Hevesmegyei Népújság, 1958. február (9-32. szám)

1958-02-11 / 17. szám

1958. február 11. kedd NÉPÚJSÁG £> Fiatalok figyelmébe: Százezreket jelentő mozgalom TÉLÉN: TAVASZRA ÉS NYÁRRA Levél érkezett a szerkesztőséghez, százezreket jelentő levél. A Mátravidéki Erőmű fiataljai írják le benne, miként akarnak takarékoskodni, hogy olcsóbb legyen a villamosener­gia. Százezreket, sőt milliókat jelenthet ez a levél, ha me­gyénk ifjúsága csatlakozik az Erőmű fiataljaihoz. Sok új sportpálya, berendezett ifjúsági klub, olcsóbb áru, nyereség- részesedés lehet a takarékosság jutalma. Ki ne üdvözölné hát örömmel ezt az ötletet? Remélhető­leg a megye ifjúsága is úgy gondolkodik, mint a mátravidéki fiatalok, s néhány hónap múlva azt közölhetjük, valóban kin­cset érő mozgalmat indítottak az Erőmű kiszistái. „Az Ifjúsági Takarékossági Mozgalom44 tervezete A KISZ I. Országos Értekez­lete behatóan foglalkozott az ellenforradalom által okozott súlyos népgazdasági károkkal, felhívta az egész magyar ifjú­ságot, elsősorban a KISZ fiata­lokat, hogy mindenki a saját területén, minden erejével se­gítse pártunk és kormányunk politikájának megvalósítását. A napokban lezajlott ország- gyűlés hozzászólói különös nyomatékkai hívták fel az or­szág figyelmét a népgazdaság minden területére kiterjedő ta­karékosságra. Mi, a Mátravidéki Erőmű KISZ szervezetének fiataljai részt kívánunk venni népgaz­daságunk helyzetének megszi­lárdításában. Ezért elhatároztuk, hogy március 1-vel az üzem minden területére kiterjedő takarékos- sági mozgalmat indítunk. A takarékossági mozgalomban üzemünk KISZ fiataljai az élen kívánnak járni. A mozgalom sikere érdeké­ben mozgósítjuk üzemünk egész ifjúságát. Az Ifjúsági Takarékossági Mozgalom ke­retében 1958-ban az alábbi fel­adatokat tűzzük ki célul: 1. Széleskörű politikai ne­velő munkával elérjük az alábbiakat: a) —Az igazolatlan mulasz­tásokat és késéseket megszün­tetjük; b) A rendelkezésre álló mun­kaidőt tökéletesen kihasznál­juk; c) A reánk bízott gépeket és termelési eszközöket az ér­vényben levő karbantartási és üzemeltetési utasításoknak megfelelően használjuk és gon­dozzuk; d) Munkahelyünket rendben és tisztán tartjuk. 2. Minden hónapban ifjúsági takarékossági őrjáratot szer­vezünk, az ifjúsági takarékos- sági őrjárat feladata az elfek­vő, vagy elkallódott anyagok felkutatása és hasznosítása. a) Az üzemi önfogyasztást 0,5 százalékkal csökkentjük a tervezetthez viszonyítva, ami egy évben 600 000 forint meg­takarítást jelent. Ennek megvalósításáért az alábbi intézkedéseket tesszük: Az ifjúsági takarékossági őrjárat minden műszak alatt átvizsgálja az üzemet, a feles­legesen égő izzókat kikapcsol­ja, vagy olyan helyeken, ahol indokolatlanul, nagyméretű iz­zókat használnak, szükséges méretűre csökkenti. Az ifjúsági takarékossági őr­járat felkutatja és jelenti az üresen járó gépeket, a nem feltétlenül szükséges üzemelő fogyasztóberendezéseket. Átvizsgálja a kazánházak­ban levő kazánokat és felku­tatja azokat a lehetőségeket, melyekkel a kazánok hatásfo- Ivei t javítani lehet. Tavaszra készülnek a deíki gépállomáson Csendes, kihalt a halár, se- holsem látni embereket Csak néha dörren el távol a falutól egy-egy vadászpuska, ez za­varja a csendet. De es+e felé már ez sincs, a vadászok által felriasztott nyulak nyugovóra térnek. Pihennek a tavasszal és nyáron oly szorgalmas föld­műveskezek, csak néha hallat­szik egy-egy szekér zörgése, a malomba vagy a városba igye­keznek rajta. Ügy hat az em­berre ez a csend, mintha az egész falu téli álmát aludná. Éppen ezért szokatlan az a zaj, amit a detki gépállomás felé haladva hall az ember. Nagy a sürgés-forgás, ezekben a napokban. Az igazgatót meg a főmérnököt kint találtam az emberek között, épp az egyik javításra váró traktor mellett magyarázták a szerelőnek, mit kell tennie. Azzal kezdtem a bemutat­kozást, hogy érdeklődtem; mi­lyen nagy munka folyik itt. Az igazgató elvtárs mosolyog­va világosít fel, hogy itt ná­luk, télen sok a munka. Nyá­ron az egész udvar kihalt, kint a határban szántanak, vet­nek. Most aztán, hogy a ha­tárban kifogytak a munkából, javítják a géDeket, hogv ta­vaszra ismét üzemképesek le­gyenek. Beszélgetés közben sok min­dent megtudtam, az elmúlt évi eredményekről. 1957-ben a bevételi tervet 500 ezer fo- rintal teljesítették túl. Nem országra szóló eredmény, az igaz, de azért meg lehetnek vele elégedve. Az ellenforra­dalom után még 300 ezer fo­rint tartozásuk volt, most már azt is kifizették. Bizony tavaly tavasszal nem valami bizakodóan néztek az év elé. Rossz volt a munkafegyelem, elmaradtak a javítással, de azért lassan csak helyre jöt­tek. Az idei tervük jóval na­gyobb, mint az elmúlt évi, de bíznak benne, hogy azt is tel­jesítik. Van azért gond, panasz is a gépállomáson. A főmérnök elvtárs például megjegyezte, bogy jó lenne, ha az alkalré­összegyűjti a lakótelepen feleslegessé vált 250 db taka­réktűzhelyet, ezeket szük­ség szerint kijavítja és érté­kesíti, amely mintegy 100 000 forint megtakarítást jelent üzemünk részére. Az ifjúsági takarékossági őr­járat keretén belül vállaljuk, hogy a KISZ ifjúsági műszaki tanács megtervezi, a KISZ fiatalok pedig megépítik az székét időben megkapnák, ha nem kellene hetekig szalad­gálni utánuk. így sajnos, csak kevés időt tud az emberek között tölteni, pedig várják a segítséget. Tervünk nagyon sok van az új esztendőre, de csak arról beszélnek amit biztosan meg­valósíthatnak. Építenek egy 50 méteres gépszínt, erre igen nagy szükségük van, meri kint állnak a gépek a szabad ég alatt. Meg is kapták rá a pénzt. A gépek karbantartását az is hátráltatta, hogy nem volt kocsimosó helyiségük. Az idén ezt is építenek, jövő ilyenkor már az is a tavaszi felkészülést segíti. Persze az eredmények mel­lett vannak hibák is, de eze­ken igyekeznek javítani. Két éve még nagy gond volt az, hogy nem volt munkájuk, most a termelőszövetkezetek mellett az egyéniek is szer­ződnek, munkájuk 80 százalé­kát egyéniek kötik le. Csak ennyit jegyeztem fel a detki gépállomáson, de azt hi­szem, ez elég ahhoz, hogy bi­zakodva nézzünk a tavasz elé, mert ezen a gépállomáson is szorgalmasan készülnek rá. Gácsi László, Gyöngyös Falura minden jó? Csuhaj Izabella írja Beköl- céről, a vasárnap esti egri kultúrműsorról : az Egri Épí­tőipari Vállalat kultúrcsoport- ja este pontosan megkezdte az előadását., azonban az egyórás műsor egyáltalán nem úgy si­került, mint azt a bekölceiek elképzelték. Rövid volt és ér­telmetlen. Vagy talán azt gon­dolták a kultúrcsoport vezetői, hogy falura minden jó? ... Ma már a falusiak is kicsit komo­lyabb műsort várnak ... Ez a véleménye a bekölcei szóra­kozni vágyó fiatalságnak. Le­het, hogy igazuk van?,.. üzem játszóterét és strandfür­dőjét. ^ Az ifjúsági takarékossági mozgalommal kapcsolatos ter­veinkkel több millió forintos értéket kívánunk népgazdasá­gunk számára megmenteni. Felhívjuk Heves megye va­lamennyi KISZ szervezetét, hogy csatlakozzanak felhívá­sunkhoz. Indítsanak ifjúsági takarékossági mozgalmat. SZILÁGYI ANTAL párttitkár ZÁRAI GÉZA igazgató sk. BAKTI SÁNDOR KISZ titkár BALÁZS PÁL ü. b. elnök (FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL) 14 cséplőgépei, 9 aratógépet, s ugyanennyi traktort javítottak ki eddig a gépállomás szerelői és traktorosai. A traktorok ki­javítva, szépen íedukkózva sorakoznak a gépállomás udvarán, „bevetésre” várva. Csatlakozásra szólít|uik a fiatalokat A KISZ Heves megyei v. b. örömmel üdvözli a Mátra­vidéki Erőmű KISZ alapszervezetének nagyjelentőségű kez­deményezését. Érezve ennek a mozgalomnak nagy népgazdasági fontos­ságát, a KISZ Heves megyei v. b.-a kéri az ipari üzemek, vál­lalatok, intézmények, ÁG, ÁMG, tsz, falusi és iskolai KISZ alapszervezeteket, csatlakozzanak a..Mátravidéki Erőmű KISZ alapszervezetének kezdeményezéséhez, adottságaiknak megfe­lelően dolgozzák ki: mit akarnak tenni azért, hogy népgazda­ságunk gazdasági alapjai 1958. évben még tovább erősödjenek. Kérjük az üzemek, vállalatok, intézmények vezetőit, a pártszervezeteket és az üzemi bizottságokat, karolják fel az if júsági takarékossági mozgalmat, adjanak meg minden segít­séget ahhoz, hogy e nagy jelentőségű kezdeményezés a terme­lés minden fázisát átfogó tömegmozgalommá fejlődjön. A KISZ IEeves megyei v. b.-a az illetékes szervekkel együt­tesen a takarékossági mozgalomban elért eredmények értéke­léséről és jutalmazásáról, intézkedik. Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Heves megyei végrehajtó bizottsága. Róluk is Megdöbbentő szerencsét­lenség híre járta be az egész világot az elmúlt napokban. Lezuhant az egyik utasszál­lító repülőgép München mel­lett, s a szerencsétlenségnek 21 halálos áldozata van, ti­zenhatan megsebesültek, köz­tük többnek válságos az ál­lapota. Az áldozatok között van az angol labdarúgás nyolc büszkesége, nyele vá­logatott játékos. Táviratok tízezrei érkeznek azóta Angliába, Manchester­be, s a lapok még a szeren­csétlenség után egy héttel is állandóan cikkeznek róluk. Igaz, nagy szerencsétlenség érte Angliát, az egész angol labdarúgást, s mégis enged­jék meg nekem, hogy e kis cikkben necsak nekik állít­sak emléket, hanem annak a tizennégy utasnak is, akikről csak úgy emlékeznek meg: „ott voltak még...” A nyolc újságíróról, akiket munka­közben ért a halál, azzal a repülőgéppel utaztak, hogy az olvasók tájékoztatása minél jobb legyen az edzőről, a tisztviselőről, a repülőgép pincéréről, aki szürke kis dolgozója volt a repülőtársa­ságnak, de — ember, talán családapa. Hajtsuk meg a kegyelet zászlaját előttük is. (d) Oláh József és ifj. Tóth János a kilencedik aratógépet ja- ; I vítják. Ezzel a munkával he is fejezték az aratógépek rendbehozását De nemcsak szerelőmunka folyik ezekben a téli napokban a gépállomá­son. Szilágyi András trakto­ros éppen a Petőfi Tsz-be indul munkára QzaiuAc kÍFadá Amit a vetőmagcseréről tudni kell A Földművelésügyi Minisz­térium kiküldöttjének tájékoz­tatása szerint a tavaszi búza, tavaszi árpa, és zab vetőmag igényeket a megye területén előreláthatóan ki tudják elé­gíteni. Az egyénileg dolgozó parasztok vetőmag igényeit a községi mezőgazdasági felü­gyelőknél kell bejelenteni, azok továbbítják a járási me­zőgazdasági osztályoknak, me­lyek a megyéhez jelentik be az igényeket. A Megyei Ta­nács v. b. mezőgazdasági osz­tálya a Terményforgalmi Vál­lalat útján gondoskodik a megrendelt tavaszi búza, árpa, illetve zab vetőmag leszállítá­sáról. Az igénylésekre III. fo­kú és szokványminőségű vető­magvakat szállítanak. A III. fokú, vagy szokvány­minőségű kenyér- és takar­mánygabona vetőmagot az egyéni termelők hasonló meny- nyiségű és fajtájú csereter­mény ellenében a TV és a földművesszövetkezetek ter­ménytelepein szerezhetik be. Azonos fajú cseretermény hiá­nyában más kenyér- vagy ta­karmánygabona cserélhető be, az átszámítási kulcs azonos a tavalyival. A takarmány és egyéb gaz­dasági vetőmagvakat (lucerna, lóhere, bükköny, napraforgó, stb.) a helybeli igények alap­ján a földművesszövetkezetek rendelik meg, és készpénzfize­tés ellenében adják el a ter­melőknek . tartalmára felbomlik. Ha a főzetet aznap nem használtuk fel, fa, vashordókban, vagy üvegballonba szűrjük le, és a felszínét olajréteggel zárjuk el a levegőtől. így hosszabb ide« ig is tárolható. Vándorló fiatalokról Hogyan kénsítsünk mésxkénlevet ? A gyümölcsfák téli, vagyis rügyfakadás előtti permetezé­sét, — főként a pajzstetű fertő­zés ellen — csak hároméven­ként végezhetjük ásvány-, vagy kátrányolajos permetező szerekkel. Az évenkénti per­metezés különösen fiatal és egyes csonthéjjas fákra ártal­mas. őszi- és kajszi barackot nem is szabad olajos szerekkel per­metezni. Ezért az ilyen fáknál — és a többinél a közbeeső években — a permetezést téli hígítású mészkénlével kell el­végezni. A mészkénlé készítéséhez porfínomságú, őrölt tiszta kén­por, könnyen oldható, vagy csak egészen csekély oldha­tatlan részt tartalmazó égetett mész tiszta, ülepíthető, szeny- nyeződésektől mentes víz szük­séges. A helyes arány: 1:2:10, vagyis, egy kiló égetett mész- hez 2 kiló kénport és 10 liter vizet adunk. A mészkénlé felfőzéséhez csak vasüstöt szabad használ­ni, mert a rézüstöt az oldat megtámadja. A fenti adag a törzsoldat, melyet hígítás nél­kül nem szabad használni! A törzsoldat töménységét Baumé fokmérővel állapítjuk meg, s a hígítást az alábbi táblázat szerint végezzük: Baumé fok. 1 liter mészkén- főzethez szükséges víz (literben) 18-20 3 21-25 4 26-30 6 31-35 9 A mészkénlé törzsoldatát nem lehet hosszabb ideig el­tartani, mert a levegő szénsav Szomorú és elgondolkoztató dolgot hallottam az elmúlt napokban Apcon. Az egész községben mindössze két pa­rasztfiatal maradt otthon az apja mellett gazdálkodni. Ke­serű és komoly gond: ki mű­veli meg a földeket, ha elhal­nak az öregek? Két-három esztendővel ez­előtt, amikor a falusi fiatal­ság vándorlásáról esett szó, ál­talában arra hivatkoztak, nem csoda, ha nincs kedvük a föl­deken maradni, mert a be­gyűjtés, a tagosítás stb. el­veszi a régi gazdálkodók ked­vét is. Azóta ezek az bkok megszűntek, biztonságos lett a paraszti termelés, kedvezmé­nyeket kaptak, megelégedet­tek az emberek, — de f fiata­lok továbbra is elkívánkoznak hazáiról. És ez a tény azt mutatja, nemcsak a fent em­lített dolgok okozzák a falu fiataljainak vándorlását. Nem kis része van ebben annak, hogy maguk a szülők is elide­genítik a gyermeket, nem ne­velik beléjük a paraszti mun­ka becsületét, — amit pedig a városiaktól jogosan megkíván­nak. — A gyermek felemel­kedését abban látják, ha akár milyen kis fizetéssel is, de íróasztal mellé kerül, esetleg munkásnak. Ha iskoláztatják, azzal a jelszóval teszik: hadd legyen neki könnyebb, ne túr­ja a földet, mint az arja. De, ha éppen a szülő nem neveli a föld szere telére fiát, lányát, akkor ki tegye? Kell, hogy járjanak a paraszt gye­rekek iskolába, kell, hogy a faluban is fényesebben vilá­gítson a kultúra fénye, de en­nek a következménye ne az legyen, hogy elvágyjanak a gyerekek. Tanulniuk kell, mert művelt emberek nélkül üres fecsegés kulturált mező- gazdaságról beszélni. Érettsé­gizzenek, de ez ne ölje ki belő­lük a föld szeretetét. Az el­vándorló fiatalok problémájá­nak megoldása létkérdése a falunak, mert virágzó, kultu­rált mezőgazdaságot, s ezzel magasabb életszínvonalat biz­tosítani az egész országba;., lelkes, művelt, a földet sze­rető parasztfiatalok nélkül nehéz, — sőt lehetetlen.-- d Apró érdekességek — A szarvásmarha vad ősei nek megszelídítésénél igen nagy szerepe volt a sónak. Egyes hátsó-indiai törzsek ma is sóval csalogatják és szoktat ják magukhoz a vadon élű marhákat. — A jugoszláviai Mirna pa tak völgyében érdekes gomba fajta tenyészik. A gomba né­hány centire a föld színe alatt nő, erős, különleges illata van. Az illatot ember néni, csupán kutya érzi meg, s kikaparja. A Mirna völgyében 102 gomba szedő dolgozik idomított ku ­tyákkal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom