Népújság, 1957. szeptember (12. évfolyam, 70-77. szám)

1957-09-11 / 72. szám

6 NÉPÚJSÁG 1957. szeptember 11. szerda Fegyelmi ügyek intézése a termelőszövetkezetekben A gyakorlati tapasztalatok­ból indulnak ki az MSZMP agrárpolitikájának tézisei, amikor kihangsúlyozzák: „An­nak érdekében, hogy termelő- szövetkezeteink vonzóbbak le­gyenek a dolgozó parasztok előtt, szükséges a termelőszö­vetkezetek belső rendjének megszilárdítása, a vezetés megjavítása, a szövetkezeti tagság egységének kialakítása, a szövetkezeti demokrácia megerősítése, a tagság szocia­lista szellemű nevelése.” Termelőszövetkezeti mozgal­munk életében mielőbb el kell távolítani a fejlődés útjából, a legapróbb akadályokat is, orvosolni kell azokat a hibá­kat, amelyek tájékozatlanság­ból, túlkapásokból, bürokrati­kus intézkedésekből fakadnak. Fel kell tárni a helytelen, alapszabályellenes és a terme­lőszövetkezeti demokráciát sértő munkamódszereket és azok okait. A termelőszövet­kezetek vezetősége köteles gondoskodni arról, hogy a ta­gok gyakorolhassák az alap­szabályban biztosított jogai­kat minden korlátozás nélkül, őrködniök kell azon, hogy a termelőszövetkezeti demokrá­cia hiánytalanul érvényesül­jön. A termelőszövetkezeti de­mokráciából következik, hogy a fontosabb ügyekben csak a közgyűlés dönthet. Ezek közé tartoznak a fegyelmi ügyek. Fegyelmi ügyekben az alap­szabályban meghatározott ren­delkezések szerint csak a köz­gyűlés dönthet. Sajnos ezen a téren, sok szabálytalanságot lehet tapasztalni. Jónéhány termelőszövetkezetben elő­fordul, hogy valamelyik tagra kisebb jelentőségű fegyelem- sértés esetén is súlyos bünte­tést szabnak ki. Az is gyakran előfordul, hogy még nem en­gedett mértékű a fegyelmi büntetés, egyszerre 10—20 munkaegységet is levonnak. Több helyen a közgyűlés és a vezetőség megkérdezése nélkül valamiféle fegyelmi bizottság intézkedik szinte bírói jogkör­ben. Másutt a termelőszövet­kezet elnöke egyedül osztogat­ja a fegyelmi büntetéseket. Az ilyen szabálytalanságok rossz hatással vannak a terme­lőszövetkezetekre, de a kívül­állókra is. Még nem egy termelőszö­vetkezetünkben akadnak olyan tagok, akik megszegik a mun­kafegyelem szabályait, kivon­ják magukat a közös mur alól. Nem egyszer személyi bosszú, áskálódás és viszály­kodás zavarja meg a fegyel­met. Ezek megszüntetésére igénybe kell venni a kollek­tíva nevelő erejét, felvilágo­sító munkával, baráti szóval, egymás megbecsülésére, se­gítésére kell ösztönözni a ta­gokat. Ha valamelyik tag ki­sebb mértékben sérti meg a fegyelmi szabályokat, figyel­meztetni kell. Sokszor a jó szó többet ér, mint a legkemé­nyebb fegyelmi büntetés. De a fegyelmi büntetések kisza­básánál is elsősorban azt kell szem előtt tartani, hogy ne­velő hatása legyen, s ne csak a fegyelmezetlen tagot nevel­je, hanem visszatartsa a töb­bieket is hasonló cselekmé­nyek elkövetésétől. Nyilván­való, hogy súlyosabb fegyelmi rendszabályt olyan tagoknál kell csak alkalmazni, aki a fi­gyelmeztetés ellenére is meg­szegi a szabályokat, nem tesz eleget kötelességeinek, igazo­latlanul távol marad a mun­kából, rossz minőségű munkát végez, vagy az alapszabály más rendelkezéseit sérti meg. Nevelőhatású rendszabályként a vezetőség kötelezheti a ta­got arra, hogy a rosszul vég­zett munkát újabb munka­egység jóváírása nélkül vé­gezze el, s figyelmeztetésben részesítheti. A súlyosabb fegyelmi ügyek elbírálása a termelőszövetke­zet legfőbb igazgatási szervé­re, a közgyűlésre tartozik. A közgyűlés a vezetőség javas­latára jegyzőkönyvi megrovás­ban részesítheti a tagot, vagy egy alkalommal legfeljebb öt munkaegységet vonhat el tőle. Egy év alatt azonban legfel­jebb 15 munkaegységet lehet levonni. Ha valamelyik termelőszö­vetkezeti tag jogellenesen és vétkesen kárt okoz a termelő- szövetkezetnek, köteles megté­ríteni. A kár okozással elkö­vetett fegyelmezetlenségért fe­gyelmi büntetést lehet kiszab­ni a tagra, de ettől függetle­nül külön kell kötelezni kár­térítésre. Különbséget kell tenni fegyelmi büntetés és kártérítés között. A legsúlyosabb fegyelmi büntetés a kizárás. A termelő- szövetkezet közgyűlése kizár­hatja a tagok sorából azokat, akik vétenek az alapszabály ellen, kárt okoznak a közös vagyonban, súlyosan megsér­tik a munkafegyelmet, s az előző rendszabályok ered­ménytelenek maradnak. Több termelőszövetkezetben a fegyelmi vizsgálatok lefoly­EMBEREK KÖZÖTT Egy nyolc milliós városban negyvenezer külföldi: csepp a tengerben. De ha ez a „csepp” színes, ha mindenütt ott van, ha állandó mozgásban van, ha a „tenger” dédelgeti, hordoz- gatja és őrzi is a cseppet, a negyvenezer embert, akkor mindjárt többnek látszik, mindjárt érdekesebbnek, va­lósággal jelleget ad a tenger­nek. A VIT lázában égő Moszkvára jellemző volt ez a negyvenezer ember, a világ négy égtájának küldötte, aki ismerkedett a várossal, egy­mással, s a vendéglátókkal. Rengeteg ismeretség szövődött itt, annyi cím cserélt gazdát, hogyha csak a fele is ír egy­másnak: győzze csak, ha bírja a légiposta. Egyszerű, kék betűkkel nyomtatott kis névjegykártya fekszik előttem az asztalon. Egy villanás a sok-sok ezer arcból, egy emlék a sok közül, akivel beszéltem — magam sem tudom milyen nyelven, — s akivel megértettük egy­mást, magam sem tudom, ho­gyan. Mindenesetre a nyelv, amely tudósok ezreit izgatta és izgatja ma is szerte a mű­velt világon, éppen a nyelvek nagy találkozóján meglehetős alárendelt szerepet játszott, valóban „kiszolgált” minden­kit, újfajta eszperantó nyelv alakult ki a külföldiek és a hazaiak között. Minden bi­zonnyal ezen a könyen tanul­ható és elfelejthető nyelven beszélhettem én a névjegy tu­lajdonosával, Wichit Sivirose, Thaiföldi újságíróval is. A moszkvai nagy színház kamaraszínházában szünet volt. A nagy élmény, az üz- bég szocialista köztársaság meseszépségű műsorának ha­tása alatt őgyelegtem az em­berek között, amikor az egyik oszlop mellett alacsony, sötét­barna, villogószemű, mosoly­gós fiatalembert láttam áll­dogálni, — egyedül. Ránéztem, ő vissza, s akaratlanul is egy­másra mosolyogtunk. Meglátta mellemen a címert, s mert va­lahonnan ismerhette, rámuta­tott: Hungaryan? Angolul be­szélt, amiből én csak annyit értek, hogy „yes”. Ez az egy szó megnyugtatta, hogy nem tévedett, s rögtön markomba nyomta névjegyét. A név alatt ez állt: journalism... Felvil­lant a szemem, s magamra mutattam, hogy én is újságíró vagyok, s a következő pilla­natban egymás cigarettáját szíva, éktelen kézmozdulatok­kal, német, francia, orosz, de talán még latin szavakkal ke­verve megkezdtük a társal­gást. Ha valaki ezt itthon hallotta volna, minden bizonnyal ég­nek áll a haja tőle. De a cél fontos: megértettük egymást, Moszkva szép, szebb, mint tatására, a vezetőségtől függet­len állandó fegyelmi bizottsá­got választanak. Nem egy he­lyen a büntetést is ez a bizott­ság szabja ki. Az alapszabály­ból pedig nem véletlenül ma­radt ki a fegyelmi bizottság. A fegyelmi bizottságok műkö­dése sértette a termelőszövet­kezeti demokráciát, mert az egész tagság akarata helyett, néhány tag döntött emberek sorsáról. Ez helytelen volt, hi­szen a termelőszövetkezetnek valamennyi tag gazdája és mindannyiuk . érdeke, hogy szilárd legyen a fegyelem. Ez előfeltétele a nagyobb ered­mények elérésének. Éppen ez­ért a fegyelmi ügyeket a veze­tőségnek kell kivizsgálni és a vezetőség tehet javaslatot a közgyűlésnek az alkalmazan­dó rendszabály mértékére. Ki­vétel a figyelmeztetés, ezt ma­ga a vezetőség alkalmazhatja. Nem lehet egyetérteni az olyan törekvésekkel, melyek az el­nököt kívánják különleges fe­gyelmi jogkörrel felruházni. Ez könnyen basáskodáshoz ve­zetne. A fegyelmi ügyek ki­vizsgálása folyamán a legfon­tosabb, hogy ne mende-monda, pletyka, hallomás legyen a fe­gyelmi büntetés alapja. Elen­gedhetetlenül fontos, hogy meghallgassák a tag védeke­zését és figyelembe vegyék az enyhítő körülményeket. A fe­gyelmi rendszabály kiszabásá­nál a közgyűlésen a tagok két­harmadának jelen kell lenni, kizárási határozatot pedig csak a tagság háromnegyed részének jelenlétében lehet hozni. Ha valamelyik vezető­ségi tag követ el fegyelmezet­lenséget, azt is a közgyűlés vonja felelősségre. A kizárt tag ügyének felülvizsgálását a járási tanács végrehajtó bi­zottságától kérheti. összefoglalva; elsősorban politikai felvilágosítással, kul­turális nevelő munkával kell küzdeni a fegyelmezetlenségek megelőzéséért. Olyan öntudat­ra kell emelni a tagságot, hogy ne legyen tere a fegyelmezet­lenségnek. A fegyelmi ügyek emberséges, szabályszerű in­tézésével pedig elősegíthetik a kollektíva kialakítását, az ön­kéntes munkafegyelem meg­szilárdítását. dr. Szalóki László ahogy gondoltuk. A barátság nagy szó és a béke is. Bár messze vagyunk egymástól, ha mindketten becsületesek va­gyunk, ha mindketten való­ban újságírók vagyunk, akkor a barátság és a béke uralkodni fog az egész világon. Megdi­csértük a moszkvai nőket, s kifejeztem sajnálkozásomat, hogy a thaiföldieket nem lát­hattam, mire fel megnyugta­tott, hogy az ottani nők is na­gyon szépek... Aztán megölel­tük egymást, kezetráztunk, s elindult a thaiföldi és a ma­gyar újságíró, ki jobbra, ki balra, hogy Moszkvában vé­gig nézze az üzbég szocialista köztársaság művészeinek mű­sorát. Nem vagyok alacsony ter­metű emberke, a lábam hosz- sza is megfelelőnek mondatik, de amit ez a két skót fiatal­ember — Ales Stefan és John Scotland velem csinált, az még nekem is sok. A skót szoknya alól két olyan hórihorgas láb lógott ki mindegyiküknél, hogy amikor ránéztem a sétá- lás megkezdésekor, megijed­tem. St később beigazolódott, hogy minden ókom megvolt rá. Tíz percigj beszélgettünk csak ötösben, — fehér köntös­ben ott lihegett mellettünk Basil Mihinipenne és újságíró kollegája Vasanthe Tayatil- lanne Ceylonból — de a tíz perc alatt megkerülték az egész Lomonoszov egyetemet, parkostól, szökőkutastól. Pe­dig még közben meg is áll­tunk, kölcsönösen felírtuk egy­más címét, a skótok bocsána­tot kértek a két kistermetű ceylonitól, — aztán loholtak Eger város anyakönyvéből Születtek: Kovács Mária, Oláh Éva, Szeredi Éva, Balázs Zoltán, Fodor Mária, Jáger István, Der- da János, Kovács Gábor, Mészá­ros József, Czimer József, Keligór László, Ipacs Anna Mária, Krecz Tibor, Papp László, Vincze Fe­renc, Balogh Anna, Gőrczi Zol­tán, Ceglédi Ildikó, Bácsi Katabn, Kovács Ibolya, Túri Edit, Fodor János, Kádas Dezső, Nagy Ta­más, Molnár József, Varga Ildikó, Szabó Károly, Szakács László. Házasságot kötöttek: Kap>- Tamás—Császár Mária, Tompos Béla—Cseh Julianna, Kovács Sán­dor—Halmos Mária, Vas Albert— Kamenyiczki Márta Magdolna, Tóth József—Ittes Anna. Meghaltak: Ferencz Katalin, Farkas Pálné, Nyilgecz József, Tomár Károly, Király György, Herbály Sándor, Kovács Margit, Bocsi Sándor, Cifra Benjamin. SZEPTEMBER 22. KÜLPOLITIKA - SOROKBAN- KILENC hónap alatt 43 katonai laktanyát építettek és állítottak helyre Ausztriában. Az építkezési munkálatok 230 millió schillingbe kerültek.- LAPKÖZLÉSEK szerint Kéthly Anna, a Magyar Nép- köztársaság elleni rágalom­hadjárat egyik vezetője Bécs- ből New-Yorkba utazott.- BIZOTTSÁGOT alakítot­tak New-Yorkban, mely 500 ezer dollár jutalomban része­síti az első látogatót, aki a világűrből érkezik, adták tud- túl a rádión.- A VILÁGBANK 100 mil­lió dollárkölcsönt ajánlott fel az egyiptomi kormánypak a Szuezi-csatorna kiszélesítésére.- LÉGIHIDON szállít „Vé­delmi” fegyvereket Jordániá­nak az Egyesült Államok, ugyanakkor meggyorsítja a Li­banonnak, Törökországnak és Iraknak korábban megígért fegyverek leszállítását.- CSÜTÖRTÖKÖN lezuhant- nap A NÉPÚJSÁG szerkesztőbizottsága szeptember 22-én Egerben NÉPÚJSÁG NAPOT RENDEZ PROGRAM: Délelőtt 11 órakor a Gárdonyi. Géza Színházban: Rendkívüli kiadás ÍRTÁK Vidám zenés kabaré két részben GYURKÓ GÉZA és HERBST FERENC Közreműködnek a Gárdonyi Géza Színház művészei, az Eger tánczenekar és a Honvéd helyőrség 15 tagú fúvós j azz-zenekara. Rendezi: MEZEI ÉVA A műsort szeptember 23-án, este 7 órai kezdettel megismételjük! Délután fél4 órakor: A megye magánmotorosainak első háztömbkörnli versenye a NÉPÚJSÁG vándorkupáért. Este 9 órakor a PARK SZÁLLÓ összes termeiben QífLáy'utó- bái Szépségverseny az „Eger szépe 1957“ címért. tovább. Helyesebben lépeget­tek. Mindkettő közel járt a kétméterhez, s mint mondták, még nőlni fognak, hisz csak 18 évesek. A következő VIT-en kikerülöm őket. A tíz perc alatt is sok min­dent sikerült megtudnom tő­lük, minthogy ellentétben a britt-szigeti szűkszavúsággal, sokat, nagyon sokat beszéltek, helyesebben mondva, majd­hogynem csak ők beszéltek. Elmondták, hogy jó volna már, ha Londonban, vagy Glas- gowban is rendeznének VIT- et, hogy nem nézték éppen jó szemmel moszkvai utazásu­kat... Hogy legyünk nyugod­tak, ha valaki útálja a hábo­rút, hát akkor az angol fia­talok nagyon. Az egyiknek a bátyja 1943-ban a német bom­bázóktól pusztult el... Szívesen maradnának még, akár egy hónapig is Moszkvában, amely gyönyörű város, vetekszik bár­melyik nyugati nagy várossal, pedig Londonon kívül látták Párist is, Bécset is.. Aztán kezetráztak, mert in­dult az autóbuszuk, s mi, a két ceyloni kollegával leros­kadtunk egy padra, s hálát adtunk a magas égnek, hogy ez a két nyurga skót csak sétált most és nem siettek. XXX Mensab. Ha jól értettem a nevét, így hívták azt a hindú mérnököt, akivel a Luzsniki stadionban, a VIT záró végén találkoztam. Papírpohárból sört hörpintett, s villogó sze­mével úgy figyelt minden szó­ra, mint vadász a vadra, hogy meg ne szökjön előle. Utitár- sam, aki elkísért a stadionba, tudott angolul, s így érdekes és sokoldalú beszélgetés ala­kulhatott ki köztem és közöt­te. Európai ruhában, barna ar­cán szénfekete körszakállal, szürkés turbánjával, amelyet drága bross fogott össze, úgy nézett ki ez a mérnök, mint valami maharadzsa, legalább is, ahogy eddig én a maharad­zsákat elképzeltem. Halkszavú volt és udvarias, hosszú ujjai, mint ékezet a betűkön, úgy egészítette ki mondanivalóit, amelyek mindenkor kerek egé­szek, meggondoltak és határo­zottak voltak. — Mi becsüljük a kommu­nistákat Indiában is. Keralá- ban, mint bizonyára ön is tud­ja — mondotta beszélgetésünk során — megalakult egy kom­munista állam. Nehru kor­mánya, s mi magunk is, öt évet adtunk ennek a kormány­nak, lássuk, mire viszi. Eddig úgy néz ki, hogy ért el ered­ményeket. Ha a kommunista kormány munkája eredményes lesz, minden bizonnyal több más állam is áttér, a mi vi­szonyainknak megfelelően, a kommunista államvezetésre. Meg kell mondanom azt is, hogy bennem is volt és még ma is van bizonyos kétely a kommunistákkal szemben. Én úgy tudtam, hogy a vélemény szabadság nem kap létjogo­sultságot a Szovjetunióban sem. Itt sok emberrel beszél­tem, úgy érzem, módosítanom kell álláspontomat, természe­tesen a teljes meggyőződéshez kevés idő állt rendelkezésem­re. Mikor megtudta, hogy ma­gyar újságíró vagyok, beszélt a „magyar októberről” és az ENSZ jelentéséről is. Szerinte a RAF egyik kétmotoros CF— 100-as harci repülőgépe a to­rontói kikötőben. Két halott­juk van.- RAYMOND WHELLER tábornok, az ENSZ szuezi roncskiemelő flottájának volt parancsnoka pénteken kije­lentette, hogy igen kielégítő tárgyalásokat folytatott azr Egyiptomi Szuezi-Csatorna Ha­tóság igazgatójával a csatorna roncstalanítási költségeinek fedezéséről.- A NEVADAI SIVATAG­BAN pénteken amerikai atom­tudósok felrobbantottak egy „baby” elnevezésű nukleáris szerkezetet, egy 50 láb maga­san lebegő léggömbről. Ez volt a jelenlegi nevedai kísér­letsorozat 17. robbantása. —A SZOVJET sajtó tovább­ra is részletesen foglalkozik a magyar nép tiltakozásával. A Pravda budapesti tudósítást közöl az Izvesztyia hírt ad a magyar írók tiltakozásáról. —GAILLARD francia pénz­ügyminiszter a napi sajtóban és rádióban a reggeli piac megtekintése után tanácsokat i ad a háziasszonyoknak, a napi ebéd elkészítésére vonatko- j zóan. ‘ — „A DOLGOZÖVÁ válás. , útján” címmel öt sanghaji ka- i pitalista könyvet jelentetett ; meg. A könyv célja megmu- j tatni a kínai nemzeti burzso- | áriának, hogy akkor cselek- ! szik a leghelyesebben, ha a ■ kommunista párt vezetése- j alatt a szocializmus hasznos, dolgozó emberévé válás útját j választja. — ÜNNEPI ESTET rendee­; tek Moszkvában a bolgár nép nemzeti ünnepe alkalmából. Az ünnepi esten L. Geraszi- mov moszkvai bolgár nagy­követ mondott beszédet, majd? bolgár és szovjet művészek adtak hangversenyt. — AZ ALBÁN Népköztár­saság népi gyűlése egyöntetű­en támogatta a Mongol Nép- köztársaság nagy nemzetgyű­lésének az ENSZ tagállamok parlamentjeihez intézett üze­netét. SZUPER KENYÉR Az Egyesült Államok Wiscon­sin! kutatóintézetében új lisztet állítottak elő.. Neve: V-10. Az ebből sütött kenyér drágább lesz, de két vékony szelet elegendff egy felnőtt ember napi protein szükséglete 25 százalékának fede­— mert sajnos, csak nyugati lapokat olvashatott — biztos volt valami oka októbernek, de ez a magyar nép ügye, s nem tartozhat az ENSZ elé. A. jelentést Magyarországról el­menekült emberek vallomásai­ra építették, ö nem tudja, mi­lyen emberek lehetnek azok, de mivel elmenekültek, min­denképpen elfogultak. S elfo­gult emberek szavaira épített jelentés, maga is elfogult lehet csak. Az volna a helyes és az; üdvös, ha a népek tiszteletben- tartanák, mint India is teszi, más népek belügyeit, ha való­ban a békén és barátságon munkálkodnának, amely en­nek a nagy találkozónak is jelszava. Rámmosolygott, s bocsánatot kért, ha esetleg nem tudta magát jól kifejezni, ha véle­ménykülönbségek vannak esetleg közötünk, s hozzátet­te: minden bizonnyal eljutok majd Magyarországra is, amelyről — higyje el — sokat tudunk, hallottunk és amelyet nagyrabecsülünk Indiában is. A beszélgetést, a baráti ta­lálkozást — más ital nem lé­vén — egy pohár orosz sörrel pecsételtünk meg. XXX Nézem a jegyzetfüzetemet. Annyi név, adat, s nyomában annyi emlék és beszélgetés, hogy egész újságot tele lehet­ne írni vele. Nem is beszá­moló akart ez lenni, inkább csak ízelítő azokról az embe­rekről, akik itt, Moszkvában, negyvenezren vallották és valják ma is a jelszót: béke és barátság! (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom