Hevesmegyei Népújság, 1958. január (1-8. szám)
1958-01-11 / 3. szám
1958. január 11. szombat NCrOJBAG 3 Mit hostak az első napok a Gyöngyösi Szerszám- és Készü KÍVÜLRŐL, a homlokzati részen inkább irodaháznak, — mintsem jelentős üzemnek tűnik a Gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyár. De bent, a hatalmas épületet átfogó egyetlen „szobában”, modern gépek egész során folyik a munka, megállás nélkül, három műszakban — s rögtön hozzátehetjük — becsületes eredménynyel. Ebben az üzemben volt talán a legerősebbb az üzemek között az ellenforradalom hangja, s mégis ebben az fezemben álltak talpra legelőbb a kommunisták, javult meg ennek nyomán a hangulat, a termelés, alakult ki az a légkör, amelv ma is sajátja ennek a gyárnak. ■ Az 1957-es évet sikerrel zárta a fiatal üzem, fiatal munkásgárdája. Ha iparcikkenként — vagy ahogy szaknyelven mondják, specifikusan nem is sikerült teljes sikert elérni — (ezért lesz rövidebb a nyereségrészesedés), de az éves tervet száz százalékon felül teljesítették. — Nem volt itt kapkodás, évvégi hajrá — mondja ezzel kapcsolatban nem titkolt büszkeséggel Németh főmérnök. — December 31-én, délben 12 órakor befejeztük az ó-évet. S hogy mennyire nem volt itt hajrá, azt a félkész raktáron is le lehet mérni: ma is van anyag, s volt az új év utáni első munkanapon is. „Fiatalság bolondság” — tartja a régi közmondás. Hát ami a kedélyt illeti, az minden bizonnyal érvényes a szerszámgyár dolgozóira is, de ha a munkáról van szó, akkor nagyon is „öregek”, megfontoltak. Pedig oly?" fiatal arcokkal találkozik az ember az üzemet járva, hogy elcsodálkozik: érthet-e egyáltalán gyerekember a géphez? Érthet! Ivony János még csak most lesz 18 éves, utolsó éves esztergályos tanuló. Forgócsapot dolgoz meg a gépén pontosan. lelkiismeretesen. Igaz, hogy nem bonyolult munka ez még, de ő maga is csak másfél hónapja végez önálló munkát, s ahhoz képest ez bizony már nagy felelősséget igényel. A másik gépsoron már egy •reg szaki dolgozik' az esztergán. Tóth Lászlónak hívják, most 25 éves, s az úgynevezett null-szériát, a kísérleti darabokat készíti a mezőgazdaságban eddig hiánycikként szereplő főtengelyekből. — NEM DICSEKVÉSKÉPPEN mondom, de nem tartozom a rossz szakmunkások közé — mondja, amint megállunk vele beszélgetni néhány pillanatra. — Ez a munka is bizonyítja — mutat a pádon befogott főtengelyre, s rögtön magyarázza is a munka menetét, azt, hogy mennyit fizetnek érte. — Nincs különösebb problémánk... Anyag van, a munka mehet, így aztán keleset is van szépen — teszi hozzál megelégedetten. Ugyanez a megelégedettség «sendül ki Bácsi Mihály esztergályos szavaiból is: — Most hogy Székesfehérvárról kapjuk a kompresszorok hengereit, lényegesen kevesebb a selejt, és gyorsabban is halad a munka — mutat a szerelésre váró 14 kompresz- szorra. A hónap végére megcsinálunk legalább harmincat belőlük. 9 minden gépnél, minden műhelyrészben bizakodás, serény munka hirdeti, hogy 1958 első napjaiban sem csökkent a munka lendülete. Van anyag, megfelelő a munka szervezettsége is. Pedig az új év, ebben az üzemben is, új feladatokat hozott: új gyártmányokat kell készíteni a szerszámgyárnak. Elsősorban is, a már említett főtengelyeket az AC 400-as arató-cséplőgépekhez, amelyeknek gyártása, alkatrész- utánpótlása éppen a főtengelyek hiánya miatt akadozott. Emellett számos más új, itt még eddig nem gyártott alkatrészt készítnek az AC 400- as számára, s ez nemcsak egyszerűen technológiai feladat, de bizonyos átszervezést igényel a munka menetét, — a gyártmányok átfutási irányát, és a szállítást illetően is. Amint az üzem főmérnöke, s Minszk József párttitkár is elmondotta, a főcél most: az ütemes és specifikus termelés maradéktalan megvalósítása, — az önköltség tovább javítása. Az utóbbival kapcsolatban most készül egy statisztika — amely az elmúlt év utolsó negyedéről ad hű képet s egyúttal kiindulási pontot is: hogyan tovább, melyek azok a területek, ahol lemaradás van az önköltségcsökkentésben. A MÁSIK ILYEN, nem kevésbé fontos feladat: a szakmai nevelés. Az itt dolgozó munkások jelentős része, mint ipari tanuló is már itt nevelkedett az üzem falai között, a tanműhelyben, vagy kinn a nagyüzemben, a modern gépek melleu. Megfelelő elméleti és gyakorlati tudással felvértezve kerültek hát a munkapadok mellé. De egyrészt, mert még azért nincs elég gyakorlatuk — minthogy nem is lehet — másrészt, mert a technika fejlődik, mégpedig igen gyors ütemben — szükség van a továbbképzésre. Nemrég kaptak pél- I dául egy nagyteljesítményű ko- pírozó esztergagépet, automata sor dolgozik az egyik üzemrészben — mindez jól képzett, nagy gyakorlattal rendelkező szakembereket kíván. Ezért rendeznek majd elméleti és gyakorlati jellegű továbbképző tanfolyamokat is az üzemben, megfelelő előadók biztosításával. Nehéz volna az új év első napjai alapján jóslásokba bocsátkozni, s még azt is nehéz volna megmondani, hogv vajon melyik az a terület, ahol döcög még az üzemszervezés, a munka kereke. Egy azonban bizonyos. A napi előirányzatokat teljesítette, s előreláthatóan teljesíti ennek alapján az év első dekádját is. Az első tíz nap tehát, ha nem is hoz világraszóló eredményeket, de tapasztalatokat mindenképpen hoz, amelyeket gyümölcsözően lehet majd felhasználni az év hátralévő időszakában. A KEDV, a hangulat megvan. Nincs baj az anyagellátással, a gépparkkal, s a vezetéssel sem. Olyan alap ez, — amelyre nyugodtan lehet építeni az 1958-as terv teljesítéséi illetően. (Gy. G.) 15-20 centiméteres hóts karó borítja az őszi vetéseket Heves megyében több mint 90.000 holdnyi területen vetettek az ősszel gabonát. A vetések szépen kikeltek, csak a fejlődésük nem volt mindenütt kielégítő, hiszen a decemberi szeszélyes időjárás hol fagyot, hol tavaszias meleget hozott. A régóta várt havazás vasárnap este megindult a megyében és így hétfőn reggelre már mindenütt 14—15 cm vastag hótakaró védte a vetéseket sőt nem volt ritka az olyan jelentés sem, amely 20 centi- méteres hórétegről számolt be a megye északi részéről. Ezzel megszűnt az a veszély, — amitől a gazdák tartottak, — hogy a felfagyás kárt tesz a vetésekben és csökkenti a jövő évi terméskilátásokat. Az egri kultúrházak rendezvényei Hosszú idő után végre mindkét egri Kulturház műsort rendez. Szombat este a Szakszervezeti Kultúrházban a gyöngyösi Városi Művelődésiház mutatja be Howard Fast: 30 ezüstpénz c. drámáját. A Városi Kultúrházban pedig a KISZ ötszörös VIT-díjas énekzene- és tánckara tart bemuta tót, mely után egy budapesti tánczenekar közreműködésévei reggelig tartó táncmulatságot rendeznek. Országos szőlöoltványtermelési tanfolyam flbasáron Szőlőoltványtermelő tanfolyamot szerveztek 41 gazda részvételével Abasáron. A tanfolyam résztvevői között nemcsak aba- sáriak találhatók, hanem az ország más részéből is eljöttek, hogy megismerkedjenek az- oltványtermelés tudományával. A tanfolyamot Szedmáh József a tanács mezőgazdasági állandó bizottságának elnöke és Pálinkás János szőlőtermelő vezetik, mind a ketten tapasztalt régi oltványtermelők, de rajtuk kívül az OMMI és az egri Szőlészeti Kísérleti Telep tudományos munkatársai is tartanak előadásokat. ^|^Mel6iZövei!(e7ef|ÍNk^^ Újra milliomosok lettünk Néhány számadattal szeretném tájékoztatni a szerkesztőségei szövetkezetünk 1957. évi eredményeiről. Termelőszövetkezetünk 1957. januárjában 802 ezer forint adóssággal kezdte újra a munkát, ezt kiegyenlítettük az elmúlt év folyamán. Mivel sokan nem jöttek vissza a termelőszövetkezetbe, — 54 családra 668 hold szántó és 69 hold szőlő jutott — a megmaradó tagságra igen kemény munka várt. A zárszámadás után megállapíthatjuk, sikerrel végeztük a munkát. Az újjászervezéskor nem volt állatállományunk, most 29 fejőstehénnel, 25 növendékmarhával, 14 lóval és 30 anyakocával rendelkezünk. Földjeinken 5172 mázsa gabona, szőlőnkben 510 hektoliter bor termett. Januárban 50 hízómarhát állítunk be és 15 tehenet vásárolunk. A takarmány már biztosítva van 425.000 forint értékben. Jelentős a fel nem osztható szövetkezeti alapunk, összesen 1,106.000 forint. Tiszta vagyonunk több mint másfélmillió. Sike Ernőné, Atkár Micsurin TSZ 62 forintos munkaegység Az ellenforradalom idején feloszlott a herédi Alkotmány Tsz. is. csal? 1957. márciusában alakultak újjá, Adorján János tsz. elnök vezetésével. A tagok szorgos munkája nyomán megerősödött a termelőszövetkezet, az 1957-es gazdasági évben 62 forintos munkaegységgel zártak. A közös vagyon növelésére 8000 forintot fordítottak. Az új esztendőben 20 férőhelyes istállót építenek a szarvasmarháknak, nyolc férőhelyeset a lovaknak. Az építkezéshez nem vesznek fel nagyobb hitelt, a lehetőség szerint saját erőből oldják meg. Jó az új tsz. kapcsolata az egyéniekkel is, az új esztendőt a tsz. tagok együtt ünnepelték az egyéniekkel. Szekszius Mihály v. b. elnök. —' 250 MÉTER új járdát építettek a községfejlesztési alapból Atkáron. A járda építéshez az utcában lakó dolgozók társadalmi munkával járultak hozzá. Irány Kiev — Moszkva — Leningrad Nagyarányú megmozdulás a magyar pedagógusok életében, és nyugodtan mondhatjuk történelmében: először indult külföldre egy csak pedagógusokból álló békevonat. A küldöttséget Heves megyéből 10 pedagógus képviseli. Strubák elvtárs nyilaik zala szerint céljuk kettős. Megszilárdítani a két ország testvéri kapcsolatát, másrészt tanulmányozni kívánják a szovjet iskolák felépítését, módszereit. Mészáros elvtárs a Magyar-Szovjet Baráti Társaság részéről búcsúztatta az induló egri pedagógusokat. Kérte, járjanak nyitott szemmel, nézzenek mindent figyelő tekintettel és sze- retetüket a többi pedagógus nevében is minden módon fejezzék ki kétszeres felszabadítóink iránt. Meglátogattuk Pelle Béláné küldöttet otthonában, és a legjobb pillanatban találtuk — csomagolt. Sok-sok ajándék, egri emlék, fénykép, könyv hever szerteszét asztalokon, fotelokon. 0 maga éppen a Szilágyi Erzsébet Gimnázium által készített albumon végzi az utolsó simításoka*. Egy pillanatra elmereng, szinte észre sem veszi, hogy körülötte ólálkodunk a fényképezőgéppel. Majd nevetve mutatja a szőrmével bélelt csizmát, ami — úgy gondoljuk — igen jó szilgálatot fog tenni a leningrádi télben! Az utazás szép, kellemes, mindig tartogat az ember számára meglepetéseket, szépségeket, előre nem látott dolgokat. De mint mindennek, még az utazásnak is vannak kellemetlen percei. Pelle Béláné számára talán legfájdalmasabb: 19 hónapos kis Attilájától elbúcsúzni. Bárhogy van, egy édesanya nem tudja könnyek nélkül még két hétre sem itthagyni kisfiát. De a gyermek elég gyorsan felejt, és annál nagyobb lesz az öröm, annál teljesebb a boldogság, ha majd két hét múlva megjön anyu, egy hamisítatlan keleti mackóval. Márkusz — Cs. Ádám Éva Tejeszpressó, vagy cukrászda? — üzleti érdek ava^y a dolgozók érdeke Az év első napjaiban hal- I lőttük, hogy az egri közönség által közkedveltté vált és az igényeket mindenben kielégítő tejpressó gazdát cserélt, a Kiskereskedelmi Vállalat kezeléséből a Vendéglátóipari Vállalat kezelésébe ment át. — Egyszerű névváltozás, egyszerű gazdacsere történt — gondolhatta bárki, de a csere óta eltelt néhány nap azonban másféle változásokat is hozott. A reggelizni betérők meglepetve tapasztalták, hogy a kakaó ára hét forintról 9.50-re, a kávé 3 forintról 4-re, a tej ára 3 forintról 4.50 forintra szökött fel, s azok, akik tejszint, sajtot, vajat, túrót, vagy egyéb tejterméket akartak vásárolni, az üzletvezető és a kiszolgáló személyzet sajnálkozásával találkoztak: — Az utcán áti árusítás megszűnt... Eltűntek tehát a tejtermékek, melyek végeredményben a jellegét adták ennek a remek mintaboltnak, (az üzlevezető szerint az ország minden részéből eljöttek „mintát venni” a boltról), s az üvegpolcokon elegáns üvegekben megjelentek a gazdag színárnyalatú, úgynevezett „röviditalok”. Úgy vélem — s velem együtt sokan vallják ezt, — hogy manapság amikor világszerte szervezett harc indult az alkoholizmus ellen — nem volt helyes a tej- tejtermékek kiszorítása. Nem dolgozóink érdekeit, hanem, egyszerű üzleti érdekeket képviseltek azok, akik a tejpresszóból cukrászdát csináltak. Mi azt szeretnénk, ha az emberek nem a drága rövid italokra, hanem az olcsó és egészséges tejre, kávéra, kakaóra, vajra, sajtra költenék a pénzüket. De mik voltak az előzmények? A tej presszót, körülbelül három évvel ezelőtt építette a Heves megyei Tejipari Vállalat 180.000 forint költséggel. Amikor már kifogástalan üzletmenettel bírt a presszó, — azzal az indokolással, hogy a tanácsi vállalatokat erősíteni kell — át kellett azt adni a Kiskörnek. A későbbi fejlődés során már érezhetővé vált a gazdacsere, mert a tejesitalok és készítmények választéka nem bővült, ellenben egyéb árucikkek kerültek forgalomba, mint a cukrászsütemény és a szalámi. (!) Mindezek ellenére így is elfogyott körülbelül 1000 liter tej naponta. így érkeztünk el 1958 január elsejéhez, mely újabb változást hozott, s ez a változás napi hat-hétszáz liter tej, jelentős túró, vaj és sajtforgalom kiesését jelenti a tejipar részére. A Kiskereskedelmi Vállalat azzal indokolja meg a Tejpresszó átadását, hogy az nem vágott a profiljába, s végeredményben az utcán áti árusítás kivételével „vendéglátóipari tevékenység” folyt, s a presz- szó am úgy is „tehertételt” jelentett a vállalat részére. (Az anyagkönyvelés bevezetése stb.), a minisztérium pedig egyenesen utasítást adott a bolt átadására. — A vállalat persze nem hagyja cserben a reggelizni óhajtó dolgozókat — mondta Varró Tibor elvtárs, a Kisker, igazgatója — s ha kell, a másik két tej boltban bevezetjük a két műszakot, nagyobbá tesszük a választékot, s feltétlenül kielégítjük a dolgozók igényeit. A Vendéglátóipari Vállalat igazgatója, Cseh Antal elvtárs ugyanazt vallja, mint a kiskeresek: a presszóban igenis vendéglátóipari tevékenység folyt., s ha már hozzájuk került a bolt, be kellett vezetni a normál, negyedik osztályú árakat, a tejtermékek árusítását pedig azért kellett beszüntetni, mert arra a magas forgalmiadé miatt ráfizettek volna. Lehet, hogy mindezekben a két vállalatnak igaza van. De kérdezzük? Mi lehet előbbrevaló, az ember, a dolgozó ember érdeke, vagy pedig az üzleti érdek? Mert a város fogyasztói, hol vásárolhatnak például délután és vasárnap tejet ? S vajon hihető-e, hogy a tenyérnyi kis tej boltok ki tudják majd elégíteni az igényeket? Aligha. Január elseje óta emelkedett ugyan a 34-es tejbolt tejfogyasztása, de csak csekély, napi 50 literrel, ami nem számottevő. Befejezésül mégegyszer hangsúlyozzuk: tej presszóra és nem cukrászdára van szükség. Adják vissza a boltot eredet* gazdájának, a Tejipari Vállalatnak, amely szívesen állna korlátlan mennyiségű és bő választékú készítményeivel a fogyasztók rendelkezésére. (—dy) szerkesziöi Üzenetek Bessenyei Ferenc, Tiszanána: ügyével kapcsolatosan azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a mérleg nem az ön tulajdona, így a tsz, illetve a tanács követelése jogos. Kiss Judit, Makiárlálya: örülünk, hogy szereti lapunkat, s köszönettel vettük jó kívánságait munkánkkal kapcsolatosan. Kérését sajnos nem tudjuk teljesíteni. sem álmoskönyvet, sera olyan könyvet, melyből népi táncot taníthatna, nem tudunk küldeni. De biztos, hogy a Könyv- terjesztő Vállalat könyvesboltjaiban vásárolhat. Csihóskaltsp és a bélyegző Elgondolkodva mentem hazafelé, mikor egy mondat ütötte meg a fülemet- „Oszt, hogy bírja ott a pusztán?” — érdeklődött egy öreg ember a nagyothallók erős beszédével, társától. Megnéztem a társat. Nagykarimás csikós kalap, csizma, görbebot, vállán egy zsákban mo- tyó, arra pedig gyakorlott kézzel ráerősített kis bogrács. Mellette ballagott egy m,ad- zagra kötve kicsi, fekete koloncos kutyája. A belvárosi kutyák hangos ugatással fejezték ki nem tetszésüket, de a gazdáját feltétlen szolgáló puli, vak- kantás nélkül tűrte az elegánciájá- ra vonatkozó ebrokoni megjegyzéseket. Mire én mindezt megfigyeltem, akkor hangzott csak el a tömör válasz: „Én-e? Jó!” A közel negyedórás kénytelen- kísérésem alatt nem is hallottam több szót elhangzani. A kíváncsi kis öreg ember már el is hagyta szótlan társát, míg végre a vár alatt a mi utunk eltért. A pusztai ember befordult és ahogy utánanéztem, megrőkö- nyösödésemben még meg is álltam. A szép viseletét szűr, vagy suba helyett — most vettem csak észre — egy állami seszín esőköpeny egészített ki, ami alapjában véve nem is lett volna baj, hanem, hogy a hátán óriási betű éktelenkedett vegytintával kivakarha- tatlanná téve, ezt már nem. bírom el megjegyzés nélkül! A három díszbetű a következő: HCS. Hogy ez aztán mit jelent, azt nem tudom, de nem lehetett volna ezt a köztulajdont valahogy belül rejtjelezni?... (Csádám) FEBRUÁR 1: NAPILAP A NÉPÚJSÁG!
