Új Úton / Népújság, 1957. július (12. évfolyam, 52-60. szám)

1957-07-24 / 58. szám

1957. július 24, szerda

NÉPÚJSÁG

Többre akarnak menni, jobbá teszik az állattenyésztést

HOGYAN FEJLŐDHET tovább a közös gazdaság, hogyan növelhetik az éwégi részesedéseket? — ez minden termelőszövetkezet fő problémája. Sokat beszélgetnek erről a dormándi Vörös Hajnal tsz- ben is. — Kevés a földünk, s ami van, az sem jó. A 278 holdnyi szántó ugyan még akkor sem elég a 35 családnak, •ha első osztályú príma föld lenne, hát még így. Kertész at kell ide, meg fejlett állattenyésztés. Van egy bővizű ku- tunk, abból 3—4 holdat öntözni lehet, s van 20 hold szántóföldi kertészetre alkalmas területünk — magyarázza az elnök. Jövőre termőre fordul a 11 holdas újtelepítésű gyümölcsös is. Csak egy jó kertész szakember kellene, s ez a probléma már meg is lenne oldva.

A nehezebb, az állattenyésztés. Pedig kellene több állat, nemcsak azért, mert a tejből, hízóból, tenyészállat nevelésből készpénz jönne a házhoz, azért is, mert sem a kertészet, sem a szántóföld nem fizet jól a munkáért, ha mindig csak kivesznek belőle és semmit sem kap. Az állattenyésztéssel pedig nehéz a helyzet. Nehezen barátkoznak vele a tagok, s ez részben érthető is, mert az elmúlt két esztendő nagyon rosz- szul ütött be. Szép sertésállományuk volt, beleütött 56 tehénbe a paratifusz, egy szálig ki kellett pusztítani. Még ki sem heverték jóformán, vettek újra 10 anyakocát, mangalicát. Az első fialás szépen sikerült, már számolgatták előre a második fialásnál, lesz legkevesebb 50 malac, abból kiegészítik az állományt, hagynak belőle magnak, meg szerződnek is hizlalásra. A terv azonban csak terv maradt. Betegek lettek a kocák, üszkösen fialtak, lett összesen 13 malacuk. Illetve 2, vagy 3 darabbal több, de azt meg felfalta az anyja. Ki is selejtezték azonnal. Megint csak többezer forintos kár érte a szövetkezetei, s ráadásul az állatorvos meg sem tudja mondani, hogy mi volt a baj tulaj dóriképpen.

De nem sokkal szerencsésebb kézzel nyúltak a tehenészethez sem. Van 13 fejős tehenük, 16 szép növendékük, kisborjak, s mégis csak a tej hoz hasznot. Egyetlen darabot sem tudnak továbbtenyszétésre felnevelni, mert az egész állomány reagál ' tbc-re.

Mindezek azonban nem vették el végleg a tsz kedvét az állattenyésztéstől, ma is azt vallják többen a tagok közül,

amit az elnök mond, hogy a fejlődés útja csak a nagyobb, fejlettebb állattenyésztés. Vannak reális terveik is a továbbfejlesztésre. Az állattenyésztés alapja a takarmány megteremtése. Ebből indultak ki ők is. 278 holdjukból 55-ön termelnek abraktakarmányt, kukoricát és árpát. 400 köbméter silót készítenek, ebből 100 már készen van. 25 hold vörösherét és 6 hold régivetésű lucernát kaszálnak, s most az idén vetettek még 14 hold lucernát és 20 hold vörösherét. így szántóterületüknek több, mint 23 százalékán terem az idén szálastakarmány. Természetesen ehhez hozzátartozik az, hogy ennek nagyrészén az idén még csak egyszer kaszálnak, tehát az eredményt a jövő nyár hozza meg. A takarmány megteremtése után gondolnak az állatállomány lecserélésére, hiszen a tehenészetben az utolsó darabig el kell adni a jószágot, fertőtleníteni az istállót, nehogy az új állomány is megfertőződjön. Tervük az, hogy a jelenlegit eladják, s részben azok árából, részben más bevételből pótolva, részben pedig állami segítséggel vesznek 20 darab fejőstehenet. Olyat, ami vagy már törzskönyvezett, vagy legalább törzskönyvezésre

alkalmas utódokat lehet nevelni tőlük. Ehhez a cseréhez kérnek hathatós segítséget a megyei, illetve a járási mezőgazdasági osztály állattenyésztési szakembereitől. Bizonyára adnak is hasznos tanácsot ahhoz is, hogyan tudják számukra legkedvezőbben értékesíteni a meglévő jószágokat, ahhoz is; hogy másodszorra már egészségeseket vásároljanak. Nem volna például rossz, ha a növendékekre hízlalási szerződést kötnének, mert így jobb árat kaphatnának érte.

KISZÁMOLTÁK MÁR a tszben azt is, mit jelentene egy törzskönyvezett állomány. Csak a jelenlegi tejhozamot és szaporulatot figyelembe véve, évente legkevesebb 144 ezer forint jövedelmet, nem is számítva bele a trágyahozamot, mely nélkülözhetetlen a növénytermelésben. Reális ez a számítás. Jelenleg a tejért egy évben 48 ezer forintot kapnak. Ha törzskönyvezett az állomány, ennél .többet. 20 tehén mellett évente legalább 15—16 növendéket nevelhetnek fel. Ha törzskönyvezett állományuk van, évente 3 tenyészbikát, 5-6 üszőt adhatnának el a Tenyészállatforgalmi Vállalatnak. Ez kb. 70-80 ezer forint jövedelmet jelent, amellett.

hogy saját nevelésű üszőkből növelni tudnák évről-évre a tehénállományt, kicserélni az elöregedő, vagy megbetegedett jószágot. A kiadás pedig nem lenne több, mint most. Ugyanannyi takarmánnyal nem vágóra, hanem tenyésztésre nevelhetnék a jószágot, s a jó tehenek ugyanennyi (napi 1 kg) takarmány után nem 10 liter tejet adnának naponta, hanem legalább 15-20 litert.

Hasonlóan rendbe akarják hozni a sertésállományt is. A mostani süldőkből kiegészítik a kocaállományt 15 darabra. Bevezetik azt is, hogy keresztezik a mangalicát berktir, vagy yorksirrel. Annyit hagynak meg tiszta fajtának, amennyi az állomány növeléséhez kell. Keresztezéssel nemcsak több malacot nyernek, hanem hizlalásra alkalmasabbat. Jövő nyárra már legalább 30 darab nyári hízót akarnak átadni, ez is legalább 60 ezer forinttal növeli a bevételt.

TERVEK EZEK, MA MÉG csak beszélnek róluk, de any- nyi meggyőződéssel, hogy biztos valóra is váltják. Mert a vezetők után a tagok között is egyre többen vallják; ha többre akarnak menni, csak ezen az úton járhatnak.

DEÁK RÖZSI

Hallottuk... és nem tetszett

Panaszkodnak a káliak, — s míg panaszukat hallgatom, önkéntelenül is egy kedves gyermekkori emlék jut az eszembe. Az ember kikunye- rált édesanyjától 2 fillért, elment a boltba, és vett egy zsákbamacskát, ami egy cifrázott szélű selyempapírba csomagolt hengerforma keménypapír volt. Kibontotta, s ha szerencséje volt, pici olcsó réz- gyűrűcskét talált benne. De legtöbbször csak egy avasodó cukorkát, vagy még azt sem. Hát valami ilyesmit játszanak naponta a káliak a kápolnai, s nem ritkán a káli sütödék kenyerével. De mivel kenyérről van szó, igazán bosszantó, sőt még annál is több. Mert mi a helyzet. Elmegy a háziasz- szony a boltba, vagy elküldi a gyereket, vesz egy két kilós kenyeret, — s ha szerencséje van, nem talál benne semmit. De legtöbbször sajnos igen. — Olyan fordított zsákbamacska. A kés nyomán hol egy darabka zsák, vagy spárga, hol ennél is cifrább dolog bukkan ki a

kenyérből. A két sütőüzemben ugyanis nem szitálják a lisztet. De előfordul olyan is, hogy véletlenül semmi nincs a kenyér barna héja mögött, de úgy is ehetetlen, mert nem sütik ki rendesen. És ez egyáltalán nem tetszik a káliaknak.

*

Nem tudni, milyen elvek és elgondolások alapján állapították meg az illetékesek a borsó cséplés árát, mikor a gép teljesítményére való tekintet nélkül szabták meg a 87 forintos órabért. Akinek szerencséje van és mondjuk 1300-as géphez jut, az olcsóbban csépeltet el ugyanannyi borsót, mint az, akinek 900-as gépet juttat a sors, illetve a gépállomás. A besenyőtelki Honfoglalás Tsz, az előbbiek közé került, de nem örülhettek soká a szerencséjüknek, mert rövid idő múlva elvitték a nagy gépet, és egy kicsit adtak helyette. A két gép teljesítménye között legalább napi 50 mázsa különbség van, s érthető, hogy a tsz-tagok nincsenek elragadtatva ettől a megoldástól. Azt mondják, ha egyenesen kis gépet kaptak volna, hát beletörődnek, megértik, hogy nem volt nagyobb. De hogy így kicserélték, nem tudnak mögötte mást látni, csak azt, hogy a gépállomás úgy gondolta, nem lesz elég kifizető, ha olyan nagy gépekkel dolgozik, s ezért cserélte ki. És ez érthetetlen a besenyőtelkieknek.

...nekünk sem tetszett, egyik sem, azért tesszük szóvá...

—békési—

Teheneket vettek a borsó árából

Jó helyre költötték a borsótermés árát a mezőszemerei Üj Világ Termelőszövetkezetben. Az idén már ők is rájöttek, hogy a növénytermesztés fejlesztéséhez és a készpénzjövedelem növeléséhez egyaránt fontos a fejlett állattenyésztés. Ezért vásároltak az idén, a borsótermés árából hat vemhes üszőt, melyek egy hónapon belül leellenek. Ä törzskönyvezésre alkalmas üszőkért öt és fél—hat és fél ezer forintot fizettek darabonként.

n tanács vb tagjainak fogadónapjai

Eger város Tanács Végrehajtó Bizottsága tagjainak fogadónapjainak beosztása Eger város dolgozói részére.

A fogadó napok helye és ideje: Eger város Tanácsa vb. Kistanácsterme. 8-tól 13 óráig.

1957. VII. 24-én Hartman István, 26-án Lusztig Sándor, 27-én Tóth József, 29.-én Dr. Rózsa Sándor, 30-án Sáli Gyula, 31-én Kőműves Endre, VIII. 1-én Vinczepap Ferenc, 2-án Hevesi Sándor, 3-án Kozma Györgyné, 5-én Csecs István, g-án Horváth Nándor, 7-én Simon Flórián, ’-én Kocsmár János, 10-én Strbák István.

AZ EGED ALJÁBAN

(Folytatás az 1. oldalról)

A jó termésig még sok mun- • ka van hátra a szőlőhegyen. — Védekezni kell a peronoszpóra ; ellen, s ahányszor az időjárás ; megkívánja, permetezni keli. Nem is munka ez egy hetvenhét holdas gazdaságban.

Hallotta-e már ?

.. hogy a vatikáni hatóságok első ízben adtak engedélyt filmezésre a Vatikán területén. Itt készül a Róma hét dombja című olasz-amerikai koproduk- ciós film.

...hogy osztrák orvosok hosz- szú évek munkájának eredményeként felfedezték a járványos sárgaság virusát. A felfedezés egy elektron mikroszkópnak köszönhető.

íoo mázsa búza szállítására kötöttek szerződést eddig a mezőtárkányi egyénileg dolgozó parasztok

A cséplés megkezdésével egyidejűleg megnövekedett az érdeklődés a füzesabonyi járásban is a szerződéskötések és a szabadfelvásárlás iránt. A füzesabonyi állomáson lévő felvásárlótelep körzetében eddig 650 mázsa búzára kötöttek szállítási szerződést. A terALFÖLD EZ MÁR, de mégsem a futó homok, a szik, az «kétszakító kemény föld vidéke. Alföld szemre, valójában, mintha bővizű patakoktól terhes hegyek lábánál húzódna meg, valami kis zárt, érintetlen völgyben, ahol csak le keli ásni, vagy egy méternyit, s bő- ven buzog fel az éltető víz, ahol szokást, kedvet, tervet nem háborgat senki és semmi. Ez Bol- •dog, ott lenn, Heves megye -csücskében, tiszta, takaros házaival, friss eleven népviseletével, ezernyi jó és rossz szokásával együtt. Itt „bőszoknyában" járni nem a maradiság, vagy a szegénység jele, — éppen ellenkezőleg. Itt a népviselet rangot, tradíciót, hovatartozást, majd hogy nem emberiséget jelent. Hároméves kislány, cuclival a szájában, bojtos kendővel a fején és sok- ráncú rakott szoknyával kerek kis fenekén: ez nem hivalkodás, ez itt természetes. Évekig távol lakik egy asszony a falujától. nylon holmikban jár. aztán hazajön és visszaveszi az ezerráncú szoknyát, a bojtos kendőt, pruszlikot, mert nem fogadná vissza a falu, mert maga sem tudja elképzelni, hogy itthon másképpen öltözzön.

A. falu szélei a nyomor, a roskadozó házak, az éhezés fészkei, a kilátástalanság és a megvetettség világát jelentették. De csak múlt időben. Ma a szegény „proletárok" — ahogy itt mondják — városi stílú villákat építenek, lassan a falu szélei jelentik majd a falu közepét, már ami gazdagságra, szépségre, jómódra értendő. A paprika, a juttatott föld. a helyes mezőgazdasági politika, az egész élet gazdagodása tükröződik itt mindenütt. Naponta — legalábbis csak eddig, s ezután még .több lesz — jó 200 ezer forintot fizetnek ki

c 'í sötéhéíf átfn 1/ a l

<a é$ társai

a gazdáknak paprikájukért. Jól termett a gabona, jó lesz a kukorica, meg a többi kapás is. Motorkerékpár és rádió — mindennapos ebben a községben, ahová betört a technika, a tudomány százada. Azé a századé, amelyben meghódítjuk a világűr egy részét, amelyben eljutunk a Holdra, talán még a Marsra is, amelyben megtanult az ember nemcsak gyilkolni, de alkotni is a legvégtelenebb energiával: az atommal, amelyben egész sor betegségen lettünk úrrá, egész sor természeti jelenséget nemcsak megmagyarázunk, hanem fel is használunk.

S a léglökéses repülőgépek, a televízió és atomerő világában — ugye? — arra gondolunk, milyen nagy utat tett meg az ember a sötétségből a világosság felé, az emberi értelem világossága felé, maga mögött hagyva átkot, babonát, tudatlanságot. Nagyot, hihetetlenül nagyot. — ez kétségtelen' De az évezredek, a sötétség árnyai még ma is fellelhetők, Boldogon is megtalálhatók, hisz oly meredek az út az igazságig. Van, aki már megismerte, van aki csak az út felén van. vagy még hátrább, hisz igaz vezető voltaképpen csak tízegynéhány éve járja a nép előtt az utat az emberi világosság, a lélek teljes felszabadulása felé.

Néhány évvel ezelőtt halt meg Tóth Mihály. Leesett a létráról, s kisebb zúzódásokat szenvedett. Nem ebbe halt bele... A kezelésbe, öreg felesége

lótrágyát tett a sebre, mondván, az gyógyítja és nem az orvos. Másfél nap alatt elpusztította a tetanusz. Az öregasz- szony ma is vallja, hogy nem a ló trágyában volt a baj, hanem az öreg vérében, ma is azt tenne rá, ha valaki hozzá menne gyógyulást keresni. Pedig az orvostudomány régen legyőzte a rettegett tetanuszt is.

ÖREG ASSZONYOK MA is hirdetik: ne menj az orvoshoz keléssel. Felvágják, s ott a fene nagy fájdalom... van annál biztosabb gyógymód. Vagy csócsálj sóskenyeret rá, vagy édestejfellel készíts lisztből kovászt, ha azt ráteszed, egykettőre meggyógyul. Előfordult az is hogy hastífuszt kapott az egyik boldogi polgár. De hiába írt elő az orvos diétát... Amit jóétvággyel eszünk, az csak meggyógyít, — vélte a beteg is, háza népe is. Jóllakott rántott csirkével, meg szőlővel, vele meg betelt a föld.

Kirívó esetek ezek, amelyek lassan már csak emléket jelentenek a faluban is. De a szemmelverés — hát az ma is járja. Nyár van, nem jut kellő idő a kisgyerekek gondozására, sok a gyümölcs, a légy, köny- nyen jön a bélhurut. De a boldogi köznyelv nem ismeri ezt a betegséget, hogy: bélhurut. Megverték szemmel, — süti ki egy-kettőre a szentenciát valamelyik öregasszony, s már készül is a kilenc darab faszénből a fürdő, amibe mosdatják, fürösztik a gyereket, mindaddig. amig aztán végül mégis csak el kell vinni az orvoshoz.

— Reggel megnézte, délben már nem evett a malacom... Megverte a szemével... — s hogy ne fogjon a szemmelverés a fiatal malacon, hát meg kell köpködnie a vendégnek. Este nem lehet kisöpömi a szobát, mert kisöprik a szerencsét, naplemente után tojást, tejterméket nem lehet eladni, mert nem tojik majd a tyúk, elapaszt a tehén. S még ezernyi mondás, szokás, amely kisebb, nagyobb mértékben ma is befolyásolja, megköti a boldogi paraszt mindennapi életét. Mert akad még hiszékeny jócskán ebben a faluban is. Akad, aki kivetteti magának Rózával, a cigányasszonnyal a szerencséjét, akad, aki vándorcigányok tanácsára cérnát köt csomóra az ujjára, aztán a cérnát három csipet sóval, cukorral elássa, hogy megszabaduljon a legényrontástól, aki miatt nem viszik asszonynak, pedig már harminc éves.

RAFFAEL ÁGNES néni vagy öt éve halt meg, ő volt, akihez fordultak a lányok, legények: boronálja valahogy

össze azzal, aki nem akar még tudni róla. Ágnes néni varázsigét is tudott, még a kelésre is... Meghalt, s lassan nyugovóra térnek mindazok, akik értették a „bűbájosok” mesterségét. De a babona szívós, olyan mint a rák, áttételeket idéz elő, s ott bukkan fel és úgy bukkan fel, ahol és ahogyan nem is várja senki. Vagy két éve villám csapott az egyik parasztház előtti nagy fába. Rá egy hétre meghalt valaki abból a házból. Ma már „néphitté"

melőszövetkezetek mellett kb. 200 egyéni termelő is kötött szerződést. A legnagyobb érdeklődés Mezőtárkányban miutatkozik, itt az egyéniek 100 mázsára kötöttek szerződést, s meg is kapták a má- zsánkint járó 100 forint előleget.

izmosodott a véletlen összejátszása: „költözz el onnan, ahová már egyszer villám csapott, mert halál lesz a házban..."

Holnap talán valamely más természeti jelenség, napfogyatkozás, vagy kukorékoló tyúk lesz szülője újabb babonának, tévhitnek. Mert a babona szívós valami, mert van még táptalaja az emberi lelkekben, a gondolkodásmódban, s a bizonyosfokú kiszolgáltatottságban a természettel szemben, amely megszabja itt mindenkinek életét, terveit, egész gondolkodásmód j át.

De a babona hatóköre azért csak szűkül. Még olyan társadalmi rétegekben is, ahol a legnagyobb lehetőség volna, s amelynek egyrésze épp a babona vámszedője volt, s az ma is. A cigánysoron megkérdeztem olyan tízéves forma, parázsszemű kislányt:

— Te nem tanulsz meg kártyát vetni?

— Nem vagyok én arra kíváncsi — vágta vissza kicsit sértődötten, de mély meggyőződéssel.

Másutt arról beszélt egy idősebb parasztember — neve nem is fontos, nem is kérdeztem — ahogy őt, úgy ő is arra neveli a gyereket: az észnek higy- jenek, mert annak lehet, az nem csapja be az embert.

A BABONA HATÓKÖRE szűkűl, de még van hatása a 20. század derekán túl, egy jómódú, s jómódjával párhuzamosan mind kultúráltabbá váló faluban is. S ezt nem szabad, nem lehet, — nem tudomásul venni. Sem a népművelési szerveknek, sem a párt- szervezetnek. A lélek építése elválaszthatatlan a haza, a szocializmus építésétől.

GYURKÖ GÉZA

Kiürültek a permetezőkan- >nák. Ismét fel kell tölteni. A ;nagy permetezőkád a gyümölcsös közepén van, ezt az utat

> sokszor kell megtenni a gazdaság dolgozóinak. De megéri la fáradságot, mert jó termés

> ígérkezik. Holdanként 30 má- • zsát várnak.

Sike József állandó dolgozóija a gazdaságnak. Most ő is a ’permetezésnél munkálkodik. ;itt a képen éppen a permete- (zőkannát tölti fel. Nehéz mun- ;ka egész nap a szőlőhegyet járni, különösen ha figyelembe vesszük, hogy Józsi bácsi már áem mai gyerek.

Nagy Klára nemrég dolgozik . itt. Nem is dolgozhatott, hisz ^most végezte el a nyolc általánost, s csak a nyári szünetet használja fel egy kis pénzkeresetre. Ha eljön a szeptember, búcsút mond a szőlőhegynek, irány az iskola, a gimnázium első osztálya.