Hevesmegyei Népújság, 1958. február (9-32. szám)

1958-02-20 / 25. szám

1938. február 20. csütörtök

NÉPÚJSÁG

ötletek, melyek három és félmillió forint hasznot jelentenek

— Újítók a Máira vidéki Erőműben —

t Bakti Sándor | újítási előadóval lapozgatunk az újítások között. A katonás sorban álló dossziékból értékesebb- nél-értékesebb újítások kerülnek elő, s már ellepik az íróasztalt és a székeket. Böngészgetünk, kutatunk, a munkát gyorsító javaslatok közt.

Újítóink 60 százaléka fizikai dolgozó, — mondja büszkén az újítási előadó. Az 1957-es gazdasági évben sok értékes javaslat született. Számadatokban beszélve: összesen 356 újítást adtak be, elfogadtak 230-at és bevezettek 193-at. Az utókalkuláció szerint 58 újítás 3 421 000 Ft megtakarítást jelentett az Erőműnek. Az újítóknak kifizetett pénzösszeg meghaladja a 160.000 forintot, pontosabban 163.331 forintot tész ki. A fizikai dolgozók között 20 százalékkal több az újító, mint a műszakialc között.

— A fizikai dolgozók természetesen, nem értenek a műszaki leíráshoz, de jó ötleteik vannak, ök dolgoznak a gépekkel, ők tudják, hogyan lehetne könnyebben, jobbon dolgozni — közli Bakti elvtárs. Ezért alakítottunk egy újtási tanácsadói bizottságot, amelynek tagjai mérnökök, osztály- vezetők és rajzolók. Ennek a bizottságnak az a feladata, hogy a dolgozóktól beérkező javaslatokat együtt az újítókkal, a műszaki előírásoknak megfelelően állítsák össze. Ez az önzetlen segítség ad a munkásoknak ösztönzést es innen van a 20 százalék különbség.

— A nagyobb jelentőségű újítások közül, melyik hozotl a legtöbb pénzt a vállalatnak, s természetesen az újítónak is?

— Két újításról lehet bővebben beszélni — ad válasz* Bakti elvtárs, s már keresi is a hatalmas kötegben... Kárpáti Ferenc, Tóth Bertalan és Szálai Ferenc munkája a tápturbinák motomélküli üzemeltetése... — olvassa a nagybetűkkel gépelt sorokat.

Ez az újítási 339 ezer forint megtakarítást eredményezett és az újítók 17.374 forintot kaptak érte. A másik újítópár a kondenzátor tisztítási idejét csökkentette újításukkal. Ebben az évben már 34 javaslat érkezett be, amelyet elfogadták és 29-et alkalmaznak is már. A legjobb nyolc javaslat 85.715 forint megtakarítást jelent és az érte kifizetett 6160 forint sokat segített a munkásokon. Eszmei alapon 20 darab újítást jutalmaztunk 10.800 forint összegben.

Ez úgy értendő, hogy ezeknél az ötleteknél a megtakarítás összegét nem lehet kimutatni, de a termelés biztonságát (tűzvédelem, balesetelhárítás) fokozza az újítás. Ebben az esetben adnak eszmei jutalmat.

A leírások átolvasása után a zúgó turbináknál az újítókat keressük. A tiszta gépteNAGY CSALÁD új otthonában járunk. Az andornaktá- lyai volt Mocsáry-kasLély hófehérre meszelt szobáinak füg- gönyös ablakai mögött új élet indul. Második gyermekkorba visszajutó, beteg, élettől, gondoktól elfáradt öregek hajlékának átadására gyűlt ösz- sze az ünneplő közönség. Itt vannak mindazok, akik közreműködtek abban, hogy ez az otthon létrejöjjön, s ha már létrejött, olyan legyen, amilyenné egy otthont varázsolni kell.

Az ünnepi hangulat mindenütt érezhető. Az öregek legtöbbje felkelt erre a napra, ki botra, ki társára támaszkodva jön-megy a tiszta hálókban, folyosókon. A hatalmas szárnyasajtókon apró cédulák fehérlenek: „Ezt a hálót a fel- sőtárkányi nőtanács patronálja”, és minden szobán ott a biztató névjegy: Andomaktá- lya, Szilvásvárad, Nagytálya, Egerszalók, Verpelét, Makiár, Felsőtárkány, Beköilce, nőta- csai vállalták és vállalják továbbra is, hogy az öregek otthonában, amit kívánnak, s amit emberileg leheti, összehoznak.

Míg az ünnepély előkészületei folynak, van idő szétnézni az új, 60 személyes szóremben a tél zordságához szokott embernek bizony nagyon melege van. Mintha találkozót adtak volna egymásnak az újítók, együtt találom őket. De nem, az örökké siető Szalai Ferenc utánam jön be az irodába. Újításáról szeretettel beszél:

— Az Erőműnek olyan a táp_

szivattyúja, mint az embernek a szíve. A szivattyú adja az üzemeltetéshez szükséges vizet. A motorok gyakran elromlottak, így az energiatermelés abban az egységben megakadt. Az újításnál a visz- szavezetett gőzzel hajtjuk a szivattyúmotort, így a benzines meghajtást felszámoltuk...

A többiek nevetve súgják:

— Már „összeújított” egy Wartburgra valót.

Mosolyog ő is, mert valóban az a terve, hogy autót vesz.

— És magának milyen tervei vannak, — kérdezem a másik újítót, Csékei Istvánt.

— Én Jugoszláviába akarok kimenni, szüléimét meglátogatni. Nagyon régen láttuk egymást, remélem sikerülni fog.

1 Az újítók lmunkája nyomán így lesz gyorsabb, könnyebb a termelés és az újító munkásnak már nem elérhetetlen álom az autóvásárlás em, amint ezt Szalai elvtárs esete is bizonyítja. Érdemes újítani, mert gazdagodik a vállalat, az ország és az anyagi, erkölcsi jutalmazás is nagyon sokat jelent a munkásnak.

KOVÁCS JÁNOS

Mit lehetne tenni?

Jön a tavasz. Megkezdődik a munka a határban is. Azok a gazdák, akiknek kocsija, lova és egy darab földje van az Almagyaron — ezzel egy- időben megkezdik évi átlag- szitkozódásukat — és nem is egészen indokolatlanul.

Mert az a híd, ami a Diófakút utca végén lévő vasúti sínek felett ívelt ezelőtt 14 évvel, csak nem akar újjászületni. így aztán a kocsis embernek két választása marad. Vagy üresen felhajt, és a terhet a kocsi után felhordja a meredek Agyagoson, vagy körülmegy az Eged alá, és úgy keres járható utat a terhelt kocsija számára. Ha az utóbbit választja, akkor oda is, vissza is értékes

órákat veszít naponta. De a vasúton túl lakók is sokat szenvednek, mert például babakocsival, két apró gyerekkel onnan egyszerűen nem lehet bejönni.

A gazdák, a lakók társadalmi munkát, anyagiakat nem kímélve, sok mindenben benne volnának, csalc valami

mozgolódás lenne már a híd körül! Nagyon sok termény átjönne azon a hídon, nem is beszélve arról, hogy ha noszvaji kocsi Makiárra szeretne menni, sokkal szívesebben jött az árnyas, portalan szőlő alatti úton.

Jó lenne közelebbről megnézni, mit lehetne tenni a híd és a „hídhasználók” érdekében?!

Szövetkezeti parasztok

(Folytatás az 1. oldalról.)

Benei János, a szőlészeti bringád tagja, kiváló szakértője a szőlőnek. Nagy része van abban, hogy évről-évre jó bornak valót szüretelnek a 92 held szőlőről.

Csalt, lopott, sikkasztott

— Egy szélhámos alkonya —

PÁCZOS JÓZSEF szihalmi lakost három megye ismerte meg. Heves, Borsod és Szolnok. Páczos csalt, lopott, sikkasztott, ahol csak tudott. A gyöngyösi ügyészség 25 rendbeli bűncselekmény miatt emelt ellene vádat.

A terjedelmes vádirat arra enged következtetni, hogy bőven akadt alkalom és ezt Páczos „nagyszerűen” ki is tudta használni. És most ismerkedjünk meg közelebbről a szélhámossal.

Páczos József nem először állt bíróság előtt. 19 éves volt amikor a mezőkövesdi járás- bíróság 40 pengő pénzbüntetéssel sújtotta sikkasztás miatt. 1954-ben lopás és közver szélyes munkakerülésért kapott egy évet és két hónapot.

1955-ben már régi ismerősként tartják nyílván az igazságügyi szervek. Ezúttal csalás és munkakerülés miatt kapta meg a hét hónapi börtönt. A büntetést letöltötte, aztán újra elkezdte, ahol annakidején abbahagyta. Eltérés csupán annyi volt, hogy sokkal nagyvonalúbban, gavallérosabban halmozta egymásra bűneit. Foglalkozott építőanyag, termény, pamut, esküvői ruha eladásával, lopással, sikkasztással, és ahogy a továbbiak során látni fogjuk nem is rossz eredménnyel.

1956. Szajlai Imre bogácsi lakos, 800 darab cserepet vásárolt, előlegben adott 200 forintot. Hócza Alajosnak 2000 cserépre volt szüksége és ezt ő is leelőlegezte 700 forinttal.

Poól Kálmán zagyvapálfal- vai lakosnak kukoricára volt szüksége. Páczos volt a szállító, a megrendelő azonban sem őt, sem az 500 forintját nem látta többé. Farkas B Simon felnémeti lakos két új kerékpárt tolt hazafelé, Páczos felajánlotta „szolgálatait”,

majd betértek egy italboltba. Amikor Farkas B Simon tovább akart indulni, sem Pá- czost, sem az egyik kerékpárt nem lelte meg. Később kiderült, hogy a „jótevő” 150 forintért adta tovább a vadonatúj kerékpárt.

Ezekután Páczos Mezőkövesdre költözött. A Tüzép telepen ismeretséget kötött a fuvarosokkal és eladott nekik olyan szénutalványokat, .melyek sohasem léteztek. Itt is bejött 300 forint.

1957. Koczka György szűcsi lakos lécet és deszkát vásárolt Páczostól. Előlegben 650 forintot adott, az áru azonban ma sem érkezett meg. Nagy András ugyancsak szűcsi lakos már bőkezűbb volt, mert nem kevesebb, mint 2000 Ft-al előlegezte le a megrendelt fűrészárut. Az anyag leszállítása azonban itt is késik.

Következő „állomás” Bélapátfalva. Kormos N. néhány nap múlva egy férfi öltönnyel lett szegényebb. A szélhámos ekkor gondolt egyet. Meg kell házasodni. így került Balatonba, ahol csakhamar meg is volt az esküvő. Az újdonsült férj le sem töltötte a mézes heteket, 'máris új üzlet után nézett. Elhíresztelte, hogy jóminőségű és olcsó pamutot lehet nála rendelni. Id. Fodor Ferenc 500 forint értékűt kötött le a pamutból, de abból sohasem lett pulóver. Az „olcsó” pamut azonban tovább vonzotta a vevőket, mert Pataki Dezsőné 500, Vass V. Gyuláné 500, és Bartók Lajos- né miskolci lakosok ugyancsak 500 forint előleget adtak a pamutra. Ezután Turcsányi József né következett, nem kevesebb, mint 800 forintos rendelésével .

Az üzlet tovább szélesedik. Az „árjegyzékre” újabb cikkek kerülnek, most már Páczos elemében van, mindent szállít. Például Kopácsik József borsodnádasdi lakosnak szüksége volt egy esküvői ruhára. Páczos fel is vette a 350 forint előleget ,de az esküvői ruha sosem érkezett meg.

Pataki Józsefné miskolci lakos is kutyára bízta a háj at, mert megbízta Páczost, hogy vigyen el egy ruhaanyagot Bátorba. Azóta hosszú hónapok teltek el, de se pénz, se posztó.

1957 április 16-án Ostoroson

tette tiszteletét. Álkulccsal behatolt Ádám Mihályné lakására és elemeit 700 forint értékű ruhaanyagot. Innen Egerbe rohant, ellopta Csirmaz Mária 1400 forintját, 1800 forintos óráját és gyorsan tova „szállt”, mégpedig a gyöngyösi járásba, Detkre. Itt. gyorsan megismerkedett egy Anna nevű nővel, aki azonnal bizalmába fogadta. Amikor eltávozott, Anna megkérte, hogy vigyen el Domoszlóra egy zsebórát. Az óra azonban még útközben gazdát cserélt 150 forintért.

Megint Egerben vagyunk, ahol Páczos bányásznak adja ki magát és szenet árul. Amikor 30 mázsa „elkelt”, magához vette Tompos Antal jótevőjének kabátját és Török- szentmiklósra utazott. Páczos- nak megint nősülési szándéka volt, mivégből meg is ismerkedett Böröczki Lajosné- val. „Esküvő” előtt közölte, hogy vissza kell térnie a „szihalmi bányához” fizetésének felvételére, Böröczkiné el is engedte. Ellátta útiköltséggel

és koszttal, de azóta hiába várja vissza Páczost.

Tárnáméra: Páczos ezúttal ismét nősülni jött, de az ismeretlen „menyasszonytól” megint megugrott, mégpedig 250 forint készpénzzel és egy férfi öltönnyel.

Tovább nem sorolom a bűnlajstromot, pedig lenne még belőle bőven. Felvetődik azonban egy kérdés? Hogyan lehetett ennyi embert becsapni? Páczos volt bányász, kereskedelmi utazó, felvásárló, művezető és minden, ami a tol- vajláshoz éppen kellett. Gaztettei során összeköttetéseire hivatkozott és ebbeli minőségben tette lóvá azokat, akiket be tudott hálózni.

AZ ESET ARRA is int, hogy több Páczos csavarog az országban, akik munka nélkül, a becsületes munkások és parasztok becsapásával foglalkoznak. Sajnos sokszor nem is rossz eredménnyel. A gyöngyösi járásbíróság négy esztendőt szabott ki Páczosra, ami szerintem elég kevés, különösen, ha egy többszörösen büntetett előéletűről van szó. Mégis azt kell mondani, hogy a jólmegérdemelt büntetés kiszabása nem minden. Ha nincs, akit be lehet csapni, nipcs talajuk az ilyen alakoknak. A másik pedig az, hogy maga a lakosság figyeljen fel még idejében azokra, akik csavarognak, fondorlatos és ravasz módon nyakunkon élősköd- nek, és át kell őket adni az igazságszolgáltatásnak.

ERKI JÁNOS

Uracs János szintén a szőlészeti brigádban dolgozik. — Egyik alapító tagja a tsz-nek, s azóta is szorgalmasan dolgozzák a közösért.

Id. Czukor Jánosra, a tsz sertésállományának gondozá- ; sát bízták. Az ő keze alatt van ;a harminc törzskönyvezett ko- ;ea és a két kan. Nyolc éve ! tagja már ő is a Micsurinnak.

Árdrágítás = fegyelmi

Árdrágítást leplezett' le a Gyöngyös város Tanácsa v. b. kereskedelmi felügyelője. A gyöngyösi Vendéglátóipari Vállalat 102-es italboltjában, Sütő Lászlóné kiszolgáló 4Xfél

„Nagy a mi családunk, s ebben a családban senki sem lehet 44

ciális otthonban. A beeresztett padlón futószőnyeg, az ablakokon függöny, a falakon képek, három szobában rádió, mind-mind a nőtanácsok ajándékai. A rózsás takarók meleg tavaszt varázsolnak a j ólfűtött szobákba.

Az emeleten női hálótermek sora. Az egyik teremben harsogva szól a nagytályai nőtanács ajándéka, egy rádió. Előtte, közvetlen előtte, szemben a rádióval ül és botjára támaszkodva hallgatja az áradó melódiákat Szén Bálintné.

— Jól érzi itt magát Szén néni? — kérdezem.

—■ Itt jól, kedvesem —*

mondja, s rám emeli sok sírástól fakult szemét. — Ebben a kastélyban szolgáltam én 60 évvel ezelőtt. Ide jöttem, mert ha kinézek az ablakon, eszembe jutnak a régi emlékek, a régi fáradságos munka. Itt szeretnék meghalni a szülőfalumban.

VAJON MIT SZÓL Mocsáry, a régi kastélybeli úr, aki ma is a községben él? Vajon mit

szólna, ha elmondaná Szén néni mindazokat, amiket nekem is úgy mondott el, hogy „le ne írja, kedvesem, azt a sok minden rosszat...”

A belső szobában kifejezéstelen szemmel bámulja a mennyezetet özvegy Z b o r a i Mihályné. akit többszörös agyvérzés, kínzó izületi fájdalmak szögeznek az ágyhoz. Mellette Érsek néni, aki egész télen beteg volt, s a fiai annyi fáradságot sem vettek maguknak, hogy Egerből egyszer meglátogassák. S mégis, milyen az anya? Olyan szeretettel beszél róluk, mintha a földön a legjobb gyermekek volnának. Lelkiismeret, szülői szeretet, hol maradt? Felnőtt efnberek, fiúk és lányok, akik örökre „kislányom, kisfiam” maradnak anyjuknak, nem gondolnak: arra, hogy mindannyian az öreg kor felé haladunk? Nem pénz kell már nekik! Nem! Szeretet, szeretet, amely bearanyozza életük alkonyát.

Ártinovics Mihály bácsi nehezen szedi a lélegzetet.

Tüdőbeteg. Régi emlékein mereng.

— De jó volt 19-ben! Sokat

szenvedtem pedig be is bör- tönöztek, de akkor még erős, munkabíró ember voltam. Mikor megrokkantam, kilökött a családom. Nem kellettem nekik tovább. Mennyit dolgoztam, mennyit virrasztottam, — míg a gyermekek felnőttek, s most nincs helyem a két lányom, feleségem, fiam mellett.

— Nagyon jó azért itt, kérem, — szól bele a beszélgetésbe a féloldalára béna Molnár bácsi.

Egymás után kapcsolódnak a beszélgetésbe az öregek. Emlékek, panaszok, de tervek is szövődnek a mondanivalóba.

Végre elkezdődik az ünnepély. A vendégek, a nőtanácsok tagjai, a járni tudó öregek megtöltik az ízlésesen berendezett ebédlőt.

P a p p Sándorné, a megyei tanács elnökhelyettese átadó beszédében mondotta:

— Ebben az otthonban hatvan, munkából kiöregedett, megrokkant öreg számára bizdeci kevert kiadásánál 6.92 forint árdrágítást követett el. Nevezett ellen a Vendéglátóipari Vállalat fegyelmi eljárást indított.

tosított otthont az állam közel egymillió forintos befektetéssel... Köszönet a társadalmi szerveknek, melyek meleggé, barátságossá tették ezt a helyet.

S ünnepélyesen átadta az egri járási tanácsnak azzal, hogy mindig szeretettel, féltő gonddal őrködjék az otthon felett.

Az ünnepi beszédek elhangzása után T r e n k a Béla bácsi az otthon új lakói nevében köszönte meg a gondoskodást, mondván: „Ha a sors nem engedte meg, hogy saját otthonunkban töltsük öreg napjainkat, boldogok vagyunk, hogy itt otthont teremtettek számunkra”.

NEM MARADT SZEM szárazon. Minden jelenlévő előtt elvonult egy pillanatra a letöltött élet, s mindannyian arra gondoltunk, — vajon a mi gyerekeink hogyan fogadják azt a bekövetkező tényt, hogy mi is megöregszünk, a mi kezünkből is kiesik egyszer a csákány, a kalapács, ás a fóző- kanál. De Jazoviczkiné elvtársnő zárószavai, meleg visszhangot ébresztettek a szívekben: „Sose felejtsék el,

hogy nagy a mi családunk, s ebben a családban árva senki sem lehet!”

Cs. ÁDÁM ÉVA

Szűcsi Gabor a fiatalabb • generáció képviselője. 24 éves kora óta tagja a tsz-nek, jelenleg az állattenyésztési brigád vezetője.

Juhász József, a tsz fiats agrenómusá, az Agráregyetei | elvégzése után jött a szövői > kezeibe, hogy szaktudásává segítse az újabb eredménye • elérését.