Népújság, 1957. december (12. évfolyam, 96-104. szám)

1957-12-14 / 99. szám

3957. december 14. szombat NEPÜJSÄG 5 Ismertet®j ele s fényűző életmód — Sunó Gáspár patkányirtó „főmérnök“ viselt dolgairól — Egerben híressé vált a ne- -ve Simó Gáspár féregirtó, en­gedélynélküli kisiparosnak, ö végezte ugyanis Egerben az ■egész várost felháborító pat­kányirtást. A városi tanácshoz százával érkeztek a panaszok, hogy so­kat kémek az irtásért és ha valaki sokallja az árát, alku­doznak és megelégszenek ke­vesebbel is. A pénzt egy ma­gán csekkszámlára fizetik be... Simó alkalmazottait nem fizeti rendesen. Szakszerűtlen az irtás, nem döglenek a pat­kányok — jött a sok panasz. A Heves megyei rendőrka­pitányság vette kezébe az ügyet és tényleg bűzlött va­lami a patkányirtás mögött, íme a vizsgálat eddigi ered­ménye. Azt vitatni, hogy szükséges volt-e Egerben egy általános patkányirtás — felesleges. Te­gyük fel, szükséges volt. Ezért tehát Dr. Csővári Kálmán, a városi tanács egészségügyi osztályának vezetője szóbeli megállapodást kötött Simó Gáspár iparengedéllyel nem rendelkező esztergomi féreg- irtóval, hogy a szükséges munkát elvégzi. Megállapod­tak abban is, hogy a szüksé­ges mérget a tanács rendeli meg, mert azt úgy sem adnák ki egy iparengedély nélküli „kisiparosnak”, továbbá ab­ban, hogy Simó Gáspár vállal­kozó, szabályszerű pénztár- könyvet vezet. Simó megkezdte a „mun­kát”, de ehhez szüksége volt alkalmazottakra. Maga mellé vette Cseres József, Tompa Tibor budapesti lakosokat, mindketten büntetett előéle- tűek és Sasvári Lászlónál, akinek munkakörét nem írhat­juk ki és felvett 282 méregle­rakót, akiknek természetes, nagy többsége fiatal nő volt, szintén nem véletlenül, mert a patkányirtó főmérnök (igy neveztette magát) rendkívül vonzódott a női nemhez. Tudnivaló, hogy egy kisipa­ros, csak három alkalmazottat és nem 300-at tarthat. Erre a csekkszámlára folyt be a pénz, amit a 300 főnyi alkalmazott összeszedett a vá­rosban. Ennek nagyrésze a fő­mérnök zsebébe vándorolt, mert társait is becsapta. A bevételből az egyesség szerint fele-fele alapon osztoztak vol­na, de Simó a részesedésen ■kívül 33 százalékot levont a társaitól, hogy forgalmi adót kell fizetni. Patkányirtás után nincs forgalmiadó, tehát a 33 százalék is a főmérnök zsebé­ben maradt. Volt neki egy hivatalos csekkszámlája is, de ide csak a vállalatoknál végzett „munka” ellenértékét utaltat­ta át, hogy ezzel leplezze sa­ját csekkszámláját. A magá­nosoktól összeszedett pénzt sa­ját számlájára utaltatta. Simó telhetetlen Az egri patkányirtáson 7000 forintot lehetett volna keresnie törvényesen. Ő kere­sett 152.000-ret. Az előző he­lyeken is hasonló 80—90 száza­lékos haszonnal dolgozott a megengedett 8 százalék he­lyett. Ez sem volt elég. Al­kalmazottait is becsapta. Le­vonta tőlük a 3 százalék SZTK-t, a kereseti adót, de ■egyiket sem fizette be. Magas órabért ígért a lányoknak, prémiumot, de azt csak a kedvencei kapták meg. Simó főmérnök ezért a pén­zért nem irtott patkányt. Mu­latott, autózott, a rendőrség­nek kellett kifizetnie a szep­temberi majd 2000 forintos taxi-számláját, de előzőleg már több, mint 7000 forintot fizetett taxira. Nem irthatott patkányt azért sem, mert gáz­mesteri és fertőtlenítési képe­sítése sem volt. Inkább más­sal foglalkozott. Sasvári Lászlóné budapesti kávéfőző- nővel töltötte idejét. „Pénz­tárkönyvében” bőven van bi­zonyíték erre. íme néhány be­jegyzés, hová költötte fizeté­sét Simó Gáspár. Hat kombiné 1500 Ft Hat nadrág 400 Ft Tizenkét harisnya 1500 Ft Három kosztüm 7500 Ft Bunda 3000 Ft Hat-pár cipő 4000 Ft Aztán újabb oldalon három szoknya, hat kombiné, télika­bát stb. 4650 forint. De saját- magáról sem feledkezett meg, ime egy ruhaszámlája: Három öltöny 7500 Ft Hat-pár cipő 4800 Ft Egyéb ruhanemű 6000 Ft összesen: 19.2Ó0 Ft El lehet képzelni, hogy ezek a szoknyák, kombinék nem védőruhaként szerepelnek a 'pénztárkönyvben, s a „válla­lat” költségvetésében, de nem is az alkalmazottainak osztot­ták szét karácsonyi ajándék­ként. S ez a gazdagon patronált hölgy nem volt hálás partnere iránt, mert más férfivel is ki­kezdett, családi botrányt oko­zott. s ezért kitiltották a Park Szállóból. Ez nem zavarta ab­ban, hogy féltékenységi jele­netet rendezzen a tanácsnál, fielt reigazífás December ll.-i számunkban az 5. oldalon a Népújság terjesztési verseny nyertes számai tévesen lettek közölve. Helyes számok: cigarettatárcá­kat a következő számok nyerték: 0539. 3887, 07722, 10085, 10175. 07565. Töltőtollat a következő számok nyerték: 634, 3766, 7683. ahol a... szóval... a lovagja „dolgozott.” Simó azzal is dicsekedett, hogy neki vegyiüzeme volt 1945 előtt, és fizetését egy es­te el tudja inni. Feleségétől elvált, két gyerekét elhagyta és végigcsalta majd az egész oiszágot patkányirtás ürü­gyén. S hogy irtott, illetve irtatott Simó? Levelek halma­za fekszik a lefoglalt tárgyak között. Ilyeneket lehet olvas­ni: Csép: ismételjék meg az irtást. Taksony: az irtás ered­ménytelen. Tata: az irtás tel­jesen hatástalan. És Eger­ben... Négy patkány = 5000 forint A vízmű panaszkodik, hogy ennyibe került az irtás, a fentirt silány eredménnyel. A középiskolás diákotthonban 4500 forintot kértek, de ami­kor ezt nem akarták kifizet­ni, megelégedtek 1500 forint­tal is. Papp Bertalanéktól 19 forint helyett 90 forintot kö­veteltek. Becsapták a fél vá­rost. Simó és patkányirtó társa­sága a szakértői vélemény szerint csak annyi mérget használt fel, amennyi 657.000 négyzetméter terület irtásá­hoz lett volna elegendő, de Simóék hét és félmillió négy­zetméter térület irtásáért vet­ték fel a pénzt. Szemre mér­ték fel a területet, pofára ál­lapították meg a díjat, attól függően, kit hogy lehetett „megvágni”. Kitől négyszere­sét, kitől kétszeresét kérték. Az ilyen módszerekkel nem végleges adatok szerint 1957- ben 453 ezer forint bevételre tett szert Simó Gáspár és tár­sai. iáalii I «i Az egészségügyi osztály „falazott“ Miként tudta leplezni csa­lásait Simó Gáspár. A városi tanács egészségügyi osztályán Dr. Csővári Kálmántól előre lepecsételt űrlapokat, csekke­ket kapott, amit kedve sze­rint használt fel. Elégette és eldugta a nyugtatömböket, hogy ne tudják ellenőrizni be­vételét. A tanács egészségügyi osztálya abban is segítséget nyújtott Simó üzelmeihez, hogy felhívásokat küldött a tanács bélyegzőjével, fizessék ,.be a patkányirtás díját. Nagy csorbát szenvedett ezzel a ta­nács tekintéllyé és nagy hasz­not hozott Simónak az ellen­őrzés hiányossága, így történ­hetett meg, hogy még letar­tóztatásakor is 25 500 forint készpénzzel és 50 ezer forint bankfedezettel rendelkezett. A kórból csak 80 ezer forint térült meg, de az erkölcsi kár, mely a tanács tekintélyén esett, felbecsülhetetlen. A bűnösök bíróság elé ke­rülnek, ezzel az ügy be is len­ne fejezve, de önkényteler.ül is jön a kérdés, hogy lehetett ennyi ideig garázdálkodni Si­mónak és társainak, mikor a panaszok százai futottak be a tanácshoz és a többi hivatalos szervhez? Ez az eset is legyen figyelmeztető, tovább szigorí­tani az ellenőrzést, figyelem­be venni a lakosság bejelen­téseit, hogy ne csaphassanak be ezreket a Simó-féle féreg- irtók. Kovács Endre Hatvan város anyahönpveből Születtek: Rankó Tamás János, Berki Ilona,. Tóth Erzsébet, Szőke Anna, Luda Judit, Pecze István Síposs János, Rohács József. Házasságot kötöttek: Koczk István és Kugler Erzsébet. Meghaltak: özv. Gyurka Jenő né, Juhász János, Zombori Jé zsef, Burai Gyula. Köszönetnyilvánítás Köszönet mindazoknak, — akik férjem temetésén részt vettek és fájdalmamat ezzel enyhítették, özv. Greskovics Lajosné Aki még nem szerződött, december hó folyamán feltétlenül kösse meg cukorrépatermelési szerződését Az Időben szerződő termelő jobban előkészítheti földjét a cukorrépatermeléshez, gazdagabb termést takarít be. Nagy cukorrépatermés előny az országnak, haszon a gazdának. A cukorrépa ára fizetendő súlyú répamázsanként 1. 10 forint és $ kg kristálycukor természetben. Ha a termelő a kristálycukrot természetben nem, vagy csak részben kívánja átvenni, a Cukorgyár minden kg cukor helyett 10.60 f©S*2tStOt IlXSt. 2. Mellék járandóság: Ingyen, térítés nélkül 65 kg egyszer préselt, vagy 35 kg kétszer préselt, vagy 3 kg szokványminőségű száraz répaszelet és 0.56 kg melasz. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti cso­portok és termelőtársulások az egész átadott répamennyiség után l mázsánként 3 — forint nagyüzemi felárat kapnak, Ha 500 kát. holdig . . . 1000 mázsán felül, 1000 kát. holdig . . . 2500 mázsán felül, 1000 kát. holdon felül 4000 mázsát meghaladó cukorrépát szállítanak be. Újabb kedvezmény a cukorrépatermeloknek: az eddigi holdanként! 240.— forintos művelési előleg helyett 1120 forint termelési készpénzelőleget nyújt a Cukorgyár. 800 forint a szerződés megkötésekor, 320 forint a tavaszi mun­kák idején kerül kifizetésre. Ä szerződést mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel a cukorgyár! szakfelügyelők, egyéni termelőkkel a helyi földművesszövetke­zetek és cukorrépafelelősök kötik meg. CUKORGYA !) Az Egri Faipari Vállalatnál Még néhány nap és befe­jezzük az 1957-es esztendőt. Az Egri Faipari Vállalatnál ezekben a napokban még na­gyobb igyekezettel hajolnak az emberek a gépek és a munkapadok fölé, hogy minél előbb teljesítsék évi tervüket. Évvégi hajrá van itt, de ezzel a hajrával nem az előbbi hó­napok hiányosságait akarják behozni, — hiszen erre semmi szükségük, dolgoztak ők eddig is becsületesen. Pénzügyi ter­vüket már november 7-re tel­jesítették, de tartoznak még 113 db Erzsébet-hálógarnitura elkészítésével. Ezen dolgoznak most a hátralévő napokban a Faipari Vállalat dolgozói. Ez a közel 100-as létszámú üzem eddig is megállta he­lyét, s most is nagyon biza­kodó a hangulat. Teljesíteni akarják tervüket és teljesíteni is fogják: mégpedig december 23-ára. Természetesen nagy lendületet adott a munkának a nyereségvisszatérítés lehe­tősége. S vajon lesz-e 13. havi fi­zetés ebben az üzemben? A vezetők reménykednek, bizakodnak, s erre minden okuk meg van. Az egri Faipa­ri Vállalat nem kap állami támogatást, s mégis nyeresé­ges. Már január 1-től teljesít­ménybérben dolgoznak, s ez is, meg a jó munka szervezés is hozzájárult ahhoz, hogy az 2gy főre eső termelés jól ala- ;ult a vállalatnál. 1955 no- lemberében 5062, 1956 novem- terében 2.900, míg ez év no- jember hónapjában 6.433 jo­int volt az egy főre eső ter- nelési érték, a betervezett .310 forint helyett. A Faipari Vállalat tehát nyereséges. Sőt, többlet nye­resége is van. Az első félévben 110 ezer forintot, a harmadik negyedévben 132 ezer forintot fizettek be többletnyereség zímén, s természetesen a ne­gyedik negyedévben is lesz többletnyeresége a vállalat­nak. A vállalat nyereségét nagy­ban növeli a betervezett áru­kon kívül készített mellékter­mékek. Csak ebben az eszten­dőben 1.600 ülőkét, ezer öl­tözőszekrényt, kétezer vizes­szekrényt, 325 éttermi asztalt és még sok egyéb bútordara­bot készítettek részben helyi­leg beszerzett, részben megta­karított anyagból az üzem dolgozói. nak a bútorok a műhelyekből, s minden egyes elszállított hálógarnitúrával közelebb és közelebb kerülnek a vállalat dolgozói éves tervük teljesíté­séhez... Most pedig munka közben mutatunk be néhány olyan dolgozót, akik szorgalmas munkájukkal hozzájárultak a vállalat termelési eredmé­nyeihez : Cipó József éppen az éjjeli- szekrény tetejét készíti. Juhász László, harmadéves, szekrényt állít, össze. Zugnak a gépek, koppannak a kalapácsok, lázas munka fo­lyik a Faipari Vállalat mű­helyében. Készülnek a szek­rények, ágyak, s ahogy köze­ledik az év vége, úgy fogy­- A LONDONI Palace mozi­ban egy hónapig tarió szovjet filmhetet rendeznek. Ez alkalom­mal bemutatják a Negyvenegye­dik, Az Amur völgye, a Karneváli éjszaka, a Szkander beg, a Rum- jancev ügy és több más nagy­sikerű szovjet filmet.- HOLLYWOOD-OT annyira lázbahozta a két szputnyik, hogy a filmarchivumokból elővették és újra játsszák az összes régi, az űr­hajózással foglalkozó kalandos fil­met.- JÓL SIKERÜLTEK a Pap­rika Jancsi című rövid játékfilm külső felvételei. A műtermi jele­netek forgatását december 2-án kezdték meg a Hunnia Filmstú­dió pasaréti műtermeiben.- BEMUTATTÁK a moszkvai, november 7-i ünnepségről és a magyar kormányküldöttség útjá­ról készült rendkívüli híradót. A riportfilmet a Budapest Filmstú­dió munkatársai: Szabó Árpád és Fehéri Tamás fényképezték.- HÁROM FORGATÓKÖNYV készül el a közeljövőben a Buda­pest Filmstúdióban. Darvas József Szilvesztertől Vízkeresztig című kisregényét és Nagy Lajos: Raz­zia című novelláját dolgozzák fel: Galambos Lajos: Kopjafák cím­mel írt forgatókönyvet.- DECEMBERBEN készíti el Obradovicz jugoszláv fró a terv- I bevett jugoszláv-magyar koopro I dukciós film forgatókönyvét. A film címe: Dohány, a macedónok régi és új életével foglalkozik.- MAKK KAROLY rendező még decemberben is Badacsony­ban forgatja Tatay Sándor: Ház a sziklák alatt című filmjét. Kalmár István 36 éves gya­korlattal végzi az asztalosmun­kát. Jánosi Sándor brigádvezető és Mezei László már a követ­kező évben készítendő búto­rokhoz gyalulják az anyagot. ■ kilmhírek I Park Szálló 1.011-320

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom