Hevesmegyei Népújság, 1958. január (1-8. szám)

1958-01-11 / 3. szám

4

NÉPÜJSAG

1958. .január H- szombat

A recski népizenekar sorsa

_ különösen a moszkvai VITdí

j óta — élénken foglalkoztatja az illetékeseket. A 14 tagú, főleg fiatalokból álló együttes valóban megyénk büszkesége.

Érdekes terv született mostanában velük kapcsolatban. — Minden megye álma, hogy a debreceni, békéscsabai, stb megyei népi együttesek mintájára saját táncos, zenés népi együttest szervezzen, mely az illető megye tájjellegéhez tartozó folklórt dolgozná fel, a népi kincseket mentené át, valósággal élő muzeális munkát végezve. Most az illetékesek fejében olyan elképzelés született, hogy a vendéglátóipari keretekből hovatovább kinőtt és inkább hangversenyprogram keretében dolgozó Suha- együttes helyére a Park Szállt régi, valamint most megnyíló új éttermeiben foglalkoztatnák a recski népi zenekart, kettéosztva, s ezzel egyidejűleg a városi kultúrház anyagi ke- rétéi között létrehoznák a reg áhított népi együttest, melynek zenekari anyagát a Recsk- ről behozott zenekar' képviselné.

A probléma egyik ága speciálisan vendéglátóipari. Nem tudjuk, mennyire tájékozottak e terv szerzői arról a tényről, hogy mint azt a zeneművészek 1956. évi kongresszusán is megállapították - az elmúlt évek során a cigányzenés helyek látogatottsága országos viszonylatban lassan, de határozottan zsugorodik: a cigány fiatalok nagy része a termelőmunkái, választja, míg egy kisebb része a cigányzenekarok fokozódó munkanélkülisége miatt eg> re inkább a tánc- és szalonzene felé fordul és hogy a 16—30 éves korosztály körében — tehát a felnövő generációnál - kifejezett cigányzene-ellenes- ság tapasztalható a tánc- es •szórakoztató zene javára. Éppen ezért a nagy szállodák es éttermek zenekarai — a miskolci Avastól kezdve a szta- linvárosi Vörös Csillagig javarészt már nem cigányzene- karok, hanem kombinált szalon- és tánczenekarok és a Suha—Cserniczky együttes is elsősorban annak köszönheti már több éven át népszerűségét, hogy műsora vegyes volt: számtalan klasszikus, szórakoztató és tánc-számot tartalmazott, tehát nem cigányzenekar, hanem szórakoztató szalonegyüttes.

A zeneművész-szakszervezetek látják ezt a belföldileg fokozódó érdeklődéscsökkenest a cigányzenével szemben és éppen ezért arra törekszenek, - hogy a külföldi szerződések útján biztosítsák a cigányzenekarok javának megélheteset. Külföldön ugyans kuriózum- számba megy a „népzenének aposztrofált magyar cigányzene s így sikerül a híres regi prímások kései utódait, főleg az idősebb, átnyergelésre mar nem igen képes ciganyzenesz korosztályok krémjét biztos megélhetéshez juttatni, holot a cigányzenészek munkanélküliségé országosan emelkedik.

Helytelen lenne végre nem szembenézni azzal a kérdéssel.

mi az oka a cigányzenekarok

műsorával szembeni belföldi

érdektelenségnek? a7 együttesek musorpolitikäjat. A cigányzenekarok műsorán fömS ma is a „Keresztfádra vésem”, „Halásszon ki engem és a Száz szál gyertyát hangulatú műmagyar nóták szerepelnek, egy letűnt világ sírva

vígadó hangulatúval„pészsége- hangulat a vidám és eg -» sedő légkörben felnovo ^]abb generáció számara nemcsaK idegen, de egyenesen nfvej;st:' SJAzok a nóták, amelyekről apáinknak levetidulaszagu sm relmek jutnak eszükbe a 2o éves fiatalt émelygésre késztetik és ez a világ rendje. Ma, 1958-ban avatag és anakro nisztikus a sírvavígadó muma- gyar dalok javarésze, nem az emberek fordultak el c nótáktól: az idő szekere haladt at rajtuk. De nem jobb a helysei a modern, Lajtha, Werner, Kodály, stb. eredetű népdal fel dolgozásokkal sem, hiszen - bár ezek hangversenytermeink

gyöngyszemei - a vendéglő asztalánál a csirkecomb rag- csálása közben túlságosan is r,r-héz falatoknak bizonyulnak Folklórunk kincseinek tömegméretekben történő népszerűsítése tagadhatatlanul elsőrendű feladat s e téren Kodály, a halhatatlan mester máris rengeteget tett. De mindaddig, amíg az általános iskolai énekoktatás tökéletesedésével egyidejűleg nem sikerül át, meg átitatni a városi fiatalságot is. a népi dalkincsek szellemével, és gondolatvilágával, aligha lehet rábírni a vendéglőket látogatókat nagyobb városokban arra, hogy pl. a „Lement a nap a maga járásán” c. szépséges népdal mellett fogyasszon el egy ebédet.

Ezek a megállapítások nem újak, hanem ezerszer agyon- elemzett tények, s ha hozzávesszük, hogy a vendéglátó- iparban nem lehet a közönségét arra késztetni, hogy olyan helyre járjon szórakozni, ahol nem érzi jól magát, vagy olyan zenét hallgasson, ami nem köti le, nagyon meggondolandó: szabad e a reprezentatív Park Szálló éttermeinek vendégeit a recski együttessel kapcsolatban tervezett intézkedés kapcsán arra ítélni, hogy beláthatatlan ideig cigányzenét hallgasson? Ma Egerben a Vadászkürtben és javarészt az Otthon étteremben is cigányzenét játszanak, de cigányzene lesz a tavasszal megnyíló Törökkertben és a Park szálló Mecset éttermében is. Ha a Suha együttes valóban elhagyná a várost és az illetékesek valóban megvalósítanák a recskiek szerződtetését a Parkban, itt is cigányzenét kapna a közönség. Márpedig az étterem jelenlegi forgalma vajmi kevés jót ígér, ami a közönség helyeslését illeti e műsorpolítika terén.

Nagy baj az, hogy ebben a közérdekű kérdésben nem hallgatják meg a közönséget magát. Nem kérdezik meg, hogy milyen zsánerű zenét szeretnének hallgatni, nem rendeznek közvéleménykuta- tást, ami pedig egy vendéglátó üzemnél gyerekjáték. Rendszerint egyik, vag>' másik üzletvezető zenei szimpátiája, vagy ellenszenvén dől el, hogy hol milyen együttes játsszék, a közönség pedig „eszik, nem eszik nem kap mást” alapon azt kap, amit.

Az érem egyik oldala tehát ez: aligha szabad a Park étterem amúgyis labilis forgalmát egy ilyen intézkedéssel kockára tenni addig, amíg, a közönség véleményét széleskörű formában ki nem kérik előtte. A jelenlegi látogatottság — vagy inkább látogat- lanság — nagyon sokat mondó ezt érdemes jói figyelembe vésni.

Az érem másik, súlyosabb fele pedig az, amiről eddig szánt-szándékkal nem beszéltünk, nem akarva elébevágni a tisztán szakmai fejtegetéseknek. Ez pedig az egri munka- nélküli zenészek ügye. Tudvalevőleg Egerben 15—16 olyan — főleg idősebb cigány zenész van, akik szép múltra, tapasztalatokra és még mindig ügyes vonóra büszkélkedhetnek. A Szakszervezetnek eddig is súlyod gondot okozott ezeknek az elhelyezése. Mint borús égen a fénysugár: úgy hatott az a hír, hogy a Park-féle Mecset étterem képében új zenés hely nyílik a közeljövőben, ahová ezeket az ellátatlan zenészeket részben el lehet majd helyezni. Kormányzatunk 1957-ben hallatlanul sokat tett az eddig mostoha zenészség helyzetének könnyítésére. Elsősorban azzal, hogy kizárólag a szakszói - vezet kezébe helyezte le a zenészek munkába állításának és közvetítésének feladatait. Ezt a Zeneművész szakszervezetet állítják most a recski import tervével az illetékesek rendkívül nehéz helyzet elé, hiszen nemcsak a legközvetlenebb égető zenészmunkanélküliség felszámolása előtt vágják el itt Egerben a kínálkozó lehetőséget, de könnyen megingathatják a tagság bizalmát is a szakszervezet közvetítő cselekvőképességében.

Kell tehát, hogy mielőtt bármi érdemleges történnék, a terv képviselői üljenek le tárgyalni a zeneművész szakszervezettel és találjanak megoldást rá: hogyan kárpótolhatják az egri munkávallókut az csel,leges kiesésért? Van rá mód! Csuk meg kell keresni.

PAGONY LAJOS

— A benzinjegyek megszüntetése semmi zökkenéssel nem jár. Az ÁFORT-tól nyert értesüléseink szerint: bőséges

üzemanyag áll a motorosok rendelkezésére. A telep területén állandóan 1.300 mázsa üzemanyag vár lefejtésre. Az újév folyamán Egerben nem létesül új benzinkút, mert a tavaly ősz folyamán korszerűsített régi benzikút le tudja bonyolítani a forgalmat.

— A BÁTORI fiatalok örömére tető alá került a kultúrház. Az eddigi munkálatokban nagy segítséget nyújtott a község lakossága. A KISZ fiatalok kérik a további segítséget a még hátralevő munkálatok befejezéséhez.

— A HEvES MEGYEI általános iskolai napközi otthon vezetők munkaközössége január 7-én és 8-án kétnapos tapasztalatcsere látogatáson vett részt Budapest XIV. kerület napközi otthonaiban.

— A NOVAJI úttörő ének- és zenekar és a kultúrotthon zenekara január 5-én nagysikerű ének és zeneestei rendezett az iskolában.

— A RECSKI Háziipari Szövetkezet asszonyai, lányai körölbelül kétezer „fchérkalotás hímzésű térítőt és asztalkendőt készítenek a brüsszeli világkiállítás magyar éttermének asztalaira. A szövetkezet tagjai szorgalmasan dolgoznak. mert ogv hónap múlva már viszik a térítőkét, hogy ezzel is öregbítsék a magyar népművészét világhírét.

— A hatvani járási vadász- társaság lőrinci brigádja december 29-én nagyszabású kör- vadászatot rendezett mezei nyálra. A vadászaton 32 puskás vett részt, melyen 489 nyu- lat ejtettek cl. A legtöbb nyu- lat Babcsánv József és Somo- di Ferenc lőtték.

— A Jugoszláviában vendég- szereolő S u h a - n ép: zene ka r jelenleg Belgrádban hangversenyezik és innen kíván boldog új évet minden ismerősének.

— Negyven tagú szovjet művész-együttes szerepei január 12-én vasárnap este hat órai kezdettel Egerben a Szakszervezeti Székház nagytermében. A jőnevű művészegyüttes fellépését nagy érdeklődés kíséri A rendező Szovjet-Magyar Társaság ezúton is meghívja a város dolgozóit.

— MECSET néven kisvendéglő nyitja meg. kapuit a Városi Művelődési Házban. Értesülésünk szerint a harmadik osztályú kisvendéglő felveszi majd a versenyt a másodosztályú vendég- | lökkel. ízléses berendezés, népi zene, nyáron hangulatos kerthelyiség és táncparkett varja a szórakozni vágyókat.

— HÉT HID épül újjá 1958ban a megye meglévő tíz fahíd ja küzül. 1959-ben a hátralévő három fahíd is kicserélődik majd. A hét újjáépülő híd közül a legjelentősebb a kompoM „magyhíd“.

— 11 CSALÁD lépett be a zárszámadás óta az atkári Petőfi tsz-be.

— Január 12-én vasárnap három hidat avatnak Novaion. Az avatóünnepélyt, — amelyet vacsora és vidám szórakozás követ — a noszvaji MSZMP szervezete rendezi. A három híd és a községen áthaladó patak szabályozása, valamint a vízhálózat, csatornák építése több, mint kettő- százezer forintba került.

— A TTIT és a méhész szövetkezet kezdő és haladó méhészek részére tanfolyamot indít a városi kultúrházban. Kezdőknek hétfőn (13-án) este 6 órakor, haladók részére csütörtökön (16-án) délután 5 órakor lesz. Jelentkezni lehet: Méhész Szövetkezet Eger, Dobó tér 7 sz. Részvételi díj tanfolyamonként 10 forint.

Hatuan vsros anyahonyusMI

Születtek: Orosz Ferenc, Kört- vélyes Mária.

Házasságot kötöttek: Farkas Károly Béla és llercegh József né (Szécsónyi Rozália),

Meghaltak: Tóth János, Kovács János.

HftLLöTTa-ElilBR?

... hogy testünk 200,000.000000.000 — vagyis kétszázbillió sejtből áll? Ha ebből minden másodpercben egy-egy sejtet vesztenénk el, több mint hatmillió évig tartana, míg az utolsó sejtig érnénk.

... hogy Pekingben megkezdték a Kínai Népköztársaság első televíziós állomásának építését. Ha a televíziós állomás elkészül, nemcsak fehér—fekete, de színes képet is sugároz majd.

... hogy a kínai nyelvet beszélik a legtöbben a világon? Ma több mint 450 millió ember beszél kínaiul.

... hogy az 1793-ban alapított párzsi Műszaki Múzeum a világ legrégibb múzeuma.

... hogy egy embernek, aki percenként 200 számot tud kimondani, pontosan 10.000 évig kellene számolni, amíg eljut egy billióig?

... hogy erős tavsolás idején az ember testhőmérséklete egyhatodával, sőt egynegyedével növekszik. — Jól sikerült előadás esetén, ha a nézőtétéren 3500-an vannak jelen, — együttesen annyi póthőt fejlesztenek, amennyi elegendő 20 hatszobás lakás fűtéséhez egy egész téli napon át.

... hogy a Dunában 68 különféle fajta hal él?

— id. Szűcs Károlyt, aki

Atkáron a termelőszövetkezet ellen izgatott, a gyöngyösi járásbíróság hat hónapi börtön- büntetésre és 500 Ft pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet végrehajtását három évi próbaidőre f elf ü ggesztették.

— Nyolc hónapi börtönbüntetést kapott Bakai László gyöngyösi lakos, aki megkérte egyik ismerősét, hogy vigye el Mátrai üredre motorkerékpárral. Míg „fuvarosa” egy asz- taltánsasággal beszélgetett, Bakai ellopta a motorkerékpár-!. Mivel szeszesitalt ivott, és vezetői jogosítványa sem volt, — az árokba zuhant. A motorkerékpáron 1400' forintos kár keletkezett. Bakainak ez a negyedik büntetése, előzőleg már közveszélyes iminkakerü- lésért, lopásért és sikkasztásért hosszabb-rövidebb börtönbüntetésre ítélték.

— Elterjedt a zúgírászkodás a pétervásári járásban. Egy- egy szerződés megírásáért 2— 300 forintot is elkértek. A járásbíróság már ítéletet hozott az első ilyen ügyben és három hónapi börtönnel „honorálta” a zúgirász munkásságát:

— Tiszanánán, nem a zúg- írászok ütötték fel a fejüket, hanem a spekulánsok,. Tojást, baromfit. hordtak Egerbe, visszafelé pedig élesztővel, gyümölccsel megrakodva érkeztek. A járásbíróság több! hónapi börtönt és 500 Ft-tól 1000 Ft-ig terjedő pénzbüntetést szabott ki a spekulánsokra.

F LM:

NEHÉZ KESZTYŰK

Papp László, háromszoros olimpiai bajnokunk a főszereplője a bemutatásra kerülő Nehéz kesztyűk c. új magyar filmnek. Az izgalmas ökölvívó mérkőzésekkel tarkított, érdekes felvételekben gazdag, — kedves, szórakoztató filmet az egri Vörös Csillag Filmszínházban játsszák január 16—22-ig.

Egri Vörös Csillag:

Január il—15: Éjfélkor.

Egri Bródy:

Január 10—15: Huszárok. Gyöngyösi Puskin:

Január 11—12: A mi igazgatónk.

Január 12—15: Hajnalodik. Gyöngyösi Szabadság:

Január 11—15: Isten és ember előtt.

Hatvani Vörös Csillag:

Január 11—13: Moulin Ronge. Január 14—14: Csavargó. Hatvani Kossuth:

Január 11—12: Hajnalodik. Január 14—15: Egy nap a pariéban.

Füzesabony-: „

Január 11—13: Dani.

Január 14—16: Jelentéktelen emberek.

P étervására:

Január 11—12: Rómeó és Júlia.

Január 14—15: Pipó 7 éjszakája.

Január 11, szombat:

Egerben este 7 órakor: Mariea grófnő (szelvénybérlet).

Január 12, vasárnap:

Egerben 3 és 7 órakor: .Mariea grófnő (bérletszünet).

Január IS. hétfő:

Nincs előadás.

Január 14. kedd:

Egerben este 7 órakor: Mariea grófnő (szelvénybérlet).

Szerencse

a szerencsétlenségben

A törökországi Izmirben egy viadukton összeütközött két autóbusz. Az egyik áttörte a korlátét, de szerencsére mégsem zuhant a mélységbe, hanem félig függve maradt. Az egyik női utas azonban a»y- nyira megrémült, hogy gyermekével kiugrott az autóbns*- ból A többi utas sértetlen maradt.

Heves:

Január 14—15: Megosztott szív. Január 14—16: Nincs irgalom.

műsora t

Kultúráiét Norajon

Novaj község dolgozói szeretik a kulturális előadásokat látogatni. Három kultúrcsoport dolgozik a községben. A Kultúrotthon, a KISZ és az Általános Iskola. Mindhárom lelkesen végzi ezt a munkát. Karácsonykor az iskolások nagy érdeklődés1 mellett mutatták be Muharay Elemér: Igazmondó Juhász és Betlehemes játékát, Bárdos Ferenc: Katinak álma c. mesejátékot. A kísérő zenét az iskola zenekara szolgáltatta. Most folynak Török Tamás: Eltüsszentett birodalom c. háromfelvonásos mesejátékénak próbái. A Kultúrotthon színjátszói februárba» mutatják be Szigligeti: Liliom- fi című víg játékát, utána pedig megkezdik Tamási Áron: Énekes madár c. darabjának betanulását. Mindhárom csoport benevezett a Hámán Kató kulturális versenyre, a színjátszó csoporttal, ezenkívül az iskolások az ének- és zenekarral, a Kultúrotthon pedig a tánccsoporttal és zenekarral. így a novaji dolgozók téli kulturális szórakozása biztosítva van.

Stépán Lászlóné, Kultúrotthon igazgató, Novaj.

Céltalan

z újkori világ istencsapásai között — legalább is számomra — méltán helyet foglal az a művelet, amelyet egy éles szerszám segítségével a célból kell elkövetni egy nagy darab fán, hogy az kisebb legyen és hamu legyen. Már így elmondva is kiviláglik, e művelet abszolút céltalansága, mert hamut csinálni először is lehet nagyobb darab fából is, másodszor pedig a világnak sok igénye van a motorkerékpártól az űrhajóig, de tudomásom szerint hamuval többé kevésbé jól el vagyunk látva.

Ezt mindenki megérti, csak éppen az nem. aki pedig annak idején hites „könyvvizsgáló" előtt tett számomra ígéretet, hogy megért mindenkor és minden körülmények között, — holtomiglan-holtodiglan. Ennek kapcsán most itt hajlongok lenn, a pincének nevezett szute- renben, kezemben a fejszével, amelynek fe- fe állandóan és makacsul leesik és csapdosom a fát, mintha haragudnék rá, pedig ő tényleg nem tehet sémiről semmit. Csapdosom és ismerkedem a fa fizikájával!

Eképpen !

Zutty! A fa elugrik, be a sarokba, a fejsze, feje a lábam elé esik. Utána a fának, fel a fejet, a. magamét is... Zutty! A finom és diszkrét ordítás tőlem, mert a fa sípcsonton rúgott, hogy itt lenn a pincében volt szerencsém megismerni a teljes tejútrendszert. A fát felveszem, a nyelet kézbeveszem, s a tuskó a képembf röhög. Szabályosan, telinojówal, s látom, mint húzza össze magát, hogy a kellő pillanatban clugorjon a tökéről, lehetőleg most már a hasamnak. A fa figyel engem.

én figyelem a fát... Zutty! Vesztettem! Most a fa a hátam mögé került, az arcomba menetközben beleharapott, a fejsze pedig eltűnt a szén között. Megkeresem a fejet aztán a fát, s kezdem elölről. Már több sebből vérzem, agyam elönti a hörgő düh. de józan eszem még fellobban egy pillanatra!

Új trükk! ,

Elfordítom a fejem-, és fütyörészni kezdek, miközben a vért nyalogatom a szám szélén és « sípcsontomat simogatom. Elfordulok, nehogy azt higyje, ez a vacak avrítanivaló, — hogy én akarok valamit. En? Ugyan! Abszo- szolut semmit, csak itt- állok, fejszével a kézben, mert tél van, és ilyenkor hol álljon az ember? A háztetőn mégis feltűnő volna. Es a fejsze? Hát jogart mégsem tarthatok a kezemben! Állok, fütyörészek és várok. A fa is. Les, mint hiúz, az áldozatát... Ki bírja tovább... ő vagy én?

Es lecsapok, olyan váratlanul, hogy magam is megijedek tőle. A töke kétfelé esik, de a fa, a fa ott ül az egyik felén, és vigyorog arcátlanul és szemtelenül. Aztán felaprítom a tőkét, majd a pinceajtód, elkezdem aprítani a házat, majd a szomszédok házát, lebontom az egész utcát, az egész várost, az egész országot, jár a fejszém, megállás nélkül,'csak a fa ... az az egy darab vacak fa, az nem adja meg magát.

Hiába, fát vágni, arra születni kell. vagy meg kell tanulni. Nevetséges, ma sem tudom, a nagve(lVSZPrcfWl't, majd pont fát fogok megtanulni vágni!

Veszek egy villany kályhát! (epri)

Egy érdekes terv margójára