Népújság, 1957. december (12. évfolyam, 96-104. szám)
1957-12-18 / 100. szám
2 NÉPÚJSÁG 1957. december 18. szerda Uj utakon jár az apci tanács Egységes párt H ovid, hír adja tudtál mindenkinek, annak ts, akit különöse1 ben nem illet, hogy Dél-Koreában Egységpárt ni inegalakult a konzervatív párt. Pontosabban a ha ük konzervatív párt. Az új egyesülésnek máris két ia van: az egyik, aki alapította, a másik, aki a pén. zeli, — majd. Úgy gondoljuk, nem lesz nehéz — let bis egyelőre, — biztosítani azt az egységet, amelyet a párt a nevében hord. Ámbátor mit lehet tudni! Hái 'cét alapvető elv ütközik majd össze Eszak- Korea „ft yadítását” illetően. Akkor aztán majd az egyik elv viselője kiválik a pártból, s azután valóban nem lesz imiféle akadálya az egységnek. Egy titkos jelentés S ajn yzással kell elébe nézni, de mérlegelni kell az tényt, hogy az Egyesült Államokat a lehető legnagyob mértékben meg kell védeni, mivel Amerika képviseli IATO ütőereiét—” Ez az idézet abból a titkos jelentésbe való, amelyet Eisenhower kérésére állítottak össze. S < inek sajnálkozással kell elébe nézni, az nem más, min háború esetén 80 millió európait kell feláldozni hús. lillió amerikai életének megmentéséért. íme az überme ich elmélet új köntösben, NATO kabátba öltöztetve, c lely alól nagyonis kilátszik az atomháborús őrültek ör. ögpatája. De számolni azt tudnak, meg kell hagyni, nagyon tudnak. Az egyik oldalon 20 millió élő, a másik oldalon 80 millió halott, tiszta nyereség hatvan millió, dollárban ugyanannyi milliárd, s mindezért csak egy kis világháborút kell csinálni és „sajnálkozással kell elébe nézni." Ezekhez képest a dajak fejvadászok szelíd zárda- szüzek! Egy titkos jelentés = 80 millió halott! Ha nem volna szocializmus, az ember elvesztené az emberben váló hitét! (látó) KÜLPOLITIKA — SOROKBAN Fiatal kendős asszonyka ül a tanácselnökkel szemben. Valami vitás ügyében kért tanácsot, de ha már itt van, elmondja a szomszédok panaszát is. Napok óta nem tudnak békésen pihenni az emberek, mert a Betonútépítő Vállalat egyik teherkocsija ott éjszakázik az egyik utcában, s nem tudni milyen elgondolások alapján, egész éjjel járatják a motorját. Aludni nem lehet tőle, s különben is, rengeteg üzemanyag fogy... Az elnök figyelmesen hallgatja a panaszt, telefonál az illetékeseknek, s már adja is a választ, az éjszaka nyugodtan alhatnak, intézkednek, hogy ne forduljon elő ilyen eset. Az asszonyka megelégedetten veszi tudomásul, de még nem búcsúzkodik, van még elintézni való a tarsolyában. Az egyik család 17 eves lányáról van szó. Az üzembe nem veszik fel, mert fiataL nem tudna-e segíteni a tanács, mert nagyon rosszul áll a család, kellene a pénz. Ismét egy telefon és megnyugtató a válasz: ha lesz üresedés a Betonútépítők konyháján, jelentkezhet a kislány. Nem sok idő telik el az asz- szonyka távozása után, félénk kopogtatás után nagykendős öi eg néni óvakodik be az ajtón. Nagy a panasza. Három esztendeje, mikor özvegy lett, kiadta a földjét három embernek, hogy a begyűjtés, meg az adófizetés fejébe műveljék. Most már eltörölték a begyűjtést, de az egyik bérlő nem akar fizetni, s a földet sérti adja vissza. Mit csináljon vele? Az ügy a bírósághoz tartozik, de hát miért utazzon a nénike Hatvanba? Először megpróbálják itt, helyben elintézni Behivatják a fizetni nem akaró bérlőt, meg a néni is eljön újra, s a tanács megpróbálja szép szóval, bíróság nélkül megkötni az új egyessé- get. Elhúzták már a toronyban a levesnótát, de akad még új látogató. A kultúrotthon igazgatója — fiatal tanító — érkezik, mert van néhány probléma a v. b. elé készülő jelentéssel, — ő készítette a falu kulturális életéről. A most születő irodalmi körről is van mit beszélni, meg a kultúr- házról is. A legnagyobb a kul- túrház problémája mert tizenkét esztendőn keresztül nem jutott eszébe senkinek, hogy tataroztatni is kellene. Hátsó szobáiban magtára volt a tsz- nek. s ez sem használt az épületnek. A tsz most már kiürítette a helyiségeket, de hát a megcsináltatáshoz pénz kell, nem is kevés. A községi költségvetésből nem futja rá, most alkudoznak a földművesszövetkezettel. Azok vállalták, hogy rendbehozatják, televíziót vesznek bele, s lesz egy szép földművesszövetkezeti kilub. Az egyesség hamar létre is jön a jelek szerint, hiszen sokkal több hasznát veszik egy szép klubhelységnek, ahová a falu eljár, — lévén sok a szövetkezeti tag, — mintha továbbra is üresen romladozna. Panaszok, közügyek, földproblémák, kultúrmunka, öregek, fiatalok, apróbb-nagyobb gondjai, amivel idejönnek a tanácselnökhöz, mind egy-egy eltéphetetlen szálat jelentenek a nép és a tanács között. Egy része ez a tömegkapcsolati munkának, melyről annyi szó esik mostanában mindenütt. De csak egy része, mert ezer más ága is van. Az egyik legfontosabb, hogy a tanácstagok maguk is részt vegyenek a sok falusi probléma intézésében, hogy elvigyék az emberek véleményét, kéréseit a tanácshoz, s a tanács kívánságait, a törvényeket eljuttassák választóikhoz. Nem könnyű ez, hiszen elsősorban a tanácstagokat kell nevelni erre, foglalkozni velük, hogy szélesedjen a látókörük, a falu sokmindenhez értő embereivé váljanak. Ehhez vezetne az az út. amelyen elindultak az apci tanácstagok, amikor tanuláshoz láttak Tanácstagi esték címen gyűlnek össze, s ezeknek az estéknek igen változatos a programja. Irodalmi irányzatokkal, alapfogalmakkal ismerkednek, számtani műveleteket tanulnak életből vett példákon keresztül, az időjárás titkairól is fellebbentik a fátyolt, s mindezek mellett megtanulják, mit jelent tanácstagnak lenni. Hogy nem elég csupán elmenni a tanácsülésekre, végig hallgatni a beszámolót, hanem oda kell hozni a falu véleményét. A tanácsülés után pedig el kell mondani a választóknak, mit intéztek az ő nevükben. Ez így leírva könnyűnek látszik, az életben azonban nehéz. Mert szívesen jönnek most már el az emberek a tanácsülésre, szívesen hallgatják az előadásokat, — eddig nincs semmi hiba. — A nehézség ott kezdődik, hogy beszélgetni kell a választókkal, tájékoztatni őket az eseményekről, határozatokról: szóval tanácstagi beszámolót kell tartani, j És ettől fél majdnem minden I tanácstag, mondván, hogy nem született szónoknak. Pedig nem olyan ördöngős dolog ez — erről próbálják most meggyőzni a tanács v. b. vezetői a tagokat. Hiszen van miről beszélgetni! Ha mondják is, hogy például nem látnak eredményt a községfejlesztési járulék befizetése után, van az azért jócskán. És éppen olyan dolgokat valósítottak meg, amit az egész község követel. Csak emlékeztetni kell az embereket. Van beszélni való az elmúlt tanácsülésekről, az elintézett panaszokról is. A választók biztos szívesen hallgatnák! Ezen különben úgy akarnak változtatni, hogy elsőknek a kommunista tanácstagok tartják meg esedékes beszámolóikat. A MSZMP csoport gyűlésén határoztak így, s feltehető, hogy a kommunista tanácstagok példáján felbuzdúlnak a pártonkívüliek is. Segítséget akar adni a tanács a tanácstagok tekintélyének növeléséhez is. Minden tanácstag házára kiszegeznek egy táblát, melyen feltüntetik hogy az illető melyik körzet tanácstagja, mikor lehet bármilyen panasszal hozzáfordulni. Persze a tábla még egyK I s Ü G Dolgos Lászlóné egri asszony levelében a dolgozó nők igen fontos problémájára hívja fel a figyelmet. Levelében megírja, hogy az egri fodrászüzletek 5 óráig vannak nyitva, — munkát csak 4 óráig vállalnak, így azok az asszonyok, akik munka után szeretnének hajat mosatni, vagy rakatni, ehhez nem jutnak hozzá. Levelezőnk azt javasolja, hogy a Fodrász KTSZ vezetősége tegye lehetővé, hogy egy-két üzlet 5 óra után is nyitva tartson. Ezt szerinte vagy váltott műszakkal, vagy a tovább nyit- vatartó üzletek esetében későbbi munkakezdéssel lehetne megoldani. •X« tíodó János panaszos leveléből idézünk: 1956. február 17- től dolgozom az egri Fínom- szerelvénygyárban segédmunkásként. December 1-ével beadtam a felmondásomat azzal az indokkal, — hogy miután munkásjárat nincs Egerszálók- ról, a hideg télben nem tudok bejárni. A gyár azonban a munkakönyvem nem akarja „hozzájárulással” kiadni. Kérem az elvtársakat, hogy segítsenek nekem — és győzzék magában nem oldja ezt meg, utána az következik, hogy a tanácstagok által elmondott panaszos ügyeket nagyon rövid időn belül elintézzék, hogy ne csak a tanácselnökhöz forduljanak bizalommal, hanem a tanácstagokhoz is. Sokat jelent a tanács és a falu dolgozói közötti kapcsolat megerősítésében az is, hogy meghallgatják a dolgozók javaslatait. Most például hároméves községfejlesztési tervet készítenek, s hogy ne csak a tanács v. b. három vezetőjének véleménye, elképzelése legyen benne, megkérik a tanácstagokat, gyűjtsék össze a körzetükben lakó emberek javaslatait. így az egész falu véleménye alapján készül a terv, s biztos, nem kell sokat noszogatni az embereket, hiszen saját elképzelésének végrehajtásához mindenki szívesebben járul hozzá. Néhány dolog ez csupán az apci tanács munkájáról, nem is teljes kép, de ennyi is bizonyítja, hogy egyszer és mindenkorra szakítani akarnak a rossz módszerekkel, új utakat keresnek, hogy közelebb jussanak az emberekhez. — deák — yEK meg az üzemvezetőséget arról, hogy Egerszalókról Felnémetre nem lehet mindennap oda- vissza kerékpározni télen. •X« Vrabecz Mátyás, a Selypi Cukorgyár dolgozója 400 forintos tüzelőutalványt kapott. Az utalványt azonban nem tudták beváltani, miután abban az időben a Tüzépnél nem volt szén. Közben az utalvány érvényességi ideje lejárt ,— s ezért meg is semmisítették. A hatvani járási tanács pénzügyi osztálya 80 forintos részletekben a 400 forintot levonta, és a Tüzép egyszámlájára továbbította. Még a múlt hónap végén levelet írt a Tüzépnek, — hogy a pénzt fizessék vissza, de levelét a Tüzép válaszra sem méltatta. Ezért kéri a szerkesztőséget, hogy az újságon keresztül hívjuk fel a Tüzép figyelmét a jogtalanul levont pénz visszafizetésére. — A teheráni rádió közölte, hogy egy nyugatiráni földrengés következtében több ezer ember meghalt és megsebesült. A veszteségekről pontos adatok nem állnak a rádió rendelkezésére. — LONDONBAN tárgyalásokat kezdtek a London és Moszkva között létesítendő közvetlen légijárattal kapcsolatban. A légi forgalom lebonyolításában a két főváros közölt valószínűleg a szovjet TH—104-es lökhajtásos utasszállító gépek is részt vesznek majd. — Li Kuan-ju, a szingapúri Népi Akció Párt egvUr vezetője hangoztatta, hogy amennyiben pártja hatalomra kerül, — akkor éppen úgy átveszi majd a gyarmati területen működő angol vállalatokat, mint ahogyan azt az indonéz dolgozók a holland üzemekkel tették. — Endang Dachjar alezredes, Djakarta katonai parancsnoka rendeletet adott ki, amely megtiltja, hogy az Indonéziát elhagyó hollandok vagyontárgyaikat az illetékes hatóságok hozzájárulása nélkül másokra ruházzák. — A Magyar Tudományos Akadémia és a Lengyel Tudományos Akadémia képviselőinek megállapodása értelmében 1958-ban kiadják a 80.000 címszót tartalmazó lengyel—mar- gyár nagyszótárt. — Az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy az Egyesült Államok folytatja a fegyver- szállításokat Tunisz számára. — A Montanunió főhatósága átiratot intézett a kötelékébe tartozó hat ország kormányához, amelyben javasolja, hogy az európai gazdasági közösség, az Euratom és Montanunió végrehajtó szerveit egy helyen összpontosítsák. — A Lengyel Statisztikai Hivatal jelentése szerint a Lengyel Népköztársaság lakosságának száma 1957. szeptember végén 28,420.000 fő. ALIG EGY ESZTENDŐ telt el azóta, hogy a háborúra spekuláló nemzetközi imperialista erők, szövetségben a magyar- országi belső ellenforradalmi erőkkel, kirobbantották a véres októberi ellenforradalmat Ez az aljas támadás készület- lenül érte pártunkat, államunkat, de különösen az ország dolgozó népét. Ez abból is fakadt, hogy nem helyeztünk kellő súlyt a forradalmi éberségre és keveset foglalkoztunk a szocializmus népi védelmének megszervezésével. Saját kés rű tapasztalataink megtanítottak arra, hogy a haza védelmének, a szocializmus vívmányai népi védelmének kérdését nem lehet félvállról kezelni, ezzel a jövőben sokat kell foglalkozni, s elő kell segíteni a szóbeli és írásos agi- tációnk minden eszközével. Hazánk történelme folyamán sok olyan példát találhatunk, mely azt bizonyítja, hogy, a nép ereje sokra képes. Hunyadi nándorfehérvári győzelme, a Rákóczi vezette szabadságharc, az 1848-as forradalom, az 1919-es magyar Tanácsköztársaság időszakában szép példáit találhatjuk a nép áldozat- készségének. A honvédelemmel való foglalkozás, a honvédelemre való tömegmozgósítás gondolata nem „kommunista eszme”, — mely csak a szocialista társadalmi rendszerben található fel. A burzsoázia és ideológusai már régóta látták a kérdés óriási jelentőségét, és nagy nagy gondot fordítottak az e célt szolgáló szervezetek és a megfelelő propaganda munka kialakítására. ISMERETES, — hogy valamennyi kapitalista országban A szocializmus védelmében Részletek Szabó István altábornagy Egerben tartott beszédéből megvannak a haderőn kívüli katonai kiképzés különböző formái, és az ezt elősegítő szervezetek. Ilyen például az USA- ban a nemzeti gárda és ilyen vote a hitleri Németországban a Hitler-Jugend, az SS, az SA és a más, hasonló, félkatonai szervezetek. De nem is kell ilyen messzire menni. A Hor- thy-rendszer is létrehozta a hasonló szervezetek sokaságát, hogy biztosíthassa uralmát és kiterjessze ideológiai befolyását a széles tömegekre. A Vitézi Szék, a Magyar Tűzharcos Szövetség, az Országos Frontharcos Szövetség, a MOVE, a TURUL, a különböző bajtársi szövetségek, a levente szervezet, a Magyar Cserkészszövetség mind azt a célt szolgálta, hogy a honvédelemre, azaz pontosabban Horthyék agresszív és soviniszta külpolitikájának megvalósítására mozgósítsák a tömegeket. Az uralkodó osztály tagjai nagy súlyt helyeztek arra is, hogy személyes részvételükkel adjanak tekintélyt ezeknek a szervezeteknek, másrészt így tudták legjobban biztosítani, hogy e szervezetek mindenben az ő elképzeléseik szerint tevékenykedjenek. — A Vitézi Rend főkapitánya maga őfő- méltősága, vitéz Nagybányai Horthy Miklós, a legfelsőbb hadúr volt. Főkapitány-helyettes vitéz Tiszabeői Hellebront Antal, nyugalmazott tábornok, a felsőház tagja. Ügyvezető törzskapitány vitéz Igmándy— Hegyessy Géza testőr-ezredes. Az országos Vitézi Szék tagjai voltak: alsómátyásfalvi Mattya- sovszky Miklós miniszteri tanácsos, báró Papp Béla vezér- igazgató stb. NEM LEBECSÜLENDŐ az a munka, amit Horthyék az ifjúság közvetlen katonai kiképzéséért folytattak. Az 1939. évi 2. törvénycikk a honvédelemről kimondja, hogy minden magyar ifjú 12 éves kortól, a tényleges katonai szolgálatra való bevonulásáig levente-köteles. Leventében heti négy órát számítva — összeadva a kiképzéssel eltöltött időt — kb. 6 hónapot töltöttek el a fiatalok bevonulásuk előtt, kötelező katonai foglalkozásokon. Katonai kiképzést kaptak a cserkészek is. A második próba letételéhez már szükséges volt a puska, a golyószóró, kézigránát, aknavetők, ágyúk és tarackok, főbb műszaki adatainak, hatásának ismerete. Ezekután önkéntelenül is fel kell tennünk magunknak a kérdést, mennyivel inkább döntő fontosságú a honvédelemmel való foglalkozás a szocialista társadalomban? Hiszen a burzsoázia a Kommunista Kiáltvány megielenése óta mindent megpróbál, hogy a szocializmus eszméjét kiirtsa. Vérbefoj tóttá, ahol csak tudta, a munkásmozgalmat és a világ első szocialista államának létrejötte óta többször tett kísérletet annak megdöntésére. — Napjainkban is szemtanúi vagyunk azoknak a kísérleteknek, melyekkel' az imperialis- demokratikus országok, köztük ták igyekeznek aláásni a népi hazánk társadalmi rendjét. A szocialista társadalomban, ahol a, gyár, a föld, a dolgozó népé, fel kell ébreszteni á vezetők és a tömegek felelősségét a szocializmus népi védelme ügye iránt. Az elmúlt években nálunk is alacsony fokon állt az osztályéberség, pacifista illúziók terjedtek is, melynek következtében keveset foglalkoztunk a tömegeknek a szocializmus védelmére való felkészítésével. Az osztályharc lanyhulásával, a revizionista elmélet előtérbe kerülésével mind kevesebb szó eset arról, hogy a kizsákmányoló osztályokat nem számoltuk még fel, s ezek csak a megfelelő pillanatot várják régi kiváltságaik visszaszerzésére. Ez a pillanat 1956. okbóber 23-án következett be. A mi, nem elég széles alapokon nyugvó honvédelmi politikánk következtében az ellenforradalmi támadás váratlanul érte a dolgozókat, de még a funkcionáriusokat is. Azok közül is, akik helyesen értékelték az eseményeket az első napokban, igen kevesen léptek fel cselekvőleg, a munkásosztály, a dolgozó nép többsége pedig passzívan szemlélte a lezajló eseményeket. A fordulat csak a fórra dalmi. munkás—paraszt kormány megalakulása után következett be, melynek felhívása felrázta a kommunistákat, a munkásosztály legjobbjait. EZRÉVEL jelentkeztek a karhatalomba a párt régi harcosai, a munkásosztály, a parasztság, a haladó értelmiség legöntudatosabb fiai, s fegyverrel tettek hitet a szocializmus'ügye mellett. Az ellen- forradalom utáni legnagyobb erkölcsi és politikai jelentőségű intézkedés volt, a munkásőrség létrehozása, a munkás- osztály felfegyverzése, a proletár állam védelmére. A munkásőrség létrehozása azonban nem oldja meg és nem is oldhatja meg a haza népi védelmének szerteágazó és sokoldalú problémáját. E feladatot a Magyar Honvédelmi Sportszövetség van hivatva megoldani, mely a Magyar Szabadságharcos Szövetség és a Magyar Repülőszövetség egyesülésével jött létre. Az MHS politikai tömegszervezet, alapvető feladata, a politikai tömegmunka, melyet a párt honvédelmi politikájának megfelelően végez. Célja, hogy minél szélesebb körben ismertesse azokat az elvi és gyakorlati kérdéseket, melyek a honvédelem fogalmához tartoznak. Arra törekedik, hogy propaganda munkájában méltó helyet kapjanak a magyar nép internacionális hagyományai, a Szovjetunió tapasztalatai a szocialista haza védelmének szervezésében, a testvéri népi demokráciák e téren elért eredményei és tapasztalatai. Az MHS olyan politikai tömegszervezet, mely felkészíti a lakosságot a haza védelmére, megismerteti és megszeretteti azokat az eszközöket, melyekkel adott esetben meg kell védeni a népünk birtokában lévő gyárakat, a földet. A szövetség feladatává teszi, hogy közreműködjön a lakosság légvédelmi, atom- és hidrogén fegyverek elleni védekezésében. Az atom és hidrogén fegyverek elleni védekezés megtanulását tömegméretű népi mozgalommá kell tennünk, az összes állami és társadalmi szervezetekkel összefogva. A szövetség a kiképzésen kívül irányítja mindazokat a sportágakat, melyek honvédelmi jellegűek. így a lövészetet, motorozást./ rádiózást, repülést, modellezést, stb. AZ MHS ELEGET kíván tenni feladatainak és mindent elkövet, hogy a szocialista haza védelmének gondolata valóban népi tömegmozgalommá váljon hazánkban. De ahhoz, hogv feladatait sikerrel oldja meg, szükség van arra, hogy megfelelő politikai és gazdasági segítséget kapjon minden olyan szervtől, mely felelős hazánkban a szocializmus építéséért. 1956. októbere figyelmeztet bennünket arra, hogy. a szocializmus felé vezető út eléggé rögös, hogy ezen az utón népünk elé az imperialisták. az októberihez hasonló buktatókat készítenek és ahhoz, hogy ezeket az akadályokat, buktatókat leküzdjük, — feltétlenül szükséges minden erő összefogása a szocializmus védelme érdekében.