Új Úton / Népújság, 1957. július (12. évfolyam, 52-60. szám)
1957-07-03 / 52. szám
6 0 J ÜTŐN 1957. július 3, szerda Az egri „bikavér11 hírnevéért FILM: MEGOSZTOTT SZÍV ■pzt a cikket vitaindító cikknek szántam. Ezzel azt szeretném elérni, hogy megszólalna több szőlőtermelő, a kérdéssel közvetlen, vagy közvetve foglalkozó, a parasztság problémáját ismerő szakember, kutató, orvos, közgazdász, tanács dolgozó, pedagógus, dolgozó paraszt, borászati szakember. A cikk megírása közben teljességre nem törekedtem, sok kérdést csak érintettem, de van néhány probléma, amivel érintőleg sem foglalkoztam. XXX A termelési kedv, a termelési biztonság megerősödése, a belterjes mezőgazdaság felé vezető út megköveteli, hogy az eddigieknél sokkal többet foglalkozzunk Eger szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelési kérdéseivel.! A kérdés azonban korántsem olyan egyszerű, mint gondolnánk. Nézzük most közelebbről a szőlőtermesztési kérdést. Eger történelmi borvidék. Az egri bikavérnek híre ismert az egész világon. Két helyen foglalkoznak az országban bikavér előállításával: Szekszárdon és Egerben. Az „egri bikavér” értékesebb, mert ízesebb, zamatosabb, így keresettebb és piacosabb is. Ha még tízszeresét termelnénk a jelenlegi mennyiségnek, akkor is kevés lenne a belföldi és a külföldi óriási kereslet kielégítésére. A legértékesebb külföldi valutát kapjuk a sötétpiros színű bikavért. A hazai nemes, vagy európai szőlőfajták közül az egri történelmi borvidék talaj- és éghajlati viszonyainak az alábbi szőlőfajták felelnek meg a legjobban. Vörös bort adó szőlők, az első négy a bikavér szőlői: Kadarka, Nagy burgundi, Kék frankos, Medoc noir, Cabemet, Oportó. Kiváló fehér bort adó szőlőfajták: Olasz rizling, Leányka, Hárslevelű, Furmint, Mézesfehér, Ezerjó, Hamburgi muskotály, Mathiász Jánosné muskotály. Az utóbbi kettő kiváló csemegeszőlő is. Egernek kiváló minőségi fehér borai is vannak, mégis az idegenforgalom és a kiváló exportlehetőségeink a vörös bort adó szőlőfajták, a bikavér szőlőfajtái felé terelik a figyelmet. A vörös bor gyógyszer, operációk után, vérszegénység esetén szokták ajánlani az orvosok. A vörös vérsejtek képződését nagyban elősegíti. Fertőtlenítő hatású és vitaminfor- rás. Igyunk meg minden nap egy pohár vörös bort, akkor frissebbek, üdébbek leszünk. A fehér bornak ugyanakkor álmosító, lustító hatása van. Tehát Egerben és környékén, elsősorban a vörös bort adó, sötétkék bogyójú, európai szőlőfajtákat telepítsünk. TT özvetlen ehhez a kérdéshez xv tartozik a direkttermő szőlők termesztése. Mi a direkttermő szőlő?. Ezeknek nevezzük azokat az amerikai, vagy amerikai és európai szőlőfajták keresztezéseit, melyek gyökérzete a filoxérával szemben többé-kevésbé ellenálló, ezért kötött talajon oltás nélkül is telepíthetők. Direkttermő szőlőfajták: Fehér Deleware, Piros Deleware, Noah (Nova, Noé), Othello, Izabella, (Eperszőlő), Jaeoquez, Elvira. A direkttermő fajták leginkább nyálkás bogyójúak, már maguk a bogyók is, de különösen boraiknak kellemetlen mellékízük (egér-, poloska-, róka-, labrusca íz) van. A direkttermő borok szesztartalmának (5—11 százalék) jelentős részét (2—3 százalék) a metilal- kohol alkotja. A metilalkohol (CH30H) színtelen, mozgékony, könnyen illő folyadék. A szervezetre igen mérgező hatású: elmezavart, vakságot, majd halált okoz. A hazai, nemes, vagy európai szőlőkből sajtolt bor szesztartalmát az etilalkohol (C2H30H) alkotja, itt tehát a káros mérgező hatást nem tapasztaljuk, mivel ezen borok metilalkoholt nem tartalmaznak. Boruk az Othellót kivéve silány minőségű. Ezzel szemben a gombabetegségek iránt (peronoszpóra, liszthar- mat) nagy ellenállóságot mutatnak, egy-két permetezéssel beérik. Sokszor még permetezés nélkül is termeszthetőek. A bogyók nem rothadnak, hosz- szú ideig eltarthatok. Elég bő- termőek. Ez utóbbi jó tulajdonságai miatt tudtak elterjedni- — A direkttermő szőlők telepítése nincs megengedve, egyrészt a kellemetlen mellékíz miatt (elrontja még a nemes borokat is), másrészt metilalkohol (mérgező) tartalmuk miatt. Hogy az egri bikavér jó hírnevét helyreállítsuk, valamint a termés mennyiségét is növeljük, ezzel kapcsolatosan volna néhány javaslatom, 1. Az egri szőlősgazdák pince- szövetkezetének megalakítása A pinceszövetkezet az egyénileg dolgozó szőlősgazdák önkéntes társulása lenne. A pinceszövetkezet alapszabály szerint működne. A szövetkezetbe tömörült gazdák szőlőjükkel, földjükkel szabadon rendelkeznének, azt egyénileg, önállóan művelnék. Tag lehetne minden egyéni kistermelő szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelő, aki legalább egy darab szövetkezeti részjegyet vásárol. A pinceszövetkezet termelési előleget biztosítana tagjainak, biztosítaná tagjainak szőlőjét, gyümölcsét a jég- és más kártétel ellen, továbbá a védőszerek, kötözőanyagok, istálló- és műtrágyák, gépek, eszközök, szőlőkarók központi beszerzését biztosítaná minden tagja számára, A pinceszövetkezetnek csak oltványszőlővel rendelkező tagok lehetnének tagjai, illetve akik direkttermő szőlővel rendelkeznek, azokat záros határidőn belül kötelezni kellene, hogy szőlőjüket oltsák át nemes szőlőre, illetve a direkttermő szőlőtőkéket pótolják oltványvesszővel. A pinceszövetkezet maga értékesítené borát részben egri, budapesti, miskolci, stb- „Egri szőlősgazdák pinceszövetkezeti borkóstolója’1 üzleteiben. Részben szállítási szerződést köthetne külföldi külkereskedelmi vállalatokkal minőségi borok exportálására. A jövedelemből az egri szőlősgazdák részesülnének közvetlen a magasabb termelői árak nyújtásával, ezenkívül részjegyek arányában, azonkívül a különböző kedvezmények útján. 2. Égető kérdés a szőlőoltvány kérdés is. Megbízható szőlő- oltvány beszerzési lehetőségünk csekély, úgyhogy a nagyfokú keresletet korántsem biztosítja. Termelőink kénytelenek szőlőoltvány szükségleteiket sokszor kétes (tisztelet a kivételnek), nem megbízható helyekről, sokszor különböző apróhirdetések útján beszerezni. Ebből aztán az származik, hogy az alanyok legtöbbször nem idevalók, nem megfelelők. A másik hiba pedig az, hogy sokszor csak évek múlva, majd a termelésben bizonyosodik be, hogy a termelő nem azt a fajtát kapta, amit eredetileg vásárolt. Sokan jutottak így hitvány direkttermő fajtához. Ha a szőlő meg már meg van és terem is, akkor a gazda nem szívesen dobja ki, hiszen mi a biztosíték arra, hogy másodszor, vagy harmadszor is fajtaazonos oltványt kap-e? 3. Nagy a hiányosság a szőlő- területek szervestrágya ellátottsága terén is, nincs elegendő istálló-, fekál-, vagy kom- poszttrágya. Ezenkívül a kiszállítás is igen nehézkes és költséges. Ezen a kérdésen is lehetne pedig könnyen segíteni, részben az Egerben termelt fécesztrágya helyi fel- használásával, részben kedvezményes trágyabeszerzéssel, részben olcsó szállítóeszközök biztosításával és nem utolsó sorban zöldtrágya növények (csillagfürt, csibehur, stb) vetésével. Jó lenne egy jelszót ezzel kapcsolatban megvalósítani: „Az egri fekáliát Egerben felhasználni!’1 A bennszülött egriek közül ki ne ismerné a Legányi testvéreket, az Eged oldalán csodákat műveltek a fekália trágyázással. Szervestrágya kérdésünknek ezenkívül Inga és Franz a fiatal házaspár a háború alatt egy árva fiúcskát fogad örökbe. A nevelőszülők mit sem tudnak a fiúcska születésének körülményeiről, de szívük minden szereidével igyekeznek elfeledtetni vele a szomorú múltat. Egy napon aztán jelentkezik az igazi édesanya és követeli vissza a gyermekét. Az ügy nemzetközi bíróság elé kerül, ahol az igazi édesanya elbeszélése nyomán megelevenedik egy család háborús targédiája. Az édesapát megölik mint partizánt, a gyermekeket deportálják, csak a néhány hónapos Tóni marad az édesanyjával, aki a hegyekbe menekül vele. Egy éjszaka hirtelen megtámadják a partizánokat és a kisfiú a németek kezébe kerül. Árvaházba helyezik el, s innen kerül aztán a fiatal házaspárhoz. Nehéz helyzetbe kerül a bíróság, kinek ítélje a gyermeket, hiszen mind a két asszony igazán szereti Végül is az élet oldja meg a nagy problémát. A sok-sok család háborús tragédáját megelevenítő angol filmet az egri Vörös Csillag filmszínház mutatja be július 4—10-ig. Furcsa patronálás van még egy új útja is, amit termelőink eddig nem igen ismertek, ez pedig a szőlővenyige szétzúzása és annak a helyszínen való felhasználása. Nem kellene hozzá más, csak 1-2 zúzógép. A szőlővenyigének igen magas a kálitartalma, ami a szőlő legfontosabb tápanyaga. Érdemes ezen a kérdésen is elgondolkodni és hiszem, hogy jó megoldás itt is található. 4. Nagyon komoly kezdeményezés a Berforgalmi Vállalat szőlőtelepítési akciója az Eged hegy déli lejtőjén. De ezenkívül még számottevő az a terület, ahol a nagy filoxéra vész előtt kimagasló szőlőkultúra volt és a jövőben is az lehet. Természetesen az új telepítéseket az eddigi gyakorlattól eltérően a lejtőre keresztirányban kell végezni. így a termőtalaj pusztulása, lemosódása ellen tudnánk jó eredménnyel védekezni. 5. Az egri szőlőtermelő szakemberek, a termelés élenjáró mesterei szervezetének megalakítása. Olyan termelők, mint: Sebestyén András, Kocsis Bemát, Krinszki János, Cseh Mihály, Kaknics Tóbiás, Árvái, János, Nyúl Mihály, Nagy Kálmán, Török Sándor, Mezei József, Mile Ferenc, Keskeny Bemát és még nagyon sokan Egerben, ők azok, akik a szőlőtermelés nagy szakértői, köztiszteletnek, köz- megbecsülésnek örvendenek és ezt tudásukkal érdemelték ki. ők tudják a legjobban a termelők érdekeit képviselni és a pinceszövetkezet vezetőségébe is ezeket a legértékesebb dolgozó parasztokat kell majd beválasztani. 6. Természetesen a pinceszövetkezet könnyen meg tud oldani olyan kérdést is, mint megszervezni Eger határában a peronoszpóra jelző állomás hálózatot, így pontosabban, időben és olcsóbban tudnánk védekezni a peronoszpóra nevű gombakártevő ellen. Ezenkívül szőlő- és borkezelési tanfolyamok, filmbemutatók szervezésével a gazdaközösség szakismereteinek bővítésével is igen sokat tehetnek. 7. Az előző kérdéshez szorosan kapcsolódik a gazdakörök kérdése is. Egerben a Maklári- hóstyán már három éve működik a „Gárdonyi Géza Gazdakör’1, amely intézmény a téli esték szakmai előadásaival, tanfolyamaival, szakköri foglalkozásaival már eddig is több komoly eredménnyel dicsekedhet. A népművelés, a kultúra terjesztése, a szakmai ismeretek bővítése és nem utolsó sorban a nemes szórakozások rendezése terén is sokat tett már eddig is e gazdakör. Kint még fagyos tél volt és a szívek mélyén is szorongó érzések ültek az ellenforradalmi események után, amikor ez év januárjában a Gárdonyi Géza Gazdakör vezetősége elhatározta, hoey még ez évben társadalmi munkával felépíti saját otthonát, saját székházát. A nemes elgondolást tettek követték, sok derék ember munkája nyomán a Kertész utca 100. szám alatt felépült a Gazdakör Székháza Ez volt az első ilyen kezdeményezés az országban. A közmondás is és a példabeszéd is azt mondja: egységben, összefogásban az erő! — A Gárdonyi Géza Gazdakör tagsága összefogott a béke, a felemelkedés, a jobb élet, a boldogság érdekében és elindult a sziocialista fejlődés útján. 8. A pályaválasztás kérdése is szorosan kapcsolódik e kérdéshez, amely egyben a szakember utánpótlást is jelenti. Most folyik az aratás, a betakarítás nagy munkája középes általános iskoláinkban. Iskolából kikerülő ifjaink előtt nyitva áll az út a kertészet felé is. Az egri szőlészeti szakiskola az ország egyik legjobb szakiskolája. Nagyobb tudással tarsolyunkban visszatérni a földhöz, az sem megvetendő. A földet szeretni annyit jelent, mint a hazát szeretni. Szeressük is a földet mint mely az életet, a mindennapi kenyerünket termi és becsüljük meg a dolgos magyar parasztét, aki megtermeli számunkra az életet jelentő kenyeret, húst, meg a hozzávaló ízes bort. LENGYEL ÁDÁM, főisk tanársegéd, A Recski Ércbánya vezetősége nemcsak az iszapnak a Tárnába való beleeresztéssel okoz kárt termelőszövetkezetünknek. Két éve elmúlt, hogy megállapodást kötöttünk a bánya igazgatóságával arra nézve, hogy bérbeadta nekünk az üzem tavát. Mi akkor azt betelepítettük két-háijom nyaras tükör- és nemes ponty ivadékkal, mely igen szépen fejlődött A betelepített ivadékok összsúlya akkor 657 kilogramm volt ezen felül még hoztunk a 5-7 kilogrammos anya és apapontyokat. Megállapodásunk úgy szólt hogy ha az ércbánya igazgatóságának le kell engednie a tó vizét, akkor értesít bennünket, hiogy időben gondoskodhassunk a halak kifogásáról. Ez érdeke volna az ércbánya dolgozóinak is, mert a megállapodásunk úgy szól, hogy a kifogott halmennyiség 10 százaléka, mint bérleti díj az ő tulajdonukat képezi. Ezzel szemben az történt, hogy május 7-én délután telefonion értesített bennünket az ércbánya főmérnöke, hogy másnap, 8-án reggel 7 órakor megeresztik a vizet a bányai tóból, és ezért felszólított bennünket, készüljünk fel a halak kifogására Mi hozzáfogtunk, de nem tudtunk elkészülni vele teljesen, mikor a vizet oly erővel eresztették meg, hogy a 600 mm-es fenék-ürítő csövön keresztül a zsilip közelében lévő halakat valósággal kilőtte. A gyenge, egysoros háló a nagy nyomás következtében nem tudta felfogni a halakat, s azon túlnyomó része a víz sodrával elment. A vizet ezután több esetben megengedték, de nekünk nem szóltak és csak másoktól tudtuk meg és azt is. hogy a falubeliek kifogdos- ták a halakat a zavaros Tárnából. Mindez olyan vállalat részéről történt meg velünk, amely vállalta tsz-ünk patro- nálását. És még hozzá halászati tilalom idején engedték ki a vizet! így nekünk azok, akiknek segítenie kellene, kárt —- nagy kárt okoztak. Ilyen pat- ronálásra nincs szükségünk. PÖCS JÁNOS tsz-elnök Felhívás olvasóinkhoz! AZ ÚJSÁGOK KÉZBESÍTÉSÉVEL kapcsolatos BÁRMILYEN PANASZT VAGY KÍVÁNSÁGOT kérjük akár levélben vagy telefonon, esetleg személyesen közölni Kiadóhivatalunkkal: ÚJ ÚTON LAPKIADÓ VÁLLALAT, Eger, Bajcsy-Zsilinszky n. 1, Telefon : 24-44. MATRBFÜREDEH FELSZABABULÄS ÚTJA 13. SZÁM ALATT Éíhezdét is boFhim£r£sf NYITOTTAM Az üdülő vendégeket mindenben a legkifogástalanab- bul kiszolgálom CSÉPÁNY BETÖR-E AZ ÁZSIAI NÁTHA? Köztudomású, hogy arányaiban hatalmas nátha pusztít Ázsiában, a Fülöp szigeteken, Ausztrália partvidékein, Indiában. Uj-Delhiből például egyetlen nap 18.000 megbetegedést jelentettek. Bár a járvány halálozási aránya mérsékeltebb, ereje és általános lefolyása nagyon hasonlít az 1918-as spanyolnátha járványhoz, melyben több ember halt meg, mint az első világháborúban. Ázsiát, s járvány' gócait tízezer kilométerek vátasztják el tőlünk, mégis tévedés lenne azt hinni, hogy az európai orvosokat, s köztük hazánk közegészségügyi szerveit nem foglalkoztatják a járvány terjedésének esetleges átcsapásának problémái. Az influenzát és náthát okozó vírusoknak több csoportját ismerjük. Az ázsiai járványt az úgynevezett „A”- virus okozza. Ez a virustörzs Európában ismeretlen, ellene tehát a legminimálisabb védettséggel sem rendelkezik a szervezet. Köztudomású, hogy a baktriumok és a vírusok generációkon át változtathatják tulajdonságaikat, alkalmazkodó képességük irányát, stb. Ezért kell a gyógyszeres terápiában egyazon kór ellen is sokszor újabb és újabb gyógyszereket bevetni. A ma- gasabbrendű szervezettel örökké hadilábon álló kórokozók s a szervezet között tehát a védettséget illetően bizonyos kölcsönhatás áll fenn, ami hasonlatos a háborút viselő felek védekezésre és támadásra vonatkozó új és új fegyvereihez. Az Európában ismeretes influenza és nátha vírusok „trükkjeit” az emberi szervezet nagyjában megszokta s ezért a nálunk dúló influenza és náthajárványok halálozási arányszáma nem túl magas. Éppen ezért kísérik az európai orvosok oly nagy figyelemmel a nálunk még ismeretlen „A”- virus Keletről való előrenyomulását. Különben az influenza és nátha ellen terápiás, tehát a kitört betegséget gyógyító direkt gyógyszer nincsen. A szervezet vitaminokkal való feltöltése (különösen C-vitamin- nal) s általános ellenállókészségének fokozása megnehezíti a virusok elhatalmasodását. A Virchow—Ehrlich-réle irányzattal szemben, mely a legtöbb fertőző betegség keletkezését abban látta, hogy a szervezet védtelenül fogadja a beáramló mikrobák támadásait, a Pavlov útján fejlődött szovjet orvostudomány azt tartja, hogy az egészséges fizikumú és idegrendszerű egyedek általános védő felkészültsége a fertőző betegségekkel szemben sokkal nagyobb. Á nátha kórokozóinak életét és működését azért volt eddig oly nehéz figyelemmel kísérni, mert kísérleti állatokra, vagy csirkeembrióra a nátha vírusa hatástalan. Az ember maradt az egyetlen kísérleti alany, — s ezért a nátha kortanának kitisztázása erősen elmaradt az influenza mögött. A nátha vírusai lényegesen kisebbek az influenzáénál: alig 50 milliomod részei a milliméternek. Sokkal ellenállóbbak is amazoknál. Egészségügyi szerveink most érintkezésbe léptek a keletázsiai közegészségügyi hatóságokkal és „A”-virus tenyészetet kértek, hogy közvetlenül is tanulmányozhassák az előttünk oly kevéssé ismert ázsiai vírusokat s egy esetleges rö- videbb immunitást biztosító oltóanyagot kísérletezzenek ki a járvány netáni átterjedésére. Van erre kilátás? Közvetlenül nincsen, mond ják járványügyi szerveink, — de az ördög nem alszik. Rotterdamba befutott egy Ázsiából jövő személyhajó, melynek fedélzttén csupa olyan utas, és személyzet volt, akik átestek az ázsiai kóron. Vesztegzár alá vették-e őket, vagy sem, — nem tudni, tény, hogy a rendkívül könnyen fertőző, tapadó vírusokat repülőgépen, vagy hajón könnyű áthurcolni. A napilapok már legutóbb közölték, hogy Iránba már „megérkezett” az ázsiai nátha. Ez pedig —a keletázsiai szigetvilágtól számítva — többezer kilométeres előrehaladás. Mindenesetre az európai közegészség- ügyi szervek mindent megtesznek, hogy akadályt gördítsenek útjába. Végezetül annyit, hogy az általános jólét, magasabb élet- színvonal és táplálkozás folytán ellenállóbb népeknél az influenza és náthajárványok ritkák, az 1918-as, 1945-ös, és 1949-es járványok végigdúlták Európát, de pl. a Szovjetunióban nem voltak nagymértékű influenza járványok. Érthető, hogy a mostani epidémia is a gyarmati sorban élő ázsiai népeknél pusztít legjobban.
