Hevesmegyei Népújság, 1958. február (9-32. szám)

1958-02-18 / 23. szám

' ran . mi 1 NÉPÚJSÁG 1958. február 18. kedd Napirenden: Ä tájékoztatás Arról a tájékoztatásról lesz most szó, amelyet az új­ságnak kell nyújtani az olvasóknak, arról, amelyet az ol­vasó elvár, de sokszor rosszul értelmez. Még pontosab­ban: kószáló, meg nem erősített és talán teljes valósá- ságúkban nem is hitelt érdemlő hírek újságszerű megerő­sítését. Egerben, Gyöngyösön, de Hatvanban is — lévén mindhárom város, kis város — könnyen futnak a hírek, mint víz színén a habok, könnyen kapnak lábra valótlan állítások is, s egy-kettőre megtudnak yiindent az embe­rek. Igaz-e, amit megtudtak, avagy sem? Ezt szeretnék megtudni az újságtól, s ha nem kapnak rá választ a lap hasábjain, egykettőre elmarasztalják, mondván: nem tájé­koztat bennünket arról, ami érdekel. Nem mosakodás akar lenni, de a tények és az ezzel kapcsolatos elvek megismertetése az olvasóval, hogy most szót ejtünk erről, hogy napirendre tűzzük ezt a problé­mát' is. A közelmúltban három „bűnügy” rázta meg pél­dául az egri közvéleményt. Mindenki, vagy legalább is a legtöbb ember tudni vélt az ügyekről mindent, hogy ki­ket, miért tartóztattak le, hogy kik lehetnek még benne, hogy talán már egyiket-másikat szabadon is bocsátották... De mit ír erről a Népújság? Semmit! Miért? A burzsoá sajtó már írt volna. Már akkor írt volna, . amikor csak sejtették egyesek, mert ugye ez szenzáció, üz­let, népszerűség. Közben talán szabadlábra kerül a rend­őrségi vizsgálat alapján egy-két ember, vagy éppen más kerül letartóztatásba. Közben talán módosulnak a vá- dek. Súlyosabbak lesznek, vagy kevésbé súlyosak. Alaptalan rágalmazás, rosszindulatú beállítás miatt ideig- óráig becsületes emberek is a gazemberek közé kerülhet­nek. És az újság ír róluk, szenzációt csinál az ügyükből. A szó elszáll, az írás megmarad: akinek a neve a lap ha­sábjain szerepel, mint becstelen, mint tolvaj, valutázó, sikkasztó, vagy bármi — az a közvélemény előtt becstelen, tolvaj, sikkasztó, még akkor is, legalább is jóidéig, — ha közben beigazolódott, hogy nem az, sohasem volt. Lehet, hogy a letartóztatottak között csak egy ember lesz, aki ártatlannak bizonyul, lehet, hogy egyetlen sem. De azért az egyért, azért az egy becsületes emberért a kommunista sajtó nem csinál „szenzációt”, nem hajszol olcsó és nagyképű népszerűséget. Tájékoztat, ha a vizsgá­lod beigazolta, ki, miben és miért bűnös. Akkor igen, de addig nem. Mert ez a becsületes dolog, ami az igaz tájé­koztatást illeti. (gy...ó) Vidám farsangi bál a Szilágyi Gi mnázmmban Jól sikerült az egri Szilágyi gimnázium farsangi bálja. A jelmezverseny első díját, mint A.„legötletesebb - jelmez, az „Elő * újság éi\a rikkancs-pár” nyer­te, (Mártonffy Zsuzsa—Mélypa­taki Mária), a második helye­zett Majoros Margit II. c., Ke­lemen Mária — cigánypár; és Návaji Ildikó III. d. — hang­jegy jelmeze, a harmadik Ba­konyi Mária III. a., Barta Va­léria III. a., huszárpár jelme­ze, nyerte meg a közönség tet­szését. Őrlési nyeremények a Totóban! A Totó 7. heti eredménye 1. Alessandria—Verona 1 3:i 2': Bologna—Genoa X 3:3 3. Intemazionale^—Padova X 0:0' 4. Roma—Torino 1 2:0 5 Sampdoria—Milan 2 8:2 6. Udinese—Fiorentina X 1:1 ■ 7. Valenciennes—Toulouse 1 2:0 8. RC Paris—Reims 2 1:5 9. Marseille—S,t. Eüenne 1 1:0 10 Lille—Angers 2 2:3 11. Ales—Lens 2 0:1 12. Sochaux—Nimes X 1:1 A totó hetedik heti húzásában ismét hatalmas nyereségnek örül­hetnek a boldog nyertesek. Az egyetlen > 12 találatos szelvény 559.128 forintot fizet. A 11 talála­tos szelvények száma 46, egyen­ként 12.154 forint nyereséggel, míg a 10 találatos szelvények száma 630, egyenként 1.183 forint nyere­ménnyel. JNAjPTAK Február 18: kedd 1948. Aláírták a Szovjetunió és a Magyarország közötti barátsá­gi, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. 1825-ben született Jókai Mór író. 1703-ban halt meg Zrínyi Ilona, Munkács hős védője. 1564-ben halt meg B. Michelangelo olasz festő, szobrász, építész. NÉVNAP Ne feledjük, holnap: KONRAD Időjárásjelentés Csapadékos idő. Európa fe­lett nagykiterjedésű ciklon he­lyezkedik el, amely sarkvidéki levegőt szállít Skandinávián át a délkeleti irányba. A hideg levegő már Németország észa­ki részeit és Lengyelországot is elárasztotta. Útjában sok­felé havas esőt, havazást oko­zott. Várható időjárás kedden es­tig: Felhőátvonulások, sok he­lyen eső, havaseső, a maga­sabb helyeken havazás. Mérsé­kelt, időnkint élénk délnyugati, nyugati szél, a hőmérséklet csökken. Várható legalacsonyabb hő­mérséklet ma éjjel: kettő—öt, legmagasabb nappali hőmér­séklet kedden: három, délben hat fok felett. — KEDDEN, 18-án este 7 órai kezdettel nagyszabású műsorral egybekötött cigány­bált rendez a füzesabonyi já­rási zenész szakszervezet a füzesabonyi művelődési ház­ban. — A SZABADSÁGHARCOS Szövetség motoros szakkört in­dított Petőfibányán a leendő motortulajdonosoknak.- MUNKAVÉDELMI be­rendezések felújítására és kor­szerűsítésére 30 ezer forintot fordítanak a Selypi Cement­gyárban. — A SELYPI Cukorgyár készítményeit dicsérő levelek érkeztek a külföldi országok­ból. A sélypi cukor kül- és belpiacon egyaránt állja a mi­nőségi versenyt a többi cukor­gyár készítményeivel . — TARNASZENTMIKLÓ- SON a községfejlesztési alap­ból sportpályát, és járdát épí­tenek. A munkálatok nagyobb részét társadalmi munkában végzik. — GYÖNGYÖSÖN csütör­tökön délután a városi tanács különbizottsága összeállítja az 1?58. cvi városfejlesztési ter­vet, melyet a márciusi tanács­ülés elé terjesztenek be. műsora: Egerben este 7 órakor: SYBILL. (Petőfi bérlet) ■ Abasáron du. fél 5 órakor: Szenteltvíz és kokain (Honvédségnek) Gyöngyösön este 8 órakor: Szenteltvíz és kokain EGRI VÖRÖS CSILLAG Vörös kocsma EGRI BRÓDY Hogyan fedezték fel Amerikát EGRI BÉKE Nincs előadás EGRI SZABADSÁG Nincs előadás MUNKÁSOTTHON MOZI EGER 18-án, kedden nincs előadás. GYÖNGYÖSI PUSKIN Ali Baba GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A tettes ismeretlen HATVANI VÖRÖS dSILLAG Törvényen kívüli lovag HATVANI KOSSUTH Tiltott szerelem PÉTERVÁSARA Első számú közellenség HEVES Külön utakon FÜZESABONY Mágnás Miska iFILM: ELBESZÉLÉS AZ ELSŐ SZERELEMRŐL A film egy kedves, meg kapó diáksze- szerelém tör­ténete. Prob­lémája idő­szerű: hogyan fogadják a fel­nőttek a fiatal diákok között szövődő tisz­ta szerelmet A fiatal sze­replők igen jól játszanak. Együtt járnau ____őri .^zsolnák, még az is elő­fo rdul, hogy Csap Mityáéknál alszik. Rendszerint olyan­kor, mikor édesanyjánál férfi vendég van. Csap hálás Mityának baráti szeretetéért és nem egyszer kijelenti: ha Mitya egyszer szükségét érezné annak, hogy ő a ten­gerbe ugorjék érte, azt is megteszi. Egy napon árnyék borul a két fiú barátságára. Mitya a tornateremben meglátja Ólját, a kisleány barna hajfo­natával és melegtekintetű sötét szemével belopja magát a fiú szívébe. Edzés után megismerkedik Óljával. Hamaro­san megbarátkoznak, sokat vannak együtt és bizony Mi­tyának egyre kevesebb ideje marad Csap számára. A három barát történetét meséli el a továbbiakban a film. A filmet a gyöngyösi Puskin mozi mutatja be feb­ruár 20—24-ig. Lesz-e kultúrház Egerszóláton? A felszabadulás óta me­gyénkben már számos helyen építettek kultúrházat. Hol több, hol kevesebb bajjal, problémával, de azért meg­építették. Az elmúlt évben Egerszóláton is hozzákezdtek az építéshez. Terveztek szép kultúrházat, mely készen ékes­sége lesz a falunak. A kultúr­ház építési költsége ötszáz­húszezer forint. 1957 őszén megkezdték a munkálatokat. Kiválasztották a helyet, kiásták az alapokat és megkezdődött az építkezés. Késő ősz volt már ugyan, de a kőművesek az utolsó lehető percig dolgoztak. Ma már messziről is jól láthatók a kultúrház falai, de tető alá tenni az ősszel mégsem sike­rült. Ebben az évben fokozott erő­vel akarják folytatni az épít­kezést. A községfejlesztési alap minden fillérét erre a célra kí­vánják fordítani ebben az esz­tendőben. Ilyen címen be is terveztek 61 412 forintot. Meg­lévő saját anyagjuk értéke kb. 35 000 forint. A tervek szerint mindezeken felül a lakosság 10 000 forint értékű társa­dalmi munkát végez el, ami a kultúrházépítés csaknem minden segédmunkáját je­lenti. A szólátiak, a szóláti veze­tők minden erejükkel azon vannak, hogy ebben az esz­tendőben meglegyen az új kul­túrház. Most, amikor még nincs itt a tavasz, csak néhány szép meleg nappal ajándékozott meg bennünket a tél, most is folyik a munka a kultúrház körül. Társadalmi munkában dolgoznak nap, mint nap, gya­logos erők, kocsik, fiatalok. Termelik a homokot, fejtik a követ és hamarosan folytató­dik az építkezés. KISZ tagok, iskolás gyerekek már sok órát dolgoztak a kúltúrház kö­riül. Egyengették a földet, töl­tötték a helyiségeket. Nekik építik az öregebbek, elsősor­ban ők- veszik hasznát. Tud­ják ezt a fiatalok jól, és ezért még a jövőben is sokat akar­nak tenni a kultúrházért. Ők érzik legjobban hiányát, hogy nincs egy rendes színpadjuk, nincs egy kedves meleg ott­honuk, ahol összejöhetnének, nincs hely, ahol szórakozhas­sanak, táncolhassanak. Ahhoz azonban, hogy az egerszóláti kultúrház még eb­ben az évben ■ befejeződjön még pénz kell. Pénz, amiből nem bővelkedik államunk se, hisz minden fillérnek meg van a helye. Mégis az illetékesek­hez fordulunk.. Nézzék meg mégegyszer az egerszóláti kul­túrház ügyét és tegyenek meg minden tőlük telhetőt, hogy az építkezés befejezéséhez anyagi segítséget, támogatást megkapjon a falu, hogy ne menjen kárba lassan két esz­tendő lelkes, közös munkája. Sz. I. 40 éves „Lakodalmas" Rccsken A recski nőtanács kezdemé­nyezésére 40 év előtti „Lako­dalmast” játszottak le szómba-v ton este a bányászotthonban. Az eredeti ruhákkal, ételek­kel, s köszöntő rigmusokkal előadott Lakodah ast a kö­zönség kitörő tapssal jutalmaz­ta. A nagy siker miatt ked­den, február 19-én este 7 órai kezdettel újból „Lakodalom” lesz Recsken. Az elő'adásc-k bevételét az á ...lános isko­lások tanulmányi kirándulásá­ra ajánlják fel. . Az elmúlt december 19-én volt 407 esztendeje, hogy Egerben megkezdte működését az első postaállomás. Úgy hisszük, hogy érdekelni fogja olvasóinkat, ha ismertetjük az idevágó érdekes adatokat, — hozzájárulván ezzel is az egri vár történetének teljességéhez. Budavárának 1541-beIi török elfoglalása után egyre na­gyobb jelentőséggel bírt Ma­gyarország északi végvárvona­la s abban is főleg Eger. Tgen helyesén állapította meg egy kutatónk tanulmányában: „Eger többé nem a püspök magánérdekeltsége, Buda el­este utón a maradék-királyság sarokpontja lett. vele áll, vacy vész egész Felsőm agy aror- s'ág.” Miután a török hódítás elérte a Duna-TisZa közének északi részeit is. Eger fontos geonolítikai k"inshelyzpte még az idegen uralkodó előtt is nyilvánvalóvá vált: Felvidék tö­vében feküdvén, a bányaváro­sok védelmében csak rá lehet komolyan számítani. Nem utol­só sorban pedig Pécsből és Po- / nyból orr vo-'ol a \< g- rövidebb út Erdélybe. 1548-ban végre rátermett «nber, Dobé István került vár­nagy úl Egerbe. Dobó nyom­ban megkezdte a vár jövedel­mének behajtását, megindítot­ta a vár felszerelési és javítá­si munkálatait. A munka sür­gős volt, mert a török terjesz­kedése lassan már elérte Eger vára körzetét is, hiszen már 1548-ban azt írja Bécsbe, hogy a törökök „Kerecsényig” <Ke- recsendig merészkednek. 1550-ben igen élénk élet pezsgett a várban. Az erődítési munkálatokon már a külföldi (olasz, német) szakemberek, munkavezetőknek, szakmun­kásoknak, palléroknak, ácsok­nak egész sora munkálkodott, a környék jobbágysága pedig robotolt. A drégelypalánki, nógrádi és hatvani váraknak eleste után, 1550 szeptemberé­ben, októberében Dobó hirte­len gyorsasággal Szolnok vá­rát is megerősítette, — hiszen Szolnok Eger elővárát ké­pezte. Helyesen írják Soós-Szántó- ék: „A végvár katonai felada­tai szükségessé tették az ál­landó hírszerzést. Dobó még idejében megszervezte felderí­tő hálózatát.” Dobónak a bir­tokába jutott fontos katonai adatokat természetesen közöl­nie kellett felettes szerveivel Bécsben, Pozsonyban. Emellett viszont Bécsnek és Pozsonynak állandó kapcsolatot kellett tar­tania Egerrel, mint „Felső- magyarország kulcsá”-val. 1550 végéig az Eger—Pozsony —Bécs közötti levélváltások továbbítására alkalmi futárok szolgáltak, mely rendszer azonban természetesen a ka­tonai helyzet kiéleződése foly­tán a megnövekedett levélto­vábbítási igényeket már nem volt képes kielégíteni. Ezért felsőbb kezdeményezés foly­tán, a kancellárián keresztül felállították a rendkívül jelen­tős Eger—Pozsony—Bécs pos- lajáratot, melyre vonatkozó fontos, latinnyelvű okmány­másolatot az Egri Állami Le­véltár iratanyagában sikerült megtalálnunk. Érne okmány szerint „1550. dec. 19-én meg­kezdte a posta működését Bécs felé” Egerből. Pontosan ismer­jük a postajárat útvonalát, il­letve a közbeeső postaállomá­sokat is: Eger—PéterVására (3 mérföld), Pótervására—Losonc (5 mérföld), Losonc—Lómb (4 mérföld), Lámb—Frauenmark (4 mérföld), Frauenmark—SU. Benedek <3 mérföld), Szt. Be­nedek—Nyltra (4 mérföld), Nyitra—Schinta (3 mérföld), Schinta—Wárperg (3 mérföld), Wárperg—Pozsony (3 mér­föld), Pozsony—Bécs. Az út­vonal hűen kifejezi azt a célt, hogy a lehető legrövidebb és legbiztonságosabb úton érjen, célba a levelet vivő postale­gény: az útvonal nem túl messze a törökök által elfog­lalt területtől, hegyvonulatok­tól védetten futott, útbaejtve a fontos füleki és losonci vá­rakat is. ITogy kellően értékelni tud- 1A ják az olvasók eme ese­ményt, meg kell említenünk, hogy az első egri postajárat országos vonatkozásban, idő­rendi sorrendben mintegy har­madiknak került megszerve­zésre. Az első postajáratot 1527 végefelé szervezték meg Bécs és Buda között. Ez ugyan a változó hadiesemények foly­tán megszakításokat szenve­dett, de Komáromig, Eszter­gomig és Győrig folyamatosan fennállott. X második Bécs­ből az ország akkori fővárosá­ba: Pozsonyba vitte a postát s melynek eredete 1530 óta be- igazolhatóan szakadatlanul működött. Ezekhez csatlako­zott, a nem megvetendő har­madik helyre, az. egri posta­járat, mely mint látni fog­juk, 1550 december 19-től 1552 szeptember 11. körűiig, a nagy török ostromig működött. Mint röviden már említet­tem, — mielőtt e postaszolgá­latot felállították volna, Ege r —Pozsony—Bécs között a le­véltovábbítást a helytartótaná­csi, kamarai futárok, mint nem postához tartozók, illetve a po­zsonyi postamester postafuta- rai bonyolították le. Ezekhez járultak még a vármegyék, a városnak, a püspöknek és a káDtalannak alkalmi futárai. Mivel ilyen bizonytalan össze­köttetéssel nem lehetett fenn­tartani a kellő postai kapcso­latot, Eger és az ország fővá­rosai között létesítették e fon­tos postaszolgálatot, mely. kü­lönben hosszúság tekintetében első volt addig Magyarorszá­gon. Érdekes lesz vázolni az ol­vasók előtt, hogy milyen ír volt e posta működése, mer; ezt is ismerjük az 15S5-ös első posta' rend tart ás hol. Eszerint a leveleket a postamester via­szos vászonba tekercselte:! bőrtáskóba, bőrzsákba helyez­ve, lezártan adta a postafutór. a postalegény kezébe. Menet közben a legszigorúbban tilos volt a lezárt bőrtáskát bárki­nek is kinvitnia. Az ellenőr­zést szolgálta az, hogy un. „óralever'-et, azaz postacédu- lát is adott a poetafutómak, melyen az indítás helye és időpontján kívül fel volt tün­tetve a rendeltetési állomás Is. Amikor a futár cél búért, o'.t rajegvezték a postaoédulára h: érkezés időpontját us 'jyrr^ mz el$ö eqri po$íadll©md$ fi * 1 1SS0-ben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom