Népújság, 1957. december (12. évfolyam, 96-104. szám)
1957-12-25 / 102. szám
1951. december 25. szerda NEPOJSAG 7 iami KÖLTŐK ÉS VERSEK gffg Lapunk hosszú idő óta közöl verseket. S a verseken keresztül olvasóink számos tehetséges költőt ismerhettek meg. A szerkesztő-bizottság úgy határozott, hogy a lap köré tömörült költőgárda tagjait még közelebbről is megismerteti olvasóival, s ezért egy-egy költőt a fényképével, életének rövid ismertetésével mutatunk be. Most Forgács Károlyt, valamint néhány versét mutatjuk be kedves olvasóinknak. . Fiatal vagyok még, bár ellenségeim (kik az anyakönyv Szédült szerelmesei) azt mondják, hogy lassan kezdek öregedni De oly messze vannak az igazságtól, mint én az öregedéstől. Paraszt családból pesti iskolába kerültem, első verseimet tanáraimról írtam. Az első nyomdafestéket diáklapunkban 18 éves koromban kaptam, komoly hetilap 1931-ben, 20 éves koromban közölte első versem: „Hajók vagyunk”. — olvashatják: bölcselkedéssel kezdtem, de nemsokára elkaVéka alatt pott a szerelem tüze s a szerelmes versek áradata. Már rátaláltam az igazi nagy témára is: az Élet, a Természet, s a Munka nagy szépségeire. A szocialista Haza szédületes tempójú fejlődése s e fejlődés szépsége fogva tart, s hiszem: nem is ereszt el. E munka hőseinek megismerése s életem közöttük: legnagyszerűbb élményem. A legszebb szívfájdalom: a Szépség utáni szomjúság. Ha verseim e szomjúságot oltják, s e fájdalmat élesztik: nem írtam és nem írok hiába. Fehér, vörös, kék lánggal égek, De nem szikrázom tele fénnyel A bakacsinban síró éjét. Angyal-szárny lebegteti lángom, Be egy szívet nem tüzelhet fel Izzó ajkam e jég-világon. 4 Piros csókok lobognak bennem. De két kezet átfűző csóknak: Vőfélynek, jaj, nem szabad lennem! Az élet pezseg ereimben, De életre vezető ujja Nincsen dalomnak, nincsen, nincsen. A dalaimban titkok forrnak, De lángom titokra sóvárgó Szívet magasba nem sodorhat: Gyertya — a nagy Viasz egy cscppje — Vagyok és égek sok-szín lánggal Vaksötét véka alá rejtve. Örökmécsként égsz a szívemben, Nem fű se szél, se vihar el; Olajad ég nem issza fel, Hogy lángod mindörökre lengjen. Zsinegéből a bús napoknak A sors ostort hiába fon; Vége ha csattan hátamon És bordáim bár felsajognak, Csapzott hajam hull homlokomba. Szemem riad, de ablakomra Vetül víg fényed, kicsi mécs! Vihar, ha tombol: elviharzik, Lángod megdől, de el nem alszik: V« megmaradsz, s ez nem kevés. Hajók vagyunk Hajók vagyunk, az Élet: Tenger S a Vizen hánykódik az Ember; A vitorlát a Szél dagasztja, E Szél Hajónkat Célba hajtja. Vagy felborítja és a Tenger: Az Élet rabja lesz az Ember. Harangvirág s boróka Tisztásán renn a hegytetőnek Élt egy bohó bokor: Boróka; Sokat mesélt Harangvirágnak, De jöttek, óh, vad őszi árnyak És elvitték Harangvirágot. Boróka búsan él azóta... A Tavasz eljött Napsugárral S megszülte kis Harangvirágot. Szemét Harangvirág tüzelve Borókára sütötte sokszor: Boróka szíve lángolt akkor 8 oly szépnek látta a világot! Nagyon vágyott Harangvirágra, ölelésre és csókra vágyott, De oly szélvihar sohse támadt, Hogy csókká forrasszon két szájat: Hogy egymás karjába sodorja Borókát és Harangvirágot. Csak mosolyaik csókolództak. Csak tekintetük dobott lángot Egymás felé... Míg egyszer, éppen Sugárzó hajnal-ébredésben (Boróka szíve dérbe dermedt.) ősz ellopta Harangvirágot! KAZINCBARCIKA Búzatáblák: hullámzó szőke tó, Smaragdzöld sziszegő kukoricások Között kék kígyó siklott: a Sajó. Tükrében a hold fűzágakkal játszott. És jött a hősi munkás-hadsereg, Csákány és ásó, lánctalpas gyalu: Beton-csodákat termett a berek És vashidakat repít a daru A magasba. Sínek futnak százfelé, A kötélpályákon csillék ringanak, Karcsú kémények füstjében a nap. Vakul. Zizeg az új elektromosság, Épül az új: fiatal Magyarország S büszkén lépdel a holnapok elé. MAGAMNAK Vágytál forró, trópusi tájra. Vágyad betelt. És visszajöttél hamuvá égve, sírva, fájva. Sodort a szél vad jégmezőkre; megfagyott véred. S visszaszőkiél: múltad könny-szövetekbe szőve. Maradj csak itt, hol zúgó szélre Napsugár hull. S a hűvös este féltőn takar be lágy selymébe, ha lelked — megnyugvást keresve —, fáradtan tér meg s mosolyogva felnéz a fénylő csillagokra. A Kékesen Óriás szívek álma ez a táj, mely mohó, éhes szemem elé tárul» a természet isteni műhelyének ragyogó mezbe öltözött képe. Tölgyek — zsongó tanúi századoknak — nyúlnak a felhő-anyák hűs ölébe; lombjaik között csalogány és rigó dalol a naphoz zengő éneket. Messze, opál-ködve burkolózva, a Tisza csillog. Keresztül kígyózik hegyen. Alföldön, pusztaságon, erdőn szem elől vesző deltája felé. Felhő-kendőkben hűsülő hegyek lankás tövén kis falvak, városok házfedelei pirosán, ragyogva néznek a Kékes köd-süvegére és arra, túl a hon határain világot fedő fátylakon keresztül hófedte ormaikkal az ég felé a kékszemű Tátrák integetnek. Vágy Piros tüzek gyúlnak szemedben mint mesés fehér téli esten, s vágyaim rőten lobognak s ölelésre vár a testem, hajt, hajt feléd millió vérsejt; tovafutnak a percek égve — jaj, nem tudom: ez álom-útnak hol az eleje s hol a vége_ Ne állíts fel tilalomfákat! szítsd a tüzet, ha meg is éget, mosolyogd ide a közeibe: lábad elé a messzeséget, olts testedre ma piros tógát és nyíljon meg nekem az ajkad; óh, engedd, hogy tüzem perzselve csak egyszer átlobogjon rajtad! Az egri borvidék szőlőtermelőinek tanácskozása Az előadói asztalnál helyet foglaltak balról jobbra: Irányos József, Katona Zeigmond, dr. Rózsa Sándor, Tóth Dezső, Borbás Lajos, Keós Viktor A HEVES MEGYEI Tanács v. b. Mezőgazdasági Osztálya, Eger Város Tanácsa v. b. és a Magyar Agrártudományi Egyesület Kertészeti és Szőlészeti Társasága 1957. december 10- én nagyszabású, — több mint 150 szőlősgazda, mezőgazdász, eméleti és gyakorlati Szakember részvételével a városi tanács nagytermében megvitatta az egri borvidék felújítási feladatait. Dr. Rózsa Sándor, a Városi Tanács v. b.-titkára üdvözlő szavai után rámutatott, hogy hosszabb ideje folyik már az ostrom az egri borvidék történelmi hírnevének a teljes visszaállításáért, a minőségi és mennyiségi bortermelés emeléséért. A kiváló szőlőtermelő dolgozó parasztoknak a szőlők felújításában, jókarban tartásában, kiváló minőségű borok előállításában elért eredményei, a Szőlészeti Kutató Intézetnek jelentős eredményeket Az egyik gazda nagy figyelemmel hallgatja az előadást. felmutató kísérletei, a termelő- szövetkezetek és állami gazdaságok sikeres munkája, a Borforgalmi V. célgazdaságának nagyarányú telepítő munkája mind ezt a lelkes, harcos munkát bizonyítják. A Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány a mezőgazdaság fejlesztéséért már eddig is sokat tett, de a jövőben még fokozottabb mértékben kívánja ezt szolgálni, mert további támogatásban részesíti a paraszti gazdaságokat is. — Ez a mai tanácskozás — fejezte be megnyitó szavait —, legyen hasznos és iránytmuta- tó, hogy a szőlőtermelésben további nagy eredményeket éramennyit a növény egy év alatt felvesz. Ha a jövő szőlőgazdaság alapjait helyesen akarjuk kialakítani, akkor az alapvető kérdésekben egységes álláspontot kell elfogadni. A régi rendszertelen telepítéseket, a kevert fajtaállományú táblákat fel kell számolni. A gazdaságos termelés elsőrendű feladata, a gépi művelés bevezetése. Ez maga után vonja a sortávoltágok 140 cm-re történő felemelését, — meredek területeken 120 cm-re. Felújítási programunk végrehajtásához alanyvessző- hiánnyal küzdünk. Ezért elhatározott szándékunk, hogy a megyében 300 kh alanytelepet létesítünk. Dűlőnként, borvi- dékenkint helyezzük el 50—50 kh táblákban ezeket az alanytelepeket, hogy az időjárás, — jégverés okozta kártételek egyes években bekövetkező csapásszerű pusztításait elkerüljük. A szaporítóanyag for galmazása terén a kormány határozott intézkedésekkel véget vet az oltványüzérkedésnek és megszünteti a kupec- kodást. Megemh'tette, ho^v elkészült az új hegyközségi társulásokról szóló tervezet, amely rövidesen Minisztertanácsi határozatban fog megjelenni. Az új hegyközségi törvény magában foglalja a régiből azokat a pontokat, amelyek a kormány elképzelésével párhuzamosan lehetőséget biztosítanak a legalacsonyabb fokozatú társulások alakítására, akár telepítés, vagy pinceszövetkezeti formában. Irányos József, a Szőlészeti Kutató Intézet tudományos kutatója ismertette a rekonstrukciós terveket. A szőlőmo- nografiai felvételek alapján készülnek a felújítási tervek, amelyek dűlőnként megadják a talaj-éghajlati szempontok figyelembevételével a telepíthető szőlőfajták sorrendjét és a telepítés leghelyesebb rendszerét. Az egri borvidéken a monográfiái felvételek alapján több módosítást javasolnak a területi határok új megállapítására és az egyes szőlő- fekvések minősítésével kapcsolatban. Katona Zsigmond, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Tanszékvezető tanára bevezefüzet formában mindenki részére hozzáférhető és elsajátítható lesz. A Kadarka mellett a további ismert vörösborszőlőfajtákat is említette, amelyek termesztésével feltétlenül foglalkozni kell, mert a történelmileg híressé lett egri vörösborban azok a fajták is képviselve vannak. A fajtakérdéssel kapcsolatban a rekonstrukciós feladatokat úgy kell megoldani, hogy a borvidék vörösbortermelő jellegét megtartsa. Az egri borvidék eléggé északon fekszik és a tenyészeti időszak rövidebb, mint a Pécs- villányi borvidéken, mégis indokoltabb a vörösjelleg további megtartása, mert az egri vörösbor mindig is a legkeresettebb export-áru volt. A FEHÉRBORFAJTÁK közül megemlítette a Leánykát, amely korai érése, bő termő- képessége és kiváló minősége miátt a Rizlinget itt ezen a vidéken felválthatja. A csemegeszőlő-területek kijelölése mellett a fajták megválasztása is fontos, elsősorban a korai Chassla-félélk és a Musc. Szőlőskertek királynője lehetne tömegfajta ezen a vidéken. Az alanyok közül a legjobba» díszlik ezen a vidéken — mész- szegény, sok helyen kötött nyirok talajok vannak — a Ripá- ria Portális. Ajánlható még ezen kívül a 3309, a 101-14 és a Rupesztris du Lot, amelyik a leghosszabb életű tőkéket adja. Koós Viktor, megyei szőlészeti és kertészeti felügyeld felszólalásában hangsúlyozta, hogy az első segítség a szőlő- termelés fejlesztésére az árkérdés kialakítása. A szőlőtermelők nagyobb beruházások megtételére kedvet és képességet ezen keresztül is kapnak. Felvetődik a kérdés, hogy a meglévő öreg szőlőket újítsuk-e fel, vagy új szőlőket telepítsünk a régiek helyén. Addig, amíg saját, biztos és jé szaporítóanyaggal nem rendelkezünk, szó sem lehet az öreg szőlők kivágásáról. A pótlásokhoz és a felújításokhoz biztosítunk mindenkinek szaporítóanyagot. Van egy rendelet, — ami valamikor a szűkös szaporítóanyag világban látott napvilágot, de azóta igen megfeledkeztek róla, miszerint minden kh szőlőhöz 25 tőke alanytőkét kell a pótlások biz~ Oláh János, a Borfcrgalmi V. főagronómusa a talajvizsgálatokkal kapcsolatban kérte a saját vizsgálati eredményeinek elfogadását hessünk el. Tóth Dezső, az FM szőlő- és gyümölcstermelési főelőadója: „Az egri borvidék rekonstrukciója” címmel vitabevezető előadást tartott. Elsőrendű feladatunk, hogy a meglévő szőlők termőerejét kell fokozni, a tőkehiányokat kell pótolni, — hogy a termésátlagok emelésével nagyobb jövedelmezőséget biztosíthassunk. A PERONOSZPÖRA elleni helyes és időbeni védekezéssel a szőlőt meg lehet védeni a pusztulástól. Az erozió-kárté- telről szólva, megemlítette, — hogy a meredek, -nem védett területeken a záporok és zivatarok hússzor annyi tápanyagot mosnak le a talajból, mint tőjében a talajerő visszapótlás kérdéséről beszélt. Szerves anyag formában minden kor- hadó-rothadó anyag a trágyát pótolhatja, ebből a szempontból a legjobb a venyige trágyázás, mert visszajuttatjuk éppen azokat a hiányzó legfontosabb tápanyagokat, amivel a szőlőnövény saját magát felépítette. A fajtakérdés fontosságával kapcsolatbon rámutatott a Kadarka szőlőfajta igen sok értékes jó tulajdonságára, de e- mellett mégis szükséges szelekciós munkák elvégzése. Ezzel kapcsolatban mgemlítette a Kozma-féle szelekciós módszert, amelynek a leírása kis tosítására telepíteni. Ehhez az anyagot már jövőre biztosítjuk, de ellenőrizni is fogjuk a felhasználásukat. Egerben 1958. évben 6 hold, Maklártályán pedig 10 hold anyatelepet létesítünk, ezt fokozatosan növelni fogjuk úgy, hogy 1960-ig 50 hold alanyte- leppel rendelkezünk. így 3—4 év múlva már lesz saját szaporító anyagunk, amivel az új telepítéseket is elkezdhetjük. A tanácskozás sikeres és eredményes volt, mert a látottak és a hallottak meggyőztek mindenkit arról, hogy fejlődésünk a helyes irányban biztosítva van.
