Népújság, 1957. december (12. évfolyam, 96-104. szám)

1957-12-25 / 102. szám

4 NÉPÜJ8AG 1957. december 25. szerda Eítit Hogyan fedezték fel Amerikát H&Zít-Xtfí. A gyöngyösi Puskin filmszínház december 24-25-en játsza utoljára a Hogyan fedezték fel Amerikát című olasz film­szatírát, melynek főszereplője a XX. századbeli Colombus Kristóf, aki vagány barátjával nekivág a tengernek, hogy újra felfedezze Amerikát. Az ő humorosabbnál humorosabb kalandjai elevened­nek meg a vásznon. A két barát potyautasként száll hajóra. A turpisságra hamar rájönnek és izgalmas üldözés kezdődik, de a szélhámosokon nem lehet kifogni. Percenként változtatják ruháju­kat és így mindig túljárnak üldözőik eszén. MEGYÉNK T^iM^In^OS AU/KIKÁSAI Bakó Ferenc, múzeumigazgató Nem mindennapi hivatást választott magának Bakó Fe­renc, amikor örök életére el­jegyezte magát egy eléggé is­meretlen foglalkozással — mu­zeológus lett. Lehet, hogy nai­vitás, de én a muzeológuso­kat mindig úgy képzeltem el, hogy öreg kamáslis emberek, régi agyagedényeket kapargál- nak, töredezett szerszámokat illesztgetnek össze, és inkább néztem munkájukat haszonta­lan időtöltésnek, mint komoly tudománynak. Ez a felfogá­som természetesen gyökeresen megváltozott, mióta bejáratos vagyok az Egri Dobó István Múzeumba, amióta megismer­tem a múzeum dolgozóinak életét, amióta Bakó Ferenc el­mondta szerteágazó és éldekes munkájuk célját. — Miből áll tehát egy mú­zeumigazgató munkája? — tet­tem fel a kérdést Bakó Ferenc­nek a múzeum irodájában, — mely régi bútoraival, a falon ketyegő öreg órával, régi ké­peivel és szanaszét heverő le­leteivel maga is beillene egy kiállítási teremnek. Bakó Ferenc válasza nyo­mán kiderült, hogy ez a kí­vülről egyhangúnak és unal­masnak látszó munka az egyik legsokoldalúbb, legváltozato­sabb tudomány. Mi is tehát a múzeum fel­adata? Elsősorban a megye múltjá­nak, népszokásainak, telepü­léstörténetének, népviseletei­nek, táncainak és dalainak vizsgálata, az elmúlt korok előbukkant leleteinek gyűjtése és rendszerezése, azzal a cél­lal, hogy minél több anyagot mentsünk át az utókornak. De ugyanígy a mai életet is rög­zítik a múzeumban. A nagyobb eseményekről fényképek ké­szülnek. Az ellenforradalom röpcédulái is helyt kaptak itt és 200 év múlva is cáfolhatat­lan bizonyítékkal szolgálnak az akkori történésznek, vagy' kutatónak. így elmondva talán nem is látszik soknak, de hogy ez mi­lyen nagy területet átfogó munka, arról Bakó Ferenc ta­núskodik. Egyik napon muzeális anya­got gyűjt. Járja a falvakat, fel­megy a házak padlására, régi eszközök és ruhák után kutat­va. így került nemrégen a mú­zeum birtokába egy régi szőlő­prés és egy provinciális ba­rokkszekrény, így sikerült megmenteni Komlón néhány jellegzetes, hímzett fekete pa­rasztkötényt. A másik napon külföldi kül­döttségekkel járja a várat, és a kazamátákat, majd a házi­ipari szövetkezeteknek ad ta­nácsot, ahol népművészeti dísztárgyakat készítenek a brüsszeli világkiállításra.' Ha ideje akad, folytatja azt a tu­dományos kutatást, melyet már évekkel ezelőtt kezdett meg és amelyben Heves me­gye településtörténetét dolgoz­za fel. Ezenkívül részt vesz egy tudományos kutatócsoportban, amely Érsekvadkert monográ­fiáját írja. Ezzel azonban nem fejez­tük még be munkájának is­mertetését. Tanulmányt ír a Bükk paraszti mészégetéséről. A tanulmány első része már magyar és német nyelven meg is jelent. És ha már a meg­jelent tudományos munkáknál tartunk, feltétlenül meg kell említeni Felsőtárkányról írt két tanulmányát. Az egyikben a község monográfiáját, a má­sikban a felsőtárkányi lakodal­mat dolgozta fel. Nagyon érde­kes volt az a munka, melyet a Bodrogközben végzett. Itt egy nagy urada’om zsellérei földet kaptak és a szétszórt tanyavi­lág lakói elhatározták, hogy fa­lut létesítenek. Minden irányí­tás nélkül összefogtak, és hoz­záláttak a munkához. Tanulsá­gos volt megfigyelni és leírni, hogy azok a zsellérek, akik év­századokon át négyes konyhá­kon laktak, hogyan tudtak élni a felszabadulás után kapott szabadsággal, hogyan alakítot­ták ki falujuk képét és életét. Az ő szakszerű irányítása mellett született meg a gyön­gyösi múzeum, ő segített a He­vesi Háziipari Szövetkezet táj­házának berendezésében, 7000, a mai életet ábrázoló fénykép- felvételt készített és rendszere­zett a múzeum archívumának. Sokat mondtam el munkájá­ból, de korántsem mindent, — mint ahogy ezt nem is lehet. Az élet nap mint nap új fel­adatokat hoz. Telefonértesítést kap faluról, hogy bányában, — Vagy építkezésnél, csontok, és munkaeszközök kerültek a fel­színre. Azonnal odasiet és igyekszik megmenteni minél többet a talált leletekből. Most hogy hosszú idő és kérvénye- zés után végre a múzeum bir­tokába került a teljes vár, ez köti le idejének és munkájá­nak legnagyobb részét. Újabb ásatások kezdődnek a közép­kori püspöki palota helyén, — ahol a feltételezés szerint a föld szintje alatt van még egy emelet. A honvédségtől vissza­kapott épületben rendezik be a Dobó István múzeumot, va­lamint itt kerülnek kiállítás­ra az érseki képtár évek óta raktárban porosodó értékes képei. Folynak a tervezgetések a vár restaurálására és meg­őrzésére, hogy végre a híres egri vár tisztán és kulturáltan vári a a bel- és külföldi láto­gatók ezreit. Ezeket a munkákat végzi és irányítja Bakó Ferenc most már hosszú évek óta és remél­jük még hosszú évtizedekig. Szép és értékes munka a mu­zeológusé, olyan feladat, mely teljes értékű, a tudományban és a hivatásában elmélyült em­bert kíván. És Bakó Ferenc ilyen... DECEMBER 25. 1917. Ukrajnában megalakulta szovjet hatalom (40 éve). DECEMBER 26. 1893. Született: Mao-Ce tung a Kínai Népköztársaság elnöke, Kína Kommunista Pártja KB- nak elnöke (64 éve). DECEMBER 27. 1917. Megjelent a szovjet oroaa­országi bankok államosításáról szóló határozat (40 éve). 1822. Született: L. Pasteur fran­cia vegyész és bakteriológus a megelőző oltás bevezetője (135 éve). . . . hogy Dr. Sale a gyermek- bénúlás elleni szérum feltalálója jelenleg a rák oltóanyagának fel­fedezése érdekében folyó kutatá­sokat irányítja. . .. hogy Franciaországban a telién méhmagzat kivonatából sejtfiatalító gyógyszert készítenek. A gyógyszer használata az öre­gedett szervezet megfiatalítását idézi elő. .. . hogy a Szovjetunióban ha­marosan elkészülnek a hangsebes­ségénél gyorsabban közlekedő bombázó gépek. ... hogy Salvator tengerpart­ján nyolcpercenként füstöt okádó tűzhányót világító toronynak használnak. hogy egy nyugat-német töltőtollgvár perlonhegyű töltőtol­lakat gyárt. December 25, szerda: Egerben délután fél 4 órakor: Liliomfi (bérletszünet). Este fél >8 órakor: Marica grófnő (bérletszünet). KAMARASZÍNHÁZ: Egerben este 8 órakor: Szen­teltvíz és kokain (Jászay Mari­bérlet). December 26, csütörtök: Egerben délután fél 4 órakor: A vígözvegy (bérletszünet). Este fél 8 órakor: Marica grófnő (bérletszünet). KAMARASZÍNHÁZ: Egerben este 8 órakor: Szen­teltvíz és kokain (Hegedűs Gyula bérlet). December 27, péntek: Egerben este fél 8 órakor: Marica grófnő (szelvénybérlet). KAMARASZÍNHÁZ: Egerben este 8 órakor: Szen­teltvíz és kokain (Varsányi Irén bérlet). Egri Vörös Csipllag: December 25: Naplemente előtt (német). December 26-tól január 1-ig: Szerelem, ahogy az asszony akarja (német). Egri Bródy: December 25: Külvárosi legen­da (magyar). December 27—28: Mese a mo­ziban (szovjet). Gyöngyösi Szabadság: December 25: Emberek, vagy őrmesterek (olasz). December 26-tól január 1-ig: Naplemente előtt (német). Gyöngyösi Puskin: December 25: Hogyan fedezték fel Amerikát (olasz). December 26-tól január 1-ig: Huszárok (francia). Hatvani Vörös Csillag: December 24—26: Isten és em­ber előtt (német). December 26—30: Dani (ma­gyar). Hatvani Kossuth: December 25: Mese a 12 talá­latról (magyar). December 26—29: Elveszett nyom (szovjet). Pétervására: December 25—26: Graciela (spanyol). December 28—29: Kölni kapi­tány (német). Heves: December 24—26: K ülvárosi legenda (magyar). Füzesabony: December 24—26: Koldúsdiák (osztrák). Minden ünnephez, így ter­mészetesen a karácsonyi és újévi ünnepekhez is, sok ked­ves magyar népszokás kap­csolódik. A mostani népszoká­sok általában a pogány vallá­sokból veszik eredetüket és a téli napfordulóhoz igazodnak. Ezekben a szokásokban a napforduló annyit jelent, — mint a világosság győzelme a sötétség felett. Most egyné­hány Heves megyei népszo­kást ismertetünk, melyek ugyan elterjedtek az ország más részeiben is, azonban minden tájegységben más és más a szokáshoz kapcsolódó aktus. December 13-a Luca napja. A néphit egy rétege szerint ez a napforduló ünnepe. Az új évszak kezdetét jelző napon szokás az, hogy a lányok ku­koricával dobálják idegenek ablakát, akik ilyenkor kiszól­nak. Vagy azt kell mondani: „majd leülsz” és ez azt jelen­tette, hogy a lány a következő évben nem megv férjhez, vagy azt: „majd felállsz” és ebben az esetben a lány boldog le­het, mert számíthat, hogy még az év folyamán leveszik fejé­ről a pártáját. Ezek a szoká­sok legelterjedtebbek Fedé- mesen, Tarnaleleszen és Tar- naszentmiklóson. Ugyanezen a napon kezdik készíteni a Luca székét, mely 13 napon át készül. Ez me­gyénk valamennyi falvában elterjedt szokás. A karácsony előtti hetekben, főleg a gyer­mekek betlehemes játékot játszanak. Ez a középkori misztérium-játékok maradvá­nya, melyben sokhelyütt fel­lelhetők a pogány szertartási elemek. Régen volt szokás az ostya­hordozás, amely abból állt, — hogy a tanító a gyerekekkel ostyát küldött haza szüleik­nek. Ezért a szülők élelmet küldtek a tanítónak. Ez legin­kább Fedémesen, Bekölcén, Vécsen, Tenken, és Abasáron volt szokásos. A karácsonyfa — talán so­kan nem is sejtik — német eredetű szokás, mely Magyar- országon csak a 19. században terjedt el, sőt a falvakba csak a 20. század elején jutott el. Először a fonóházakban állí­tották fel a fát, ahol a lányok közösen díszítették és a rá­akasztott diót, cukrot és almát a legények ették meg. A fonó­házakban felállított kará­csonyfák hazája Hevesara­nyos, Kisnána, Sírok, és Tar- nalelesz volt. A karácsonyi va­csora étrendjét is szigorúan megszabták a hagyományok. Olyan ételeket ettek, melyek morzsája, a pogány vallásban gyökerező nézetek szerint termés- és bőségvarázsló volt Ezért összegyűjtötték a vacso­ra morzsáit és az állatokkal etették fel. Még a közismert karácso­nyi tésztához, a mákosgubá­hoz is fűződik népszokás. A frissen készült tésztát a lány kikapta apja kezéből és ki­szaladt az útra. Akivel elő­ször találkozott olyan nevű lesz a férje. Az uradalmakban a cseléd­ség Szilveszterkor ó-év teme­tésre jött össze. Kolompoltak, énekeltek és felköszöntötíék az ispánt, amiért a szokás szerint bort kaptak. Karácsonyi szokás a pászto­rok vesszőhordozása. A pász­tor egy nyaláb vesszőt visz a gazdának, — aki kihúz egy szálat és azzal megveregeti a jószágot. A babona szerint a jószág ettől friss lesz éa termékeny. Karácsony és újév napján a gyerekek ma is sok helyen járnak köszöntem. ízelítőül közöljük az erdőtelkiek ver­sikéjét, amellyel most mi i« köszöntjük olvasóinkat: Adjon Isten minden jót az új esztendőben, Fehér kenyér dagadjon nyár­fa tekenőben. Bor, búza, békesség, legyen minden bőven, Patikát elkerülve az új esztendőben. A fenti adatokat az Egri Dobó István Múzeum bocsá­totta rendelkezésünkre, amely ezúton kéri, hogy ha valaki hasonló karácsonyi és újévi népszokásokról tud, azok részletes leírását küldje el a múzeumnak. Eqer város anvahőnyvéből Születtek: Szabó Lajos, Farkas Irén, Poczok Miklós, Kollár Ká­roly, Nagy Tibor László, Nagy István, Szőcsi Gizella, Kovács József Tibor, Cseh Edit, Szántó Erika Irén, Bíró Aranka, Rácz Zsuzsanna, Kállai József. Házasságot kötöttek: Ubicz Gyula és Bérezés Mária. Nagy László és Kelemen Kornélia, Nagy István és Babkó Mária, Szenes László és Forgó Ilona, Fodor László és őszi Mária. Meghaltak: Korányi József, Birincsik Tibor, Fiser Mária, Csőke József, Gróman Gáborira. Hatvan város anyahönpvéből Születtek: Pető Julianna, Úti Katalin Márta, Juhász László Dávid, Nagy József. H ázasságot kötöttek: Kállai Béla és Oláh Mária, Pálfi László Béla és Gergely Irén, Hajdú Kál­mán és Gáspár Piroska, Kiss Vil­mos és özv. Vass Arpádné. Meghaltak: Jekken Jánosné, Hartó János, Mayer Margit Ka­talin, Sraj Jánosné. HÍRKK A VILÁGBÓL — ANGOL-SZOVJET pol­gári légiforgalmi egyezményt írtak alá rendszeres london- moszkvai légijárat bevezeté­séről. Az új útvonalon, amely Koppenhágán halad keresztül, s-ovjet TU—104-es és angol Viscount gépek közlekednek majd. Általában tájékozott kö­rök szerint a csütörtökön alá­írt egyezmény elvi jellegű és még hátra van a technikai részletek kidolgozása. — HAMMARSKJÖLD ENSZ-főtitkár kérte, hegy ta- lálkozhassék Nasszer elnökkel kairói tartózkodása során. A főtitkár általában a nemzet­közi helyzetet kívánja meg­beszélni az egyiptomi kor­mányfővel és Favzi külügymi­niszterrel, valamint a Közép- Kelet különféle problémáit és a volt Szuezi Társaság rész­vényeseinek adandó kártalaní­tás kérdését. — GLASGOW I városháza erkélyére, röviddel a városi tanács ülésének megkezdése előtt, hat láb hosszú transz­parenst függesztettek ki. A transzparensen ez a felírat ol­vasható: „Nem akarunk raké­tatámaszpontokat Skóciában!” — A MACEDOÍí nemzet- gyűlés elnöke a nemzetgyűlés két házát december 27-re ösz- szehívta Ezzel egyidejűleg összehívták a montenegrói nemzetgyűlés két házát is. Mindkét nemzetgyűlés napi­rendjén főleg gazdasági vo­natkozású új törvényjavasla­tok szerepelnek. Qlőimafő4t Rendszeres és gyakori csa­ládlátogatásommal elértem azt, hogy növendékeim szülei már nemcsak a gyerekről, ha­nem minden másról is elbe­szélgetnek velem. Mostani csa­ládlátogatásaim célja az volt, hogy a karácsonyi ünnepély­ről a gyerekek szerepléséről tájékoztassam a szülőket. — Meglepődtem azon, mily mo­hón és éhesen várják a leg­kisebb kulturális megmozdu­lást, a legegyszerűbb „szere­pet” is. Érdeklődéseim során megtudtam azt, hogy a Falu­színház mindössze egyetlen egyszer járt a faluban, s mi­vel nincs öltöző, állítólag ki­Magyar filmhírek — Homoki Nagy István Gyöngyvirágtól lombhullásig című könyve már több idegen nyelven is megjelent. E hó­napban adják ki orosz nyelvű fordítását és a második ma­gyar kiadást. Homoki új film­je, a jövő év elején megjelenő Cimborák, állatregény, amely­nek „főszereplője” három cim­bora: Pletyka, a kis tacskó, Fickó, az aranyszívű vizsla és Nimród, a vadászhéja. — A Hunnia Filmstúdióban A szökevény címmel rövid já­tékfilmet készítenek. A film hőse egy fiatal katona, aki 1944-ben lemarad alakulatá­tól és egy napra hazatér sze­relmeséhez, de a tábori csen­dőrség elfogja. A szökevény vádirat a nyilas terror ellen. A filmet Tóth János rendezi, szereplői: Berek Katalin, Day- ka Margit, Kelemen György, és Pásztor János. — Az Amsterdamban meg­rendezett orvosi filmek kong­resszusán díjat nyert Vancsa Lajos operatőr Szívműtét című kisfilmje, és Somló Tamás, a Zoltán orvos-professzor operá­ciós munkáját bemutató Agy­sebészet című rövid-filmje. A két kisfilmet a Párizsban meg­rendezendő tudományos világ- kongresszuson is bemutatjálc. Egy patkány elsötétítette Mosztár külterületét Mosztár város egyik külte­rületében a napokban hirtelen kialudt a villany, s a lakosság egy ideig sötétségben maradt. A vizsgálat kiderítette, hogy rövidzárlatról van szó, ame­lyet egy patkány okozott. A patkány bemászott a transz­formátorházba és két vezeté­ken áthaladva okozta a rövid­zárlatot. Ugyanakkor erős áramütést is kapott és téleté~ vei fizetett kalandjáért. „CÁ mro:‘ esi a terem (150 fő, esetleg 180), — nem is jöttek többé. A Gár­donyi Színház megalakulásától sokat várták és várnak azóta is. Pedig itt van közel. A vá­rosi előadásra már jómagam is szerveztem különjáratot, de ez — belátható, hogy igen költ­séges dolog! A drága jegy mel­lett az autóbusz ára — ezt igazán nem mindenki tudja megengedni magának! Nem beszélve arról, hogy ami mesz- sze van, mindig kevesebb ér­deklődőt vonz. Az előadások és egyéb kul­turális megmozdulások nélkü- i lözése arra késztette a falu most összeverbuvált csoport­ját, hogy valami színdarabot adjanak elő. Természetesen az még nem is biztos, hogy a be­harangozott Gárdonyi-darab lesz-e, — „A bor”, mert még nincs meg a szövegkönyv, az­tán oly nehéz a különböző foglalkozású és elfoglaltságú embereket összehangolni a próbák idejére, és ezen felül a leglényegesebb — nem mes­terségük. Noszva jón mással,— más kulturális megmozdulás­sal is el lehetne tölteni a hosz- szúnak ígérkező téli estéket. Gyönyörű népi hímzések ha­zája és a lányok legnagyobb része, 16 évesig nem igen érti a himzést. A régi eredetű né­pi táncaikat már 1954-ben kezdték Egerből gyűjteni, — s a fiataljaik nem tudják eze­ket a táncokat. Gazdag nép­mese világában élnek az idős nagymamák és nagypapák. — Ezeket is lehetne hasznosítani téli estéken. Mert — s velem együtt igen sok embernek az a véleménye —, hogy „ki mi­nek nem mestere, hóhéra az annak”. így is van. Van szín­ház a közelben, kell egy em­ber, aki hajlandó ra, hogy na­ponta megzörgesse a színház igazgató ajtaját, hogy igenis küldjön színházat, küldje a tá­jolókat Noszvajra is! Meg le­het azt oldani, hiszen van olyan darab, amihez igazán nem kell sok szereplő és ha­talmas jelmeztár. És az a bi­zonyos Kopogtató Ember a Népműveléshez is bekopogtat­hatna, hogy mit, hogyan és mikor rendezzenek (természe­tesen a kultúrházak örökös jelszavával: Olcsón és jót!) — Higyjék el az Illetékesek, a noszvaji közönség igen meg­értő a kulturális megmozdulá­sok iránt. Nekünk, nevelőknek is könnyebb lenne a helyze­tünk, mert a gyermekek szó­kincse, látóköre, tapasztalata, felfogása egyes dolgokban fej­lődne, előrehaladna. Tanulná­nak modort, viselkedést, látná­nak, hallanának és ha egy is­kolai előadáson szaval majd az a gyerek, tudja, hogy ho­gyan hajoljon meg, mert látta. Cs. Ádám Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom