Népújság, 1957. augusztus (12. évfolyam, 61-69. szám)
1957-08-07 / 62. szám
1957. agusztus 7. szerda NÉPÜJSÁG Hozzászólás „Az egri Bikavér hírnevéért66 című vita cikkhez Az egri „Bikavér“ előállításához szükséges vörösbor-szőlőfajták nemesítése A vitaindító cikkhez kapcsolódva, mint az egri kísérleti telep szőlőnemesítője, a Kadarka szelekciójáról, a vörösborszőlőfajták nemesítéséről, valamint a kísérleti telepen folyó kutató munkáról, és a várható eredményekről szeretnék beszámolni. Az egri vörösbort — „Bikavér” néven — Gröber Jenő egri szőlőtermelő hozta először forgalomba. Ezen a néven vált később ismertté és világhíressé — a nagy szakértelemmel és jó pincetechnikával össze- •házasított Kadarka, Medoc noir, Kékfrankos, és Cabemet franc szőlőfajták bora. Az egri Bikavér híre nem lett kisebb, mert még ma is keresik... a szőlőfajták is megvannak, ha kisebb számban is, az egri szőlőkben, és mégis égető feladata az egri borvidéknek a Bikavér-kérdés megoldása. Hol a hiba és mi a tennivaló, hogyan lehetne több bikavért az egri pincékbe „varázsolni”? Ezzel a vitaindító cikk is foglalkozott és több szempontot vetett fel ezzel kapcsolatban. Véleményem szerint a kérdés megoldásának lehetőségei a következők: 1. A vörösbor-szőlő tömeg- termesztés feltételeinek a megteremtése gazdasági, termesztéspolitikai és nemesítési vonatkozásban egyaránt. 2. A termőterület és a termésátlag azonnali növelése. Az egri borvidék rekonstrukciós tervének a megvalósítása. Az egri kísérleti telepnek a borvidék vörösbor-termesztési problémáihoz kapcsolódó nemesítési feladatai a következők: 1. Üj vörösbor-szőlő fajták nemesítése. Olyan új fajták 'előállítása, amelyek házasítás nélkül is alkalmasak a Bikavér készítésére, hogy világpiacon is versenyképességet biztosítsanak az egri vörösbornak. 2. Ezen fajták termesztési és agrotechnikai igényének a megállapítása és alkalmassá tétele a nagyüzemi termesztésre. Nemesítési szempontból a megoldáshoz két út vezet: I. Szelekciós. II. Üj fajták előállítása és bevezetése a termesztésbe. I. Szelekció. A szelekció gyors és biztos módszer abból a célból, hogy meglévő szőlőink termésátlagát ugrásszerűen emeljük anélkül, hogy különösebb, vagy költségesebb befektetést eszközölnénk, mert csak a meddő és rosszul termő tőkéket kell pótolnunk. Hazánkban a legjobban elterjedt szőlőfajta a Kadarka (90000 kh), amely egyúttal az egri Bika vár alapborát is adja. Az Eger környéki szőlőkben még ma is számottevő telepítések találhatók. Mivel a Bikavér készítésénél a többi fajták borával szemben a Kadarka kb. 60 százalék térfogat- mennyiségben szerepel, ez az arány a szőlőterület arányokban is megmutatkozik. A Kékfrankos Medoc noir, Cabemet franc stb. fajták már tiszta Kirándulások alkalmával keresse fel Mátrafüreden a Mátra Éttermei Mátraszentimrén a Vadvirág Üdülői Mátraszentistváhban a Vidrúczky Kisvendéglőt Kitűnő ételek, zene, tánc. telepítésekben csak elvétve találhatók, inkább a Kadarkával vegyes ültetésben fordulnak elő. Mint szőlőfajta, egyformán értékes mindegyik, mert önálló bor készítésére is alkalmasak. Nemesítési szempontból azonban a fenti fajták között különbséget kell tenni, mert amíg a Kékfrankos, Medoc noir, Cabernet franc, stb. fajták kiegyenlített állományúak, addig a Kadarka fajta igen gazdag a különböző változatokban. Ez az oka annak, hogy nem igen találhatunk kiegyenlített Kadarka ültetvényeket. Egy Kadarka tábla tőkéinek csak 40—50 százaléka értékes, kevésbé értékes 20—30 százaléka és 20—30 százaléka teljesen értéktelen termesztési szempontból. Ez azt jelenti, hogy olyan fajtával van dolgunk, amelyik változatokban igen gazdag, tehát szelektálásra szorul. A fajta legnagyobb értéke bő termőképessége, borának kitűnő fűszeres zamata, erős edzett tőkéje, gyors növekedése, jó alkalmazkodó képessége hazai viszonyainkhoz. A Kadarka balkáni eredetű, hozzánk valószínűleg a délszláv lakosság településével kerülhetett be. Azóta igen elterjedt és számottevő területet hódított meg magának. A gazdaságilag értékes és értéktelen egyedek felkutatása miatt szükséges a Kadarka szelektálása. A Kadarka-szelektálás tudományosan megalapozott módszerét Kozma Pál, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola docense dolgozta ki az elmúlt években. Módszerét a gyakorlatban már igen széles körben alkalmazzák. Az előforduló Kadarka-típusok könnyen és gyorsan felmérhetők, különösen akkor, ha a szelektálást szüret előtt végezzük, tehát akkor, amikor a termést vehetjük alapul az elbíráláshoz. Ennek az ideje most következik, tehát még igen eredményes munkát lehet csinálni ebben az évben, a lövő évi szaporítóanyag begyűjtése céljából. A termés alapján a Kadarka ültetvényekben azokat a tőkéket jelöljük ki, amelyek szép egészséges, nagy termést mutatnak.. A fürtök egyenletesen tömöttek, tehát a rágás miatt foghíjjasság nem látható, — egyenletesen érik és a színanyagtartalom is kialakult legalább október közepére. Az új Kadarka telepítésekhez a szaporítóanyagot itt helyben kell előállítani, vagy mondhatnám úgy is, hogy azok a fajták, amikből a világhíres egri Bikavért előállították, — azok most is itt vannak, csak meg kell találni és el kell szaporítani őket. A feladat nagy ..sürgős megoldást kíván, méghozzá intézményes igazgatással, mert a bikavér készítéséhez a szükséges feltételek elsősorban és a leggyorsabban ezen az úton teremthetők meg. A megyei tanács intézkedése lenne szükséges egy szelekciós bizottság létrehozása céljából, amely bizottság kidolgozná egyrészt a Kadarka sze- lektálási tervét másrészt pedig a Bikavér készítéséhez felhasznált Kékfrankos, Medoc noir, és Cabernet franc szőlőfajták vesszőinek a begyűjtési tervét is, s ezekből a vesszőkből kellene aztán a törzstelepítéseket végezni. Itt van pl. a Borforgalmi Vállalat célgazdaságának az Eged oldali új telepítési feladata. Nem lehet közömbös, hogy ott milyen változatok kerülnek az elkövetkezendő 30—40 évben kiültetésre, igen komoly költség ráfordításával. Tehát a Bikavár készítéséhez a fajták ma is megvannak, csak a feltételeket és a lehetőségeket kell megteremteni, — hogy az elméleti megállapítások a gyakoratlban is megvalósulhassanak. II. Üj vörösbor-szőlő fajták előállítása és bevezetése a termesztésbe. A új fajták előállításával a Bikavér-kérdést nem lehet máról-holnapra megoldani, — mert itt a módszerek már nem olyan egyszerűek, mint a szelekciónál. Egy új fajta előállítási ideje kb. 10—15 év. Az első évben a két szőlőfajta keresztezését kell elvégezni. Az így kapott hibridmagvakat a következő évben el kell vetni és az abból kapott szőlőpalántákat termőkorú szőlőtőkévé kell felnevelni. Ennek az ideje 3—5 év. A termőrefordítás után keressük az új, jobb fajta-jelöltet. Ha pl. Kadarkát és Medoc noirt keresztezünk össze, akkor az utódok között olyan Kadarka hibrideket keresünk, amelyek a Kadarka-jelleg megtartása mellett mint új tulajdonságot, a Medoc noirból a korábbi érést magukkal hozták. Ebben az esetben, ha egy ilyen hibridet találtunk, akkor arról az egyetlen tőkéről oltás, vagy rügydugványozás útján legalább húsz tőkét kell elszaporítani. Ilyen 20 tőkés telepítésben aztán ismét vizsgálat alá vesszük a hibridet a 20 tőke termésével együtt. A 20 tőke terméséből bort készítünk és azt összehasonlítjuk a többi vörösbor-szőlő fajtával. Ha a hibrid jobb, akkor a hibrid fajtajelöltté lép elő, és bejelenthető az országos fajtaösszehasonlító kísérletre. Az országos kísérletben termőkorú állapotot véve figyelembe, 5 évig vizsgálják. Ha minden szempontból megfelelt, akkor engedélyezhetik a köztermesztésbe való átadását. Ez az út sokkal hosszabb, de új, jobb fajták előállításához szintén nagy szükség van. A egri kísérleti telepet 1949- ben létesítették, az akkor még ott működött szőlész és borászképző iskola területén belül. A nemesítési munkák sikeres elvégzéséhez kormányzatunk a feltételeknek legna- ml I gyobb részét biztosította, mert új építkezések, növényház, laboratórium, melegágyak, stb- vel megkezdődhetett a komoly nemesítési munka. A vörösbor-szőlő fajta nemesítési kísérletek beállításakor abból az elméleti elképzelésből indultunk ki, hogy a tulajdonságokat végeredményben majd egy fajtában kaphassuk meg. Ebben az esetben lehetséges lenne olyan termesztési és pincetechnikai műveletek elhagyása, — amelyek az amúgy is költséges vörösbor készítés velejárói. Pl. a vörösbor-szőlő fajták különböző időben érnek, tehát a szüretet is különböző időben kell végezni. Ez egyúttal külön tárolóhordótér szükségletet is von maga után. A házasítási munka ismételten csak a Bikavér előállítási költségét emeli. Ezért az a célkitűzésünk, hogy olyan, a Bikavér készítéséhez alkalmas szőlőfajtát állítsunk elő, amelyik önmagában is alkalmas erre a célra. A beállított kísérletekben kaptunk már olyan, igen intenzív festőanyagot tartalmazó utódot, aminek a vizsgálata és értékelése most van folyamatban. A kísérleti telepen jelenleg 1316 db vörösborszőlő hibrid van. Ezekből szelektáljuk a keresett ideális fajtajelölteket. Űj szőlőfajták előállítására kísérletek már 60 évvel ezelőtt is folytak az Ampelológiai Intézetben, azonban a szerencsétlen háborúk következtében az értékes nemesítési anyag teljesen elpusztult. — A munkát teljesen újra kell kezdeni. Félévszázad elveszett munkáját kell most rövid időn belül pótolnunk, hogy fejlődő népgazdaságunk és újjászülető szőlőgazdaságunk igényeit minél előbb kielégíthessük. CSIZMAZIA JÓZSEF tudományos kutató A váltógyári színjátszók . . . keretében az eddigi bemutatott zenés darabok kedvelt melódiáival szórakoztatja a közönséget. ©íré VBf999VWf MW'« VG Heves megye üzemei közül talán a gyöngyösi' MÁV Kitérő- gyártó Üzemi Vállalatnak van a leghíresebb cs legjobban működő kultúrcsoporlja. A színjátszók eddig már sok kellemes órát szereztek a gyár és a város dolgozóinak. Augusztus 4-én a Doktor úr című három jelvonásos bohózatát adták elő a városi kul- túrházban. Az előadás jövedelmével a gyár sportkörét támogatják, mely most lett önálló. Jelenleg a Bástya-sétány 77. című zenés jazz-opera próbáit kezdték meg, melyet október végén akarnak bemutatni. ízléses, szép díszletei már elkészültek. A kultúrcsoport az augusztus 11-i vasutasnap alkalmából is ad műsort, melynek gs porgo a«a;flaa Q:ea-Q'Q ae &■& A Nagyrétjei Földművesszövetkezet jól képzett vezetőkönyvelőt keres azonnali belépésre. Fizetés: 1450 Ft. Jelentkezni lehet: Nagyrédei központi irodában, Rákóczi út 7. Tel. 2. Üzemben a Hatvani Konzervgyár <7 A téli és a koratavaszi időkre gondolnak már a Hatvani Konzervgyárban, amikor szorgos női kezek a barackot rakják ctz üvegekbe. Amikor a piacokról eltűnik a friss gyümölcs, jólesik majd felbontani egyegy üveg befőttet a Hatvani Konzervgyár országszerte ismert készítményét. Ezen a képen az uborka konzerválását készítik elő. A meghámozott uborka a szeletelőbei kerül és *étire nagyon jó saláta lesz belőle. Szaporítják állatállományukat Tss-ink Megyénkben egyre több termelőszövetkezetben értik meg a belterjes gazdálkodás előnyeit, bizonyíték erre az is, hogy az elmúlt hónapban több tsz szaporította állatállományát. Az adá- csi Előre 11, az atkári Micsurin 16, a Petőfi Tsz 17 szarvasmarhát vásárolt Baranya megyéből. A vámosgyörki Haladás törzs- álattenyésztő termelőszövetkezet újabb hat vemhes üszővel bővíti ki törzsállat tenyészetét. Portalanítják a Mátra útjait Az elmúlt években több jogos panasz hangzott el a mátrai üdülők és kirándulók részéről, hogy a Mátrába vezető utak igen porosak és rontják az egyébként tiszta, friss levegőt. A Heves megyei Ütfenn- tartó Vállalat véget vetett e jogos sérelemnek. Portalanította a mátrai üdülőkhöz és kiránduló helyekhez vezető utakat és azóta por nélkül lehet utazni a Mátrába. A portalanítás után sem az autóbuszok sem a személygépkocsik, sem más járművek nem tudnak port verni a sétálók és kirándulók szemébe. idézzük a „régi jó világot“ szobát. így a szülők mentesítve vannak gyermekük taníttatásától, ellátásától. „A város szociális intézményei közé tartozik a Nőegylet Árvaháza, a Süket-némák Intézete. A szociális gondozási amint látjuk, igen magas fokon áll Egerben”. Állapítja meg végső következtetésül Dr. Kertész János. Mostani adatokkal összevetve, nincs okunk a szégyenkezésre, hiszen működik a Siketnémák Intézete, egy gyógypedagógiai iskola, a Tanácsi Szociális Otthonban 329 arra rászoruló idős ember kaphat elhelyezést. Az Átmeneti Gyermekvédő Otthonban az elha gryott gyermekek találnak ideiglenes otthonra. cm „A szociális gondozás igen magas fokon áll Egerben” — örvendezik dicsekedve a könyv szerzője, s most az összehasonlított adatokból kitűnik, most sokkal nagyobb joggal mondhatnánk ugyanezt. Az emberek azonban többre vágynak a mostaninál is, többet követel a megnövekedett szükséglet, ezért nem dicsekedhetünk Eger mostani szociális ellátottságával. habár torony magasan áll a háború előttihez képest, melyet annyira dícsér a „Heves vármegye.” A „régi jó világból” való könyvet böngészve érdekes adatokra bukkantunk. A könyv címe: „Heves vármegye”, valószínű sokan ismerik az idősebbek közül. Többek között hozsannázva ír „Eger kiemelkedő szociális és egészségügyi ellátottságáról.” Milyen is volt ez a kiemelkedő szociális ellátottság? Azért, hogy érzékelhessük az utóbbi években elért haladást, összehasonlításul közöljük a mostani adatokat is. Tanulságos ez az összevetés azoknak, kik fitymálva beszélnek népi demokráciánk 12 évépek eredményeiről. Lássuk tehát, hogy fest a régi jó világ kiemelkedő szociális helyzete: Idézünk a könyv 90. oldaláról: „Eger város szociális munkássága országszerte közismert. A szegénygondozás olyan mintaszerű, hogy városaink is az egri mintát kezdik alapul venni. A város a Bükk festői völgyében fekszik, jó levegőjű és a természeti adottságok helyes irányba terelik közegészség- ügyét, megfelelő egészségügyi berendezések mellett. A városban azelőtt 14 orvos működött, de számuk rohamosan emelkedett, jelenleg 33-ra tehető.” Érdekes viszont meghallgatni a megyei tanács egészség- ügyi osztályának jelentését arról, hogy Egerben — habár most nem állítjuk, hogy kiemelkedő a város szociális és egészségügyi ellátottsága, — jelenleg 88 orvos áll a betegek rendelkezésére, s az orvosokon kívül 245 ápolónő, védőnő, asszisztens, gyógyszerész látja el a város egészségvédelmét. A „Heves vármegye” így ír a bölcsődék, napköziotthonok helyzetéről: „A női kórház épületben talált elhelyezést a Szmrecsányi érsek által felállított 20 kis ágyacskával felszerelt bölcsödé, a dohánygyári munkásnők csecsemői részére.” Mit szólna vájjon a könyv szerzője, ha a mostani adatokat dolgozhatta volna be könyvébe: A Statisztikai Hivatal kimutatásai szerint ugyanis ma már 11-szer annyi gyereknek van helye a városi bölcsődékben, — számszerint 235-nek. A bölcsödén kívül 11 óvoda is javítja a város szociális ellátottságát, — ahol 731 gyermeket gondoznak, s kikből 539 bent is étkezik. „Az ínség akción kívül népkonyhát tart fenn a város, melyet az irgalmas nővérek vezetnek, a szociális missziótársulat hölgyeinek segítségéveit Ezen intézmény fenntartása igen nagy költséggel jár." — Kesereg a köny szerzője. Szerencsére ezt a tényt nem lehet megcáfolni mostani adatokkal, ugyanis sem inségakci- ókra, sem ingyenes népkonyhára nem tartanak igényt az egriek, helyette több ezer munkás és tisztviselő étkezik napi 6—8 forintért teljes ellátást adó üzemi konyhákon. „Iskolás gyermekek számára három helyen működik napköziotthon, a téli hónapokban, ebédeltetési akcióval. A szegények időnkénti felruházási akciójában résztvesznek a különböző társadalmi szervezetek, úgymint a hadviseltek, rokkantak és özvegyek egyesületének egri csoportja, a szociális misszió társulat, a katholikus legényegylet és a többi jótékonycélú intézmények” így dicsekedik a „Heves vármegye”, s most lássuk miként áll ez napjainkban. A napközi otthonok száma kilencre nőtt, ahol 550 gyermek tanul és kap étkezést. Ezek közül 512 igénybe veszi a tanuló-
