Népújság, 1957. szeptember (12. évfolyam, 70-77. szám)
1957-09-07 / 71. szám
1957. szeptember 7. szombat NEPÜJSÁG 3 Látogatás a gyöngyösi vágóhídon A bányásznapon Folytatás az első oldalról Bevásárló háziasszonyok, egy kis debrecenire, krakkóira, vagy rakottfejre éhes uzsonnázni akaró férfiak állnak a hentesüzlet pultja előtt. Az egyik pult mögött fehér kötényes hentes, fel- gyürt ingujjal, kezében a nagy kés, s előtte a bárd. Vágja, szeleteli és méri a húst. A másik pultnál színesebb látvány fogadja a vevőket. Egymás mellett szinte katonás rendben sorakoznak a gyöngyösi vágóhíd árui, a többféle kolbász, a gépsonka, párizsi, virsli, a friss tepertő, a szögeken pedig lógnak a szalonna táblák. Hagyjuk most magára za- jongó vevőivel a hentesüzletet és menjünk ki a város szélére, a vágóhídra és nézzük meg, hogyan lesz a szakemberek munkája nyomán az élő állatból jóízű, finom hentesáru. * * * A gyöngyösi vágóhíd négy részből áll: A VÁGÓCSARNOK Érdeklődéssel léptem át a csarnok küszöbét, mert már az udvaron is hallattszott, hogy bent teljes az üzem. Ma szállított az Állatforgalmi Vállalat és a hízott, vagy félig hízott disznók mitsem sejtve egymásután sétálnak a hentes kése alá. A villamoskábítóberendezés néha-néha felmondja a szolgálatot és ilyenkor visítástól hangos az egész csarnok. Tóth Sándor, mint valami ítélet végrehajtó áll egy kis emelvényen és 80—90 sertést szúr le a vágási napokon. Ó már megszokta. A levágott sertést legurítják az emelvényről, fejét és lábait megmossák és gázlámpával pörkölik. Pörkölés után következik a bőr lefejtése. Ezt a nagy ügyességet igénylő munkát Szalánci Gyula végzi. Három perc alatt fejti le a bőrt a sertésről. Ügyes keze, éles kése és 19 éves gyakorlata van a szakmában. A bőrre nagyon kell vigyázni, hisz ebből készülnek az aktatáskák, cipők és egyéb bőráruk. A bőrtől megfosztott sertés csigára kerül, ahol kettéhasítják. Ekkor kezdődik a „szalonnázás.” Félreértés ne essék, itt nem valami kirándulás vidám sza- lonnázásáról van szó, hanem Tóth Jenő, Csernyik János, Svanter Vilmos, Semegi Lajos és a többiek a szalonnát fejtik le a kettévágott sertésről. Közben kiszedik a belsőrészeket is és ezzel a munka első része végétért. A ZSÍROLVASZTÓ Friss tepertőszag, nagy zsír- olvasztó üstök modern gépesített berendezés fogadja a látogatót. A lefejtett szalonna ebbe az üzemrészbe kerül, ahol két nagy, ezer-ezer literes gőzfűtéses üstben olvasztják zsírrá. Mikor ez megtörténik, mint a halászok a halat, úgy szedik ki háló segítségével az üstből a friss tepertőt. A zsírhoz senki nem nyúl, mert egy szivattyú szívja azt fel az emeleti tartályokba, s innen egy ügyes szerkezet segítségével a csomagolóba, s egyenesen a mérlegre elhelyezett ládákba kerül. Naponta zsírmintákat is vesznek és azt a miskolci vegyvizsgálóba küldik ellenőrzésre. Schubert György, a részleg vezetője, Himmereich János és még néhányan ebben az üzemrészben eskü alatt vallják, hogy már hosszú idő óta teljesen tisztán, minden idegen anyag hozzáadása nélkül kerül a zsír a 25 kilogrammos ládákba. A FELDOLGOZÓ ÜZEM Ez a legmodernebb része az egész üzemnek. Lehet, hogy azért, mert itt készülnek a különböző csemegék, a jó falatok. Zúzó, daráló és töltőgép segíti az emberek munkáját. A munkában lévő anyagokat sínhálózat segítségével szállítják a füstölőbe, majd onnan a két hatalmas termosz kazánba, ahol nem vízben, hanem gőzben főzik a különféle töltelékárut. Nemrég szerelték fel az üzem egyik legmodernebb töltőgépét, amelyen tízféle árut lehet készíteni. Most éppen szepesi virslit készítenek. Fü- leki László, Füleki Emil és Bádonyi Imre szorgoskodnak a gép körül, vakítóan fehér kötényben és óránként egy mázsát töltenek. Egy másik sarokban a sózott szalonnát rakják fel egy vasszerkezetre. Néhány perc és már füstölő- dik is a szalonna. Az asztalnál a rakott nyelvet. s a rakotthúst szedik ki a formákból. Celofán papírba csomagolják és máris szállíthatják az üzletekbe. Tizenkét féle áru készül ebben az üzemrészben. De tudnak 30 félét is készíteni. (Ha valamilyen kiállítás, vagy árubemutató van, még többet is.) A HÜTÖ A kettévágott sertések, a feldarabolt marhák és borjúk nem mindig kerülnek azonnali az üzletekbe. Szükség van tartalékra is. Ezért fontos része az üzemnek a hűtő: mínusz nyolc, míniusz tíz fokos hideg van itt, s a húsok csonttá fagyva-lógnak a falon. Jelenleg 200 mázsa árut tudnak egyszerre hűteni. De már szerelik az új hűtőépület berendezését is, amely 16 vagon áru hűtésére lesz alkalmas. * * * A hűtőből jólesett kijönni ismét a napsütésre. Az udvarban közben autók, lovaskocsik jöttek és a hűtőkből, raktárakból pakolják a húst és a különböző hentesárut. Viszik az üzletekbe, s a környező községekbe, a bányatelepekre az utánpótlást. S ezzel a riport végétért. De még tartozom annyival az igazságnak, hogy leírjam a vágócsarnoki dolgozók panaszát. Az igaz, hogy a zsírolvasztó és a feldolgozó üzem modern, de a vágócsarnok berendezése több évtizeddel van lemaradva. Itt az emberek nagyon nehéz munkát végeznek. A csigapálya hiánya miatt a kettévágott sertéseket, s a feldarabolt marhákat sokszor 90—100 kilogrammos húsdarabokat is a hátukon viszik elég nagy távolságra. Igazuk van, hogy ezt kifogásolják. De ez az igazság is másképpen néz ki, ha látjuk az épülő új nagy vágócsarnokot, amelynek már szerelik a berendezését, s amely — amint mondják — az ország egyik legmodernebb vágócsarnoka lesz. S úgy hiszem ebben sokkal könyebb munkájuk lesz a ma még nehéz munkát végző vágócsarnoki dolgozóknak. (márkusz) Különleges trópusi vízinövény nyílik Egerben Ritka látványban részesülhetnek Eger fürdőjének látogatói: az óriás platánfák mellett húzódó úgynevezett „Vizes-árokban” virágzik a tüskéslevelű tündérrózsa, tudományos néven Euryale ferox. A növényt Józsa László egri akvarista ültette ez év májusában a férfi öltöző előtti díszmedencébe. A palántát a pesti botanikus kertből hozta. Az arasznyi kis növény gyorsan nőtt, a hely szűknek bizo- nyúlt, ezért június elején Józsa a „Vizes-árok” iszapjába ültette át. A növény időközben 5—6 levelet növelt. A levelek kerekek, nagyok, 110—120 cm átmérőjűek, a víz színén úsznak, csaknem két méter hosz- szú, vastag nyélen foglalnak helyet. Az Euryale a tündérrózsa- félék (Nymphaeaceae) családjába tartozik. Kelet-Ázsia trópusi vidékének melegvizeiből származik. A harmadkorszakban (a tertierben), amikor szárazföldünkön meleg és nedves volt az éghajlat, Európában is élt. A növény érdekessége az, hogy levelei mind alul, mind felül sűrűn tüskések. A tüskék az erekből emelkednek ki, csontkemények, vastagok, tűhegyesek. Ez azért van így, hogy a fiatal krokodilusok, vagy egyéb víziállatok ne mászhassanak és ne feküdhessenek sütkérezni a levelekre, ugyanis azok elfognák a levelektől az éltető napsugarakat. Hazánkban békák szoktak a tavirózsák levelein napozni. Ha valamelyik béka menekülés közben a partról véletlenül az Euryale levelére ugrik, szinte mosolyra fakasztó látványt nyújt, midőn nagy üggyel-bajjal igyekszik gyorsan elhagyni a számára kényelmetlen tüskés felszínt. A tüskés tündérrózsa eddig két szép virágot hozott. Egyik augusztus hó 23-án, másik 28- án nyílt ki. A tenyérnagyságú virágok valóban tündérrózsák, minthogy nagyon szépek. Színük piroslila, illatuk igen kellemes. Kár, hogy rövid életűek, két-három nap múlva ösz- szecsukódnak és a víz alá húzódnak. A termés a víz alatt fejlődik ki. Jelenleg újabb bimbók mutatkoznak lent a levelek között, így remény van arra, hogy szeptemberben virágozni fog. Különös az, hogy ez az érzékeny melegvízü növény szabad, azaz fedetlen vízben kifejlődött és virágzott. Ennek az exotikus növénynek szabad vízben való virágzása hazánkban eddig még nem ismeretes. A „Vizes-árok” vizét a fürdőtelep melegforrásai és az egyik medence túlfolyása táplálja. Hőfoka a külső hőmérsékletnek megfelelően 24 és 26 fok között váltakozik. Iszapja, amiből a növény táplálkozik, szervesanyagokban bővelkedő, úgynevezett ősiszap. A szomszédos Lakatosáru- gyár ipari szennyvízzel néha annyira megmérgezi az árok vizét, hogy az ott élő meleg- vizi halacskák: guppi, kardfarkú hal, fogasponty, sokezer számra elpusztulnak. Az Euryale és a társaságában növő meghonosodott tündérrő- zsa-fajok azonban dacolnak a szenyezett víz mérgező hatásával és szépen díszlenek. Nemsokára újabb szenzációja lesz az egri fürdő melegvizének: virágozni fog a tavirózsák királya, az amazoni tündérrózsa a Victoria regia (újabb néven Victoria amaso- nica). Nagy felemelkedő peremű levelei között már láthatók a kis bimbók. Sajnálattal kell megemlíteni, hogy az említett különleges és ritka növényt pusztulás fenyegette, ugyanis rendetlen gyerekek kavicsokat dobáltak a levelekre, hogy átszakítsák azokat. Az átlyukgatott levelek tönkrementek, a növény halódott. Mostanában újabb levelek nőttek a növényen. Óvjuk meg fürdőnk díszeit a gyermekek kártételétől! Juhász Lajos főiskolai adjunktus MÉSZ! Építkezők figyelmébe! Kiváló minőségű meszet szállít Heves megye egész területére A HEVES MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEKET ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZETI KÖZPONT, Eger, Kossuth tér 3. 35 q rendelése esetén ingyen házhoz szállítjuk Akiknek kevesebb szükséges TÁRSULJANAK! 1. A rózsaszent mártoni ünnepség elnöksége. 2. Petőfibányán Mundl József elvtárs a Bá- ■tyász Szakszervezet titkára mondott beszédet. 3. Tóth Ferenc petőfibányai vájár, frontmester 5.500 forint hűségjutalmat kapott. 4. Gratulálnak a munkatársak Flórián Gusztáv elvtársnak, a gyöngyösoroszi Ércbánya igazgatójának a Munka Érdemérem kitüntetéséhez. 5. Az egercsehi ünnepségen a novaji úttörőzenekar köszöntötte a széncsata hősét. 6. Füzér András rózsaszentmártoni vájár 77 éves. Már húsz éve nyugdíjba van, de azért ő is részt- vett a bányásznapon. 7. Nagy a forgalom a recski bányásznapon a Mátravidéki Vendéglátó Vállalat pavilonja előtt. 8. A bányásznap ünnepségein a bányász munkásőrök álltak őrséget.
