Hevesmegyei Népújság, 1958. február (9-32. szám)
1958-02-26 / 30. szám
4 NÉPÚJSÁG 1958. február 28. szerda óa»yr Xaari A számok ... magával a nagybetűs élettel találkoztam és megvallom, nem kicsi volt a meglepődésem, hiszen a Megyei Statisztikai Hivatalban jártam, a száraz számok világában. Mindig elvont munkának gondoltam azt, amit az ilyen helyen csinálnak. Tévedtem. A „szárazság”, „életnélküliség”, a „szigorúság”, a közölhetetlen- ség és a tikolózás már a múlté. Ma minden érdeklődő kaphat felvilágosítást, — például mezőgazdasági adatokat, — közvetlen a Statisztikai Hivataltól, vagy közvetve sajtó útján, könyvekből stb. A Heves megyei Statisztikai Hivatal éppen most jelentette meg a „Heves megye legfontosabb statisztikai adatai”-t. A megyei statisztikai hivatal munkájáról Miklós Endre a következőket mondotta: — A Statisztikai Hivatal feladata hármas jellegű. Begyűjtés, feldolgozás és tájékoztatás. Legelőször is begyűjtik az adatokat a különböző gazdasági egységektől, ipari válla- ■ latoktól, állami gazdaságoktól, termelőszövetkezetektől, tanácsoktól, iskoláktól, kórházaktól stb. Az adatszolgáltatás közvetlen, vagy közvetve történik, és nem „ad hoc” megy, hanem előre meghatározott időben és módon. Az adatszolgáltatásnak is van terve, amit a Központi Statisztikai Hivatal és a szak- ■minisztériumok állítanak ösz- sze. Ezek a tervben előírt anyagok, aztán a begyűjtési program keretében kerülnek határidőre a járási statisztikai felügyelőségekhez, .illetve a megyei statisztikai hivatalokhoz. A következő lépés a feldolgozás. Szakáganként írják ösz_ sze az adatokat, illetve csoportosítják azokat. A legreálisabb csoportosítás a megfelelő politikai, gazdasági tényezők összehangolásával történik. mögött • . • A jelenségeket számok alapján próbálják magyarázni — és a következtetéseket levonni ösz- szehasonlító adatokkal — bizonyos mutatószámok segítségével. Munkájukat megkönnyítik a számológépek, vidéki viszonylatban eléggé jól vannak , gépesítve”, azonkívül jó a szakirodalmuk is. Végső, s talán a legfontosabb feladatuk a tájékoztatás. A kormányszervek, leszűkítve a megyei gazdasági és politikai vezetők tájékoztatása a feladatuk. Általában az országos tájékoztatás alapját teremtik meg. Hogy felelősség- teljes és nagy pontosságot igénylő munkájukat jól végezhessék, kérik, hogy az adat- szolgáltatók jobban tartsák be a statisztikai fegyelmet. Az adatok zavarossága, azok késése végső fokon a vezető szervek munkáját, illetve tisztánlátását zavarják, azért különös gonddal készítsék el az összeírásokat, — főleg a mező- gazdasági összeírásoknál kérnek körültekintőbb munkát. Szigorúan büntetik az úgynevezett vad-statisztikát, ami olyasmire is kíváncsi például, hány gólyafészek volt a határban. Ilyesmiről nincs bizonylat, nem lehet kérdezni, s főleg megbízható adatokkal nem tudnak szolgálni. Elmondták még, hogy az anyakönyvi statisztika a legrégibb és a legalaposabb is. Az ipari vállalatok adatszolgáltatása, az úgynevezett ipari statisztika a legjobban kialakult. A mezőgazdasági adatszolgáltatással főleg a termelőszövetkezeti adatszolgáltatással szemben van még kívánni való. Általában a Statisztikai Hivatal közvetlenebb kapcsolatba került az élettel, s munkájukra a pontosság mellett az életszerűség is jellemző. (L. G.) 1933-ban halt meg Tamay Alajos s zeneszerző. < 1802-ben született Victor Hugó> francia író. > NÉVNAP Ne feledjük: csütörtökön 5 ÁKOS < iüsfh — A DOMOSZLÓI iskolai Szülői Munkaközössége moz-í galmat indított az iskola szük-í séges, de még hiányzó beren-c dezéscinek beszerzésére. Eddigi már függönyt, mosdótálakat,í szemléltető képeket, és tábláú vettek. Évente hatezer forintoú tudnak ilyen célra fordítani. < — JÓL SIKERÜLT A VAR-< RÓTANFOLYAM KompoltonX A földművesszövetkezet nő-s bizottsága rendezte. A tanfo-S lyamct 13 asszony végezte elS sikeresem > — „KÖZELI, ÉJSZAKAI,\ SZTEREO, trükkfelvételek és> fotomontázs” címmel elöadást\ tart Szontagh Pál főmérnöki a Pedagógiai Főiskola II. eme-i let 70. sz. termében, csütör-í tökön este fél 6 órakor. i — ZONGORA ISKOLÁT« SZERVEZTEK a pedagógusok« kezdeményezésére Domosz-« lón. A kezdeményezésnek« nagy sikere van a tanulók és< a szülők között egyaránt. < — A GYÖNGYÖSI városi< tanács korszerű betonaszta-\ lókkal látja el a Köztársaság-J téri piacot. Ebben az évben\ négy betonasztal építését ter-\ vezik. í MÄVAUT KLUBBOT LÉ-J TESITETTEK Gyöngyösön a' volt „Zsiga bácsi vendéglő”- helyén. Az ünnepélyes meg < nyitón családtagjaikkal együtt; vettek részt a MÁVAUT dől-; gozói. mrnm KÖLTŐK ÉS VERSEK »^1 FERENCZY JÓZSEF: Körvadássat Szűkül a kör és egyre jobban Nő benne a riadalom. Ijedt nyulak cikázó árnya Repül tova a fehér havon. Csattan a fegyver, gurul a nyúl, Összetaposott véres a hó, Fogy a pálinka, telik a szán Szűkül a kör, hó, hahó. MOLNÁR BÉLA: Széndarabkák Égi íjjászok záporoztak rá fényvesszőkkel, tű-hegyes nyilakkal, verejték s vér folyt a testén alá s tócsában állt roskadó inakkal, aztán elzuhant... Vérét felitta önnön szűz teste, mint a meglőtt eb, és már csak vér lett belőle, tiszta vér és patak, mely egyre hevesebb. Ez maradt hát és belé taposva két fénylő szem meredt a napra: igy ment el a hóember orozva, csak szem maradt: lehullt széndarabka... Zavaros hóié zúgott át rajta, taposth bakancs, vaskerék törte, kúráló jérce napra kaparta s már zuhogott a fény a tükörbe... Millió színre tépte a prizma a mocskos sárban, mint az élő szem, hiá.ba törte szekér, vad csizma, már élő szobor lett a holt tetem. Gáz csiszolta, bányász verejtéke csurgóit a tárnán keresztül rajta, s csillogott, mint bányászlámpafénybe’ a csilléről lehullt széndarabka... így folyik el felettem is az ár: az élet, kedves, zúgó habokkal, birkózik velem gond, méreg, halál, a vak közöny rág ordas fogakkal. Ne félj, Kedves! Dadogó szavaim tüzes kohón: szívemen égnek át, erős vagyok, nem ölhet meg Kain, bennem virágok nőnek: violák... Mint tavasszal a pihés kiscsibék tócsákon át gázolnak a napra, tetteim fénylenek, mint tiszta ég, mir\t csilléről lehullt széndarabka... BÓNUS ISTVÁN: Parasztgyerekek Évenként egyszer járt erre a gróf. Néztük, mint egy idegen világot, S volt, ki egy percig helyébe vágyott. Fürgén, gyorsan elporzott a nagy úr. Mi is mentünk hallgatagon, négyen, Rongyosan a kis tavaszi réten. Vadlúd repült és lengett könnyű szél. Lábunk nyomán vadvíz-tócsa fakadt, Míg kószáltuk a gyepes utakat. A grófra gondoltunk balga lehet. Sápadt életét Pesten fecsérli, Füvek, virágok szavát nem érti. Egykedvűen kocsikázik erre, Kártyacsatán járatja eszét, S nem tudja, hogy m'enk e rét. Mienk, mert mi tudjuk: a zöld bucka Hemperegni, hancúrozni való, S hogy milyen öröm. nvkon nagy útra Indul az éren négy papír-hajó. ANTALFFY ISTVÁN: Nyűtt hegedű Apám akkor sem volt már fiatal. Esténként, ha a munkát abbahagyta, s a vacsora tányérját félrerakta, a kopott hegedűből szállt a dal. Nyűtt és kopott volt, tépett, mint apám, ki úgy szerette törött, ócska fáját s húzta a Feketeszem éjszakáját, Anyánk nótáját, — százszor is talán. A hegedű már darabokra hullt. Apám arcára még több ránc szorult, és hallgat most már örökre a dal. Csak én idézem őt, így, most e szóval, idézem őt megtépett vonóval, ... aki már akkor sem volt fiatal... LÖRINCZY GÉZÁNÉ: ESTELEDIK Píhegve piroslik a Nap, a száraz mezőn Ott, a falu határában, lopva meg is áll... Felhőből font kosara, súlyosan megrakott. Sóhajt... és kidob belőle, néhány — csillagot Mezöszemerei Uj világ Tsz: Kérjük az élvtársakat, hogy a szövetkezet munkájáról küldött cikk írójának nevét közöljék velünk, mert csak így tehetjük be a lapba. Tapics József, Makiár: Panaszát kivizsgáltatjuk az illetékesekkel, s a kivizsgálás eredményét levélben közöljük. Sípos János, Kisköre: A községfejlesztési tervekről írott tudó- . sítását közöljük. Búzás Márton, Mátraháza: Levelét köszönjük, alkalomadtán feltétlenül felkeressük. L. ö-né, Eger: Versei ügyében kérjük, keresse fel szerkesztőségünket személyesen. Majoros János, Eger: Levelére válaszunkat a vasárnapi újságban olvashatta. Egerben este 7 órakor: SYBILL (szelvénybérlet) Verpeléten este 7 órakor: szenteltvíz es kokain EGIU VÖKÖS CSILLAG Csendes otthon EGRI BRÖDV San Salvatore EGRI BEKE Kisfiú és a varázsló EGRI SZABADSÁG Nincs előadás * munkásotthon mozi egek NlncB előadás. GYÖNGYÖSI PUSKIN Két vallomás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Makrancos feleség hatvani vörös csili., Halló itt Gabriella HATVANI KOSSUTH Két vallomás PÉTERVASAHA Benderáthi esel, HEVES Ember a vágányon FÜZESABONY Csillaga« szárnyak HERBST FERENC: ir\.ódS2€>r@l Mar 12 éves koromban erős vonzalmat éreztem a gyengébb nem iránt. Ekkor a házmesterünk 21 éves lányába voltam szerelmes és nem is sokat teketóriáztam. Egy este, amikor a szemétért ment körbe a házon, a lépcsőházban meglestem, elkaptam, magamhoz szorítottam és megcsókoltam, úgy, ahogy a Perzselő csók című filmben láttam. Rézi, (így hívták a leányzót) lekent egy akkora pofont, mint amilyet Jack kapott Bilitől a Préri ördögében. Ekkor döbbentem rá arra, hogy a nőnek nem lehet úgy nekiesni, mint bolond tehén a fiának, ezért elhatároztam, hogy kidolgozom a nőhódítás tudományos módszereit. Erre szántam az egész életem és ebben semmi csodálatos nincs, mert ha lehetnek emberek, akik életüket a bolygóközi közlekedés feltalálásának szentelik, akkor én igazán feláldozhatom magamat a szerelem tudományának tökéletesítéséért. Kísérleteimet 20 éves koromban kezdtem. Abból indultam ki, hogy a gyengébb nem hajlamos a romantikára. Ezért kísérleti alanyomat, egy bizonyos Blohák Amált, állandóan csodálatos tájakra cipeltem, ahol lágy, búgó hangon ecseteltem előtte a természet szépségeit. Felhívtam a figyelmét a lombok susogásá- ra, a madarak csicsergésére és megállapítottam, hogy az ő hangja szebb, mint a rigó- fütty. Ezen az Árnál borzalmasan megsértődött, kijelentette, hogy halálosan únja a lombsuhogást, meg a rigófüttyöt, ezzel szemben imádja a Rácz Lacit, aki a fülébe húzza, hogy Bibircsókos az én rózsám pofája. Árnál ott is hagyott és összeállt egy kéményseprővel. Ekkor jöttem rá, hogy a zenére igen érzékenyek a nők, úgy hogy a következővel, a Micikével, már nem mentem a természet lágy ölére, ezzel szemben elvittem a Három Kakashoz címzett étterembe és a fülébe húzattam, hogy: Ha meghalok ne szólj hozzám. Közben jó karcost ittunk, amitől Micike be is rúgott egy kicsit, de az nem akadályozta meg abban, hogy másnap ki ne adja az utamat mondván, hogy nekem hajlamom. van a mulatós életre, neki pedig ilyen férfi nem kell. Nem baj no, ebből is tanultam. Rájöttem arra, hogy a nőknek imponál az okos férfi. Ezért Bözsikének a naprendszer keletkezéséről, a szubtro- pusok mikroklimatikus viszonyairól beszéltem, — képtárakba és hangversenyekre vittem és a szünetben ismertettem vele a Gay Lussac- törvényt. Láttam, hogy Bözsike rajongással csüggeszti rajtam a szemét és nagyon meg voltam elégedve új módszeremmel. Annál inkább csodálkoztam, amikor másnap Bözsit megláttam egy futba- listával csókolódzni az egyik kerti pádon, pedig én meghívtam egy előadásra, ahol egy híres professzor Óceánia rovarvilágáról tartott előadást. Akkor jöttem rá, hogy a nők futnak a sportemberek után, m.ert a férfi legszebb erénye az erő. Nosza nem mulasztottam cl felfedezésem kipróbálását. Mancika előtt állandóan az izmaimat ropogtattam, séta közben egy dupla száltóval felugrottam a gázlámpára, ahol megcsináltam a sasíen- gést és a nagyhalált, majd. egy gyönyörű homorított ugrással átlendültem a szomszédos fára, miközben úgy döngettem a mellem, mint Tarzan. Elmondtam a nőnek hogy reggelenként tízszer kinyomom a fürdőkádat és, hogy lefekvés előtt háromszor körülszaladom a Kisalföldet. Nem akarok hencegni, de a nő el volt ájulva és egy héten belül otthagyott. Az új szerelme egy élveteg tüdőbajos kinézésű fickó volt és a szakítást azzal indokolta, hogy félt tőlem, hogy ölelés közben ösz- szeroppantom, és különben is a nő gyengédségre vágyik, amit a magamfajta izomember nem tud nyújtani. Hát ha csak ez kell, gyengéd leszek. Olyan gyengéd, mint a pinty! Ennek csak Jolánka lehet a megmondhatója, aki tapasztalta minden gyengédségemet. Óvtam a széltől, a hidegvíztől, a szesztől és a. tánctól. Elé ugrottam, ha valaki ráköhögött és a pocsolyákba belefeküdtem, hogy száraz lábbal mehessen át a vízen. Jolánkának nagyon tetszett gyengéd figyelmességem, éppen ezért nagyon csodálkoztam amikor feleségül ment egy szódáskocsishoz, aki minden étkezés után úgy megverte, mint a lovát. Ilyen kiismerhetetlenek a nők. De persze egy szer biztos. És az a csodaszer a pénz. Jucikét elhalmoztam minden földi jóval. Reggelenként egy szekér vörös szegfűt küldtem a lakására., délben pedig egy cukrászüzemet. Párizsból hozattam számára kalapot, Szibériából a bundát és Buenos Airesből a nylonharisnyát. Vettem neki ékszert, házat, toronyórát és egy egész katonazenekart. Jucika minden ajándékot egy homlokcsókkal jutalmazott. Ha rendes csókot kértem, közölte, hogy ezt csak az esküvő napján áll módjában kiutalni, épp ezért roppant csodálatos volt, hogy egy szép napon egészséges fiúcse- cscmője született. Nem sokkal később feleségül mefút egy fésű és borotvapenge árushoz és én még a mai napig is fizetem a gyerektartást. Egyre fáradtabb lettem. De nem hagytam fel a harccal, annak ellenére, hogy hajam kihűlt, műfogsorom kocogott és a harmincéven aluli nők következetesen bácsinak szólítottak. De a tudományban nem lehet meghátrálni. Valaki azt mondta, hogy a nők kiváltképpen kedvelik az érzéki férfiakat. Ha csak ez kell, hát rajta. Zsófia jelenlétében állandóan lihegtem és reszkettem a felindulástól. Őrjöngve követeltem a száját, azt a tüzes, forró, piros száját. Reszketve borultam a lábai elé és úgy esengtem. hogy megcsókolhassam a, térdét. Kijelentettem, hogy öngyilkos leszek ha nem lesz az enyém. És mit gondolnak mi lett az eredmény? Eltalálták! A nő szabályosan kidobott, mert azt mondta, hogy mi csak a nőt nézzük bennük, pedig ők is emberek. De csak próbálkoztam tovább. Voltam költő és arsz- lán, filozófus és agresszív követelődző. Játszottam a szerelmes kamaszt és a blazirt világfit. De minden hasztalan. Az örök küzdelembe megrokkant a derekam, már alig tudok járni, hisz nemsokára hetvenöt éves leszek. Közeledek a síromhoz, és azzal a tudattal kell meghalnom, hogy nem találtam meg a nőhódítás biztos módszerét. Nem lesz mit hagynom örökül az utókornak. Egy vígasztal csupán. A tudomány nem hal ki. Van még sok lelkiismeretes, tudomáiv'szerető fiatalember, akik szerte a világon kezükbe- veszik a kezemből kihullott zászlót. Ezeknek csak azt mondhatom el, amit nemrégen hallottam egy fiatalembertől, de nekem már nem áll módomban kipróbálni. Eme tudományos feltételezést most továbbadom. Tehát a szerelem fndcmirt- nyának titka: Szeretni kell, nagyon, de nagyon. A többi megy magától
