Hevesmegyei Népújság, 1958. február (9-32. szám)

1958-02-25 / 29. szám

1958. február 25. kedd NÉPÚJSÁG Lakásigénylők Figyelmébe — Lakótömbök építése társulási alapon Városaink egyik legégetőbb problémája a lakáskérdés. Te­mérdek az igénylő, ezzel szem­ben nagyon korlátozott az igények kielégítésének lehető­sége. Sok az eszkimó, kevés a fóka. A lakáshivatal a legjobb akarat mellett is sok esetben tehetetlen. Semmiféle furfang- gal sem lehet már újabb le­hetőségeket teremteni. Nincs itt más megoldás: UJ lakásokat kell építeni, mégpe­dig minél sürgősebben. Ebben az irányban némi haladás már észlelhető. A Hajdúhegyen létesült települé­sek néhány tucat jcbbmódú családnak biztosítottak ugyan lakóhelyet, de ez a szám el­enyésző a lakást keresők szá­mához képest. A lakásínségen nem sokat segít. Az Egészség­ház utcában épülő lakótelepek befogadó képessége korlátolt, amellett a még folyó építke­zés vontatott is. Nagyobbmér- vű lakásépítésre ezidőszerint aligha számíthatunk, mert hi­ányzik a megfelelő fedezet. Lakótelepeket eddig ország­szerte állami, megyei, járási, vagy városi vállalkozás kere­tében, közpénzből építettek és építenek, ám erre a célra ke­vés fedezet jutott és jut ma is. Némileg kielégítő ma főkép­pen a bányászok, a nehézipari munkások helyzete, akiknek részére a trösztök, a vállala­tok saját forrásaikból egyre több és több modern, összkom­fortos lakást biztosítanak. Egerben effajta megoldásról nagyüzemek hiányában szó sem lehet. Felvetődik azonban A gondolat, nem lehetne-e lakótelepe­ket létesíteni szövetkezeti, vagy társulási alapon? Saját tapasztalatomból tu­dom, hogy tucatjával vannak szükséglakásokban szorongó népes családok, akiknek nincs annyi pénzük, hogy maguknak megfelelő családi házat épít­senek, de annyi van, hogy egy új lakótelepen létékfténéfő' 3—4 emeletes bérházban ..egy öröklakást biztosíthassanak maguknak. Ha komoly akció indulna meg a társulási alapon történő lakásépítés iránt, sokan jelent­keznének olyanok, akik 40— 50 ezer forinttal, vagy még többel rendelkeznek, ha pén­zükért jogcímet tudnának sze­rezni megfelelő, összkomfor­tos örökbérletre. Ha csak 50 ezer forintot számítunk csalá- donkint, ez már 100 jelentke­zőnél öt millió forintot jelen­tene, melyhez ha az állam ugyanannyi hosszúlejáratú, kamatmentes kölcsönt folyósí­tana, a tíz millióból száz családnak jutna tisz­tességes lakás, az általuk elhagyott lakások­nak legalább 80 százalékába pedig pénztelen, fiatal házasok tudnának elhelyezkedni. vitele gazdaságosan megindít­ható, a városi tanács a jelent­kezőket közgyűlésre hívná össze, mely a saját kebeléből az építés megindítása és lebo­nyolítása céljából végrehajtó bizottságot választana, mely a városi tanács ellenőrzése mel­lett teljes felelősség vállalásá­val kezébe venné a további intézkedéseket. Kérdezhetné valaki: mi történik azokkal a fia­tal házasokkal, akiknek nincs megtakarított pén­zük, hogy az ilyen akcióba bekap­csolódhassanak? Ott lebegjen-e fejük felett a saját otthonnak elérhetetlen ábrándja, az ide- oda hányattatásnak testet-lel- ket ölő rémképe? A sokat idé­zett mondás: „az igazi szere­lem beéri a pici kunyhóval is, amilyen romantikus épp­olyan hamis. A fiatal férj ir­tózni kezd otthonától, melyben semmi örömet nem talál. És itt kezdődik a lejtő. Az otthon megg'yűlölésével, a jobbrafordulás lehetőségé­ben való hit elvesztésével. Az ilyen meghasonlott emberek­nek a hitvallása így hangzik: „az a mienk, amit megeszünk, megiszunk, elmulatunk, minek spóroljunk? Úgyse tudunk annyit összehozni, hogy valaha is saját házunk legyen. Leg­alább élvezzük ki az életet, ha már idegen házban kell nyomorognunk”. Mindjárt más képet nye­rünk, ha a társulás alapján való öröklakás biztosítása megvalósulhat. Ha a fiatal há­zaspár tudja, hogy tisztán raj­ta múlik, hogy hamarosan sa­játjában lakjék: bizonyára nem az italboltot, hanem a takarékpénztárat fogja felkeresni az ifjú férj, hogy fizetés napján a múltról megtakarított százasokat elhe­lyezze. S aki ezen az úton egyszer elindult, nem fogja ke­resetét heje-hujára elherdál­ni. Ezen az úton elindulva, si­kerülne egy-két évtizeden be­iül az egri lakásínséget tel­jesen felszámolni, s a dolgo­zók életszínvonalát ezzel is fel­emelni. Ennek a társulási akciónak szociális nevelő hatása kétség­be nem vonható. Takarékos­ságra ösztönözve, elejét venné az otthon kerülésének, biztosí­taná a házastársak kölcsönös szeretetét és békés együttélé­sét, ami a gyermeknevelés szempontjából felmérhetetlen értéket jelent. Ez a kérdés megérdemli, hogy a legszélesebb nyilvános­ság előtt megvitatást nyerjen. Szóljon hozzá mindenki, aki­nek van életrevaló ötlete, hogy a hozzászólásokból megvilágo- suljon az út, mely a cél el­éréséhez vezet. Dr. Kalovits Alajos, Eger x A Szerkesztőség kéri az ol­vasókat, írják meg vélemé­nyüket, közöljék ötleteiket, ja­vaslataikat a társulási alapon történő lakásépítkezéssel kap­csolatban. Hiszen csaknem minden városban kutatnak a lehetőségek után, hogy valami módot találjanak a lakáshi­ány megszüntetésére. Mivel megyénk városaiban sem valami rózsás a lakás- helyzet, feltétlenül kell ezzel a kérdéssel foglalkozni, s az il­letékes szerveknek a lakás- igénylőkkel összefogva kell megnyugtató megoldást találni. Állami segítség nélkül építkezik az adácsi Előre Tsz Az erősebb, gazdaságilag megalapozottabb termelőszö­vetkezetek arra törekednek, hogy állami támogatás nélkül, saját pénzügyi alapjukból fej­lesszék gazdaságukat. Az adácsi Előre Termelőszö­vetkezet tagsága sem veszi igénybe az 50 férőhelyes te­hénistálló építésénél az állam támogatását. Saját erőből épí­tik meg a tehénistállót, ami 393 ezer forintba kerül. A gyöngyösoro&zi Február 24 Tsz pedig egy sertésfiazta- tót alakít át tehénistállóvá saját erőből. A kapus újítása KÉP SZÖVEG NÉLKÜL Időjárásjelcntés Felhőátvonulások, Ukrajna, továbbá a Ladoga-tó környékén és Csehszlovákia felett ciklonok vannak. Hatásukra Euró­pa nagyrészén változékony, csapa­dékos az időjárás. Európa leghi­degebb része jelenleg a Fehér- tenger és a Botteni-öböl környé­ke, ahol az éjszaka folyamán mí­nusz huszonöt fokos, sőt helyen­ként mínusz harminc fok alatti hőmérsékletet mértek. Várható időjárás kedden estig: Felhőátvonulások, , több helyen eső, havaseső, havazás, egy-két helyen esetleg zivatar. Mérsékelt, időnként élénk nyugati, észak- nyugati szél. A hőmérséklet ke­leten kissé emelkedik, nyugaton csökken. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet ma éjjel: mínusz egy — mmesz néffv, legmagasabb nanpali hőmérséklet kedden északkeleten nulla—plusz három, máshol plusz három—plusz hat fok között. (MTI). Növelik állatállományukat a hatvani járás tsz-ei Saját tapasztalataik alapján ez évben nagy gondot fordíta­nak a hatvani iárás termelő- szövetkezetei is az állatállo­mány fejlesztésére. A boldogi Béke Tsz például, amely há­rom hónapja alakult, már te­hénállományt akar létesíteni, s a közeljövőben öt szarvas- marhát vááárol. A kerekha- raszti Alkotmány Tsz 11, a horti Petőfi 5, az ecsédi Üj Ba­rázda Tsz pedig 10 tehenet vásárol állatállománya fejlesz­tésére. Könyvespolc DR. KESSLER HUBERT: AZ ÖRÖK ÉJSZAKA VILÁGÁBAN E könyvben a miénktől ugyancsak eltérő világgal, a barlangok világával ismerked­het meg az olvasó. A barlangok világában más viszonyok, más formák, más életkörülmények uralkodnak,..mint..a mai meg­szokott világunkban. Ez az örök éjszaka világa, de itt is — az örök éjszakában is. ki­alakult egy különleges élővi­lág. Európa-hírű barlangkuta­tónk hatalmas tudományos és élmény-anyagából állította össze népszerűén megírt mű­vét. A szép kiállítású könyv mintegy 80 képet és rajzot tartalmaz. — MAKLARTALYÁN, va­sárnap de. 9 órakor a kultúr- otthonban ifjúsági nagygyű­lés lesz, ahol dr. Csicsai Jó­zsef elvtárs tart élménybe­számolót a Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól.- A GYÖNGYÖSI Kádár Ktsz 1957. évi nyeresége 139 ezer forint volt. A ktsz húsz tagja között mintegy 16 ezer forint nyereségrészesedést osz- totak ki. Félév a i LEZÁRULT A FÉLÉV, feb­ruár 15-én kiosztották a bizo­nyítványokat a megye összes középiskolájában. A bizonyítvány és az egyes iskolák tanulmányi átlaga egy­ben értékelése a tanulóifjúság és a pedagógusok munkájá­nak. A pedagógus számára iránymutatás, hogy próbáljon új, jobb módszereket alkal­mazni a jobb eredmények el­érésére. A tanulóifjúság szá­mára részben ösztönzést jelent, részben serkenti arra, hogy a tanulásra szánt időt jobban használja ki, s változtasson a tanulás módján, ha az eddig nem volt megfelelő. A félévi középiskolás átlag pozitívuma az, hogy megszilár­dult a tanulmányi- és munka- fegyelem. A tanulóifjúság nagy többsége jól felkészült az órákra, komolyan viselkedett a tanítási idő alatt. A tanulási idő elmélyülését bizonyítja.. hogy fellendültek a szakköri foglalkozások. Annak ellenére, hogy komolyan tanultak a fia­talok, a megyei tanulmányi — átlag 3.1 százalék — viszony­lag gyengébb, mint tavaly év végén, s körülbelül megegye­zik a tavaly félévivel. Ez azon­ban mégsem negatív dolog, mert az iskolák komoly harcot folytattak a liberalizmus ellen, s ez az eredményben érezhető csökkenést okozott, így például az egri Szilágyi Erzsébet és Dobó gimnáziumokban. A tanulmányi eredményt fe­lülvizsgálva feltűnik, hogy a gimnáziumok első osztályainak eredménye nagy visszaesést mutat az általános iskolai nyolcadik osztályos eredmé­nyekhez képest. A megye te­rületén ez alól egyetlen kivé­tel az Egri Közgazdasági Tech­nikum, ahol az elsőévesek megállták a helyüket. A MEGYEI MŰVELŐDÉSI osztály foglalkozik az okok ki­derítésével és azok megszün­tetésével. Az egyes középisko­lák első osztályaiban készség- felméréseket végeznek a szak- felügyelők segítségével. E fel­mérés tapasztalatait megbeszé­lik, s eljuttatják az érintett is­kolákhoz. A vizsgálatok eredménye há­rom irányú. Az általános isko­la túl sok anyagot vesz fel, s így nem jut idő az anyag be­gyakorlására. Például a mate­matika és a magyar helyesírás alapjainak nem elég a szabá­lyait megtanulni, hanem azok alkalmazását a gyakorlatban alaposabban el kellene sajá­títtatni. Erre azonban nincs idő. A gimnázium tantervében is van hiba, mert az első osztá­lyos anyagban nincs meg a fokozatos áthajlás a középisko­la első osztálya és az általános iskola nyolcadik osztálya anyagai között. így például két jelentős tárgy könyvei, a ma­tematika és a kémia könyvek egészen rosszak. Ezzel kapcsolatban a fel­adat: a gyakorlott szaktanárok által fokozatosan — helyenként ismétlő — kiegészítő, átvezető oktatás megvalósítása. Régi „ügy” a tanulók túlter­helésének kérdése. Ez a túl­terhelés részben iskolán kívü­li elfoglaltságra, részben a tan­anyag nagyságára vonatkozik. Ezzel a kérdéssel is foglalkozik a megyei szakfelügyelői mun­kaközösség és a gyakorló pe­dagógusok nagy többsége. A túlterheltség egyik oka a gye­rekből kiindulva az, hogy egy­szerűen nem jó módszerrel ta­nulnak, s a tanulásra fordított idővel nem tudnak gazdaságo­san bánni. A túlterhelésen a pedagógu­sok is tudnának néhány do­logban segíteni, például úgy, hogy a meglévő anyag mel­lett a helyesebb tanítási mód­szereket alkalmazzák és nagy gondot fordítsanak a házi fel­adatok fokozottabb és alapo­sabb ellenőrzésére, s az óravé­gi összefoglalásra, rögzítésre. Az iskolai tanulmányi ered­ményen kívül más pozitívuma is van az elmúlt félévnek. Az ifjúságban egészéges érdeklő­dés ébredt a politikai munka iránt. Ez a nagyobbrészt' jól működő iskolai KlSZ-szerve- zetek munkáját jelzi. Ered­ményesek és hasznosak voltak az egri Dobó István gimnázium KISZ-szervezete által rendezett politikai vita- délutánok, melyeket marxista­kor néven szerveztek. Az is­kola vezetőségének és a peda­gógusoknak ezzel kapcsolatban az a feladata, hogy ne maguk végezzék, hanem csak jelöljék ki a feladatokat a KlSZ-szer- vezetek számára, adj anak módszereket a munkához, rö­viden — tegyék öntevékennyé az iskolai KISZ-szervezeteket. Az iskolai munkától elvá­laszthatatlan a pedagógusok szakmai és ideológiai tovább­képzése. Ebben a tanévben minden szak területén homely lehetőségek állnak a pedagó­gusok rendelkezésére. Önkén­tes jelentkezés alapján indult a továbbképzés, s a pedagógu­sok maguk is érezték, noay szükség van erre, s a vártnál jóval többen jelentkezteK is. De nem is annyira a politikai továbbképzésre, mint inkább arra az önnevelésre van szük­sége a pedagógusoknak, hogy azok, akik még eddig nem tet­ték meg, jussanak el ahhoz a felismeréshez — ma már nem elég a lojalitás, hanem az el­vek mellett határozottan ki kell ódini. Azért is, mert a be­csület így kívánja, de azért is, mert a tanulók észreveszik a pedagógus elvbeli ingadozását. EGÉSZBEN VÉVE: az idei tanév első fele jól zárult. S ha a következő félévben a jobb módszerek alkalmazásával, az adott feltételek kihasználásá­val, a tanulóifjúság és a peda­gógusok újult erővel dolgoz­nak, akkor biztosak lehetünk abban, hogy Heves megye kö­zépiskoláiban az év végén sú­lyosabban lebillen a mérleg. Tavaszvárás a gépállomáson, a termelőszövetkezetben, az állami gazdaságban Ne várjunk mindent az ál­lamtól. Van rengeteg, sürgő­sebb megoldásra váró problé­ma, ami vailósággal eszi a pénzt, de kikerülni mégsem le­het. Segítsünk magunkon tár­sadalmi úton, adjuk össze, ami erőnkből telik. Az állam­tól legfeljebb visszafizetendő kölcsönt kérjünk, ne pedig ajándékot! A város, vagy a megye adná a telket, a városi mérnöki hivatal (száz igénylőt véve alapul) elkészítené a műszaki terveket, a pénzügyi szakosztály kimunkálná a költ­ségelőirányzatot, melynek ke­retében számszerűleg állapíta­ná meg a különböző iakástí- pusok árát, nemkülönben az igénybevett állami kölcsön amortizációját is magában fog­laló törlesztési tervet. Ezeknek az előzményeknek a kialakulása után a városi tanács hivatalos közleményt bocsátana ki, melyben ismer­tetné a feltételeket, melyek alapján egy-, két-, háromszo­bás, földszinti, vagy emeleti (lakások örökbérletként megszerezhetők, s azokra te- lekkönyvileg biztosított tulaj­donjogot nyerhetnek.) Ez a tu­lajdonjog adás-vétel tárgya is lehet, azt a tulajdonos bármi­kor és bárkire átruházhatja. Ha a tanács felhívására any nyi fizetőképes igénylő jelent­kezik, amennyivel a terv ki­(Tudósítónktól.) Mélyre süpped a sáros föld az ember lába alatt. A febru­ári szél még hidegen fütyül végig az őszi vetések felett, de a megenyhült időjárás, a néha-néha előbukkanó napsu­gár már az új tavasz csalha­tatlan előhírnöke. Halad az idő, szikkad a föld, telnek, múlnak a napok. A paraszt- ember szólásmondása szerint kifelé haladunk a télből, s várjuk a ránkköszöntő tavaszt. Ezt a tavaszvárást nemcsak az éledő természet mozgásá­ból, a földművelő emberek szorgos készülődéseiből is ész­revehetjük. Tegyünk csak egy rövid sétát a pusztaszikszói határban. Beszélgessünk el olyan emberekkel, akik már csak a kedvező időre, az első jeladásra várnak, akik már felkészültek a tavasz méltó fogadására. A füzesabonyi gépállomáson Mezei Gyula igazgató öröm­mel újságolja, hogy a hónap végére befejezik a gépek téli nagyjavítását. A tél folyamán gondos munkával, 69 erőgépet javítottak ki és tettek üzem­képes állapotba. Tavaszi szán­tásra már csak néhány egyéni gazdánál számítunk, — mond­ja Mezei elvtárs. A földterü­letek túlnyomó többségét még az ősszel megszántottuk. Most tavasszal, főleg a tsz- ek adnak sok munkát a gép­állomásnak. Jól felkészültünk hát arra, hogy megfefelően tudjunk tárcsázni, simítózni, kultivátorozni a szövetkezeti gazdaságok földjein. Nem ke­vesebb, mint 4 000 katasztrá- lis hold földterület tavaszi munkáit kell ellátni traktoro­sainknak. Mennyi idő szükséges e nagy munkához? — tesszük fel a kérdést. Ha az idő engedi és traktorosaink is komolyan munkához látnak, akkor egy hét alatt teljesíteni tudjuk a munkáltatók minden igényét. Lehet-e már szántani? Van olyan hely és talaj, ahol már lehet. Kálban például már egy héttel ezelőtt három gép is munkához látott. Ezek közül kettő az erdőgazdaság, egy pe­dig az egyéniek részére dolgo­zik. Végül arra is választ szeret­nénk kapni, hogyan segíti az idén a gépállomás a termelő­szövetkezeteket? Ez a segítség már a télen megkezdődött, amikor a Szabad Nép Tsz-nek egy Zetort, a besenyőtelki Honfoglalásnak egy traktort javítottunk ki. A jó kapcsolat, segítségadás másik formája, a szerződések kötése, amelyen éppen most fáradozunk. Még egy jó hír: az idei ta­lajmunkáknál ha csak lehet, félreteszik a kormos traktoro­kat, s a nagy gumikerekű Univerzál-gépek, a Zetorok és társai végzik el a munka oroszlánrészét. Minden Uni- verzál gépet felszereltek eké­vel, s természetes, hogy ez a mozgékony, kissúlyú gép jobb minőségű munkát is tud vé­gezni. Ki ne fogadná örömmel ezt a kellemes hírt? A Szabad Nép Tsz tanyáján egyelőre még a téli hangulat uralkodik. Jóllehet ettől függetlenül itt is gondol­nak a tavaszra. A szövetkezet férfitagjait éppen az istállóban találjuk meg, itt beszélgetnek, pípázgatnak, tervezgetik a jö­vő év nagy feladatait. Munka az akad bőven, — kezdi Gál István bácsi. Amint a tervünk is mutatja, 20 ka- tasztrális hold étkezési bor­sót, 50 hold tavaszi árpát, 30 hold lucernát és csaknem ! «■ugyanennyi vörösherét kell a földbe tenni, mihelyt az idő megengedi. Megérkezett már a borsó vetőmagja, s szeret­nénk a háromholdnyi mák­vetésünket is még lehetőleg a hónap végéig befejezni. A szövetkezet tagsága nap mint nap figyeli, szikkad-e már a talaj, mert az ősziek fejtrágyázását is fontosnak tartják. Búzavetésük jól vé­szelte át a telet, s most máris hozzálátnak a fejtrágyázáshoz. A tavaszi tervek között sze­repéi egy katasztrális hold teljes erdősítése. — Nemcsak irtani, hanem ültetni is kell a fákat — ez a tagság vélemé­nye, ezért telepítenek kanadai nyárfákat és kőriseket. Lesz-e elég erejük a sok munkához? Minden bizonnyal lesz, mert van egy Zetorjuk, három pár lófogatuk, ezenkívül minden gazdasági szerszámuk és fel­szerelésük, kijavított állapot­ban kellő segítséget ad a. jó munkához. A Pusztaszikszói Állami Gazdaságban éppen most fejezték be a ta­vaszi gépszemlét. Az összes Zetorok, vontatók, munka- és erőgépek, hengerek, tárcsák, boronák és simítok munkára kész állapotban várják a jobb időt. A gépszemlével egyidőben megkezdték a pétisó kiszórá­sát az őszi vetésekre, a pil­langós takarmányok gyenge hajtásaira. Szalai György igaz­gató a korai vetést tartja a legfontosabbnak. A gazdaság gépi felszerelése alkalmas is ennek gyors elvégzésére, hi­szen ha minden gép hozzálát, egy hét alatt be is fejezik a vetést. Mit tartalmaznak a tavaszi vetéstervek? El kell vetni 22 hold mákot, 450 hold árpát, 350 hold borsót, ezenkívül a takarmányfélék, s a kukorica vetése sem maradhat ki a rá­juk váró feladatok közül. A gazdaság gépparkja folyama­tos munka esetén naponta 120 hold földön végzi el a vetést, s ha ezt vesszük tekintetbe, akkor egy hét bőven elegendő a tavaszi vetésekre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom