Népújság, 1957. december (12. évfolyam, 96-104. szám)

1957-12-18 / 100. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES\ÜLJETEK! AHOL A SZÉP PULÓVEREK KÉSZÜLNEK jó* vizsgáztak az itiéi a hevesi járás szövetki lei — ezt mutatják a zárszava? «ok I — A következő napirendi pontunk: új b >ők felvé- j teli kérelme. — Gyakran hangzik el mostan» ' ilyen be- ? jelentés a kiskörei Rákóczi Termelőszövetke .en. — A j tsz-t sűrűn keresik fel volt tagok, s olyano ikik most < barátkoztak meg jobban a szövetkezeti gond ital, mert í a tsz-ben ismét jól zárták az esztendőt, s a ner. r vásárolt | juh-állomány, a tavaszra tervezett szarvasma \ vásárlás j arra enged következtetni, hogy jövőre még ib lesz az j eredmény. De nem csak a kiskörei Rákóczi T -nél dicse- ? kedhetnek jó eredményekkel, a hevesi járás bbi terme- j lőszövetkezeteiben is. A munkaegységek értike 9 fillér híján eléri átlagosan az ötven forintot, de vau olyan ki­magasló eredmény is, mint a kömlői Haladásnál, ahol 91 forintot ér egy munkaegység, s ami külön említésre mél­tó/ ebből 41 forintot készpénzben fizetnek ki. Az idei ma­gas részesedések mellett jellemző az is, hogy a szövetkeze­tek az évi jövedelem jelentős részét beruházásokra fordí­tották, gépeket vásároltak, építkeztek, felfrissítették, nö­velték az állatállományt. A pélyi Tiszavirág Tszi-ben pél­dául közel egymillió forinttal növelték az oszthatatlan va­gyont, ennek javarésze saját erőből történt beruházás. Nagyobb gondot fordítottak az idén a különböző szociális, kulturális tartalékokra — általában 10—15 százalékot — s gondoltak a következő gazdasági év zavartalan üzem­menetének biztosítására is. Bátran el lehet mondani, hogy soha még ilyen alaposan nem készültek fel az új gazdasági évre a hevesi járás szövetkezetei. A zárszámadások számai szerint komoly eredménye­ket hozott ez az esztendő a terméseredmények növelésé­ben — elvétve akadt csak gazos tsz-tábla —, a munkafe­gyelem megszilárdításában, s döntő fordulat állt be az állattenyésztésben. Bizonyíték erre, hogy sok olyan ter­melőszövetkezet vásárolt állatot, ahol azelőtt nem fordí­tottak gondot a közös állatállomány fejlesztésére. Alig egy év leforgása alatt az ellenforradalom idején lecsök­kent állatállományt visszaállították a régi színvonalra. Egy évvel ezelőtt szomorú képet mutatott az áliatsűiűség statisztikája, 100 holdra mindössze 8.04 számosállat jutott. Most ismét 17 számosállat jut minden száz holdra. Termé­szetesen nem elegendő — de biztató kezdet. Ezeket az eredményeket akkor tudjuk teljes egészé­ben értékelni, ha számításba vesszük, hogy mindezt cgv évvel az ellenforradalom után érték el. Mindennél jobban bizonjílja ez azt, hogy a szövetkezeti mozgalom fiatalsága ellenére is mélyen gyökerezik a faluban. Másként eleve elképzelhetetlen volna, hogy a szövetkezetek ilyen hamar kiheverjék az ellenforradalom okozta károkat, s közben jobb eredményeket érjenek el. mint bármikor azelőtt. A szövetkezeti gazdálkodás hatalmas fö'ényét mutat­ják az idei zárszámadások. Azt, hogy megnőtt a tagok ön­tudata, a közös vagyonhoz való ragaszkodás, szigorúbban lépnek fel minden fegyelmezetlenség ellen, mely a szövet­kezet érdekét veszélyezteti. De mindezek mellett a meg­növekedett terméseredmények titkát abban is ke'l keres­ni, hogy az évek óta folytatott nagyüzemi gazdálkodás, a táblák, a vetésforgók, a gépi munka, ebben az évben hoz­ták meg első igazi eredményüket. Az ellenforradalom óta eltelt esztendő vizsga volt szövetkezeteink számára, s mint a számok mutatják, — megálltak helyüket az élet e nagy vizsgáján. De éppen ezért, mert megmutatták, mire képesek, nem hallgathat­juk el a hibákat, melyek csak gátolhatják az újabb ered­mények elérését. Több szövetkezetben megvan a hajlam arra, hogy jóval többet osszanak részesedésre, még a kö­zösség kárán is. A hevesi Kossuth Tsz például 32.639 fo­rint mérleghiánnyal zár, ugyanakkor munkaegységenként 56 forintot fizetnek. Ha kifizették volna az erre az évre esedékes adósságot, 2—3 forinttal ugyan csökkent vo’na a munkaegység értéke, de tavasszal a gyapjú árát nem kel­lene adósságba fizetni, hanem kioszthatnák munkaelőleg­ként. S az akkor többet érne a tagoknak, mint a mostani 5—600 forint, mert csak ennyivel növelte a ki nem fizetett adósság a tagok járandóságát. Ezek ellen maguknak a tsz- tagoknak kell fellépni, mert az ilyen hibák a jövő évi gazdálkodást hátráltatják. A másik nagy hiba most termelőszövetkezeteinkben, — s ettől néhány kivételével, a hevesi járás szövetkezetei sem mentesek —, a befelé fordulás, az olyan elméletek győzelme, hogy: vagyunk mi éppen elegen... nem kellenek azok, akik ősszel itt hagytak bennünket... nem hívogatunk mi senkit.... Senki sem tanácsolja azt a szövetkezeteknek, hogy válogatási nélkül vegyenek fel mindenkit, de azt igen, — hogy vegyék vissza azokat a jól dolgozó régi tagokat, — akiket megtévesztett, vagy megfélemlített az ellenforra­dalom. Ezek az emberek még ma is közelebb állnak a szövetkezeti gondolathoz, mint azok. akik még nem pró­bálták. Igazság az is, hogy ma elsősorban a meglévő ter­melőszövetkezetek politikai, gazdasági megszilárdítását tartjuk szem előtt, de ez nem jelentheti azt, hogy1 be­zárjuk a kaput a belépni szándékozók előtt. A végső cél a mezőgazdaság szocialista átszervezése, nincs joga tehát senkinek lezárni a kapukat, megállítani a fejlődést. He­lyes az az elv, hogy nem ülnek a tsz-tagok egy-egy egyé­ni paraszt nyakára agitáció címén addig, míg akarva— akaratlan belép, de az viszont hiba, hogy egyáltalán nem keresik fel őket, nem beszélnek az eredményekről. Az önkéntesség elvének betartása nem jelenti az agitációról való lemondást. Sok érv bizonyítja, a hevesi járásban is, hogy érde­mes közösen dolgozni, hogy az egyetlen járható út a fel- emelkedéshez, a szövetkezet útja. Ne rejtsék hát véka alá ezt szövetkezeteink. Hadd ismerje meg mindenki, s az új belépőkkel tovább erősödik a tsz, az egész szövetkezeti mozbalam. S a végső célunk ez. A SZOCIALIZMUS VÉDELMÉBEN ★ MA ÉJSZAKA NEM TÖRTÉNT SEMMI... ★ MARICA GRÓFNŐ EGERBEN ★ UJ UTAKON JÄR AZ APCI TANÄCS ★ MIÉRT HALLGAT A MEZÖSZEMEREI EGYÜTTES ★ KERESZTREJTVÉNY ★ SPORT — TOTÓ 800 pullover és kardigán kész ül havonta az egri háziipari S zövetkezet kötőrészlegéné!. Saljai Marika még csak hat hónapja dolgozik a 8-as sikt-kötőgépen, de már nagyon szép pullóvereket készít. • ,VvV\AWWWWWVWv\^AAWvV'AA József AUila-emlékimnepség Egerben Az országos József Attila em­lékünnepségek sorozatába Eger város lakossága is bekapcsolódott. A Pedagógiai Főiskola zenetermé­ben emlékestet rendeztek a prole­tariátus nagy költője, József At- tilla halálának 20. évfordulója alkalmából. Életét, munkásságát Berzy András adjunktus ismer­tette, verseit pedig az egri Gár­donyi Géza Színház művészei — élükön Solti Bertalan Kossuth- díjassal — tolmácsolták. Korunk kiváló költőjének mű­veiből a Heves megyei könyvtár helyiségeiben kiállítás nyílt. Öreg kommunisták és KISZ fiatalok találkozása Bensőséges találkozót szervezett a rózsaszentmártoni Nőtanács a 19-es öreg kommunisták és a KISZ fiatalok között. A találko­zót Dorner Lajosné 13 gyermekes családanya, a Nőtanács titkára nyitotta meg. Beszélt a fiatalok­nak arról, milyen nehéz küzdel­mek árán nevelte fel gyermekeit. Az öreg kommunisták a 19-es Tanácsköztársaság dicsőséges nap­jairól, az azt követő fasiszta el­nyomás alatt elszenvedett üldöz­tetésről meséltek a fiataloknak. A találkozóról csak azok hiányoz­tak, akik műszakban voltak. A fiatalokra nagy hatással voltak az elmondott dolgok, s ők is be­számoltak az öreg harcosoknak arról, mit tettek az ellenforrada­lom alatt, hogyan szervezték meg a KISZ-t. ígéretet tettek, hogy sokkal többet tesznek ezután az eddigi eredmények megvédéséért, továbbfejlesztéséért. Az asszonyok kedves meglepe­téssel tették vidámabbá a talál­kozót, zenekart is hívtak a ta­lálkozóra. 1 Hímzéssel is foglalkoznak a szövetkezetben. A képen lát­ható lányok és asszonyok gyermekruhákra hímeznek díszí­tése két. 555 méter! A szűcsi X-es aknában Molnár Lajos F 4-es gépen dolgozó bri- $ gádja hétfő reggelig elővájáson \ 555 métert hajtott ki. Minden re- > mény meg van arra, hogy a de- < cember hónapra vállalt 600 méte- \ rés kihajtást magasan tulszár- í nyalják, s ezzel új rekord teljesít- j ményt állítanak fel. Űj fürdőt, szállodákat, virágos utcákat kap Eger Egert, mely nemcsak boráról, hanem melegvizű gyógyfürdőiről is nevezetes, már az év tavaszán hivatalosan is üdülő- és fürdővá­rossá nyilvánították. A további városrendezésért és szépítésért máris elkészültek a hároméves fejlesztési tervek. Ezek szerint n következő években az utcákon, tereken újabb virágos parkokat hoznak létre, a tisztaság fokozá­sára pedig zárt szeméthordó te­herkocsikat, seprőgépeket, kor­szerű szeméttárolókat szereznek be. A gyógyfürdő területén új ka­binokat építenek és egy modern reumafürdőt hoznak létre. A strand környékén további kutató fúrásokat végeznek újabb, még magasabb hőfokú melegvizek ke­resésére. Ezenkívül eg// üdülő és egy turistaszállót hoznak létre. Megoldják a fiatalok nyári tábo­rozását is. Nagy gondot fordíta­nak a következő években a mű­emlékek — elsősorban a vár — helyreállítására, további ásatá­sokra. A tervek szerint a jövőben minden évben ünnepi hetet ren­deznek Egerben, melyek kereté­ben számos kiállítást és kultúrmű­sorokat rendeznek. A város ismét kezelésbe veszi a síkfőkúti túris­Széljegyzet December utolsó hetében5 hazaérkezik az a 200 magyart disszidens, akik a kanadai Montrealban éhségsztrájkkal\ kényszerítették ki hazatele­pítésüket. Hogy miért jöíteícl haza? Majd elmondják aztí maguk is, több, mint egy\ esztendei távoliét, hontalan-1 ság és nyomorúság után. Egy\ azonban biztos, Szilveszter) éjszakáján könnyes, de boí-l I dog szemmel mondják majái ! — itthon — „Boldog új esz-\ tendőt!” Ezt remélték 1957-re for-\ dulóan is, s ez teljesedik( ! majd be 1958-ra fordulóan, c[ | magyar új esztendőben. De< 1 sokan cserélnének velük aj kintmar adottak közül! taházat, melyet szintén bekap­csolnak az idegenforgalomba. A városrendezési tervek végre­hajtásához máris hozzáfoglak. A várban lévő volt honvédségi épü­leteket átadták a tanácsnak, me­lyekbe most a Dobó István mú­zeum költözött. A múzeum előb­bi helyén a tavaszra százszemé­lyes túristaszállót rendeznek be. Megkezdték a vár restaurálását, valamint az ott lévő középkori püspöki palota feltárását. Távo­labbi tervek szerint a város egy nagyobb gyógyszállót, valamint még több kisebb szállodaépületet is kap. Szarvasmarha-tenyésztői nap Viszueken Szarvasmarha-tenyésztői napot rendez Viszneken a Béke tsz és a Heves megyei Szarvasmarha­tenyésztő Törzsállomás december 20-án. Az értekezlet résztvevői­nek Held László, a tsz agronó- musa számol be szövetkezetük állattenyésztésének fejlődéséről, eredményeiről, problémáiról. Fe­kete Tibor egyetemi tanár szak­előadást tart > Molnár Ilona az órsózógépen £ dolgozik, ő készíti elő a fo­nalakat a kötéshez.- A megkötött 4 ; anyag szabás [után Kame- ■niczky Kata­linhoz kerül /aki endlizi majd össze- ; állítja a szép /pullóvereket és kardigánokat. AAAAAA/WWAAA/WWWVWWWW Kínai püspök Egerben Egerbe is ellátogatott a kí­nai protestáns egyház küldött­sége. December 14-én, szomba­ton a református templomban istentiszteletet tartott Kvan Hsun-ting püspök, a küldött­ség vezetője.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom