Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)

1958-03-28 / 56. szám

t !N E P Ü J S A U 1958. március 28. péntek A Makszim Gorkij tifliszi Kavkaz cimü újság szerkesztőségében egy fiatal, munkás külsejű ember első elbeszélésének kéz­iratát írja alá ezzel a névvel: Makszim Gorkij. Ezen a né­ven indul el írói útján A. M. Peskov, hogy meghódítsa az orosz irodalmat, s világhírűvé tegye nevét. Az új orosz iro­dalom atyja, a szocialista rea­lizmus megteremtője, a világ­irodalom egyik óriása. A novgorodi asztalos árváját az élet lélegzetelállító ütem­ben iskolázza. A nyomorúság mélyéről indul el, nélkülözés, nyomor, éhezés, börtön, szám­űzetés vár rá. Így lett az élet elesettjeinek, a nyomorultak­nak és kiszolgáltatottaknak ébresztője, irodalmi ábrázolója. A volgai hajóvontatók zihálá­sát, az éjjeli menedékhelyek szenvedőinek kétségbeesett si­kolyát soha nem feledi. Az élet egyetemét járja. Beutazza Oroszország déli részét, s meg­ismeri a különböző területek és szocialista csoportok életét, nyelvét, szokásait, életkörül­ményeinek sajátosságait. Kazányban kerül kapcsolat­ba a foiradailmi értelmiséggel, itt ismerkedik meg a marxis­ta irodalommal. Érintkezésbe jut a forradalmi ifjúsági kö­rökkel. Forradalmi propagan­dát fejt ki a volgamenti pa­rasztok közt. Az 1905-ös forra­dalom leverése után kiáltvá­nyában a cári rendszert teszi felelőssé a véres vasárnapért. A cár parancsára a Péter-Pál erődbe zárták. Gorkijnak azon­ban ekkor már európai híre van, hiszen nem kisebb művek láttak már neve alatt napvilá­got, mint a Foma Gorgyejev, Kispolgárok, Ellenségek, Éjjeli menedékhely és az elbeszélé­sek egész sora. Anatole Fran­ce így írt: „Gorkij ügye közös ügyünk... Az olyan tehetség, mint Gorkij, az egész világ kincse. Az egész világ érdeke Gorkij kiszabadítása.” Szám­űzetése idején, 1907-ben ismer­kedett meg Lenin elvtárssail az OSzDMP V. kongresszusán Londonban. Lenin elvtárs ^ ekkoE. olvasta Gorkij új nagy művét kéziratban. Az anyáról így vélekedett: „ ... a könyv­re szükség van ... Sok mun­kás öntudat nélkül, ösztönösen vett részt a forradalmi mozga­lomban és most Az anyát nagy haszonnal fogják olvasni.” i"1 orkij az irodalom eszkö- zeival harcolt azon cé­lokért, melyeket a párt maga elé tűzött. A Viharmadár cí­mű versében hívja és várja a forradalmat: „Jöjj, vihar, s légy még erősebb!” A Nagy Októberi Forradalom után minden erejét latbavetve, segí­tett a szovjet hatalomnak a szocialista kultúra megterem­tésében. Külföldi lapokban megjelent cikkei hozzájárultak a szocialista forradalom igazi arculatának megismertetésé­hez. Cikkek, tanulmányok, an­tológiák, a fiatal írókkal foly­tatott levelezés jellemzik en­nek az időszaknak lázas mun­kásságát. A megfeszített mun­ka aláássa egészségét, s ezért hosszabb ideig Olaszországban gyógykezelteti magát. Távol hazájától sem pihen. Befejezi életrajz-regényét, elkészül Az Artamonovok és hozzákezd a Klim Szamgin életéhez is. Ha­zatérésekor a dolgozók tízezrei fogadják, s átadták neki a Központi Végrehajtó Bizottság tagsági könyvét. Élete vége felé meglátta Európa népeinek fenyegető ré­mét, a fasizmust, mely akkori­ban jutott uralomra Németor­szágban. Riasztó hangja végig­harsogott az egész világon: „A fasizmus olyan állat, olyan ok­talan állat, amelyet meg kell semmisíteni!” 1936-ban az ellenség érde­keit szolgáló gálád orvosi ke­zelés véget vetett életének. — Küzdelmekkel teli élete hatal­mas alkotásokkal gazdagította saját népe és a világ minden népének irodalmát. lYf ár első művét a szenve­•LTA dések mély átérzése, a könnyes részvét és a segíteni akaró lázadás jellemzi. Hitt a szenvedők szebb holnapjában, az elnyomottak erejében, a harcos, és diadalmaskodó em­berben. Ezért választja hőséül Dankót, az önfeláldozó, tettre- kcsz hőst, ki szabadságra és boldogságra vezeti népét. Ál­lítja, hogy a társadalom leg­alsó fokára, az élet feneket­len mélységébe süllyedt em­berben is megtalálható a lelki gazdagság, a tiltakozás, a fel­felé törés szerény szikrája, melyből világot felgyújtó tüzet lehet szítani. Az emberek'nyo­morúságán szánakozó klasszi­kus, humanista hagyomány mellett megszólal az a művé­szi éleslátás is, mely az em­bert lealacsonyító társadalmat bűnösnek mondja ki. Az áldo­zatok mellett felvonultatta az „élet nagyurait”, a pénz és a hatalom mámorától szédült el­nyomókat. Ez a világszemlélet nem véletlen műve. Működésé­nek e szakasza egybeesik az oroszországi munkásmozgalom kezdeti fejlődésével. A továb­biakban mind forradalmibb alakokat, mind feszültebb tár­sadalmi harcot mutat be. A Foma Gorgyejevben a gyilkos magántulajdont leplezi le, mely nemcsak a szegényt nyomja el, hanem a tulajdo­nost is kivetkőzted emberi mivoltából. Itt azonban a le­leplezésen túl , már eljut az ilyen társadalom teljes meg­tagadásáig, s munkásalakjain keresztül keresi az utat, mely átalakítja az egész életet. A tőkés rend és a felnövek­vő munkásosztály közötti fe­szültség és összeütközés ábrá­zolásánál legcélravezetőbb mű­vészi eszköze a dráma. Ezt a lehetőséget használja fel Gor­kij, amikor megalkotja a tár­sadalmi-politikai színdarabot, mely a kor drámai feszültsé­gét tükrözi. Gorkij így ír erről: „Hallat­lanul, mélyen, minden ízében drámai korban élünk, a rom­bolás, és alkotás folyamatai­nak drámai feszültsége korá­ban.” E drámában és későbbi regényeiben központi alak a munkás, aki a születendő új világot képviseli. Szemben áll a gyárosokkal, de szemben áll az ingadozó, zavaros fejű ér- termiségiekkel is. Gorkij azon­ban nem becsüli le az értel­miség szerepét a forradalmi harcban. Mutatja ezt Az anya és Az Artamonovokban meg­ismert ifjú forradalmi értel­miségiek pozitív szerepelteté­se. Tudásukkal, műveltségük­kel járulnak hozzá a munkás­ság győzelmének kivívásához. fejlődés folyamán a munkásmozgalom a szervezkedés állapotából a harc szakaszába jut el. Az el­nyomók elleni forradalmi moz­galom lett Gorkij legnagyobb regényének. Az anyának a tár­gya. Központi alakja a mun­kásforradalmár Pável, a har­cos pártagitátor és Nyilovna, akiket a párt, a forradalmi elmélet nevelt öntudatos, tett- rekész hősökké. Ez a munkás­ság, melyet e regényében raj­zolt meg Gorkij, nem szánan­dó tömeg, mely a társadalom részvététől reméli sorsa jobb- rafordulását, hanem öntudatos, sorsukat formálni képes har­cosok serege. Üj osztály a tör­ténelem színpadán, el nem ha­nyagolható tényező, mely meg­dönti elnyomói uralmát, s megalkotja a maga új, emberi, igazi társadalmát, a szocialis­ta társadalmat. Ezt a helyze­tet maga a történelmi haladás teremtette meg, s ennek leg­ékesebb bizonyítéka, hogy hő­seinek alakját élő személyek­ről mintázta, a szormovói tün­tetés részvevőiről: Pjotr Zala- movról és édesanyjáról, Anna Kirillovnáról. A regény sze­replői a későbbi szovjet iro­dalom hőseinek előfutárai, akik a szovjet ember legjobb tulajdonságait személyesítik meg: a nép iránti törhetetlen hűséget, bátorságot, áldozatos hazaszeretetei. A Nagy Októberi Szocia- lista Forradalom után mintegy visszatér addigi leg­főbb témáihoz, hogy szintéti- kus egységbe foglalja azokat, s pontot tegyen a történetek végére, bemutatva a történe­lemadta befejezést. Az Arta­monovok az orosz burzsoázia elkorcsosulásának rajza több nemzedék történetén keresz­tül, s annak művészi bizonyí­tása, hogy október után véget ér e családok története, pusz­tulniuk kell az élet színpadá­ról. S egyben azt is példázza, hogy az uralkodó osztályok leghaladóbb tagjai legyőzve környezetük rothasztó hatását, s a nép oldalára állnak, s fel­zárkóznak a felszabadító for­radalmárok mellé. Ilyen „fe­hér holló” az ifjabb Hja Ar- tamonov is. Utolsó nagy műve, a Klim Szamgin élete. Azt a sokoldalú ideológiai harcot áb­rázolja, mely a századforduló eszmei útkeresését jelzi az 1905-ös forradalomtól az 1917-es eseményekig. Főhősé­nek, Klim Szamginnak pusztu­lása azt célozza, hogy az új társadalomnak nincs szüksége ingadozókra. Az értelmiség igazi útját a regény legjelen­tősebb szereplője, a bolsevik Kutuzov jelöli meg, s, szavain keresztül Gorkij a ma értel­miségének is utat mutat: „Ha nem holnap, hát holnapután fellángol a forradalom ... Mit tegyen az értelmiség? Menten a proletariátussal a szociális forradalom felé. Igen vagy nem ’» W orkij életműve beveze­^ tés a szovjet irodalom­ba, megvalósította annak mű­vészi elveit, megalkotta a szo­cialista realizmust. Méltán mondhatjuk el róla azokat a szavakat, melveket fí mondott a klasszikus írókról: „Olvan műveket alkotott, amelyekhez sohasem nvúlhat feledés, mert örök igazságokat őriznek, hal­hatatlan szépségeket sugároz­nak!” HALMOS GYULA tanár. Igen értelmes tekintet, sugárzó, mély kék. szemek, magas, sokat sej­tető homlok, ívelt római sasorr, markánsan met­szett arcéi, hatá­rozott áll: nagyon szép férfiarc te­kint rám vissza a tükörből. Két­ségkívül meg le­hetek elégedve magammal, ha nem is álltam az első helyen, de a másodikon biz­tos, amikor á szépséget oszto­gatták. Kicsit hu­nyorítok, most olyan szigorú lesz a tekintetem, meg­emelem egyik szemöldököm, most meg a cso­dálkozással ve­gyest érdeklődés ül ki értelmes ar­comra. Kicsit megrezzentem a szám szélét: fi­nom, könnyed és megértő mosoly honol el képe­men... Nagyon jól Tükörkép szórakozom... Hogy milyen ki­fejező az arcom! Sohasem gondol­tam volna! Film­színésznek kellett volna mennem... Most epekedek... most megható­dok, ... most meg­ijedek... most sze­relmes vagyok... Várjunk csak egy pillanatra... igy, előrehúzom a hajam a homlo­komba, s máris Mefisztó néz visz- sza a tükörből... Most kezem az államra teszem... így ni... Lenni, vagy nem lenni... Akárcsak Ham­let... Nahát, ezt sohse gondoltam volna magamról... Hogy mit nem tud meg az em­ber egy vacak tü­körből? Élek és vergődök itt a napi robotban, közben világhírű filmcsillag kalló­dik bennem, aki­ért, nem úgy, mint Homéroszért, né­hány vacak görög város, öt világ­rész őrjöngene... Hm... mit lehet itt tenni, mert voltaképpen azért nem olyan késő még a dolog, leg­feljebb nem ját­szom kisdiákszere­peket... Újból belené­zek a tükörbe, az­tán gyorsan lesü­töm a fejem és elvörösödöm... — Apu, én is játszom a tükör­be — szólal meg a fiam. — Én nem ját­szom, én borot­válkozom — vá­gok vissza dühö­sen, s ránézek a iöpörtyűre, aki négyéves szemte­lensége teljes tu­datában vigyorog. Egy szavamat se hiszi. Hiába, mit tudja még egy ilyen gyerek, mi­csoda tehetség van az apjában? (egri) 1708-ban Oroszországban az egy­házi ó-szláv írás helyett bevezet­ték a polgári írást. 1868-ban született Maxim Gorkij szovjet író. 1943-ban halt meg Sz. Rachmani­nov szovjet zongoraművész, zene­szerző. NÉVNAP Ne feledjük: szombaton AUGUSZTA iSTSSf — TÖBB mint negyed- millió forintos beruházás­sal nyolckádas népfürdőt épí­tettek Hatvanban a strand mellett. A fürdőt a napok­ban adták át rendeltetésé­nek.- NAGYKÖKÉNYESEN az 1958-59-es évben egy régi kastélyból 106 000 forintos be­ruházással egy négy tanter­mes iskolát hoznak létre. — APC, CSÄNY, Ecséd, Hort és Zagyvaszántó köz­ségekben sikerrel zárultak a téli Ezüstkalászos tanfo­lyamok. A községekben ösz- szesen 92 hallgató tett vizs­gát.- A HATVANI járásban ezidáig már 55-en kaptak la­kásépítési kölcsönt az építké- zésekhez. — EGYMILLIÓ forinttal növekedett a betétállomány év eleje óta a hatvani OTP fiókban. A hat működő üze­mi Kölcsönös Segítő Taka­rékpénztár betétállománya ugyanez idő alatt megha­ladta a 80 000 forintot.- KOZMETIKAI tanács­adást tartottak ’ Egerben szer­dán este a szakszervezeti kul- túrházban Lövi Lászlóné és Dr. Fülöp Béláné kozmetiku­sok. — FÉLMILLIÓ forintot fordítanak lakások, házak javítására és tatarozására Hatvanban. Parkosításra, va­lamint egy új öntözőautó beszerzésére összesen 270 000 forintot költenek az idén.- 17 TANULÓT szerződtet­tek a múlt évben a gyöngyösi kisiparosok, ez a szám emel­kedni fog 1958-ban. MUNKÁSOTTHON MOZI, EGEK március 28. pénteken: SCOTT KAPITÁNY izgalmas expedíciós angol film a Déli-sark meghódításáról. EGRI VÖRÖS CSILLAG 420-as urak (I. rész) EGRI BRÖDY Boszorkány EGRI BÉKE Nincs előadás EGRI SZABADSÁG Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN Az anya GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Akasztottak lázadása (16 éven felülieknek) HATVANI KOSSUTH Nevetés a paradicsomban HATVANI VÖRÖS CSILLAG Fekete dosszié FÜZESABONY Nincs előadás petervasara Nem volt hiába HEVES Nincs előadás műsora« égerben este 7 órakor: Tavaszi keringő (Vörösmarty-bérlet) Pétervásárán este fél 8 órakor: Sybil! A bevételért, vagy a közönségért? A mozilátogatók néhány hónap óta méltán büszkél­kednek az egri Vörös Csillag mozi takarosait megszépített nézőterével, a korszerű gép­pel, képvászonnal stb. E mo­zi igazi bemutató mozi be­nyomását kelti, éppen ezért megütközéssel vettük tudo­másul, hogy az utóbbi idők nagy filmsikerei közül jóné- hány nem ide, hanem a Bró- dy-moziba került s e kisebb és kevésbé népszerű, korsze­rűtlenebb helyen jutott a kö­zönség elé. Gondolok itt el­sősorban a díjnyertes Marty- ra, a Béke völgyére, a Negy­venegyedikre és számos más, nagy filmre, s ugyanakkor a Vörös Csillag olyan filmeket tűzött műsorára, mint u bár­gyú Nehéz kesztyűk vagy a Csodacsatár, illetve a hama­rosan műsorról levett Pick­wick klub, vagy akár az öt­lábú birka is. E filmek in­kább lettek volna valók a Bródy műsorára, hiszen vá­rosunk idegenforgalmánál fogva — reprezentatív mozi­ját akkor használja ki böl­csen, ha a jó filmek látoga­tására nem egy kultúrház nagytermében ideiglenes jel­leggel átalakított moziba irá­nyítja városunk látogatóit, hanem a szép és Egerhez mindenképpen méltó Vörös Csillagba. Kétségtelen az is, hogy a helyi lakosság Részé­ről is van egy bizonyos tar­tózkodás a Bródy nézőteré­vel stb. szemben és aligha csalódom, ha arra következ­tetek. hogy főleg üzleti szem­pontok indokolják azt, hogy a Bródy kapja a jobb, na­gyobb közönségsikerre szá­mító filmeket. Ez a tény azonban — bár a moziüzem érdekeivel egyezik — ellentétben van a közön­ség érdekeivel, mely — igaz, hogy gyakran kritikátlanul, inkább megszokásának en­gedve — elsősorban a Vörös Csillagot látogatja De van itt egy másik' hiba is: a Bró­dy vasárnap és hétfőn nem játszik, sőt néha szombaton sem! Így a jó filmek csak kevés napon át láthatók. Ja­vasoljuk: készítsen a Mozi­üzemi Vállalat a Vörös Csil­lag és a Bródy részére pár­huzamos műsortervet és old­ja meg ezt a kérdést úgy, hogy az egyidejűleg futó két filmet háromnaponkent cse­rélje meg s hozza át a Bródy műsorát 3 napra a Vörös Csillagba és fordítva. — pala — Sikert hozott a „Tavaszi keringő" Estéről-estére felhangzik a vidám nevetés, a kiérdemelt taps. az egri Gárdonyi Géza Színház nézőterén. Kétségkí­vül sikert hozott Innocent, Vince Ernő és Kállai István 3 felvonásos jazz-operettje. amelynek zenéjét a népszerű Horváth Jenő szerezte, a „Ta­vaszi keringő”. Uj operett, s magában véve már ez örven­detes. S ha még ehhez hozzá­vesszük, ha magának az ope­rettnek nincs is, de néhány betétszámának, fordulatának még tendenciózus mondaniva­lója is van, — nem túlzás a megállapítás: érdemes volt színpadra vinni. A mese maga egyszerű: Egy idős hegedűművész, a kétsze­res Kossuth-díjas Litván Gá­bor beleszeret tanítványába, Évába. A bonyodalom oka, hogy a hegedűművészbe sze­relmes házvezetőnője, Flóra is, abba meg Ács Boldizsár tör­ténettudós professzor. Bonyo­lítsuk tovább a helyzetet: Évát, Kelemen, a hegedű- művész titkára szereti, s a legnagyobb kavarodásba be­robban Litván Gábor titokban nevelt, törvénytelen lánya, Piri. A bonyodalom természe­tesen a darab végére tisztázó­dik, mindenki megtalálja a maga párját, s a hegedű- művész rádöbben, hogy fia­talhoz fiatal való, hozzá az apaság. Ennyi a történet, de alkalmat ad rengeteg mókára, játékra, sok tapsra, nevetésre: kellemes két órára. A sikerben a darabon túl, természetszerűleg legnagyobb érdem a színészeké, s a ren­dezőé, Mezei Éváé. Mindvégig pereg, pillanatnyi megtorpa­nás nélkül ível felfelé az elő­adás, talán csak a második felvonás vége halványabb. Az előadás nagy kvartettje két­ségkívül Szendrei Ilona, Déry Mária és a két Forgács. Nem­csak egyszerűen komédiáznak — bár ahol erre van szükség ott is remekelnek — de igye­keznek, és sikerrel, jellemet is adni, figurát alakítani. Az énekszámokban, a táncjelene­tekben is igen jó alakítást nyújt mind a négy Egerben ismert és méltán szeretett szí­nész. Alig valamivel halványabb náluk a Litván Gábort alakító Győrvári János, akinek Eger­ben ez az első jelentősebb ilyen jellegű szerepe. Győr­vári különösen a második fel­vonásban talál magára, s ek­kor felnő a többiek mellé. Éva szerepében új és bájos színésznőt ismerhetett meg az egri közönség, a tehetséges Gombár Juditot. Valóban ta­vaszi jelenség a színpadon, s ha ma még nem is kiforrott színésznő, de képességei, mér­téktartása sokat ígérnek. Koppány Miklós, Almássy Gizi, Balogh Béla és Hajnal Róbert, Piri vőlegénye, vala­mint a hegedűművész három tanítványa szerepében dicsé­retre méltó igyekezettel járul­tak hozzá a darab sikeréhez. Ambrózy István díszletei íz­lésesek és mértéktartók voltak., jó munkát végzett Lenkey Edith koreográfus is. Pagony Lajos négytagú zenekara meg­érdemelt részese a sikernek, (gy-ó) A petőfibányai kultúrott­hon színjátszó csoportja 31-én este 7 órai kezdettel mutatja be Goodrich-Hackett: Anna Frank naplója c. drámáját. A bemutatót több mint há­rom hónapos szorgalmas munka előzte meg. A cso­port tagjai határtalan lelke­sedéssel, időt, munkát és fá­radságot nem kímélve dol­goztak azért, hogy ez a na­gyon komoly felkészültséget igénylő darab bemutatásra kerülhessen. A próbák min­dig a késő esti órákba nyúl­tak, mivel a színpad csak a mozielőadások után volt sza­bad. A csoport tagjai tisztá­ban vannak azzal, hogy a darab témájánál fogva nem fogja könnyen tapsra ragad­tatni az inkább operetthez és vígjátékhoz szokott közön­séget. Azt is tudják, hogy fa­lura sem mehetnek a darab­bal, mert a színpad felépíté­se nagy teret kíván, s ez ke­vés kultúrháeban található. De érezzük, hogy amikor a színdarabot bemutatjuk, sze­rény tudásunkkal az emberi­ség javát, a békés, alkotó életre való törekvést szolgál­juk. Ha Anna Frank szavai: „Eh mindennek ellenére hi­szek' az ember jóságában!’’. csak 50 nézőben keltenek ko­moly visszhangot, akkor már elértük célunkat, akkor már érdemes volt dolgozni, — ír­ja Kulcsár Mihály Petőfibá- nyáról, aki a színjátszó szakkör vezetője. A hevesi járási Vöröske­reszt munkájáról Morcsányí Sándor járási titkár ír. A já­rás területén eddig 10 köz­ségben tartottak nyilvános taggyűlést, ahol ismertették a Vöröskereszt célkitűzéseit. Az előadások után egészség- ügyi filmvetítést — a gyer­mekbénulásról, a járványos gyermekbetegségek elleni vé­dekezésről — tartottak. Ilyen egészségügyi előadásokat ha­vonta 1—2 alkalommal szer­veznek a dolgozó parasztok részére is. Tarnamérán már­cius 20-án egészségügyi tan­folyamot kezdtek 35 hallgató­val. Az iskolákban is meg­szervezték az Ifjúsági Vörös- keresztet, a kömlői általános iskolában már be is fejeztek egy egészségügyi tanfolya­mod

Next

/
Oldalképek
Tartalom