Népújság, 1957. november (12. évfolyam, 87-95. szám)

1957-11-27 / 94. szám

1957. november 27. szerda.

népújság

í

Most dől el a földeken a jövő évi termés sorsa

Solt még a szántani való Füzesabonyban —

MINDEN FALUNAK megvannak a maga elismert szaktekintélyei, régi, tapasztalt gazdák, akikhez a többiek is igazítják a tavaszi, nyári, őszi munka idejét. Füzesabonyban a „Németh-féle tszcs” tagjai ilyenek, öt dolgozó paraszt- ember önkéntes kis társulása ez, van benne 16 holdas középparaszt, kisföldű újgazda. Arra társultak, hogy minden évben minden munkát közösen végeznek el. Együtt kaszálnak, együtt szántanak, vetnek, az összefogott lovakkal, így a legmakacsabb kötött földdel is megbirkóznak minden időben. A silózást is együtt végzik, a gépállomástól kértek silótöltőt, a cukorgyártól vettek répaszeletet, — most már csak egy-két nap hija, s meg van a téli takarmányhoz ez is. A községben mindig elsőnek vetnek, először van felszántva a tavaszi alá a földjük. S hozzájuk, meg saját esztendős tapasztalataikhoz igazítják a többiek is a munkát. így volt ez most ősszel is, -s a sok szorgalmas gazda olyan eredményt ért el, ami- ilyennel hosszú esztendők óta nem dicsekedhettek sehol sem. Még november elejére befejezték a búza vetését, csak itt-ott árválkodik már egy-egy kukoricakúp, jobbára olyanoké akiknek egy hold haszonbéres földjük van. Nem hordatták be róla, mert jószág nincs, meg többe kerülne a behordás, mint amennyit az egész szár ér. A cukorrépa is régen kint várja már az állomáson, hogy a gyárba szállítsák.

Sokféle magyarázata van -annak, hogy ilyen hamar meglettek a betakarítással. Az -egyik, hogy a jó termést jókedvvel, gyorsan viszi haza mindenki. S ebbe nem volt hiba itt a községben. A nyári 12 mázsás búzatermés után jó lett a kukorica is, holdanként 22 mázsát törtek le, majd tíz mázsával többet, mint az elő- •ző években. Cukorrépa is több lett 10—20 mázsával, a napraforgó is eggyel. De azért is igyekeztek jobban, mert minden gazda magának takarította le a földet, nem kellett attól tartania, hogy hiába igyekszik, ősszel más szántja fel. Meghozta a kedvet az is, hogy jól intézték el a földekkel kapcsolatos panaszokat, javarészét ugyan részben tudták ■csak rendbehozni, azért meg vannak elégedve a gazdák, mert látták, hogy amit lehetett, megtettek.

HA AZ EMBER kint sétál mostanában a füzesabonyi határban, mindenütt zöidelő új vetést lát. Van olyan, — és nem is kevés, amelyik már -egész beborítja a földet. Megnyugtató látvány, hiszen ezajövő évi kenyér, de annál nyugtalanítóbb, hogy nagyon sok a szántatlan terület. A tanácsiak számítása szerint körülbelül 60—70 százalékát szántották fel eddig tavasziak alá. November végefelé vagyunk már, decemberben nem biztos, hogy soká dolgozhatnak még, ezért is aggasztó a helyzet, de azért is, mert akinek még szántatlan a földje, azoknak javarésze nem rendelkezik igával. Sok segítséget adhatna a gépállomás — ad is, hiszen 11 gépet csoportosított az abonyi határba. Elegendő lenne ez a fogatnélküliek földjeinek felszántásához, meg a fogatosok is vállalnak — igaz kétszer olyan áron és sekélyebben, mint a gépállomás, — de nincs, aki kézbe vegye a dolgot. A gépállomás azt mondja, ő ad gépet, de a tanács szervezze meg a szerződtetést, beszéljen a gazdákkal, a tanácsnál meg az a vélemény, hogy ott a brigádvezető, meg a földművesszövetkezet intézze a dolgát. Különben is, az ag- ronómus segít a szerződtetésben. Közben, míg egyik a másikra vár, halad az idő, közeledik a tél, s a földek .szántatlan maradnak. Akkor pedig oda lesz az idén elért nagyobb terméseredmény. A tavaszi szántásba nem 20, de még 2 mázsával sem lesz több a répa.

NEHÉZSÉG AZ IS, hogy sok fogatnélküli gazda számol úgy, ha tavasszal szántat, akkor spórol, mert az őszi szántás elmunkálásához tavasszal is kell iga vetés előtt, úgy meg egy füst alatt mind a kettő meg lesz. Meg kellene nekik magyarázni, kiszámítani papíron ceruzával, hogy menynyire nincs igazuk, mert annál a néhány forintnál, ami a zsebükben marad most, sokkal többet érő terményt adnak az ősszel felszántott földek. Természetesen a tanácselnök, meg az agronómus nem mondhatja el ezt mind a száz- egynéhány gazdának, de vannak tanácstagok, termelési bizottsági tagok, akik szívesen elvállalják, megbeszélik ezt a község sok más ügye mellett. Sürgős is, fontos is lenne, mert a jó betakarítás csak az idei termés megőrzését jelenti, de a jövő évi termés sorsa most dől el a földeken.

APRÓHIRDETÉSEK

RÁDIOJAVITAS vidékieknek

A CSODALATOS Placenta paazonnal, Egerben, autóbusz megállónál, Bajcsy Zsilinszky u. 13.

GYÖNYÖRŰ dió hálószoba és kombináltszekrónyek, fizetési kedvezménnyel eladó. Szőke asztalosnál, Újpest, ősz utca 41.

250 kcm-es Jáva motorkerékpár jó állapotban eladó. Hatvan, Mártírok útja 7.

GYÖNGYÖS Újtelepen saroktelek eladó. — Puskás, Gyöngyös, Zöldfa utca 19.

SZORTELENITSE lábát szőrte- lenítő krémmel, arcát szőrtelenítő porral! Egészségre ártalmad n. 8.— Ft. Méh anyakirálynők táplálékából készült fiatalító pompás arckrém. — Csókálló, folyékony ajakruzs, vitaminos, fehérítő szep- lőkrém. — Puderkrém, fényvédő- krém, ránctalanítókrém. Bőrtápláló vitaminos arckrém. Száraz arcbőrre lemosókrém. Tágpórusú mitteszeres arcbőrre arcvíz. Szép- lőhalványítóvíz. Korpás fejbőrre bajzsír. — Megrendelhető postán, utánvét mellett dr. Rabinek Aladár, Székesfehérvár, Piac-tér 53. címen.

RADIO hangerősítők szakszerű javítása, vidékieknek rövid határidőn belül, nagy- és generáljavítás 3 havi garanciával Barta Tibor rádióműszerész, Eger, Dobó tér 1. Telefon 22-11.

VÍZVEZETÉK, csőrepedés javítása szakszerűen, pontosan, Ploch- man Gyulánál, Széchenyi u. 11. (udvarban).

KOPOTT inggallérját, kézelőjét felújítjuk. Hozott anyagból 12.— Ft, Háziipari Szövetkezet Boltjában, Dobó-tér.

AZ E. M. Papír- és Irodaszer Értékesítő V. egri lerakatában folyó hó 27-től 30-ig leltározás miatt az árukiadás szünetel.

kolás megérkezett. Néhány kezeléssel tökéletesen ránctalanít. Garanciával az Egri Fodrász Szövetkezet Kozmetikájában, Tízeshonvéd utca 16.

1 darab 16 kalapácsos daráló Cziklonnal. 10 H. P. villanymotorral, 1 darab Fügő köves 1 darab fölvonoval, 3 meteres transzmisszióval, 17 darab különböző szíjtárcsákkal eladók. Eger, Vécsey u. 6. szám.

ÜRES, különbejáratú albérleti szobáért 300 forintot fizetnen. Belváros előnyben. Kőolajipari Tröszt, Eger, Dobó u. 5. Telefon: 11-46. _____________________

RA

DIO hangerősítők, szakszerű javítása, vidékieknek rövid határidőn belül, nagy- és generáljavítás 3 havi garanciával. Barta Tibor rádióműszerész, Eger, Dobó tér 1. Telefon: 22—11.

KÉTSZEMÉLYES világítós, vitrines „Patent“ rekamie, fotel, székgarniturák nagy választékban kaphatók. Vidékre díjtalan szállítás. Kárpitosnál, Budapest, VI., Lenin krt. 103. (Nyugatinál).

FIÚVÁGY LÄNYGYEREKET AKARSZ?

Kedves szülő, vajon mit szeretnél jobban, fiút, vagy lánygyermeket? Rövidesen előre meghatározhatod születendő gyermeked nemét. Dr. Sherry Levin, angol biokémikus ugyanis egy olyan vegyianyag előállításával kísérletezik, amelynek használata befolyásolja a születendő gyermek nemét. A tudós az X és Y por előállításával kísérletezik. Az anya beveszi az egyik port és fia születik, vagy lányt akar és akkor a másik port választja.

b ilmhírek

— DANIA fővárosában Kópén- húgában Szovjet Fihnhetet rendeztek.

— JUGOSZLÁVIÁBAN november 16-tól december 5-ig rendezik meg a kínai filmhetet. Bemutatják az Újévi áldozat, a Fehérhajó lány és az Anya című játékfilmeket, az Elvarázsolt kefe és Történet a mezőn című rövidfilmet.

— A HUNNIA Filmstúdióban rövidesen befejezik Révész György Éjfélkor című új filmjét, amelynek főszerepeit Ruttkai F.va és Gábor Miklós játszók.

— BARABAS Tibor befejezte a legendásliírű Zalka Mátéról írt filmnovelláját. November 16-án háromtagú, filmszukemberekből álló szovjet küldöttség érkezik Budapestre és megkezdik a koo- produkciós Zalka-filmre vonatkozó tárgyalásokat.

— A HÍREK szerint Wemer Jacobs rendező Luxemburg grófja című alkotása a világ egyik legdrágább színesfilmje.-RÖVIDESEN elkészül Kol- Iányi Ágoston: Egy másodperc története című kisfilmje. A kiváló rendező már újabb érdekes téma filmrevitelén dolgozik. A holdról készülő film megismertet az ott lezajló fizikai, kémiai jelenségekkel, „a hold életével“.

— A KÖZELJÖVŐBEN megindulnak a Baba című film felvételei. A film időszerű témával foglalkozik, felhívja a figyelmet a disszidálás során bekövetkezett családi tragédiákra. Egy anyát mutat be, aki rosszul sikerült házasságát disszidálással akarja megoldani és közben nemcsak hazáját, otthonát veszíti el, hanem egyetlen gyermeke életét is feláldozza. Az új film rendezője Préda Tibor, operatőrje Szabó László.

I.

A „NÉPÚJSÁG” visszatérő rovatában mintegy két év óta ismertetjük Heves megye — és természetesen a létesítmények sokasága és jelentősége miatt főleg Eger — műemlékeit, hogy ezzel is rámutassunk azok történeti-, művészeti- és kulturális fontosságára, hogy végre mindenki tudomást szerezzen arról, hogy ezen a téren a sok pusztítás és elhanyagolás dacára még mindig milyen komoly értékekkel rendelkezünk. — A megjelent számos közlemény címe fölött mindig az egri vár XVI. századi rajza hívja fel a tárgyra olvasóink figyelmét: foglalkozzunk most tehát ezzel az emlékünkkel, annál is inkább, — mert az alábbiak szerint a várral kapcsolatban az utolsó hetekben olyan események játszódtak le. — amelyek talán új korszakot jelentenek Eger, — sőt a megye egyik legfontosabb műemlékének történetében. —

Az egri várnak, mint megerősített helynek a keletkezése ezer év távlatából tűnik elénk. — Különösen régebbi történetíróink szerint már a honfoglalás előtt is lett volna itt bizonyos őskori erődítmény, — erre azonban az újabb kutatások nem tudtak bizonyítékot szolgáltatni. Az egri vár történetét az írott források objektív kritikája és a régészeti vizsgálatok, ásatások világa mellett ma a X.— XI. század fordulójáig lehet visszavezetni: ezt az időpontot kell elfogadnunk, mint amely időben az egri várdombon a tényleges építkezések megindulnak. —

Első királyunk, István itt alapította meg püspökségeinek egyikét. A hagyomány már évszázadokkal ezelőtt hangsúlyozza ezt az alapítást, és nem is kételkedhetünk benne, mert IV. Béla 1261-ben kelt oklevele világosan beszél: „...Szent István, mint az ország első fejedelme... az egri egyház alapítója és adományozója...” A hagyomány azt is tudni véli. hogy első királyunk személyesen gyönyörködött az első egri székesegyház építésében egy magaslatról, amelyet évszázadokon át „ki- rályszék”-nek neveztek. (A várállomás — Dézsmaház utca vidéke). Ennek az egervári templom építkezésnek több XI. századból való faragott kövét megtalálta a régészeti kutatás, — nagyobbrészt azonban már csak másod-, sőt harmadlagos beépítésben, ahogyan azokat a későbbi tempVédjük jobban a hegyesvidék termőföldjét

MEGYÉNK ÉSZAKI részének, de főleg a Mátra és a Bükk hegység által körülvett pétervásári járásnak mezőgazdasági termelési viszonyait igen hátrányosan befolyásolja az úgynevezett erózió következtében beállott elkopároso- ■dás.

A termőföldek pusztulása különösen az előző évszázadokban megindult erdőírtások helyén fordul elő, itt a víztömegek akadálytalanul zúdulhatnak le a meredek lejtőkön, mivel a talaj, nincsen fákkal megkötve. A nagyerejű víztömegek hatására az idők folyamán sok vízmosás és szakadék is keletkezett. Mindezek a termőterületeket csökkentik, azok megfelelő hasznosítását akadályozzák. Ebbal jelentős termés kiesés és év- ről-évre súlyosbodó népgazdasági kár származik. A kopár területek a járás területén többezer holdra tehetők.

Az elkarsztosodás különösen Sírok község határában, az ősi várat környező sziklás meredek hegyoldalakon, de a pétervásári járás többi községeinek magaslatain is élénken megmutatkozik. Ezeken a helyeken az északi szelek kártékony hatása is érvényesül.

A ma élő nemzedékre nagy

feladat vár az erózió elleni küzdelemben, mert évszázadok mulasztását kell pótolnia. Az állam, az érdekelt gazdák, az erdészeti, mezőgazdasági és vízügyi szakemberek tervszerű munkájával, termelőszövetkezetek, legeltetési bizottságok és erdőbirtokossági társulatok bevonásával kell ezt a rendkívül fontos kérdést megoldani, tömegmozgalommá szélesíteni, hogy a további talajpusztulást céltudatos munkával meggátolhassuk.

A kopár hegytetőket nagyarányú állami akcióval — még áldozatok árán is — be kell erdősíteni. A vízmosásokat és szakadékokat védőgátak építésével, sövényfonásokkal és fásításokkal kell megkötni. Egyéb lejtős és kopáro- sodásra hajlamos területeken gyümölcsösöket, (alma, szilva) kell telepíteni. A meredek szántóföldeken be kell vezetni a sáncolást, meg kell oldani a haránt irányú talajművelést, fel kell karolni a váltóekék használatát. Meg kell valósítani a helyes vetésforgót, a sávos vetést stb. A hegyi legelőkön törekedni kell a megfelelő gyepezet kialakítására, meg kell valósítani a szélvédő fasorokat, szakaszhatár fásításokat és a rendszeres legelő gondozást. A legelőjavítás terén nagy jelentőséggel bír a legeltetési bizottságok, illetve az áUattenyésztő gazdák társadalmi munkája.

Az erózióval párhuzamosan halad, illetve a hegyekről időnként lezúduló víztömegekkel szoros kapcsolatban áll a hegyek lábánál és a Tama és más patakok mentén elterülő szántóföldek, rétek és legelők el vizenyősöd ése, beiszapolódá- sa. Ezek idézik elő a „törpe vizicsigák” szaporodását és a velük szoros élettani kapcsolatban levő májmétely paraziták kifejlődését.

A JArAS dolgozó parasztságának körében az a téves nézet terjedt el, hogy a máj- mételykórt a juhok terjesztik, ezért sokan ellenségei a juhtenyésztésnek. Pedig a máj- mételykór elterjedését a mélyfekvésű rétek, legelők és szántók elvizenyősödése és a talaj lemosódása következtében előálló beiszapolódás okozza.

Mivel a májmétely és a tór- pecsiga csak olyan földeken fejlődik ki, melyek áradás útján tartósan víz alá kerülnek, illetve beiszapolódnak, azért a rétek és legelők nedvességét kell megszüntetni tervsBerű patakseabályozás,

csatornázás, medertisztítás és védőgát emelés által. E sorok írója élénken emlékszik arra, hogy a 40-es évek végén, a si- roki „Alsórét” többszáz holdat kitevő területe, egymás után két évben is víz alatt állott és úgy nézett ki, mint valami hatalmas tó. Ebben az időben, ezen a területen alig volt termés. Ehhez hasonló eset a járás más területén is elő szokott fordulni, így nem lehet csodálkozni a májmétely elszaporodásán.

Az elmondottakból világos, hogy társadalmi erők összefogásával sürgősen meg kell oldani a belvizek rendezésének és a patakok szabályozásának kérdését.

A vízjogról szóló 1885. évi XXIII. tv. 40. §-a ma is érvényben van és világosan kimondja, hogy a meder és a partok jókarban tartása a parti birtokosok kötelessége, továbbá ugyanezen törvény 55. §-a szerint a vízmosások keletkezésének megelőzése is. A dolgozó parasztságnak és termelőszövetkezeteknek tehát ezeket a munkálatokat saját érdekükben kell elvégezniük, de a nagyobb védelmi munkálatokhoz — melyek anyagi és fizikai erejüket meghaladják

— állami támogatásra van szükség.

Ezen a téren a dolgozó parasztságnak nagy segítséget nyújt az Elnöki Tanácsnak a közelmúltban megjelent nagy- jelentőségű törvényerejű rendelet«, mely szerint az érdekelt gazdák önkéntes vízgazdálkodási (vízrendezési) társulatokat alakíthatnak a vízkárok elhárítására. A tagok írásban kötelezik magukat arra, hogy a meghatározott természetbeni munkákat elvégzik, az alapszabályokat betartják és a tagdíjat megfizetik. A társulatok állami hiteleket, a vízügyi szervektől pedig kotrógépeket igényelhetnek. A társulási szándékot a SZÖVOSZ-hoz és az Országos Vízügyi Igazgatósághoz kell bejelenteni. A tagoktól befolyt pénzösszeg az állami fedezetet egészíti ki és teljes egészében a társulat rendelkezik vele. Nagyon fontos volna, ha a járás minél több községében megalakulnának ilyen vízgazdálkodási társulatok, hogy a népgazdasági és állategészségügyi szempontból annyira fontos munkálatok megkezdődjenek. A most következő őszi-, téli- és tavaszi időszak ennek a munkának végzésére éppen alkalmas.

Úgy az erózió, mint a belvizek fenyegető veszélyét csakis a céltudatos összefogással végzett munka háríthatja el. Most, amikor az Országos Talajvédelmi Tanács és a Megyei Talajvédelmi Bizottság megalakult, a pétervásári járás szorgalmas dolgozó parasztsága és termelőszövetkezet tagjai reményteljes várakozással néznek ennek a fontos szervnek működése elé. Segítséget és támogatást várnak a talajpusztulás, elvize- nyősödés, beiszapolódás és a jószágáUományt tizedelő paraziták életfeltételeit elősegítő elemi erők elleni küzdelmükben.

SOKAT VÁRNAK az Országos Mezőgazdasági minőségvizsgáló Intézet (OMMI) szakembereitől is, akiknek gondosan meg kell állapítani az erodált területek nagyságát és ki kell dolgozni a szükséges védelmi intézkedések tervét. A vízrendezés terén a Vízügyi Igazgatóság hathatós támogatására van szükség.

A járás dolgozó népe jól tudja, hogy évszázadok mulasztását máról-holnapra pótolni nem lehet, de a súlyos helyzetre való tekintettel már a legközelebbi időszakban meg kell kezdeni a legszükségesebb dolgok alaposan megtervezett végrehajtását.

Fehér Aladár gazdasági felügyel*.

lom — vagy várépítéseknél felhasználták.

Az említett építkezések dacára mégis fel kell tételeznünk, hogy maga a vár ezekben az időkben nem komoly — kőfalakkal — kiépített erősség. — Állításunkat alátámasztja, hogy a szomorú emlékmű 1241 évi tatárjárás idején a tatárok Egert minden nehézség — ostrom — nélkül foglalják el és dúlják fel, — amint erről Rogenus, a tatárjárás krónikása megemlékezik.

Az első kővár építése a XIII. század második felében következik be. IV. Béla király ad engedélyt 1248-ban Lambert egri püspöknek kővár építésére, aki azután az engedéllyel bizonyára élt is, mert a vár a következő években már kétségtelenül komoly erősség. —

A XIV.—XV. SZÁZAD folyamán éli a középkori vár a fénykorát. — A magas falakkal, tornyokkal kiépített várban pompás gót stílusú épületeket emelnek: átépül és bővül a székesegyház, ebből az időből — a XV. század második feléből — való a ma is meglévő csúcsíves-folyosós épület: az akkori püspöki palota. Számos más nagyszabású építményről is említést tesznek az egykorú leírások, — ezek azonoan sajnos a későbbi századok viharaiban szinte nyom nélkül elenyésznek: az újabb kutatások lesznek hivatottak a még bizonyára fellelhető maradványokat felderíteni.

A mohácsi vész — 1526 — után Egerre is szomorú évek következnek. A kettős királyság városunkra is zűrzavaros időket hoz: hol a Szapolyai sereg, hol Ferdinánd hadi népé fosztja ki a várost és a várat, — az egykori írásokból szörnyű szenvedés rajzolódik elénk. A vár tulajdonosai, kapitányai szinte évenként változnak, — Serédy Gáspár és Bebek Ferenc, — Chaby István és Varkoch Tamás neve merül fel az évek sodrában, majd 1538—1549 között a hatalmas oligarcha: Perényi Péter a vár ura. Megkezdik a vár átépítését, korszerűsítését, — kialakítják a mostani sáncnegyed helyén álló külső-, vagy huszárvárat. Sajnos, az erődítési munkák rombolásokkal is járnak: az alig elkészült nagyszabású gót székes- egyház szentélyét például bástyává alakítják át a vár legveszélyeztetettebb keleti oldalán. (Folytatjuk)

Hevesi Sándor főmérnök