Népújság, 1957. szeptember (12. évfolyam, 70-77. szám)

1957-09-18 / 74. szám

1957. szeptember 18. szerda. NÉPÚJSÁG KÜLDÖTTGYŰLÉSEK ELŐTT Megyénk földművesszövet­kezetei 1949 óta nagy fejlődé­sen mentek keresztül. Felszá­molták falun a kapitalista szövetkezeti maradványokat, a dolgozó parasztok, a föld­művesszövetkezeti tagok ma­guk vették kézbe a szövetke­zet irányítását, vezetését. Ez­zel megteremtették falun az egységes általános, a dolgozó parasztok által irányított földművesszövetkezeteket. Az elmúlt évi ellenforradalmi események során az ellenség hadjáratot indított a szövet­kezetek ellen is, azonban mi sem bizonyítja jobban a fa­lusi földművesszövetkezeti mozgalom szilárdságát, mint az, hogy az ellenség nem tud­ta megingatni, felszámolni, bár jelentős károkat okozott. Most az elkövetkező hóna­pokban újabb, a dolgozó pa­rasztokra nézve nagyjelentő­ségű feladatok állnak a föld­művesszövetkezetek előtt. Ugyanis a földművesszövet­kezeti mozgalom eddigi mun­kájának értékelése, az előt­tünk álló feladatok meghatá­rozása, a választó szervék ki­egészítése érdekében, az Or­szágos Földművesszövetkezeti Tanács ez év decemberére összehívta a földművesszö­vetkezetek IV. Országos Kong- reszusát. Az Országos Kong­resszust megelőzően minde­nütt járási és megyei küldött gyűléseket kell tartani. Ezek előkészítése érdekében föld­művesszövetkezeteinknél min­denütt kibővített igazgatósági ülésen tárgyalták meg a köz­gyűléssel kapcsolatos tenni­valókat. Az eddigi tanácsko­zások tapasztalataiból megál­lapítható, hogy megyénkben mindenütt megtartják a kül­dött gyűléseket. A megtar­tásra kerülő küldöttgyűlése­ken napirendre kerül az igaz­gatóság kollektív munkájának beszámolója, értékelik az el­múlt 12 év eredményeit, azt, hogy a földműVesszövetkezeti tagság hozzájárulásával, az állam segítségével milyen ha- tálmás méretű új létesítmé­nyeket valósítottak meg. Az igazgatóság beszámolója után a felügyelő bizottsági el­nökök mindenütt megteszik jelentéseiket az 1956 évi mér­leg tiszta feleslegének fel- használásáról, s ezután vitát indítanak a jelenlegi földmű­vesszövetkezeti alapszabály egyes pontjainak esetleges módosításával kapcsolatban. Földművesszövetkezeteink ezeken a közgyűléseken nem választanak új vezetőséget, csupán kiegészítik a régit. A nők szövetkezeti munká­ba való fokozottabb bekap­csolása érdekében a küldött közgyűléseket megelőzően mindenütt női tanácskozáso­kat hívnak össze és megvá­lasztják a földművesszövet­kezet női tagjai közül a nő­bizottságokat. A megválasz­tott földművesszövetkezeti nő­bizottságok együtt működnek majd a községi nőtanácsok­kal, általános nő-vonatkozá- sú kérdéseket közösen olda­nak meg, míg a földműves­szövetkezeti problémákat a Szövosz igazgatósága mellett működő nőbizottságok a Mé­szövön keresztül szabja meg és irányítja. Ezeket a felada­tokat a női tanácskozáson máris megtárgyalják és nagy szerepük lesz a nőbizottsá­goknak, a földművesszövetke­zet, kereskedelmi és vendég­látóipar tevékenységének meg­javításában. A földművesszövetkezetek­re háruló megnövekedett po­litikai és gazdasági feladatok végrehajtásának egyik leg­fontosabb előfeltétele a tag­ság széles tömegeinek a föld­művesszövetkezetek munkájá­ba való bekapcsolása. A kül­döttközgyűléseket tagérte­kezleteket ezért az eddiginél sokkal jobban készítik elő, hogy biztosítsák azokon a tag­ság tömeges megjelenését. Az elmúlt 12 év alatt földműves­szövetkezeteink által elért ha­talmas eredményekhez álla­munk jelentős támogatást adott. A földművesszövetke­zetek fejlődésével azonban nem növekedtek arányosan a földművesszövetkezetek saját eszközei. Ez különösen az ed­dig befizetett részjegyeknek a földművesszövetkezetek össz- vagyonához viszonyított ala­csony öszegében mutatkozik meg. Addig, amig 1956-ban az év végi részjegy utáni, a vá­sárlási és értékesítési vissza­térítésre, valamint a vezető­ségi tagok tiszteletdíjára kö­zel öt millió forintot fizettünk ki megyei viszonylatban, a szövetkezet tagságának, addig a 12 év alatt mindössze há­rom millió forint részjegyet fizetett be földművesszövet­kezeteinknek, közel 79 ezer főnyi tagsága. Ennek követ­keztében az fmsz-ek igen nagy állami hitelekkel dolgoznak és nyereségük, amelyből a visszatérítéseket is eszközük, döntő többségében állami hi­telekkel való gazdálkodásból származik. Megemlítésre mél­tó még az is, hogy az ellen- forradalmi események megyei vonatkozásban is 1,200.000 fo­rintos kárt okoztak földmű­vesszövetkezeteinknek, ami több, mint egyharmadát teszí ki a tagok által befizetett részjegy alapnak. Ahhoz te­hát, hogy a földművesszövet­kezetek saját erő, s az állami eszközök közötti aránytalan­sága részben is kiküszöbölőd­jék és mielőbb pótolhassuk az ellenforradalom okozta ká­rokat, szükséges, hogy föld­művesszövetkezeteink saját eszközei nagy arányban és gyorsan növekedjenek. Ennek a jövedelmező és takarékos gazdálkodás mellett egyik leg­jelentősebb módja a szövet­kezeti tagoknak az eddiginél nagyobb hozzájárulása, a földművesszövetkezetek va­gyonához, részjegy alapok nö­velésén keresztül. Megyénk területén ezt már számos föld­művesszövetkezeti tag felis­merte és többen fizettek be újabb részjegyeket, a helybeli földművesszövetkezeteknél több, mint 400 ezer forint az emelkedés. A kongresszus tiszteletére tett verseny során alig két hó­nap leteltével egy millió fo­rintot fizettek be megyei vi­szonylatban a szövetkezeti ta­gok. Süveges Benedek MÉSZÖV Gyöngyösön egymást segíti a pártbisottság és a nőtanács Tapasztalatcsere értekezle­tet tartott a gyöngyösi városi pártbizottság és a gyöngyösi városi nőtanács. Ezen több üzemi dolgozó, — főleg nők, — megjelent, mert a szakszerve­zetek munkáját, s ezzel kap­csolatban a nőknek nyújtott ■segítséget beszélték meg. Ha­lász Ernő a 34. számú AKÖV szakszervezeti elnöke és Bányai Attiláné, a nőbizottság elnöke vezette a vitát, mely első ré­szében az ellenforradalom óta Tanácsülés lesz Egerben Október 22-én tanácsülést tart Eger város tanácsa. A beszá­molót dr Rózsa Sándor vb. titkár tartja az 1957 évi városfejlesztési terv végrehajtásáról. Megvilatják •a város gyógy- és üdülőhely jel­legéből fakadó feladatokat is. elért eredményekkel foglalko­zott, később áttért a szakszer­vezet és a nőbizottság közös munkájára. Dicséretképpen említette meg, hogy az aktíva hálózatok jól dolgoznak, jól működik a gyermekvédelmi brigád, mely különösen a dol­gozók gyermekeinek a bölcső­dében és napköziben való el­helyezésnél nyújt segítséget. Ezzel kapcsolatban a vitának 17 hozzászólója volt. Csomós Miklós elvtárs, a városi párt- bizottság titkára ismertette az idevonatkozó párthatározato­kat, azután az ENSZ ötösbi­zottságának munkájáról szólt. A résztvevők tiltakozó távi­ratot küldtek az ENSZ-nek. Szepesi Andrásné Gyöngyös Filmhírek — Több mint egymillió em­ber nézte rrtcg a Csehszlovákia. Dolgozók Fesztiválja bemutatóját. Túllépték ezzel a tavaly elért, s eddigi legnagyobb látogatottsá­got is. — Londonban nagy sikerrel játszák „Te és némely bajtársad“ című DEFA- dokumentumfilmet. — Az angol filmgyártás és a Mopex között létrejött megegye­zés értelmében évente legfeljebb 12 angol filmet rendezhet ameri­kai rendező. — Bruvxellesben a jövő évi nemzetközi kiállítás keretében megrendezik a kísérleti filmek fesztiválját. Eger város anyakönvvéből Születtek: Szakács László, Zu- bor Erzsébet, Jakab László Emil, Cseh Sarolta, Prokaj Margit, Guti Katalin, Gulyás Mária, Bakos Já­nos, Kiss Ibolya, Papp Éva, Né­meth István, Csonka Ibolya, Bod­nár László, Sike Mária, Pák Éva, János, Tóth István, Csóka Mária. Kormos Mária. Magyar- Mária Rozália, Isky Emese, Mata Ist­ván, Nagy Dénes, Burai Valéria, Szabó Mária Anná, Szecskó Jó­zsef, Puzsik Sándor, Szecskó József, Simon Zoltán, Fülep Ernő, Tóth Ilona, Bajzáth Sán­dor, Tóth Judit Mária, Sulia János. Házasságot kötöttek: Pali z Endre Károly és Mitró Mária, Szűcs Antal és Huszár Mária. Krizs József és Kovács Ityna Má­ria, Barta László József és Vass Margit. Meghaltak: Balogh Andrása;, Kivés Margit, Nyíri Gergely Szakács János, Madarász Adámné (Szabó Zsófia), Király Csaba, Lé- nárt Mátyásné (Zsoldos Máriái. S gyöngyösi anyakönyvi Születtek: Besenyei Éva, Faragó István, Juhász Mária, Palencsák Ildikó, Szabó Margit, Tuza Mária, Tuza Piroska, Tuza Zsuzsanna, (hármasikrek), Petrovics Mária, Baranyi Magdolna, Lénárt Mária, Dudola Elza, Pesti János, Hever Éva, Csányi Magdolna, Lénárt Zoltán, Sebők Ildikó, Csemer Sán­dor, Tóth László, Mikó Károly, Német József, Nagy Zsuzsán a, Szabó Mária, Szilágyi Julianna, Ráfael Ilona, Koritár Mária, Ma­gyar Miklós, Bódi Klára, Tóth József, Pető Gábor. Házasságot kötöttek: Szivák Ist­ván és Bodó Mária, Nagy Ferenc és Benei Zsuzsanna, Pataki József és Káli Judit, Rostás József és Csoszánszki Valéria, Kocsis Kál­mán és Csépányi Mária, Mészáros lnne és Kozma Erzsébet, Magyari Tibor és Kimmer Éva, Szalai Fe­renc és Szűcs Mária, Habáni Ist­ván és Varga Magdolna, Benvász György és Kovács Piroska, Gye- nes Miklós és Fodor Ilona, Király Sándor és Bessze Erzsébet, Vági János és Zimmer Zsuzsanna, For­gács István és Sándor Anna, Bog­dán. Ferenc és Pilinyi Rozália, Vince János és Balogh Mária, Víg László és Zagyva Erzsébet. Meghaltak: Farkas Gyula. Jó­zsa Mária, Dr. Janovics Tibor, Petrovics Mária, Tuza Mária, Tu­za Piroska, Tuza Zsuzsanna, Buda József, Lakatos Mihály, Szecskó Béla, Kocsik Gábor, Érki János, Chelard Adrienne, Lakatos Já- nosné. MENYASSZONY TŐRREL Egy torontói menyasszony tőrt rejtett a ruhájába, mi­előtt elindult a templomba, hogy örök hűséget esküdjön szíve választottjának. Hogy miért? Amikor a vőlegény a döntő pillanatban valóban ki­mondta a „nem”-et, amelyet a hölgy már előre sejtett, elő­rántotta a tőrt és nekiesett a vőlegénynek. A menyasszonyt még a templomban letartóz­tatták. A vőlegényt gyors mű­téttel sikerült megmenteni. 'ZmwwEmmmmmmmmmmjmmiimmm a® a© © < MEGYE SZÉKHELYI őszi máznia vasán EGERBEN az Egri Kiskereskedelmi Vállalat ruházati holtjaiban * Szezon eleji haíalmus választék! Kész férfi, női, gyermek ruhák szövetek, kötött gyapjú árúk, cipők. Csak két léiig -szept.23-aktiker5. Most vásárolja meg őszi rsiházati cikkeit, mert még bőséges raktárkészletből választhat <yiz hí fiam PÁLYÁZAT A „Szót. Üdülői pályázatot hirdet Mátraiüred“ szakképzett kertészt állásra. Javadalma havi 1.100J Ft, szolgálati szállás,; napi 4 Fí.-ért étkezés.! A pályázat határideje : 1957. október 1. Benyújtandó : Szerződéses mariiahizlalósi akció!) Az új marliahizlaíási akciók az eddigi­nél magasabb átvételi arat biztosítanak. az 1953. évi ijika- és tinóiiizlalási akcióban szerződés köthető jó csontozatú, hizlalásra alkalmas bika és tinóborjúra 70—300 kg-os 18 hónapos korig. Előleg 300 Et. állat-darabonként. Átadás ideje a szerződéskötéstől számított legkorábban 4 hónap, legkésőbben 18 hónapon belül. Legalacsonyabb átvételi súlyhatár 400 kg. A le­szerződött állatok után 400 Ft adókedvezmény. Átvételi árak: 1957. július 1-től már a korábban szer­ződött állatok is, ha azok határidőben kerülnek át­adásra: Extrém Ft/kg I. oszt. Ft/kg II. oszt. Ft/kg bika tinó bika tinó bika tinó 400—450 kg-ig 13.— 14.— 11.50 12.50 10.— 11.— 451—500 kg-ig 14.— 15.— 12.50 13.50 11.— 12.— 501—550 kg-ig 15.— 16.— 13.50 14.50 12.— 13.— 550 kg-on felül 16.— 17.— 14.50 15.50 13.— 14.— Ez 1958. évi üszöhizlaiási akcióban Szerződés köthető minden-fajta hizlalásra alkalmas 50— 280 kg súlyú 18 hónaposnál nem idősebb üszöborjúra. Át­adás ideje a szerződéskötéstől számítva legkorábban 4 hó­nap, legkésőbben 18 hónap. Előleg 300 Ft állat db-ként. Az üszőket nem vemhes állapotban kell átadni. A leg­alacsonyabb átvételi súlyhatár 350 kg. Átvételi árak: 1957 július 1-től már korábban leszer­ződött állatok is, ha azok határidőben kerülnek át­vételre. Extrém I. oszt. II. oszt. Ftk/kg Ft/kg Ft/kg 350—400 kg-ig 12.— 10.50 9 — 401—450 kg-ig 13.— 11.50 10.— 451 kg-on felül 14.— 12.50 11.— Termelőszövetkezetek részére, ha egy átadás alkalmával nem késedelmesen szállítva 10 db extrém, vagy I. oszt. állatot adnak át, kg-ként 1.— Ft, 20 db átadás után kg- ként 1.50 mennyiségi prémiumot fizet a vállalat. Szerződések köthetők a községi állatfelvásárlóknál. SZOLNOK—HEVES MEGYEI ÁLLATFOftGALMI VÁLLALAT 1 f | SZEPTEMBER 22. 20EZÍS& 'h'p * ^ £ i A NÉPÚJSÁG szerkesztőbizottsága szeptember 22-én Egerben ^ NÉPÚJSÁG NAPOT RENDEZ | ! PROGRAM: | Délelőtt 11 órakor a Gárdonyi Géza Színházban: ! Rendkívüli kiadás = \ | j> v Vidám zenés kabaré két részben |ÍRTÁK: GYURKÓ GÉZA és HERBST FERENC j Közreműködnek a Gárdonyi Géza Színház ® művészei, az Eger tánezenekar és a Honvéd $ <: (P í: helyőrség 15 tagú fúvós jazz-zenekara. ^ » Rendezi: MEZEI ÉVA % Zenéjét összeállította PAGONY LAJOS c i A műsort szeptember 23-án, este 7 órai • kezdettel megismételjük! ® j; Délután ® i] fél 3 órakor: A megye magánmotorosainak első háztömbkörüli versenye ; a NÉPÚJSÁG vándorkupáért. í Este 9 órakor a PARK SZÁLLÓ összes termei ben ! \ \ (ll'fiágírá bál % \ a l Szépségverseny az „Eger szépe 1957“ címért, f-i ctg a J• tatom; nyelvét nyújtja] ha valami nem tetszik i neki és csíp mindent* és mindenkit, akit el-* ér. Most már szentüli meg vagyok győződve i arról, hogy az én fiami csodagyereknek szüle- < tett, mert mindezt< egyedül és kizárólag ] csak ő csinálja, a fiam,] a különös,, rendkívüli] teremtmény. Mert 3 ugye, más baba púk-] kadt, áagadképű — őj pufók, édes, gömböly-1 ded arcú; más babaj csúnya vékony, — őj kicsit sovány, de for- j más szép; más baba* bámészkodó, mafla — őt igazi pályás, nézgelö-i dő; más baba lehetet-* lenül kopasz — ő ara-* nyos síma fejecskéjű,* drága, egyetlen ángy a-* li kincs, — mert ő az% én fiam! « d. m. : úttal a betegséggel egy időben nemcsak aludt, de nem is evett. Nem az, az istennek sem. Egy korty tejet sem tudtak ledugni a tor­kán, pedig sokszor megpróbálták. De ő már akkor tudta, hogy ha valaki egyszer be­teg, annak nem illik enni, annak csak alud­nia kell, mindig alud­nia. A fél újságot tele ír­hatnám különös képes­ségeiről, de úgy gondo­lom, elég az olvasók meggyőzéséhez ezek után annyi, ha rövi­den felsorolom csoda­tetteit. Tehát: fiam ordít, ha éhes, vagy fáj a ha­sa; tépi a hajam, ha hozzájuthat; a szeme­mért kapadozik, ha le­teszem; sikít, amiért nem a karomban ál­latba estek. Nem hi­szem, hogy ilyen... de­hogy ilyen, még csak ehhez hasonló dolog sem történt az egri kórházban. Megszület­ni és sírni egy babá­nak! Az orvos meg is jegyezte, ebből csoda­gyerek lesz. Így kez­dődik. Eltelt három nap, s a következő reggel az­zal nyitott be az ápo­lónő; hogy fiam sárga­ságban van, — de eb­ben is csodálni való. Es elmondja, milyen meggondolt, tudatos a betegségben. Mert ugye ezer baba közül egy ha tudná, hogy ha va­laki igazán beteg, an­nak aludnia kell. Még ilyet, így összehozni a kettőt — álmélkodtam. Hát még a folytatásán. Tudniillik fiam egy­► ► Felelősségem teljes ► tudatában kijelentem: ► az én fiam más, mint {a többi gyerek. Egé- J szén más. Hogy csak lén gondolom így? [ Nem, ne tessék azt ! hinni, nem vagyok én í elfogult anya. Ha el­► mondok róla egy-két ► dolgot, a végén igazat ► adnak a kedves olva- í sók. Nincs ilyen gye­► rek még egy a világon! ► Amikor megszüle­► tett, — mert ugye itt í kell kezdenem — épp [ csak lélekzetvételnyi ! időt hagyott magának, [ s ahogy csak tudott, i torkaszakadtából ordí- £ tott. Te szent isten, — l kaptam fel a fejem — j hát té ezt eddig soha­► sem tetted, honnan tu- \dod, hogy sírni is le­lhet. És az orvosokra * néztem, de ők is ámu-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom