését, a családi szentélyek bemocskolását. Általában min­den alkalmat megragad a rá­galmazásra, nyugtalanság kel­tésre, rémhírek terjesztésére. Amikor tervbevette a kor­mány az eddig forgalomban levő úgynevezett „kék” pénz­nek új, fehér pénzzel való helyettesítését, a burzsoázia rögtön elhíresztelte a hiszé­keny parasztok közt, hogy ez a művelet egyértelmű a pénz tönkretevésével. A fehér pénz­nek nincs semmi ércfedezete. Hiába a plakátok figyelmez­tetése: „Minden papírpénzért az állam szavatol! Ostobaság különbséget tenni pénz és pénz közt. Akár kék a pénz, akár fehér, minden pénz mö­gött megtalálhatod az állam jótállását!” Mindez falrahányt borsó! A paraszt nem hisz, az új pénzt elfogadni vona­kodik, inkább eldugja az élel­met. Csak ékszerért, iparcik­kekért, legfeljebb Kék-pén­zért hajlandó cserélni. A drágaság persze nőttön- nő, a falvakat ellepik a ba­tyuzók, a feketepiac virágzik. A spekulánsok, a siberek, a láncolok, a kupecparasztok kedvükre élik világukat és rövid idő alatt hihetetlen va­gyonokat harácsolnak össze. A szocializálásra megért nagybirtokosok feladata volna élelmiszerellátmányokkal se­gíteni az éhező városiakon. A szocializálás azonban, bár már április 4-én megjelent az ide­vágó rendelet, bizony ólom­lábakon jár. Budapesten csak június elején alakult meg a Szocializált Gazdaságok Ke­rületi Központja Pest megyé­re, Bácsbodrogra, Fejér me­gyére és Hevesre kiterjedő működési körrel. Ettől füg­gően 23 járási felügyelőség lé­tesült. Egerben a felügyelőség a megyeházán, Gyöngyösön a polgári leányiskola emeleti helyiségeiben rendezkedett be. A felügyelők, sajnos, kép­telenek a helyzet magaslatá­ra emelkedni. Kicsinyes, tedd ide—tedd oda emberek. És ez még a jobbik eset! Vannak azonban olyanok is, akik szinte szemmelláthatóan ösz- szepaktálnak a volt tulajdo­nosokkal és szabotálják a fe­lülről jött rendelkezéseket. Másik nagy baj, hogy a volt cselédség — türelme fogytán — már rég elosztotta maga közt az uradalmi földeket. S a közös művelésről hal­lani sem akar. Bizony csak hosszadalmas, szívós, körül­tekintő munkával sikerült it+- amott az ellenállást leszerel­ni és a volt cselédséget jobb belátásra bírni. Közben elfu­tott az idő, s a városi lakos­ság az élelmezés, általában a közellátás tekintetében igen súlyos helyzetbe került. A hatóságok kénytelen, kel­letlen, bevezetik a ieayrend- szert. Az újítás nem sokat használ.. A húsmizérián Eger taná­csa a mészárszékek szociali­zálásával és hatósági hússzék felállításával próbál segíteni. A fejadag hetenként és sze­mélyenként 70 dekában lett megállapítva. Gyöngyös inkább rekvirál. Házkutatásokat rendez a te­hetősöknél. És nem hiába! A raktár gyanánt használt, volt Pannónia kávéházban rövid idő alatt nagy halom­ban gyűlt össze az eldugott liszt, gabona, só, szappan, cu­kor, szalonna. A Vörös Mát- ravidék szerint egyetlen na­gyobb razzia során 36 mázsa búza, nyolc mázsa árpa, fél­mázsa rozs, kilenc mázsa bab 12 mázsa liszt, három mázsa zsír, 11 és félmázsa szalonna, 50 kilogramm szappan, más­félmázsa fehér cukor, 230 kilogramm só került elő a rej tekékből. Egri vörös nyomozók a vá­roshoz közel, a Gallasy csa­ládnak Noszvajon levő kasté­lyában fedeztek fel igen je­lentékeny mennyiségű köz­szükségleti cikket. Ám hiába pörkölnek rá a hatóságok a burzsoáziára, a gazdagok, s a láncolok csak nem szűnnek meg tovább so­pánkodni. A bajokat túlozzák, szúnyogból elefántot csinál­nak. Nincsenek tekintettel arra, hogy a megszületendő rendszer mekkora nehézsé­gekkel kénytelen megküzdeni, kaján pofával szedik széf a még félig kész építmény áll­ványzatát, s a készületien szobákra, üvegezetten abla­kokra, mész- és maltermarad­ványokra, az elszórt csere­pekre, az egész rendetlenség­re rámutatva, messzecsengő hangon kérdik, hol az ígért pompa? — hol a szociális termelésből fakadó jólét? Mint Macankay írja valahol, ha ily nyomorúlt szofizmák győzedelmeskedhetnének, so­hasem lenne jó ház, illetve jó kormány a földön. Június közepe táján már megint olyanok a közviszo­nyok, hogy elég egy szikra és lángra borul a lelkekben fel­gyűlt sok gyúlékony anyag Egerben ezt a szikrát a For­radalmi Kormányzótanácsnak a kolostorokat 'feloszlató ren­deleté csiholta ki. (Folytatjuk.) űrjáraton a gyöngyösi mozikban Gyöngyösön naponta közel másfélezren mennek szóra­kozni a mozikba. Igen, szóra­kozni, de néha apró-cseprő bosszúságok elkedvetlenítik a mozilátogatókat. Valamelyik nap az előadásközti szünetben beszédbe elegyedtem néhány emberrel az előcsarnokban, — nekik mi a véleményük a mozik munkájáról, a filmek­ről általában. Leírom hát mindazt, ahogyan ők látják. — ÁLTALÁBAN elégedett vagyok a műsorokkal — mon­dotta Pók László pedagógus. A két mozi majd mindig Bu­dapesttel egy időben vetíti a filmeket, s emellett a Puskin moziban a legjobb reprizfil- meket is megnézhetem. Ne­kem inkább a mozibajáró kö­zönséghez lenne néhány sza­vam, s főleg azokhoz, akiket nagyon is illet. A mozi szóra­kozóhely, kultúrhely. Az em­ber nemcsak jó filmeket ak^>r látni, hanem kellemesen szó­rakozni is. Sajnos, egyesek erről megfeledkeznek, szeme­telnek. De vannak olyanok is. akik bizony nem a legtisztább öltözetben jelennek meg az előadásokon. Tisztelje meg mindenki a másikat azzal is. hogy rendesen, tisztán öltözve jön el a moziba. Nem sötét ruha, estélyi ruhák viselésére gondolok, viszont a munkaru­ha a munkához való és nem szórakozóhelyre. — MINT ÁLLANDÓ mozi­látogató, a bérlet bevezetését javaslom — kezdi nyilatkoza­tát Mészáros Tibor, Kisker árudavezető. A bérlet minden mozilátogatónak megkönnyíte­né a zavartalan, rendszeres moziba járást. Örömmel hal­lottam, hogy épül a szabadté­ri, szélesvásznú filmszínház. Építkezésében mind magam, mind a Kisker. Vállalat KISZ- szervezetének fiataljai kiven­nénk részünket egy szombat délutánon írja meg kérem — mondotta Mészáros Tibor —, igen bosszantó az, ha a néző­téren, egyesek fittyet hány­va a közelében ülőknek, cse­vegnek. hangosan olvassák a feliratokat. De az is zavaró, hogy a késveérkezők a sötét­ben, a szűkre méretezett só­sok között az emberek lábait tapossák. — ÉN HÖNAPRÓL-hónapra nem tudok megbarátkozni az előadások szüneteinek hangos hirdetmény-közléseivel, — pa­naszkodik Borbándi János éví- tészmérnök. Higgye el, elég hallgatni a szünetekben a ré­gi, sokszor hallott hangleme­zeket. Igazán, a mozik ve­hetnének már néhány új le­mezt. Örömmel üdvözlöm a Szabadság mozi helyi kezde­ményezését, a kísérő műsor utáni szünet beiktatását, és a nagy filmek egyfolytában való, megszakítás nélküli pergető- sét. — AZT TESSÉK megírni, hogy két órát eltölteni, hozzá­teszem, kellemesen eltölteni, csak jól fűtött, nyáron pedig hűtött, jól szellőztetett helyi­ségben lehet — kezdte vélemé­nyét mondani Szabó Ferenc- né, a Vöröskereszt járási tit­kára. — Remélem már nem luxus, ha egy jegykezelő elő­adásonként párszor fenyő­vagy más illatú keverékkel végigpermetezi a nézőteret. A Szabadság moziról csak any- nyit, ha a tanács a hídig asz- faltoztatta az úttestet, a Vá­rosgazdálkodási Vállalat miért nem takaríttatja gyakrabban? — TÖBB FRANCIA, olasz és jugoszláv filmet szeretnék a gyöngyösi moziban látni — mondotta Koncz János, a vá­rosi Idegenforgalmi Hivatal vezetője. — És hogy én sem maradjak ki a hibák felsoro- rolásából, tessék csak felje­gyezni: miért nem bővítteti ki a Szabadság filmszínház szűk, alkalmatlan előcsarnokát? Hiszen a hidegben, a rossz időben várakozók százai pré­selődnek úgy össze, mint az üvegben a heringek. A Puskin Mozi esténként olyan kivilá- gítatlan, hogy a nem idevaló­si alig találja meg. A mozi szépen rendbehozott homlok­zatának fényárban kellene úsznia, ne pedig egyetlen, ár­va izzó világítsa portálját. Ja­vaslom, hogy a tanács parko­sítsa a Szabadság mozi kör­nyékét, hiszen oly elhanyagolt és barátságtalan. Pár pad is elkelne, jön a jó idő, a vára­kozás kellemesebb lenne ülve, mint á'csorogva. Mennyi kérdés, mennyi ja­vaslat. mennyi igazság Csak öt emberrel beszéltem, és há­nyán tudnák még véleményük­kel megtoldani. Az előadás vé­gén aztán a Puskin mozi ve­zetőjének, Nékám Alajosnak ajtaján kopogtattam be. íme, most ő nyilatkozik: ÉN HOGYAN LÁTOM ... a moziba járó közönséget — erről szeretnék nyilatkozni. A közönség különböző rétegek­ből tevődik össze. Ez a közön­ség két órára a mozi nézőterén találkozik, s egy kollektív szó­rakozásban vesznek részt. A jelenlévők mind-mind más szemmel nézik és értelmezik a látott film jeleneteit, s ah­hoz, hogy ez a kollektíva egy­öntetűen, zavarmentesen szó­rakozhasson. műveltségre, kul­turált viselkedésre, önfegye­lemre van szükség. Ennek a kialakításán, a közönség ne­velésén fáradozunk mi. a mozi dolgozói. Sok bajunk van az iskolás gyermekekkel, s a minden fel­ügyelet nélkül, a késő esti órákban csavargó gyermekek­kel. Baj van a szülőkkel is, akik néha erős és durva han­gon kelnek ki magukból, ha gyermeküket nem engedjük be a nézőtérre. Meg kell ér­teniük, hogy a ma még szülői felügyelettel moziba jövő gyermek holnap anélkül jön, s egyszer csak észrevétlenül a gyerek kisiklik nevelésük alól. A SZABADSÁG filmszínház üzemvezetőjéhez egy kérdés­sel toppantam be. Miért tesz­nek el a mozinál jegyet? Ezt a feleletet kaptam, olvassa el mindenki, aki már régen várt erre a válaszra. — A filmszínház kis befoga­dó képességű, az igény pedig igen nagy. Régen többen te­tették el jegyeiket telefonon, mint akik sorban állva, a pénztárnál váltották meg. így perszé nem egyszer fordult elő, hogy a sorbanállók nem nagy örömére, hogy nem is kaptak jegyet egy-egy elő­adásra. A telefonon biztosí­tott jegyet sokszor nem vál­tották ki a meghatározott idő­pontig, tehát a pénztár eladta. Ebből persze csak sértődöt- ség, panasz volt. Viszont eze­kért a megmaradt jegyekért öldökölte egymást a jegyre várók nagy tömege. Nem min­denki rendelkezik telefonnal, protekcióra kapnak egyesek jegyet, mondták a sorbanállók. És igazuk van. Viszont több üzemnél van 'filmfelelős, s ahol még nincs, saját érde­kükben válasszanak a dolgo­zók ilyen személyt, aki a kí­vánt napra elővételben a pénztárban, soron kívül dél­előttönként megkaphatja a szükséges jegyeket. Kedves Olvasóm, mindkét szemszögből bíráltuk a mozit is, meg a közönséget is. Vál­toztassunk hát hibáinkon, te­gyük magunknak is. másoknak is kellemessé a kétórás szóra­kozást. MURAI JÁNOS A kormány felhávása nyomán Mindössze néhány napja je­lent meg a forradalmi munkás- paraszt kormány felhívása az ország lakosságához a takaré­kossággal kapcsolatban. Ez a felhívás, a mi életünk még szebbé, még gondtalanabbá té­telét célozza, máris visszhang­ra talált, elsősorban a fiatal­ság körében. így a füzesabo­nyi járás fiataljai harcot indí­tottak a takarékosságért, az önköltség csökkentéséért. El­határozták, hogy véget vetnek a pazarlásnak életük minden területén. A sarudi gépállomás kiszistái 104 000 forintos anyag- megtalcarítást vállaltak. — A Pusztaszikszói Állami Gazda­ság fiataljai nagyszabású vas­gyűjtést szerveztek a gazda­ságban és 870 forint értékű ócskavasat szedtek össze. A gazdaság maga is jó példával akar elöljárni a takarékosság terén, mert éppen a napokban fogadta el a Borsodi Gépállo­mások Igazgatóságának takaré­kossági felhívását és csatlako­zott a takarékossági verseny- mozgaloű&as.

Next

/
Oldalképek
Tartalom