Hevesmegyei Népújság, 1958. február (9-32. szám)
1958-02-16 / 22. szám
4 NEPÜJSÄG 1958. február 16. vasárnap Diákbíróság működik ex gyöngyösi mezőgazdasági technikumban A TUDATOS FEGYELEM egyike a kommunista jellem legfontosabb követelményeinek. Nélküle nem képzelhető el a többi erkölcsi-akarati tulajdonság sem: a hazafiság, a munka iránti szociális magatartás az akarati szilárdság, a kulturált társadalmi magatartás. Ugyancsak ki kell fejlesztenünk a jövendő dolgozókban azt a készséget és szokást is, hogy tudatosan alárendeljék magukat a közösség akaratának, keményen és következetesen megtartsák az általa megállapított rendet és viselkedési szabályokat. A tanulóknak a tudatos fegyelemre való előkészítése, arra, hogy később, munkahelyükön a szükséges fegyelmet megtartsák. Az a tanuló, akit az iskola a tudatos fegyelem szellemében nevelt, egykor az állami gazdaságban, termelőszövetkezetben vagy mezőgazda- sági igazgatásban a fegyelmezettség példaképe lesz. A mezőgazdasági technikum tanulói abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy túlnyomó többségük diákotthonban lakik. így nemcsak tanítási órákon, hanem egész napon át közösségben élnek. Mindaddig, amíg az egyén bele nem illeszkedig egy közösség életébe. sok összeütközés, csalódás, nem egyszer törés vár rá. A nevelő igyekszik _ a megfelelő ráhatással úgy irányítani a tanulók viselkedését, hogy alkalmazkodjanak az előíráshoz. Azonban munkája csak féleredményt hozhat, ha a tanulókat csupán nevelési tárgyként kezeli, és nem használja fel ehhez a kollektíva segítségét. Ilyen tapasztalatok késztettek minket arra, hogy a KISZ szervezetre támaszkodva, módszereket keressünk a fegyelem tudatosítása és a felelősség növelése érdekében. A KISZ-S ZERVEZET decemberben dolgozta ki és avatta törvénnyé az éves munkatervet. Ennek egyik megvalósítandó pontja lett a diákbíróság megszervezése, amely ^ a társadalmi bíróságok mintájára működik. Feladata a bíróságnak min- d°n olyan fegyelmi, magatartási, erkölcsi, és tanulmányi ügynek a tárgyalása, amely a közösség akár az egyén szempontjából káros, veszélyes nem kívánatos. Gyakorlatilag minden jelentős ügy a diákbíróság elé kerül. Ha hatáskörét meghaladja (pl. az iskolából való kizárásra ad okot) akkor a bíróság nem ítélkezik, hanem javaslattal él az igazgató. illetve tantestület felé A bíróságnak hivatalból elnöke a diákotthoni titkár, hivatalból helyettese a KISZ- titkár. Egész évre választott tpg4a az ügyész és a védő. Két hónapra választják a tanulók a két szavazóbírót, illetve ülnököt. A bíróság csak tanár jelenlétében ülésezik. A bíróság működése az iskolai, illetve diákotthoni élethez alkalmazkodik. Általában hetenként ül össze és a hét fo- lvamán történt ügyeket ekkor tárgyalja le. Ha súlyosabb vétség merül fel, akkor a ténymegállapítás után a bíróság soron kívül ül össze. A tárgyalás eleinte zárt ajtók mögött történt, amíg a büóság a kellő gyakorlatot nem szerezte meg A későbbiek folyamán már nyílt tárgyalásokra került sor, amelyen az egész tanulóifjúság jelen volt. Ezekre a tárgyalásokra, ha szükség mutatkozott, a vádlott szüleinek a megjelenését is kértük. AZ A GYAKORLAT alakult ki, hogy a súlyosabb ügyek vagy ismétlődő kisebb vétségek elkövetői minden körülmények között a bíróság elé kerültek. Az apróbb fegyelmezetlenségeket, vagy mulasztásokat a nevelő saját hatáskörében intézi el, csak ismétlődő esetben utalja a bíróság elé. Tapasztalatunk az, hogy tanulóink előtt a diákbíróság tekintélyt szerzett. Amikor láttuk a piruló, és zavart delikvenseket, k fölényeskedést felváltó szégyenkezést, a fogadkozást a jóra — tudiuk, hogy nevelésünk új fegyverrel gyarapodott. A diákbíróság különösen súlyos esetként kezeli, ha funkciót betöltő, vagy KISZ-tag követ el vétséget. Az első vádlott maga a diákotthoni titkár volt, aki megszegte a dohányzási tilalmat. Az első tárgyalás egyben a bíróság próbatétele is volt. Felvetődött a kérdés: túl tudják-e magukat tenni azon, hogy diáktársukról van szó, aki a közösség egyik vezetőjeként, tevékenykedett. Emellett éppen a dohányzási tilalom ellen vétett, amit több tanulónk hajlandó volt nem komoly „vétségnek” tekinteni. Örömmel láttuk, hogy a vádlott, de a bíróság is megállta a sarat. A vád és védelem elfogulatlanul, őszintén és alaposan foglalkozott az esettel. Nem elégedtek meg a tények megállapításával. Megkérdezték: mióta vagy titkár? Mióta laksz a diákotthonban? Mit tettél volna, ha mást kapsz rajta dohányzáson? Milyen hatása van az ilyen példának a fiatalabbakra? A vádlott pirosodott, izzadt, dadogni kezdett és az utolsó szó jogán felszólítás nélkül megfogadta, hogy amíg az iskolába jár, a világért sem gyújt rá. Tisztségeiből leváltották, fegyelmi büntetésre és magavi- seleti jegyének leszállítására javasolták. A tantestület a javaslatot elfogadta. MILYEN ÜGYEKET tárgyalt eddig a bíróság? Egyéni tanulás megzavarása, sorozatos pontatlanság, a tanulás elhanyagolása, durvaság a tanulótársakkal szemben, társadalmi tulajdonban okozott kár, stb. Végső esetben, ha semmi nem használ, még a diákotthonból való ideiglenes, esetleg végleges kizárást is javasolhat a bíróság. Az ítéletet a faliújságra függesztik ki. Kezd az a légkör kialakulni, hogy nagy szégyen a társadalmi bíróság elé kerülni. A bíróság tagjai és a funkcionáriusok fokozott felelősségtudattal élnek és dolgoznak. Csak az ítélhet mások fölött, aki maga példamutató. A diákbíróság intézménye nem csodaszer. Nem pótolhatja a nevelői munkát, nem egyedüli módszer a fegyelem megteremtésére, a nevelési eredmények megszilárdítására. Tény azonban, hogy a tanulók érdeklődése nagy iránta, bizonyos tekintélyre is szert tett és sokat segít, hogy nevelőmunkánkban a tanulókra támaszkodhassunk. Legfőbb jelentősége, hogy tudatosítja a közösség iránti felelősségérzetet. Tanulóink kezdik belátni, hogy közösségben felelősség nélkül élni nem lehet. Veszélyei is lehetnek, amely minden diákönkormányzati kísérletnél figyelembe veendő. Az ügyek előkészítésében, az ítélet meghozatalában is részt vesz a nevelő, de csak akkor avatkozik be, ha szükséges. Leginkább mérsékelni kell a tanulók ítéleteit, mert gvak- ran túl gyorsak, az ügyhöz mérten súlyosak Őrködnünk kell afelett, hogy a bíróság tagjai el ne szakadjanak társaiktól, ne alkossanak külön kasztot. Végül pedig, mindig úgy tekintse magát a diákbíróság, mint ami a KISZ-feladatok egy részét oldja meg fegyelmi és tanulmányi téren, tehát nem lehet eltérő vonala a KISZ munkatervétől. Tapasztalatunk azt bizonyítja, hegy ifjúságunk nem fásult el, nem olyan érdektelen, mint azt időnként mi nevelők is megállapítottuk. Megvan a hajlandósága a jóra, érdekli az új, és hajlik a nevelésre, csak mindig meg kell keresni a nevelők és tanulók közös útját. AMELYIK ISKOLA, főleg középiskola, a társadalmi diákbíróságot is nevelési módszerei közé állítja, alaposan kihasználja a benne rejlő lehetőségeket, kettős nyereségre tesz szert. Egyrészt növeli a bíróság tagjaival az ún. aktív mag hatását, másrészt észrevehető változást érhet el tanulói magatartásában és tanulmányi eredményében. Ezen a téren pedig egy iskola sem tehet eleget! HODÄSZY MIKLÓS, a gyöngyösi mezőgazdasági technikum igazgatója „Fekete szem éjszakája“ — Rz első magyar-francia k©©pr®dwkciós film — Sokat ígérő bemutató elé néz mindkét ország filmes gárdája. A magyar moziközönség is kíváncsian kísérte figyelemmel e közös alkótás munkáját. A szerencsésebbek szívesen lebzseltek a felvételek közelében és sokszor órákig álldogáltak, hogy megismerjék a szereplőket és a film alkotóit. Sikerült közös témát találni, melyből Szász Péter írt forgatókönyvet. A film a XIX. század végén játszódik, mely a szépséges Chimay hercegnő és a világot járó magyar cigányprímás, Rigó Jancsi szerelméről és házasságáról mesél. Az elmúlt nyáron kedves vendégek érkeztek a Hunnia Filmgyárba. — Itt vannak a franciák! — adták szájról- szájra a hírt a gyár dolgozói Megkezdődhet a próbafelvétel Ivanicza Péter, Nicole Cour cel-ből hamarosan hercegnői maszkírozott, ö lesz a Chimay hercegnő. Magyar partnerek a fiatal, valóban fekete hajú Bús Gyula, aki a legendáshírű Rigó Jancsit játssza. A szereplők kikészítése közben a vendégek vezetője Jean Dreville Keleti Márton társrendezőjével beszélgetett. A sok probléma között szerepelt a felvételi helyek kiválasztása. A kél rendező és (Georges Chariot gyártásvezető) aki nem régen tért vissza Hollywoodból) napokig járták Pestet és Budát, hogy megtalálják a „száz év előtti párizsi utcaképek Budapesti hasonmását”. Nagy öröm érte Pásztor István operatőrt, aki elsőnek próbálta ki a Di- aliscop rendszerű legmodernebb kinemaszkop felvevőgépet, melyen normál filmet is lehet felvenni. Megindult a mozgolódás a filmgyárban. Szeptember közepén behívták a statiszták és segédszínészek legjavát is a Film Klubban tartott megbeszélésre. Ezt ruhapróba követte. Az öltözőben egymás után „vetkőztek” ki a mai formájukból a film „ifjú” színészei. Lázasan készülődtek a szabók és maszkosok egyaránt. Az egyik öregúrból tábornok lett, a másikból lakáj, vagy frakkos úriember és megjelentek a csinos, előkelő hölgyek is, nagy toliakkal kalapjukon. Október másodikén már a hercegi palotában Kozma ko- ringőjére táncolt a pompásan berendezett műteremben az „udvar” előkelősége és vendégeik. A szép díszletek Alexandre Ilikíns díszlettervező művészi munkáját dicsérik. Vázlatfüzet nélkül sosem láttam. Sokszor megállt a díszletek között, hunyorított egyet az alacsony fiatalember, majd füzetébe írt, vagy rajzolt valamit és tovább ment. Az ő tervei nyomán varázsolták a filmgyár udvarára a párizsi utcát és a „Paillard” kávéházat is. Mind a hercegi palota, mind a kávéház zenéjét Rigó Jancsi és zenekara szolgáltatta. A „banda” tagjai közt szerepel pl. Szabó Ernő, Makiári János és Kibédi Ervin a nagybőgős is, a hercegi palotában frakkban, míg a „Paillard”- ban piros, magyaros ruhában, fekete csizmában játszottak. jgP llPv é W ;-v • Nicolc Courcel A felvételek vezetőjének is akadt dolga bőven, de fennakadás nem vojt, mert Ne-1 mere László felvételvezető, (akit az egriek a „Bakaruhában” c. film forgatása közben ismertek meg, mint ügyelőt) kitűnően beszél franciául is, így mindenkivel megértette magát. A két rendező tolmács segítségével tárgyalt. A film kinemaszkop és normál változatban készül. A magyar színészek magyarul, a franciák franciául beszéltek felvételkor. A filmen még két francia színész is szerepel. Nicole Courcel filmbéli férjét Jacques Decqmine, az öreg részegest pedig Juilen Carette alakítja. A magyar színészek egész sora szerepel, köztük Trencsei Marianne, Gobbi Hilda, Kállai Ferenc, Göncöl János, Márkus László, Rozsos István, Benedek Tibor, Cray Tivadar és Mányai Lajos is. A felvételeknek látogatói is voltak, többek közt a híres szovjet filmszínésznő Irina Szkolceva, aki meglátogatta a magyar és francia művészkollégáit. A szélesvászonra készülő jeleneteket Albert Viguier francia kinemaszkop szakember készítette. Jó kollégákat és kiváló szakembereket ismert meg a magyar filmesgárda, és kiváló színészekkel fog megismerkedni a magyar közönség is, ha minden sikerül, már márciusban. Szoros barátságot kötöttek egymással a művészet és a béke jegyében, melyről az „1000-dik csapó” utáni kis jubileum is tanúskodik, amikor a két ország műszaki csoportja meghívta egymást egy kis ünnepségre. (Vashegyi László) Nyolcvan muzsikus a kulturversenyen Mindenütt nagy a készülődés a Hámán Kató kultúrverseny- re. A hatvani járásban 11 népi zenekar van, ők is mindannyian beneveztek a május 18-án tartandó nagy seregszemlére. A nyolcvan muzsikus fellépése igazán impozáns műsorszám lesz. Mezei Gyula, — 11 a hatvani Búzavirág étterem prímása fogja vezetni a közös számokat. A 11 prímással folytatott megbeszélés, a szorgalmas készülődés és a próbák nemcsak szórakozást, de komoly sikert is Ígérnek a zenekar tagjainak. Új kultúrkör — társadalmi munkával Tavasszal nagy munkába kezd Szilvásvárad lakossága, közös erővel, egy új, szép stílusú kultúrházat emelnek az üdülő bejárata melletti fenyveserdőben. A kultúrházat nagyrészt; társadalmi munkával építik fel, de körülbelül 200 is ezer forintos kölcsönt igényije vesznek. A tervek szerint társalgó, egy nagy kultúrterem, olvasóterem, öltöző lesz a kultúr- házlxtn és az előcsarnok! részre emeletet is építenek, amelyben a túristák részére vendégAki közelebb ül a tűzböz — olcsóbb fával melegszik Egy új közmondásról van szó talán? Dehogyis. A szilvásvárad! erdészet dolgozóira vonatkozik ez a megállapítás, mégpedig a helybeliekre. Kezdjük talán ott, hogy az erdőgazdaság dolgozói helybeliekből, vidékiekből és alföldi munkavállalókból tevődik ösz- sze. Mindegyik dolgozónak, aki szerződött és a hónapból ledolgozott legalább 2i napot, évente 28 méter fa jár, az időszaki dolgozók járandósága pedig havi két méter, 5 centisnél vékonyabb galyfa. A vállalati rendszabály szerint az erdővágás helyén 27,35 forintért, az erdei rakodón 42,20 forintért, és a fatelepi rakodón 90,80 forintért adják ki a fajárandóság köbméterét a dolgozóknak. Mi sem természetesebb az erdészet dolgozói 27,35 forintért viszik el a fát a kivágási helyről. így olcsóbb, s ha jó helyen van a fa, könnyén elszállítható a hegyről, vagy éppen a hegy lábától nem nehéz a szállítás. S éppen a hely kérdése szülte azt a mondást, hogy aki közelebb ül a tűzhöz, olcsóbb fával melegszik. A községbeliek ugyanis könnyen hozzáférhető helyről, a hegyek lábaitól, vagy a völgyhöz közeli fennsíkról szekerezik haza a fát, de például az egerszóla- tiak mindeddig nem vették ki a tavalyi fajárandóságukat, mert szinte megközelíthetetlen helyen van. A járandóság ott vár elszállításra, de majdcsak többe kerülne a leves, mint a hús. Eddig nem is akadt, csak egy egerszóláti dolgozó, aki elvitte teherautóval a járandóságát. Az erdészet vezetői ázt javasolják: aki közelebb lakik az egri erdészethez, az kérje ki ott a fajárandóságát, mert ott is kiadhatják, de csak akkor, ha kitermeli. Ötletnek nem rossz: a szilvásváradi erdészetben megmaradna az a famennyiség, amit ki kellene adni egyébként a dolgozóknak, s ehelyett másik erdészetben irtaná a fát plusz munkával a saját részére. Nem az ilyen kicsavart intézkedésekre van szükség, hanem arra, hogy a vidékiek is részesüljenek abból a fa járandóságból, amelynek hazaszállítása olcsóbb, mert közel van az úthoz. Vannak a dolgozók között jónéhányan, akiknek kocsijuk, lovuk van: minden esetben ezek kapják meg a távolabbi helyeken a fajárandóságot, mert a saját fuvar nem kerülne pénzbe. Emberségesen, a dolgozók szociális viszonyához mérten kell az ilyen dolgokat elintézni. Mert mégis csak visszás az, hogy akinek nincs igája és hozzá vidéki is, az fönt a Bükk-fennsik* a Massa-vágás, vagy a Csortos kő megközelíthetetlen helyein kapja meg a járandóságát, míg a helybeliek a közelebb levő helyekről szállíthatják haza. Hogy ez így is van, mi sem bizonyítja jobban annál a ténynél: a helybeliek hazavitték már a múlt évi járandóságukat, míg a vidékiek fa- kiutalásának egy része ott hever az irodában. Jó volna, ha intézkedéseket tennének a fordított helyzet megváltoztatására. — Tóth —» Bálint István elnöki beszámolóját tartja a hatvani Ve-? gyesipari KTSZ közgyűlésén. ....... FILMFÓRUM' ■ ■■■■HBBBHniBaiIBBSaaESSH Fájdalom nélkül Az élvezetes, ötletes oktatófilm iskolapéldáját láttuk Jean Gabin új nagy szerepével a „Le cas da dr. Laurent” (dr. Laurent esete francia címmel színre került játékfilmben, a fájdalommentes szülésről, „dr. Laurent esete”, mondja a francia cím, de azóta ez az ügy — hála a szovjet pavlovi idegtan eredményeinek — lassan az egész orvostudomán}' ügye már, ezért is érdemes a film témájára néhány külön szót is vesztegetni. Pavlov, számos általunk szubjektíve meglévőnek és határozottnak tartott élei funkcióról mutatta ki, hogy azok nem is annyira feltétlenek és határozottak, hanem inkább évezredek megszokásának, be- rögződöttségének hatásából erednek. Kezdve az egyszerű nyálkiválasztási kísérletektől eljutott odáig, hogy tanítványai leszögezhették : a szülési fájdalmak „elviselhetetlensé- ge” a számos, szüléssel összefüggő lelki benyomás, dep- reszió, előítélet stb. következtében létrejövő szubjektív érzés, melynek „tárgyi”, élettani alapjai lényegesebben kisebbek, mint az érzett fájdalom, így valójában inkább csak e túlzott érzékenységből eredő hatásokról van szó, mintsem valóságos bántalmakról. Az orvostudomány másfelől rájött arra is, hogy a fájdalmak alapját képező méhösszéhúzó- dásokat a helyes beidegzés, légzés rendszere stb. segítségével szabályozni lehet s így mind a szülési fájdalmak objektív okainak csökkentésével, mind a szubjektív benyomások és félelmek kiküszöbölésével gyakorlatilag fájdalommentessé lehet tenni a szülést. E nagyjelentőségű, szovjet eredetű felfedezés — érthetően — nehezen tör utat a közvélemény széles rétegeiben. Egyes országokban, így hazánkban is, az idevonatkozó orvosi kísérletek még a kezdeti stádiumban vannak. Éppen ezért oly nagyjelentőségű a Jean Gabin bevonásával készült francia játékfilm a közvélemény megnyerése szempontjából. Maga a film kissé epikus szélességben bontja ki Jean Gabin falusi orvosának rögös történetét, s a filmnek ez a része nem is túlságosan eredeti. Nem is ez a fontos. Magának az alapkérdésnek a feldolgozása azonban rendkívül kedvesen, franciás szókimondással s mégis sok bájjal és művészi könnyedséggel történik, s a kockák realizmusa mögött mindig ott leng a művészet csöppet sem fülledt, öncélú naturalizmust mindenkor kerülő látásmódja. Meg kell említeni a kísérőfilmet is, mely városunkról* Egerről készült, színes kisfilm. Készítői „valami újat” akartak hozni azzal, hogy két állandó szereplőt — nászutaspárt — iktattak a műemlékek és fó- liánsok fényképei közé. Bár az ötlet maga kitűnő volt, mégis azt kérdeztük a film láttán • „minek? Hiszen csak a képek előterében mozogtak, s még hangjuk sem volt a sajátjuk, hanem a magyarázó unalmas, fellengzős, csöppet sem közvetlenül emberi dikciőja. „örvendetes, hogy városaink kincseit, szépségeit, filmek nép- sze rűsí tik, i de gén forgalm i szempontból különösen nagy dolog ez, éppen ezért: nem lehetne valamivel Jobban, épkézláb meséeskék keretében es szellemesebben? ~ pagony
