Népújság, 1957. november (12. évfolyam, 87-95. szám)

1957-11-30 / 95. szám

1957. november 39. szombat NÉPÚJSÁG 7 * A FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZETEK HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETI KÖZPONTJÁNAK HETI HÍRIOÓJA * Földmfivesszövetkezetemk további sikereinek záloga, ha ezután is a párt vezetésével folytatják munkájukat Megtartották a IV. földművesszövetkezeti küldöttgyűlést A megye legjobb földműves­szövetkezeti tagjai, vezetői gyűltek össze az elmúlt pénte­ken, hogy megvitassák a föld­művesszövetkezetek eddig végzett munkáját, s a jövő feladatait. Az értekezleten résztvett és felszólalt Keserű Jánosné elvtársnő, az MSZMP Központi Vezetőségének mun­katársa és Panák László, a SZÖVOSZ küldötte is, A har- mádik megyei küldöttgyűlés óta eltelt idő alatt végzett munkáról Bartolák Mihály elvtárs, a MÉSZÖV Igazgató­ság elnöke számolt be. A földművesszövetkezetek fejlődéséről Beszámolója elején emlékez­tette a küldötteket az októ­beri , ellenforradalomra, arra, hogy ha az ellenforradalmá­rok tervei valóra váltak volna, megsemmisült volna a dolgo­zó parasztok szövetkezeti mozgalma is. Beszélt arról, hogy a megye földművesszö­vetkezeteinek csaknem egy­millió forint károsodást oko­zott az ellenforradalom, majd hangsúlyozta, elsősorban a pártunk és kormányunk által segítsé­gül hívott Szovjetunió ön­feláldozó baráti segítségé­nek köszönhetjük, hogy nem sikerült az ellenfor­radalmárok terve. A továbbiakban rátért a me­gye földművesszövetkezetei­nek fejlődésére. 1954-ben 42 szövetkezet működött a me­gyében, ma pedig 69. A tag­létszám 17.338 fővel szaporo­dott, a részjegy alap mintegy 1,700.000 forinttal növekedett. Elmondotta, hogy a legutóbbi küldöttgyűlés óta megválasz­tott választmányi és felügyelő bizottsági tagok munkájukat -az alapszabályok szerint igye­keztek végezni, s példamuta­tóan végrehajtották a harma­dik küldöttgyűlés által meg­szabott feladatokat. Ma már a járási központok és a szövet­kezetek megválasztott vezető­sége is egyre többet törődnek a földművesszövetkezetek mű­ködésével, s ez a jó munka le­mérhető a gazdasági eredmé­nyeken is. A két küldöttgyűlés közötti időben jelentős eredményeket értek el a szakcsoportok fej­lesztése terén, míg 1954-ben 14 szakcsoport működött a megyében 2691 taggal, ,2326 kh területen, addig 1957 októ­beréig hatvanra növekedett a szakcsoportok száma. Az ál­landó jellegű szakcsoportokon kívül egy-egy szezonidőszakra is 15—20 szakcsoport alakul. A társulások jelenlegi helyzetéie jellemző, hogy életképesek, mintegy 65— 70 százalékuk alapszabály szerint működik, s van köztük olyan, mint az aba- sári, mely 60 ezer, vagy a verpeléti, mely 40 ezer fo­rint közös vagyonnal ren­delkezik. Hangsúlyozta, hogy az ered­mények mellett fel kell fi­gyelni az olyan szakcsoportok tevékenységére, melynek tag­jai kizárólag spekulációs cé­lokra alakultak. Ezek ellen erélyesen fel kell lépni. Be­számolt arról is, hogy a föld­művesszövetkezetek nem egy esetben segítséget nyújtottak a termelőszövetkezeteknek is termelési eszközök, anyagok biztosításával, a füzesabonyi járás földművesszövetkezeti könyvelői pedig a könyvelés­ben nyújtottak hathatós segít­séget. Hangsúlyozta, hogy napjainkban a fötldművesszö- vetkezetek legfontosabb fel­adatai közé tartozik a terme­lőszövetkezeti mozgalom segí­tése, fejlesztése, Ehhez azon­ban az kell, hogy a földműves­szövetkezet valóban betöltse feladatát, a parasztság széles rétegeit felöílelő tömegmoz­galommá váljon. Többet foglalkoznak ma már az áruellátás mellett a termeléssel Értékelte ezek után a föld­mű vessző vetkezeti küldött- közgyűlések tapasztalatait. Megállapítható, hogy a föld­művesszövetkezeti tagok fi­gyelme egyre jobban a terme­lési problémák felé fordul. Kitűnt a hozzászólásokból az is, hogy egyre inkább a gazda sze­mével nézi a tagság a szö­vetkezet ügyét, sokan fog­lalkoztak a szövetkezeti vagyon védelmével, s eré­lyesen követelték a szö­vetkezeti vagyon sikkasz­tóínak felelösségrevonását. Egyes helyeken Horton, Vi- sontán, Pélyen bírálták a ve­zetőket is a hibák miatt. Sok helyen felmerült a szövetke­zeti demokrácia megerősítésé­nek kérdése. Bírálták a SZÖ- VOSZ, a MÉSZÖV, eseten­Új fela Pártunk Központi Vezetősé­ge messzemenő segítséget nyújt abban, hogy a földmű­vesszövetkezetek 1960 év vé­géig fokozatosan a többi ter­melési szerződtetési feladatot is átvegyék. Hangsúlyozta, hogy a ter­kénti helytelen rendelkezéseit, munkamódszereit. Ezekután rátért arra, hogy a földművesszövetkezetek eléggé egyoldalúan a kereske­delem irányába fejlődtek, s nem fordítottak kellő gondot mezőgazdaság fejlesztésére, a termelés szervezésére. Munká­juk ezen a téren csupán a mezőgazdasági kisgépek, szer­számok, építőanyagok, műtrá­gya és növényvédőszerek for­galomba hozatalára korlátozó­dott. Ez év folyamán történt csak döntő változás., A műtrá­gya ellátás, a kisgép kölcsön­zés mellett az idén jelentősen segítették a föidművesszövet- kezetek, a dolgozó parasztsá­got, a vetőmag-csere akciónál, csávázásnál. Ez év szeptembe­rében átvették a cukorrépa, a rcstnövények és magféleségek termeltetésérjek irányítását. A dolgozó parasztság ezt öröm­mel üdvözölte, mert így meg­szűnt a szétforgáesolódás. datok melési szerződések mellett fog­lalkozni kell a gyümölcsfa, szőlőoltvány ellátással, palán­ta neveléssel, hogy biztosítani tudják a korai, egyöntetű jó­minőségű zöíldségárut. Hang­súlyozta, hogy szövetkezete­inknél a termelés megszerve­zése érdekében fel kell újítani a különböző termelési moz­galmakat (200 mázsás cukor­répa, tejtermelés, helyes trá­gyakezelés stb.) Biztosítani kell a termelők számára olyan szőlőoltványokat és facsemeté­ket, melyek megfelelnek a tájjellegnek, elősegítik a minő­ségi termelést. Növelni kell a kölcsön kisgépek jelenlegi ál­lományát, a géphasználati tár­sulások számát. Nagyobb te­vékenységre van szükség, a gépállomások és a dolgozó pa­rasztság között gépi' munkára kötött szerződések előmozdítá­sára. Behatóan kell foglalkozni a termelőszövetkezetek anyagi és műszaki ellátásával, főleg a füzesabonyi és a hevesi járás déli részén nagyobb gondot kell fordítani a kiöregedett rizstelepek hasznosítására. Komoly lehetőségek vannak állattenyésztési társulások és szövetkezetek szervezésére is. Foglalkozott ' beszámolój á­ban a földművesszövetkezetek felvásárlási munkájával is. Ezen a téren komoly eredmé­nyeket értek el, noha igen nehéz feladatokkal kell meg­birkózni. 1956-ban 6700 vagon árut vásároltak fel, 171 millió forint értékben. Említésre méltó eredményeket értek el az 1956—57-es évben a felvá­sárlás technikai problémáinak megoldásában, felvásárlótele­pek létesítésében. Ezek előse­gítették a felvásárlás zökke­nőmentes lebonyolítását, ezért a jövőévi beruházás 40—50 százalékát ismét erre a célra fordítják. A felvásárlást úgy kell meg­szervezni, hogy az befolyásol­ja a falu termelését. A felvá­sárlás megjavításához tartozik az is, hogy ne forduljon elő ami az idén, hogy Tamabodon és Boldogon ott rohadt a pap­rika, másutt a paradicsom, közben a járás más községei­ben nem, vagy csak nagyon drágán lehetett kapni ezekből a cikkekből. Beszélt a felvá­sárlás jövő esztendei felada­tairól, majd részletesen ismer­tette az áruellátás megjavítá­sában elért eredményeket. Is­mertette. hogy ossz áruforgal­muk 1954-hez viszonyítva 45.7 százalékkal növekedett. Meg­növekedett a kereslet nemcsak a ruházati cikkek iránt, ha­nem a lakás, kultúra, a ház­tartás gépesítése terén is nagy a fejlődés. Jelentős fejlődés következett be a venéglátóipar területén is, 58 egységgel nőtt a hálózat és javult a kultú­rál tság. Növekedett a színvonal is. Bí­A beszámoló után a küldöt­tek megvitatták az eddig vég­zett munka problémáit, s igen jó javaslatok is születtek. Többek között például az, hogy a tél folyamán indítson felvá­sárlók részére tanfolyamokat a földművesszövetkezet, hogy mire beköszönt a tavaszi fel- vásárlási idény, szakképzett emberek álljanak á szövetke­zet rendelkezésére. A hozzászólások szinte kivé­tel nélkül foglalkoztak a föld­művesszövetkezeti élet egyik égető kérdésével, a vagyon­védelemmel. Illés István kis- nánai, Dorkó Bamáné beköl- cei küldöttek és sokan mások elmondották, hogy a részjegybefizettetés egyik igen komoly akadá­lya az, hogy nincs megfe­lelő felelősségrevonás a tikkasztókkal szemben. rálta a beszámoló a földmű­vesszövetkezeti boltok készlet- gazdálkodását, sok helyen nem biztosítják a keresletnek meg­felelő árucikket. Hiába mutat­kozik a kultúráltság, az egész­ségügyi követelmények betar­tásánál is, nem egy boltos ud­variatlan és goromba a fo­gyasztókhoz, esetenként kivé­teleznek, s találkoztak árdrá­gítással is. Ezek ellen kemény harcot kell folytatni. Bírálta a beszámoló a nagyker. vállala­tok munkáját, mert késve, rosszul szállítják ki a meg­rendelt árut. Végezetül a föld­művesszövetkezetek vagyoni helyzetével foglalkozott a be­számoló. Ismertette, jelentős eredményeket értek el a har­madik küldöttgyűlés óta. A jelenleg működő 69 fmsz kö­ziül az idén csak egy volt veszteséges, a szövetkezetek nyeresége az 1954 évihez ké­pest, csaknem ötszörösére emelkedett, A vagyonvédelemmel már rosszabb a helyzet, míg 1954- ben az összforgalom 0.24 százalékát tették ki a hiányok, az 1957. évben már 0.27 száza­lékra emelkedett. 1955-ben csaknem másfél millió forinttal károsítot­ták meg a szövetkezeti va­gyont. Igen sok a hiány a pétervásári járásban, az idén csaknem elérte a 300 ezer forintot. A siroki és egerbocsi föld­művesszövetkezetben 250 ezer forint a hiány. Poroszlón Cö- vek Vince italbdltkezelő 154 ezer forintos hiánnyal számolt el. Nagy mértékben befolyá­solta a vagyonvédelem meg- lazulását az ellenforradalom. A sikkasztások elleni harcot nagy mértékben akadályozza a 98/1952. számú M. T. rende­let, melynek következtében a rendőri és bírósági szervek nem tudnak esetenként bizo­nyító eljárásokat foganatosí­tani, mert nem érték rajta lo­páson a szövetkezeti boltkeze­lőt. Az elkövetkező idők fel­adatai megkövetelik, hogy a földművesszövetkezetek gazdaságialg is erős, szi­lárd szervezetek legyenek, ennek érdekében tovább kell fokozni a takarékos­ságot, csökkenteni az ön­költséget, a gondatlan áru­kezelésből származó érték­leírások összegét, s foko­zottabban kell támaszkod­ni a társadalmi ellenőr­zésre. Kisnánán például már két éve húzódik az 50 ezer forintos hi­ánnyal elszámoló Homan nai boltos ügye, még mindig sza­badlábon van, mert a Miniszter- tanács 98/1952-es rendelete ér­telmében nem tudják bíróság elé állítani, nem tudják rábi­zonyítani, hogy lopott. Pedig az ötvenezer forintos leltárhi­ány elég komoly bizonyíték. A vagyonvédelemmel kapcso­latosan több hozzászóló felve­tette az ellenőrzés hiányát. Barna András hevesi küldött beszélt arról, hogy azokért az emberekért felelősek a vezető szervek is, mert nem elég ala­pos az ellenőrzés. Ha rendsze­resen és lelkiismeretesen el­lenőriznének, nem szaporod­hatna feil egyes embereknél 30—50 ezer forintra, sőt sok­szor ennél is többre a leltár­hiány. Beszéltek arról is a fel­szólalók, hogy nemcsak a lel­tárhiánnyal elszámoló boüto- sok és kocsmárosok ellen kell szigorúan fellépni, hanem a többlettel elszámolókkal szem­ben is, mert a többletekre is csalással, a vásárlók megrövi­dítésével tettek szert. Többen tettek olyan javasla­tot, hogy vezessék be a kaució rendszerét, csak olyan ember lehessen szövetkezeti boltos, kocsmáros, aki megfelelő va­gyona biztosítékkal rendelke­zik. A küldöttgyűlés elvetette ezt a javaslatot, mint a szocia­lista kereskedelemmel össze- egyeztethetetlent, azonban ab­ban megegyeztek, hogy a jövő­ben csak olyan ember kerül­hessen ilyen állásba, aki meg­felelő erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkezik, akiben megbíznak a falu földművesszövetkezeti tagjai. A vagyonvédelemmel kap­csolatban elhatározták, megbízzák az országos konferencia küldötteit, ja­vasolják, hogy a Minisz­tertanács vizsgáltassa fe­lül a 98. számú rendelke­zést, s módosítsanak rajta olyan formán, hogy a sik- kasztókat bírósági úton fe­lelősségre vonják, mert tűrhetetlen, hogy milli­ókkal károsítsák meg a szö­vetkezeti vagyont, s a nép­gazdaságot. Sok hozzászóló foglalkozott a felvásárlás problémáival, av­val, hogy a MÉK segítette-e, vagy hátráltatta egyes esetek­ben a szövetkezeti felvásárlók munkáját. Sok bírálat hang­zott el a MÉK felé, mert ké­sőn közli kívánságait a felvá­sárlókkal. Kiss Jánosné szaj- lai küldött például elmondta, hogy a szövetkezet felvásárol­ta 80—120 forintért a burgo­nyát a termelőktől, s a MÉK kiküldöttje csak ezután közöl­te velük, hogy azt a minőségű burgonyát csak 60 forintért veszik át. Ezzel igen komoly kárt okozott a felvásárló szö­vetkezetnek. Sok esetben kö­zölték, hogy exportra vesznek át árut, s másnapra, mikor a termelők behozták áruikat, megjött az új utasítás, hogy ne vegyék át, mert a MÉK sem veheti át. A termelők termé­szetesen ilyen esetekben a szövetkezetei szidták, s ez igazán nem növelte a szövet­kezeti felvásárlás jó hírét. Abban megegyeztek a felszó­lalók, hogy a szövetkezetnek úgy kell a felvásárlás ügyét intéz­nie, hogy ezzel irányítsa bizonyos fokig a termelést, hogy ne álljon elő az a helyzet, hegy egyik-másik terményből túl sokat ter­melnek. Igen sokat foglalkozott a küldöttgyűlés a felvásárlás kérdésén túl is a termeléssel, beszámoltak a szakcsoportok helyzetéről, arról, a segítség­ről. amit egyes földművesszö­vetkezetek (tamabodi, aba- sári) nyújtottak a kezdő szak­csoportoknak. Abban mind­annyian megegyeztek, hogy' szorosabbra kell vonni a földművesszövetkezetek és a termelőszövetkezetek kapcsolatát is, hiszen a földművesszövetkezetiek szervezték az első termelő- csoportokat, s feladatuk ma is változatlanul az, hogy segítsék a parasztság szövetkezeti mozgalmának fejlődését. Ugyanakkor hangoztatták, hogy azt viszont amit megter­meltet a szövetkezet, azt ve­gye is át maradéktalanul. A helyesen irányított felvásár­lással nagy lépést tehetünk a termelés tervszerűbbé tétele terén. Több hozzászóló — Előbássi István abasári küldött — foglalkozott azzal a kéréssel, hogy több kisgépet szerezzen a íölüművesszövetkezet kölcsön­zésre. Az abasáriak a szőlő- termeléshez, a tarnabodiak öntözéses termeléshez szük­séges kisgépek kölcsönzését szorgalmazták. Sok szó esett a szövetkeaett boltok áruellátásáról is. Kris­tóf János a hatvani FJK veze­tője elmondotta, hogy az egra nagykereskedelmi vállalatok sokszor részesítik előnyben ae állami kereskedelmi boltokat. Tudják, hogy mosógépben hi­ány van, de azzal nem érte­nek egyet, hogy míg az Ap- con lévő Vas- Műszaki szö­vetkezeti boltba nem kaptak a kiállításra sem mosógépet, addig az állami vegyesboltba négyet küldtek. A hozzászólók átalában he­lyesen értékelték a szövetke­zetek eddig végzett munkáját, többen hangsúyozták; tisztában vannak azzal, hogy a Szovjetúnió segít­sége, a párt és a kormány szilárd kiállása nélkül nem tudták volna leverni az el­lenforradalmat, s ha az győzelemre jut, a föli müvesszövetkezeteket felví tották volna a különböző k Iák szövetkezetek. Többen ? szögezték, hogy o további I lődés is csak úgy képzelik el, ha szilárdan a párt ve tésével folytatják munka kát. Hibája volt a küldőt) tekezletnek, hogy a küldöl csak elvétve bírálták a sőbb vezetést, noha nem konkrétum bizonyítja, 1 jobban irányíthattak volm A beszámoló és a vita t Bartolák Mihály elvtárj osztotta az elmúlt küf gyűlés óta jó munkát vé földművesszövetkezeti között a jutalmakat. Hi Péter gyöngyösi, Király lós tarnaörsi, hudányi J lőrinci, Farkas József I ni, Smidt Dezső ecsédi, Gyula verpeléti, Kiss né szajlai, Kaszás Jár dasi, Juhász József Vágvölgyi Alajos tó Berecz Jánosné porosz] vács Miklós komlói, Miklós bélapátfalvi, András pétervásári, Miklós mezőtárkányi, ros József hevesi föl szövetkezeti tagok é Zotánné a MÉSZÖV « kapta meg a „Kivált kezeti Dolgozó” cin végi Péter és Kirá; 1000-1000 forint ju' kaptak. A küldöttek megv: az új megyei vál: felügyelő bizottságé küldöttet, akik a f országos kongresszu selik Heves megye szövetkezeti tagjai) A kétnapos értei a födművesszövetkÜ túrcsoportjai szó színvonalas műse dötteket, majd re tánccal, vidám s ért véget a IV. küldöttgyűlés.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom