Népújság, 1957. augusztus (12. évfolyam, 61-69. szám)

1957-08-07 / 62. szám

2 NÉPÜJSAG 1957. agusztus 7. szerda Az MSZMP agrárpolitikájának téziseiből ■ SZERKESZTŐI ÜZENETEK M A Társadalmi Szemle leg­újabb száma teljes terjede­lemben, a Népszabadság múlt heti csütörtöki száma kivontosan közli az MSZMP agrárpolitikájának tézesit. Tekintettel a nagy terjede­lemre, lapunk a tézisek leg­fontosabb gondolatával fog­lalkozhat csak. A tézisek, ez a fontos do­kumentum hosszú időre előre megszabja pártunk paraszt­A téziseknek ez a fejezete a parasztság öt alapvető réte­géről szól. 1. A termelőszövetkezeti pa­rasztságról megállapítja: ez a réteg képezi a jövő egységes, szocialista parasztosztályának a magját. E réteget — amely a termelőeszközök közös tu­lajdonának alapján áll, tehát elvileg különbözik az egyéni parasztságtól, — a mezőgaz­dasági munkásokkal és fél­proletárokkal együtt a párt fő fa'usi bázisának kell tekinteni. 2. A mezőgazdasági munká­sok és félproletárok képezik a falu legnagyobb rétegét. Zö­mük a mezőgazdaság szocia­lista szektorában dolgozik, egyrészük bejár az iparba, más részük egyéb helyeken vállal bérmunkát. A jövőjüket tekintve az agrárproletárok elsősorban az állami szocialis­ta szektorba mennek, a fél­proletárok pedig a tsz-ekbe, vagy az állami szektorokba kerülnek. Politikai szervezé­sükre sokkal nagyobb gondot kell fordítani, mint eddig. 3. A kisparasztok — általá­ban négy-nyolc holdasok — a földreformmal, az igauzsorá­nál olcsóbb gépállomási talaj­munkával, stb. sokat nyertek. Mindezt a népi demokráciá­nak köszönhetik. Velük úgy A párt a lakosság életszín­vonalának további javítása, az ipar nyersanyagbázisának és a mezőgazdasági exportnak nö­velése érdekében azt tartja helyesnek, ha a kormány az egészségesebb ipari szerkezet kialakítása mellett, a falu szo­cialista átalakításának szem előtt tartása és egyidejű vég­zése mellett a mezőgazdasági termelés fokozottabb fellendí­tését — arccal a belterjesség felé — főfeledatnak tekinti. Ehhez termelési biztonságra politikáját. A tézisek elhatá­rolják magukat az MDP pa­rasztpolitikájának mindkét oldalú eltorzításától s hang­súlyozzák a korábbi ered­ményeket. Megmutatják, hogy a párt helyes irányvo­nalának jobb — vagy „bal­oldali” eltorzítása mire ve­zet. Okult a tapasztalatok­ból az MSZMP, s ennek megfelelően igyekszik kiala­kítani agrárpolitikáját. foglalkozzék a párt, mint 'a jövő tsz tagjaival. 4. A középparasztok, a dol­gozó parasztság legtehetősebb­jei. Gazdaságuk zömében áru­termelő jellegű. Az átmeneti időszakban döntő jelentőségű a párt viszonya a középpa­raszthoz. Árutermelésére szük­sége van a népgazdaságnak. Meg kell vele kedveltetni a szövetkezeti gondolatot, első­sorban az egyszerű társuláso­kon keresztül. 5. A falusi kizsákmányolok. A kulákok tőkés vállalkozók a mezőgazdaságban, akik rend­szerint több bérmunkással dol­goznak, vagy dolgoztatnak. Jö­vedelmük elsősorban a kizsák­mányolásból és nem saját, tisztességes munkájukból szer­zik, vagy szerezték. A fő küz­delmet politikai befolyásuk csökkentéséért kell folytatni. Személy szerint bírálja el őket a falu szegényparaszti közvéleménye. Elhagyott, fel­ajánlott, vagy elvett földjeiket nem kapják vissza. Meglévő gazdaságukban ne tegyük le­hetetlenné a termelést szá­mukra. A pártnak és az ál­lamnak a kulákság mellett az egyéb ellenséges elemek ellen is kíméletlen harcot kell foly­tatnia. van szükség. Helytelen azon­ban minden olyan törekvés, amely a termelési biztonság kihangsúlyozása címén az egyéni gazdálkodási forma konzerválását igyekszik elérni. A belterjesség kialakítása érdekében: a) Fokozni kell a talaj ter­mőerejét, jól kezelt istálló­trágyával és több műtrágyá­val. A kenyérgabonának nem a vetésterületét, hanem a ho­zamát kell növelni. Növeljük a takarmányok — elsősorban a pillangósok — területét. b) Az állattenyésztésen be­lül elsősorban a szarvasmarha tenyésztés számára kell ked­vező feltételeket teremteni. c) A mezőgazdaság további gépesítésével érjük el, hogy a termés fokozódjék, javuljon a munka minősége, csökkenjen a termelés költsége és köny- nyebbé váljon az emberek ne­héz fizikai munkája. d) Beruházások célszerű el­osztásával is segíteni kell a mezőgazdaság belterjes irányú fejlődését. Olyan felvásárlási rendszer­re és árpolitikára van szük­ség, amely elősegíti, hogy a A mezőgazdasági termelés fejlesztése és szocialista át­alakítása egységes, elválaszt­hatatlan feladatot képez. Az átszervezés nem öncél, hanem eszköze, fő módszere a mező- gazdasági termelőerők állandó fejlesztésének, a dolgozó nép, s ezen belül a parasztság jó­léte állandó növelésének. A tézisek kimondják: a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezése csak a párt vezetésé­vel és a dolgozó parasztsággal együtt hajtható végre. Az egyéni parasztságnak a közös gazdálkodásról alkotott szem­léletét gyökeresen meg kell változtatni. Meglévő szövet­kezeteinket, állami gazdasá­gainkat példamutatókká kell tenni. Meg kell javítani a tsz-ek belső rendjét, a mezőgazdá­szok. s a gépállomások adja­nak meg minden segítséget a termelés növeléséhez, a szö­vetkezeti eszme népszerűsíté­séhez a tsz-eknek. Az átszer­vezés főútja: a mezőgazdasági termelőszövetkezet, amelyek­ben érvényesülnek a fő szo­cialista elvek. Lehetőséget kell adni az ala­csonyabb szövetkezési fonnák létrehozásához is. Ezek közül legelterjedtebb az általános földművesszövetkezet. Ahhoz, hogy a földművesszövetkezeti mozgalom betöltse hivatását, az is szükséges, hogy demok­ratikusan választott dolgozó paraszti vezetőségük legyen. A földművesszövetkezetek kere­tében működjenek a különfé­le társulások, szakszövetke­zetek, stb. és a szakcsoportok. Ez utóbbiak — ha kérik, ön­állóan is működhetnek.A ter­melőcsoportok önálló szövet­kezeti üzemek. Uj szocialista nagyüzemek mezőgazdaság minél jobban betölthesse szerepét a nép­gazdaságban. Az állami piac- szabályozó szerepét akkor tudja ellátni, ha megfelelő készletekkel rendelkezik. E készletek forrása az állami gazdaságok árutermelése, az állami felvásárlás, szerződé­ses termelés, földadó, malmi vám,' cséplőrész és szükség esetén az import. A népi de­mokráciához hű mezőgazdasá­gi szakembereket részesítsük nagyobb megbecsülésben. Na­gyobb gondot kell fordítani a mezőgazdasági szakismeretek terjesztésére. alakítása után tagosításra van szükség. Ezt úgy kell végre­hajtani, — az érintett gazdák­kal megegyezve. — hogy ne okozzon termelési bizonyta­lanságot. Az átszervezés ide­jében se csökkenjen, hanem növekedjék a termelési szín­vonallal. IV. A falusi pártmunkáról A mezőgazdaság előtt álló feladatok sikerének biztosítá­sa a falusi kommunisták ki­tartó, szívós munkáját köve­teli meg. Ennek érdekében minden községben erős párt- szervezetre van szükség. A legszilárdabb tsz-tagokat, me­zőgazdasági munkásokat és félproletárokat kell felvenni a falun a pártba. Nem szabad el­hanyagolni a kis és középpa­rasztok között sem a pártépí­tést. A pártszervezeteknek vál­lalniuk kell a kezdeményezést, a fő szervező szerepet,1 a szocializmus építése érdeké­ben. A dolgozó tömegek kö­rében, a tömegszervezetek út­ján biztosítsák a párt politi­kájának érvényesítését. Falusi elvtársaink fordítsák fő figyel­müket a pártónkívüli dolgozó tömegekkel való jó viszony megteremtésére. Folytassa­nak hatékony kommunista agitációt és propagandát Lép­jenek fel a hibákkal szemben, s küzdjenek azok kijavításá­ért. Tartsák szemük előtt azt az elvet, hogy spontán módon nem megy végbe a falun a szocializmus felépítése. Adva van pártunk határo­zott irányvonala, — minden erőnket latbavetve dolgozzunk ennek helyes végrehajtásáért Ivády László, Pétervására. Panaszát továbbítjuk a járá­si tanácshoz. Szerkesztőségünk már többször foglalkozott vele, sajnos, ennél többet nem tu­dunk tenni. Kovács Józsefné, Bodony. Keresse fel személyesen dr. Márton Pált, a gyöngyösi já­rásbíróságon, mert panaszát csak így tudják elintézni. Kluscsik József, Petőfibánya. Panaszos levelét továbbítjuk az illetékesekhez, s a válasz­ról levélben értesítjük. Hevesi Sándor, Gyöngyös. Észrevételét köszönjük. Az említett idézetet központi a- nyagból szereztük, s nem állt módunkban ellenőrizni. Szegő Sándor, Gyöngyös: Panaszára felhívtuk a gyön­gyösi Kisker. Vállalat figyel­mét, válaszukról levélben érte­sítjük Cseh Jánosné, Heves, Gácsi László, Gyöngyös, Kerezsy Gézáné, Eger, Csáki János, Gyöngyös. Panaszaikkal a , Kis ügyek” rovatunkban foglalkoztunk. Ivádi s. Balázs, Ivád: Panaszát kivizsgáltatjuk, s az eredményről majd levélben értesítjük. — Az Amerikai Kommunista Párt országos bizottsága jóvá­hagyta Dennis jelentését az atomfegyver kísérletek eltiltá­sáért világszerte folyó mozga­lom támogatásáról. — Damaszkuszba érkezett Szíria ammani ügyvivője és Gimnáziumi levelező oktatás! Szeptember 1. hetében levele­ző oktatás indul nők részére a Szilágyi Erzsébet Leánygimná­ziumban (Eger, Kossuth u. 8.). Jelenkezhet minden 17. élet­évét betöltött dolgozó nő, aki az ált. isk. VIII. osztályát, — vagy a polg. isk. IV. osztályát sikerrel elvégezte. Jelentkezhetnek azok is, akik­nek már a gimnázium, vagy más középiskola I., II., III. osz­tályáról bizonyítványuk van. Bővebb felvilágosítást az 'isko­lában nyerhet. (Szilágyi Erzsé­bet Leánygimnázium, Eger. — Kossuth Lajos utca a.) Kormosné, Eger: Sajnos, azonkívül, hogy meg­írtuk az újságban, nem tudunk más segítséget adni lakás­ügyében. JavasoljuK, keresse fel többször a KIK-et. K. J. vájár, Egercsehi: Panaszukat kivizsgáltattuk, kérjük, közölje pontos címét, hogy a választ elküldhessük. Korcsik József, föld. szöv. ag- ronómus. Kérjük, közölje szerkesztő­ségünkkel pontos címét, mert levéllel akarjuk felkeresni. „Eger jobb ízlésű polgárai” je­ligés levélre közöljük, hogy a szellemdús írást örömmel ol­vastuk, kérjük, hogy szerzője a honoráriumért jelentkezzen az illetékeseknél P. J. gépkocsivezető, Gyöngyös Panaszával kapcsolatban az alábbi felvilágosítást adhat­juk: Amennyiben a jogosít­ványában megvan a rózsaszínű lap is, mely a szakmásítást je­lenti, úgy lehetősége van el­helyezkedésre, ha nincs meg a szakmásítósi lap, akkor csak a segédvezetői idő letöltése után kerülhet önállóan gépko­csira, amit olyan vállalatnál tud megszerezni, ahol pótko­csis tehergépkocsik vannak. — Enélkül csak fehér rendszámú gépkocsikat vézethet. közölte a miniszterelnökkel, hogy Jordániában összeeskü­vést szőnek Szíria ellen. Az összeesküvés célja tekintélyes Szíriái politikusok és magas­rangú katonák meggyilkolása. — Az angol légihaderő foly­tatta támadásait Nizva és más omani lakott helyek ellen. — Csou En-laj kínai külügy­miniszter táviratot intézett Szaked Mukkadenhez, a Tuni­szi Köztársaság külügyminisz­teréhez és közölte vele, hogy Kína hivatalosan elismeri a Tuniszi Köztársaságot. — Duiles, amerikai külügy­miniszter tanácskozott Mac Miilen angol miniszterelnökkel az omani helyzetről. — Belgrádba érkezett a Grúz Kommunista Párt vezető funk­cionáriusainak egy csoportja. — A nyugatnémet külügymi­nisztérium szóvivője kijelen­tette, hogy Nyugat-Németor- szág hozzájárul a nyugati álla­mok Londonban benyújtott le­szerelési javaslatához. — Nem csökkentik a Nyu- gat-Németországban állomáso­zó amerikai csapatok létszá­mát I. A párt politikája a parasztság egyes rétegeivel kapcsolatban II. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének főbb irányelvei III. A mezőgazdaság szocialista átépítésének irányelvei KÜLPOLITIKA — SOROKBAN Hogyan dolgosnak Gyöngyös város kommunistái as orsságos pár tér tekesiet határozatának végrekajtásáért GYÖNGYÖS VÁROS min­den dolgozója, mindenekelőtt a kommunisták, nagy várako­zással tekintettek a Magyar Szocialista Munkáspárt orszá­gos pártértekezlete elé. Ez ért­hető is, hiszen az októberi el­lenforradalom leverése után a pártkonferencia jelentős mérföldkövet jelentett az egész ország és így városunk tör­ténetében is. A pártértekezlet határozatai lelkesítőén hatottak a kommu­nistákra, a város demokrati­kus erőire, akik újult erővel kezdtek hozzá a konferencia által meghatározott feladatok végrehajtásához. A városi aktíva volt az első lépés ahhoz, hogy a határoza­tot aprópénzre váltsuk. — A pártaktíva központi kérdése az ellenforradalmi erők elleni harc, a pártegység, a párt tö­megkapcsolatának elmélyítése, a termeléssel való fokozottabb foglalkozás volt. A pártaktíva sikeresnek mondható. Mind a pártaktíván, mind az azóta le­folyt párttaggyűléseken párt­tagjaink helyeselték a konfe­rencia határozatát. Milyen tennivalókat szabott meg a városi pártaktíva és ho­gyan akarjuk ezt megvalósí­tani városunk területén? Ami­kor a feladatokat megszabtuk, abból indultunk ki, hogy re­ánk, kommunistákra igen nagy felelősség hárul. Reánk van bízva nemcsak a párttag­ság, hanem az egész város la­kosságának további jövője, nyugalma, nem kevésbé a védelme, hiszen az ellenforra­dalom szálláscsinálóinak, — szellemi irányítóinak egyrésze még mindig ténykedik, akik most már változott formában, illegálisan próbálják megza­varni a lakosság békés ter­melő munkáját. EZEKNEK MÉG csak egy­része van leleplezve, ugyan­akkor, akik októberben, no­vemberben „lerészegedtek” — a megtévesztettek — jelentős része még mindig nincs telje­sen kijózanodva. Ilyen körül­mények között legfontosabb­nak tartjuk, hogy a város kommunistáinak egésze — ha apró kérdésekben van is né­zeteltérés közöttük — egysé­gesen cselekvő, egyforma esz­méket hirdető aktív, áldoza­tos munkásai legyenek né­pünk ügyének, a szocializmus építésének. Elmondhatjuk, hogy párttagságunk egésze val- ja és hirdeti, hogy hazánkban októberben ellenforradalom volt és nagy többsége vállal­ja is a harcot az ellenforra­dalmi erőkkel szemben. Elis­merik, hogy a szovjet elvtár­sak segítsége nélkül nem tud­tuk volna megakadályozni a fehér terrort. Egyetért a de­cemberi határozattal, amely felsorolja az ellenforradalom okait. Erős és ütőképes Dárt- tagságunk annál is inkább, mivel egyrészének kezében már fegyver is van. A fő kérdésekben való tel­jes egyetértés azonban nem takarhatja el, hogy néhány kisebb, de igen jelentős kér­désben vannak nézeteltérések a komunisták között, ami za­varólag hat a párt teljes egy­ségére. Általában a lakosság és az egyes emberek megítélésénél a különböző pártszervezetek­ben elvtársaink között nem egységes az állásfoglalás. Hogy ki az ellenforradalmár, e kér­désben két szélsőséges nézet uralkodik, egyrészről a reví- zionizmusból fakadó békülé- keny nézet, másrészről a szek­tás nézet, — amelynek képvi­selői taggyűléseken és egyéb helyeken összecsapnak. Az egyik helyen súlyos bűnöket elkövetők is megmaradnak he­lyükön, nincs eljárás ellenük. A másik helyen a kisebb hi­bát elkövető dolgozókat is el­lenforradalmároknak titulál­nak. A gyöngyösi Növényvédő Állomáson dolgozik mint ag- ronómus Bozóki Árpád, aki október 28-tól résztvett a nemzetőrség munkájában, mint a politikai osztály egyik tagja, résztvett az ÁVH-sok kihallgatásában, ö maga sze­mélyesen vágta ki a nemzeti zászlóból a köztársasági cí­mert, mint a munkástanács tagja kimondotta, a Növény­védő Állomáson megszüntetik a kommunista pártot. Novem­ber 4. után féktelen uszításba kezdett a Kádár kormány el­len, több esetben sztrájkra szólította fel a dolgozókat. Rá­galmazta, becsmérelte a Szovjetuniót. Eddig Bozóki- nak még a hajaszála sem gör­bült meg, mert az állomás igazgatója Fekete elvtárs és a felsőbb szervek opportunista magatartást tanúsítottak. De ugyanakkor az állomásról el­küldték kisebb hibákat elkö­vető dolgozókat, mint „ellen- forradalmárokat”. Vagy pedig egy másik eset. Surguta János elvtársat, a Borforgalmi Vál­lalat igazgatóját, aki az utolsó percig védte fegyverrel a párt- bizottság épületét, a vállalat egyik volt alkalmazottja ki­kiáltotta ellenforradalmámak. Az ilyen és ehhez hasonló el­bírálásnak következménye az­után az intrika. Alig győzik a személyi kérdéseket tisztázni. Ezzel le van kötve a pártszer­vezetek ereje és keveset tud­nak foglalkozni a termelési problémákkal. MI AZ OKA ANNAK, hogy nincs teljes egyetértés az em­berek megítélésében? Ennek mi a legfőbb okát abban lát­juk, hogy egyes elvtársak a párt decemberi határozatából nem vonták le a megfelelő tanulságokat, saját magukra vonatkozólag. A korábbi néze­teiknek és módszereiknek megfelelően a határozatból csak azokat a részeket emelik ki, amelyek őket igazolják. A korábban szektás hibákat el­követők azt hajtogatják: hogy harc a Nagy Imre féle reví- zionizmus ellen. A jobboldali hibát elkövetők viszont, hogy harc a baloldali túlzások ellen. Mi úgy gondoljuk, hogy ideje lenne már, ha mindenki a sa­ját háza előtt söpörne és kri­tikusan felülvizsgálná maga­tartását az októberi ellenfor­radalom előtt, az ellenforrada­lom alatt és utána. Hogy ezen a helyzeten változtassunk, a pártaktíva a párt határozatá­nak megfelelően kiadta a jel­szót: minden pártszervezetben, üzemben és hivatalban egy­aránt pontot kell tenni a bel­ső dolgokra és nem szabad en­gedni, hogy akár jobbra, vagy akár balra rángassák a pártot és a pártvezetést. Aki ellenforradalmár, az bűnhődjön és vonják felelős­ségre törvényes szerveink. Aki viszont egyébként becsületes, de októberben, novemberben megtévedt, azokkal a párt- szervezetek vezetői és intéz­mények vezetői üljenek le és mondják meg nekik szemük­be, hogy milyen hibákat kö­vettek el, mit kell tenni az­ért, hogy azt kijavítsák és zárják le ’az ügyüket Ha be­látják hibájukat, engedni kell őket dolgozni. Ezeket a prob­lémákat azért kell megolda­nunk. mert a konszolidáció a termelés zavartalansága, a biztonságos élet, a normális hétköznapi munka, a vasár­napi nyugodt pihenés mellett azt is jelenti, hogy nyugalom­nak kell lenni minden csalá­don belül is. Októberben, no­vemberben mindenki kiállítot­ta saját erkölcsi bizonyítvá­nyát. Vannak, akik őszintén elismerik hibáikat, vannak akik viszont elfelejtették. Ne­künk, kommunistáknak ezek­kel törődnünk kell. Nyíltan őszintén fel kell tárni hibái­kat, de utána le kell zárni ügyüket! Tapasztalatból tudjuk, hogy ilyenkor az egyszerű emberek, akik bár tévedtek, de a párt segítségével lehetőséget kap­tak arra, hogy hibáikat kija­vítsák, szinte szárnyakat kap­nak máról-holnapra, újabb eredményeket érnek el. Emel­kedik termelési százalékuk és ami a legfontosabb, nő a bi­zalmuk a párttal szemben. Pártaktívánk úgy foglalt ál­lást, hogy helytelen lenne,, ha azokat az egyszerű embereket, akik októberben azokat a hi­bákat vetették fel az MDP te­vékenységével kapcsolatosan, amelyeket az MSZMP decem­beri határozata lerögzít, most egyszerűen elleni orradaimár- nak nevezni. Igaz ugyan, hogy az októberi ellenforradalmi helyzetben a hibáknak már az egyszerű felvetése is (erősza­kos tsz szervezés, jogtalan büntetések stb.) objektíve a pártellenesség irányába ha­tottak. De ahogy a párthatá­rozat kimondja, a „jószándékú, de megtévesztett dolgozókkal szemben nem a megtorlás, ha­nem a meggyőzés módszerét kell alkalmazni.” összegezve tehát az a véleményünk, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom