Hevesmegyei Népújság, 1958. február (9-32. szám)
1958-02-20 / 25. szám
február 20. csütörtök NÉPÚJSÁG 5 Üj belépők Az elmúlt esztendei eredmények ismét sok ember előtt bebizonyították a szövetkezeti gazdálkodás fölényét, s mind többen foglalkoznak az eredmények láttán és a fe*világosító szó hatására a belépés gondolatával. Az elmúlt héten a hevesi járás egyes termelő- szövetkezeteiben tárgyaltak felvételi kérelmeket. Az erdőtelki Uj élet Tsz-be 6, a kiskörei tsz-be 4, a tenki Béke Tsz-be 4 család kérte felvételét. 860 hold talajjavítás a pélyi Tiszavirág tsz-ben Régi gondja a pélyi Tiszavirág Tsz vezetőségének, a talajjavítás. Most teljes erővel hozzáláttak ehhez a munkához, és a legelő, valamint a szántóterület egy részét javítják. A legelőből 230 holdat lignitporral javítanak, — holdanként 200 mázsát dolgoznak be a talajba. Már 50 holdon be is fejezték. A szántóterületből 630 holdat mész- iszappal és gipsszel javítanak. Fejlettebb állatállományt A tarnamérai Béke Termelőszövetkezetben nemcsak beszélnek a belter jesebb gazdálkodás fontosságáról, hanem igyekeznek is megteremteni az alapfeltételeket, többek között fejlesztik az állatállományt. Már az elmúlt évben is vásároltak szarvasmarhákat, a közeljövőben 25 te- nyészüsző vásárlását vették tervbe. Nagy az érdeklődés az állatvásárlás iránt a hevesi járás többi termelőszövetkezeteiben is és már az idén komoly lépéseket tettek a takarmánybázis megteremtésére. Az idén szántóterületüknek már 20 százalékán termelnek pillangós takarmányokat. Tízéyes évforduló Heves megyében legelőször Atkárcm és Tiszanánán alakult termelőszövetkezet. E két közös gazdaság az idén ünnepli fennállásának tízéves évfordulóját. Mindkét ■ tsz Petőfi néven gazdálkodik és elmondhatjuk, igen eredményesen. Építkeznek Nagy építési tervekkel kezdte sok termelőszövetkezet ctz 1958-as esztendőt. Nagy építkezés kezdődik tavasszal a tiszanánai Petőfi Tsz-ben, ahol 15 vagonos magtárt, 15C ezer forintos hosszúlejáratú hitellel, száz férőhelyes sertéshizlaldát és 10 vagonos kuko- ricagórét szintén hosszúlejáratú hitellel építenek. Üj tszcs Novajon Az eredményesen gazdálkodó termelőszövetkezetek tapasztalatait látva egyre több dolgozó paraszt határozza el magát a közös gazdálkodás követésre. Csaknem minden héten hírt adunk egy új tsz megalakulásáról s most Novajon alakult Béke néven egy tszcs. A közös gazdaságnak 11 tagja van és 53 hold földön gazdálkodik. Elnöke Ferenc László lett. Villamosítanak két tsz-t A viszneki Béke Tsz-ben ben már régebben készen van egy száz férőhelyes tehénistálló, de még a villanyhálózatba nem kötötték be. Most a tsz egész központját villamosítják. A borii Petőfi Termelőszövetkezet gazdasági központját is bekapcsolják a villanyhálózatba. Ősz- szesen 8 km hosszú vezetéket építenek 800 ezer forintos állami támogatással. 40 szarvasmarhát vásárolnak a közeljövőben a füzesabonyi járás termelőszövetkezetei A füzesabonyi járás termelő- szövetkezetei is sokkal nagyobb gondot fordítanak az idén a közös állatállomány fejlesztésére. Például az ex’edeti terven felül még 40 szarvas- marhát vásárolnak, hogy szaporítsák a közös állományt. A mezőtárkányi Szabadság Tsz és a besenyőtelki Szabad Föld Tsz 10—10, az egerfarmosi Üj Barázda Tsz 6 vemhes üszőt vásáx-ol a közeljövőben. Az állatállomány fejlesztésével egy- időben nagy gondot fordítanak a takarmányhozamok növeléséi’e is, több pillangóst vetnek. Hathetes künyvelöképzti tanfolyam kezdődik Gyöngyösön A megyei tanács szervezésében hathetes könyvelőképző tanfolyam kezdődik Gyöngyösön február 27-én. Ezen a tanfolyamon azok a tsz tagok vehetnek részt, akik már könyvelésben dolgoznak, vagy alkalmasak erre a munkára. A tanfolyamon alapfokú kiképzést kapnak a könyvelők. A tanfolyam bentlakásos lesz. Járdát építenek Vámoagyürkön Januárban és februárban több mint húszezer foript községfejlesztési hozzájárulást fizettek be a dolgozók Vámos- györkön. Szívesen fizetik, mert maguk veszik hasznát. Eddig a TÜZÉP-től hatezer darab járdalapot vásároltak meg, járdásítani akarják az utcákat. A tejcsarnok környéke, a Rákóczi út eg'y része van ez évre tervbevéve, A járdalapokat társadalmi munkában rakják majd le a község lakói. 27 vaddisznó a terítéken Az Egri Dobó István nagy- vadas vadásztársaság az idei vadászidényben ugyancsak kitett magádért: az Eger-lcörnyé- ki falvak kukorica termeléssel foglalkozó lakóinak és a vadhús ínyenceinek nagy örömére ezideig 27 vaddisznót sikerült elejteniök. S mint Molnár Mihály, az egyik legjobb puskás mondja: — Tavasszal nyugodtan vethetik a kukoricát, a vaddisznótól veszélyeztetett területeken . . A legjobb egyéni eredményt Kovács Sándor érte el, 7 tekintélyes súlyú vaddisznót, terített le. A vadászatokon budapesti és szolnoki vendégek is részt vettek. A nagyvadas puskások most még azt kérdezik a vadásztársaságtól: az idén miért maradt el a hagyományos vaddisznó- vacsora? — AZ EGRI JÁRÁSBAN első helyen állt Mónosbél község az adófizetésben. Az első helyet úgylátszik, továbbra is tartani akarják, — mert az 1958-as év első negyedévi adófizetésben ugyancsak az első helyezést érték el. A Népfronttal karöltve dolgosnak a termelőszövetkezeti mozgalom erősítéséért a tsz tagok A Heves megyei Hazafias Népfi'ont-bizottságok széleskörű programot dolgoztak ki a termelőszövetkezeti mozgalom .erősítésére. Ebben a munkában tevékeny részt vesznek a termelőszövetkezetek tagjai is. Nem egyedülálló példa a poroszlói, ahol esténként a Népfront meghívására a művelődési házban gyűlnek össze a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodók, hogy a falu jövőjéről, feladatairól közösen elbeszélgessenek. A termelőszövetkezeti tagság szívesen tájékoztatja a kívülállókat a szövetkezet eredményeiről és terveiről, hogy a poroszlói ,.Béke'’ és „Rákóczi'1 tsz-ekben az elmúlt évben 1800—2000 forint körül volt egy-egv tag havi jövedelme, s e mellett sok- százezer forinttal gyarapították a közös vagyont is. Riadalom az angol Azok a hormoninjekciók, amelyeknek segítségével Angliában sok helyen meggyorsítják a szarvasmarhák növekedését és megjavítják a hús minőségét, végzetes következménnyel járhatnak a húsfogyasztókra: megváltoztathatják nemüket. Ezt a váratlan és ünnepélyes figyelmeztetést egy Ricwood nevő angol állattenyésztő intézte a háziasszonyokhoz és férjeikhez. Ricvood a szarvas- marha hizlalás nagy szakértője. Szerinte a véres és félig- sült marhahús-szeletek kedvelői sokkal többen vannak, mint azok, akik a jól átsült húst szeretik. Az állatba adagolt hormonokat rövid ideig tartó sütés után az emberi szervezet könnyen felveszi, s ilymódon ezek a hormonok Ezek 'az összejövetelek, baráti beszélgetések jó eredménnyel járnak. A poroszlói ,,Béké ’-be 13-an, a „Rákóczi” Tsz-be pedig még ennél is többen kérték felvételüket az elmúlt két hét alatt. Az eredmények ismeretében, az ilyen beszélgetések hatására több mint 300-zal nőtt az idén a termelőszövetkezeti tagok száma. Két kemencével dolgozik az Egri Lakatosárugyár Vasöntödéié Február közepétől az Egri. Vasöntöde két kemencével dolgozik. A meglevő 500-as kemence mellett egy 700-us kemence is bekapcsolódott a, termelésbe. Míg az 500-as kemencénél óránkint csak 18—20 mázsa, az új kemencénél 25— 30 mázsa folyékony vasat csapolnak. inim ..................! húsevők körében veszélyeztetik a férfi és a női hormonok természetes egyensúlyát. Az ilyen injekciókat először az Egyesült Államokban kezdték alkalmazni négy éw< 1 ezelőtt. Később engedélyezi'. Angliában is, bár a hormon kezelés lehetséges hatásával kapcsolatos kutatások még nem fejeződtek be. Ezzé i szemben betiltották a hormon • injekciókat Franciaországban és Németországban. A nőstény hormonokkal kezelt ökör a negyedik hónap végén 35 kilóval több zsirta lan, véres húst ad, mint. a nem kezelt állat. Megállapító! - ták azt is, hogy az Egyesüli Államokban forgalomba hozott marhahús háromnegyed része ilyen hormonokkal „aktivizált”. Bizony, legtöbbször van már este nyolc óra, amikor a kötélpályáról beérünk a szállóba. Mosakodás, átöltözés után legtöbbször a 12-es szobában, a tízágyasban toborzódunk össze krumplihámozá^ bal'fejtés, zöldségtisztítás, vagy éppen szalonnaaprítás, egyszóval vacsorafőzés közben, s ilyenkor sok mindenről szó esik. Ki ezt, ki azt a problémát veti fel, mindenki fordít rajta egyet, mindenki gyújt a kérdés valamelyik sarkára egy kis világosságot, s mikor már odáig jpt a vita, hogy Pali is leteszi a könyvet a hasáról, s beleszól, rendszerint Péter bácsi az, aki pontot tesz az eleven mondat végére. Péter bácsi a legtapasztaltabb köztünk, megfordult már mindenfelé, s mindenre tud kádenciát mondani, legtöbbször saját élettörténetéből vetítve fel egy-egy jelenetet döntésképpen, — Tizenhárom esztendős voltam — kezdi meg hozzászólását — amikor édesapám elszegődtetek kovácsinasnak egy kis bihari faluba. Az kétségtelen, hogy sok bogara volt a mesteremnek, s enyhén szólva hirtelen keze, a feleségének sem volt sok köze az angyalokhoz, annál több a féldecis üveghez, minden okom meg lett volna tehát arra, hogy az első alkalommal kereket oldjak és to- vábbálljak a betyárbútorom. mal, mégis ott szabadultam fel első mesteremnél és egyfolytában tíz esztendőt, azaz három- ezerhatszázötven napot dolgoztam át vele együtt. Hej, de sok nótát kikalapáltunk ketten a csengő ülőkön, de sok lónak szerettem volna visszarúgni ! Mert hát a sok rossz mellett akadt ám jó is. Arról nem beszélek sokat, hogy mesterem bogarassága mellett, mestere volt a patkolókovácsságnak s a keze alatt jól megtanultam a mesterség minden csínját- bínját. Jól mondtam, hogy a keze alatt. Olyan tenyere volt szegény jó mesteremnek, mint egy esernyő a piaci kofa asztala fölött. De csak nagyságra, mert súlyra sokkal különb Vvlt. Jól emlékszem, hogy nem is tudott úgy pofonütni, hogy csak az arcom dagadjon fel, egy-egy pofon után a fülem is meghízott. Az újjai középső bögye a fülemig elért. És aztán azt is figyelembe kell venni, hogy a mesteremnek volt egy lánya, aki ugyanolyan tempóban fejlődött mint én, éppen úgy szenvedett apjától- anyjától, mint én, ugyanott lakott, ahol én, így egy csepp csodálkoznivaló sincs azon, hogy amint kezdett bennem berzenkedni a kakas: úgy egymásra találtunk, mint a pinty! Bottal se lehetett volna szétverni bennünket. Úgy látszik a mesternek és feleségének nem volt valami nagyon rossz véleménye rólam, mert nem ütöttek közénk, békén hagytak bennünket. Mámorban éltünk együtt négyesben, azzal a különbséggel, hogy az öregek mámora sok pénzbe került, a miénk pedig teljesen ingyen volt. És mégis, esküdni mernék rá, hogy a mi vérünk sokkal erőteljesebben pezsgett, s sokkal tüzesebben sütött a bőrünk és a szánk sokszor olyan lilára dagadt a sok csókolódzástól, mint a mesterné az ura kezétől ... Mondom, nem ütöttek közénk, pedig elhihetik, hogy nem elégedtünk meg egymás szép szeme nézésével. De hát sohasem volt semmi baj, a vi- háncolásnak pedig az öregek se voltak ellenségei. Annyira összemelegedtünk, hogy amikor behívtak katonának, mint családtag vonultam be a kaszárnyába, s egy félesztendő múlva, amikor ki- szuperáltak, úgy mentem visz- sza hozzájuk, mintha hazamentem volna. Igaz, haza nem is mehettem volna máshová, mert apám közben meghalt, anyámna^c pedig hat kisgyermekkel eppen elég baja volt ahhoz, hogy ne csak a kezét, de még a tekintetét is levegye rólam... Nem sokkal azután, hogy újra kezembe vettem a kalapácsot; s ha jókedvem volt, versenyt muzsikáltam a déli harangszóval az üllőn, behívót kapott a mesterem. Akkor már ismertem a mesterség minden fortélyát, a falut, a parasztokat: a huncutokat éppen úgy, mint az alamuszikat és szelídeket, s ismertem a lovakat is annyira, hogy játszottam velük. Tudtam: melyik lónak hová kell nyúlni, hogy megveszekedjen és rúgjon, de azt is tudtam, hol kell megfogni, hogy mint a szűgy- veregetést, élvezze a patkolást akkor is, ha egy kics'it kellemetlen neki a behasadozott pata lecsipkedése, rendbehozása. A mester tehát bizalommal hagyta rám a műhelyt s a kommenciós parasztokat. Ezt vállaltam is nyugodtan, minden lúdbőrözés nélkül. Dehát a műhellyel együtt örököltem a családot is. Itt se lett volna semmi hiba, ha csak lánya lett volna a mesteremnek. De felesége is volt, s az rámmaradt. És ez az ami nem volt kedvemre ... No, de benne voltam, mert beleestem s már akkor úgy fogtam fel az életet, mint most: bele, Péter, fejjel a közepébe! Lesz ahogy lesz ... Hármasban maradtunk. Ennek első kellemes következménye az lett, hogy megjavult a koszt. A kereset nem csökkent, viszont az eddigi pálinka mennyiségnek csak a felére kellett pénz, s így több jutott élelemre. Néhány hónap alatt úgy meghíztam, hogy rossz volt rámnézni. Kezdetben szép ■ volt ez a hármasban élt élet. Ügy éltünk, mint a galambok. Mi ketten a lánnyal turbékoltunk, a mesterné pedig pálinkázott és jókat főzött. Ha akkor valaki megkéi’dezte volna: meddig tartson ez az állapot, gondolkozás nélkül mondtam volna ki az örökké szót. Nappal hol kényelmes, hol gyors, de élvezetes munka, este s éjjel a házasélet minden öröme és gyönyöre, annak kényszerítő korlátái és kötelékei nélkül: ez kellett Petinek. Természetesen ez az ürömtelen öröm nemhogy örökké nem tartott, hanem igen hamar végétért. Egy idő múlva gyanút fogtam. Valahogy furcsának találtam a mesterné hozzám való kedvességét. Eleinte természetesnek tartottam, hogy mint ideiglenes családfenntartót és a megkívánt szeszesitalok beszerzésére elengedhetetlenül szükséges pénzek megszerzőjét, más szemmel nézett, más bánásmódban részesített, mint inast, vagy mint segédet, később azonban meg-megláttam egy- egy szemvillanását és figyelni kezdtem, hogy mire megy ez? Kedvesség felém, s türelmetlenség a lánnyal szemben, néha már egy félre sem érthető mozdulat: kezdett égni a fülem hegye. Bogár mászott a fejbőröm alá: no, Peti most légy okos! Felfox’rt körülöttem a világ, s főtt benne az agyam! S ahogy törtem a fejem napokon át, a mesterné vágyakozásával mind közelebb és közelebb került hozzám. Mindig a nyomomban volt, lassan-las- san oda jutottunk, hogy egy nyugodt pillanatunk sem volt a lánnyal, alig tudtunk szót __ _ _ váltani. Szegény galambom nem tudta elképzelni, mi ütött az anyjába, hogy nem volt előtte megállása. Annak rendje és módja szerint féltékeny volt a lányára s minden igyekezetével azon volt, hogy elhódítson tőle magához. Nem akarom a dolgot részletezni, de voltak kényelmetlen helyzetek, forró pillanatok egy- egy este, mikor bizony csúnya dologba szédültem volna bele, ha fiatal tisztességérzetem nem lett volna erősebb a közvetlen csábításnál! Egy szó, mint száz, összeszedtem a cókmókomat, már amit gyanútlanul összeszedhettem, a meglévő pénzkészletből kivettem annyit, amennyit a magaménak mondhattam tisztességes munkám után, s úgy elfüstöltem még a környékről is, mintha sohasem jártam volna arrafelé. Nem búcsúztam el sem a lánytól, sem az anyjától, de még a kapufélfától sem. Azóta nincs megállásom. Mintha akkor nagyon nekiindultam volna, s ez a nagy lendület minden helyről rövid idő múlva továbbdobna. Dolgoztam falusi kovácsmühelyek- ben, gyárakban, üzemekben, de egyik helyen se melegedtem meg valami nagyon. Közben megtanultam a villanyhegesztést és néhány év óta ezt a mesterséget űzöm, ennél a vállalatnál már két éve, annak ellenére, hogy Miskolcon még a mai napig is meg van a kovácsműhely felszerelésem. És hát ez a mi vállalatunk azért jó nekem, mert egy helyen vagyok és mégis vándorolok egyik munkahelyről a másikra. Különösen ez a hegesztői mesterség olyan, hogy a két év alatt még egy helyet sem úntam meg: mindig előbb továbbállítanak, mint ahogy megszokhatnám azt a tájat, az embereket, a munkát. Most jut eszembe, hogy mindazt, amit elmondtam, nem bizonyíték a vitában, mert nem mindenki ilyen állhatatlan természet, mint én. Nemcsak az állandó munkahelyet nem szeretem, de még az asz- szony sem tudott lekötni egy lakáshoz. Igaz, nem egészen az én vándorszenvedélyem az oka annak, hogy már a harmadik feleségemtől válók. Éppen, mert örökké mozgásban voltam, nem volt időm alaposabban megnézni és kiválasztani azt a nőt, aki élettársnak való és nemcsak időleges szerelmi partnernek; emiatt mindig olyanra akadtam, akiről már a harmadik szabadszombaton suttogtak a szomszédok, ha hazamentem. Ez a suttogás már elég volt nekem arra, hogy a fizetésem egy részének hazaküldését beszüntessem, ez pedig ok volt arra, hogy az asz- szony már az első alkalommal bezárja orrom előtt az ajtót. Mert olyan feleséget még nem termett eddig az anyaföld, aki akkor is tárt karokkal fogad a kapuban, ha pénz nélkül mégy haza ... Ilyen nő csak a szeretők közt akad, feleségek között nem. És ez így van rendjén ... De, hogy a vitához is hozzászóljak: nézzétek csak men magatokat. Te, Lajos, falus parasztlegény vagy, olyan í luból, ahová még a vasút vezet. Ha nem kerülsz ehh a vállalathoz, sohasem ismered meg úgy az országot, mír- ahogy ismered. Vagy láttad volna-e és építetted volna-e a saját kezeddel Pécset. Szí,áld várost, Kazincbarcikát, Tier: a palkonyát? Beutazhattad ve na-e ingyen a félországot, 1 nem vagy köztünk, és időnként nem kapsz irányítólapc- Borsodból Baranyába, onnan Várpalotára, vagy Komlóra Éppen, mert annyi előnye van a mi vándormesterségünknek. ne zúgolódjatok, különösen r legények, ha irányítót kaptok hanem menjetek, forogjatok, nézzetek szét és lássatok, hogy ha megöregedtek: fiatalokra unokáitoknak, mesélhessetek majd szépeket és igazakat arról a hősi korszakról, amer -- ben most élünk. Higgyétek eh, nem alaptalanul mondjátok majd el büszkén, hogy részt- vettetek Sztálin város, Kazincbarcika építésében. Esküszöm, ha tíz év múlva erre vetődtök s kedvetek támad végigmer a most épülő drótkötélpáh • nyomvonalán, a most szidod, napokat minden egyes ismert oszlop mellett visszamondjátok, mint kellemes emlékeket ., Ha majd megálltok egy tizenegyes feszítő mellett, nem a vere.jtékes erőlködések jutnak eszetekbe, hanem az, hogy minden leküzdhetetlennek Játszó akadály ellenére is, ti állítottátok fel a hatalmas szerkezetet... Mikó Béla barátom k megkérdeztem, mire gondolt amikor az első füstcsomó fel- gomolygott a tiszapalkonyai Hőerőmű első százhúszméteres kéményéből. Hát nem arra gondolt, hogy az éles téglák véresre marták a tenyerét, hanem arra gondolt, hogy ö is ott járt hetekig a bűvös körben az álláson, minden nap messzebbre nézett és mesz- szebbre látott. Minden nap na gyobb csík ragyogott bele a szemébe a Tiszából, s mire a peremet rakták: már szinte látta a tíz évvel későbbi Tisza- tájat... Ti is ezt tegyétek: messzire nézzetek és mesz- szebbre lássatok!- Most pedig, gyerekek, együk meg, amit főztünk, mert éhenhalunk és nem lesz erőnk elmenni a következő munkahelyre. FORGÁCS KAROLY
