Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)
1958-03-23 / 52. szám
NEPÜJSÁG 1958. március 23. vasárnap Termelőszövetkezetek ez korszerű nagyüzemi gazdálkodás utján HEVES MEGYE termelőszövetkezetei a tél folyamán elkészítették 1957/58. gazdasági évre szóló termelési üzemtervüket, valamint bevétel—kiadási költségvetésüket is. A tervüket értékelve, elmondhatjuk, hogy a termelőszövetkezetek kihasználva a helyi gazdálkodási lehetőségeket, valamint a kormány nyújtotta kedvezményeket, nagy lépéseket tesznek ebben az évben a korszerű szocialista mezőgazdasági nagyüzemek megteremtéséért. Az elkészített termelési tervek igazolják, hogy a mezőgazdasági termelés színvonala magasabb a termelőszövetkezetekben mint a ma még egyénileg gazdálkodó paraszti gazdaságokban Egységnyi területen nagyobb terméseredményeket lehet biztosítani, pl.: kenyérgabonából 11 q/kh. terméshozamot irányoztak elő a termelőszövetkezetek, míg az elmúlt évben — a jó termés ellenére is — a paraszti gazdaságok 8.2 q/kh. termést értek el. A nagyobb terméseredmények feltételei jobban biztosíthatók a nagyüzemi termelőszövetkezetekben, mint a kisáru- termelő paraszti gazdaságokban. A termelőszövetkezetek egy katasztrális hold szántó- területen 3 normálholdnyi gépi munkát végeztetnek ebben az évben kombájn nélkül —, amit a parcella-gazdálkodás körülményei miatt a paraszti gazdaságokban elvégeztetni a gépállomásokkal nem lehet. Vagy a műtrágyázás területén, míg 1957. évben a termelőszövetkezeteknél is 1 kh-ra 33 kg. műtrágya felhasználás jutott, addig ebben az évben már meg fogja haladni a 100 kg-ot holdanként. A talajerő visszapótlásához jelentősen hozzájárul a pillangós területek növelése, nemcsak az éves, hanem az évelőké is, jelentős területen telepítenek a termelőszövetkezetek lucernát és vörösherét, mely ebben az évben eléri szántóterületük 16 százalékát. A takarmányalap megteremtésén keresztül jelentősen növelik a termelőszövetkezetek állatállományukat is. A 100 kh-ra eső számosállat ez évben eléri a 19 darabot. Különösen jelentős a szarvasmarha 49 százalékos, a tehén 55 százalékos a sertés 38 százalékos és a juhállomány 26 százalékos növekedése Ez alapjait szolgálja a nagyüzemi állattenyésztés megvalósításának. A BELTERJESSÉG egyik jelzője a szerződéses ipari növények termelésének fokozása is. Szántóterületüknek 20 százalékán folytatnak szerződéses termelést a termelőszövetkezetek, jelentősen nőtt a cukorrépa, a zöldség, a dinnye, a dohány vetésterülete, mely nagyban hozzájárul az intenzív gazdálkodás kiterjesztéséhez. A termelőszövetkezetek árutermelését vizsgálva, megállapítható, hc.-gv az elmúlt évvel szemben 40—50 százalékos emo,kedés mutatkozik. Az emelkedésen belül is jelentős a hízómarha hízottsertés és a tej értékesítése. A növ°-vter- melési és az állatter 'tési tervek azt mutatják, hogy a termelőszövetkezetek 1958. évben árutermelési bevételeiket 80 százalékkal növelik az elmúlt évivel szemben. A fentiek megvalósításához elsősorban hozzájárul a termelőszövetkezetek szervezeti életének helyes irányban való fejlődése. A termelőszövetkezetek többsége megértette hogy jó gazdasági eredmények csak jó vezetéssel és jó nagyüzemi munkaszervezéssel érhetők el. Ennek eredménye az is, hogy ma már elmondhatjuk, a termelőszövetkezetek 35 százalékában egyetemet, vagy akadémiát végzett elvtársak biztosítják a helyes nagyüzemi szakmai vezetést, mint elnökök vagy mint agronómusek. A helyes vezetési módszerek segítségével alakulnak ki egymás után olyan termelőszövetkezetek, mint a füzesabonyi Petőfi, Szabad Nép, a viszneki Béke, az atkán Petőfi a felnémeti Petőfi, a verpeléti Dózsa termelőszövetkezetek ahol a tagság évi jövedelme elérte, sőt meghaladja a jól dolgozó középparasztokét is. A felnémeti Petőfi termelőszövetkezet az idén egy munkaegységre 67 forintot oszt ki tagjainak készpénzben és természetben, amely a gondtalan megélhetést biztosítja minden termelőszövetkezeti család számára. A FENTI EREDMÉNY nem egyedülálló a megye termelő- szövetkezeteinél. csak kiragadott a sok közül. A ma még egyénileg dolgozó parasztság, akár Kömlőn, vagy Kerek- haraszton saját maga meggyőződhet a termelőszövetkezetek eredményéről és a nagyüzemi gazdálkodás tapasztalatairól. És bizonyítja az a tény is, hogy ebben az évben több mint 400 dolgozó paraszt lépett be a termelőszövetkezetekbe, tért a nagyüzemi gazdálkodás útjára felismerve, hogy csak termelőszövetkezeti, nagyüzemi gazdálkodás biztosítja a falu dolgozó parasztságának a — kizsákmányolásmentes — korszerű gazdálkodási formát a gondtalanabb, kulturáltabb emberi életet. SCHEFFER GÉZA iKömvtswij Elsa Tirolét: Idegenek Párizsban A neves francia írónő e regényében művészien ábrázolja a hontalanok életét, az állandóan gyötrő, a legboldogabb pillanatokat is megmérgező honvágyat. Szereplői a második világháború alatt, részben a különböző táborokban, részben az ellenállási mozgalomban kerültek össze. Valamennyien a csodálatraméltó Párizsban élnek, mely olyan kedves a franciákhoz és a külföldi túristákhoz. De a hontalanok számára idegen marad ez a Párizs, az ő szívük, agyuk szülőföldjük után sóvárog, s Párizs nem tudja, nem akarja megérteni őket. Sokféle hazátlan bolyong Franciaországban. Az egyiket kiutasították hazájából, a másik megszökött, s azóta nincs egy nyugodt pillanata. Az ő nyugtalan, zaklatott életükről szól ez a könyv, melyen végigvonul egy nagy, boldogtalan szerelem története is. Antal Gábor: Ordasok 1957 nyarán folyt le a Francia Kiss Mihály, az 1919- 20-as fehérterror hírhedt Héj- jas-különítmény bestiális vezetőjének bűnpere. A riportregény hiteles dokumentumok, a per főtárgyalása és vádirata alapján tárja az olKözlemény A Központi Bizottság Politikai Akadémiáján március 24-én, hétfőn délután a Néphadsereg Központi Tiszti házában „Az MSZMP kulturális politikája” címmel meghirdetett előadás Kállai Gyula elvtárs meghűlése s megbetegedése miatt elmarad. A kiadott meghívók a későbbi időben megtartandó előadásra érvényesek. Az előadás későbbi időpontját a sajtó és a rádió közölni fogja. Pártközpont Ágit. Prop. vasó elé a különítményesek szörnyű gaztetteinek sorozatát, s megrendítő képekben számol be a szerencsétlen áldozatok sorsáról. Az anyag időszerűségét növeli az akkori idők és az 1956. évi őszi ellenforradalom fasiszta szelleme közti párhuzam. DARVAS ANDOR: Egymillió forint a takarékban Heves megye általános- és középiskolás diákjai február végéig több mint egymillió forint értékű iskolai takarékbélyeget vásároltak. Szederkénypusztán például átlagban 112 forint takarékbetétje van minden egyes tanulónak, Vámosgyörkön is meghaladja a 92 forintot egy-egy tanuló betétje. Külföldi híreink Stockholm (TASZSZ): A svéd lapokban hivatalos közlemény jelent meg arról, hogy az északi országok külügyminiszterei értekezletet tartottak, amelyen Unden svéd, Hansen dán, Lange norvég, Hynninen finn külügyminiszter, valamint Maghusson, Izland stockholmi nagykövete vett részt. A közleményből kitűnik, hogy az értekezleten más kérdések mellett megvitatták a leszerelés problémáját is. Az értekezlet részvevői egyöntetűen rámutattak arra hogy minden lehetőt meg kell tenni a leszerelési tárgyalásokon keletkezett zsákutca kiküszöbölésére, és állást foglaltak az atomfegyver-kísérletek beszüntetése mellett. (MTI) Damaszkusz (TASZSZ): Az Egyesült Arab Köztársaság hadsereg-főparancsnokságának szóvivője a sajtó képviselői előtt kiielentette, hogy izraeli katonák tüzet nyitottak egy határmenti falu arab parasztjaira. Szíriái jelentés szerint a legutóbbi időben török csapatösszevonás figyelhető meg az Egyesült Arab Köztársaság szíriai területének határán. — Egyes pontokon a határtól tíztizenöt kilométernyire gépesített török csapatok élénk mozgását észlelték. Török katonák tüzeltek egy szíriai falu lakóira. (MTI) Időjárásielentés Európa nagy része hideg légtömegek hulláma alatt áll. A 45. szélességi körtől északra az éjjel mindenütt erős fagy volt. A Balkán-félsziget és a Kárpát-medence vidékén a hideg és enyhe légtömegek találkozása mentés sokfelé havazik. Változó időjárás vasárnap estig: erősen felhős idő, sok helyen még havazás. Élénk, időnként erős északnyugati- északi szél. Főként a Dunántúlon hófúvások. A hideg idő tovább tart. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: minusz öt, minusz nyolc, legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap nulla—minisz három fok között. Távolabbi kilátások: a nappali hőmérséklet fokozatos A válság réme Uz első és második ipari forradalom Az első ipari forradalom II. rész (Az izommunka gépesítése) (Folytatás) A vasat azidőben faszén■*’* nel olvasztották, ez azonban az erdők rohamos irtásához vezetett. A kőszenet ismerték ugyan, de a kőszénnel nem lehetett a vasércei kohósítani. A vas iránti szükséglet tehát egy újabb problémát vetett felszínre: a vaskohászat megvalósítását kőszén segítségével. Ezt a kérdést is pár évtized alatt megoldották, sőt kikísérletezték a nyersvasból történő acélgyártást is. Angliában a XVIII. század utolsó negyedében már sok kohó és vasipari üzem működött. A nagy vasfelhasználás természetesen a kőszénbányászatra rótt újabb feladatokat. Mind nagyobb és nagyobb tömegű szenet kellett bányászni. A szénbányászat egyik legnehezebb problémája a bányák víztelenítése volt. A szivaty- tyúkat lovakkal tartották működésben. Ilyen módon azonban csak kis teljesítményű szivattyúkat lehetett üzemben tartani. A helyzet tehát így alakult: a vasból készült, s mind na- gyobbméretű és teljesítményű fonó- és szövőgépek üzemben tartására az eddiginél nagyobb erőforrás kellett. Ugyanezt Igényelték a vas, illetve az acél feldolgozására szolgáló gépek, esztergák stb. is. A bányák teljesítménye is csak úgy volt fokozható, ha a szivattyúk hajtására a „lóerő” helyett új, nagyobb teljesítőképességű hajtómű kerül. A közlekedés, elsősorban a tengeri közlekedés is az immár több áruval jelentkező kereskedelmet csak úgy tudta kiszolgálni, ha gyorsabbá, főleg biztosabbá válik. A vitorláshajó pedig — kiszolgáltatva a szél kénye-kedvének, erre a fejlődésre nem volt képes. T átjuk hót, hogy sorozat- ban léptek fel olyan szükségletek, amelyek egy hatásosabb, nagy teljesítőképességű erőforrást igényeltek. Ennek hatása, mondhatnánk kényszere, vezetett végül is a gőzgép megalkotásához. Papin, Newcomen, Polzunov, Watt nevei jelzik azt az 1700-1782- ig tartó 80 évet, amely alatt a kezdeti primitív elgondolásoktól szinte a mai formájáig (hisz lényegesen azóta sem módosult) kialakult a gőzgép. Az 1700-as évek végén már nemcsak vizet szivattyúzott a gőzgép, hanem textilgépeket, pénzverőgépeket, malmokat, vasüzemi szerszámgépeket stb. hajtott. Munkájára mind hatalmasabb gyárak épültek, mind nagyobb munkástömegeket foglalkoztattak. Pár év múlva bevonult a közlekedésbe. Megszületett a kapitalista nagyipar, a gépi termelés korszaka. IÁI i jellemzi társadalmi vonatkozásban ezt az első ipari forradalmat? 1. Addig az ipari termelés kézi szerszámokkal történt A gép kivette az emberek kezéből a szerszámot, és azokat gyorsabban és tökéletesebben alkalmazta működése közben. 2. A termelés „erőforrása” az ember, és az állat izomereje volt. Most ezt a gép ereje helyettesíti, megsokszorozva szinte a végtelenségig. 3. A kézi termelésben az ember sok és sokféle munkafolyamatot végzett. A gépet kiszolgáló ember, a gépben jelentkező igen nagy munkamegosztás, a munkafolyamat rendkívüli mértékű felbontása miatt csak egy-egy betanult, legcélszerűbben véghezvitt mozdulatot végez, (pl. a prés alá helyezi a munkadarabot, majd elveszi alóla). Ezzel a mechanikus munkával mintegy lélektelen alkotó elemévé vált a gépnek. 4. A szétszórtan dolgozó kézműiparosokat (akik munkanélkülivé váltak), s a kis manufaktúrák dolgozóit a kapitalista nagyüzembe tömörítetté, s ezzel megteremtette a munkásosztályt (s a. túltermelési válságokkal az állandó munkanélküliek seregét), az ipari proletariátust. Végül 5. Egyik alapvető jellemzője az új energiaforrás, a kőszén (vagyis a gőz) beállítása a termelés szolgálatába. (Folytatjuk.) Az emberek százmilliói kutatják az újságok betűtengerében miért vajúdik a béke ügye, mi az oka, a titka annak, hogy a megegyezéshez vezető csúcsértekezlet előkészítése oly lassan halad előbbre. Az emberek félnek a háborútól, rettegnek egy esetleges újabb világháború démoni erejű fegyvereitől, amelynek pusztító hatásáról még a tudósoknak sincsen fogalmuk. A népek tudják, hogy a jövő kulcsa a nagyhatalmak vezető politikusainak kezében van, s ezért a világ minden részén követelik és várják a megegyezést a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésében és a leszerelésben. A Szovjetunió valóságos diplomáciai békeoffenzivát indított a nyugat merev, legtöbb vonásában elutasító álláspontjának megváltoztatásáért. A Dulles-féle amerikai diplomácia azonban makacsul ragaszkodik ismert módszeréhez: Valahányszor a szovjet álláspont a nyugatiakhoz közeledik, rögtön cserbenhagyja korábbi álláspontját és új feltételekkel bás-- tyázza körül magát. Nem érdektelen e magatartás mögött meglátni az Egyesült Államok belső problémáit az egyre rosszabbodó gazdasági helyzetet és a nagy munkanélküliséget, ami a kormány legrosszabb elképzelését is felülmúlja. Eisenhower elnök az év elején beismerte az amerikai gazdaság hanyatlását, de sietve kijelentette, aggodalomra nincs ok: a gazdaság — mondotta — csak „kifújja magát” a szünet még csupán rövid ideig tart, majd újabb fellendülés követi. Jóslata szerint márciusban megkezdődik a foglalkoztatottak számának emelkedése és vége tér a gazdasági pangás. De nézzük csak a tényeket. 1957. elejéii még fellendülésről beszéltek, tartott a konjunktúra, hiszen a hadi kiadásokra fordított állami kiadások megszaporodtak és a szuezi háború is jó üzletet hozott az amerikai tőkéseknek. Ám ezt az irányzatot nem sokáig tudták követni, ezért volt nagy a zuhanás. 1957. negyedik negyedében hatmilliárd dollárral esett az amerikai össztermelés értéke. Ezzel egyidőben nyílegyenesen növekedett a munka- nélküliség: decemberre hárommillió ember került az utcára! Januárban fokozódott a pangás, mintegy egyezerhá- romszáz cég ment csődbe. A háború óta ez a csúcspont a csődök tekintetében. A munkanélküliek száma ötmillióra ugrott — ez a szám félmillióval meghaladta a magyarországi dolgozók összlétszámút. A megélhetési költségek is emelkedtek, sőt január ebben is új csúcsot hozott: 122 3 százalék volt az 1947—49-es fogyasztói árakhoz viszonyítva A szövetségi tartalékhivatal jelentéséből kiderült, hogy a múlt hónapban — februárban — tovább süllyedt az Egyesült Államok termelési színvonala, általában 12 százalékkal volt alacsonyabb az 1956. évinél. A jelenlegi válság — jelek tartós használati cikkeket egyik fő sajátossága, hogy a gyártó iparágakban ielenik meg a legnagyobb erővel. A legfrisebb hírek szerint a különböző fémfajták olvasztása 34, a fémáruk gyártása 16, a szén kitermelése 15 százalékkal csökkent. Februárban már minden tizedik ember állás nélkül volt, s számuk elérte az 5 200 000-et. ami 1" esztendeje nem fordult elő az Egyesült Államokban. És ez még nem is teljes szám. ezenkívül mintegy hárommillióra tehető a részleges munkanélküliek. vagyis azoknak a száma, akik hetenként mindösz- sze két-három napot dolgoz hatnak. Eisenhower jóslatával ellentétben a gazdasági szakértők arra a .cövetkeztetésre jutottak, hogy márciusban *o- vább emelkedik a munkanélküliek száma. A helyzetet súlyosbítja az állandó drágulás. A munkanélküli segélyből — amerikai lapok cikkei szerint — még lakbérre sem futja. Sokan különböző oknál fogva nem kaphatnak segélyt, 170 000 munkanélküli segélyezési ideje pedig már lejárt. Ezeknek a sorsa a helyi hatóságok és a különböző jótékony szervezetek könyö- rületességétől függ. Arizona államban például komoly gondot okoz azoknak a mezőgazdasági dolgozóknak az élelmezése, akik százával tódulnak Arizonába, Floridából és Tekszaszból, ahol kenyerüket vesztették. Ez a nem is teljes helyzetkép az amerikai „pangásról.” Eisenhower vidám jóslatát ke serű szájízzel idézgetik az amerikai munkanélküliek, s összevetik Hoover volt elnök klasszikussá vált mondásával. Az 1929—33-as nagy gazdasági válság idején ő is elhamarkodott kijelentést tett: „A fellendülés üt van a közelben”! Persze nem tartják szerencsésnek a mondás Eisen- hower-féle változatát sem... Az amerikai sajtóban többféle gyógyírt ajánlanak az aggasztó válság-jelenségek felszámolására. Sürgetik a kormányt, hogy gyorsan csökkentse az adókat, emelje a munkanélküli segélyt, és nagyobb összeget fordítson a közmunkákra. A kongresszus a minap meg is szavazott egy 1.850 millió dolláros törvény- javaslatot lakásépítkezésekre, a kormány pedig kétmilliárd dolláros hitelt folyósít közmunkákra. A kormány azonban elsősorban a „védelmi kiadások”, azaz a háborús készülődés fokozásában látja a kiutat. Maga Eisenhower elnök mondta: A védelmi kiadások óriási emelése javítani fogja a gazdasági helyzetet a novemberi választásokig Ez a kijelentés azonban aggasztó fényt vet a leszerelési tárgyalásokra. Az amerikai gazdasági válság jelenségei nem kis mértékben hatnak a nyugateurópai országok gazdasági életére. Csupán a január-februári adatok alapján az amerikai és a nyugateurópai országok munkanélkülijeinek száma messze meghaladta a tízmilliót. Nyugat-Németországban másfélmillió, Olaszországban 1.7 millió, Angliában félmillió a munkanélküli. Dániában pedig a dolgozók több mint egyötödének nincs állása. A nyugatnémet „gazdasági csoda” hűvös köpenye is megfakult az utóbbi hetekben, a megrendelések drasztikus méretű zuhanása következett be minden iparban, csökkent a kereslet a szén és a koksz iránt, több helyen megrövidítették a dolgozók munkaidejét a pangás miatt. A Ruhr-vidéken az eladatlan szén hegyeket képez, s a legutóbbi hírek szerint, mennyisége elérte a hárommillió tonnát, Angliában is hasonlóak a bajok. A termelés minden iparágban hanyatlik. A kivitel csökken, zsugorodik a szén, acél és olaj iránti kereslet, sokkal több hajó vesztegel a kikötőkben, mint húsz esztendő óta bármikor, s ezzel együtt természetesen a munkanélküliség nő. A nyugati sajtó mostanában — nem véletlenül a gazdasági hanyatlás időszakában — elég gyakran von párhuzamot az amerikai és a szovjet gazdaság között, ismételten megállapítva: A Szovjetunió gazdaságának szédületes méretű fejlesztése rohamlépésekkel halad előre, szünet nélkül, minden zavaró körülmény, a pangás, vagy a válság legcsekélyebb nyoma nélkül. És egyre komolyabban cikkeznek a Szovjetuniónak és Kínának a nyugati országokhoz címzett versenykihívásáról. Marx tanítása alapján és a történelmi példákból tudjuk, hoyá vezet a tőkés államok gazdasági válsága. A fegyverkezés, a háborús készülődés nem adhat megoldást. Erre példa éppen az újabb amerikai válság-jelenség.
