Hevesmegyei Népújság, 1958. február (9-32. szám)
1958-02-20 / 25. szám
I NÉPÚJSÁG 1958. február 29. csütörtök FILM: ... tudást, kultúrát hoznak a falunak ... — ÖRÜL NAGYTÁLYÁN a falu apraja-nagyja — mondja ifjú Morvái Ferenc, aki maga is tőzsg'yökeres nagytályai lakos, örül, mert jó hírt hozoti a posta. A hírt, mely az egész falunak szól, egyenesen Budapestről az Elnöki Tanácstól küldték, mely szerint az Elnöki Tanács eleget téve a dolgozók kívánságának, Nagytályát önálló községgé nyilvánítja. Nagytálya dolgozói örülnek az új rendeletnek, hisz ezentúl Nagytályán újra önálló m- nács lesz és maguk intézhetik a maguk dolgát. Nem kell minden legkisebb ügy miatt a szomszéd faluba sétálni. A keresztelőt is megtartjuk hamarosan — mondja ifj. Morvái Ferenc, aki örömmel meséli el az egész falunak szóló bírt. Otthonában kerestük fel a gazdát. Szép, csinos házban laknak Morvaiék. Nemrég, valami két éve építették. Szoba- konyha, előszoba, fürdőszobából áll, ott a régi nagvapai öregház helyén. A fürdőszoba modernül berendezve, a legkényesebb igényeket is kielégíti. — Ma már sok ilyen új ház van Nagytáján — mondják. ÉDitkezik a falu. Rádió, mosógép, villanyvasaló sem ritka, motorkerékpárokról nem is hes^élve. Nyílik az ajtó, a fiuk jött meg Egerből a vonattal. Má- sod!k gimnazista. A k5slány az udvaron játsrik. ő még csak itthon jár iskolába. A gyerekekről folyik a beszéd. — A fiam a villamosságot. a rádiót szereti, de én szeretném, ha érettségi után visszajönne. Haza a földhöz. Itt a naraszti munkában is naav szükség van az okos, tanult emberre. — A legényke nem Tévedés — Ezer bocsánat, azt hittem, a macskám! Bizonyára emlékeznek még rá, talán nagy tetszéssel énekelték, fütyülték is annak idején ezt a bájos kis dalt: „Holdvilágos éjszakán, miről álmodik a lány...” A hófehér paripán érkező királyfi sok fiatal naiv lányszívet megdobogtatott, és sok szőke, barna kócos fejecskét töltött el a mesebeli királyfi után való sóvárgó vágyakozás. A költő szerint az „Ábrándozás az élet megrontó ja...”, mégis, a fiatal lány-szív úgy hajt álmokat, mint ahogy a fa, tavasszal leveleket és olyanok is ezek az álmok: üdék, reményszínűek és sokfélék... „A fiatalság — költészet” — olvastam valahol, éhhez hozzátenném még — és álmodozás... Az és az is marad, amíg világ a világ. Csak abban változnak és változtak meg a fiatalok álmai. hogy azelőtt féltve őrzött és fájó titkok voltak az álmok, és legtöbbje meg is maradt annak... Álomnak, ami ugyan „oly mesés”, ám de jön utána — a nagyon keserű — ébredés. A mai lányok is álmodoznak. olyan maga,biztosan csinálják ezt, hogy az hatja meg legjobban az embert. Nagyot Változott az élet, a. fiatal lányok nem a „kanosaiul festeti” szól semmit. Mit is szólhatna, hisz még messze van az érettségi. A KEDVES HÁZIASSZONY borral, süteménnyel kíná1, aztán ő is bekapcsolódik a beszélgetésbe. A gyerekekről, az iskoláról, a szórakozásról esik szó. Innen, Nagytályáról sokan járnak Egerbe, színházba. Egy- egy jó darabra 10—12-en is egy este. Mozi már itthon is van, ezért nem kell Egerbe menni. Szóbakerül a régi élet is. Hol volt akkor mozi, színház, mosógép, rádió? De most van és ez a legfontosabb. Így van jól. Reggelenként egész sor diák indul Egerbe. Mennek a városba, hogy onnan tudást, kultúrát hozzanak ki a falunak. Kultúrát, új szokásokat, úi divatot, mely falun is elterjed s kezdi eltüntetni a különbséget város és falu között. Beszélgetünk, telik-múlik az idő. Kinézünk az istállóba. Itt dolgozgat idős Morvái Ferenc is, vendéglátónk édesapja. Az istálló tiszta, a jószágok ropogtatták a takarmányt. — Érdemes velük bajlódni? — Elekkel igen! Talán érdemesebb, mint bármi mással, — feleli Morvái Ferenc. — Egy szerződött húsbikát tavaly 7200 forintért adtam el. Most már itt nő helyette a másik — mutat rá egy fiatal állatra. — Édesapám tavaly a tenyészbikáját 18 hónapos korában 18.600 forintért adta 18.600? Igen-igen. A tenyészállatok jól jövedelmeznek. Most megint itt áll egy éves körüli fiatal tenyészbika. — A Gyöngyi tehenünk is visszafizeti a vele való bajlódást. A múlt esztendőben 4700 liter tejet adott, 4.2 százalékos zsírtartalommal. Igaz. nem szabad tőle sajnálni az abrakot. A faluban sok jó tehén van. Mindenki azon igyekszik, hogy jó tejelő tehenet tartson, mert csak az a kif’zető. Most igen érdemes jószágokat nevelni, különösen szerződött állatokat. Lassan besötétedik. Este lesz. Messziről vonat füttye hallatszik, ami véget ve+ a beszélgetésnek. Búcsúzni kell. AZ UTCÁN KIGYULNAK a villanyok és a járda mellet' a fényben csillognak a tócsák. Megered az eső. A házakban beszélgetnek, tervezgetnek az új tavasz előtt. SZALAY ISTVÁN jCíilefoá1 //■ / .Csak magyarok?" A csalóka tavaszias időjárás megélénkítette Eger idegenforgalmát. Utazóruhás túrié- tacsoportok látogatták néhány vasárnap a város nevezetességeit. Az egriek jobb híján a vendégeket bámulták, hiába, első fecskék voltak az idén. A Minaret előtt is állt egy nadrá- gos, lamberjackes, emléktárgyakkal fényképezőgépekkel felszerelt csoport és nyakukat tekerve az ég felé, csodál+ák a karcsú építményt. A sétálgató „ben- szűlöttek” az idegeneket nézték és irigyelték. — Nézd azt a gépet! Klassz, mi? Van egy tízesem, hogy német... — Azt a nylont... csak franciák lehetnek, azoknak van ilyen isteni nylonjuk. — De a szövet angol — erősködik az egyik „benszü- lött”, vetélkedve a többiek nyugatimádatával és szakértelmével S míg az idegenek a minaretet bámulták, s kat- togtatták fényképezőgépüket, a derék egriek csodálattal legeltették szemüket a jelvényes kalapokon, míg egy másik csoport nem közeledett, s egy, — alkalmasint fiatalasszony — örömmel kiáltott fel: — Jancsi, jó hogy jöttök! ... jajj. de klassz ez a toronyi — Mire a „ben- szülöttek”, a pesti tájszólás hallatára fitymálva fordultak más néznivaló után. — Hisz ezek csak magyarok — eny- nyit mondtak csupán, s már nem volt szemükben olyan klassz a gép, isteni a nylon, hiszen az is „csak” magyar volt. KOVÁCS ENDRE * V. Nagy az érdeklődés Gyöngyösön a TTIT megyei értekezlete iránt Március elején tartja a TTIT Heves megyei szervezete értekezletét. Erre az értekezletre Gyöngyösről külön autóbusz indul, amelyre már eddig 35en jelentkeztek. A jelentkezők zömében mérnökök, orvosok, tanárok akik érdeklődéssel és figyelemmel kísérik a TTIT munkáját. egekre néznek ábrándozva a holdvilágos éjszakán, nem királyfi után sóvárognak, hanem mérnökről, tanárról, VII. bérkategóriás esztergályosról álmodoznak és a fehér paripa helyébe Pannóniát képzelnek, vagy Wartburg-kocsit, mint P. Zsuzsika is, akinek agro- nómus a vőlegénye, és mire Zsuzsika leérettségizik, kitűzte magának, hogy egy szép autót fog vásárolni — maguknak. J. Kata már gyűrűs menyasszony, az idén érettségizik, s ahogy nézem, az Isten is feleségnek, anyának teremtette volna. Korához képest nagyon nyugodt viselkedésű, megfontolt, céltudatos kislány, fekete haját hátra fésülve, kontybán viseli,— amúgy kis- mamásan. Hosszan elbeszélgettünk nem csak a nagy „ö”- ről, mindenről. Arról is, hogy a. kisbabának nyers répát, és paradicsomot ad, ahogy nővérétől látta, mert az nagyon egészséges. Imádja a gyermekeket, különösen a pólyásbabákat, érettségi után tovább is tanul, védőnő lesz. A vőlegénye is orvosnak készül — méghozzá gyermekorvosnak. V. Erzsikének talán a változatosság kedvéért — kék szeme és szőke haja van. Tizen- nyolcéves, táncoslábú, vígke- délyű kislány, ö nem szeret tanulni, s csodák-csodája, — férjhez menni sem akar (legalább is egyelőre nem), szórakozni vágyik, sokat táncolni, s nagyokat utazni. Az általános iskola elvégzése után gyárba jött dolgozni, ahol szép fizetést kap, s minden pénzét magára költi. Nagyon szereli a szép ruhákat. Gy. Ibolya 16 éves, álmodozó szemű, nyúlánk diáklány. Mosolyogva közölte velem, hogy kollégák leszünk idővel, mert ő is újságírónak készül. Verseket ír, jelenleg meséket., de még csak véletlenül sem lehet ezekben a versekben királyfiakkal találkozni B. Kati 16 éve8, huncutszemű, eleven barna kislány. ToMARTY 1844-ben született Munkácsy Mihály festőművész. 1853-ban született Jean Francois Bayard francia vígjátékíró. NÉVNAP Ne feledje: pénteken ELEONÓRA — A HATVANI ZENÉSZEK Kultúrcsoportja ma este 7 ó*ai kezdettel a Városi Kulíúrotthonban műsoros cigány bált rendez. A zenéi ÍZ tagú cigányzenekar és hat tagú tánczenekar szolgáltatja. Belépődíj 10 forint. — AZ EGRI FŰRÉSZ és Faipari Vállalat január hónapban 160 hálószoba bútort készített. Ebből Egerben 15 darabot adnak el. — NOVAJ KÖZSÉG dolgozói társadalmi munkával elkészítették a novaji patak felett a vízfe’tartó földgátat, Minden do'gozó kivette részét e nagy és fontos munkából. — SZERDÁN szakszervezeti gyűlés volt a gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyárban, ahol a diósgyőri versenykihívás verseny feltételeit és annak üzemükben történt feldolgozását tárgyalta meg a tagság. — GYÖNGYÖS Város Tanácsa v .b. helypénzszedŐ részlege 1956-ban 88 ezer, 1957-ben 65 ezer forinttal teljesítette túl az előirányzott bevételi tervét.- HIÁNY JEGYZÉKET adott ki a megyei tanács ipari osztálya. A jegyzéket■ megkapták a megye üzemei, vállalatai, — hogy a hiánycikkekből nem tudnának-e valamit elkészíteni. A gyöngyösi vasöntödében több anyag gyártását vállalták, amelyek a hiányjegyzékben szerepeltek. — A NOVAJI általános iskola színjátszó csoportja február 23-án mutatja be Grim—Hegyi: Jancsi és Juliska című meseoperettjét, — melyhez a díszletek már elkészültek és folynak a próbált.- CSÜTÖRTÖKÖN este fél 6 órai kezdettel Egerben, a városi kultúrház • klubtermében méhésztanfolyamot rendeznek. Előadó: Koltai Pál a „Méhészet” című lap szerkesztője. Az előadás címe: Mézel- tetés a fekvő kaptárakban. — A KISZ Heves megyei Végrehajtó Bizottsága ma iparitanuló tanácskozást tart. A tanácskozáson az iparitanuló KISZ-szervezetek feladatait vitatják meg. Ián nem haragszik meg érte, ha töltött-galamb jut eszembe, amikor rá emlékezem. Katit otthonában kerestem fel, mert nem dolgozik sehol, s nem is tanul tovább. Azaz , dehogy nem. A konyha művészetét tanulja a mamája mellett, aki kiváló gazdasszony hírében áll, s aki kislányából is „helyre menyecskét” akar nevelni. Kati puha, asszonyos egyéniség, kedvesen és nagyon ügyesen mozog a tűzhely körül és amellett sokat és szépen kézimunkázik. Cs. Rózsi 15 éves kislány, — nem szívesen jár n Dohánygyárba dolgozni, minden gondolatát a színpad világa köti le. Kedvenc műfaja az operett, ő maga is színésznő akar lenni. Sok csinos és okos lánnyal beszélgettem. S megállapítottam róluk, hogy nagyon bájosak és nagyon bátrak. Az élet bármelyik területén megállják a helyűket, mert öntudatosak, ismerik a hivatástudatot, s a cél szeretető el fogja igazítani őket. Ezek a, mai fiatal lányok a valóság párnáján álmodoznak, s ezek az álmok ezerszer szeb bek minden tündérmesénél. LÖRINCZY GÉZÁN É Hosszú évek után a harmadik amerikai film a Marty — amely nálunk bemutatásra kerül. A Marty a mai élő, egyszerű kispolgár életét viszi vászonra s ezt a világot — túlzások nélkül — hiteles módon ábrázolja. Szó katlan téma jánál fogva igen szór a koz tató. Martynak, a felszeg new-yprki fiatalembernek nincs szerencséje a nők körében. Egyezer azonban találkozik hozzá hasonló lánnyal, aki szintén magányos és társra vágyik. — Egymásra találásuk történetet meséli el a film. * A filmet a hatvani Vörös Csillag filmszínház mutatja be február 20—24 között. EGRI VÖRÖS CSILLAG Csendes otthon EGRI BRÓDY Nincs előadás EGRI BÉKE A béke völgye EGRI SZABADSÁG Nincs előadás MUNKÁSOTTHON MOZI EGER: Február 20-án, csütörtökön: Fekete-erdőtől Fekete-tenger4 g GYÖNGYÖSI PUSKIN Elbeszélés az első szerelemről GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Makrancos feleség HATVANI KOSSUTH A mi igazgatónk HATVANI VÖRÖS CSILLAG Marty PétervasAra Ez történt Belgrádiján HEVES Külön utakon FÜZESABONY Fel a fejjel műsorát sas?m Egerben este 7 órakor: SYBILL (Kisfaludy Károly bérlet) Hevesen este 7 órakor: Szenteltvíz és kokain Néhány szó a Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium Szülői Munkaközösségéről Az iskolák célja, a Szülő: Munkaközösségek feladata, hogy az iskolákat barátságossá tegyék a tanulóifjúság számára. A Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium szülői munkaközössége elhatározta, hogy a tantermeket népi hímzésekkel fogja díszíteni. Az anyagi alapot megteremtették és meg is vásárolták a szükséges anyagokat. Mivel a Leánygimnáziumban nem tanulnak kézimunkát, ezért úgy határoztak, hogy a 16 tanteremben 16 fajta népi hímzéssel készítettt falvédőt, asztalterítőt készítenek. A szebbnél-szebb buzsá- ki, torockói, sárközi, erdélyi, kunsági, nógrádi, boldogi, rábaközi, kisírásos, nagyírásos, szűrhímzéses, mezőségi, úrihím zéses, kalocsai, tardi és matyó falvédők már készülnek is. Két hetenként adják tovább a mamák a kézimunkákat. Különösen jól és szeretettel dolgoznak Verőczei Jenöné, aki már két osztályét elké- készítette, Balogh Tiborné és Kovács Ferencné. A Leánygimnázium szülői munkaközössége ezzel a nagy munkával eléri kettős célját, mert a jól és ízlésesen, az otthonosan berendezett tantermekben szinte még a tanulás is jobban esik. Álarcos bál az iskolában A gyöngyösi II. számú általános iskola szülői munkaközössége jól sikerült álarcos bált rendezett vasárnap délután, ahol kb. 500 tanuló és szülő vett részt. A legötletesebb és legjobb 6 jelmezt jutalmazták. A szülői munkaközösség teyve, hogy a tiszta bevételt gazdaságosan, a legcélszerűbben használja fel az iskola javára. Ezúton mondunk köszönetét a szülői munkaközösség aktív tagjainak, az igazgató elvtársnak és a tanári, karnak, akik a legmesszebb- menőleg támogatják a szülői munkaközösség kezdeményezéseit. Cséfán József, levelező. Fényképező automata Ausztriában a közelmúltban olyan fényképautomatát szereltek fel, amelyből tantusz bedobása után egy percen belül kiesik a kész fénykép. A berendezés lényegében nem más, mint egy kis kabin, amelyben a fényképezkedni kívánó egyén tükörbe néz és a tantusz bedobása után automatikusan működésbe lép a fényképezőgép. Ezt követően egy percen belül kiesik a berendezésből a kerettel ellátott kész fénykép. Az automata feltalálója megjegyzi, hogy a fényképeket igazolványokban is nagyszerűen lehet használni, mível különleges papíron készülnek, amely lehetetlenné teszi a restaurálást és ilymódon a kép megváltoztatását. Világító óra — Morse készülékkel A legutóbbi bóseli vásáron az óragyárak kiállításán a világító karóra volt a legnagyobb attrakció. Az órában Előadás Gyöngyösön Körösi Csorna Sándorról Ma, csütörtökön, a gyöngyösi járást és városi kultúrházban Rózsa Gyula általános Iskolai tanár tart előadást Körösi Csorna Sándorról és munkásságáról. Az előadást n TTIT rendezi«. miniatűr elem és parányi villanykörte van. A találmány lehetővé teszi, hogy az óratuladonos a legnagyobb sötétségben is lássa az időt. Az óra zseblámpaként is használható, mivel a fényénél a lakások ajtaján elhelyezett névtáblákat is el lehet olvasni. Ezenkívül az órában kishatótávolságú Morse-ndó készüléket is elhelyeztek.
