Új Úton / Népújság, 1957. július (12. évfolyam, 52-60. szám)
1957-07-24 / 58. szám
4 NÉPÚJSÁG 1957. július 24, szerda VALÓBAN MAGÁNÜGY...? Válasz egr sértődött embernek JULIUS 3-án jelent meg lapunkban a Veszélyes úton című cikk, mely a gyöngyösi fiatalkorú bűnözők esetével foglalkozott, akik tyúkokat, nyula- kat, galambokat loptak és egy alkalommal a földművesszövetkezet piaci standját is feltörték. Ezek közé a fiatalok közé tartozott a cikkben említett B. házaspár nevelt fia, Brand Miklós is, akit a bíróság javító- intézetbe küldött Mi meg akartuk mutatni azt, hogy ebben az esetben mi vitte a gyerekeket, nevezetesen Brand Miklóst a bűnözés útjára. Mi kényszerítette lopásra. Én voltam Gyöngyösön és kétnapos vizsgálat után az adatok alapján megírtam a cikket, melyben azt a következtetést kellett levonnom sajnos, hogy nem is annyira a gyerekek — de a szülők a hibásak. Nagyon sok köze van ahhoz a Brand házaspárnak is, hogy nevelt fiúk bíróság elé került, mert nem úgy bántak vele, ahogyan azt a gyerek és a társadalom elvárná a nevelőszülőktől. Sokat éheztették, gyakran megverték, rongyos ruhában járt, elhagyatott volt és csak azt érezte, hogy rosz- szul bánnak vele. Kétségtelen, hogy senkinek sem kellemes, ha a hibáiról beszélnek — különösen újságban, a nagy nyilvánosság előtt. így van ezzel Brand János is. De a hibát ő nem ismeri el hibának, tiltakozik ellene Onem is beszélve arrogáns, tűrhetetlen hangú megjegyzéseiről). Állítja, hogy néki, mint szülőnek semmi köze a bűnrészességhez. Visszautasítja azokat a nyilvánvaló tényeket. melyeket szavai szerint az „olvasóskezű’“ szomszédok mondanak róla, mondván, hogy az mind hazugság. Pedig szomszédai is legalább olyan egyszerű munkásemberek, mint 6. ÁLLÍTÁSAIT NEM LEHET elfogadni. A megtörténteken utólag változtatni nem lehet, ilyen esetben sem tagadásról, sem megszépítésről nem lehet szó. De hógy mégegyszer meggyőződjek arról, amiről mór egyszer meggyőződtem, — újra kimentem Gyöngyösre. Hátha tévedtem? — gondoltam. Sajnos nem így történt. Az újabb tények azt bizonyítják, hogy helyes adatok alapján írtam az esetről. Hadd mondjak el közülük néhányat, hátha Brand János is meggyőződik tévedéséről. Oroszi Gézáné idős asszony, régi kommunista, annak a körzetnek volt párttitkára, ahol Brand János lakik. Idézem szavait: „Mind igaz volt, amit róla írtak, én sem tudok róla jót mondani.’“ Elmondja, hogy annak idején gyakran bementek hozzá az említett ember szomszédjai és elpanaszolták, menynyire rosszul bánik gyerekeivel. ö maga is látta a Béla fiút „csüngött“’ róla a rongy. De ez a véleménye Goda elvtársnak is, aki gyámügyi előadó a tanácsnál. Utólag ők is kivizsgálták az esetet, melyről így nyilatkozik: „Én is most győződtem meg az igazságról. Egy kis lelkiismeretfurdalást érzek, mert mi adtuk hozzájuk örökbe a gyereket, de nem tudhattuk, hogy így történik...“ LEGHITELESEBBEN talán Brand Béla beszélt, a másik nevelt fiú, aki már nem tudott tovább velük élni, elment a bányába dolgozni és ott lakik a legényszálláson. Már az elején így kezdi: — Nem emberhez méltóan bántak velünk. Átkozom azt a percet, melyben hozzájuk kerültem. Nem tudnának nekem annyit fizetni, hogy még- tegyszer átlépjem azt a küszöböt. Másképp gondoltam én valamikor. Az alacsony, szőke gyerek elszomorodik egy kicsit. Elfo- gódott hangon beszél arról, hogy szeretné megtudni, ki az édesanyja. Tudja, hogy ez aligha sikerül, pedig nagyon hiányzik a „Mama”. Brandék- tól azt várta, hogy nevelőszülőkhöz mérten adják meg neki azt a szeretet, mely ötéves korától hiányzik és amely ottmaradt valahol Miskolcon, vagy Pesten. Nem is tudja hol. — Nem kívántam én, hogy annyit kapjak, mint édes gyerek, bár nincs bűnöm. Nem tehetek arról, hogy eldobott az anyám... de itt csali az állandó veszekedés, szidás: megrugdosták, megszíj azták az embert. Pedig dolgoztam. Kérdezze meg, van-e ellenem kifogás a bányában? Valóban. Bélát szeretik munkahelyén, a bánya fiának tekintik. Még Brandéknál lakott, amikor pénzt adtak neki ruhára, de azt odahaza elvették tőle. A bánya vezetősége másodszor már maga vette meg a ruhát. Azt is el lehetne még mondani, hogy másfél évig adta haza nyolc-kilencszáz forintos fizetését, melyből szavai szerint „még egy zsebkendőt sem vettek.’“ És Brand János, a szülő mégis a következőket írja: „Ahhoz önnek semmi köze, hogy a gyereket hogyan neveltem, adtam-e neki enni, vagy sem. Ez szigorú családi ügy, melybe másnak beleszólása nincs.“’ NAGYON TÉVED. Senkinek sem közömbös az, hogy mi lesz egy gyereknek a sorsa: rendes ember lesz-e belőle, avagy sem. Annyi felelőséggel tartozunk a társadalomnak és magunknak is, hogy törődünk a gyerekek életével és azon vagyunk, segítsük őket a józan gondolkozásban, a tisztességes élet alapjainak lerakásában. És abban, — hogy ne bűnöző, hanem munkálkodó, hasznos tagjai lehessenek társadalmi életünknek. Mindez magánügy volna? Rosszul gondolja Brand János, ha így vélekedik, örökbe fogadott egy gyereket és ezzel nemcsak segítséget kapott, de kötelezettségeket is vállalt magára. Nevezetesen azt: felelős azért, hogyan alakul nevelt fiainak élete. Ezt nem szabad elfelejtenie! Van még egy dolog, ami sú- lyosbbítja a helyzetet. Brand János párttag, kommunistának nevezi magát. Amikor kiderült a lopás, bement a rendőrkapitányságra és Kertész hadnagynak arra hivatkozott, hogy ő tanácstag, pártember és így nem lehet eljárást indítani fia ellen. A gyerek is azt mondta egyszer: Apuka tanácstag, ő majd elintézi, majd ad maguknak.’“ ÚGY LÁTSZIK, Brand János rosszul értelmezi a kom- munistaságot. Úgy gondolja, hogy néki valamiféle külön jutalom jár és mégha bűnös sem lehet felelősségre vonni. Nem ártott volna, ha a gyerek nevelésénél is szem előtt tartja a kommunista ember kötelességét és nem akkor hivatkozik erre, amikor már „kimentésről“’ van szó. Milyen kommunista lehet az, aki hozzá hasonló emberek — nevezetesen szomszédai — megfélemlítésére használja fel a pártot? Miért akkor hivatkozik rá, amikor hibát kellene takarnia vele? Nem gondolja, hogy többet árt ezzel, mint használ? Mert Gyöngyösön az Újtelepen róla ajakul ki az emberek véleménye a kommunistákról! És ez egy cseppet sem örvendetes. A helyi párt- szervezet vizsgálja meg Brand János esetét és döntse el azt: méltó-e a párttagságra, mert mi az eset után kétségbe vonjuk kommunistaságát. HANKÓCZI SÁNDOR NÉGYSZÁZ mázsa paprikát vesznek át naponta Boldogon a helybeli paprikatermelőktől. A híres bo'ldogi paprikából a közeljövőben az eddiginél is lényegesen nagyobb mennyiség kerül piacra. A FELNÉMETI Petőfi termelőszövetkezet tíz holdon kétszáztizenkilenc mázsa ősziárpája termett. A HAZAFIAS NÉPFRONT megyei bizottságánál megbeszélés volt, melyen megjelentek a párt, a tanácsok és KISZ szervezetek képviselői. A megalakult előkészítő bizottság megbeszélte agusztus 20-a megünneplésének előkészületeit. HETVENÖT termelőszövetkezet csépel már megyében. Az adottságoktól függően a hatvani járásban indult meg legjobban, de lassan már a megye többi területein is hozzáfognak a csépléshez. IBUSZ-busz indul vasárnap, július 28-án Budapestre. A résztvevők az ellenforradalmi kiállítást nézik meg a fővárosban. AZ ELMÚLT HÉTEN tartott ülést a megyei tanács kereskedelmi osztályán az áruforgalmi bizottság, Elhatározták, hogy a csecsemők és a lakosság jobb tejellátására Egerben a tejpresszón kívül még három négy üzletet tartanak nyitva vasárnap reggel hattól nyolcig. GYÖNGYÖSÖN és Egerben ezután minden szombaton este nyolc óráig lesznek nyitva a csemege üzletek, az OFOTÉRT üzletek pedig délután kettőig. INSPEKCIÖS üzletek lesznek szombatonként a megye városaiban, melyek iparcikkeket, cipőket, ruházati árukat és háztartási oikkeket árusítanak. Ezekben az üzletekben szombatonként két óráig lehet vásárolni. Filmhírek — NYOLC évi hosszú szünet után ismét felvevőgép elé áll Bánky Zsuzsa. Révész György „Éjfélkor“ című készülő filmjének egyik főszerepét játsza Ruttkay Éva és Gábor Miklós mellett. — A „Fekete szem éjszakája“ című francia—magyar koproduk- ciós film francia művészei a jól sikerült próbafelvételek után visz- szautaztak Párisba. Hamarosan F I L M : KARNEVÁLI ÉJSZAKA Vidám szovjet fiatalok közé kalauzolja el a nézőt a Karneváli éjszaka. Ogurcov, a helyettes kultúrotthon igazgató a műsor ellen dolgozik, azt akarja, hogy a balettáncosok több ruhát vegyenek fel, a tánczenekar helyett az aggok zenekara játszón, a könyvtárosnő énekeljen. a főkönyvelő szavaljon. A fiatalok ezer leleménnyel fognak ki az öreg Ogurcovon, s a vidám karneváli éjszaka után Gri- sa is csókot kap „szigorú szerelmétől“ Lénától. Egri Vörös Csillag: Július 18—24: Külvárosi szálloda Július 25: Hongkongból érkezett. Július 26: Szibériai rapszódia Július 27: Karneváli éjszaka Egri Bródy: Július 18—24: Vörös kocsma Július 25—31: Egy ember frakkban Gyöngyösi Szabadság: Július 20—24: Két Lotti Július 25—31: Oké, Néró! Gyöngyösi Petőfi: Július 20—24: Két színésznő — egy szerep Július 25—31: Vörös kocsma Hatvani Vörös Csillag: Július 23—24: Álruhában az ellenség között Július 25—29: Dankó Pista Hatvani Kossuth: Július 23—24: Állami Áruház Július 25—28: A fiú Pétervására: Július 23—24: Gázolás Július 27—28: Cár és ács Heves: Július 23—26: Yvette milliói Július 27—29: Berlini románc Füzesabony: Július 23—25: Berlini románc Július 27—29: Visszaélés Megnyílt a Mátra múzeum Vasárnap újabb, igen érdekes, gazdag gyűjteményű múzeummal gyarapodott az ország. Ezen a napon nyitotta meg kapuit Gyöngyösön a volt Orczi-féle kastélyban a Mátra múzeum. A megnyitó ünnepségen Dobrovits Aladár, a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Osztályának vezetője mondott rövid ismertetőt, majd köszönetét mondott mindazoknak, akik az anyagok ösz- szegyűjtésével, vagy más társadalmi munkával segítettek a múzeum létrehozásában. Az öt tágas teremben elhelyezett értékes gyűjtemény bemutatja a Mátra állatvilágát, ásványi kincseit, szép tájait, üdülőit, a környék fejlett szőlőkultúráját. kezdettől a jelen korig, valamint a mátrai falvak lakóinak népviseletét, régi szokásait, hagyományait. Az ünnepi megnyitón megjelent több, mint ötszáz főnyi közönség sokáig, nagy figyelemmel, érdeklődéssel tanulmányozta az új múzeum anyagát, mely a múltat és a jelent örökíti meg az utókor számára. KERESZTREITVÉNY 1 2 3 4 5 6 7 8 Hé 9 m 10 m\n Hs r D m 12 w 13 14 jKSV. m z 15 16 ■ 17 18 m 19 20 21 m 22 23 ü 24 25 ■ 26 27 28 Ü 29 30 ■ 31 32 33 34 ü 35 36 Ü 37 38 s 39 40 ü 41 42 ■ 43 44 45 SU 46 47 n 48 49 m 50 51 m 52 53 ■ L X >ü 54 & 55 VÍZSZINTES: FÜGGŐLEGES: 1, Goethe-idézet az ifjúságról. 9. Indulatszó. 10. Fekély — orvosi műszóval. 11. Kötőszó. 12. Női név. 13. Cselekvés rúgója. 15. Táplálkozni. 17. Betűt vet. 19. Dán pénznem. 21. Helyhatározó rag. 22, Nem fő. 24. Megvéd. 26. Lángol. 27. SSL. 29. Színes fém. 31. Tanonc. 33. Imigyen. 34. Nem ide. 37. Szláv de. 38. Nü. 39. Varfajta. 41. Kutya. 43. Hely- határozó rag. 44. Vissza: életben lenni, betűhiánnyal. 46. A „csodák csodája“. 48. Birs betűi keverve. 50. Mássalhangzó fonetikusan. 52. Székely férfinév. 54. Féldrágakő. 1. A híres északi mesemondó. 2. így — németül, fonetikusan. 3. Eredetileg rossz szellem, de ma a hisztiző nőkre is használatos jelző! 4. Vissza: ne halj meg! 5. Vissza: becézett női név. 6. SU. 7. Kerti szerszám. 8. Könnyez. 12. Izomkötő. 14. Kemény ásvány. 16. Nem vele. 18. Betűt vés. 20. Gyakorlatias — idegen szóval. 23. igavonó és versenyző háziállat. 25. karddal hadakozik. 28. Híg folyadék. 30. Tiltószó. 32. Indulatszó. 34. Itáliai folyó. 36. Nem fel. 40. Állóvíz. 42. Tito keresztneve. 45. Mennybolt. 47. Tojás állapot. 49, Azonos a függ. 12-vel. 51. Vendéglői lap jelzője. 53. A tetejére. AAAAÄÄAÄÄAÄÄÄÄÄ Figyelem! fl Szolnok-Heves megyei MÉH Vállalat vásárol kg-ként 1.44 Ft-os áron. Átvevőhelyek: Eger, Gyöngyös, Hatvan, Füzesabony, Recsk és Heves, valamint ezen telepekhez tartozó begyűjtő helyek. A barackmagot légszáraz állapotban veszik át a fenti átvevőhelyek. yYYVYYVYVYVYYVV sor Kerui a iilm lorgatasara. — ÉLETRAJZFILM készült Fleischmann Rudolf agrártudós küzdelmes életéről, aki 1920-ban háromszoros hozamú, a mostoha időjárásnak is ellenálló kiváló búzafajta kinemesítését tűzte céljáéi. A „mindenki búzájáért“ folyó küzdelem betöltötte a tudós egész életét, — de az úri Magyarország nem adott meg minden támogatást neki. — EREDETI cigánylegenda nyomán írt forgatókönyvet Kolozsvári Endre fiatal író az első hegedű születéséről. A „Cigánysors“ című filmet Basilides Ábris rendezi, jugoszláv filmművészekkel közösen. emberek múti dúsaik ól Minden embert be lehet csapni egy ideig. Egyes embereket örökre be lehet csapni. De minden embert örökké becsapni nem lehet. Lincoln Ábrahám Előfordulhat, hogy az embert időnként alaposan megtépázza közéleti, vagy otthoni végzete. De ha a kíméletlen cséphadaró gazdag kalászokat ér, csak a szalmát töri meg. a szemek nem éreznek semmit belőle. Vígan ugrándoznak a szérűn, mitsem törődve azzaL hogy vajon a malomba, vagy a szántóföldre kerülnek-e holnap. Goethe Nagyon is hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy aki tehetséges, annak játszva megy a munka. Szedd össze magad ember, ha nagy tettre szántad el magad! G. Chr. Lichtenberg Ez aztán zsákmány volt a javából... Ismét kapható a vidéki fogyasztók által kedvelt JJ1 ti alföldi csípőstúró Fogyasztói ára 16 forint. — Ugyancsak kapható kiváló minőségű gyenge juhtúró, juhsajt, parenyica sajtféleségek. Gyártja és forgalomba hozza: Pest — Nógrádinegyei Tejipari Vállalat. — Kereskedelem a megrendeléseit leadhatja a Gyöngyösi Tejüzemnél. Még a nagy július eleji hőség idején történt, hogy Bártfai Jó- \zsef, a tiszapalkonyai halászszövetkezet elnöke másodmagával csónakba szállt, hogy a szokásos napi ellenőr- .ző útját megtegye. Késő délutánra járt az idő. A nap már lefele ballagott a rekettyésen túli erdő felett, s a mo- csárszagú partok kö- '.zött lomhán hömpölygő Tisza habjain esti táncot jártak a karcsú testű csukák és az örökké éhes harcsák. A csónak nesztelenül ’ suhant a vizen, s a fo- ' lyó csillogó fodrain ' csak olykor-olykor loccsant egyet Vártfai- ék lapátja, amint szórakozottan figyelték a parton jajgató bíbiceket. Ám egyszerre közvetlenül a csónak oldalánál hatalmas testű hal vetette fel magát. A farkával nagyot csapott a vízre, teleszórta, vízcseppekkel a két halászt. Bátrtfai, mint a villám kapott a csónak alján heverő vágóhorog után. Csak úgy találomra a hal gerince felé vágott vele és érezte, hogy a horog mélyen beleszalad az állat puha húsába. Az éles fájdalomtól megrémült harcsa roppant erővel igyekezett szabadulni a szigonyszerű horogról. de hasztalan. Dühödt csapásai következtében a horgot vasmarokkal tartó Bárfai kis híján a Tiszába esett és a csónak félig megtelt vízzel. — Ide gyorsan, emberek! — kiáltotta a közelben munkálkodó halászok felé. A kiáltásra kivált egy ladik a többi közül és nagy sebességgel a vitustáncot járó sűly- lyedő csónak mellett termett. Az egyik halász beugrott Bártfai mellé és veszettül merte kifelé a vizet. Elkezdődött három ember harca a nagy hallal, amely vad erővel vonszolta felfelé a csónakot. Mert Bártfai, — noha a horgot tartó kezefeje félig összezúzódott a csónak szélén — nem engedte el zsákmányát. De micsoda ereje volt a halnak! Annak ellenére, hogy egyikük hatalmas tempókkal evezett a sodrás irányával lefelé, majd két kilómétert rángatta sodrással szemben őket a csónakkal együtt. Ekkor azonban már eltelt két órahossza is és a harcsa fáradni kezdett. Egyre lassabban haladt, egyre gyengébbek lettek rán- gatásai. A csónak kö- zelebb-közelebb ért a víz széléhez, végül nekiütődött a homokfövénynek. Győzött az ember. Képzelhető, milyen nagy volt Bártfaiék öröme a két és félméter hosszú, hetven kiló súlyú harcsa láttán! | Utólag kívánunk jór étvágyat hozzá! (—dy)
