Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)

1958-03-28 / 56. szám

1958. március 28. péntek népújság s Legyűrik a késői tavasz okozta nehézségeket a detki‘Szabadság Tsz-ben (Tudósítónktól.) A DETKI SZABADSÁG irodájában cly nagy a füst, hogy vágni lehetne. Növény- termesztők, állattenyésztők, íogatosok pöfékelnek reggel óta. Amikor felkeltek, napsü­tés Ígérkezett. Amikor indul­ni akartak, beborult az ég. Ez nem is akadályozta vol­na a vetést, de olyan szélvi­har kerekedett, hogy a ku­tyát is kár lett volna kint hagyni. Az emberek mérgesen szid­ják az időt. Meg sem tudják mondani hányszor parancsol­ta őket vissza a szeszélyes ta­vasz. Pedig annyi a munka, hogy csak győzzék elvégezni. A 430 holdon gazdálkodó szövetkezetnek 360 hold a tavaszi vetése. Ebben van 36 hold árpa, 64 hold borsó, 50 hold szarvaskerep, 35 hold dinnye és több olyan növény, aminek a hozamától sok függ. Ehhez a munkához 38 tag­gal, 3 új vetőgéppel, 1 Ze- toral és más mezőgazdasági gépekkel rendelkeznek. Ezt azért mondom el, mert a tag­ság még a télen felmérte az erőt. Ebben az előrelátásban az gyökeredzik, hogy a tava­szi munkáktól csöppet sincse­nek megijedve. A munkaszer­vezés úgy néz itt ki, hogy mindenki tudja hol a helye Így kezdték a műtrágyázást hagymaduggatást, fogasolást, vetést. A tagság úgy akarja, hogy a nyári és az őszi mun­kákat is a jelenlegi szerve­zés szerint végzik. — Erre szükség is van — mondja Pál elvtárs —, mert olyan termést akarunk be­takarítani amilyen még nem volt Detken. Gerzsenyi elvtárs előveszi a termelési tervet. Ebből ki­derül, hogy búzából 2, árpá­ból 2, zölddohányból 60, dinnyéből 60, kukoricából pe­dig 5 mázsával akarják túl­szárnyalni a tavalyi átlagot. Ez a többlet 2000 mázsa diny- nyét, 2 vagon búzát, 600 'má­zsa zölddohányt és közel 1 vagon árpát hoz a házhoz. HA A VÄRHAT0 termés- eredményeket összeszámoljuk nem kevesebb, mint 64 va­gonra jön ki az eredmény a szálastakarmányon kívül. Per­sze meg kell mondani azt is, hogy jó alapot teremtettek el­sősorban a jóminőségű talaj­munkával, istállótrágyázással. A műtrágyafelhasználás az egy év előtti 50 mázsával szemben 450 mázsa lesz, hol­danként nemcsak eléri, de meg is haladja az egy mázsát. Saját vontatóval, pótkocsi­val, munkagépekkel is ren­delkeznek. Nagy itt a biza­lom, nem rettennek vissza a dolgoktól, azért mindent átfo­gó munkabeosztást készítet­tek, adottságaiknak megfele­lően maguk szabták meg a perspektívát saját és a köz­érdeknek megfelelően. Alig jutottak túl a tavasz küszöbén, máris a soronlevő teendőket tervezik. Mészáros Alajos elmondotta, — téved aki azt hiszi, hogy ők csu­pán harmincnyolcán vannak. Amikor csúcsmunkák lesz­nek, ez a szám megkétszere­ződik, mert a családtagok sem fognak tétlenkedni. Van olyan tag — nem is egy —, akinek a közvetlen hozzátar­tozóin kívül a rokonok is se­gítenek. így volt ez a múlt években is, így lesz most is. A küzdelmekben gazdag esztendők nemcsak a szántó­földön, hanem az állatte­nyésztésben is meghozták a fordulatot. A szép nagy is­tállóban jelenleg 59 szarvas- marha kérődzik. Azért írom, hogy jelenleg, mert a második negyedévben ez a szám 99-re nő. Az állomány jól gondo­zott jól táplált, kiváló egye- dekből áll. Az anyakoca tör­zset 80 darab szerződött hízó egészíti ki. Itt a felfutást, saját nevelésükből fogják biz­tosítani. Ezenkívül beterveztek egy leghom baromfi törzset, ami­nek a beállítására a harmadik negyedévben kerül sor. Ahol ennyi állat etetéséről gondos­kodnak, oda sok takarmány kell. Az egyik állatgondozó elmondotta, hogy nem keve­sebb, mint 2000 mázsa szálas- és 700 mázsa szemestakar­mányra számítanak. Ebben nem ’ számolják a silót és a 100 holdas legelőt, aminek egyrészét megtrágyázták. — A mi számunkra végét­ért az ideje annak, hogy a bankhoz menjünk takarmány­hitelt kérni — jegyezte meg mosolyogva Gerzsenyi elv­társ. — A tagok milyen jövede­lemre számíthatnak? — Tavaly 45 forintot osztot­tunk, most hatvanat tervez­tünk. — Értékesítés? A közgyűlés úgy döntött, hogy a termények 30 százalé­Nékám Lajos üzemvezetőnek a Puskin filmszínház irodájá­ban. — A nyári hónapok fülledt levegőjű előadásai már most ijesztőként hatnak. Magam elé képzelem az ingujjra vet­kőzött, izzadó közönséget. En­nek megszüntetésére született meg tavaly az a gondolat, — hogy szabadtéri kertmozi lé­tesítésével tegyük élvezetessé a filmvetítéseket. Az építke­zési munka még a múlt évben megindult. A megvalósításhoz igen komoly társadalmi segít­ségre van szükség, s ezen nyi­kát természetben, a többit pedig pénzben osztjuk. A MÜLT ÉVBEN megéget­te a kása a szánkat Amit csak tudtunk, természetben osztottunk, aminek az lett az eredménye, hogy tagjaink jó­val olcsóbban adták az álla­mi áraknál, nem számítva a napot, amit a piacon töltöt­tünk, meg a drága fuvart, így fizettük mi meg a tandí­jat — világosít fel a köny­velő. A múlt évben tehát saját hibájukból jóval kevesebb volt a jövedelem, mégis elér­ték a középparaszti életszín­vonalat. öten építettek új há­zat, négyen vásároltak szoba­bútort, többen vettek világ­vevő rádiót kerékpárt. Ezen­kívül ruházkodásban sincs hiány éppen úgy, mint az élelemben, szórakozásban. Ebben az esztendőben megy nyúgdíjba Grúz István ser­tésgondozó. valamint Pál Im­re, Pál István és Tóth István növénytermelők. A négy nyugdíjas azonban nem akar megválni szövetkezetétől. Ha mást nem bírnak csinálni, vigyáznak a tanyára, míg tár­saik a mezőn dolgoznak. A detki Szabadság gyorsan talpra állt az ellenforradalom után. Erejüket megsokszoroz­va láttak a munkához és olyan célokat állítottak ma­guk elé, amelyek már ismer­tek. Hogy a tervek maradék­talanul megvalósuljanak, most egy mezőgazdászt és egy ál­lattenyésztési szakembert al­kalmaztak. Pál elvtárs, a szö­vetkezet elnöke azt az elvet vallja, hogy a szakemberek fizetése bőségesen megtérül a litereknél, kilóknál, mázsák­nál. MEGVALLOM, a Szabad­ság Tsz-ből azzal az érzéssel távoztunk, hogy amit láttunk és hallottunk, sorra-rendre megvalósul, mert az elgondo­lások mögött olyan emberek állnak, akik örökre eldöntöt­ték, hogy a helyük nem a kis- parcellán van. latkozaton keresztül szeretném felhívni az üzemek vezetőit és dolgozóit a segítségadásra. Tervezetünk szerint a Puskin mozi mögötti telken 1200 sze­mélyt befogadó nézőtéren, 18x7 méteres vetített képben gyönyörködhetnek a nézők. — Szeretnénk május 25-re, a Mátrai Napok alkalmából a mozit megnyitni, de ehhez nemcsak jó idő, hanem áldo­zatkész összefogás is kell, — hogy városunknak is széles­vásznú kertmozija legyen — fejezte be nyilatkozatát Né- kám üzemvezető. M. J. Lesz-e az idén kertmozi Gyöngyösön? — Ezt a kérdést tettük fel Újra él a mezőszemerei népi együttes (Tudósítónktól.) HA JÖL MEGSZÁMOL­JUK, még négy hónapja sincs, hogy utoljára Mezősze- merén jártunk és Galambos László iskolaigazgatóval a hí­res népi együttes sorsáról be­szélgettünk. A helyzet akkor bizony szomorú és siralmas volt. Mintha éppen tegnap történt volna, még most is itt visszhangzik az együttes né­hány törzstagjának csüggedt szava, véleménye. — Az együttes meghalt, nincs töb­bé. — Ezt mondták akkor az emberek, de a további beszél­getések, szavaik alapján még­is feltételeztük, hogy csak tetszhalál a népi együttes ha­lála. Ezek az emberek — úgy gondoltuk, — ha akarnak, tudnak újra dolgozni, újjá tudják éleszteni az eltemetett- nek hitt halottat. Tudják, mert szeretik a népet, a táncot, a muzsikát, a színjátszást, s ez a szeretet és ragaszkodás nagy erő. Mondhatnám úgy is, élet­erő. E néhány gondolat jutott eszembe, amikor most ismét a mezőszemerei iskola egyik tantermében ülve néztem az újjáéledt, az új bemutatóra hészülő népi együttest. Fiata­lok és idősebbek, jókedvű le­ánykák, komoly parasztembe­rek, ipari tanulók keveréke, színes és változatos tömege alkotja ezt a 30 tagú lelkes kis társaságot. Lelkesek és vi­dámak, s most nagy szorga­lommal készülődnek a János Vitéz bemutatójára. Mielőtt erről a készülődés­ről beszélnénk, önként adódik a kérdés, hogyan kezdtek hoz­zá újra? Galambos László, az együttes vezetője csendesen mosolyog. — Hát az úgy volt, hogy mindenkinek hiányzott az a víg társaság és a kultúr- munka, amely a sok-sok gond mellett bizony örömet is ad az embernek. A hosszú téli estéken eleget beszélgettünk a kis művészcsoport sikeres munkájáról, addig, míg egyik­másik már-már kifakadt. Nem jól van ez így mégsem. Hoz­zá kellene látni megint. S azon vettük észre magunkat, már újra tervezgetünk, hogy újjáalakultunk. HIÁBA, MEG LEHET-E tiltani a dalos madárnak, hogy ne daloljon, hogy maradjon néma, ha a természet őt erre teremtette? Hát körülbelül ehhez hasonlít a mezőszeme­rei népi együttes újjászületé­se is. A tervezgetéseket nem­sokára tettek is követték. — Azóta népes minden este az is­kola egyik tanterme, azóta próbálják a János Vitéz-t. A tanterem fehérre meszelt fa­lán már ott látható a harma­dik felvonás díszlete, az élet vize, s háttérben a meseszép tündérország. Miért éppen ezt a darabot választották? Köny- nyű rá feleletet adni, — mond­ják, — hiszen meséje és ze­néje is közel áll hozzájuk, a néphez, és magyaros népies táncait, motívumait igen jól ki tudják fejezni ezek a jó hangú, táncos, dalos emberek. Sikerrel folynak a próbák, minden este felcsendül a dal: „Én a pásztorok királya...” S utána mind, a többi szép melódiák. A darab rendezője Galambos igazgató a munka lázában ég. Ö a rendező, és ő alkotja a zenekart is. Har- monikázik, de amikor kell fu­rulyaszóval kiséri az énekszá­mokat. Amint a próbákon is látható, a szereplők igen ügye­sen mozognak. A szereposztás is jól sikerült. Csaknem min­denki testhezálló szerepet ka­pott. Kukorica Jancsi a fiatal és tehetséges Horváth Imre lesz, a francia király szere­pét Papp Béla alakítja. Iluska és a francia királylány szere­Múlt évi nyereség — 12 millió forint A Mátravidéki Erőmű párt- bizottsága hétfőn nagyaktíva ülést tartott, amelyre meg­hívták a pártonkívüli gazda­sági vezetőket is. Kovácsik Dezső főkönyvelő részletesen ismertette az 1957. évi mérleg- beszámoló fontosabb adatait. Rámutatott arra, hogy meny­nyire fontos az elfekvő anya­gok felülvizsgálata, hiszen a túlzott készletek tárolásával más vállalatok tervteljesíté­sét, termelését veszélyeztet­nék. Hogy az önköltség alakulá­sa mennyire érdeke minden dolgozónak, azt bizonyítani fogja a közeli napokban ki­osztásra kerülő nyereségré­szesedés is. 1957-ben a válla­lat közel hatmillió forint ön­költség megtakarítást ért el. Az egész évben a nyereség több mint 12 millió forint volt, ismertette a főkönyvelő beszámolójában, majd a tár­sadalmi tulajdon fokozott vé­delméről és a takarékossági mozgalomról beszélt. A be­számolót a jelenlevők megvi­tatták és elhatározták, hogy egy hónapon belül üzemré­szenként kidolgoznak egy- egy olyan konkrét intézke­dést, amellyel az önköltséget tovább csökkentik. Lévay András tervoszt. vezető Juhász István, lakatos 1951 óta dolgozik a Mátravi­déki Erőműben. 23 éves. Jó munkájáért a legutóbbi KISZ taggyűlésen dicséretben része­sült. A takarékossági moz­galom egyik elindítója volt, a fiatalok között állandóan ott van, s mint KISZ bizalmi, figyelmezteti őket a mozgal­mi szabályok pontos betartá­sára. Jól dolgoztak a lőrinci Vegyes KTSZ tagjai BEFEJEZTÉK AZ ÜJ VÄRMÜZEUM FELÚJÍTÁSÁT, 48 LAKÄSOS IlAZ ÉPÍTÉSÉT KEZDTÉK MEG EGERBEN Március 25-én, egy hónap­pal a határidő előtt befejez­ték Egerben az új vármúzeum felújítását. A múzeumban négy lakást is berendeztek, a múzeum igazgatójának, két múzeológusnak, és a portás­nak. Az Egri Építőipari Válla­lat 48 lakásos ház építését kezdte meg Egerben, az Egészségház utcában. Az ala­pozási munkálatokat és a pincék falazását már meg­kezdték. A lőrinci Vegyes Ktsz. is megtartotta mérlegzáró és tfe- zetőségválasztó közgyűlését. — Rudi János elnök arról be­szélt, hogy a Ktsz. asztalos, cipész, szabó, fodrász, villany- szerelő részlegei 1957-ben 1 280 000 forint értékű javítás, szolgáltatás és késztermék ké­szítési munkát végeztek, eb­ből 800 000 forint értékben közvetlenül a lakosságnak. A Ktsz, évvégi nyeresége 41 000 forint volt, amely na­gyobb is lehetett volna, de néhány, azóta már eltávozott tag hanyagsága, az ellenforra­dalom alatti viselkedése sok kárt okozott a szövetkezetnek. A közgyűlés' úgy határozott, hogy a nyereségből kifizetik a jövedelemadót és egyéb kö­telezettségeiket és a többit a szövetkezet továbbfejlesztésé­re használják fel. A közgyűlésen a legjobb dolgozók pénzjutalmat kaptak. A közgyűlést a tagság azzal az elhatározással zárta be, hogy 1958. évben eredményei­ket növelni fogják, új kerék­gyártó részleget állítanak fel, s ha a tanács segítségükre lesz helyiség biztosításában, játékkészítő részleget is alakí­tanak. POLGÁR MIKLÓS Megalakulástól a nyereségrészesedésig NEM TUDOM, van-e még a megyében olyan szövetkezet, ahol annyira zsúfoltan lenné­nek, mint az Egri Kötő-házi­ipari Szövetkezetnél. Az elnök, a főkönyvelő és a műszaki ve­zető egy asztalt használnak. Mondják, hogyha valaki jön, az irodai dolgozóknak ki kell vonulni az udvarra, hogy az elnök tárgyalhasson. Ilyen „szűk” körülmények között találtuk Zórád József elnököt, s megkértük, beszél­jen a szövetkezet fejlődéséről. 1951-ben 30 egri háziasszony elhatározta, hogy szövetkeze­tét alakít. Egy varrógéppel kezdték meg a munkát a hat­vani hóstya egyik bezárt kis kocsmahelyiségben. Sok né­pében Csőke Szidónia, illetve Bukta Gizella lép majd fel, várható nagy sikerrel. Az elő­adás nagy sikere lesz Hor­váth Béni alakítása, aki férfi létére női szerepekben szokott játszani. Most a gonosz mos­tohát alakítja. Nagy készülődésben, a mun­ka lázában ég tehát az újjá­született együttes. Igyekezniük is kell, mert húsvét vasár­napján tartják a bemutatót, s az idő sürget. Az előkészüle­tekkel kapcsolatban hozzá kell még fűznünk azt is, hogy Bu­dapestről, a jelmezkölcsönző­ből hozatnak ruhákat, jelme­zeket, a sikeres bemutató után pedig részt vesznek a járási kulturális seregszemlén is. ILYEN KÉPET MUTAT a népi együttes jelenlegi hely­zete. Igen nagy érdemük és erényük, hogy újra a talpukra álltak, dolgoznak, és művésze­tükkel ápolják, továbbfejlesztik a népi kultúrát. Ha már a jelent bemutat­tuk, szóljunk néhány szót a jövőről, az új tervekről is. A színdarab bemutatása után a Májusfa-állítás című táncos­dalos népi játék műsorra tű­zését tervezik. Itt a község­ben szokás, hogy május else­jén a legény feldíszített má­jusfát állít kedvese ablaka alá. Ezt jeleníti meg a követ- gező bemutató, amely a hely­beli nóták, táncok, népi ele­hézséget és akadályt kellett leküzdeni, míg a jelenlegi kö­rülményekhez jutott a szövet­kezet. Kezdeti fénykorát az 1954—55-ös évben érte el, ami­kor a linóleum játékárut gyár­tották, mely már több mint száz dolgozót foglalkoztatott. A külföldi behozatal azonban kiszorította a kereskedelem­ből. 1956. márciusában a tömeg­szervezetek támogatásával új részlegeket hoztak létre. A szövetkezet termékeit mind jobban és jobban kezdték meg­ismerni. Egyre több megren­delést kaptak. 1956 első fél­évében már 370 000 forintos volt a termelési érték, amely a második félévben kétmillió­ra nőtt. Létrehozták a közpon­mek felhasználásával készül el. Az együttes bemutatóinak állandó táplálója és kimerít­hetetlen forrása az a sok ha­gyomány, amely a nép között, a nép ajkán él. Galambos László egyik gyűjteményében egész halom lekottázott népi ének sorakozik. A községben végzett népdalgyűjtések alkal­mával feljegyezték Bukta Jó- zsefné, és a 81 éves Bukta Béláné énekeit. ízelítőül elol­vasunk néhány sort, arról a kottáról, melyet a 47 éves Horváth Elemérné énekelt el a népdalgyüjtőknek. Hallottátok e már hírét. Bukta Jóska legénységét. Késsel faragja a májfát, Hogy ne hallják kopogását. ILYEN ÉS EHHEZ hasonló népdalkincsek tömegére tá­maszkodva komoly munkávai, művészi tehetséggel és leke- sedéssel igazán nagyot és szé­pet alkothatnak az újjászü­letett mezőszemerei népi együttes tagjai. Minden bi­zonnyal régi nagy múltjukhoz méltóan nemcsak a János Vi­téz, hanem a Májusfa-állítás bemutatásával is öregbítik hírnevüket. Ehhez a nagy munkához kívánunk sok si­kert az együttes tagjainak. tosított műhelyeket (korsó­fonó, kötő-szövő, varró). A dol­gozók létszáma is 300 főre emelkedett, melyből a belső dolgozók száma 70 volt. Meg kell jegyeznünk, hogy a 70 belső dolgozó csak előkészíti a munkákat a bedolgozóknak, vagyis félkész árukat gyárta­nak. MUNKÁJUKAT az ellenfor­radalmi események sem gátol­ták, az éves tervet 150 száza­lékra teljesítették. Az ellen- forradalom utáni évben az első negyedévben a termelési ér­ték 2.5 millió volt, amely az év végére 10 millió 714 ezerre nőtt. Ebből az éves nyereség 891 ezer forint. A dolgozók egyhavi fizetésének megfelelő nyereségrészesedést kaplak kézhez. Már több beruházást tudtak biztosítani. Jelenleg 10 sík-kötőgép, 20 fejes palack­csévéző, villanyszabógép és még sok-sok gép könnyíti a szövetkezet dolgozóinak mun­káját. A Dobó-téren egy üzlet- helyiséget is nyitottak, mely­ben a szövetkezet termékeit árusítják. — Mit gyárt a szövetkezet? — Női. és férfi-pulóvereket, gyermek- és leánykaruhákat, fehérneműket készítünk, de korsók és kosarak kötését is vállaljuk — tájékoztat Zórád József elnök. A falon oklevelek tanúskod­nak jó munkájukról. Árube­mutatókon, kiállításokon, több esetben nyertek első díjat, s a legutóbbi országos szövetke­zeti versenyen a 143 szövetke­zet közül a 14 legjobb közé kerültek. Czucaj Lajos műszaki veze­tővel sorra jártuk az üzeme­ket, bizony valamennyi szűk, sötét helyiségben van. — A reményünk azért meg­van: rövidesen egy központi helyre költöztetnek bennün­ket. A felszabadult helyisége­ket pedig lakásokká alakítják át — mondta bizakodóan Czu­caj művezető. REMÉLHETŐLEG így lesz, s akkor nem kell egymás he- gyén-hátán, szűk, sötét helyen kell dolgozni a szövetkezet tagjainak. (KISS BÉLA)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom