Népújság, 1957. december (12. évfolyam, 96-104. szám)
1957-12-14 / 99. szám
6 népújság 1957. december 14. szombat. KÖLTŐK ÉS VERSEK Lapunk hosszú idő óta közöl verseket. S a verseken keresztül olvasóink számos tehetséges költőt ismerhettek meg. A szerkesztő-bizottság úgy határozott, hogy a lap köré tömörült költőgárda tagjait még közelebbről is megismerteti olvasóival, s ezért egy-egy költőt a fényképével, életének rövid ismertet ésével mutatunk be. Most Ferenczy Józsefet, valamint néhány versét mutatjuk be kedves ol vasóinknak. FERENCZY JÓZSEF Miskolcon születtem, 1936 agusztus 26-án. Alsó iskoláimat Kassán végeztem. A második világháború vérzivatarában összevissza hányódva végül Egerben kötöttem ki. Jelenleg a Pedagógiai Főiskola magyar-történelem szakos hallgatója vagyok. Szeretem az irodalmat, és kb. egy éve írok verseket. A jövőben igyekszem versitémáimat színesíteni, stílusomat, nyelvemet kifejezőbbé, gazdagabbá tenni és az eddiginél többet írni, Mert gyakorlat teszi a mestert, És tanítani kell még a népet, A mi kezünkbe a vers ad fegyvert, És mindenkinek meg kell mutatnunk, A rosszat a jót, a csúnyát szépet. EGER Kedves város, hegyvidék szülötte, A karcsú minaret és az ősi vár, Virágos, csendes gazdája vagy Te Hegyekkel szegélyezett láthatár, Köríti ódon, büszke homlokod, Itt, hol annyi, de annyi hős lakott. A felhők járása is csendesb talán, Azért, hogy csodálják képedet. És sok csinos kis diákleány, Egymásbakarolva lépeget Régi kopott utcáid kövén, T« drága város, te csupa fény, Ragyogás, álom, csend és tisztaság, Minden vagy, ami csak ilyenkor lehet Egy város, mely derűs ifjúság, A letűnt századok emléke felett Tanul és él, és alkotni mer. Övék vagy örökre, te szép Eger. VÁGYÓDÁS Kacagva szaladt fel a lépcsőn, Néztem utána fájón, hosszan — Este volt már, és csend motoszkált A korlát mellett a sarokban. Keményet csapódott ott fenn egy ajtó, Magamba némán egyre álltam, És a piszkos lépcsőháznak, Én is egy kis részévé váltam. De nem sokáig, mert utána, Emberek közt lépkedtem vakon, Néha fényes meleg otthonok Bámúltak rám ki, egy-egy ablakon. És erőt adtak, tovább kell mennem. És harcolni kell, mert ez az élet, Könnyes ábrándok lázmámorától Senki semmit sem remélhet. © BÉLUTÁN A park fái közt pihent már a csend, £s a barna levelek alatt mindenütt Elfeledt árva nagy álom feküdt, Pedig tűz csillant meg még odafent. S a lépcsők sápadt poros kövén, Járt táncot komédiás nyütt kalappal Mint fáradt komédiás nyütt kalappal De az önfejű vidám zöld fenyők El sem hitték, hogy vége a bálnak, Mert most is pántlikás kalappal járnak, Mintha nyár lenne, még mindig ők. És tétova lábbal, alig érezém, Megtört derekú kis füvek között, Eljátszogatva, az ősz jött elém. Augusztus végén Elomlott lágy aranyruhában, A színek éneklő tengerén, Elomlott bágyadt gyengeségben, A késő-nyárutói fény. Megsimította csendesen, Egy asszony őszülő szép haját, Lehullt szirmokból font köré, Sugárzón tiszta glóriát. Már nem kacag, csak mosolyog, S mindennap hajnalától fél, Ugyan mikor libben meg Ae első sárga kis levél? Indulás Szuszogva sistereg, fúj a légben Nyüzsgő utasokkal tele a fülke, Beszéd, búcsúzás, csók csomag, Cipekedés, mosoly, közben befűzte, Az útközben kibomlott cipőfűzőt. Azonnal megy már, jő a forgalmista, Meglódul csikorog, forog a kerék, S már csak egy kis kendő sima kék, Csapong kacéran vissza vissza. Éjjeli utazás Parázsló tüzek futnak hátra, Gyorsan, csendben az éjszakába. A motor simán, halkan remeg, És álmosak már az emberek. Sóhajt a rét, illatok szállnak, S a nemrég letört tengeriszámak Kupacba-rakott tűnő árnyai, Szöknek hátra, s néha hallani: Kutyák ugatnak messzi udvaron, Amott egy kihalt szélmalom Fekete árnya int ide, S már nincs is belőle semmise. Sorompó, zöld fény, tovább mehet, Alusznak már az emberek, S minden fénysugár minden lámpa, Belemélyült az éjszakába. ÁCőmíkwj nu.LUtt Loccsan a téglán a szürke habarcs, Csupa híg malter az egész arc. Eszi a szemed, bántja az orrod, Amíg az öblös ládába hordod. Azt pedig lehet, sűrűn gyorsan, Gyakran köpsz nagyot a markodba. Iszod a vizet vederszámra, S közben felbuksz a lapátszárba. De aztán üres a láda alja, Az ember ügyesen kikaparja A kis maradékot, s mészért futás, Megvan, aztán egészen más Műveletforma következik. Addig a mester egy kicsit eszik, A meszet a vízzel elkevered, Csöppnyi megállás nincs e mellett. Szórhatod bele a sok homokot, Amit kapsz az egy sűrű dolog. Malternak hívják, szürkésfehér, Közben a kőműves anyagot kér. Gyorsan vödörbe, s befele vele, Útközben cipődbe folyik a fele. Te csak előre tovább, bátran. „Ennyit másra még sohsem vártam.” Dörgik feléd az állvány tetején, Reszkető lábakkal állsz te szegény, Mígnem süvöltve feléd robban, Mit bámúl, futás gyorsan gyorsan. Pár szóval ennyi volna a neheze (Segédmunkásnak Te is ide gyere) Aztán mikor már alig látszik, A nap, Ő is csak hazamászik, Reszkető inakkal ül le otthon, És elmeséli megtört hangon: Hogy fiam amit én végezek Ahhoz ti nem is értetek. Az egy nagyon, de nagy dolog, Róla mesélni nem fogok. Gyorsan vizet, citromot, ágyat, A nagymosás most igazán várhat. Fel sem tudnátok fogni azt, Talán még engem is megszakaszt, TUDOMÁNY • MŰVESZET A szovjet repülőipar fejlődése A világot méltán ejtette ámulatba a±, a hatalmas és a nyugati imperializmus szemszögéből valóban félelmetes fejlődés, amit a szovjet technika a repülés, rakéta és termonukleáris energiák felhasználása terén elért. Az elmúlt hónapokban bemutatott szovjet repülőgéptípusok például lenyűgöző méreteikkel és teljesítményeikkel tűntek ki. Említsük elsőnek a Tu—114 Russzija“ típusú légcsavaros, gázturbinás gépet. Tervezője Tu- poljev professzor, Lenin-rendet kapott. A gép 8—10 ezer kilométert tehet meg leszállás nélkül, 200 körüli a szállítható utasok száma. Szárnyai nyilazottak, hogy nagyobb sebességet érhessen el. Óránként 1000 kilométeres sebességgel suhanhat, de ha gazdaságosabban működtetik a motorokat, 800 km-es óránkénti előrehaladást ér el, ami az utasszállító gépek történetében rekordnak számít. Meg kell jegyezni, hogy a nyugaton épített gázturbinás repülőgépek közül a legnagyobb és leggyorsabb, az Angliában gyártott „Britannia“, mely 50 utast fogad be és utazósebessége 560 km/óra. A Tu—114 négy motorjának összteljesítménye 48.000 lóerő! Az imént említett Britannia négy motorjának összteljesítménye körülbelül annyi, mint a Tu—114-es egyetlen motorjáé. A Tu—114 súlya 135 tonna, annyi mint egy óriási mozdonyé! A Tu—114-es tehát abszolút rekorder mind sebesség, mind teljesítmények tekintetében. De van a szovjet repülőgyártásnak egy másik típusa, amely éppen lassúságával ér el rekordokat, s ez a Milj Mi—6 óriás helikopter. Ez a gép 120 személyt, vagy7 12 tonna terhet szállíthat óránként, 150 kilométeres sebességgel, 2100 kilométer magasságban. Felszálló tere rendkívül kicsiny, s a helikopterek körében valóban nagy becsben van. Testvére a „Méhecske“, 220 kilométeres óránkénti sebességgel utazik ugyan, de ha kell egyhelyben is megáll a levegőben, s a széllel szembefordulva lebeg. A szovjet repülőgyártás elsősorban a dolgozók jobb, kényelmesebb utazását biztosító gépegységek tervezését valósította meg. s így méltán került első helyre e téren is a békés versenyben. Holéczv>est a Gárdonyi Színházban Ez évben immár harmadszor láttuk viszont a Holéczy együttest, ezúttal teljesen újjászervezett zenekarral, s a Vámosi-Zárai házaspár kíséretében. Két telt ház taspsolta végig az estet, mely-nek zenei részéhez nem is fűzhetünk rosszalló megjegyzést. Holéczy rutinja és a zenekar tagjainak tudása biztosíték volt a színvonalas szórakozáshoz. Nem így a szövegek! A Vámosi-féle magyar nótamambó, a Samu—Tabu paródia és még több más szám szövege bárgyú humorával semmiféle előrehaladást nem jelent az előző évek tespedlségével szemben. Nagy kár, hogy Vámosi, az igen tehetséges és kellemes hangú énekes vilven gyenge számokkal veszélyezteti népszerűségét, ráadásul a gyors számok nem is feküsznek súlyos- és intonációs szempontból kissé lustán mozgatható — hangjához. Záray nagyon szépen énekelt, a többiek azt nyújtották, amit ilyen esztrádműsorokon szoktak: szürke számokat, szürkén előadva. Majláth Jenő, amióta paródiákat énekel „szeriőz“ számok helyett, egyéniségének megfelelőbb megoldásokat talál, s így sikere is nagyobb. Ezt láttuk a moziban: Emberek a vágányon, (lengyel film). Voltak már önök is úgy kedves olvasók, hogy egy filmet végignézve, hazafelé menet nem tudták eldönteni hamarjában, hogy jó vagy rossz filmet láttak-e? Nos ritka eset, de a mostani film ilyen dilemmát állított elénk. Beültünk a moziba, a film elindult, s párméteresre szabott tragikus izgalmak után, hétköz- napian szürke kockák végtelen sora következett. S az álmosan, ködösen egyhangú események környezetéből szinte észrevétlenül rajzolódott ki az idős mozdony- vezető kopaszodó, deresedő, gyűröttarcú figurája, annyira jellegzetesen vasutas figura, hogy bátran lehetne a világ bármelyik fűlőházának lakója. A péző bosszankodik, mert a film unalmas, ráadásul a pozitív hős tele van negativ vonásokkal. Talán csak negatív vonásai vannak? Hiszen emberkerülő, akar- nok, hirtelenharagú, antiszociális, talán ellensége a szocializmusnak is. S mégis egy film pozitív hőse. Lehetséges ilyesmi? Az elfogult néző kényelmetlenül feszeng, hiszen ez ellentmond minden bevált receptnek, dogmának. Vége a filmnek, egy ember meghalt, egy •KÖNYVEK vizsgálat befejeződöt. Ide is kát volt eljönni, így zúgolódunk. Aztán — egy-két nap múlva — megyünk az utcán, emberekkel sorsokkal találkozunk s egy villanással felötlik bennünk a vén mozdonyvezető figurája. Jó-rossz- emberekről hallunk, akik zsörtölődnek, s aztán értelmetlennek, látszó apró hőstetteket hajtanak végre. Egyre többször, többfaj'a aktualitásban kerül elénk a nemrég még elcsepült film problematikus alakja. Lassan eszmélni kezdünk. Vajon tényleg unalmas volt-e? Nem az élet, maga a jel— telenségében is megrázó emberi élet. pergett szemünk előtt másfél órán át, s talán épp azért nem éreztük meg közelségét, mert nem is előttünk bizonyos távolságban, hanem inkább bennünk pergett végig az egész, a mindennapok érzéstelenítő megszokottsá- gával. Egyszerre megértjük azt is. hogy- mennyit vétettünk öregek, rokonok és barátok ellen, akiket nem fogadtunk el olyanoknak, amilyenek, s akiket nem is próbáltunk meggy'őzni a magunk emberi igazáról, hanem cltapos- tunk, eláztattunk, s „pozitív“ het- venkedésünkben mi váltunk negatív figuráivá egy sors, egy élet tragédiájának szín játékában. A feltámadó lelkiismeret ez a fdm, tegnap még azt Írtam volna róla, hogy gyenge, ma azt, hogy- jó, holnap talán kitűnőnek tartom, mert az elraktározott élmenyek világába tartozik, melyeket a távolodó idő egyre szépít. Könyvespolc Hughes: örvény. Egy hajó a húszas évek végén tájfunba keiül. A modern technika egyik legerősebb építménye eleinte- könnyűszerrel dacol a forgószéllel, de apró balszerencsesorozatok következtében lassanként megbénul a hajóóriás és néhány ember — élén a kapitánnyal — 5 napon át dacol a vízzel, széllel s a roncsolódó hajó megbénult tetemével. Hughes ezt a magában is érdekes és izgalmas témát a lélek- rajz, az emberábrázolás oly finomságainak bemutatására használja fel, amilyet ritkán találhatunk hasonló műfajú regényekben. A különböző jellemek viselkedése és összecsapása az elemek kísérteties tombolása közben nehéz írói feladatokat szab, de Hughes mesteri kézzel oldott meg mindent: nemcsak alapos ismeretekről tanúskodik írása a hajóséletet illetően, de gazdag fantáziája és gondolkozásmódjának emberiessége sokrétű, optimista regénnyé avatja az örvényt. — pala — Milyen a7 élei a recski BányászoHhonban ? A nyirkos sötétségben barátságos fények gyulladnak ki a recski bányászotthonban, majd utána kürtök és hegedűk skálázása zavarja a koraesti csendet. Gyakorolnak a bányászzenekar tagjai. A másik szobában fűrész fülsértő zenéje az uralkodó hang. A szertehullott lécek és forgácsok között Pribula László ércbányái asztalos dolgozik, fülénél az elmaradhatatlan jelölő ceruzával. Hogy miben fáradozik? Pszt! Ez titok! . . . Erről majd később, ha valóraválik az ércbánya vezetőségének álma. A gondnok konyhájában jó meleg van. A kályha felett száradnak a sportolók dresz- szei. Az örökké vidám Gál Mihály kulturfolelős, most kicsit szomorúan beszél a recski ifjúság életéről és problémáiról. — Most nem tudom miért, de úgy néz ki a dolog, hogy meghalt a kultúráiét a faluban. A fiatalok Parádfiirdőre járnak szórakozni, mert idehaza nincs szórakozási lehetőség. Állandó vita tárgya a zenekar. Jazz, vagv cigányzene? A fiatalok az előbbi felé hajlanak és ha nem kapják meg. érthető, hogy ..kivándorolnak“ Parádfür- dőre, ahol egv zongorára, vagy lemezre táncolhatnak. Nem lehetne vidámabb életet teremteni ebben a nagy közösségben? — De igen lehetne! A vezetőknek jobban meg kellene érteni az ifjúságot. Most van szükség a párt, a KISZ támogatására. Most kellene együtt dolgoznunk. Milyen változás várható a közeljövőben, hiszen jön a karácsony és szilveszter? Terveink vannak és ha megvalósulnak, én remélem, hogy más lesz az élet az otthon üres falai között. Karácsonyfa-ünnepély és egy hatalmas szilveszteri bál szerepel a tervükben. A kulturfelelős arcán még a bizonytalanság érzése tükröződik, de szívében kicsit számít a sikerre, Vízszintes: 1. Magyar festőművész képei örökítettek meg Arany Balladákat. 9. Erkölcsi győzelme. 10. Es számos idegen nyelven. 12. Zetkin keresztneve. 13. Mor- zehang. 14. Régi címzés. 16. Majdnem NATO. 17. Egyik kezünk, van akinek mindkét lába. 18. Folyó születik. 20. Híres ev. püspök volt. 21. Az égnek áll. 22. Ház „folytonossági hiánya“. 23. Imre keverve. 25. Vissza: paradicsom. 26. Népiesen evett. 27. Lovacska (utolsó kockában 2 betű. 28. Ez valóban káptalan! 29. Meleg. 30. Beugratásra alkalmas alany. 31 a. Tagadószó. 32. Ellenfél — idegen szóval. bízik a hűtlen fiaiban. Befejeződik a zenekari próba és a tagok lassan botorkálva, indulnak hazafelé. Csendes lesz a kultúrház, de bízunk abban, hogy nem sokáig? Kovács János, Recsk Függőleges: 1. Arany ballada címe és az esemény színhelye. 1. UD. 3. ... Karter. 4 A Tarzan regények majma. 5. Feljegyzésre érdemes tulajdonsága. 6. Francia kártyaszín. 7. SLA. 8. YA. 11. Alkotó, készítő. 13. ,i,Ragadós“ fizikai tulajdonság. 15. Kép környezete. 17. Azonos a vízszintes 30-al. 19. A román államfő egyik neve. 20. Kubán mássalhangzói. 24. Habos sütemény műkifejezéssel. 2’. Ekestollú madár. 28. Száj kellék (beszédhez pláne). 30. Tulajdonában van. 31. KIÄ. 32. Rés mássalhangzói. 33. Sín mássalhangzói. KERESZTREJTVÉNY ARANY JANOS IV. 1 2 3 4 15 1 6 7 8 n ids Q lük 10 \Ä~ 111 m 12 W3 15 16 m1 18 i 19 m* i\ 23~ lü 24 25 26 m 27 28 m 28/a 29 | ®\30 1 31 Jjgjjtt/. ®r |33 m i" 1 1 m
