Népújság, 1957. december (12. évfolyam, 96-104. szám)
1957-12-07 / 97. szám
4 NÉPÜJS AO 1951. december 7. szombat COMENIUS AMOS JÁNOS IV emes hagyományt gon- ' dozunk, amikor a nagy cseh pedagógus összegyűjtött neveléstudományi munkáinak megjelenése 300. évfordulóján megemlékezünk a neveléstudomány Galilleijéről, Comenius- ról. Hazánkban, Sárospatakon is működött. Pataki tevékenységének négy éve (1650—54) a magyar neveléstörténelemnek is kimagasló korszaka. Pataki beszédei, tervezetei, tankönyvi, kultúrpolitikai elgondolásai ugyanis nemcsak az egyetemes nevelés ügyének gazdag forrásai és lendítő erői, hanem Co- menius gondolatai, elvei hazánkban is széles hullámokat vertek, : Ebben az ünnepi megemlékezésben elsősorban népneveié és népművelő tevékenységéről kívánunk röviden és vázlatosan írni. Már az a tény, hogy a világ első „jó módszerű” modern nyelvkönyvét (Janua Lin- guarum reserate — A nyelvek feltárt kapuja) megírta, s a nevelés és oktatás teljességét átfogó rendszeres didaktikáját (Didactica Magna — Nagy (általános) Oktatástan) megalkotta, az első képes, szemléltető tankönyvét, az Orbis Pictus-t kiadta, nyelvkönyvének dramatizált változatát (Schola Lu- dus) összeállította és Patakon előadátta, a népművelés igaz ügyét is szolgáló pedagógiai tett. Ez az enciklopédikus tudású nagy pedagógus a szorosabb értelemben vett népnevelés és népművelés ügyét is felkarolta és olyan gondolatokat is papírra vetett a népművelés pedagógiai vonatkozásairól is, amiket ma is felhasználhatunk, gyümölcsöztethetünk. Aki a magyar népnevelés, illetőleg népművelés történetét megírja, nem hagyhatja számon kívül Comenius idevonatkozó úttörő munkásságát. Bár latinul írja műveinek javarészét, hiszen ez a nyelv volt akkor az értelmiség, a tudomány nemzetközi nyelve, az anyanyelv jelentőségét mégis ő emelte ki, korában olyan hangos szóval, hogy magyar viszonylatban is kortársai, a magyar puritánusok is erőt meríthettek belőle az anyanyelv jogaiért vívott nehéz harcukban. Valóban a népnevelés és népművelés ügyének éppen azzal szolgált hathatósan, hogy neki is eltökélt szándéka volt (mint nálunk Apáczainak!): népének a nép nyelvén, az anyanyelven írt könyvekkel hasznára lenni. Iskolarendszerében nagy szerepet szánt az anyai (6 éves korig) és anyanyelvi (6—12 éves korig) iskolának (az elemi, a népiskolának), s a latin iskolából sem száműzi az anyanyelvet, mondván: „Először jöjjön a dolgok anyanyelvi elemzése, azután a latin!” A magyar puritánusok harca az anyanyelvi oktatásért sok erőt meríthetett Comenius elveiből, nézeteiből, pedagógia gyakorlatából is. Mikolai Hegedűs, Apáczai, Medgyesi az anyanyelv fontosságát kiemelő felismerése, ébredező magyar nyelvi öntudata, az anyanyelvi oktatást, a nemzeti nyelvű népművelést követelő programja Comenius hatására is érlelődött népünk nemzeti művelődésének, polgári fejlődésének és politikai függetlenségének előfeltételeként szélesebb társadalmi alapon politikai programmá. Patakon írt politikai természetű írásában, a Gentis Felicitas-ban (A nemzet szerencséje) is az anyanyelvi oktatás mellett tört lándzsát, mondván, ha anyanyelven tanulják meg ifjaink a tudományokat, akkor művelt lesz eszünk, kezünk és nyelvünk. A magyarországi latin iskolák eredménytelenségére is felhívta magyar kortársai figyelmét, s ezzel lökést adott az egyetemes magyar népműveslés ügyének is: „De hát mit tanulnak a latin isko- lákbán, mutatja az a nagy tudatlanság, amely valamennyi szabad tudományban (a nyelvtan és a logika foszlányain kívül), továbbá a történelemben, bölcseletben, orvostudományban stb. általánosan mutatkozik (Gentis Felicitas). Ezt a gondolatot Apáczai, Misztótfa- lusi, Bacsányi és Bessenyei György fejlesztik tovább. Hirdeti, hogy a műveltség igazi műhelye az iskola, legyen mindenkié! Csak akkor igazán művelt egy nemzet, ha a művelődés igénye általános, hiszen mindenkinek szüksége van kultúrára. Az anyanyelv felkarolása és művelése éppen ezt a célt szolgálja Comenius elgondolásaiban is, hogy a tudományok demokratizálását segítse elő, a latin egyeduralmát törje meg az oktatásban is, a szélesebb néprétegek művelődési igényének is utat nyisson. Comenius kortársa a pataki iskolában, segítője, Tolnai Dali János már egyengette az utat Comenius előtt is az anyanyelv használatára, s a zsoltárokat a latin szöveg helyett Szenczi Molnár magyar verseire énekeltette, a „Magyar nótákon lévő Soltároknak éneklésére” szoktatta diákjait. Comenius ennek a kezdeményezésnek azzal adott lökést, s vitte át a szélesebb alapú népművelési vonalra az anyanyelv ügyét, hogy arra is felhívta kortársai figyelmét: a magyar nyelvűség politikai kérdés is, hiszen a művelődés, a tudomány csak a nemzeti nyelven lehet közkinccsé. A népművelés ügyének azzal is szolgálatot tett Comenius hogy tekintettel volt a nép gyakorlati szükségleteire is. A nép számára írt írásaiban a kulturális elmaradottság és műveletlenség fejlesztése irányéban előre mutató tartalommal töltötte meg a népnek szánt követhető írásait is. A magyar népnevelés történetének lapjain is helye van Comeniusnak. A Gentis Felicitas komoly elemzése a hazai művelődési és gazdasági viszonyoknak: „A nemzet boldogulásának útjában áll népünk műveletlensége, s az a tény, hogy ,aligha fordítanak e világon bárhol kevesebb gondot a közjóra’, mint éppen Magyar- országon. Az emberek ritkán tanulnak mesterségeket, gazdasági ügyeiket sem végzik elég ésszerűen. Műveletlen a nép, műveletlenek a szántóföldek, szőlők, kertek, szőlők és míves tervek. A nevelésre itt a legcsekélyebb gondot sem fordítják, nem mindnyájan mívelis magukat. Különösen elhanyagolt a népművelés. Szerte terjedt a tudatlanság, a tétlenség, a lustaság. Nem nevelik itt a2 ifjúságot, s népet életkedvre és a mindenre készséges munkaszeretetre”. A népnevelésnek és a népművelésnek tartalmi, módszertani kérdései mellett általában keveset szoktunk foglalkozni e kettő politikai és etikai vonatkozásaival. Ebben a tekintetben is úttörőként tarhatjuk számon Comeniust. Csak ott lehet és csak azoknak lehet igazán mély népművelést, népnevelést biztosítani, ahol és akikben igény is van rá. A nép mozgékonysága, ügyessége, művelődésre való igénye az alap, erre kell építenünk. Nem elég csak rámutatni a népművelés szükségességére, a célra vezető alkalmas eszközöket is elő kell teremteni, meg kell válogatni és pontosan a célhoz kell alkalmazni. pataki első beszédében a művelt ember képét is megfesti. Mint népnevelő és népművelő utat mutatott azzal, hogy megszabta a célt: Művelt a nép, ha fiai munkára készek és ügyesek, ha alkalmasak „Sokat kigondolni és mindenbe élesen behatolni”, ha pontosan tudnak „dolog és dolog között különbséget tenni, a jót mindenben kiválasztani, s követni, a rosszat mindenütt megvetni és kerülni, „ha képesek szépen és gondolatokban gazdagon beszélni”, ha nagyobb nyelvi kultúra és öntudat birtokosai, ha van bennük hajlandóság a közjó előmozdítására, ha viselkedésük és magatartásuk emberhez méltó. A művelt ember és nép nem tétlen, nem tunya, hanem gyönyörűséget talál a munkában, szereti és keresi a nemes szórakozásokat is, a tudomány és művészetek irányában igényei vannak. A tétlen, lebzselő életet kedvelő emberek nem művelt emberek. A műveletlenség ismérvei között kell elszámolnunk azt is, ha valaki úgy viselkedik, „mintha csak a maga haszna előmozdítására született volna, s nem a közjóra”. A művelődésre való egyetemes igény hirdetése, illetőleg propagálása abból az alapelvből táplálkozik, hogy a művelődésre való jog elvitathatatlan emberi jog, így következetesen harcol az ellen is, hogy a műveltség ne legyn csak az uralkodó osztály fiainak kiváltsága. A népművelő Comenius előfutára volt a modern értelemben vett politechnikai képzésnek, nevelésnek is: a nép ne csak az eszét, az elméjét művelje ki, ne csak a nyelvét csiszolja, hanem a dolgozó kézé! is művelje, hogy képes legyen hasznos munkák önálló elvégzésére is. A feudalizmus gazdasági béklyójából kívánta kiszabadítani a nép fiait azzal is, hogy elő akarta segíteni sokoldalú nevelésüket, s nemcsak az értelmüket, hanem a kezüket, nyelvüket is fel akarta szabadítani a polgári fejlődés kívánta sokféle ipari munka elvégzésére is: Szorgalmasan kell kutatnunk, az utat — írja Comenius —, amelyen könnyen vezethetjük az ifjúsá- go’t a mesterségek gyakorlati elsajátításához, — tanuljanak meg faragni, vésni, festeni, s az eszközök használatát inkább gyakorlati alkalmazás útján ismertessük meg velük, mint magyarázattal. Kora technikai elmaradottságát a magyar valóság talaján is a népnevelés célkitűzésének szellemében kívánta felszámolni, ezért tankönyveiben is sok technikai ismeretet közvetített és bemutatta a különféle mesterségek munkafolyamatát, eszközeit is. Az Orbis Pictus- ban a megfelelő magyar szakszókat is megtaláljuk, s ezzel Comenius és magyar munkatársai azt is példázták, hogy magyarul is lehet ismereteket közölni a tudományok és mesterségek legkülönfélébb fajairól is. A népnevelés és népművelés területét azzal is kiszélesítette, hogy az általános oktatásra való jogot kiterjesztette a nőkre is: „Kevéssé adhatjuk meg elfogadható okát annak, hogy miér zárjuk ki teljességgel minden tudományos kiképzés lehetőségéből a női nemet”. Magyar viszonylatban Comenius értékes magyar előzmények hangját erősítette fel ezzel a követeléssel. Amikor Magvarországra jön, pataki működésének előfeltételeként jelöli meg egy nyomda felállítását. A nyomdát és a könyvtárt szerves részének tekinti az iskolai nevelésnek, és kívánja, hogy nyilvános könvvtárakat állítsanak fel, — „melyeket mindenki egyaránt használhat’.’ A nemes cél értelmében vett első igazi népkönyvet is ő írja meg „A világ tabyrinthusa és a szív paradicsoma” címmel. Ebben a könyvében a társadalmi igazság és a társadalmi igazságtalanság képét festi meg. Hirdeti, hogy az egész társadalom békéjére van szükség, nem egyesek békéjére, nem a cellák csendjére, hanem az alkotó munkát elősegítő békés közállapotokra. A társadalmi igazságtalanságokról megdöbbentő képet fest: „Amint egyeseknek csak az a feladatit, hogy pádimentumot taposson, lovagoljon, az agarakkal nyulakat és farkasokat hajhásszon, dohányozzon, kávézzon, s különféle tál ételekkel kirakott hosszú asztalok mellett vendégeskedjék, ostáb- lázzon és kártyázzon, s minden szemérem nélkül, rút, ocs- mány dolgokat fecsegjen, függő és rengő nyoszolyákon heverjen, párnákkal megvetett székeken hordoztassék, addig vannak sokan olyanok, akik méltán panaszkodhatnak, hogy némelyek minden jóval bővelkednek, ők pedig nagy szükséggel küszködnek, méltán vádaskodnak, hogy az ő rajtok uralkodók semmi egyebet nem akarnak, hanem csak az ő verejtéküket inni, őket űzni ; kergetni, olyannyira, hogy ő- belőlük véres verejték folyik, tenyerök hólyagos, az ütések helye kék”. A népművelő és népneve- lő Comenius a pedagógia reformálásán túl a realitás talaján gyönyörű álmait álmodta a művelt népről, a művelt emberi közösségről, amiből kipusztul a belső perpatvar, a gyűlölködés, az igazságtalanság, a munkakerülés, az ínség és nyomorúság. Buzdít és bátorít: mindenkit művelni kell, nem résszerű reformokra van szükség, hanem általános javulásra, mindennek elrendezésére. Álmai nem futó álmok voltak. Hitt bennük és megvalósításukért minden erejével küzdött. DR. BAKOS JÓZSEF főiskolai tanár DECEMBER 7: 1562. Meghalt Adrian Wallert németalföldi zeneszerző, a „velencei iskola“ megalapítója (395 éve). DECEMBER 8: 1842. Született: Csiky Gergely drámaíró (115 éve). DECEMBER 9: 1895. Született: Dolores Ibárruri (Passionaria), a Spanyol Kommunista Párt főtitkára (62 éve). DECEMBER 10: 1892. Született: Bónya Adorján író (65 éve). Az egriek sokat és joggal panaszkodtak azért, hogy a Főiskolával szemben lévő útszakaszon a hepe-hupás macskaköveken szinte lehetetlen a közlekedés. Ha valaki kárörvendő akart lenni, eme hajlamát itt megfelelően kiélhette, mert szinte a nap minden órájában lehetett látni egy- egy tűsarkú nőt, aki áldozatul esik a kövek rejtett buktatóinak. Az illetékesek úgy látszik, megszívlelték a sok panaszt, és elhatározták, hogy helyrehozzák ezt az útszakaszt. Meg is kezdték a munkát, a járda felén körülbelül egy hónappal ezelőtt felszedték a köveket, a másik felén azonban minden maradt a régiben. így csak egy változás történt: a nyaktörés esélyei a duplájára nőttek.- SZOMBATON DEL UTÁN 5 órakor és vasárnap délután á órakor az egri Közgazdaság' Technikum dísztermében a IX. számú iskola gyermekszínjátszó' bemutatják az „Égig érő fa“ című mesejátékot. Az ünnepség tiszta bevételét a Gyermekváros javára fordítják. — AZ ÖREGEDES fizológiájá- ról tart előadást december 9-én, du. 6 órakor Dr. Kőrffy Lóránd. Előadása után Dr. Sebesi Laura a szellemi élet és az emberi ideg rendszer működéséről beszél. Mindkét előadás a Pedagógiai Főiskola II. emelet 78. számú termében lesz. — SZERDÁN délelőtt száz új lakást adtak át Egereseidben a bányászoknak. Ezekkel a lakásokkal együtt az év eleje óta Heves megyében több mint 500 bányász költözött új otthonba.- A FÜZESABONYI karhatalmi egység volt beosztottjai december 7-én este a füzesabonyi földművesszövetkezetben elv társi találkozót rendeznek. A találkozón részt vesznek a füzesabonyi járás 19-es veteránjai is. — A BUDAPESTI nagyvásár- telepre megérkezett az első na- rancsszálh'tmány Görögországiból és az Albán Népköztársaságból. A napokban több vagon datolya és banán is érkezik. A régen várt déli gyümölcsöket a jövő héten kezdi árusítani a kereskedelem.- HATVANBAN a Szülők Akadémiájának 14 előadásán 2000 szülő vett részt. — József Attila halálának 20. évfordulója alkalmából péntekéit délben a párt, az állam, a társadalmi és tudományos szervezetek megkoszorúzták József Attilának a Kerepesi temettőbea lévő sírját.- A GYÖNGYÖS-EGÉR Vidéki Borforgalmi Vállalat pincéiből mintegy 40 ezer liter minőségi egri bort küldenek Budapestre. December 7, szombat: Egerben este fél 8 órakor: Liliomfi (szelvénybérlel). December 8, vasárnap: Egerben délután fél 4 órakor: Liliomfi (bérletszünet), este fél 8 órakai-: Liliomfi (bérletszünet). Nagyrédén este 7 órakor: Veszélyes forduló. December 9. hétfő: ■ Nincs előadás. December 10, kedd: Pély este 7 órakor: Liliomfi. r tLM ; EMBER A VÁGÁNYON Az idei Karlovy-varyi filmfesztiválon mutatták be először a lengyel filmgyártás „Ember a vágányon“ című filmjét. Nem mindennapi jtlm ez. Témaja érdekes, aktuális. Egy félreismert emberről szól ez az izgalmas lengyel film, amelynek története egy alaptalanul megvádolt mozdonyvezető életét és tragikus halálát mondja el. A, karlovy-varyi filmfesztiválon kitüntetett filmet az egri Vörös Csillag mozi december 7—8-án játsza. „Mikor fésültelek..." jjnt jszaka van. Még dolgozom, hogy reggel a két gyerekre minden rendben legyen. Ahogy rendezgetem az apró cipöcskéket, ruhácskákat, egyszerre végigszalad rajtam egy rettenetes borzongás. Berohanok a két kiságyhoz, megnézem, megcsókolom a két gyereket, meggyőződöm róla, hogy élnék, és hogy itt vannak velem! Hogy nem kell őket elhagynom! Honnan ez a borzongás, ez a félelem? — Egy gyönyörű élményből fakad. Néhány órával ezelőtt Ko- dály-hangversenyen voltam. Kodály szimfonikus zenéje Egerben nem nagyon ismert, de a két zenekari művét jól ismerjük a rádióból. Az előadókat pedig már néhány évvel ezelőtt szívébe zárta a közönség. Az est fénypontja a Kőmíves Kelemenné balladája volt. Mikor a művésznő bemondta, hogy mi következik, mindannyian arra gondoltunk, hogy igen, majd hallunk egy balladát. Hát! Kell is a sok zenekari muzsika után egy kis könnyebb! — gondoltuk. De azt álmodni sem mertem volna, hogy egy megrázó nagy tragédiának leszek fül- és szinte szemtanúja. Aki ott volt — az sem volt ott! Nem, nem a fütött színházi nézőtéren, hanem a komor Dévu- vári falak alatt. És remegett a fiatal Kőművesné életéért. Együtt kiáltotta a kocsira szórt átkot a szerencsétlen kőművessel. Nem tudtam kiszakítani magam a rettenetes, döbbent hangulatból. Ömlött a köny- nyem és szerettem volna odakiáltani: „Ne tovább, mer: rettenetes!” Pedig tudom a balladát. Ismerem. Tanultam és tanítottam is már. De ez a megrázó előadás nagyon elevenen élt bennem. Teljesen hatalmába kerített a ballada, és annak előadása. Ilyen kifejező erővel még nem láttam és nem hallottam balladát előadni. A tisztán csengő hang, a biztos hallás mellett a drámai előadásmód minden igényt kielégített. A komor hangú és szövegű eskü. A indám, csengőhangú közeledése a szeretett asszonynak urához... a szerencsétlen ember szenvedélyes kívánságai... A megtört, befalazott asszony rettenetes átokkal szorított hangja... Búcsú a kisfiától... Mikor énekelte, énekelte? Átérezve előadta, hogy „Mikor fésültelek...” ennél a csúcsnál mindenki tenyerébe hajolt és saját gyermekére gondolt. A „tizenkét gyilkosok” pénzért öltek embert! Ballada. A miénk! Népballada! Talán más országban nincs is ilyen! És hányán, de hányán itt tudták hagyni ezt az érzelmekben és művészetében gazdag országot, népet! Mi is hibásak vagyunk. Mert ezt hallani kellene ezer és ezer embernek! Sokszor és sokat! Lám csak! Bodor Blanka egri. Itt él közöttünk, tanít egy egri iskolában. És csak nehányan tudjuk, hogy mit tud adni! Eger sajnos, nem hangverseny- terep. Elég közömbös emberek lakják. Járt már itt Pancso Vladigerov (1953), Blum Tamás, Fischer Anni és sokan mások. Az érdeklődés ugyanaz. Majdnem semmi. De azért egy 200—250 főre tehető azok száma, akik boldogan mennének és hallgatnának komoly zenét Ebben is mi vagyunk a hibásak, hogy ez nincs, mert nem tudjuk közkinccsé tenni azt, ami a miénk. Módot kellene arra találni, hogy hangversenyeket hallhassunk. Nem egyoldaliLakat, hanem a gazdag zenevilágból válogatva. Itt szeretném megemlíteni azt, hogy nem feltétlen fontos költséges zenekarokat, művészeket hozatnt Pestről! Van kiváló karnagyunk Sebestyén András személyében. A Suha- Csemiczky zenekarnak Kínában tapsoltak, s itt laknak nálunk a mi városunkban. Sokar. nem tudják, hogy Tarján Tamás február 15-én Toulous- ban énekli a Missa Solemnis tenoráriáját. És még sorolhatnék néhányat. Akiket nem a tartalom érdekel, azok erre azt mondják: „Igen, igen, de ezek CSAK egriek és vidékiek.” Remekül festene, ha Pesten ennek mintájára az emberek nem mennének hangversenyre, mert „Vaszy Viktor kiváló ugyan, no de Toscanini...” így is fel lehet fogni. De én biztos vagyok abban, hogy a mi helybeli művészeink (akik külföldön is járták) fognak nekünk olyan élvezetet nyújtani, mint bárki. És, hogy tudnak, az biztos, men ismerjük, hallottuk őket nem egyszer! Azt mondta egyszer Sebestyén András karnagy, hogy a művésznek terület és közönség kell. így tud fejlődni, ellenkező esetben művészi ambíciója alábbhagy. Igaza van. És adjunk teret! Közönség lesz! Ha nem is nagy egyelőre, de igényli, várja és köszönettel fogadja művészeit Egyelőadóművész ne csak kegyelethangversenyeken és nemzeti ünnepeinken lépjen fel, hanem hívják meg iskolák, üzemek, pedagógusok, orvosok összejöveteleire, külföldi vendégek fogadására és főleg ilyen irányú és célú rendezvényekre! Tegyünk javaslatokat, tervezgessünk, a Művelődési Osztály pedig segítsen a megvalósításban! Hiszen dolgozunk az egyik 8 órában, pihenünk a másik 8 órában, szeretnénk szórakozni kedvünk és igényeink szerint néhány harmadik 8 órában! CS. ÁDÁM ÉVA Egri Vörös Csillag: December 7—8: Ember a vágányon (lengyel). December 9—11: Túristaszere- lem (szovjet). Egri Bródy: December 6—11: C s a ló d á s (szovjet). Gyöngyösi Szabadság: December 6—11: A császár parancsára (magyar). Gyöngyösi Puskin: December 6: Senki nem tud semmit (csehszlovák). December 7—8: Vetélytársak (német). Hatvani Vörös Csillag: December 6—9: Rendőrök és tolvajok (olasz). Hatvani Kossuth: December 6—8: Cár és ács (szovjet). P étervására: December 7—8: Negyvenegyedik (szovjet). Füzesabony: December 7—9: Zalameai bíró (német). Heves: December 7—9: Rendőrök ée tedvajok (olasz). aaaaaaaaaaaaaaa A MÜSZA KIANYAG ÉS GÉPKERESKEDELMI VÁLLALAT (volt Műszaki Bizományi) műszaki becslést végez december hó 10-én Eger, Sas u. 92. s*. alatt lévő MÉH Vállalat helyiségében. A címeket kéri előre leadni. yWWYVWYVWVy