Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)
1958-03-23 / 52. szám
1958. március 23. vasárnap NÉPÚJSÁG 3 olx«. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhívása az ország lakosságához Magyar dolgozók! Munkások! Dolgozó parasztok! Értelmiségiek! Dolgozó nők! Fiatalok! Küzdelmes, de eredményekben igen gazdag esztendő van mögöttünk. Dolgozó népünk a párt és a kormány vezetésével a szocialista tábor — mindenekelőtt a Szovjetunió önzetlen baráti segítségével sikerrel megvédelmezte szocialista építő munkánk vívmányait. A magyar dolgozók öntudatos jó munkájának eredményeként — barátaink nagyértékű támogatásával — begyógyítottuk az ellenforradalom ütötte sebeket. Népgazdaságunk konszolidálódott, a termelés a legtöbb területen ma már meghaladja az ellen- forradalom előtti szintet. A dolgozó nép milliói jobban élnek, mint hazánk történetében bármikor. A párt és a kormány azt akarja, hogy a szocializmus építésével egyidőben a jó munka nyomán népünk jóléte, szociális és kulturális ellátottságának színvonala szüntelenül növekedjék. Reális alapokon nyugvó népgazdasági terveink megvalósítása biztosítja a termelésnek és ezzel párhuzamosan ezt követően a dolgozók életszínvonalának megalapozott, a mindenkori lehetőségeknek megfelelő emelését. Megvan azonban a lehetősége annak, hogy a tervezettnél gyorsabban haladjunk előre. Ehhez az szükséges, hogy a jó gazda módjára védjük és hasznosítsuk a rendelkezésünkre álló anyagi eszközöket. Gazdálkodjunk takarékosan az élet minden területén! Használjuk fel azokat az erőforrásokat is, amelyek ma még elfolynak a nemtörődömség, a pazarlás különböző csatornáin. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a párt útmutatását követve — már eddig is számos takarékossági intézkedést hozott. Emié-' kezetes, hogy még a múlt esztendő elején megszüntettünk illetve összevontunk több minisztériumot. Ennek eredményeként az államigazgatási létszámban mintegy 20 ezer főnyi megtakarítást értünk el. A minisztériumok, a főhivatalok számának, továbbá a létszámnak csökkentése lehetővé tette, hogy a kormány intézkedéseinek megfelelően 1957-ben irodahelyiségekből 4555 lakást alakítsanak át. A minisztériumok és állami főhivatalok által használt személygépkocsik számát igen jelentősen csökkentettük. A kormány 20 százalékkal csökkentette az 1958. évben lebonyolítható hivatalos külföldi utazások költségelőirányzatát. Az ezévi népgazdasági terv előírásain felül további harminc, ötven millió forint import megtakarítást írtunk elő. A beruházások területén tapasztalt jelentős hiányosságok megszüntetése céljából elrendeltük, hogy csak azokat az új beruházásokat lehet megkezdeni, amelyeknek gazdaságossági számításait már felülbírálták. Néhány nappal ezelőtt' a kormány határozatot hozott az országos takarékossági mozgalomról. Kijelöltük az álla.- mi szervek tennivalóit. Elhatároztuk, hogy biztosítjuk á szigorú állami fegyelmet. A leghatározottabban fellépünk minden tervszerűtlenséggel szemben, elejét vesszük annak, hogy az anyagi eszközökkel való gazdálkodásban a terv túlteljesítése nyomán rendelkezésre álló anyag- és árutöbbletek elosztásában, a beruházások megvalósításában megsértsék a tervgazdálkodás szabályait. A költségvetési szervek munkájában a legnagyobb takarékosságnak kell érvényesülnie. A takarékossági mozgalom fő célkitűzése az, hogy segítse a népgazdaság gyorsabb fejlesztését, az életszínvonal stabilizálását, illetőleg az ország gazdasági erejével arányban álló további szerény emelését. A takarékossági intézkedések nem csökkenthetik a tervekben. előirányzott élet- színvonalat. A költségek' csökkentésé és ezen , belüj az ány ágtakarékosság nem vonhatja maga után a termékek minőségének romlását, a választék szűkülését. Az elpazarolt összegek minden egyes dolgozót megkárosítanak, a megtakarított öszszegek minden egyes dolgozó javát szolgálják, — a takarékos gazdálkodás tehát mindenkinek személyes érdeke, s ahhoz minden egyes dolgozó hozzá is tud járulni. A kormány örömmel értesült arról, hogy megmozdultak Diósgyőr, Csepel, Sztálin- város, Borsodnádasd és a főváros több munkásterületének üzemi dolgozói — közöttük nagyszámban ifjúmunkások, és javasolták üzemükben, az egész ország gazdálkodásában a legszigorúbb takarékosságot, követelték, hogy minden vonatkozásban erélyesen és keményen lépjenek fel az illetékes szervek a pazarlás, a népvaayon herdálása ellen. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt kormány helyesli és minden magyar dolgozó figyelmébe ajánlja ezeket az értékes kezdeményezéseket. ,A kormány felhívással fordul minden becsületes dolgozóhoz: a vezető állarhi és gazdasági szervekkel együttesen bontakoztassák ki az országos takarékossági mozgalmat, tegyék . minden ténykedésükig kiterjedő, mindennapos feladatukká az ésszerű takarékoskodást. Legyen a takarékosság a szocializmus építésének általános módszere! Hassa át egész közéletünket, az egész társadalom és minden dolgozó gondolkodását és gazdálkodását a takarékosságra való törekvés! Takarékoskodjék ki-ki a maga posztján, és sajátjaként vigyázza, és óvja a nép vagyonát, mindannyiunk javára! A mi erőnk a tömegek ereje — a dolgozó milliók lelkiismeretessége, vigyázó szeme, naponta millió forintokkal gazdagíthatja népünket! Különös fontossága van annak, hogy ésszerűen takarékoskodjunk az anyagokkal. A múlt évben a felhasznált vasérc 83, a kohó koksz 100, a fenyőfűrész áru 89, a pamut 100, a nyersolaj 60, a gyapjú 52 százalékát külföldön vásároltuk. Ha könnyűiparunk az idén csak egyetlen egy százalékos anyagmegtakarítást ér el, ez olyan nagy összeget szabadít fel, amely mintegy ezer lakás építési költségeit fedezi. Igen nagy lehetőségeink vannak az energiával való takarékoskodásban is. A gazdaságos tüzelési módszerek elterjesztésével, a kazánok gondos karbantartásával, illetve korszerűsítésével, a takarékos áramfelhasználással ezer meg ezer tonna szenet lehet megtakarítani. Ha csak egyetlen egy százalékkal is csökkenteni tudjuk az évi szénfelhasználást, ez több mint 210.000 tonna szenet jelent a népgazdaságnak. Ez a mennyiség egy hónapig fedezné a háztartások szükségletét. Az üzemi munka jobb megszervezésével, korszerű technológiai módszerek alkalmazásával, a selejt csökkentésével nagymértékben eredményesebbé, hatékonyabbá, gazdaságosabbá tehetjük a termelést. Munkások, műszaki értelmiségi dolgozók, vállalati tisztviselők! Kutassuk fel és hasznosítsuk az üzemekben a takarékosság minden lehetőségét! Legyen minden üzemünkben pontos és szigorúan megvalósított anyagnorma. Szervezzük meg az anyagok helyes tárolását, a felhasználás lelkiismeretes ellenőrzését. Az üzemekben feleslegesen tárolt anyagokat, valamint a hasznosítható maradék és hulladékanyagokat juttassuk vissza a népgazdaság vérkeringésébe Valósítsuk meg a szigorú ügyviteli és bizonylati fegyelmet. Növeljük a gépek és berendezések üzemidejét. Javítsuk á munka és technológiai fegyelmet, használjuk ki jobban a munkaidőt. Hasznosítsuk jobban üzemi épületeinket. Kerüljük el a felesleges beruházásokat. Csökkentsük a ' rezsikiaddsokat, szüntessük meg a felesleges munkahelyeket, egyszerűsítsük az üzemi adminisztrációt. A kormány továbbra is biztosítja, hogy az üzemek dolgozói a többletnyereségből közvetlenül is részesedjenek. Minden forint megtakarítással a nyereségrészesedést növeljük! A közösség ügyének szolgálata a legszorosabban összefonódik az egyéni érdekkel: Egész hazánk és benne minden tisztességes, becsületes állampolgár javát szolgálja a takarékosság. Állami gazdaságok, erdőgazdaságok, gépállomások termelőszövetkezetek dolgozói! A kormány felhívja, kéri a mezőgazdasági termelés különböző területeinek dolgozóit, szakembereit, hogy óvják és védjék a társadalmi és a szövetkezeti tulajdont. Leplezzék le a közös vagyon, a népvagyon megkárosítóit. Bánjanak gondosan a gépekkel, gondoskodjanak lelkiismeretes karbantartásukról. A modern növénytermelési és állattenyésztési módszerek alkalmazása, a mező- gazdasági munkák idejében történő gondos elvégzése, a takarmányok szakszerű kezelése egész népünket gazdagító eredményeket biztosít. Kommunisták, szervezeti munkások. KISZ-fiatalok. elvtársak! A kormány azt kéri és várja a kommunistáktól, a szervezett munkásoktól, a KISZ- , fiataloktól, hogy olyan önfel- áldozóan és híven a legelső sorokban küzdjenek népgazdaságunk fejlődéséért, a takarékossági mozgalom kifejlesztéséért, amilyen áldozatkészen küzdöttek az ellenforradalmi erőkkel szemben a néphatalom és a szocialista fejlődés vívmányainak megvédéséért. A kormány azt kéri és várja, hogy az igaz ügyben igaz szóval, személyes példamutatással, találékonysággal, kitartó szervező munkával, — s ha úgy szükséges, kíméletlen leleplezéssel is! — csatázzanak a rendelkezésre álló eszközök célszerű és leggazdaságosabb, feltétlenül a nép javát szolgáló felhasználásáért. Győzzék meg és lelkesítsék, mozgósítsák ésszerű takarékoskodásra a gyárak, a bányák, a földek, a hivatalok és az intézmények dolgozóit. Kéréssel fordul a kormány valamennyi tömegszervezetünk és tömeg- mozgalmunk tagjaihoz és vezetőihez: támogassák tekintélyükkel, minden erejükkel az országos takarékossági mozgalmat. Segítsenek olyan közszellém és közérkölcs megteremtésében és megszilárdításában, amely nem tud szemet hányni a pazarlás, és könnyelműség felett, amely nem tűri gazdasági erőink gyengítését, amely szót emel a közvagyon gondatlan vagy felelőtlen . kezelése ellen. Segítsék elő, hogy a takarékoskodás mindennapi életünk. szerves részévé váljék. Magyar dolgozók! Népgazdaságunk egészséges és szilárd, a tervezett ütemben halad előre, gyorsítsuk meg előrehaladását — takarékos- kodiunk. Vigyük sikerre az országos takarékossági mozgalmat, mert agnek eredményei tovább gyarapítják szocialista hazánk erőit, igv lesz jobb, derűsebb és boldogabb a magyar dolgozó milliók élete. Budapest, 1958. március 20. KOLACSKOVSZKY LAJOS: n dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság Gyöngyösön nem ment simán a néptanács megalkotása. Dr. Bozsik megüzente a kormánybiztos — főispánnak Egerbe, hogy nem tudna engedelmeskedni a városra rá- kényszerített néptanács határozatának, ha mindjárt becsukják, vagy agyonlövik sem, föltéve, hogy csupán a forradalmi pártok kapnak helyet a néptanácsban. Követeli, hogy keresztényszociáli- sokat is nevezzen ki. Nagy füstje lett az üzenetnek! Mind a megyei, mind a fővárosi sajtó felhörkent. Mi ez, ha nem ellenforradalom? Az egri ügyészség lázadás címén azonnal eljárást indított dr. Bozsik és társai ellen. Dr. Módly László kormánybiztos —- főispán pedig belügyminiszteri felhívásra titkárjával (Kolacskovszky Lajossal) február 11-én kiszállt Gyöngyösre megalakítani a néptanácsot. Megkérdezte a plébánost, állja-e a szavát? Bozsik szó- ról-szóra ezt válaszolta: — Máskép nem cselekedhe- tem, mint ahogy ezt a lelkiismeretem előírja. Ha a kormánybiztos — főispán úr az öszes pártokat, tehát a ké- resztényszociálisokat is meghallgatva nevezi ki a tanács tagjait, akkor megnyugszom a kinevezésekben. Parázs vita kerekedett. A baloldal semmiképp sem akart közösködni a keresz- tényszociálisokkal. De a plébános és fegyvertársa, dr. Somogyi István ügyvéd addig esürték-csavarták a dolgot, hogy a 10 baloldali mellett Mt keresztényszociális mégis III. csak bejutott a városházára. Igaz, viszont, hogy a plébános kimaradt. De mit bánta!? A két keresztényszocialista úgy táncolt a tanácsban, ahogy dr. Bozsik Pál akarta. A reakciós polgárság persze isteníté a „bátor” plébánost. A képviselőtestület még november havában elhatározta, hogy Bozsik arcképét érdemei elismerésképp olajban festeti meg a város közgyűlési terme részére. A gyöngyösi néptanács február 16-án tartotta első ülését. V. Az 1919. XVIII. te. gazdasági életünket a kor kívánalmainak megfelelően kívánta átalakítani. Főcél: mielőbb végezni az uradalmakkal! A köztársaság elnöke, maga Károlyi Mihály óhajtott jó példával elölj árni, amikor Hevesben 17 falu határában elterülő, kereken 38.000 ka- tasztrális hold birtokát elsőnek ajánlotta fel kiosztásra. Az első kapavágás február 22-én, a kápolnai emlékműnél ünnepélyes keretek közt ment végbe. Az elnökön kívül jelen voltak Berinkey Dénes dr. miniszterelnök, Garami Ernő kereskedelmi, dr. Vass János vallásügyi, Búza Barna földművelésügyi miniszterek, Mayer János és Szabó István népgazdasági államtitkárok, a vármegye főispán kormánybiztosa, az alispán, a járási főszolgabíró, stb. stb. Az emlékdombhoz Károlyi Mihály lapátolta az első földet, úgy következtek sorban a miniszterek, az államtitkárok, egy rokkant katona, egy hadiözvegy és még sokan. A halom szemlátomást nőtt—növekedett. A kegyele- tes aktust a Himnusz hangjai rekesztették be. Az ünnepséget megelőzően repülőgép jelent meg a környékbeli falvak felett; a béke galambjai szálltak ki belőle, s a leszórt röpcédulák a következő felhívást tartalmazták: „Kezdődik a nép földhöz juttatása! A népé lesz a föld! A földmívelő nép földhöz juttatását vasárnap, 1919. évi február hó 22-én, délután 10 órakor kezdjük meg Kápolna községben. Ott lesz Károlyi Mihály, a Magyar Népköztársaság elnöke, s ott lesznek a kormány tagjai. Jöjjön oda ezen a napon mindenfelől a környék népe! Hallgassa meg az országos földbirtokosztás meghirdetését!” A földhöz juttatott szegénység nevében Medveczky János, áldebrői kántortanító mondott szívből jövő köszönetét az államfőnek. Az első, aki földet kapott, Antal János 30 éves, kápolnai földmíves, rokkant katona, három gyermek atyja. Kár, hogy az egyszerre jelentkező kül- és belpolitikai bonyodalmak miatt a földeket nem volt idő szétosztani a rájuk szorult törpebirtokosok és a nincstelen parasztok közt. fl proletárdiktatúra i. A kikelet első napján Budapesten kikiáltották a proletár- diktatúrát. Egerben a diktatúra kikiáltását Kolacskovszky Lajos jelentette be a Munkástanács március 22-i esti gyűlésén. Az emlékezetes gyűlés a városháza nagytermében folyt le, amely ez alkalommal zsúfolásig megtelt munkásokkal, katonákkal, haladó értelmiségiekkel. Lájer Dezső elnökölt. Fergeteges taps fogadta Kolacskovszky bejelentését. Az emberek felállva éljeneztek. Többen összeölelkeztek. Mindenki egy új, jobb kor felvir- radását remélte. A gyűlés Lájer Dezsőt népbiztosként állította a megye élére. Kolacskovszky Lajos lett az új alispán. A polgár- mesteri teendők ellátásával Fischer Manót, a rendőrkapitányság vezetésével Németi Lajost bízták meg. A törvényszék új vezetője Káló Miklós, vörösdandárparancsnok Szita Mihály. A munkástanács elnöki szerepkörét Gyifka Ferenc műasztalos látta el. Gyifka bátor, soha meg nem alkuvó szószólója a munkásérdekeknek és a szocialista törekvéseknek. Az utca népével az alábbi plakát tudatta a nagy politikai fordulatot: „Mindenkihez! Az Entente erőszakossága folytán Magyarországon az intéző és végrehajtó hatalmat katona- és munkástanácsok vették át, hogy megmentsék az országot és a népet a végpusztulástól. Ennek folytán Eger városában és az összes karhatalmi alakulatok fölött az egri Katona- és Munkás- tanács intézkedik. Az ország érdekében felhívunk mindenkit, hogy higgadtságát, komolyságát a legteljesebb mértékben őrizze meg és munkáját mindenki zavartalanul folytassa. Aki rabol, fosztogat, vagy bármi módon erőszakoskodik, azt a karhatalom a helyszínen nyomban agyonlövi. Mindenki őrködjék a rend és a nyugalom fölött. Mindenki vesse alá magát a Katona- és Munkás-tanács rendelkezésének. Eger, 1919. március 22. Az egri Katona- és Munkás- tanács.” Lájer Dezső pedig az alábbi körrendeletét bocsátotta ki: „A régi rend megdőlt. Nem akarunk lángba borult falvakat, testvérkéz által kiontott holttesteket látni és ezért nem szabad, de nem is lehet ellenállni a szocializmusnak, mely egy új vallás világmegváltó eszméjét hirdeti, a dolgozó tömegek evangéliumát és terjedő, hódító erővel, kemény, dübörgő léptekkel közeledik kitűzött célja felé, hogy évszázadok mulasztásait pótolja, bűneit jóvátegye. Elrendelem ennélfogva, hogy minden községben a proletárságból azonnal Munkás- és Paraszttanács alakíttassák. Ennek kebeléből egy négytagú direktórium küldessék ki, járási székhelyen öt tagból álló, mely régi községi elöljáróság helyett a község ügyeit intézi. Ezen direktóriumok a Munkás- és Paraszttanács határozatainak végrehajtó szervei. Megalakulás után a Munkás- és Paraszttanács, valamint a direktórium tagjainak nevei és személyi adatai hozzám azonnal bejelentendők. A községi jegyzők mindenütt a direktóriumok ellenőrzése alatt folytatják működésüket és kötelességévé teszem az elvtársaknak, hogy velük szemben türelmet és megértést tanúsítsanak mindaddig, míg működésük a Munkás- és Paraszttanács határozataival, illetve érdekeivel. nem ellenkezik. A Munkás- és Paraszttanácsok feladata a személybiztonság, a közrend és a közvagyon felett féltő gonddal őrködni és odahatni, hogy munkáját mindenki folytassa, mert csak így biztosítható a dolgozó tömegek tiszta levegőjű, derült, fényes, új világa. Felhatalmazni a Munkás- és Paraszttanácsot, hogy a községekben lévő fegyvereket átvegye és a legkomolyabb, legmegbízhatóbb elvtársaknak kiadja. A megye területén statárium van kihirdetve és figyelmeztetünk mindenkit, hogy ezen statárium nem a polgári osztályok statáriuma, hanem a dolgozó néptömegeké, amely kíméletet nem ismer azokkal szemben, akik a közrend, a személybiztonság és a közvagyon ellen vétenek; a rablókat, a fosztogatókat, gyilkosokat tettenérés esetén minden további eljárás nélkül ott a helyszínen lövik agyon. A községi Munkás- és Paraszttanácsok kötelesek a Központi Munkás-, Paraszt- és Katonatanácsok utasításait mindenben követni. Eger, 1919. március 23. Lájer, s. k. Népbiztos!” Ezenközben a megye és Eger vezetősége maga Is direktóriummá alakult át. A megyei direktórium tagjai: Lájer Dezső (egyúttal a direktórium elnöke), Kolacskovszky Lajos, Fischer Manó, Németi Lajos. Fischer Manót április havában az eddigi párttitkár, Vályi István váltotta fel. A város ügyeit intéző direktóriumba dr. Petrik Jenő volt tb. főszolgabíró, Szepesi András földmunkás és Lóránt Gyula magántisztviselő kerültek be. (Folytatjuk)
