Hevesmegyei Népújság, 1958. január (1-8. szám)

1958-01-04 / 1. szám

4

népűjsag

1958. január 4. szombat

TUDOMÁNY © MŰVÉSZET ©KÖNYVEK

A modern izzólámpa magyar találmány

1904-ben — hosszas és meddőnek bizonyult kísérletezgetések után jutott a magyar Justh és Hanamann arra a felfedezésre, hogy a 3400 C fokon olvadó wolfram alkalmas arra, hogy belőle a rendkívül finom és vékonyszálú lámpaíz- zó szálakat előállítsák. A wolframszál előállítása azonban nagy nehézségekbe ütközött. A wolfram ugyanis a legmagasabb olvadáspontú fém, nem lehetséges tehát olyan kemencét készíteni, melyben megolvasztható. Justh és Hanamann is csak a legnagyobb nehézségek árán, körmönfont eljárásokkal tudott meglehetősen tökéletlen és egyenetlen wolframszálakat készíteni. Már-már úgy látszott, hogy a wolframszálú izzó feltalálása elméleti értékű mindössze, amikor 1908-ban az amerikai Coolidge új, elektromos eljárást fedezett fel, melynek segítségével sikerült 1/100 mm átmérőjű wolframszálat készíteni.

Ezzel azonban még nem oldódott meg minden a wolframszálú izzólámpa gyártásál illetően. Hogy a lámpa szép fehér fényt adjon — a fémek természeténél fogva — igen magas hőfokra kellett izzítani a szálat. A villamoslámpa úttörői azonban csakhamar rájöttek arra, hogy a túlizzított szál hamar elszakad, a lámpa kiég a búra megszürkül. — Miért? 2100 C. fokon felül ugyanis a légritkított térben a a wolfram erősen párolog. Az izzószálról az elpárolgott atomok eljutnak a hideg üvegbúra falára s ott lerakodnak, elszürkítve a lámpát. Persze, a szál is rohamosan vékonyodik.

A francia Langmuir felismerte, hogy ha a meglehetősen hosszú izzószálat spirálisan feltekercseljük, az így csökkenő felület következtében lényegesen csökken a párolgás. Méginkább csökken akkor, ha az'egyszer már megtekercselt szálat ismét megtekercseljük (duplaspirál lámpa). Ehhez az újfajta szálhoz azonban az eddigieknél tartósabb minőségű wolframra volt szükség, mert a régi fajta használat alatt megnyúlt és elvesztette az alakját. Az újabb, megfelelő wolfram anyagát a magyar Pácz Aladár dolgozta ki. Vízüveget kevert a wolframba, s e csekély szennyeződés elég

volt ahhoz, hogy a molfram- spirál megőrizze eredeti alakját. A wolfram további fejlesztése ugyancsak magyar kutatóknak köszönhető. Az Egyesült Izzó Rt. 1931-ben vezette be Millner Tivadar és Tury Pál szabadalmát. Eljárásuk rendkívüli mértékben tökéletesítette a duplaspirál izzó gyártását.

Az izzólámpa ma ismert legtökéletesebb formájának elkészítője ismét magyar: Bródy Imre, az Egyesült Izzó mérnöke. Kísérleteivel megállapította a kryptongázban a wolfram párolgását és bebizonyította, hogy a krypton töltéssel az előzőknél jobb izzólámpák gyárthatók. Bár a kryp- tonnak . a levegőből való előállítása rendkívül drága, mégis megéri, mert a kryptonnal töltött lámpák sokkal fehérebb fényűek, alacsonyabb íz- zítási fokon is nagy hatásfokkal működnek.

Ezt láttak a moziban:

Szerelem, ahogyan az asz- szony akarja. (Nyugatnébet). A cím és a reklámképek alapján meglehetősen pikáns témájú filmre számítottunk s érthető ha az ilyen tárgyú filmek iránt érdeklődők idejekorán megrohanták a pénztárakat s csak üggyel-bajjal lehetett hozzáférni. Nos, a filmet végignézve eléggé vegyes érzelmekkel hagytuk el a nézőteret, egy-egy gondolatfoszlány formájában még az is felötlött, hogy ki s miért importálta hozzánk ezt a filmet? De nehogy bárki álszemérmességgel vagy bigottsággal vádoljon, vegyük talán sorjában a film sajátosságait.

A rendező s a forgatókönyv írója eleve — jóformán a mese előtt — gondoskodott arról, hogy holmi kéretlen erénycsőszök szemét bekösse s a filmnek hivatalos létjogosultságot, mondhatnám „alibit” adjon. Ennek érdekében — kerettörténet formájában — egy nálunk ismeretlen témájú egyetemi előadássorozatra viszi el a nézőt, ahol egy kedves és valóban rokonszenves tanárbácsi bölcselkedik a nemiségről, a szerelem praxisáról, belegöngyölve az egészet bizonyos társadalompolitikai köntösbe, álstatisztikák adatait emlegetve. E bölcselkedés lólába azonban nagyonis ismerős: Vaszary Gábor és Piti- grilli regények emlékét idézi s az olyan elménckedés igazsága ez, amiben maga a böl- cselkedő sem hisz, önmagát is megmosolyogja. Ez a megbocsátó mosoly vonúl végig a filmen.

Mi van még? Egy csomó kifejezetten erotizálni akaró jelenet és kifejezetten erotizálni akaró zene, s ezen felül egy a film erotikái céljaival alig valami kapcsolatban lévő soványka szerelmi történet, happy-enddel. A néző érzi, hogy e mesének egyetlen célja, hogy valami történjék is a filmen, mert két órán át öncélú meztelenséget látni és buján izgató dallamokat hallgatni, sok a jóból.

Technikailag ügyes, zeneileg egészen magas színvonalú jazzt sugárzó film ez, mégis, művészileg messze van az egyes képeiben talán olykor még naturálisabb megoldásií, francia és olasz filmektől, az ember szórakozik, de utána valami ürességet érez, hogy az állandóan nagypolgári környezetben játszódó történet teszi-e, nem tudom?

Ha valaki netán még vitatkozni szeretne a film „igazságainak” erkölcsi értékéről, akkor írja meg levélben: miért maradt ki a kockákról menthetetlenül és teljesen, siváran és kirívóan a fajfenntartási ösztön minden élőlénynél egyetemleges és egyetlen célja: a gyermek. Miért nerrí érdekelte a rendezőt s írót sem e furcsa feszültségű téma legkomolyabb társadalom- politikai kérdése: a szerelmekből születendő új életek sorsa, s ez annál inkább furcsább, mert az áltanár bácsi éppen ifjaknak, a fiataloknak mesélte el pikáns filozófiáját.

A törvényesség ügye

A zeneművészek szakszervezetében mostanában sokszor kerül napirendre. Hála kul- turkormányzatunknak, a rendelkezések egész sora szabályozza a művészibbre, szebbre törő szórakoztató ipar helyzetét, s ezen belül a zeneszolgáltatás- kérdéseit is. Nagy kár, hogy mint ez a zeneművész szakszervezet megyei elnökségének beszámolójából kiderül — a megyei népművelési osztály nem fordít, elég gondot arra, hogy a községi tanácsokkal is betartassa a közvetítésekre, rendezvényeknél biztosítandó zeneszolgáltatásokra vonatkozó törvényes rendeleteket.

Egri. Vörös Csillag:

Január 4—8: Isién és ember előtt (nyugatnémet).

Egri Bródy:

Január 4—8: Negyvenegyedik:

(szovjet).

Gyöngyösi Szabadság:

Január 4—8: Béke völgye (jugoszláv) .

Gyöngyösi. Puskin:

Január 4—8: Csalódás (szovjet). Hatvani Kossuth:

.Január 4—5: Olmer bűne (csehszlovák).

Hatvani Vörös Csillag:

Január 5—8: Nehéz kesztyűk (magyar).

Füzesabony:

Január 4—6: Elveszett nyom (szovjet).

P étervására:

Január 4—5: Csigalépcső (magyar).

Heves:

Január 4—6: Nehéz kesztyűk: (magyar).

műs&ra

Január 4. szombat:

Egerben este 7 órakor: Marie a grófnő (szelvénybérlet).

Sírok este 7 órakor: Liliomfi.

Január 5. vasárnap:

Egerben délután 3 és este 7 órakor: Manna, grófnő (bérletszünet).

Nagyréde este 7 órakor: Liliomfi.

Január 6, hétfő:

Nincs előadás.

Január 7. kedd:

Egerben este 7 órakor: Marina grófnő (szelvénybérlet).

— Az egri Ügyvédi Kamara január 4-én megyei ügyvédi tagértekezletet tart. Az ügyvédség helyzetéről és feladatairól a kamara elnöke, dr. Gál György tart beszámolót.

— Körvadászatot rendezett az elmúlt vasárnap a szihalmi vadásztársaság. Részt vett a vadászaton Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, és felesége is. Az egész napos vadászaton összesen 183 nyúl került puskavégre. A legjobb eredményt Hangrád Márton érte el, 18 nyulat lőtt. Nagy Dániel 16 nyulat ejtett.

FILM:

BÉKE VÖLGYE

Minden becsületes ember szivében ott él a béke vágya, a rettegés a háború borzalmaitól és az elszántság, — hogy gyermekei számára olyan jövőért harcoljon, amely megkíméli az effajta szörnyűségektől.

Elszorul az ember szíve, — amikor végignézi a Béke völgye című jugoszláv filmet, két kicsi árva gyermek sorsát a háború viharában. Két gyermeket, aki a béke völgyét keresi, ahol nincs fegyverzaj, nincs harc, csak a vízimalom zúg, virágok nyílnak, kis borjak legelnek.

A legszebb ebben 'a filmben, hogy nem1 mondja ki szavakkal azokat a gondolatokat, amelyeket a nézőben felébreszt, leheletfinoman szövi át a humanitás. Tulajdonképpen három szereplője van a filmnek: Lotti, és Marko, a két árva gyermek, meg Jim, az ejtőernyőn leszállt néger katona.

A filmet a gyöngyösi Szabadság Filmszínház január 4—8-ig játssza.

Pikáns kaland9 vagy rémmese?

Tudom, nem szép dolog, de az újságíró néha abból él, — hogy utcán, cukrászdában, színházi szünetben felcsippenti a témákat. — Gyakran illetlenül odafülel, ha mások beszélgetnek. Tegnap — két fekete között — a következő monológra lettem figyelmes:

— ...ott állt előttem, reszketve, a szürkületben, hidd el, érezte, hogy valami történni fog. Kedvtelve néztem. Az elmúlt hónapok Platt meggömbölyö- dött, idomai feszültek a rózsaszín bőr alatt. Figyelsz? ■

A presszó asztalánál ülő másik férfi unottan hallgatta. — Én azonban szeretem a pikáns történeteket, tehát isme- retlenül bár — közelebb húztam a székemet és tüzet kértem. Folytatta:

— Rövid habozás után, látva, hogy nincs kiút számára, hirtelen átöleltem — és igyekeztem lete- perni. Ereje azonban nem hagyta el. Lerázott. Ez még- 'nkább dühített. Rávetettem magamat, és már azt hittem, sikerül ellenállását megtörnöm. De ö kétségbeesett nyöszörgéssel kapálód- zott, látszott, hogy most életében először találja magát szemközt ilyen helyzettel. Mit szól hozzá, uram?

A kérdés már közvetlenül nekem szólt, csillogó tekintetem láttán. „Hm” — mondtam, „Hm!” S ez valami olyat jelentett: ez igen! — Csoda, hogy Egerben még akadnak ilyen boccaccioi kalandok.

— Tudja, hogy bosszantja az embert a kudarc? Csak azért is...! Az ilyen dolgokat egyedül szoktam elintézni Most azonban nem bántam volna’, ha segít valaki. Lefogni, míg nekikészülődöm.

(Egek! Mi ez? — Hisz ez szemérem elleni bűntettre készül?)

— ...Majdnem negyedórán át birkóztunk. Végül ellenállása gyöngült, átfogtam nyakát s késemet markolatig döftem a torkába.

Kidülledt szemmel, borzalommal bámultam rá!

— Ho... ho... hol történt ez a szörnyűség? — dadogtam.

— Tegnap, a disznóölésen, minálunk szólott az ismeretlen szelíden.

pala

KÖNYVESPOLC

Móra Ferenc: Aranykoporsó. A Diocletianus korában játszódó regény egyike Móra legismertebb regényeinek s új kiadása nagy nyeresége könyvpiacunknak. A keresztényüldözés rémségeibe szinte akaratlanul belesodródó kései nagy császár koráról fest hű és érdekes képet e regény s csak az a baj, hogy egyrészt Graves Claudius sorozata, mely ugyancsak most jelent meg, sokkal alaposabban, lebilincselőbben és szélesebb koncepcióval megírt mű, másrészt a benne húzódó Quintipor — Titanilla szerelmi történet erős „Láthatatlan ember” re- miniscencia s tekintve, hogy ez a Gárdonyi regény is most jelent meg új kiadásban, az Aranykoporsó új kiadásának közététele ebben az időpontban nem volt a legszerencsé- sebbb, mert az említett két mű — más-más szempontból bár — de erősen üti.

CSERNICZKY DÉNES

II.

tünk Moszkvába. Azonnal elhelyeztek egy repülőtér melletti szállóban. Lefürödtünk és hiába voltunk halálosan fáradtak és kimerültek, azonnal indultunk be a városba.

^lső, amit megláttunk, a Lomonoszov-egyetem épületóriása. Modern házak tömege. Mindenütt építkezés. Ezl így megy kilométereken keresztül. Beértünk a Vörös Térre. Szemkápráztató látvány a Kreml hatalmas tömbje, a karcsú tornyokkal. Láttuk a díszőrségváltást a Mauzóleum előtt. Voltunk a Kreml-múzeum egy részében. Azért csak egy részében, mert nagyon kevés időnk volt, amit nagyon sajnáltunk. Sikerült megnéznünk a káprázatos tróntermet. Láttuk Nagy Péter cár 301 személyes kis- és nagy tányérból álló étkészletét, ami színaranyból van, amihez a kések, villák és kanalak is aranyból vannak. Semmiféle kommentárt nem tudok ezekhez hozzáfűzni, ezt látni kell. Utána, amennyi időnkből telt, bejártuk a Kreml körüli részeket. Megdöbbentő volt az a tisztaság, amit Moszkvában láttunk. Ezzel kapcsolatban csak egy igen jellemző esetet mesélek el. Mikor a díszőrséget néztük, rá akartunk gyújtani egy cigarettára. Akár hiszik, akár nem, nem mertük megtenni,

mert az egész Vörös Tér burkolata olyan volt, mint a legtisztább parkett és rémülten gondoltunk arra, hogy^ hová fogjuk szórni a hamut. Inkább lemondtunk káros szenvedélyünkről. Voltunk bent a Moszkva Szállóban. Teljesen modern, gyönyörű, tiszta, impozáns épülettömb. A második emeleten van központi étterme, melynek méretei nekünk teljesen szokatlanok. — Legalább két emelet magas, — ötven méter hosszú és húsz méter széles.

A sors úgylátszik elhatározta, hogy kedvezni fog nekünk Titokban ugyanis arra gondoltunk, hogy ha már egyszer ne- pülővel utazunk végig, jó volna, ha belekóstolnánk a TU— 104-es gépbe, amit eddig csali újságokban láttunk. Nos, hát ez a titkos remény valóra vált. mert Moszkvában közölték velünk, hogy Irkutszig a TU—104- esse! repülünk. Az izgalom tetőfokra hágott. Hát hogyne, - mikor még el sem értük Kínát és máris ilyen élményhalmaz részesei lehetünk. Találgattuk, milyen lesz? Olyan mamagas lesz-e a légnyomáskülönbség? Még milliónyi ki nem mondott apróság kínzott, mert nem csekélység átlagban 1 km magasan repülni. A városnézés kicsit elhúzódott, úgyhogy alig aludtunk két órát az indulásig, de úgy gondolkoztunk sohasem bocsátanunk meg magunknak, ha amennyire csak lehet, meg nem nézzük Moszkvát. Majd pihenünk Irkutszban (ez is furcsa volt, hogy csak úgy dobálóztunk a városnevekkel és a távolságokkal). Éjjel 1 órakor volt az ébresztés. Vihargyorsasággal felöltöztünk, és rohantunk ki a repülőtérre. Ott állt előttünk

a hatalmas gép, a modern technika csodája. Szinte babonás félelemmel néztünk ra. El sem mertük hinni, hogy mindez valóság. Rövid formaságok után beszálltunk. Tudtuk, — hogy szép és modern ez a gép, de álmodni sem mertük, hogy a valóságban messze túlszárnyalja fantáziánkat is. A gép nyolc főrészből áll. Elől van a vezetőfülke, teljesen üvegezett, ahol két pilóta, egy navigátor, egy szerelő és milliom- nyi műszer foglal helyet. Következik az előcsarnok. Hatalmas párnázott ajtó visz be az olvasóterembe. Ebből nyílik a sakk- és kártyaterem. Utána a társalgó jön és csak mindezek után érünk be a tulajdonképpeni utasszállító fülkébe, ahol 52 ember foglalhat helyet, keleti kényelemben, széles bőrüléseken, melyeket egyetlen mozdulattal út lehet alakítani fekvőhellyé. Ebből nyílik a csomagok és a felöltő kabátok ruhatára, és végezetül a tetőtől talpig tükörrel falazott mosdó és WC-fülke. Minden utas kapott egy kis zacskót arra az esetre, ha véletlenül al gyomra felmondaná a szolgálatot és egy oxigén-álarcot. Ezt azért adták, hogy ha véletlenül elromlana a gép légberendezése, (amire még nem volt példa és nem is lesz), ezt a fejünkre kell tenni. A TU-104-e& gépben ugyanis van egy szerkezet, ami a levegőt ugyanazzal az oxigén- és hidrogénmennyiséggel

látja el, mint amennyi a földön az embernek szükséges és hog> ne érezzük a nagy légnyomás- különbséget, amit egyébkén! valóban nem lehet érezni, ugyanazon az atmoszféranyomáson tartja a benti levegőt,

ami a földön megszokott. Miután töviröl-hegyire végigböngésztük a gépet, elérkezett az indulás ideje. Kinn még koromsötét éjszaka van. Begyújtják a gépet. Kintről a nyári zivatarkor hallható dörgést lehet hallani, egy ideig túráztatják a gépeket, majd méltóságteljesen megindul a hatalmas gépóriás a felszállási helyhez. Ott egy kicsit megáll. A dörgő hang vékony sziréná- záshoz hasonló hanggá változik és mintha puskából lőtték volna ki, száguld a gép állandó gyorsulással. Ha a földet néztük, minden egybefolyt előttünk és csak azt vettük észre, hogy már legalább 10 méter magasan vagyunk. A felszállást nem is éreztük. Néztük az órát, mely a gyorsaságot és a magasságot mutatta. 500 km körüli gyorsasággal emelkedett és nem telt bele 20 perc és fenn voltunk a szédítő 11 km- es magasságban. Közben ki-ki- nézttink, a fényárban úszó Moszkvára. Képzeljenek el egy hatalmas, minden színben sziporkázó ékszert, melyet egy óriás tart a kezében és lassan forgatja. Kimeredt szemmel néztük ezt a minden tűzijátékot messze túlszárnyaló színpompát. a fényárban úszó Moszkvát. Soha életemben nem fogom elfelejteni ezt a ké- Pet. Lassan-lassan magunk mögött hagyjuk, kicsit fájó szívvel ezt a színpompát, telve a még most is hihetetlennek tűnő utazás minden izgalmával. Nézem az órát: 11,300 méter magasan vagyunk, és 930 km sebességgel szágul- dunk. Lenn még mindig sötétség van, de ebben a magasságban már látjuk, hogy a látóhatár szélén halványan dorong, ami állandóan erősödik, hiszen kelet felé száguldónk szédítő sebességgel. (Folytatjuk)

már nem bírom szusszal és folyadékkal. így aztán végkép bedugul. így érek földet délután negyed hatkor, moszkvai időszámítás szerint Lvovban (Lemberg). Itt útlevélvizsga. Utána ebéd, speciális orosz ételekkel. Hogy mást ne mondjak, olyan erős mustárt szolgáltak fel, amiből a megszokott mennyiséget tettük rá a sonkára, aminek az lett a következménye, hogy elakadt a lélegzetünk, és legalább egy félliter könnyet ejtettünk (de a fülünk kidugult!).

/gpbéd után tovább Kiev felé. Hogy a már megszokottá váló repülőutat a természet valami újjal, váratlannal tarkítsa, Kiev előtt bekerültünk egy olyan viharba, — amit egész életemen keresztül megemlegetek. Gépünk 100— 200 métert zuhant pillanatok alatt. Sokan rosszul lettek. Az eső vadul verte az ablakokat Félelmetes szurokfekete felhők gomolyogtak. Vadul táncolt a gép. Sokan gyakorlatilag is megismerkedtek az előre odakészített kis zacskók használatával. Általános fül, fej és gyomorszaggatásokkal szálltunk le Kievben, ahol nagy sajnálkozások közepette adták tudtunkra, hogy ma tovább nem mehetünk, merL Moszkvában is nagy vihar van. így az éjszakát Kievben töltöttük. Másnup reggel újra felszálltunk, és délután egykor érkezCsak aztán úgy ne járjak, — mint annál az emlékezetes padlás-esetnél, hogy le találjon esni ez a masina, mert ebben az esetben a jó' Isten még egy fél Évát sem tudna elővarázsolni ripityává tört bordáimból. Dehát erről szó sem volt. A gép sokkal nyugodtab- ban ment, mint a Füzesabony — Eger közötti muzeális múltú szerelvény, és sokkal gyorsabban is. Már a Kárpátok felett vagyunk. Innen fentről olyan, mint egy dunántúli dimbes— dombos táj. Emelkedik a gép. A felhők egészen az ablakunk előtt vannak. Szinte félelmetes látvány. Egy hatalmas fel- hőgomolyag, olyan mintha a Mátra lenne, csak hóból. Gépünk állandóan emelkedik. — Egyre több a felhő, ezek fölé kell emelkednie.

Egyszeresek bedugul u fülem és pattog, akár csak egy varrógép. Mi ez? Azt mondják, hogy ereszkedik a gép, a gyors lég- nyomáskülönbség okozza a furcsa állapotot. Nyeljek! Nyelek. Kidugul a fülem. Megint bedugul. Megint nyelek. De