Hevesmegyei Népújság, 1958. január (1-8. szám)
1958-01-04 / 1. szám
1958. január 4. szombat =1= A FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZETEK HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETI KÖZPONTJÁNAK HETI HÍRADÓJA AZ ELMÚLT NAPOKBAN zajlott le a Földművesszövetkezetek Országos Szövetségének IV. Kongresszusa. E kongresszuson igen sok szó esett a mezőgazdaságról. Elsősorban azért, mert 1957-ben a földmű- vesszövetkezeti mozgalom visz- szatért helyesen arra az útra, amelyen elindult, a mezőgazdasági termelést elősegítő, a terméshozamokat növelő, a földművesek szövetkezését elősegítő útra. Nemcsak ezért ■esett sok szó e kongresszuson :a mezőgazdaságról, hanem azért is, mert napjainkban s az elkövetkezendő hónapokban és években ezen a területen komoly fordulatot kell elérni. Ma szövetkezeteink sokkal erősebbek, mint voltak a fel- szabadulást követő években, a földművesszövetkezeti mozgalom hatalmas tömegszervezetté fejlődött. A dolgozó parasztok színe-javát magában foglaló szövetkezeti tagság munkája során biztosan támaszkodhat erre a tömegszervezeti’e, — mely anyagi segítségadás mellett ma már képes más szervekkel szemben is képviselni és megvédeni a tagság érdekeit. A Magyar Szocialista Munkáspárt agrártéziseiben megszabott, konkrét tennivalók •végrehajtásában nagy szerepe van a földművesszövetkezeteknek. Maga Lenin is nagy jelentőséget tulajdonított a szövetkezés gondolatának és nem egy tanításában konkrétan meghatározta annak formáját, fokozatosan a legalacsonyabb társulástól, a legmagasabb formáig. 1957-ben megyénkben a föld- művesszövetkezeti mozgalomban több mint 40, mezőgazda- ósághoz értő szakképzett mezőgazdász lett beállítva, illetve gondoskodunk róla, hogy a kevesebb tudással rendelkezők •szaktudásukat fejlesszék, vagy pedig a nem megfelelő rátermettségük helyébe minden tekintetben megfelelő, szakemberek kerüljenek. Ezeknek ■ímunkája a termelés megszer- •wezettségében, a terméshoza- imok növelésében, és a helyes agrotechnika elterjesztésében, az elkövetkezendő időben feltétlenül éreztetni fogja hatását. 1957. DECEMBERÉBEN megtartott felülvizsgálat megállapította, hogy megyénkben 65 szakcsoport működik több mint 3000 taggal, melyek közül például az abasári szőlő- termelő szakcsoport 50.000 forint közös alappal is rendelkezik. A munka ezen a téren még nem volt kielégítő, mert 18 szakcsoport működése nem volt alapszabály szerinti. Megyénkben, ahol különösen nagy jelentősége van a zöldség, gyümölcs-, és szőlő szakcsoportoknak — melyek eddig is nagy töobségükben helyesen az irányelveknek megfelelően gazdálkodtak, s a jövőben még okkal nagyobb gondot fogunk ezekre fordítani, hiszen ezeknek keretén belül nyílik legtöbb alkalom a dolgozó parasztság megsegítésére, termelésének fellendítésére. Mindazokban a községekben, ahol a termelők a hagyományokhoz ragaszkodva szükségesnek látják, felújítjuk a hegyközségeket, létrehozunk juhszövetke- zeteket. Az export szempontjából jelentős gyümölcstermelő területeinken gyümölcsfaápoló brigádokkal biztosítjuk, a minőségi árutermelés érdekében elengedhetetelen faápoló munkák végrehajtását. Zöldségtermelő táj területeinken a szakcsoportok keretén belül nyílik legnagyobb lehetőség az öntözéses gazdálkodásnak , mert mint a tarnabodi szakcsoport példája is mutatja, nem mindegy, hogy 100 mázsás vagy az öntözés és helyes trágyázás mellett 200 mázsás termést takarítunk be egy kataszteri hold földről. De a zöldségtermelésen kívül a kukorica, cukorrépa és takarmányfélék öntözése is igen nagy jelentőségű, mely a szakcsoport tulajdonát képező, vagy a szakcsoport által kölcsönvett öntöző motor segítségével gazdaságosan elvégezhető. Az állattenyésztésre nagy lehetőség van a tarna- menti szarvasmarha tenyésztő községekben, a tejszövetkezeteknek, másutt viszont vizi- szárnyas telepeket lehet létesíteni, vagy pedig a faj baromfit tenyésztő községek lakossága szervezkedhetne. ANNAK ÉRDEKÉBEN, hogy a tagság és a földművesszövetkezetek között kölcsönös támogatás és megsegítés jöjjön létre, még szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot a tagsággal még közelebb kell kerülni- ök a földművesszövetkezeteknek a dolgozó parasztsághoz. — 1957-ben a kormányzat a földművesszövetkezetekre bízta a cukorrépa, rostnövények, és a magnövények szerződéses termeltetését. Nagy és nehéz feladat ez, meggyőzni a parasztságot arról,, hogy anélkül, hogy saját érdekei háttérbe lennének szorítva, termeljék azt, amire népgazdaságunknak szüksége van. Földművesszövetkezeteink sikeresen birkóznak ezzel a nehéz feladattal. és cukorrépából a szerződéskötési tervet megyei szinten már 90 százalékra teljesítették. Ennek a munkának a következménye az, hogy január 1-től már konzerviparban is átviszik szövetkezeteink a szerződéses növények termeltetését. Ezzel elértük, hogy megyénkben a dohány és kerti magvak kivételével minden növényféleségre saját földművesszövetkezeténél kötheti meg a szerződést dolgozó parasztságunk. Az egyre szaporodó mező- gazdasági feladatok szükségessé teszik, hogy földművesszövetkezeteink külön üzem- ággal — a mezőgazdasagi üzemággal bővüljenek. Az új esztendőben tehát ezt a vonalat kell fokozott mértékben kiépíteni erősen támaszkodva a már létrejött termelési bizottságok tagjaira. A termelési bizottság az a szerv, amely a földművesszövetkezet keretén belül képviseli a földműveléssel foglalkozó tagság érdekeit, kívánságait, melynek megfelelően fordítanak a földművesszövetkezetek a kereskedelmi vonalon elért jövedelmükből mezőgazdasági gépekre, gyümölcsaszaló, vagy szeszfőzde létesítésére ugyanúgy, mint az áruház bővítésére, vagy egyéb beruházásokra. 1958-ban két igen fontos, fő feladatra kell irányítani a földművesszövetkezeti mozgalom erejét és figyelmét. Az első és legfontosabb feladat, hogy hiánytalanul megteremtsük azokat a növényféleségeket megyénkben, melyre szükség van országunknak, dolgozó népünknek, hogy ne kelljen mezőgazdasági árukat behoznunk külföldről, mint például, ahogyan kellett ezt tennünk 1957-ben a cukor esetében és más mezőgazdasági termékek esetében is. Sőt, úgy kell dolgoznunk, hogy jóné- hány mezőgazdasági termékből exportálni is tudjunk, hisz a magyar csemege szőlő, a magyar alma, a magyar heremag, fűmag, paradicsom, mind mind keresett cikk a világpiacon. Mit kapunk mi ezekért- gumit, vasat, új, korszerű mezőgazdasági kisgépeket. Szüksége van ezekre dolgozó parasztságunknak? Feltétlenül. Feltétlenül meg kell érteniök. tehát a szerződéses termelés fontosságát az ország és maguk szempontjából. Különösen vonatkozik ez a középparasztokra, akik földjükhöz viszonyítva sajnos e nagyon fontos feladatból nem veszik ki kellően a részüket. A FÖLDMŰ VESSZŐ VET - KEZETEKNEK, a termelési bizottságoknak az új esztendőelső két hetében nagy erőfeszítést kell tenniök, hogy biztosítsuk minden vonatkozásban a szerződésesen termelt növényféleségek tervteljesítését. A másik fő feladat, melyre figyelmünket összpontosítanunk kell, a meglévő szakcsoportok, termelési társulások anyagi, szakmai támogatásán túl új szakcsoportok és termelési társulások létrehozása. Megyénk szinte valamennyi községében van már példa a közös termelés, jövedelmezőbb, kifizetőbb voltára. Éppen ezért e feladat sem egészen új a földművesszövetkezetek e- lőtt. Még a tavaszi mezőgazdasági munkák beindulása előtt minden időt és lehetőséget fel kell használnunk arra, hogy megértessük a dolgozó parasztokkal — főleg középparasztokkal — a szakcsoportok, termelési társulások előnyét, gazdaságosságát, a dolgozó parasztok seem pontjából és az ország szempontjából. Hisz minden dolgozó paraszt eljutott már odáig — lévén olvasott ember —, hogy nemcsak a szocializmust építő országokban, hanem a kapitalista országokban is éppen az ipar hallatlanul gyors fejlődése következtében a mezőgazdaságban, a nagyüzemi gazdálkodás kerül előtérbe. Ha helyesen, a dolgozó parasztok érdekeit, kívánságait figyelembe véve a helyi adottságokat jól felhasználva végezzük ezt a munkát, akkor az eredmények bizonyosan nem maradnak el e területen sem. Okos szóval, tényekkel és számadatokkal meg fogja érteni dolgozó parasztságunk, hogy csakis a szövetkezés hozhatja meg számára a felemelkedést, az emberibb életet és ha a dolgozó parasztok —■ éppen a szövetkezés nyomán — többet termelnek, jobban élnek, ezzel több lesz az országnak is, több jut valamennyi dolgozónak, s ha az emberek jobban élnek, vidámabban megy a munka. S ikerekhen gazdag BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT erőt, egészséget és hazánk szocialista építése érdekében eredményes munkát kíván a MÉSZÖV Igazgatósága §| iétZr Tisztelt Tagtársak! Az új év küszöbéről először is sikerekben és eredményekben gazdagon bővelkedő 1958- as esztendőt kívánok mindenki részére. A biztonság kedvéért azonban ezen kívánságomat részletezem az alábbiak szerint. Sikert és eredményeket kívánok minden szövetkezeti tagnak, dolgozónak és vezetőnek, a megyei Küldöttgyűlés, valamint a SZÖVOSZ IV. Kongresszusán a kitűzött feladatok megvalósításában. ' Nem kívánok sikert azoknak, akik a földműveszövetkezeti vagyonból akarnak gazdag eredményeket elérni, hasonlóan az 1957. évhez, mindezen személyek részére szerencsés lebukást kívánok. Minden remény meg van arra, hogy 1958-as évben nem lesz módja a pétervásárai vendéglő vezetőjének, Szántó Sándornak kb. 60.000 forintos leltárhiánnyal elszámolni, az istenmezejei földművesszövetkezet felvásárlójának, Bódi Gábornénak hasonló összeget a földművesszövetkezet pénzéből használni kamatmentesen, az istenmeze- ji földművesszövetkezet lvádi b. Elemér főkönyvelőjének a földművesszövetkezet terhére és saját zsebére magánkereskedelmet folytatni, a bekölcei földművesszövetkezet italboltvezetőnek saját kereskedelmi tevékenységből származó bort árusítani és mivel mindig teljes diszkrécióval voltam felruházva, kihagyom azon igen tisztelt italbolt-vezető tagtársaimat, akik a szövetkezeti pénz hitelbe adásának merész: és bátor útörői voltak az elmúlt esztendőben. Mindezen cselekmények nem lesznek szükség szerűek az 1958-as évben és remélhetőleg sem a felügyelő bizottságok, — sem az ellenőrzés dolgozói fentiekhez ha.sanló példákkal nem büszkélkedhetnek majd. Úgy gondolom, hogy ebben mindannyian megállapodhatunk már most, az új esztendő elején. Miért érdemes és szükséges rostkeaidert termelni? Rostkendertermelésünk amellett, hogy a termelőknek jól jövedelmez legfőbb népgazdasági jelentősége abban áll, hogy a texlilipar egyik jelentős ágának, a kenderkikészítő, fonó és szövőiparnak belföldi termésből biztosítunk nyersanyagot, hogy azután az ipar a kendcrrostból készült nélkülözhetetlen cikkek egész sorával lássa el az országot, sőt külföldre is jusson belőle. Nincs az országban egyetlen család sem, amelyik valamilyen formában ne találkoznék a kenderrel. Gazdasági életünk vájjon elképzelhető-e zsákok, kötelek ponyvák, zsinegek nélkül? Azt hiszem erre a kérdésre minden szocialista szektor és dolgozó parasztságunk nemmel felel. De napi fáradalmainkat is kenderből készült matracon, vagy szalmazsákon pihenjük ki. A háziasszonyok naponta kézbe veszik a kender és lenkeverékből készült törlőruhát. A kenderből készült szőnyegek otthonainkat barátságosabbá teszik. Márpedig ezek a textilipar- cikkek. mind kenderből készülnek, na meg aztán nincs az a ruhadarab, amelyikbe valameilven formában kenderrost ne lenne. Ezekhez azonban még azt is tudnunk kell, hogy több tízezer azoknak a száma, akiknek közvetlen megélhetési lehetősége, kereseti forrása a kender. Kendergyáramk munkásai bizalommal tekintenek a mezőgazdaság felé és várják ezt az igen fontos nyersanyagot, amely nemcsak a gyárak munkásainak biztosítja a munkát, ha- npm a parasztság számára zsákot., kötelet, stb.-t ad vissza. A rostkender nem kíván sok munkát, mégis jó jövedelmet biztosít a termelőknek, mert például ha a termelő 1 kh-n termel és megfelelő táperőben lévő nem szikes talajban, könnyen elérhet 30 mázsás termést és ebben az esetben: 3.750 forint készpénzt. 750 forint értékű textilutalványt, összesen 4.500 forintot jövedelmez egy k^lasztrális hold föld, rostkender termelés esetén. Munkás-Paraszt. Kormányunk az új árak kialakításával jó jövedelemhez juttatja rostkender termelőinket. Amellett lehetővé tette, hogy a parasztság szerződéses ter- melvényeinek értékesítéséi megszilárdította. Ninas kitéve parasztságunk a kereslet-kínálat által kialakuló áringadozásnak és különféle spekulációnak, mert a szerződésben előírt árak ősszel is ugyanazok, mint tavasszal. Minden szocialista szektornak, dolgozó parasztnak, minden termelőnek érdeke és becsületbeli kötelessége, hogy saját gazdaságának terméshozamát növelje, ezzel egyidejűleg az ország lakosságának életszínvonalát ininéi magasabbra emelje. Parasztságunk jó szolgálatot tesz munkás-paraszt államunknak, saját magának és az ország népének, többek között azzal is, ha minél nagyobb területre szerződik rostkender termelésre. A szerződéseket egyéni dolgozó parasztjaink a földművesszövetkezeteknél kössék meg, tcrmemelőszövetkezete- ink pedig a termelési felügyelőinknél. Tiszántúli Rostkikészítő Vállalat „Főldművesszövetkezetek“ Szerkeszti a MÉSZÖV Szerkesztő, Bizottsága. A leveleket kérjük MÉSZÖV Titkárság, Eger, Knézich Károlv u. 2. szám alá küldeni OLVASD, TERJESZD! A TE LAPOD A Ttdfn*[tj£
