Hevesmegyei Népújság, 1958. február (9-32. szám)

1958-02-13 / 19. szám

1958. február 13. csütörtök NÉPÚJSÁG Tanul, szórakozik a falu népe a község könyvtára. Tavaly 306-an iratkoztak be, de ez legalább háromszor annyi ol­vasót jelent, hiszen egy csa­ládból csak egy iratkozik be, de a könyvet az egész család olvassa. Panaszuk: a könyvtár 720 kötetéből körülbelül 400 ismeretterjesztő, s ez egy ki­csit sok a jóból. Magyar írók­tól kérnek több könyvet — a könyvtáros és az olvasók egy­aránt. A könyvtár tervéhez — és egyúttal a falu tanulásához — tartozik, hogv irodalmi kör szervezését vették tervbe. Az irodalmi kör tagjai: értelmisé­giek, munkások, parasztok — szervezői: a pedagógusok, a könyvtáros és a tanácstagok. Előadásokat akarnak tartani, hogy megismerkedjenek a kü­lönböző irodalmi irányzatok­kal, a mai írók problémáival, s megvitatnak egy-egy köny­vet. Egyelőre a legnagyobb gondjuk, hogy a komolyabb felkészülést igénylő előadá­sokhoz honnan szerezzenek előadót. Remélhetőleg ez is megoldódik hamarosan, a járá­si művelődési osztály segítsé­gével. A tanuláshoz, a szórakozás­hoz még hozzátartozik a kul- túrház munkája is. Sajnos, elég szűknek bizonyult a he­lyiség, egyidőben magtárnak használták több szobáját, de most már lassan rendbehoz­zák. A községfejlesztési alap­ból 50 ezer forintot szavaztak meg a kultúrház rendbehozá­sára, s kapnak segítséget a földművesszövetkezettől is — mely ott akarja létrehozni a földművesszövetkezeti klubot. A kultúrház rendbehozása színvonalasabb előadásokat ie- lent maid, mert eddig csak kultúrcsoportokat tudtak fo­gadni. a rendbehozott színpad és öltözők azonban lehetővé teszik, hogy a faluszínház és az egri Gárdonyi Színház is gyakrabban ellátogasson. Mozijukra nagyon büszkék, azt mondják, megirigyelhetné még egy város is. Hetenként négyszer van előadás, s nem egyszer Hatvant is megelőzve kapnak új filmeket. TANULNAK. SZÓRAKOZ­NAK az apciak, mindkettőre elég sok lehetőségük van, mert ha nem is nagy lépésekkel, de azért haladunk a cél, a falu kulturális felemel fedése felé. ^le^e!6szö/elk07eí|ÍNk^^ Befelezték a téli munkákul a káli Vörös Hajnal Tsz-öen REGGELENKÉNT vidám diáksereg szállja meg az apci állomást. A környező városok középiskoláiba . igyekeznek. Benn a faluban apróbb, na­gyobb gyerekek vidám lármá­ja veri fel az utcákat, ők ' a helyi általános iskolába igye­keznek. A felnőttek szeretet­tel nézegetik az iskolába igyekvő nebulókat, saját kis- tarisznyás—nagycsizmás gyer­mekkorukra gondolva jegyzik meg: mégis csak más az, hogy már gyermekkorban ismer­kednek meg a tudományok­kal. Estére megváltozik az utca képe. A gyerekek ilyenkor a napi játék után fáradtan ül­nek otthon, még egyszer át­nézik a leckét. Könyvvel, tás­kával a hónuk alatt most az „öregek” sietnek a tanács, vagy a v könyvtár felé. Mert Apcon nemcsak a gyerekek rugaszkodnak neki, hogy meg­hódítsák a tudomány várát, felnőttek is akadnak szép számmal. Az egyik ilyen „tanulókör” csupa öreg diák, az Ezüst- kalászos tanfolyam. Második éve tanulnak együtt, ismer­kednek a mezőgazdaság új módszereivel, hogy bővebb ter­mést csikarjanak ki a mosto­ha, köves hegyoldalakból. Ide jár az öreg Zelnik János bácsi. Túl van a hatvanon — ilye­nekre mondják, hogy megette a kenyere javát —, de azért erőt érez még magában, hogy szakítson a még öregebbektől tanult módszerekkel. • A leg­fiatalabb köztük a 25 éves T i s z o c z k i . József, akiben úgylátszik, a föM szeretete erősebb volt minden üzem és bánya csábításánál. Szülei örö­kébe lép, a régi földön gaz­dálkodik — de már új módon. Van a falunak egy másik öreg-diák csoportja is. A ta­nácstagok. Eltérve a néhány esztendős szokásoktól, nemcsak rendeleteket tanulmányoznak, nemcsak politikai előadásokat hallgatnak. A tanrendben sze­repel az irodalmi kérdésektől az atomig majdnem minden. EZELŐTT EGY ÉVVEL is, nagy gond volt ösz- szehozni a tanácstagokat még a tanácsülésekre is. Most, a negyven tanácstagból legalább 30—32 megjelenik, jobbára csak azok maradnak el, akik >,siktán” vannak. De nemcsak az öregek veszik kezükbe szívesen a könyveket, hallgatnak előadásokat. A fia­talok is, akik ugyan már túl­vannak az iskolaköteles koron, de a tudás szomja azért nem csilapult bennük. Számukra a KISZ szervezett esti előadá­sokat, ahol az udvariasságról, a családról, a szerelemről, az életről beszélnek nekik felnőtt emberek. Az előadásokat ér­deklődés kíséri, s itt-ott az udvariasságban, az emberek megbecsülésében mutatkozik is hatása. Hetenként kétszer forgalmas Igen serény munkával töl­tötték az elmúlt mapokat Kálban a Vörös Hajnal Tsz tagjai. Előszedték a zsákokat, megjavították a rosszakat és csupán ez i munka két hetet vett igénybe. A gazdasági szerszámok, az ekék, boronák, vetőgépek is készen várják a tavaszt. Most o szövetkezet tagjai a műtrá­Hasznos munkával töltik idejüket télen is a mezőtárká- nyi Szabadság rn~-’ dolgozói. Nyeste Lajos és Hn»tai Emil szakszerű vezetésével már he­tekkel ezelőtt hozzáláttak a kosárfonáshoz. A szövetkezetnek ugyanis nyolc katasztrális holdnyi ka­szálóján sok fűzfavessző te­rem, s ennek a vesszőjét hasz­nosítják most. A tagság még a tél beállta előtt levagdosta és összegyűjtötte a fűzfavesz- szőket. A szorgos munka nyomán egyre-másra kerülnek ki a kosárfonók ügyes kezei alól a különféle alakú és nagyságú kosarak. — Szükség lesz ezekre a nyá­ron — mondják —, saját ker­tészetünkben használjuk majd fel. A nagyarányú zöldség, paprika, káposzta és egyéb fő­zelékfélék termelésénél, sze­désénél bizony sok kosárra lesz szükségünk. gya szórásra készülnek. Ahogy az idő engedi, ágyazzák a 28 hold őszi vetést. Sok a teendő az öt holdnyi kertészetben is. Előkészítik a melegágyak talaját, a főcsator­nákat rendbehozzák és a mel- lékeresztőket is kijelölik. A szövetkezet tagjai úgy terve­zik, hogy az idén korábban vi­szik piacra a tavaszi zöldség­féléket, mint tavaly. Nemcsak kosarakat, hanem a kocsikhoz szükséges kasokat is most fonják meg. A nőknek is akad tennivaló­juk. A levágott gyékényből melegágyi takarókat fonnak, hiszen nemsokára itt a meleg- ágykészítés ideje. Idáig már 30 méter hosszú melegágyi takarót készítettek el. Ezek a munkák azt bizonyítják, hogy a szövetkezet tagsága gazdasá­gosan és jól használja ki a téli időszakot. Majoránnát termel... Nagy fába vágták fejszéjü­ket a nagyrédei Kossuth Ter­melőszövetkezet tagjai. Elha­tározták, hogy két hold majo­ránnát termelnek, mert mint másoktól is értesültek, a ma­joránna igen jól jövedelmez. A két holdról kb 24 ezer fo­rint jövedelemre számítanak a nagyrédeiek. Kosárfonás a mezőtárkányi Szabadság T er melőszö vetkezetben Tapasztalatcsere: tanácsülésen Lőrinciben február 20—21- én a hatvani járás v. b. elnö­kei, a községi állandó bizott­ságok elnökei és a megye já­rási v .b. elnökei részvételé­vel tapasztalatcserét szolgáló tanácsülés lesz. A napirendi pont: községfejlesztési terv. A tanácsülés, majd községlá- tngatás után az összegyűj­tött tapasztalatokról vitát in­dítanak. if elves ke% dem é nyesés Az idősebbek bevonásával önálló kultúrcsoport kezdte meg működését a Mátravidéki Erőmű KISZ szervezetén be­lül. Kisfaludy: Csalódások című dalos színdarabját már három hete tanulják szorgal­masan a csoport tagjai és az előadást március végére terve­zik. Helyes kezdeményezésüket reméljük siker koronázza. As ostoros! fiaia'ok példája Ostoros község tanácsa a községfejlesztési tervben jár­daépítést irányzott elő. A jár­daépítést- meg is kezdték. Feb­ruár 9-én, vasárnap, a hely­beli KISZ szervezet kezdemé— nyezésére a fiatalok 18 fő vei, öt lovaskocsival, mintegy négy órán át hordták a követ a járdaépítéshez. Az ostorosi fiatalok példája más község fiataljait is serkenthetné ha­sonló társadalmi munkára, hiszen a sár talán a legna­gyobb átka a falvaknak. Tüzes borból rágógumi Ä napfényes Itália földje hajdan a tudomány, a tu­dás, a kultúra hazája volt. Itt alkotott Horatius és Dante, 1Catullus és Montaigne, s munkásságuk, a római, az itáliai kultúra szerte sugár zott az egész világon. Ma a Colosseum romjai tövében 30 ezer olyan 14 évet. betöltött gyermek él, aki soha nem járt iskolába, akinek fogalma sincs talán, hogy mit jelképeznek a halhatatlan romok, hogy milyen korból való az érme, amely játék közben a kezébe kerül, A klerikális rendszer nem biztosítja az olasz fiatalság minimális kulturális nevelését sem. ..Lelkiekben minden bizonnyal felvértezik, vagy szeretnék felvértezni ezeket a fiatalokat, de milyen lélek az, amely csak a misz­tikumokig jut el, ha eljut, de fogalma sincs a körülötte levő és élő világról. A régi Rómában még a göfürdőkben is foglalkoztak a művészettel, a tudással, A mai Rómában, a mai Olaszor­szágban még az iskolákban is alig. De az amerikai autó- és rágógumi cégeket, gyártmányokat minden valamire való Ql.asz gyerek ismeri. Íme így lesz a falernumi tüzes borból mentha ízű amerikai rágógumi ! Jobb későn, mint soha A z egész világot megrázta annak a barbár bombatá­madásnak a híre, amelyet francia repülőgépek követtek el egy tuniszi falu békés lakossága ellen. Gyer­mekek haltak meg, akik az iskolában éppen a repülésről tanultak, dolgozó emberek, akik éppen munkába siettek, — mert a francia hatóságok „megtoroltak” egy olyan tettet, amit senki sem tett meg A Liberation szerint mindezért a francia kormány a felelős, márpedig ilyen kormány többé nem méltó Franciaország kormányozására: Kimondva, vagy kimondatlanul ez az álláspontja több más francia lap­nak, s ez a francia közvélménynek is. A kettős tragédia ott van, hogy most újból és kegyei-' lenül, egy vV felháborodása közepette kellett rádöbben­nie sokaknak, hogy ez a kormány nem méltó a nagy tör­ténelmi múltú orszáe vezetésére. Pedig már rá lehetett volna döbbenni erre az algériai háború folytatásának elhatározásakor, az árak emelésekor, a bérrendezések elmulasztásakor is Magyar mondás, de franciául is jó: „Jobb későn, mint soha !” (tátó) Mi kelletnie az erdőtelki gazdakör éleírebÍA ásáltoz ? Jövedelmező a baromfitenyésztés A viszneki Béke Termelő- szövetkezetben a tagság elha­tározta, hogy ez évben meg-, kezdi a baromfitenyésztést, Ezért a gyöngyösi keltetőállo­másnál ezerötszáz darab na­poscsibét kötöttek le. A csi­béket saját erőből, a maguk pénzén vásárolják. Példájukat a megye több szövetkezete is követi. A detki Szabadság Tsz most állít be egy ötszáz da­rabos törzsállományt. Új istállót építenek Adócsőn Ötven férőhelyes szarvas- marha istálló alapjait rakták le az adácsi Előre Termelőszö­vetkezetben. Az építkezés 399 ezer forint­ba kerül. Ezt az összeget sa­ját erőből teremti elő a szövet­kezet. Augusztus húszadikára tervezik az építkezés befeje­zését. Van egy ház Erdőtelken, amelynek oldalán ott díszük egy tábla, ’ ráírva: Gazdakör. De hiába keres a látogató ott életet, esténként vidám, a gaz­daságról beszélgető társaságot, bizony csak üres helyiséget ta­lál. A községben pedig hagyo­mánya van a gazdakör műkö­désének. Már a háború előtt is összegyűltek esti megbeszé­lésre, szerény szórakozásra a falubeli kisparasztok, s meg- hányták-vetették a gazdálko­dás, az élet okát, módját. Meg néhány évvel ezelőtt is élet volt a gazdakör helyiségében de miután a tanács és a föid- művesszövetkezet igényt tar­tott a berendezésre — a kály­hától kezd a a padokig min­denre, — megszűnt a gazda­kör működése. Találni jónéhány olyan gaz­dát a községben, akik nagyon, de nagyon hiányolják szerve­zetük teljes felbomlását.. A ve­zetőség tagjai úgy tartják: ha visszaadják a bútort, a kály­hát és segítenék, támogatnák őket a község politikai, és tár­sadalmi szervei, életet lehetne teremteni a gazdakörben. T ö- r ö k Gábornak, ä gazdakör ve­zetőjének is ez a véleménye. Ha a községi tanácsnál esik szó a gazdakörről, ott más a vélemény. B a t k i Lajos ta­nácselnök elvtárs szerint azért nem működik a gazdakör, mert nem jönnek össze a ta- ak. Állítása alapján nem a bútorzat hiánya a főok. Azt persze elismeri, hogy barátság­talan helyiségben nem lehet összejöveteleket szervezni. Ideje volna, ha a község po­litikai vezetői eldönteni, hogy végeredményben mi az igazi akadálya a gazdakör műkö­désének? Ha pedig ezt tisz­tázták, ^adjanak a legmesszebb­menőkig segítséget a gazdakör vezetőinek, hogy az a község­ben a dolgozó parasztság má­sodik otthonává váljék. —t. j.-= A vállalatok dotáció rendszeréről A megyei tanács ipari osz- tályának irányítása alá tartozó vállalatok 1956-ban több mint három millió fo­rint, 1957-ben pedig még en­nél is több dotációt kaptak. Nem lehet tehát érdektelen megvizsgálni, hogy ezeket a jelentős összegeket az állam milyen céllal folyósította, mi­lyen hatással van a dotáció a vállalat működésére, az egyes cikkféleségek gyártására, kellő ösztönzéssel hat-e az önkölt­ség csökkentésére, a teljes és tényleges vállalati kapacitás mielőbbi kihasználására, a technikai színvonal emelésére és a termelékenység fokozásá­ra. Különösen időszerű ez a probléma, mert kormányhatá­rozat szól arról, hogy 1958. jú­lius 1-től új ipari termelési árakat kell életbe léptetni. En­nek következtében rövidesen minden irányító munkakörben foglalkoztatott vállalati dol­gozó közvetlen kapcsolatba ke­rül a termelői árrendezés, a dotáció és a forgalmi adó ma még sokak előtt elvont elmé­leti szakkérdésnek látszó prob­lémájával. Nyilvánvalóan új egységes cikklista fog megje­lenni, meg kell változtatni a kalkulációt, a vállalatok igaz­gatójának műszaki vezetőinek, üzemgazdászainak és főköny­velőjének az új gazdasági helyzetnek megfelelően alapos vizsgálódást kell végezni az új termelői árak, a szükségsze­rűen megváltozott dotációk és forgalmiadók gazdasági kiha­tásai tekintetében. Ezen túl­menően ez a kérdéskomplek- szum szoros összefüggésben áll a fogyasztási cikkek áralaku­lásával, tehát életszínvonalunk alakulásával is. á^élom az, hogy egy-két ^ gyakorlati példából ki­indulva, tájékoztatást adjak e kérdés irányelveiről, hogy szé­lesebb rétegben tisztázzuk egy-két elméleti kérdés jelen­tőségét, hogy a lényeget meg­ismerve a gazdasági funkciók­ban dolgozó szakemberek tu- dato.sabban és eredményeseb­ben végezhessék munkájukat. A jelenleg érvényben levő rendelkezések szerint dotáció a vállalatoknak kizárólag olyan meg nem térülő többlet- kiadásaira folyósítható, ame­lyek a vállalat hibáján kívül keletkeznek. Ha az árbavétel- ben meg nem térülő, többlet- költségek a vállalat teljes ter­melési értékének egy százalé­kát meghaladják, akkor kér­heti felettes hatóságától a do­táció megállapítását. \Tizsgáljuk meg a dotáció ’ lényegét, két konkrét példa alapján: A Gyöngyösi Kézműipari Vállalat készít többek között különféle kon­fekció árukat; gyermek, női- és férfi ruhákat, fehérneműe­ket. Egy leánykaruhánál a bruttó termelői ár 176 forintot tesz ki. Ezzel szemben a ha­tóságilag megállapított terme­lői ár csak 132 forint. A kettő közötti különbséget: 44 forin­tot kapja a vállalat a Könnyű­ipari Gazdasági Irodától dotá­ció címén. A konfekció áiju, példánk esetében a leányka­ruha, az alacsonyabb, a dik­tált termelői áron kerül a ke­reskedelmi forgalomba és így olcsóbban kapja azt a lakos­ság. A tőzeges fekál- és kom- poszt-trágya cikklista szerinti országosan megállapított fo­gyasztói ára 4,10 forint má­zsánként. Egy mázsa fekáltrá- gya után hét forint dotációt kap a Heves—Nógrád megyei Szervestrágyagyűjtő Vállalat. Vagyis a gyöngyösi gazda 4,10 forintért vásárol egy mázsa kom posztot, azaz egy hold föl­det 660 forintért trágyáz meg, de az állam egy hold földre való trágya után 1120 forintot fizet ki dotáció címén a vál­lalatnak. Közismert tény, hogy mezőgazdaságunk nem kielé­gítő termésátlagának egyik lé­nyeges oka a trágyázás elha­nyagolása volt. A termésátla­gok növeléséhez, a többterme­léshez fűződő nemzetgazdasági érdek figyelembevételével, az állam hathatós anyagi támoga­tást nyújtott a szervestrágya felhasználásához. Árpolitikai jellegű hatósági rendelkezéssel arra kötelezték az előbbi két vállalatot, hogy nemcsak az önköltség, hanem kalkulált termelői áron adja el termékét. Ennek pénzügyi ellensúlyozására a Kézműipari Vállalat részére 1956-ban 661 ezer forint, 1957-ben pedig 2 millió 700 ezer forintot, a Szervestrágyagyűjtő Vállalat­nak 1956-ban 1 577 000, 1957­ben pedig 1 115 000 forintot fo­lyósítottak dotáció címén. TYe a diktált termelői ár, plusz a dotáció fedezi-e a tényleges önköltséget? A fe- káltrágya utókalkuláció sze­rinti önköltsége 13,50 forint, ezzel szemben a vállalat dotá­cióval együtt 11,10 forintot kap érte. A férfi ingek, a pizsamák és más fehérneműéit fix-díját oly alacsonyan állapították meg, hogy az átlagos 20 szá­zalékos dotáció mellett sem érik el az önköltséget. Szabá­lyos és gazdaságos üzemeltetés mellett is veszteséges a Szer­vestrágyagyűjtő Vállalat, a Kézműipari Vállalatnál pedig ténylegesen nagyobb összegű nemzeti jövedelem akkumulá­lódik, mint amennyit mérlegé­ben kimutathat. A dotáció mértéke 1955. ja­nuár 1-től általában nem vál­tozott. Az 1951. évi árreform a termelőeszközök és a fo­gyasztási cikkek egységes ár­színvonalát megbontotta. Ezért szükségszerű a termelői árak, a dotáció, valamint a forgal­mi adókulcsok változtatása. Az ipari termelő árakat kü­lönböző okok miatt emelni kell. Ez magával hozná a fo­gyasztói árak emelésének szükségességét. Erre azonban nem kerülhet sor, mert ez az életszínvonal csökkentéséhez vezetne, ez pedig ellenkezne kormányunk célkitűzéseivel, de a szocializmus gazdasági alaptörvényeivel is. Olyan ter­melői árrendezést kell végre­hajtani, amely a fogyasztói árak színvonalát nem érinti. Szükséges és időszerű az ipari és termelői árak újjárendezé- se, a dotáció felülvizsgálata. De rendkívül nagy annak a veszélye, hogy sok fogyasztási cikknél dotációt vezetnek be. Az újabb forgalmiadók és do­tációk tervezése, nyilvántar­tása, elszámolása, ellenőrzése és pénzügyi lebonyolítása, ha­talmas méretekben növelné az adminisztrációt. A bürokrácia útvesztőjében tévedések, hi­bák, visszaélések keletkezésé­nek szinte korlátlan lehetősé­ge van. Még bonyolultabb és áttekinthetetlenebb lesz a vál­lalatok gazdálkodása ás pénz­ügyi helyzete. Vannak fogyasz­tási cikkek, melyek egyben termelőeszközök is. Ezeknél az áruknál dotáció nélküli és do­tációs termelői árat Kellene megállapítani. Ez könnyen a lakosság fogyasztási árualap­jának elvonásához, visszaélé­sekhez, csalásokhoz vezetne. TIa a fogyasztási cikkek dotációs szükségletéi csökkenteni akarjuk, felül kell vizsgálni a nagy és kiskeres­kedelem haszonkulcsait. Ugyanis az áruforgalom je­lentős emelkedése, a kedve­zőbb szállítási feltételek a jobb szervezés következtében a kereskedelem forgalmi költ­ségei csökkentek. De ezen túlmenően mi értelme van an. nak, hogy az állam például a konfekciós ipart dotációban részesíti, ugyanazon áruk után pedig a kereskedelmi forga­lomban jelentékeny haszonra tesz szert. (Folytatjuk.) Dr. Fazekas László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom