Hevesmegyei Népújság, 1958. február (9-32. szám)
1958-02-11 / 17. szám
4 NÉPÚJSÁG 1958. február 11. kedd Tudósítás az őzek, szarvasok, vaddisznók „birodalmából“ TÉL VAN. Az erdőket, hegyeket vastag hótakaró borítja. Az erdő vadjainak a tél a megpróbáltatások ideje, hisz nem nő fü a réteken, kevés a? ennivaló és befagynak a források. Az őzek, szarvasok a déli fekvésű oldalakat keresik, ahol délfelé egy-egy órára mégis barátságosabb az idő. A vaddisznók a sűrű bozótban keresnek menedéket, bár nekik legkevésbbé árthat a tél. Az apróvadak, a madarak szintén elhúzódnak védettebb helyekre. ha keményre fordul az idő. Bár a természet jó szívű volt és gondoskodott az erdő vadjairól, — hogy télen meg ne fagyjanak, e.l ne pusztuljanak — .mégis meg kell, hogy tegyük a magunkét mi, emberek is. Hazánkban törvény védi a vadakat az oktalan pusztítás ellen, és szakemberek foglalkoznak megóvásukkal, gondozásukkal. Ma már maguk a vadászok is rájöttek, hogy óvni és kímélni kell a vadállományt, ha később vadászni akarnak rájuk. Az oktalan, gondatlan bánásmód előbb vagy utóbb, a vadállomány kipusztulásához vezetne. KOCSIS MIHÁLY szilvás- ■ váradi körzetvezető fővadász a bükki vadállomány egyik hűséges gondozója. Harmincegyezer hold erdőlakó vadja tartozik védelme alá, ami bizony nem kis feladat. A területből 11 ezer held a rezervátum. A fővadász szerint a területen szarvas, vaddisznó, őz és muflon található a nagy vadak közül. Most országszerte vadszámlálás folyik, így a szilvási erdőkben is. Nyolcvan darab muflont tartanak nyilván és megállapítható, hogy a bükki muflon állomány évről évre gyarapszik. JELENLEG A VADAK etetése a fő munka. A területen 12 vadetető van. ahová a takarmányt kiszállítják. Eddig hetvenöt mázsa pillangós takarmányt (zabosbükkönyt), tíz mázsa zabot és húsz mázsa morzsolt kukoricát, ezenkívül — elsősorban..a vaddisznókkal — negyvenöt mázsa csermakkot etettek fel. Ezt a makknaennyiséget más területről szállították, mivel az elmúlt ősszel a szilvási erdőkben nemigen volt makktermés. Az apró vadak téli etetéséről elsősorban az egyes vadásztársulatok gondoskodnak. A vadetetést szolgálják az úgynevezett „vadföldek” is, ahová csicsókát, herét, bükkönyt vetnek a vadállomány részére. Ezen a területen 4 holdnyi „vadföld” van. A vadetetőkön kívül gondoskodni kell a vadak sószükségletéről is és ezért a Bükk- ben számos régi sózót hoztak rendbe, sőt létesítettek újakat is. . Ezekben a hetekben folyik a vadak selejtezése. Ez azt jelenti, hogy kilövik az ivarképtelen, meddő, vagy gyenge darabokat, mert ezek csak kárára vannak az állománynak. Ma már országos viszonylatban a mennyiség fenntartása mellett, vadállományunk javítására törekszünk. A selejtezést szakemberek, erdészek, vadőrök végzik, de végezhetik vadászok is akkor, ha erre nekik az erdő- gazdaság engedélyt ad. A magyar vadállomány évtizedek óta messze földön híres. Népgazdaságunknak komoly jövedelmet hoz a vadászat, nem beszélve a hazaiak vadászszenvedélyeinek kielégítéséről. AZ IDÉN ŐSSZEL hat német vendég kereste fel Kocsis Mihály fővadászt, hogy területén vadászhasson. Hét bikát, egy muflont, és egy őzbakot ejtettek összesen. A bika nagyon szép, aggancsa nyolc kilón felüli példány volt. Ezért az egy bikáért 14 ezer Ft fizettek. A muflon 81,5 centiméteres csigájú, ezüstérmes darab volt, amiért német vendégeink huszonkettőezer-négyszáz forintot fizettek be az állam kasszájába. A kulturális fejlődés többek között a rádióhallgatók számának növekedésében is lemérhető. Az elmúlt években igen nagyarányú volt a rádióelőfizetők számának növekedése. 1937-hez képest például a műsora: Egerben este 7 órakor: Az ember tragédiája (Szelvénybérlet) A mozik műsora EGRI VÖRÖS CSILLAG Oké Néró EGRI BRÓDY Te és még annyi bajtársad EGRI BEKE Nincs előadás EGRI SZABADSÁG Nincs előadás EGRI MUNKÁSOTTHON Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN Vörös kocsma GYÖNGYÖSI SZABADSÁG San Salvatore HATVANI VÖRÖS CSILLAG Bel Ami HATVANI KOSSUTH Törvényen kívüli lovag PETERVÁSÁRA Mese a 12 találatról HEVES Riadó a hegyekben FÜZESABONY Egy ember frakkban Az erdőn vadászkunykók és vadászszobák állnak a vadászok rendelkezésére egyszerűen, de csinosan berendezve. A lőtt vadat kellően csomagolva a MAVAD-nak kell átadni és innen kerül — a piacra, illetve a fogyasztókhoz. Erdeink vadjaira féltő gonddal kell vigyáznia mindenkinek. Mégis előfordul, hogy egyes túristák, kirándulók zavarják a vadak nyugalmát és békéjét. Kiabálnak, kurjongatnak, papírt, ételmaradékat szórnak szét az erdőn, sőt néha befogják a fiatal vadakat. Ne felejtse el senki, hogy a vadaknak kitűnő érzékszervük van és előbb-utóbb otthagyják az olyan területet, ahol háborgatják, zavarják őket. A szilvásváradi erdőkben azonban béke és csend van. Fenn, több mint kilencszáz méter magasban, az Istállóskö tetején fehérek, zúzmarások a fák. A hóban szarvas, őz nyomok mindenfelé. Itt jártak az éjjel, de lehet, hogy hajnaltájt. KÉSŐBB, MAJD HA leszáll az este megint felkeresik a vadetetőket, ahová ennivalót rakott számukra a legnagyobb ellenség, a legjobb barát, az ember. Szalay István rádióelőfizetők száma több mint négyszeresére nőtt. Jelentős a növekedés és a fejlődés a vezetékes rádiózás tekintetében is. 1950-től napjainkig több mint tizennégyezer kilométer vezetéket építettek, s míg 1950-ben csak Budapesten volt, 1955-ben 398 városban és faluban építettek vezetékes rádióhálózatot. A rádióhallgatók számának növekedésével párhuzamosan évről-évre javult a műszaki színvonal. Az adók kilowatt-teljesítménye az utóbbi években megháromszorozódott. (MTI) Vándorcsáuázóyép Gyöngyösön A Gyöngyösi Növényvédő Állomásra megérkezett a vándorcsávázógép. Egyik előnye, hogy nedves csávázási végez anélkül, hogy a vetőmagot szárítani kellene. Másik előnye, hogy a gazdák a vetőmagcserével egyidőben elvégezhetik a csávázási is, minimális térítés ellenében. A termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok nyílván örömmel fogadják az újabb segítséget, hiszen minden gazdának érdeke, hogy csávázott vetőmagot tegyen a földbe. Megnégyszereződ ött a rádióhallgatók szama hazánkban 1951.. a Vietnami Munkáspárt alakuló kongresszusának 7. évfordulója. NÉVNAP Ne feledjük: szerdán LIDI A! Nappal olvad, reggelre gyönge fagy. Hosszú lesz-e a tél — kutatja mindenki a jövőt, mert szép dolog a fehér tél, a meleg szoba, a forralt- bor, de a tavasz... nos a tavasz az csak más. Nem kell fűteni, zöldek a mezők, madarak csivitelnek, zöldhagyma és retek és napfény... és.. minden, amit csak a költők megénekeltek. Megyünk kifelé a télből, ez biztos. Hogy mikor lesz itt a tavasz? Figyeljétek kedves férfi olvasók, mikor kezd el komor szemmel a szekrényben kutatni, — a feleség. Ha kutatni kezd, ruhákat nézegetni és jelentőségteljesen sóhajtozni: megjött a tavasz! Biztosabb mérce ez, mint a meteorológia. (—ó) — Üj telefonközpont üzem- behelyezését tervezik a recski ércbányánál. Az új központ a távlattervek szerint április végén kezdi meg működését. Recsk község közvilágításának megjavítására 30 000 forintot, a hangeshíradó hálózat bővítésére nyolcezer forintot fordít a községi tanács. — A gyöngyösi kisiparosok jólsikerült hagyományos farsangi bálján több mint 400-an vettek részt. A vendégek kitűnő hangulatban a reggeli órakiQ' együftmaradtak a Szabadság Étteremben. Nagy sikere volt a tombolának: a bál szépségkirálynője Halmóczky Borbála lett. — Tanácstagi hetet tartanak a hevesi járásban, amelynek során a községi és járási tanácstagok ismertetik a mezőgazdaság fejlesztésének főbb irányelveit. A tanácstagi hét február 10-én kezdődik. — A hevesi járási művelődési ház színjátszó csoportja február 9-én, vasárnap Átá- nyon mutatta be „Dunaparti randevú” című három felvo- násos vígjátékát. FILM: Te és annyi más bajtársad . . . Két teljes esztendőn át dolgozott lelkes német filmművészek egész csoportja, míg elkészült a film: „Te és annyi más bajtársad”. Dokumentfilmet alkottak a történelem egyik legdrámaibb korszakáról, amelyben két világháború zivatara zúdult az emberiségre. A tragédiának — amely ebben a filmben megelevenedik, — szereplői vagyunk mindannyian, e század gyermekei, akiknek sorsába beleszólt a két világháború. A film elsősorban a német nézőkhöz szól. Ahhoz az egyszerű némethez, aki évtizedek során kétízben vált a pusztítás eszközévé. Ahhoz a némethez, akinek szeméről végre le kell hullania a tájékozatlanság hályogának, hogy harmadszor ne ismétlődhessék meg a katasztrófa. Világossá kell válnia a két világégés okainak, mozgatórúgóinak. Le kell lepleződniök azoknak az érdekeknek, amelyeknek annyi mosoly, annyi boldogság, annyi emberélet esett áldozatul. A bírói tárgyalás alaposságával és bizonyító-törekvésével kíséri végig a film elsősorbam Németország történetét — századfordul ótól napjainkig. Keserű tárgyilagossággal kénytelen megállapítani, hogy a két háború főbűnöseit elsősorban a német imperialisták körében kell keresnünk. Megismerkerdünk Kruvpokkal, Thyssenekkel, Stinnes- sekkel, Siemensekkel. Csendben, a háttérben működnek azok az erők, amelyeket e nevek testesítenek meg. Az előtérben: Vilmos császár, a trónörökös. Hindenburg marsall és a porosz nagyvezérkar. ... Mintha körömszakadtáig makacs vita-féllel állnának szemben a film alkotói: pontról-pontra bizonyítják be, hogy az I. világháború kirobbantása kizárólag a háttérben tevékenykedő pénzmágnások érdeke volt. Titkos dokumentumaik leplezik a célokat, amelyeket fegyverrel s egyszerű német katonák százezreinek élete árán akartak elérni. Hogyan jutott uralomra Hitler? Hogyan tévesztették meg a nácik a kiszipolyozott németek millióit s miképpen kényszerítették őket tűrésre, amikor a csalásra már fény derült? Hogyan hajszolták bele a világot egy újabb s az elsőnél is iszonyúbb világháborúba? Hogyan okozták milliók szörnyű pusztulását hogyan pusztítottak el milliószámra németeket is? És kik álltak Hitler mögött? En nem félek ... ahogy átvágtunk az ösvényen, hirtelen hatalmas pápaszemes kígyó pattant fel. Barátom elfehéredett, két kísérőm pedig ijedten rogyott a földre. Én egykedvűen néztem a vastagra fúvódott bestiát, aztán előhúztam késemet, s egy könnyed, de nagyon gyors mozdulattal elvágtam a kígyó fejét. Barátom ámult, a két kísérőm szólni se tudott. Mentünk tovább. Amikor a folyóhoz értünk egy rinóce- rosz horkant fel, amely ott ivott a víz partján. Apró disznószemeivel mértéket vett rólunk, s mint valami tank. már rohamra is indult. Barátom és kísérőm sikoltva ugrott fel a közeli fára. Én álltam egykedvűen néztem, mint közeleg felém gyorsvo- nati sebességgel a páncélos szörny, hogy a következő pillanatban eltaposson, belém,- vágja orrszarvát. Barátom és két kísérőm jajjveszékelt, amint látták közelgő pusztulásom, de én — mikor egy lépésre volt a vad — köny- nyedén, de nagyon gyorsan félreléptem. A rinócerosz el- viharzott mellettem, neki egy fának, megszédült és földre- rogyott. Előhúztam kígyóölő késem és a kábúlt állat szívébe mártottam. Barátom, mikor lejött a fáról, nem tudott szóhoz jutni, két kísérőm ámult az őszinte csodálattól. Nem ijedtem meg akkor se, mikor csütörtököt mondott a fegyverem, szemtől szemben a, hatalmas hímoroszlánnal, akkor sem, mikor csónakunk felborult a folyó vizében, s mesziröl láttuk, hogy egész sereg krokodil indúlt felénk, hogy jó fröstököt rendezzenek belőlünk. S nem féltem akkor se, amikor a vad törzs elfogott, kikötött bennünket, s mi ott álltunk a harci tánc közben, s láttuk, hogy a dárdák már a szívünknek irányulnak. hogy a varázsló kése munkára kész. — Csodálatos ember vagy te! — sírta át a másik fától ámulatát barátom. Mondd te nem félsz? — Nem félek — mondtam bátran és tényleg nem féltem. — De miért nem? — kérdezte a barátom hörögve a varázsló kése alatt. De még halottá a válaszom: — Mert hazugság ez mind, most találtam ki az egész hülyeséget ... (egri) Sejtelötti lények NEM TÉVEDÉS a cím, — gondolja az olvasó? Hiszen úgy tudjuk, hogy minden élőlény építő téglája a sejt. Sejtekből állanak a növények, állatok és az ember is! Ez mind helyénvaló ~~ és mégis igaz a cím, mert az élő anyag fejlődéssel jutott el a sejtformáig. Már volt élet a Földön, amidőn még a sejt nem alakult ki a mai értelemben. A sok százmillió évvel ezelőtt keletkezett legegyszerűbb szervezeteknek a hírmondói itt élnek körülöttünk, sőt bennünk is! Már megismerkedtünk ilyen sejt- szerveződést nem mutató élőlényekkel, a vírusokkal. Ezek a legegyszerűbbek, csupán nyálkás anyagból állanak. Haladjunk most a fejlődés lépcsőjén egv fokkal feljebb s nézzünk körül a sejtelőtti lények második csoportjában, a baktériumunkban. .Jó pár évvel ezelőtt egyik tanártársam kolbászt vacsorázott. A kolbász állott, romlott volt s néhány nap múlva halálát okozta. Megvágtuk a kezünket, de nehezen gyógyul, mert gennyesedik. Tüdővérzést kap valaki s gyorsan a hevesi gyógyintézetbe kell szállítani, nehogy tovább fertőzze környezetét, és hogy mihamarabb lábra állhasson. A esatornanyt- 1 ás bél bűz száll felénk; az út ■fellett rothad egy tetem* Milyen egészséges a káposztafej., ha meggyaluljuk, a hordóban csakhamar megsavanyodik. Megalszik és megsavanyodik néhány óra alatt a friss tej is. Semmi feltűnő okot nem látunk és mégis mennyi baj, mennyi változás történik körülöttünk. Pedig itt nem a "i- rusok a ludasak, hanem a náluk jóval nagyobb termetű, de még mindig csupán mikroszkóppal látható baktériumok. Jóbarátok, vagy ellenségek ezek a láthatatlan lények? HOL AKADUNK rájuk? Mindenütt, valóságosan bak- térumokban s azokkal élünk. Ha van egy egyszerű iskolai mikroszkópunk, máris megláthatjuk a nagyobbakat. Ilyeneket találhatunk fogainkon. De hiszen minden este, sőt talán még reggel is alaposan megkeféltük, fertőtlenítettük szánkat! Hiába, még a legragyogóbb fogról lekapart lepedőkben is csakúgy hemzsegnek a pálcikaalakú, a gömbalaké', esetleg a parányi dugóhúzóra emlékeztető szervezetek. Ha meg lyukas fogból vettünk ki gombostűiéinél is jóval kisebb kaparékot, még gyorsan mozgó állati szervezetet is találhatunk a mikroszkópban. Legalább baktériumok tekintetében milliomosok vagyuk rQfcTí fotíáÁjl&pn bizonyosan van ennyi, ha nem jóval több! A piacon veti egyetlen mosatlan cseresznyeszemen annyi van belőlük, mint amennyi hazánk lakossága. Ha poros a levegő, köbméterében 3 millió baktérium is él. Kifogástalan tiszta tej egy literében százmillió éli életét. Há4 még a talaj mennyit tartalmaz! Egy grammban 30 millió nyüzsöghet. Miből élnek ezek a növények? Ha ennyien vannak, nem falnak fel nindannyiun- kat az állatokkal és a növényekkel együtt? Megosztják az élő és az élettelen világot maguk között. Vannak közöttük olyanok, amelyek úgy élnek, mint a vírusok: növényen, állaton, emberen élősködnek. Ezek a legveszedelmesebbek, mert fehérjemérgeket (toxino- kat), hullamérgeket (ptomjino- kat) termelnek életük folyamán s ezekkel a megtámadott szervezeteket elpusztítják. Ma is sok áldozatot követel még a vérhas, a tífusz, a merevgörcs, a vérbaj, hát még régebben, amikor a járványok megtizedelték a nemzeteket. Ezeknek a kórokozóknak a száma pedig a többiekhez képest elenyészően csekély, s mégis milyen hatalmas munkát jelent s milyen nagy ösz- szegeket emészt fel az ellenük v^Jó v,éU<Jsezéü. Orvo&ok, ápolónők hadserege, mennyi kórház, mennyi gyógyszergyár s azokban mily sok munkás dolgozik, harcol ellenük! AZ ÉLŐSKÖDŐK megölik a szervezetet, de ezzel egyúttal saját maguk alól húzták ki a gyékényt. Az elpusztult szervezetekre vetik rá magukat a második csoportba tartozó baktériumok, a hullabontók (szap- rofitonok). Ezeknek azután igazán hálásak lehetünk. Gondoljuk csak el, mennyi növényi, állati és emberi hulla kerül állandóan a talajba s azok onnan valósággal eltűnnek. A Dunába csupán Budapesten elképzelhetetlenül sok szenny ömlik s mégis a Duna Budapesttől 5 km-re délre már meg. tisztult a sok szerves anyagtól Ezek a baktériumok bontják fel a hullákat, tisztítják meg a folyókat, alakítják át a talajba vitt trágyát, a lehullott lombot, a gyökérmaradványokat. Ezek készítik a zöld növények tápanyagait: a szerves anyagokat ásványi sókra bontják, ezeket meg a zöld növények felveszik. Nekik köszönhetjük még az aludttejet, a joghurtot, az ecetet, a sajtot, de a kenderáztatásban is ők a munkások. A hullabontók a világ köz- tisztasági őrei, de a hasznosság tekintetében a harmadik csoport tagjai felveszik velük a versenyt. Az eddigiek élő vagy holt anyagból éltek, míg a harmadik csoport fejlettebb növényekkel lép közös háztartásba. Legismertebbek a pillangósvirágú növények, mint a bab, akác, lucerna stb. gyökérgümőiben tanyázók. A csírázó palánták gyökereibe furakodnak be a gümőbaktériu- mok, ott sejtburjánzást idéznek elő s ezekben a nagy sejt- palotákban lelnek otthonra. Mindketten jól járnak, mert a baktériumok a virágos növénytől szerves vegyüieteket kapnak, ezekkel élnek, míg ;k a levegő nitrogénjét kötik meg s abból jócskán juttatnak a virágos növénynek is. Valóságos Péti Nitrogénművek ezek a baktériumok a talajban Prjanyisnyikov szerint a lóhere jó terméskor'kát. holdanként 70—75 kg nitrogént halmoz fel a talajban. Három- százezer hold lucernavetés annyi nitrogént juttat a talajba, mint egy nagy vegyikombinát egész évi gyártmánya! Ezért talajjavítók a pillangósvirágúak! A haladó mezőgazdaság ma már ilyen gyökérlakó baktériumokkal fertőzött trágyákkal segíti elő a többtermelést. Manninger Ernő szerint a baktériumos ta- lajojtásokkal csupán a lucerna évente hazánkban 200 millió forinttal többet terem! A NEGYEDIK csoportba tartozók az élővilág fejlődésében már új útra tértek. A vírusok s az eddig Ismertetett baktériumok szerves vegyüle- tekkel éltek, míg ezek az önállóan táplálkozók már maguk állítják elő azokat. Ide tartoznak azok, amelyek a hullák bomlásakor keletkező szúrós szagú ammóniát nitráttá égetik s ezek a nitrátok a növények elsőrendű tápanyagai. A színes bíborbaktériumok meg csaknem úgy élnek már, mint a zöld növények: a fényt használják fel tápanyagaik előállítására. Az előbb azt kérdeztem, nem falnak fel bennünket a baktériumok? Egy kis töredékük igyekszik az élet lángját eloltani, de a java csupán a hullákat, a szerves hulladékot tünteti el a Föld színéről, sőt. nélkülük a talaj sem teremne. Egyszóval hálásak lehetünk nékik, különösen azóta, amióta Flemming megindította az antibiotikumok vizsgálatát. A baktériumok között is akadnak jócskán olyan szervezetek, amelyek anyagcseretermékei a betegségokozó baktériumokat pusztítják. Ezek az an- tibiotikumok. Hány ember életét mentett® már meg a streptomicin, az aureomicin és még számos baktérium—antibiotikum? Ma már az intibiotikumokat a takarmányhoz is adagoljál:, mert serkentik a növekedést, a fejlődést. Egyes növényi betegségeket is sikerrel kezelnek antibiotikumos öntözéssel, vagy antibiotikumoknak a törzsbe juttatásával. A BAKTÉRIUMOK révén láthatatlan ellenségeink és jö- barátaink megszámlálhatatlan sokaságában élünk. Dr. Hortobágyi Tibor a biológiai tudományok doktora.
